4. fejezet
A biztonságot nem nyújtó, pusztulásra ítélt „Babilon”
1. a) Mit jelent a „babilon” szó, és ki alapította az ilyen nevű várost? b) Milyen építési tervet kezdett megvalósítani a nagyravágyó Nimród, és mi lett az eredménye?
A MAI világot zűrzavar jellemzi — politikai, társadalmi, és vallási téren egyaránt. A „zűrzavar” jelentésű bibliai héber szót „babilon”-nak fordítják. A Genezis, azaz Mózes első könyve Babilont Bábel néven említi, amely névnek a jelentése szintén „zűrzavar”. Ezen a néven alapított várost a Jehova ellen lázadó Nimród (1Mózes 10:8–10). Ott, a nagyravágyó Nimród vezetése alatt az emberek Jehova elleni kihívásként olyan torony építésébe fogtak, amelynek az egekig kellett volna érnie. Jehova meghiúsította ezt az istengyalázó tervet azzal, hogy összezavarta az addig egységes nyelvüket, úgyhogy az építők nem értették meg egymást, amikor megpróbáltak közösen építeni (1Mózes 11:1–9).
2. a) Mi történt a babiloni világhatalommal i. e. 539-ben, és vajon ez megpecsételte az ilyen nevű város sorsát? b) Minek nem bizonyult Babilon ősi városa?
2 Hosszú idő múlva, Babilon nevet viselő városról kapunk tudósítást, amely az Eufrátesz folyó mellett létezett (2Királyok 17:24; 1Krónika 9:1). A babiloni világhatalmat Médó-Perzsia császára, a Nagy Cyrus megdöntötte i. e. 539-ben, Jehova prófétájának, Ésaiásnak a 45:1–6-ban feljegyzett próféciája teljesedéseként. Ámbár Babilon nagyjelentőségű bukást szenvedett, mint város mégis fennmaradhatott. Létező városként említik még az időszámításunk első évszázadának második felében is (1Péter 5:13). Az az ősi város mégsem bizonyult a „Nagy-Babilon”-nak, amelyről János apostol ír a Jelenések könyvének 17. fejezetében.
3. Mivel azonos az igazi Nagy-Babilon?
3 Az apokaliptikus „Nagy-Babilon”, amely „egy skarlátszínű vadállat” hátán ülő parázna nőként van leírva, a hamis vallás világbirodalmát jelképezi, az úgynevezett kereszténység összes vallását is beleértvea (Jelenések 17:3–5). János apostol megjegyzése szerint, ez a jelképes szervezet szellemi paráznaságot követ el a föld összes politikai uralkodóival. Nagy-Babilon, a hamis vallás világbirodalma, még mindig roppant nagy befolyással rendelkezik.
„A világ barátja” — nem Istené
4. Hogyan sokszorozta meg Nagy-Babilon az emberi család elleni bűneit az első világháború alatt?
4 Nagy-Babilon helyzete azonban egyáltalán nem biztonságos, különösen az első világháború vége óta nem az. Az akkori összecsapás alatt rendkívüli mértékben megsokasította az emberi család elleni bűneit. A kereszténység papjai, akik Jézus Krisztus követőinek vallották magukat, a harcterekre prédikálták a fiatal férfiakat. Egy kiemelkedő protestáns lelkész, néhai Harry Emerson Fosdick, maga is támogatta a háborús törekvéseket, de később elismerte: „Még a templomainkra is kitűzték a zászlót . . . Szánk egyik szögletével dicsértük a Béke Fejedelmét és a másikkal dicsőítettük a háborút.” A papok és a kereszténység más lelkészei vallásos összejöveteleiken imákat mondtak a harcoló hadseregekért, és tábori lelkészekként szolgáltak a szárazföldi, tengeri, és légi haderőknél.b
5. a) A Jakab 4:4 mely szavait nem vette szívére a kereszténység? b) Milyen isteni ítéletnek kell rajta beteljesedni?
5 Ezeknek a vallási elöljáróknak vezetése alatt a kereszténység nem vette szívére a Jakab 4:4 szavait: „Házasságtörők, nem tudjátok, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés Istennel? Aki azért a világ barátja akar lenni, az, az Isten ellenségévé válik.” Ezért a kereszténység mind a mai napig a Legfelségesebb Isten ellensége maradt. Bizonyára nem élvezi az Isten védelmét, éppen ezért a puszta léte is bizonytalan marad. Politikai barátai nem megbízhatók, a vallásellenes irányzat pedig állandóan erősödik. Isten nem az ő érdekében mondja: „Ne nyúljatok felkentjeimhez!” (1Krónika 16:22).
