„Tárjátok ki szíveteket”
1. Milyen felelősségünk van mindnyájunknak?
1 A keresztény testvériségen belül mindnyájunk felelőssége, hogy hozzájáruljunk a gyülekezet barátságos légköréhez (1Pét 1:22; 2:17). Ilyen légkört teremt az, ha ’szívünket kitárva’ gyöngéd vonzalmat tanúsítunk egymás iránt (2Kor 6:12, 13). Miért fontos, hogy jól megismerjük testvéreinket és testvérnőinket?
2. Miért fontos barátságokat kialakítani hívőtársainkkal?
2 Erősödnek a baráti szálak: Amint jobban megismerjük hívőtársainkat, még inkább tudjuk értékelni a hitüket, kitartásukat és más jó tulajdonságaikat. A hibáikat jelentéktelenebbnek látjuk, és erősödnek a minket összekötő baráti szálak. Ha jól ismerjük egymást, jobban tudunk építeni és vigasztalni (1Tessz 5:11). „Erősítő segítséggé” lehetünk egymásnak abban, hogy ellenálljunk a Sátán világától jövő káros befolyásnak (Kol 4:11). Ezekben a nehéz, utolsó napokban nagyon hálásak vagyunk azért, hogy jó barátaink lehetnek Jehova népe között (Péld 18:24).
3. Hogyan lehetünk erősítő segítség másoknak?
3 A közeli barátoktól különleges erőt és vigaszt kaphatunk súlyos próbák idején (Péld 17:17). Egy keresztény, aki az értéktelenség érzésével küzdött, így emlékszik vissza: „Voltak olyan barátaim, akik gyakran megdicsértek, hogy segítsenek nekem legyőzni a romboló gondolatokat.” Az ilyen barátok Jehovától jövő áldásnak bizonyulnak (Péld 27:9).
4. Hogyan ismerhetünk meg jobban másokat a gyülekezetben?
4 Legyünk nyitottak! Hogyan tárhatjuk ki a szívünket, gyöngéd vonzalmat tanúsítva hívőtársaink iránt? Amellett, hogy üdvözöljük őket a keresztény összejöveteleken, törekedjünk rá, hogy tartalmas beszélgetéseket folytassunk velük. Mutassunk irántuk személyes érdeklődést, de ne legyünk tolakodóak a magánügyeiket illetően (Fil 2:4; 1Pét 4:15). A nyitottság abban is megnyilvánulhat, hogy meghívunk másokat egy étkezésre (Luk 14:12–14). Vagy megbeszélhetjük, hogy együtt megyünk a szántóföldi szolgálatba (Luk 10:1). Ha magunkhoz ragadjuk a kezdeményezést, és jobban megismerjük a testvéreinket, azzal előmozdítjuk a gyülekezet egységét (Kol 3:14).
5. Mi az egyik lehetőség arra, hogy kibővítsük barátaink körét?
5 Általában csak olyanokkal töltünk több időt, akik a mi korcsoportunkhoz tartoznak, vagy akiknek hasonlít az érdeklődési körük a miénkhez? Az ilyen körülményeknek nem szabad korlátozniuk azt, hogy kikkel barátkozunk a gyülekezetben. Dávid és Jonatán, valamint Ruth és Naomi szoros barátságot ápoltak egymással eltérő koruk és származásuk ellenére (Ruth 4:15; 1Sám 18:1). Bővíthetnénk a barátaink körét? Ez olyan áldásokat eredményezhet, amelyekre nem is számítunk.
6. Egyebek között milyen előnyei vannak, ha szívünket kitárva gyöngéd vonzalmat tanúsítunk testvéreink iránt?
6 Azzal, hogy szívünket kitárva gyöngéd vonzalmat tanúsítunk mások iránt, erősítjük egymást, és előmozdítjuk a békét a gyülekezetben. Ezenfelül maga Jehova is megáld minket a testvéreink iránti szeretetünkért (Zsolt 41:1, 2; Héb 6:10). Miért ne tűznénk ki célul, hogy a lehető legtöbb testvérrel közelebbről is megismerkedünk?