1–2. Az Ezékiel 47:1–12 alapján mit látott és tudott meg a próféta? (Lásd a képet a fejezet elején.)

EZÉKIEL egy másik lenyűgöző dolgot is lát a templomról szóló látomásban: egy folyót, amely ebből a szent épületből ered. Képzeld el, hogy Ezékiel elkezdi követni ennek a kristálytiszta víznek az útját! (Olvassátok fel: Ezékiel 47:1–12.) A víz a szentély küszöbe alól tör fel, majd a templom épületegyütteséből kilépve a keleti kapu felé folyik. Egy angyal kivezeti Ezékielt a templom területéről, és közben leméri, mekkora távolságot tesznek meg. Az angyal többször is átvezeti őt a vízen. A próféta azt látja, hogy a víz rohamosan mélyül, és rövid időn belül bővizű folyóvá válik, melyen csak úszva tudna átkelni!

² Ezékiel megtudja, hogy a folyó a Holt-tengerbe ömlik, és ahová csak eljut, meggyógyítja a sós, élettelen vizet, és az nyüzsögni kezd a halaktól. A folyó partján mindenféle fát lát. Ezek minden hónapban tápláló gyümölcsöt hoznak, és a leveleik gyógyítanak. Mindezt látva Ezékiel szíve megtelik békével és reménnyel. De mit jelentett a templomról szóló látomásnak ez a része Ezékiel és a többi száműzött számára? És mi a jelentősége nekünk?

Milyen jelentősége volt a látomásban szereplő folyónak a száműzöttek számára?

3. Miért nem értették szó szerint az ókorban élt zsidók Ezékielnek a folyóról szóló látomását?

³ Az ókorban élt zsidók biztosan nem gondolták azt, hogy szó szerint kell érteni a látomást. Valószínűleg inkább egy másik próféciára emlékeztette őket, arra a helyreállításról szóló próféciára, melyet több mint 200 évvel korábban Jóel próféta jegyzett le. (Olvassátok fel: Jóel 3:18.) Amikor a zsidó száműzöttek Jóel ihletett szavait olvasták, biztos nem számítottak arra, hogy a hegyek szó szerint „édes bortól csepegnek” majd, vagy hogy a dombokon tényleg „tej folyik”, mint ahogy azt sem várták, hogy „Jehova házából forrás fakad majd”. Így valószínűleg azt is megértették, hogy Ezékiel próféta látomása sem egy szó szerinti folyóról szól.a De akkor mit akart Jehova üzenni ezzel a látomással? A Szentírás világosan rámutat, hogy mit jelentenek a látomás egyes részletei. Most három egyértelmű, szeretetteljes ígéretet fogunk megvizsgálni, melyek ebben a próféciában fogalmazódnak meg.

4. a) Milyen áldásokra számítottak a zsidók az alapján, hogy a látomásban egy folyó szerepelt? b) Hogyan biztosítanak minket a Bibliában használt „folyó” és „víz” szavak arról, hogy Jehova meg fogja áldani a népét? (Lásd az „Áldást hozó folyók Jehovától” című kiegészítő részt.)

⁴ Áldásokat hozó folyó. A Bibliában a folyó és a víz gyakran a Jehovától származó, életadó áldásokat jelképezi. Ezékiel azt látta, hogy egy ilyen folyó ered a templomból. Ebből Isten népe arra következtethetett, hogy mindaddig, amíg ragaszkodnak a tiszta imádathoz, Jehova életadó áldásai áradnak majd rájuk. Mik lesznek ezek az áldások? A papok megint oktatni fogják a népet Isten elvárásaira. Abban is újra biztosak lehettek, hogy a templomnál bemutatott áldozatoknak köszönhetően a bűneik engesztelést nyernek (Ez 44:15, 23; 45:17). Így ismét tiszták lehetnek, mintha csak megmosakodtak volna a templomból eredő tiszta vízben.

5. Hogyan oszlatott el minden kételyt a látomásban szereplő folyó azt illetően, hogy mindig lesz-e elég áldás mindenkinek?

