Mit köszönhetünk a tudománynak?

Egy szótár így határozza meg a „tudomány” szó jelentését: „Az anyagi világegyetem természetének és működésének módszeres tanulmányozása megfigyelések, kísérletek és mérések alapján.” Ez kitartó munkát követel meg, mely gyakran csalódásokkal jár. A tudósok sokszor hetekig, hónapokig, sőt évekig küzdenek a kísérleteikkel és a megfigyeléseikkel. A fáradozásuk nem egyszer zsákutcába torkollik, de sokszor olyan eredményeket érnek el, amelyek megkönnyítik az életünket. Nézzünk néhány példát.

Egy európai cég strapabíró műanyagból korszerű szűrőkkel ellátott víztisztító berendezést gyártott, hogy az emberek ne betegedjenek meg a szennyezett víztől. Az ilyen berendezéseknek jó hasznát veszik a természeti katasztrófák idején, mint amilyen a 2010-es haiti földrengés is volt.

A magasban kering egy műholdrendszer, az úgynevezett globális helymeghatározó rendszer, azaz GPS. Eredetileg katonai célokra fejlesztették ki, de ma már az autósokat, a pilótákat, a hajósokat, sőt a vadászokat és a túrázókat is segíti a tájékozódásban. Hála a feltalálóinak bárhová könnyebben odatalálhatunk.

Van mobiltelefonod vagy számítógéped? Használod az internetet? Jobban lettél vagy meggyógyultál valamilyen új orvosi felfedezésnek köszönhetően? Szoktál repülni? Ha igen, akkor te is élvezed a tudomány jótékony hatásait.

MINDENRE VÁLASZT AD A TUDOMÁNY?

A tudósok igyekeznek szélesíteni a látókörüket, ezért mélyrehatóan vizsgálják a minket körülvevő világot. Az atomfizikusok az atomok működését próbálják felfedezni, az asztrofizikusok pedig évmilliárdokkal ezelőttre szeretnének visszatekinteni, hogy megértsék a világegyetem keletkezését. Miközben ilyen mélységekben kutakodnak, sőt a láthatatlantól és a megfoghatatlantól sem riadnak vissza, vannak köztük, akik úgy érzik, hogy ha létezik a Biblia Istene, meg kellene hogy találják.

Némelyik neves tudós és filozófus ennél tovább megy. „Az Isten létezését cáfoló tudományos érvelést” támogatják, ahogy Amir D. Aczel tudományos író fogalmaz. Egy világhírű fizikus például azt állította, hogy „mivel nincs bizonyíték bármiféle isten létezésére, aki lényeges szerepet játszana a világegyetemben, különösebb kétség nélkül mondhatjuk, hogy ilyen isten nem is létezik”. Mások egyszerűen varázslásnak és felfoghatatlan trükknek nevezik a Biblia Istenének a tetteit.a

Azonban nem szabad megfeledkezni a következő kérdésről: Vajon már elegendő ismeretet halmozott fel a tudomány ahhoz, hogy végleges következtetésekre jusson? Az őszinte válasz az, hogy nem. A tudomány valóban rengeteget fejlődött, de számos tudós elismeri, hogy még mindig sok az ismeretlen, és talán a megismerhetetlen is. „Soha nem jutunk a dolgok végére” – mondta Steven Weinberg Nobel-díjas fizikus a természet megértésére utalva. Martin Rees professzor, brit királyi csillagász ezt írta: „Alighanem vannak olyan dolgok, amelyeket az emberek soha nem fognak megérteni.” Az az igazság, hogy a természet jó része még mindig rejtély a modern tudomány számára, a parányi sejttől kezdve a hatalmas világegyetemig. Ezt bizonyítják a következő példák is:

• 

  A biológusok nem értik teljesen az élő sejtben zajló folyamatokat. A tudomány még nem adott átfogó választ azokra a kérdésekre, hogy a sejtek hogyan használják fel az energiát, hogyan állítják elő a fehérjéket, és hogyan osztódnak.

• 

  A gravitáció minden pillanatban hatással van ránk, a fizikusok számára mégis rejtély. Nem tudják pontosan, hogyan húz vissza a földre, ha felugrunk, és hogyan tartja a Holdat a Föld körüli pályáján.

• 

  A kozmológusok becslése szerint a világegyetem 95 százalékban műszerekkel nem látható és nem kimutatható valamiből áll. Ezt két kategóriába sorolják: sötét anyag és sötét energia. Hogy pontosan mik ezek, azt senki sem tudja.

Ezeken kívül számtalan dolog van még, amely zavarba ejti a tudósokat. Miért lényeges ez? Egy népszerű tudományos író megjegyzi: „sokkal kevesebb a már megismert tudásanyag, mint a még megismerésre váró rejtély. Ezért számomra a tudományos munka lényegét éppen a rácsodálkozás képessége jelenti, valamint a nyitottság a dogmatizmus helyett.”

Ha felmerül benned, hogy a tudomány felülírja-e a Bibliát, és szükségtelenné teszi-e az istenhitet, az előbbiek fényében gondold át: Ha zseniális tudósoknak igen fejlett eszközökkel csak részben sikerült megérteniük a körülöttünk lévő világot, ésszerű lenne csak úgy elvetni mindent, amibe a tudomány már nem képes beletekinteni? Egy enciklopédia az egyik szócikkében hosszasan fejtegeti a csillagászat történetét és fejlődését, majd ezt a magvas kijelentést teszi: „A csillagászat csaknem 4000 éves múltja ellenére a világegyetem most sem kevésbé rejtélyes, mint amennyire a babilóniaiak annak látták” (Encyclopedia Britannica).

Mi, Jehova Tanúi tiszteletben tartjuk, hogy mindenkinek joga van véleményt alkotni ebben a kérdésben. Szeretnénk megfogadni azt a bibliai tanácsot, hogy „ésszerűségetek legyen ismertté minden ember előtt” (Filippi 4:5). Ennek szellemében ösztönzünk arra, hogy vizsgáld meg, mennyire van összhangban a Biblia és a tudomány, és hogyan egészítik ki egymást.