Jehova üzenetei a múltra és a jelenre

1–2. Hogyan keresnek némelyek rejtett kincseket, és mi teheti boldoggá az életedet?

SOKAN álmodoztak már arról, hogy elásott kincsre bukkannak. Olvastál már történelmi könyvekben felfedezőkről, régészekről és másokról, akik kutattak is ilyen kincsek után? Neked talán nem lesz részed ilyen kalandban, de mi lenne, ha mégis találnál valamilyen kincset? Milyen jó lenne, ha ez a kincs javítana az életed minőségén, több lenne az örömöd, és sikeresebb emberré válnál tőle!

² Az emberek többsége nem vesz részt szó szerinti kincskeresésben, de keresi a boldogságot a pénzben, a jó egészségben vagy a jó házasságban. Ezek után a kincsek után nem ásóval kell kutatni, és nincs olyan hagyományos térkép, mely jelezné, hogy hol találhatók meg. Megszerzésük, mint tudjuk, erőfeszítést igényel. Éppen ezért sokan hálásak, ha megbízható tanácsokat kapnak arra, hogy miként érhetik el céljaikat, és hogyan tehetik örömtelibbé, sikeresebbé az életüket.

3–4. Hol találhatunk gyakorlatias tanácsokat arra, hogy miként éljük az életünket?

³ A helyzet az, hogy kaphatsz ilyen hasznos tanácsokat, olyan útmutatást, mely már mások boldogságához is hozzájárult. A Bibliában találhatók a leggyakorlatiasabb tanácsok, és erre már sokan rájöttek. Charles Dickens angol író megjegyezte, hogy a Biblia „a legjobb könyv, amely valaha volt és lesz a világon, mert a legjobb tanulságokkal szolgál, melyek csak utat mutathatnak az embernek”.

⁴ Aki isteni ihletésű könyvnek tartja a Bibliát, az nem lepődik meg ezen a kijelentésen. Valószínűleg te is elfogadod a 2Timóteusz 3:16-ban olvasható állítást, mely így szól: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra, az igazságosságban való fegyelmezésre”. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Biblia jól felhasználható gondolatokat tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy miként éljük az életünket ebben a bonyolult problémákkal teli világban. Akiknek a Biblia irányítja a lépteit, azoknak igazán örömtelibb és sikeresebb lesz az életük.

5–7. A Biblia mely részeihez fordulhatunk hasznos útmutatásért?

⁵ Mi jut eszedbe először, mely bibliai részekben találunk ilyen tanácsokat? Némelyek talán a hegyi beszédre gondolnak, melyben Jézus a mindennapi élet különféle területeire adott hatásos útmutatást. Másoknak Pál apostol írásai jutnának eszükbe. És bárki találhat magának hasznos javaslatokat a Zsoltárok és a Példabeszédek könyvében, melyekből csak úgy árad a bölcsesség. A helyzetünktől és a gondjainktól függően igazából bármelyik bibliai könyvből hasznot meríthetünk, még a túlnyomórészt történelmi témájúakból is, amilyenek például a Józsuétól Eszter könyvéig található írások. A bennük megörökített történelmi eseményekből figyelmeztető tanulságokat vonhat le mindenki, aki szeretné boldogan szolgálni Istent (1Korintusz 10:11). Igen, ezekben a könyvekben olyan tanácsok vannak leírva, amelyek irányíthatják a lépteinket, és sikeressé tehetik az életünket. Idézzük csak fel a következő igazságot: „mindazt, amit régebben megírtak, a mi oktatásunkra írták meg, hogy kitartásunk által és az Írásokból származó vigasztalás által reménységünk legyen” (Róma 15:4; Józsué 1:8; 1Krónikák 28:8, 9).

⁶ Van azonban egy olyan része a Bibliának, amely sokak számára amolyan fehér folt, pedig kincseket rejt. Ennek a 12 könyvnek az íróira gyakran a kispróféták elnevezéssel utalnak. Általában két nagyobb terjedelmű bibliai könyv, Ezékiel és Dániel könyve után következnek, és megelőzik Máté evangéliumát. (A legtöbb Bibliában a következő sorrendben lehet megtalálni a 12 könyvet: Hóseás, Jóel, Ámós, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Sofóniás, Aggeus, Zakariás és Malakiás.) Amint láttuk, a Biblia Istentől ihletett, valamint hasznos a tanításra, és arra, hogy utat mutasson az embereknek az életben. Vajon ez a megállapítás ezekre a könyvekre is érvényes?

