Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR
Őrtorony
ONLINE KÖNYVTÁR
magyar
  • BIBLIA
  • KIADVÁNYOK
  • ÖSSZEJÖVETELEK
  • ed 4–9. o.
  • Jehova Tanúi nézőpontja az oktatásról

A kijelölt részhez nincs videó.

Sajnos a videót nem sikerült betölteni.

  • Jehova Tanúi nézőpontja az oktatásról
  • Jehova Tanúi és az oktatás
  • Alcímek
  • Hasonló tartalom
  • Mi a helyzet a kiegészítő oktatással?
  • Oktatás — Használd fel Jehova dicséretére
    Az Őrtorony hirdeti Jehova királyságát – 1996
  • Oktatás a bibliai időkben
    Az Őrtorony hirdeti Jehova királyságát – 1992
  • Mit gondolnak Jehova Tanúi az oktatásról?
    Gyakori kérdések Jehova Tanúiról
  • Ellenzi a Biblia az oktatást?
    Ébredjetek! – 1998
Továbbiak
Jehova Tanúi és az oktatás
ed 4–9. o.
Kép a 4. oldalon

Jehova Tanúi nézőpontja az oktatásról

Mint minden szülő, Jehova Tanúi is törődnek gyermekeik jövőjével. Ezért nagy fontosságot tulajdonítanak az oktatásnak. „Az oktatásnak segítenie kell abban, hogy az emberek a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Abban is segítségükre kell lennie, hogy nagyraértékelést fejlesszen ki bennük kulturális örökségük iránt, és hogy elégedettebb életet éljenek.”

AMINT a The World Book Encyclopedia is érzékelteti ebben az idézetben, az iskoláztatás egyik fő célja, hogy a mindennapi életre nevelje a gyermekeket; ez magában foglalja a felkészítésüket is arra, hogy egy napon majd ellássák egy család szükségleteit. Jehova Tanúi úgy vélik, ez szent felelősség. Maga a Biblia írja: „Ha pedig valaki az övéiről és főképen az ő házanépéről gondot nem visel: a hitet megtagadta, és rosszabb a hitetlennél” (1Timótheus 5:8). Az iskolában eltöltött évek felkészítik a gyermekeket azokra a felelősségekre, amelyeket majd az életben vállalnak. Emiatt a Tanúk úgy érzik, hogy az oktatást igen komolyan kell venni.

„Az oktatásnak segítenie kell abban, hogy az emberek a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Abban is segítségükre kell lennie, hogy nagyraértékelést fejlesszen ki bennük kulturális örökségük iránt, és hogy elégedettebb életet éljenek” (The World Book Encyclopedia).

A Tanúk igyekeznek a következő bibliai parancsnak megfelelően élni: „És valamit tesztek, lélekből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek” (Kolossé 3:23). Ez az alapelv a mindennapi élet valamennyi területére érvényes, az iskolát is beleértve. A Tanúk épp ezért arra buzdítják fiataljaikat, hogy keményen dolgozzanak, és vegyék komolyan a feladatokat, amelyekkel megbízták őket az iskolában.

„És valamit tesztek, lélekből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek” (Kolossé 3:23).

A Biblia azt is tanítja, hogy vessük alá magunkat az ország törvényeinek, amelyben élünk. Így tehát, ha az iskola kötelező egy bizonyos korig, Jehova Tanúi eleget tesznek ennek a törvénynek (Róma 13:1–7).

Képek a 6–7. oldalon

Az egészséges kikapcsolódás — zene, hobbik, testgyakorlat, valamint a könyvtárak és múzeumok látogatása — fontos szerepet játszik a kiegyensúlyozott oktatásban

Nem kicsinyeljük le a mindennapi életre való nevelés fontosságát, a Biblia azonban rámutat, hogy nem ez az egyedüli, és nem is a legfőbb célja az oktatásnak. A sikeres oktatásnak az életörömet is táplálnia kell a gyermekekben, és segítenie kell nekik abban, hogy kiegyensúlyozott egyénekként megtalálják a helyüket a társadalomban. Ezért Jehova Tanúi úgy érzik, nagyon fontos az osztálytermen kívüli tevékenységek megválasztása. Hiszik, hogy az egészséges kikapcsolódás — zene, hobbik, testgyakorlat, valamint a könyvtárak és múzeumok látogatása, és így tovább — fontos szerepet játszik a kiegyensúlyozott oktatásban. Még arra is megtanítják gyermekeiket, hogy tiszteljék az idősebbeket, és keressék az alkalmakat, hogy a segítségükre lehessenek.

Mi a helyzet a kiegészítő oktatással?

A technika fejlődése miatt a munkaerőpiac állandóan változik. Emiatt sok fiatalnak olyan munkaterületen vagy szakmában kell majd dolgoznia, amelyben nem kapott különösebb képzést. Mivel így áll a helyzet, munkaszokásaik és személyes képesítéseik, de leginkább az a képességük, hogy a változásokhoz alkalmazkodni tudjanak, még értékesebbé válik előttük. Jobb tehát, ha a diákok olyan felnőttekké válnak, akiknek — ahogyan egy reneszánsz esszéíró, Montaigne kijelentette — „inkább jó fejük, mint jól teletömött fejük van”.