„Menjetek ki belőle, én népem”
6., 7. a) Milyen sürgető felhívás hangzik el a Jelenések 18:4-ben, és kik felé irányul? b) Mikor kezdett egy hasonló, bár korábbi felhívás az ősi Babilonban epekedő zsidókon teljesedni?
6 A dolgok rendszere mostani befejezésekor ezekhez a felkentekhez és társaikhoz szól a sürgető isteni felhívás: „Menjetek ki belőle, én népem, ha nem akartok részt venni bűneiben” (Jelenések 18:4). Igen, menjetek ki Nagy-Babilonból, a hamis vallás világbirodalmából!
7 Ez a felhívás Jeremiás 50:8 és 51:6, 45. verseit visszhangozza, melyek a zsidó maradékhoz szóltak, akiket Jehova 70 évi fogság és száműzetés eltöltésére ítélt Babilóniában. E szavak azokon a zsidókon kezdtek teljesedni, akik Babilóniában epekedtek i. e. 537-ben, miután a Nagy Cyrus, aki előre be volt jelentve, bevonult médo-perzsa csapataival az Eufrátesz folyó majdnem kiszáradt medrén át Babilon városába.
8. a) Hogyan teljesítette be Nagy Cyrus az Ésaiás 45:1–6. versét? b) Miért kellett e prófétai minta szerint cselekedni annak, akit Nagy Cyrus előárnyékolt?
8 Nagy Cyrus, uralkodásának első esztendejében az Ésaiás 45:1–6 próféciáját beteljesítve cselekedett. Hozzá hasonlóan, az is, akit Cyrus császár előárnyékolt, de aki nála sokkal hatalmasabb, vagyis Jézus Krisztus, e prófétai minta szerint cselekedett. Ez a kellő időben történt, miután átvette királyi uralmát a mennyben Jehova Isten jobbján, amikor 1914 októberében lejárt „a nemzetek meghatározott ideje” (Lukács 21:24). Az 1914—1918-as első világháború alatt a szellemi izraeliták maradéka fogoly volt Nagy-Babilon és politikai szeretői kezében.
9., 10. a) Milyen akciót indított Nagy-Babilon a Társulat főhivatali személyzetének nyolc tagja ellen? b) Milyen bizonyítékok vannak arra nézve, hogy Nagy-Babilon volt a mögött a megmozdulás mögött, amely meg akarta állítani Jehova népének a munkáját?
9 Az Egyesült Államokban például, a Watch Tower Society által kiadott, The Finished Mystery című legutolsó könyvet, mint lázító művet, betiltották. A könyv két szerzőjét New York-ban, a brooklyni szövetségi törvényszék elé állították, és igazságtalanul 20 évi fogságra ítélték, amit az atlantai szövetségi büntetőintézetben, Georgiában kellett volna eltölteniük. Oda került a kiadótársulat elnöke, tikár-pénztárosa, és a főhivatal további három tagja. Egy társfordítót a szövetségi büntetőintézetben eltöltendő fele annyi időre ítélték.
10 Így hát 1918. július 4-én ezt a nyolc önátadott keresztényt vonatra ültették, hogy a georgiai Atlantában töltsék le a szabadságvesztésük idejét. A Watch Tower Society brooklyni főhivatalának tagjai kénytelenek voltak a legjobb képességeik szerint gondoskodni az ügyeikről. Vajon kit lehetett hibáztatni ezért a helyzetért? A Preachers Present Arms című könyv így válaszol erre: „Az egész ügy elemzése ahhoz a következtetéshez vezet, hogy az egyházak és a papság álltak kezdettől fogva e megmozdulás mögött, hogy elpusztítsák a Russellistákat [a Tanúkat] . . . Amikor a húszéves ítéletek híre eljutott a vallásos sajtó kiadóihoz, gyakorlatilag minden egyes ilyen kiadvány, nagy és kicsi egyaránt örvendett ennek az eseménynek. Képtelen voltam egyetlen együttérző szót is találni bármely ortodox vallásos lapban.” (Ray H. Abrams, 183—184. oldal).
