Jeremiás
1 Ezek Jeremiás* szavai, aki Hilkijának, a Benjámin földjén, Anatótban+ lakó egyik papnak a fia volt. 2 Őhozzá szólt Jehova Jósiásnak+, Ámon+ fiának, Júda királyának napjaiban, uralkodásának 13. évében. 3 Szólt hozzá Joákimnak+, Jósiás fiának, Júda királyának napjaiban is, míg le nem telt Sedékiásnak+, Jósiás fiának, Júda királyának 11. éve, és Jeruzsálem száműzetésbe nem ment az 5. hónapban.+
4 Így szólt hozzám Jehova:
A nemzetek prófétájává tettelek.”
6 De én ezt mondtam: „Ó, jaj, legfőbb Úr, Jehova!
Nem tudok én beszélni,+ hiszen gyermek* vagyok még.”+
7 Jehova ekkor így szólt hozzám:
„Ne mondd azt, hogy »gyermek vagyok még«,
hanem menj el mindazokhoz, akikhez küldelek,
és mondj el mindent, amit parancsolok neked.+
8 Ne riasszon el a megjelenésük,+
mert »én veled vagyok, hogy megmentselek«+ – ez Jehova kijelentése.”
9 Akkor Jehova kinyújtotta a kezét, és megérintette a számat.+ Majd így szólt hozzám Jehova: „A szádba adom szavaimat.+ 10 Lásd, én e mai napon a nemzetek és a királyságok fölé rendellek, hogy gyomlálj, irts, pusztíts, rombolj, építs és ültess.”+
11 Jehova ismét szólt hozzám: „Mit látsz, Jeremiás?” Én így feleltem: „Egy mandulafa* ágát látom.”
12 Jehova ezt mondta nekem: „Jól láttad, mert éberen ügyelek arra, hogy beteljesítsem szavamat.”
13 Jehova másodszor is szólt hozzám: „Mit látsz?” Én így feleltem: „Egy forró üstöt*,* melynek a szája meg van döntve északi irányból.” 14 Jehova akkor ezt mondta nekem:
„Északról szabadul rá a csapás
e föld minden lakójára.+
15 Mert »összehívom észak királyságainak minden családját – ez Jehova kijelentése –,+
és el fognak jönni, és mindegyik felállítja a trónját
Jeruzsálem kapuinak bejáratánál,+
a falai ellen körös-körül,
és Júda minden városa ellen.+
16 Én pedig kihirdetem ellenük szóló ítéleteimet összes gonosztettük miatt,
mert elhagytak engem,+
és más isteneknek mutatnak be áldozatokat, hogy felszálljon azok füstje,+
és kezük munkái előtt hajolnak meg.+«
Ne rémülj meg tőlük,+
nehogy én rémisszelek meg előttük.