Ezt válaszolhatod: „Tudom, hogy vannak, akik nem hisznek abban, hogy Isten Fia szűztől született. Mi azonban hiszünk benne.” (Lapozz fel egyet a könyveink közül, amely erről a témáról szól, és mutasd meg a házigazdának.) Esetleg tedd még hozzá: „De vajon nincs szükség ennél többre a megmentésünkhöz? . . . Figyelje meg, mit mondott Jézus az Atyjához intézett imájában (Ján 17:3).”

Nagy irgalmában Isten végül az egész emberiséget megmenti?

Egyetemes megmentésre utal a 2Péter 3:9? Itt ezt olvassuk: „Az Úr nem késik ígéretét teljesíteni, ahogy némelyek késedelmeskedésnek tartják, hogy türelemmel viseltetik irántatok, mert nem akarja, hogy valaki is elvesszen [„nem kívánja, hogy bárki is elpusztuljon”, ÚV], hanem hogy mindenki bűnbánatot tartson” (Kat.). Isten irgalmában azt kívánja, hogy Ádám minden leszármazottja bűnbánatot tartson, s nagyvonalúan intézkedett a bűnbánóknak megbocsátásról. De senkit sem kényszerít gondoskodásának elfogadására. (Vesd össze: 5Mózes 30:15–20.) Sokan visszautasítják azt. Ezek egy olyan fuldoklóhoz hasonlítanak, aki nem fogadja el a segítő szándékkal odadobott mentőövet. Meg kell azonban jegyezni, hogy a megbánás elutasítása nem von maga után örök büntetést egy tüzes pokolban. Ahogy arra a 2Péter 3:9 rámutat, akik nem tartanak bűnbánatot, azok ’elvesznek’, vagyis ’elpusztulnak’. A 7. vers is ’az istentelen emberek pusztulásáról’ beszél (Kat., kiemelés tőlünk). E szövegek nem engednek teret az egyetemes megmentés gondolatának. (Lásd még a „Pokol” címszó alatti gondolatokat.)

Azt bizonyítja-e az 1Korintusz 15:22, hogy végül minden ember megmenekül? A vers így hangzik: „ahogyan Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy a Krisztusban is mindnyájan életre kelnek” (ÚRB). A szövegösszefüggés megmutatja, hogy itt a feltámadás témaköréről esik szó. Ki támad fel? Mindaz, aki Ádám bűne miatt hal meg (lásd a 21. verset), és aki nem vétkes olyan szándékos törvényszegésben, amelyre a Héberek 10:26–29 hivatkozik. Ahogy Jézus feltámadt a hádeszből (Csel 2:31), úgy mindazok, akik a hádeszben vannak, „életre kelnek” a feltámadás által (Jel 1:18; 20:13). Mindezek örökre szóló megmentésben részesülnek? Megvan rá a lehetőségük, de nem mindannyian fognak élni vele — ahogy a János 5:28, 29 rámutat —, hanem némelyek kedvezőtlen ’ítéletet’ vonnak magukra.