Bukás — de nem a pusztulásba
11., 12. a) Mit szándékozott tenni Nagy-Babilon? b) Hogyan szenvedett el jelentős bukást, bár nem a pusztulásba? c) Mi volt ennek a hatása Jehova megszabadított népére?
11 Az örvendezés azonban nem sokáig tartott Nagy-Babilonban. 1919 tavaszán jelentős bukás következett be Nagy-Babilon számára, amelyet követően bizonyos vallási fejleményeknek kell még megvalósulni a teljes pusztulása előtt. Nagy-Babilon azt képzelte, hogy örökké elnyomás alatt és fogságban tarthatja Jehova népét. 1919 márciusában azonban meg kellett nyílniuk a börtönajtóknak a Watch Tower Society nyolc képviselője előtt, és óvadék ellenében szabadlábra kerültek. Később pedig teljesen felmentették őket minden vád alól.
12 Így hát oda lett Nagy-Babilon öröme! A Preachers Present Arms ezt mondja a Tanúk felmentő bírósági végzéssel kapcsolatban: „Ezt a döntést mély hallgatással fogadták az egyházak.” Nagy volt viszont Jehova népének öröme. Világraszóló szervezetüket helyreállították. Az ohioi Cedar Pointban tartott kongresszusukon 1919-ben, a jelenlevők ezreit tettre serkentette a Társulat elnökének előadása: „A Királyság hirdetése”. Jehova Tanúi újra szabadok voltak; nyilvánosan és bátran hirdették Isten Királyságát! Nagy-Babilon elbukott ugyan, de még nem a pusztulásba. A Nagyobb Cyrus, Jézus Krisztus legyőzte őt, és kiszabadította saját hű követőit.
13. Mit tett Nagy-Babilon, amikor a Népszövetség megjelent a színen?
13 Nagy-Babilon tehát megérhette a háború utáni korszakot. Midőn a Népszövetséget javasolták a világ békefenntartó testületeként, a Krisztus Egyházainak Szövetségi Tanácsa Amerikában a színtérre lépett, hogy támogassa azt, és nyilvánosan kijelentette, hogy a Népszövetség „Isten Királyságának politikai kifejeződése a földön”. Midőn a javasolt Népszövetséget végül megalapították, Nagy-Babilon felkapaszkodott a hátára és így ül a jelképes „skarlátszínű vadállaton” (Jelenések 17:3).
14. a) Mi volt Nagy-Babilon cselekvési iránya a második világháború alatt? b) Midőn az ember alkotta békefenntartó eszköz kiemelkedett a mélységből a második világháború után, mit tett vajon Nagy-Babilon?
14 Amikor ez a sikertelen békefenntartó eszköz a tétlenség mélységébe merült a második világháború kitörésekor, Nagy-Babilon ott maradt megnyergelhető hátasállat nélkül (Jelenések 17:8). De egészen jól kijött az 57 nemzettel, amelyek belekeveredtek a második világháborúba. Az, hogy meg kellett osztania lojalitását a harcoló felek között, cseppet sem zavarta, sőt még az sem, hogy nagy összevisszaságban levő vallási szekták és felekezetek százaira oszlott. Mihelyt az ember alkotta békefenntartó képviselet az Egyesült Nemzetek Szervezete formájában kiemelkedett a tétlenség mélységéből a második világháború befejezésekor, Nagy-Babilon nyomban felkapaszkodott a hátára és kezdte gyakorolni rajta befolyását.
Politikai hatalmak Babilon ellen fordulnak
15., 16. a) Milyen félelmet keltő látvánnyal néz most szembe az emberiség? b) Mit határozott el a Mindenható Isten a Jelenések 17:15–18-cal összhangban?
15 Az emberiség egész világa félelmet keltő látvány bekövetkezésével néz szembe. Ez a politikai hatalmak Nagy-Babilon elleni fordulása lesz, hogy kitöröljék őt a létből. Ez szívbénítólag hangozhat olyan őszinte emberek előtt, akik azt hiszik, hogy minden vallás jó. Az egyetemes Szuverén, Jehova Isten azonban úgy döntött, hogy Nagy-Babilonnak nincs helye az egész világegyetemben, és elég régóta szennyezi már a teremtett világot. Erőszakos véget kell érnie teljes pusztulásban.