⁵ Vajon mindig lesz elegendő áldás mindenkinek? A látomás minden kételyt eloszlat ezt illetően, mivel arról számol be, hogy a folyó meglepően gyorsan bővizűvé válik: körülbelül 2 kilométeren belül egy kis patakból nagy folyóvá duzzad! (Ez 47:3–5). A zsidók helyreállított országának a lakossága valószínűleg növekedni fog majd, de Jehova is egyre több áldást fog árasztani rájuk. A folyó a bőség és a jólét jelképe volt!

6. a) Milyen ígéretet tartalmaz a prófécia? b) Milyen figyelmeztetéssel szolgál a látomás? (Lásd a széljegyzetet is.)

⁶ Életadó víz. Ezékiel látomásában a folyó a Holt-tengerbe ömlik, és életre kelti a nagy részét. Figyeld meg, hogy a víz olyan sokféle halnak ad életet, melyhez hasonló változatosság a Nagy-tengerre, vagyis a Földközi-tengerre jellemző. A Holt-tenger partján még a halászat is virágozni fog két város között, melyek nagy valószínűséggel jelentős távolságra vannak egymástól. Az angyal így szól: „ahová a folyó eljut, ott minden élni fog.” Akkor ez azt jelenti, hogy a Jehova házából eredő folyó a Holt-tenger minden részére eljut? Nem. Az angyal elmagyarázza, hogy néhány mocsaras területre nem jut el. „Elárasztja őket a só”b (Ez 47:8–11). Tehát ez a prófécia megnyugtató ígéret arra, hogy a tiszta imádat felpezsdíti majd az embereket, és azok jól élnek majd. Ám egyúttal figyelmeztetésül is szolgál: nem mindenki fog Jehova áldásaiban részesülni, nem mindenki fog meggyógyulni.

7. Miről biztosították a száműzött zsidókat a látomásban szereplő fák?

⁷ Táplálékot adó és gyógyító fák. Mit mondhatunk a folyó partján levő fákról? Nemcsak szebbé teszik a tájat, de fontos jelentőségük is van. Ezékiel és a zsidó társai biztosan szíves örömest gondoltak arra, hogy ezek a fák minden hónapban finom gyümölcsöt teremnek. Továbbá arról is biztosította őket, hogy Jehova szellemi táplálékról fog gondoskodni a számukra. De figyeljük meg azt is, hogy a fák levelei „gyógyítanak” (Ez 47:12). Jehova tudta, hogy a visszatérő zsidóknak elsősorban abban az értelemben kell meggyógyulniuk, hogy helyre kell állnia a vele ápolt kapcsolatuknak. És éppen ezt ígérte nekik! Ezekről az ígéretekről ennek a kiadványnak a 9. fejezete már részletesen írt, amikor más, helyreállításról szóló próféciákat elemzett.

8. Miből látszik, hogy Ezékiel látomásának kellett hogy legyen egy nagyobb beteljesedése?

⁸ Ám a 9. fejezetben arról is szó volt, hogy a visszatérő zsidók csak korlátozott mértékben láthatták ezeket a próféciákat beteljesedni. Maga a nép állt az útjába ennek. Hogy is áldhatta volna meg őket Jehova teljes mértékben, amikor oly gyakran visszatértek a helytelen életmódjukhoz, engedetlenné váltak, és elhanyagolták a tiszta imádatot? A nép hűséges tagjai nagyon szomorúak és csalódottak voltak amiatt, ahogy a zsidó társaik viselkedtek. Viszont azt is tudták, hogy Jehova ígéretei mindig valóra válnak. (Olvassátok fel: Józsué 23:14.) Ezért hát kellett hogy legyen Ezékiel látomásának egy nagyobb beteljesedése is. De mikor?

A folyó napjainkban is egyre bővizűbb!

9. Mikor kerül sor Ezékiel templomról szóló látomásának a nagyobb beteljesedésére?

⁹ Ahogy ennek a kiadványnak a 14. fejezetében láttuk, Ezékiel templomról szóló látomásának a nagyobb beteljesedésére „az utolsó napokban” kerül sor, egy olyan időszakban, amikor a tiszta imádat minden korábbinál jobban kiemelkedik (Ézs 2:2). Milyen értelemben teljesedik Ezékiel látomásának ez a része napjainkban?