⁷ De még mennyire! Az úgynevezett kispróféták könyveiben olyan kincs rejlik, amely gyakorlatias útmutatást ad a ma emberének. Vajon miért kerüli el némelyek figyelmét ez a 12 könyv? Nos, gondoljunk csak arra, hogy sok nyelven kisprófétáknak nevezik az íróikat. Előfordulhat, hogy maga az elnevezés befolyásolja az emberek véleményét? Esetleg a te gondolkodásodra is hatással van némileg?

CSAKUGYAN JELENTÉKTELENEBBEK A KISPRÓFÉTÁK?

8. a) Egyebek közt milyen fontos módon közölt Isten útmutatást? b) Milyen elnevezést szoktak használni a szóban forgó 12 könyvre, és mire utal ez a név?

⁸ Pál ezekkel a szavakkal kezdte a hébereknek írt levelét: „Az Isten, aki régen sokszor és sokféleképpen szólt ősatyáinkhoz a próféták által, ezeknek a napoknak a végén egy Fiú által szólt hozzánk” (Héberek 1:1, 2). Mivel Isten prófétákkal küldte el az üzeneteit, egyiküket sem tekinthetjük jelentéktelenebbnek a többinél, és ugyanígy az írásaikat sem. A kisprófétáka elnevezés miatt azonban némelyek úgy vélik, hogy ezeknek a könyveknek kisebb jelentőségű a mondanivalójuk. Mások arra a következtetésre jutottak, hogy a kispróféták üzenete nem olyan megbízható, mint a többi könyv a Bibliában. Az igazság ezzel szemben az, hogy a számos nyelven használt kispróféták név pusztán arra utal, hogy ez a 12 könyv rövidebb, mint sok másik.

9. Miért nem lehet megállapítani egy bibliai könyv hosszából az értékét?

⁹ Egy bibliai könyvről a terjedelme alapján nem állapítható meg, hogy mennyire fontos vagy értékes számunkra. Ruth könyve sokkal rövidebb, mint az előtte és az utána lévő könyvek, mégis milyen megható a benne leírt történet! Ez a rövid könyv hangsúlyozza, hogy ragaszkodnunk kell az igaz imádathoz, bemutatja, milyen nagyra becsüli Isten a nőket, és lényeges részleteket tár fel Jézus leszármazási vonaláról (Ruth 4:17–22). A Biblia vége felé találunk egy másik példát, Júdás levelét. Annyira rövidke, hogy egyes Bibliákban egyetlen oldalt sem tesz ki. Ennek ellenére felbecsülhetetlen értékű gondolatokat és útmutatást tartalmaz. Ír arról, hogy miként bánt Isten a gonosz angyalokkal, figyelmeztet, hogy becstelen emberek lopódznak be a gyülekezetbe, és arra ösztönöz, hogy vívjunk kemény harcot a hitért. Ugyanilyen biztosak lehetünk benne, hogy az úgynevezett kispróféták könyvei a rövidségük ellenére nem kevésbé fontosak, sem nem kevésbé értékesek.

MILYEN ÉRTELEMBEN PRÓFÉTAI KÖNYVEK?

10–11. a) Mi jut eszükbe némelyeknek a „próféta” szó hallatán? b) Kiket nevez a Biblia prófétáknak?

¹⁰ Érdemes megvizsgálni a „próféta” és a „prófétai” kifejezéseket is. Ezekről a szavakról sokaknak talán a jövendölés jut eszükbe. Szerintük próféta az, aki előre megmondja a jövőt, néha talán rejtélyes szavakkal, melyeket többféleképpen is lehet értelmezni. Ez az elképzelés hatással van arra, ahogyan némelyek ezt a 12 könyvet látják.

¹¹ Tagadhatatlan, hogy az ember e 12 könyvet olvasva hamar rájön, hogy jó néhány jövendölést tartalmaznak, egyebek között Jehova nagy napjának eljöveteléről. Ez összhangban van a „próféta” szó alapjelentésével. Prófétának nevezték azt, aki meghitt kapcsolatban volt Istennel, és gyakran az volt a szerepe, hogy feltárja, mi történik majd a jövőben. Énókkal kezdve sok bibliai próféta csakugyan jövendölt később bekövetkező eseményekről (1Sámuel 3:1, 11–14; 1Királyok 17:1; Jeremiás 23:18; Cselekedetek 3:18; Júdás 14, 15).