16 Kéznél vannak már a hatalmas eszközök, nevezetesen a világ politikai elemei, amelyeknek Isten megengedheti, hogy végrehajtsák elpusztítását. Az Istentől ihletett Jelenések könyve megjövendöli, hogy Jehova Nagy-Babilon ellen fordítja annak szeretőit, és azok meztelenre vetköztetik, kimutatva valódi mivoltát, mint démonizált csalóét. És azután, hogy úgy mondjuk, megégetik őt tűzzel és egy halom hamuvá változtatják. Ugyanolyan bánásmódban részesítik, mint amilyenben ő részesítette az igaz Isten meg nem alkuvó imádóit (Jelenések 17:15–18; 18:24).
17. Vajon a politikai hatalmak babilonellenes hőstette Jehova Isten imádóivá teszi őket, és honnan tudjuk ezt?
17 A politikai hatalmaknak ez a vallásellenes akciója nem jelenti azt, hogy ők azután Jehova Isten igaz imádatára térnek át. Babilon elleni eljárásuk nem jelenti azt, hogy most már Isten barátaivá lettek. Máskülönben nem vállalkoznának arra a másik akcióra, amelyről a Jelenések elmondja a továbbiakban, hogy végre fogják hajtani (Jelenések 17:12–14). Lehet, hogy nagyon örülnek majd a vallásellenes hőstettüknek, amelyet Isten engedélyével végrehajthatnak, de továbbra is félrevezeti őket „a dolgok jelen rendszerének istene”, Sátán az Ördög, aki Jehova Istennek kérlelhetetlen, egyetemes ellensége (2Korinthus 4:4).
18., 19. a) Ki nem marad életben, hogy meglássa Jehova egyetemes szuverenitásának igazolását a „Béke Fejedelme” által? b) De kik lesznek örökké élő tanúi Jehova győzelmes igazolásának Nagy-Babilon felett?
18 Nagy-Babilon nem éri meg a nagy csúcspontot, Jehova egyetemes szuverenitásának igazolását a „Béke Fejedelme” által, aki most az „Erős Isten”, Jehovának, az egyedül Mindenható és Legfelsőbb Istenségnek a jobbján (Ésaiás 9:6).
19 Állásfoglalásuknál, áthatolhatatlan isteni védelem alatt lesznek majd Jehova Tanúi (Ésaiás 43:10, 12). Az igazságos mennyekből jövő parancsra engedelmesen kijöttek Nagy-Babilonból (Jelenések 18:4). Jogos örömük határtalan lesz attól, aminek a tanúi lesznek. Azután örökké tanúi maradnak Jehovának és örökké tanúsíthatják, hogy Jehova érvényesítette jogait Nagy-Babilon felett (Jelenések 19:1–3).
[Lábjegyzet]
a Részletes azonosítás végett lásd a „Babylon the Great Has Fallen!” God’s Kingdom Rules! című könyv 468—500. oldalait, a Watch Tower Bible and Tract Society of New York, Inc. kiadásában angolul.
b Részletesen foglakozik a papság szerepével az első világháború támogatásában Ray H. Abrams, Preachers Present Arms című könyvében (New York, 1933). A könyv megállapítása: „A papok adtak a háborúnak szenvedélyes szellemi jelentőséget és erőt. Maga a háború szent háború volt és Isten Királyságának előmozdítását szolgálta a földön. Aki a hazájáért áldozta az életét, az Istenért és az ő Királyságáért adta oda. Isten és haza egyet jelentett. A németek és a szövetségesek egyformák voltak ebben a tekintetben. Mindkét oldal azt hitte, hogy az ő monopóliuma az Isten. A legtöbb teológusnak egyáltalán nem okozott nehézséget, hogy Jézust állítsa a legtüzesebb harci frontra, hogy győzelemre vezesse a katonákat. Ezzel a papság részese és tartozéka lett a háborús rendszernek. Az [egyházi] vezetők nem vesztegették az időt, hogy teljesen átszerveződjenek háború idejére alkalmas alapra. A hadüzenet után huszonnégy órán belül, a Krisztus Egyházainak Szövetségi Tanácsa Amerikában tervet készített a legteljesebb együttműködésre. Sok egyház jóval többet tett, mint amennyit kértek tőle. Sorozó hivatalokká váltak a csapatok besorozása céljára.” (53., 57., 59., 63., 74., 80., 82. oldalakon.)