10–11. a) Milyen áldások áradnak ma ránk úgy, mint egy folyó? b) Hogyan áraszt Jehova egyre több áldást az utolsó napokban?

¹⁰ Áldásokat hozó folyó. Milyen áldásokat juttathat eszünkbe ma a Jehova házából eredő folyó? Arra emlékeztethet minket, hogy mennyi mindenről gondoskodik Jehova a számunkra. Ezek közül a legfontosabb Krisztus váltságáldozatának a tisztító ereje, melynek köszönhetően Isten meg tudja bocsátani a bűneinket. Isten Szavának a tiszta igazságai is az életadó, tisztító vízhez hasonlíthatók (Ef 5:25–27). Hogyan áradtak ki ezek az áldások napjainkban?

¹¹ 1919-ben Jehovának csak pár ezer szolgája volt, és nagyon boldogok voltak, hogy sok bibliai igazságot megérthettek. Az ezt követő évtizedekben fokozatosan nőtt Isten népének a száma, és ma már jóval több mint nyolcmillióan vannak. Vajon az igazság tiszta vize is ehhez mérten árad? Igen! Elképesztő mennyiségű bibliai igazságot érthetünk meg. Több milliárd Biblia, könyv, folyóirat, füzet és tájékoztatólap jutott el Isten népéhez a múlt században. Akárcsak az Ezékiel látomásában szereplő folyó, a tiszta igazságok is rohamos mértékben jutnak el világszerte azokhoz, akik szomjaznak rá. A Biblián alapuló kiadványok már régóta megjelennek nyomtatott formában. És ma már elektronikusan is hozzáférhetőek több mint 900 nyelven a jw.org honlapon! Milyen hatással van az igazság vize az őszinte szívű emberekre?

12. a) Milyen hatással van a bibliai igazság az emberekre? b) Mire figyelmeztet minket a látomás? (Lásd a széljegyzetet is.)

¹² Életadó víz. Az angyal ezt mondta Ezékielnek: „ahová a folyó eljut, ott minden élni fog.” Gondoljunk csak arra, hogyan jutott el az igazság üzenete mindazokhoz, akik a helyreállított jelképes országunkba jöttek! A bibliai igazságok több millió ember szívét megérintették, és segítettek nekik, hogy hinni tudjanak Jehovában. A látomás azonban egy időszerű figyelmeztetést is tartalmaz: nem mindenki fog ragaszkodni az igazsághoz. A Holt-tenger ingoványos és mocsaras területeihez hasonlóan vannak olyanok, akiknek a szíve nem marad fogékony, és ezért elvetik és nem alkalmazzák az igazságot.c Mi bárcsak sosem válnánk ilyenné! (Olvassátok fel: 5Mózes 10:16–18.)

13. Milyen tanulságai vannak napjainkra a látomásban szereplő fáknak?

¹³ Táplálékot adó és gyógyító fák. Vajon számunkra is tanulsággal szolgálnak a látomásban szereplő fák? Kétségkívül igen! Emlékezzünk csak arra, hogy a fák minden hónapban finom gyümölcsöt teremnek, a leveleik pedig gyógyítanak! (Ez 47:12). Ez azt tudatosíthatja bennünk, hogy olyan Istent szolgálunk, aki nagylelkűen a legfontosabb módon gondoskodik rólunk: táplálja és erősíti a hitünket. Napjaink világa jelképes értelemben beteg és éhezik. Ezzel szemben gondoljunk arra, hogyan gondoskodik rólunk Jehova! Veled is előfordult már, hogy miután elolvastad az egyik folyóiratunk cikkét, elénekelted az egyik kongresszuson a záróéneket, vagy megnézted az egyik videónkat, úgy érezted, hogy igazi áldásban van részed? Kétségtelenül jól tápláltak vagyunk! (Ézs 65:13, 14). Hogyan járul hozzá az egészségünkhöz a szellemi táplálék? Az Isten Szavára épülő jó tanácsok segítenek elkerülnünk olyan bűnöket, mint az erkölcstelenség, a mohóság és a hit hiánya. Jehova arról is gondoskodott, hogy segítséget kapjunk, ha egy súlyos bűn miatt jelképesen megbetegszünk, vagyis meggyengül a hitünk. (Olvassátok fel: Jakab 5:14.) Tényleg sok áldást kapunk, ahogy azt az Ezékiel látomásában szereplő fák is sugallják.