12. Mivel tudnád alátámasztani, hogy prófétának lenni nem csupán annyit jelentett, hogy valaki jövendölt?

¹² Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy Jehova prófétáinak nem csupán az volt a feladatuk, hogy Istentől származó jövendöléseket mondjanak el. Isten gyakorta a szószólóiként használta fel őket, hogy közöljék másokkal az akaratát. Ábrahámról, Izsákról és Jákobról például nem gondolnánk, hogy megmondták előre a jövőt, a Zsoltárok 105:9–15 mégis prófétának nevezi őket. Alkalmanként azzal bízta meg őket Isten, hogy jelentsenek ki valamit a jövőről, mondjuk akkor, amikor Jákob megáldotta a fiait. Ám ezek a patriarchák abban az értelemben is próféták voltak, hogy elmondták családjuknak, amit Jehovától megtudtak a szándékában betöltött szerepükről (1Mózes 20:7; 49:1–28). A Bibliában használt „próféta” kifejezés újabb jelentésárnyalatára világít rá az, hogy Áron Mózes prófétájaként szolgált. Azáltal töltött be prófétai szerepet, hogy Mózes szószólója, vagyis ’szája’ volt (2Mózes 4:16; 7:1, 2; Lukács 1:17, 76).

13–14. a) Mondj példákat arra, hogy a próféták nem csupán jövendöltek! b) Hogyan válik javunkra, ha tudjuk, hogy a próféták a jövendölésen kívül más dolgokat is közöltek?

¹³ Ejtsünk szót Sámuel és Nátán prófétáról is (2Sámuel 12:25; Cselekedetek 3:24; 13:20). Jehova mindkettőjük által kinyilatkoztatott jövőbeli eseményeket, de más módokon is felhasználta őket mint prófétákat. Sámuel prófétaként arra intette az izraelitákat, hogy hagyjanak fel a bálványimádással, és térjenek vissza a tiszta imádathoz. Ezenkívül kihirdette Isten ítéletét, melyet Saul királyra mondott ki, és amelyből megtudhatjuk, hogy Jehova szemében többet ér az engedelmesség, mint a kézzelfogható áldozatok. Igen, Sámuel prófétai mivolta abban is megnyilvánult, hogy tudatta másokkal, mi a helyes Isten szerint (1Sámuel 7:3, 4; 15:22). Nátán próféta megjövendölte, hogy Salamon építi meg a templomot, és a királysága szilárd lesz (2Sámuel 7:2, 11–16). De akkor is prófétaként cselekedett, amikor leleplezte Dávid Betsabéval és Uriással kapcsolatos bűnét. Kiben ne hagyott volna nyomot az, ahogyan Nátán napvilágra hozta Dávid házasságtörő tettét? Szemléltetése egy gazdag emberről szólt, aki elvette egy szegény ember egyetlen szeretett báránykáját. Nátán az Isten szentélyénél folytatott igaz imádat megszervezésében is részt vett (2Sámuel 12:1–7; 2Krónikák 29:25).

¹⁴ A lényeg az, hogy ne gondoljuk, hogy ezeknek a prófétai könyveknek az üzenete kizárólag jövendölésekből áll. Vannak benne Istentől ihletett kijelentések számos egyéb dologról is. Tökéletesen megérthetjük például, hogy Isten népének annak idején hogyan kellett élnie, és hogy mi hogyan éljünk ma. Nyugodtak lehetünk hát afelől, hogy a Biblia egésze – így ez a 12 könyv is – nagyon hasznos és gyakorlatias, mivel a legjobb életformát tárja az emberek elé. Ezek az ihletett könyvek értékes útmutatást adnak, mely segítségünkre lehet abban, hogy „józan gondolkodással, igazságossággal és Isten iránti odaadással éljünk e jelenlegi világrendszer közepette” (Titusz 2:12).

HOGYAN MERÍTHETÜNK HASZNOT EZEKBŐL A KÖNYVEKBŐL?

15–16. a) Milyen szerepük van a jelképeknek a kispróféták könyveiben? b) Milyenfajta prófétai képek vannak ezekben a könyvekben?

¹⁵ Sokféleképpen a javunkra válhat Isten ihletett Szavának az olvasása. Egynémely bibliai könyv bizonyos korok eseményeiről számol be, mások pedig költői nyelvezeten íródtak, de mindegyik értékes a maga nemében. Aztán vannak olyan könyvek is a Bibliában, amelyekben fontos szerepet játszanak a jelképek, mint ebben a 12 könyvben is. Jézus például Jónás könyvére utalt, amikor ezt mondta: „A gonosz és házasságtörő nemzedék folyton jelt akar, de nem adatik annak más jel, csak Jónás próféta jele. Mert mint ahogy Jónás három nap és három éjjel volt az óriási hal gyomrában, úgy az Emberfia is három nap és három éjjel lesz a föld szívében. Ninivei férfiak feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítélik azt; mert ők megbánást tanúsítottak arra, amit Jónás prédikált, de íme, nagyobb van itt Jónásnál” (Máté 12:39–41).