A munkanélküliség, mely a gazdag és a szegény országokat egyaránt sújtja, gyakran azokat a fiatalokat fenyegeti, akiknek nem megfelelő a képzettségük. Ha tehát a munkaerőpiac szükségessé teszi, hogy a törvény által előírt alapfokú oktatáson kívül tovább tanuljanak, akkor a szülők felelőssége rávezetni gyermekeiket, hogyan döntsenek a kiegészítő oktatás kérdésében, mérlegelve a lehetséges előnyöket és hátrányokat egyaránt, amelyek az ilyen továbbtanulás velejárói.

Valószínűleg azonban egyetért velünk abban, hogy a sikeres élet az anyagi jólétnél többet foglal magában. Az utóbbi időben olyan férfiak és nők, akiknek az életét teljesen a karrierjük kötötte le, munkájuk elvesztésével mindent elvesztettek. Néhány szülő feláldozta családi életét és idejét, amelyet gyermekeivel tölthetett volna, elmulasztva azt, hogy segítsen gyermekeinek felnőni, mert ők, vagyis a szülők, felemésztődtek a világi munkában.

A kiegyensúlyozott oktatásnak nyilvánvalóan figyelembe kell vennie, hogy az anyagi jólétnél többre van szükség az igazi boldogsághoz. Jézus Krisztus kijelentette: „Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden ígével, a mely Istennek szájából származik” (Máté 4:4). Keresztényekként Jehova Tanúi tisztán látják, mennyire fontos az erkölcsi és szellemi tulajdonságok fejlesztése, de az arra való felkészülés is, hogy az anyagi szükségleteiket el tudják látni.

Oktatás a bibliai időkben

A BIBLIA azt tanítja, hogy nagyon fontos az oktatás. Népe „tanítójaként” írja le Istent, és oldalain keresztül arra hívja fel szolgáit, hogy mélyítsék el Róla ismereteiket (Ésaiás 30:20, Újfordítású revideált Biblia).

Képek a 8–9. oldalon

A bibliai időkben csak bizonyos kiváltságos osztályok tudtak írni-olvasni, mint például a mezopotámiai és az egyiptomi írnokok. Ezzel éles ellentétben az ókori Izraelben mindenkit arra buzdítottak, hogy tanuljon meg írni és olvasni. „A különbség kétségtelenül a héberek által az írásban használt egyszerűbb alfabetikus rendszernek volt köszönhető . . . Nem szabad figyelmen kívül hagyni az alfabetikus írás jelentőségét az oktatás történetében. Ez az írás szakítást jelentett a hagyományos egyiptomi, mezopotámiai és a kétezer éves kánaáni kultúrával. Az írni-olvasni tudás többé már nem egy — a nehezen érthető ékírásban és hieroglifikus írásban jártas — hivatásos írnokokból és papokból álló osztály azonosítója és kizárólagos jellemzője volt” (Encyclopaedia Judaica).

Tanítási módszerek

Kép a 9. oldalon

Az ókori Izraelben már egészen fiatal kortól kezdve tanította a gyermekeket mind az apa, mind az anya (5Mózes 11:18, 19; Példabeszédek 1:8; 31:26). A Dictionnaire de la Bible-ben a bibliatudós E. Mangenot ezt írta: „A gyermek, amint beszélni tudott, megtanult néhány bekezdést a Törvényből. Édesanyja ismételgetett egy verset, s amikor azt már tudta a gyermek, egy másikat mondogatott neki. Később azokat a versszövegeket, amelyeket a gyermekek emlékezetből már elő tudtak adni, a kezükbe adták. Így oktatták őket az olvasásra, amikor pedig idősebbek lettek, vallási oktatásuk az Úr törvényének olvasásával, és az azon való elmélkedéssel folytatódhatott.”

Sokféle segédeszközt használtak ahhoz, hogy segítsenek az emlékezésben mind a fiataloknak, mind az időseknek. Ezek közé tartozott az ábécés akrosztichon (egy költemény, amelyben a versszakok kezdőbetűi ábécérendben követik egymást), az alliteráció és a számok használata. Érdekes, hogy a Gézer-naptár (Isztambul Régészeti Múzeumában), amely az ősi héber írások egyik legrégibb példánya, néhány tudós szerint egy iskolás fiú memóriafejlesztő gyakorlata volt.

A tananyag

A bibliai időkben a szülői oktatás magában foglalta a gyakorlati képzést is. A lányokat háztartási ismeretekre tanították. A Példabeszédek utolsó fejezete azt mutatja, hogy ez sok és igen változatos ismeretet jelentett; magában foglalta ingatlan-adásvételek lebonyolítását és azok igazgatását, kisebb üzletkötéseket, valamint a fonást, a szövést, a főzést, a kereskedelmet és általában a háztartásvezetést. A fiúk többnyire apjuk világi foglalkozását tanulták meg a mezőgazdaság, az ipar vagy a kereskedelem egy bizonyos területén. A zsidó vallást gyakorlók körében általános volt a következő mondás: „Aki nem tanítja meg fiát egy hasznos szakmára, tolvajnak neveli azt.”

Így hát a bibliai időkben nagyra értékelték az oktatást.

    Magyar kiadványok (1978–2025)
    Kijelentkezés
    Bejelentkezés
    • magyar
    • Megosztás
    • Beállítások
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Felhasználási feltételek
    • Bizalmas információra vonatkozó szabályok
    • Adatvédelmi beállítások
    • JW.ORG
    • Bejelentkezés
    Megosztás