Ha valaki azt mondja:

„Önök nem hisznek Jézusban”

Ezt válaszolhatod: „Ön nyilván hisz Jézusban. Én is ugyanúgy hiszek benne, különben nem állnék itt az ajtaja előtt.” Esetleg tedd még hozzá: „Ami azt illeti, a kiadványaink előtérbe állítják, mennyire fontos hinni Jézusban.” (Utalj egy megfelelő fejezetre abból a könyvből, amelyet éppen fel szeretnél kínálni, s ezt használd fel a beszélgetés alapjául, hangsúlyozva Jézus királyi szerepét. Vagy olvasd fel, amit Az Őrtorony ír a 2. oldalon a folyóirat céljáról.)

Vagy ezt is mondhatod: „Megkérdezhetem, miért gondolja ezt rólunk?”

Egy másik lehetőség: „Ezt valószínűleg mások mondták Önnek. De elmondhatom, hogy ez egyáltalán nincs így, mivel nekünk nagyon erős a Jézus Krisztusba vetett hitünk.” Esetleg tedd még hozzá: 1. „De nem hiszünk el mindent, amit az emberek Jézusról mondanak. Például sokan azt állítják, hogy csak jó ember volt, de nem Isten Fia. Ezt nem hisszük el. És Ön? . . . Ez a nézet nem felel meg a Biblia tanításának.” 2. „Bizonyos csoportok olyan tanításaiban sem hiszünk, amelyek ellentmondanak annak, amit maga Jézus mondott az Atyjához fűződő kapcsolatáról (Ján 14:28). Az Atyja felruházta őt uralkodói hatalommal, ez pedig minden ma élő ember életét érinti (Dán 7:13, 14).”

„Elfogadja Jézust személyes Megmentőjének?”

Ezt válaszolhatod: „A Biblia világosan kijelenti . . . [idézd a Cselekedetek 4:12-t]. Ez az, amit én hiszek. De megtanultam azt is, hogy ez komoly felelősséggel jár. Miért? Nos, ha valóban hiszek Jézusban, nem hihetek benne úgy, ahogy nekem tetszik.” Esetleg tedd még hozzá: „Tökéletes élete, melyet feláldozott, lehetővé teszi számunkra, hogy elnyerjük bűneink bocsánatát. De tudom, hogy az is nagyon lényeges, hogy figyelmet fordítsunk a keresztényi felelősségeinkkel kapcsolatos utasításaira (Máté 28:19, 20; Csel 1:8).”

Vagy ezt is mondhatod (miután biztosítottad arról, hogy hiszel abban, hogy Jézus nemcsak neked, hanem mindazoknak a Megmentője, akik hitet gyakorolnak benne): „Lényeges, hogy ne csak azt méltányoljuk, amit a múltban tett, hanem azt is, amit most tesz (Máté 24:14).”

„Én elfogadtam Jézust személyes Megmentőmnek”

Ezt válaszolhatod: „Örömmel hallom, hogy hisz Jézusban, mert ma oly kevés ember gondol arra, mit tett értünk Jézus. Biztosan jól ismeri, mit ír a János 3:16 . . . De hol fognak örökké élni az ilyen emberek? Egyesek Krisztussal együtt az égben. De vajon azt írja a Biblia, hogy minden jó ember oda kerül? (Máté 5:5; 6:10).”

Valóban tiltja a Biblia a kábítószerek élvezetszerű használatát?

A Biblia nem említ meg név szerint olyan anyagokat, mint amilyen a heroin, kokain, LSD, PCP (angyalpor), marihuána és a dohány. Ezzel szemben megadja a szükséges irányelveket, hogy megtudjuk, mi a teendőnk, és mit kell kerülnünk ahhoz, hogy elnyerjük Isten tetszését. Ehhez hasonlóan a Biblia azt sem mondja, hogy helytelen fegyvert használni valakinek a megöléséhez, a gyilkosságot viszont tiltja.