¹⁶ Jézus ezek szerint sokkal többet látott Jónás könyvében, mint csupán történelmi beszámolót, mely Isten és Jónás kapcsolatáról, a próféta ninivei ténykedéséről, és annak eredményéről szól, hogy Jónás kihirdette Isten figyelmeztetését. Jézus Krisztus felismerte, hogy Jónás próféta jelképes szerepet töltött be, mely előremutatott őrá, a halálára és a harmadik napon történő feltámadására. Ninive lakosainak a bűnbánata pedig ellentétben állt azzal, ahogyan a zsidók többsége fogadta Jézus prédikálását és tetteit (Máté 16:4). Ebből láthatjuk, hogy ebben a 12 könyvben arra utaló prófétai képek vagy hasonlóságok is vannak, hogy miként bánik a népével Isten a mi időnkben. Ezek tanulmányozása lebilincselő és értékes elfoglaltság.

17. Milyen szempontból taglalja ez a könyv a 12 bibliai könyvet?

¹⁷ Ez a könyv azonban, melyet a kezedben tartasz, nem Jónás könyvének vagy a 11 másik könyvnek a jelképeit hivatott értelmezni. Nem is versről versre elemzi ezeket a könyveket. Inkább arra összpontosít, hogy mit tudunk alkalmazni belőlük a mindennapi életünkben. Kérdezd meg magadtól: „Milyen hasznos tanácsokat ad nekem Jehova ebben a 12 könyvben? Hogyan járulhatnak hozzá ezek a könyvek, hogy ’józan gondolkodással, igazságossággal és Isten iránti odaadással éljek e jelenlegi világrendszer közepette’? Mit tanulhatok belőlük a keresztényi életről, az erkölcsről, a családi életről és a különféle gondolkodásmódokról ezekben a válságos időkben, amikor »jön Jehova napja, és közel van«?” (Titusz 2:12; Jóel 2:1; 2Timóteusz 3:1). Ezekre a kérdésekre kielégítő választ fogsz kapni, s eközben biztosan felfedezel majd olyan verseket, melyeket nagy becsben fogsz tartani, és amelyeket eddig nemigen használtál fel, amikor Biblián alapuló tanácsot adtál másoknak. Így kétségtelenül egyre több értékes írásszöveg ismerője leszel (Lukács 24:45).

18. Milyen a könyv felépítése, és hogyan fordíthatod ezt a javadra?

¹⁸ Könyvünk fejezetei négy részre vannak felosztva. Mindegyiket tekintsd át előre, mielőtt elkezded olvasni. A következő 13 fejezet mindegyikében találni fogsz két bekeretezett részt, amely segít megjegyezni az éppen tárgyalt gondolatokat. Az ott megfogalmazott kérdések alapján átismételheted az olvasottakat, és eltűnődhetsz az értékükön és az alkalmazásukon. Az első ilyen kérdéssor valahol a fejezet felénél található. Amikor odaérsz, gondold végig a kérdéseket. Ezáltal mélyen a szívedbe fog vésődni az, amit éppen tanulmányozol (Máté 13:8, 9, 23; 15:10; Lukács 2:19; 8:15). A második bekeretezett rész abban segít, hogy elgondolkozz azon, amit a fejezet második felében olvastál, és elraktározd az emlékezetedben. Szakíts időt ezeknek a kérdéseknek a megvizsgálására, mert nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy meglásd, milyen gyakorlati haszna van a tanulmányozott anyagnak.

19. Mi mindent kell tudnunk erről a 12 könyvről?

¹⁹ Hogy ráhangolódj arra, ami ezután következik, gondold át, mit tudsz ennek a 12 könyvnek a tartalmáról. Kikkel küldte Isten ezeket az üzeneteket, és milyen emberek voltak ők? Mikor éltek, és milyen helyzetekben szolgáltak? (A 20. és 21. oldalon található időegyenest jól tudod majd használni. Gyakran nézd meg, miközben a következő fejezeteket tanulmányozod.) Mi volt az üzenetük abban az időben, hogyan lehetett alkalmazni, és hogyan segít ennek ismerete abban, hogy megértsük a szövegkörnyezetet? A következő fejezet ezekre a fontos kérdésekre ad választ.