Milyen nevet szereztél?

A BIBLIÁBAN a „név” szó időnként a hírnévre utal. Bölcs Salamon király például ezt írta: „Jobb a jó név, mint a jó olaj, és a halál napja, mint a születés napja” (Prédikátor 7:1, Katolikus fordítás; vesd össze: Példabeszédek 22:1). Salamon szavai szerint tehát senki sem születik jó névvel. Inkább mindenki az élete során szerez jelentőségteljes hírnevet. Nevünk a személyes tulajdonságaink szerint azonosít minket akár nagylelkűek, akár önzők, könyörületesek vagy ridegek, alázatosak vagy gőgösek, vagy akár igazak, akár gonoszak vagyunk is.

Figyeld meg Dávid példáját. Királyi uralkodása idején erősnek és állhatatosnak bizonyult. Ugyanakkor Dávid alázatosan elismerte hibáit és megbánta durva bűneit. Jehova prófétája okkal utalt Dávidra úgy, mint aki Isten „szíve szerint való ember” (1Sámuel 13:14). A fiatal Dávidnak már jó neve volt Isten előtt.

Ezzel ellentétben Júda királya, Jórám rossz nevet szerzett magának. Alattvalóit elfordította Jehova imádatától, sőt hat testvérét és Júda néhány fejedelmét még meg is ölette. Végül Jehova fájdalmas betegséggel sújtotta Jórámot, és ez a halálához vezetett. A Biblia azt mondja, hogy Jórám „minden részvét nélkül kimula”, vagy ahogyan a Katolikus fordítás fogalmaz, „amikor meghalt senki sem sajnálta” (2Krónika 21:20).

Dávid és Jórám életútja jól szemlélteti, mennyire igaz a bibliai példabeszéd: „Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad” (Példabeszédek 10:7). Ezért mindannyiunknak komolyan fontolóra kell vennünk a következő kérdést: Milyen nevet szerzek Isten előtt és az embertársaim előtt?