Mennyi igazi hír van a tévéhíradóban?

Miután egy médiafigyelő csoport 52 világváros 102 helyi tévéhíradóját elemezte az Egyesült Államokban tartalom és látvány szempontjából, azt vette észre, hogy a programoknak csupán a 41,3 százalékuk tartalmazott híreket. Mivel töltik ki a híradó idejének többi részét?

A helyi tévéhíradók műsoridejének átlagosan a 30,4 százaléka reklámokból áll. Néhány megfigyelt tévéállomás valójában több időt fordított reklámokra, mint hírekre. Ezenkívül a hírekre szánt időt semmitmondó információkkal töltik ki, jelenti ki a beszámolóa, összegezve a vizsgálat észrevételeit. A beszámoló a „Semmitmondó információk” címszó alatt feltárja, hogy „az összes idő a bemondók egymás közötti csevegésére, a nemsokára elhangzó hírek beharangozására és előzeteseire, érzelgős és ostoba közleményekre, valamint a hírességekről szóló rövid hírekre” megy el. Példák semmitmondó hírekre: „Borzasztó tenorok versenye”, „A riporter »csodálatos, hihetetlen, elképesztő« utazása a hullámvasúton”, és „Több ember vásárol szendvicsrevalót a közértben”.

Milyen történetekből állnak a valódi hírek? A tévéhíradókat a bűnügyi hírek uralják, elvéve a hírekre fordított idő 26,9 százalékát. „A »Ha véres, akkor nézett« jelmondat továbbra is igaz marad a helyi tévéhíradókban . . . A bűnözési arány talán csökkent az Egyesült Államokban az elmúlt néhány évben, de nem a helyi televíziós hírekben.” Miért? A vizsgálat készítői szerint „a bűncselekmények megrendítők, és magukra vonják az emberek figyelmét”.

A bűnügyi híreket követik a katasztrófákról, például tüzekről, karambolokról, árvizekről és robbanásokról szóló tudósítások (a hírek 12,2 százalékát teszik ki), majd utánuk jönnek a sporthírek (11,4 százalék). Ezután következnek az egészségről (10,1 százalék), kormányról (8,7 százalék) és gazdaságról (8,5 százalék) szóló beszámolók. Az oktatás, környezet, művészetek és tudományok (1,3-3,6 százalék) azok közé a témák közé tartoznak, melyekre kevés figyelmet szentelnek. Az időjárás-jelentések viszont a híradók műsoridejének átlagosan 10 százalékát teszik ki. „Mindenki szeret az időjárásról beszélni. A tévéhíradó sem kivétel” — jegyzik meg a kutatók. Hozzáteszik: „Akármilyen időjárásról legyen is szó, jóról vagy rosszról, hidegről vagy melegről, csapadékosról vagy szárazról, sokat beszélnek róla a tévéhíradóban.”

Ami viszont derűlátásra ad okot, hogy a beszámoló szerint egyre több újságíró és néző ismeri fel, hogy szükség van változásra. Ám a vizsgálat készítői elismerik, hogy nem lesz könnyű változtatni, mivel „az anyagi érdekeltségek és a kapzsiság mindig veszélyeztetni fogja a színvonalas hírközlést”.

[Lábjegyzet]