János evangéliumának áttekintése

Figyelemre méltó tények:

• Máté, Márk és Lukács evangéliuma már több mint 30 éve forogtak közkézen, amikor János megírta a beszámolóját. De János még így is nagyon sok új dolgot jegyzett fel Jézus életéről és szolgálatáról; leírásának körülbelül a 90 százaléka nem szerepel a másik három evangéliumban.

• Jézus ember előtti létezéséről egyedül János evangéliuma beszél. János a beszámolóját ezzel a fontos igazsággal indítja, melyet aztán Keresztelő János és maga Jézus is megerősít (Jn 1:1–3, 29, 30; 3:12, 13; 8:58). Jézus hat csodáját csak János jegyzi fel, így például az első csodáját, amikor a vizet borrá változtatta, vagy az utolsót, amikor a feltámadása után előidézte, hogy sok halat fogjanak a tanítványai.

• János nyilvánvalóan Keresztelő János első tanítványai közé tartozott, akik találkoztak Jézussal, illetve egyike volt annak a négy tanítványnak, akiket elsőként hívott el Krisztus, hogy legyenek a követői (Mr 1:16–20; Jn 1:35–39). János, aki talán Jézus unokatestvére volt, közeli barátja lett Jézusnak, és úgy vált ismertté, mint „az a tanítvány, akit Jézus szeretett” (Jn 13:23; 21:20, 24). János jelen volt annál a szívszorító eseménynél, amikor Jézus a kivégzésekor az ő gondjaira bízta az édesanyját. És János volt az, aki gyorsabban ért oda a sírhoz, mint Péter, miután értesültek Jézus feltámadásáról (Jn 19:26, 27; 20:2–4).

• János nem annyira arról ír, hogy mit mondott Jézus a tömegeknek, hanem Jézus személyes beszélgetéseit jegyzi fel, például a tanítványaival vagy az ellenségeivel. János mélyebb bepillantást enged Jézus érzéseibe, például az ő beszámolójában olvashatjuk Jézus feljegyzett imái közül a leghosszabbat (Jn 17:1–26).

• János evangéliuma kiemelkedik abból a szempontból, hogy feltárja, milyen bensőséges szeretet van az Atya és a Fiú között, illetve hogy milyen kapcsolat fűzi hozzájuk azokat, akik egységben vannak velük. János többször használja a ’szeret’ és a ’szeretet’ jelentésű görög szavakat, mint a másik három evangéliumíró együttvéve.

• Sok tudós szerint János evangéliumának egy kis papirusz-töredéke (a 18. fejezet néhány verse), melyet a 457. sz. Ryland-papiruszként katalogizáltak, a Keresztény görög iratok legrégebbi görög kézirata. A II. század első felére datálják. Az, hogy János evangéliumának egy másolata akkoriban Egyiptomban volt (itt találták meg a töredéket), egyértelműen azt bizonyítja, hogy „János evangéliuma” az i. sz. I. században lett feljegyezve, és János maga jegyezte le.

• János azért írta az evangéliumát, hogy akik olvassák, elhiggyék, „hogy Jézus a Krisztus, az Isten Fia”, és örök életük legyen a neve által (Jn 20:31).