Luk 10:25–27: „»mit tegyek, hogy örök életet örököljek?« . . . »Szeresd Jehovát, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel, egész erőddel és egész elméddel«, és »felebarátodat, mint önmagadat«.” (Valóban egész lelkével és egész elméjével szereti Istent az, aki olyan szokásokat vesz fel, melyek szükségtelenül megrövidítik az életét, és elködösítik az értelmét? Az talán a felebaráti szeretet, ha valaki meglop másokat azért, hogy folyamatosan kábítószerhez jusson?)

2Kor 7:1: „Mivel tehát ezek az ígéreteink vannak [mármint az, hogy Jehova az Istenünk és Atyánk], szeretteim, tisztítsuk meg magunkat a test és a szellem minden szennyétől, tökéletessé téve a szentséget Isten félelmében.” (De remélhetjük-e, hogy elnyerjük Isten tetszését, ha szándékosan olyat teszünk, amivel beszennyezzük a testünket?)

Tit 2:11, 12: „az Isten ki nem érdemelt kedvessége, amely megmentést hoz mindenfajta embernek, nyilvánvalóvá lett, arra oktatva bennünket, hogy mondjunk nemet az istentelenségnek és a világias kívánságoknak, s józan gondolkodással [„fegyelmezetten”, Kat.; „mértéktartóan”, B.—D.], igazságossággal és Isten iránti odaadással éljünk e jelenlegi világrendszer közepette.” (Összeegyeztethető-e ezzel a tanáccsal a kábítószer-élvezet, amely eltompítja az ítélőképességet, vagy az önuralom elvesztéséhez vezet?)

Gal 5:19–21: „A test cselekedetei pedig nyilvánvalók, és ezek azok: . . . spiritizmus gyakorlása . . . , dorbézolások és effélék . . . akik ilyeneket gyakorolnak, nem öröklik Isten királyságát.” (A „spiritizmus gyakorlása” kifejezéssel fordított görög phar·ma·kiʹa szó betű szerinti jelentése: ’kábítószerezés’. W. E. Vine az An Expository Dictionary of New Testament Words című művében erről a görög szóról kijelenti: „A varázslásban az egyszerű vagy az erős drogok használatát általában okkult hatalmakhoz intézett varázsigék és kérések követték, ezenkívül különböző talizmánokat, amuletteket stb. adtak, melyek állítólag azért készültek, hogy eltereljék a kérelmezőről vagy a betegről a démonok figyelmét és erejét, de a valóságban azért, hogy a kérelmezőt megismertessék a varázslás titkos eszközeivel és erőivel” [London, 1940, IV. köt., 51—2. o.]. Hasonlóképpen napjainkban is a kábítószer-fogyasztók közül sokan spiritiszta szokásokba merülnek, vagy spiritiszta személyekkel ápolnak kapcsolatot, mivel egy üres vagy egy hallucinációkat tapasztaló elme könnyű zsákmány a démonoknak. Vesd össze: Lukács 11:24–26.)

Tit 3:1: „rendeljék alá magukat és engedelmeskedjenek a kormányzatoknak és a hatalmaknak mint uralkodóknak.” (Sok helyen törvénybe ütközik bizonyos drogok birtoklása vagy fogyasztása.)

Mivel némelyik kábítószer segít az embernek, hogy jól érezze magát, valóban olyan ártalmasak?

2Tim 3:1–5: „az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők lesznek. Mert az emberek . . . inkább gyönyörszeretők, semmint Istent szeretők [lesznek]; és ezektől fordulj el.” (Egyértelmű, hogy a Biblia óva int attól, hogy a gyönyör iránti heves vágy olyannyira áthasson minket, hogy fontosabbá váljon, mint Isten Szava igazságos alapelveinek alkalmazása és Isten helyeslésének elnyerése.)

Egyes NARKOTIKUMOKNAK fájdalomcsillapító hatásuk van, és kellemes érzetet kelthetnek, de ugyanakkor függőséget okoznak, és a túladagolásuk halált válthat ki. Néhány OLDÓSZER szipózása izgalmat kelthet, de beszéd-, látás- és izomműködési zavart okozhat, valamint helyrehozhatatlan agy-, máj- és vesekárosodással járhat. A HALLUCINOGÉNEK „feldobják” a fogyasztót, látszólag megszüntetik a fáradtságot, de azt idézhetik elő, hogy a személy tévesen érzékeli a távolságokat, nem vagy csak nehezen tud logikusan gondolkodni, maradandó változás következik be a személyiségében, és öngyilkossági vagy gyilkossági hajlamok ébrednek benne.

Ártalmatlan-e a marihuána? Egyes orvosok szerint igen

Dr. David Powelson, a berkeley-i Kaliforniai Egyetemhez tartozó Cowell Kórház pszichiátriai részlegének egykori vezetője annak idején szorgalmazta a marihuána használatának engedélyezését. Később — miután több tényre fény derült — ezt írta: „Most úgy gondolom, hogy a marihuána a legveszélyesebb kábítószer, amellyel dolgunk van. 1. Kezdetben az élvezete szórakoztató. Az embernek az az illúziója támad, hogy jó a közérzete; észre sem veszi gondolkodásának beszűkülését, és életfolyamatainak romlását. 2. Tartós élvezete téveszmék kialakulásához vezet. Egytől három éven át tartó folyamatos használata után a beteges elképzelések válnak uralkodóvá a gondolkodási folyamatokban” (Executive Health Report. 1977. október, 8. o.).

Dr. Robert L. DuPont, az Egyesült Államok drogokkal való visszaélést vizsgáló országos intézetének egykori igazgatója — akit korábban úgy idéztek, mint a marihuána veszélyének lekicsinylőjét — a közelmúltban kijelentette: „A tulajdonképpeni kérdés, amelyet ez a járvány [a fiatalok körében növekvő marihuánaélvezet] felvet: az egészség veszélyeztetése, ami legalább kettős veszélyt jelent. Az egyik az örömmámor következménye; ez a vezetést befolyásoló kockázatoktól a szinte teljes érdektelenségig fokozódhat. A másik terület tisztán testi vonatkozású. Ennél az aggodalomra okot adó tényező a marihuánafogyasztóknál rendszeresen jelentkező idült hörghuruttól kezdve a hormonrendszert ért károsodásokon át — melyek nagyon is valóságos veszélyek — az immunrendszert érő hatásokig terjed, sőt valószínűleg rák is kialakulhat” (montreali Gazette. 1979. március 22., 9. o.).

A Science Digest a következő részletekről számolt be: „A rendszeres marihuánaszívás idővel megnövelheti az agyban az életfunkciókhoz, például az emlékezéshez, érzelmekhez és viselkedéshez nélkülözhetetlen idegvégződések közötti távolságot. Ahhoz, hogy az idegek eleget tegyenek feladatuknak, kapcsolatban kell maradniuk egymással.” Majd az állatkísérletek eredményeihez fűzött gondolatok után a cikk így folytatja: „A legkifejezettebb hatás az érzelmekkel összefüggésbe hozott septum területén, az emlékek formálásával foglalkozó hippocampusban, valamint a bizonyos viselkedési funkciókért felelős amygdalában történt” (1981. március, 104. o.).

Károsabb-e a marihuána az alkoholnál?

Az alkohol tápanyagforrás, az anyagcsere folyamatában energiává alakul át, végtermékét a szervezet kiüríti. A marihuánáról azonban azt mondta egy pszichofarmakológus: „A marihuána nagyon erős hatású drog, és a legnagyobb hiba az alkoholhoz hasonlítani.” „Egy molekula THC [a marihuánában levő anyag] hatása tízezerszer erősebb, mint egy molekula alkoholé az enyhe kábulat előidézése során . . . A THC lassan ürül ki a szervezetből, és hónapok telnek el, amíg az ember kiheveri a hatását” (Executive Health Report. 1977. október, 3. o.). A Teremtő tudja, hogyan vagyunk felépítve, és Szava megengedi a szeszes italok mértékletes fogyasztását (Zsolt 104:15; 1Tim 5:23). A mértéktelen alkoholfogyasztást azonban határozottan elítéli, akárcsak a falánkságot (Péld 23:20, 21; 1Kor 6:9, 10).