14–15. a) Mit tanulhatunk az Ezékiel látomásában szereplő mocsaras területek kapcsán? b) Hogyan meríthetünk hasznot napjainkban a látomásban szereplő folyóból?

¹⁴ Ugyanakkor abból is tanulhatunk, hogy a mocsaras területek nem gyógyultak meg. Sosem szeretnénk elutasítani, hogy Jehova az áldásait árassza az életünkre. Tragikus következményei lennének, ha jelképes értelemben betegek maradnánk, mint oly sokan ebben a világban (Máté 13:15). Ehelyett örömmel merítünk hasznot a folyóként áradó áldásokból. Amikor szívesen fogyasztunk Isten Szavának a tiszta vizéből, amikor megosztjuk másokkal ezeket az igazságokat a prédikálómunkánk során, amikor szeretetteljes útmutatást, vigaszt és segítséget kapunk a vénektől, akiket a hű rabszolga képez, akkor az Ezékiel látomásában szereplő folyó juthat az eszünkbe. Ez a folyó életet ad és gyógyulást szerez, ahová csak eljut!

¹⁵ De hogyan fog teljesedni a látomás a jövőben? Amint látni fogjuk, a folyó a paradicsomban lesz a legbővizűbb.

Hogyan fog teljesedni a látomás a paradicsomban?

16–17. a) Hogyan lesz még bővizűbb az élet folyója a paradicsomban? b) Hogyan merítünk majd hasznot az áldásokat hozó folyóból a paradicsomban?

¹⁶ Látod magad a paradicsomban, amint a barátaid és a családtagjaid körében a lehető legteljesebb mértékben élvezed az életet? Ezékielnek a folyóról szóló látomását tanulmányozva még valóságosabb lehet számodra ez a jövőkép. Miért mondhatjuk ezt? Vegyük szemügyre még egyszer a három egyértelmű, szeretetteljes ígéretet a látomásban!

¹⁷ Áldásokat hozó folyó. A jelképes folyó a paradicsomban még bővizűbb lesz, mivel fizikai áldásokat is hoz. Jézus 1000 éves uralma során Isten királysága segíteni fog a hűséges embereknek, hogy még inkább javukra fordítsák a váltságot. Fokozatosan tökéletessé válnak majd! Nem lesz több betegség, orvos, ápolónő, kórház vagy egészségbiztosítás! Ez az életadó víz eljut majd Armageddon túlélőinek a millióihoz, vagyis a nagy sokasághoz, akik „kijönnek a nagy nyomorúságból” (Jel 7:9, 14). Bármilyen lenyűgöző legyen is az áldásokat hozó folyó kezdetben, csupán kis patak lesz ahhoz képest, ami később jön. Ahogy Ezékiel látomásából kiderül, a folyó egyre bővizűbb lesz, hogy még többekhez eljusson.

18. Hogyan válik még bővizűbbé az „élet vizének” folyója az 1000 év alatt?

¹⁸ Életadó víz. Az 1000 év alatt az „élet vizének” folyója még bővizűbb lesz (Jel 22:1). Sok millió, sőt milliárd ember fog feltámadni, hogy lehetősége legyen örökké élni a paradicsomban! Az is Jehova áldásai közé tartozik majd a királyság uralma alatt, hogy rengeteg halottat életre kelt, akik már hosszú ideje a föld porában hevernek élettelenül (Ézs 26:19). De vajon minden feltámadott örökké fog élni?

19. a) Honnan tudjuk, hogy az igazság vize új útmutatásokra is utal a paradicsomban? b) Milyen értelemben lesz igaz egyesekre, hogy „elárasztja őket a só”?

¹⁹ Mindenkinek döntenie kell majd. Miért? Akkor új tekercseket fognak felnyitni. Tehát a Jehovától jövő felüdítő víz újonnan feltárt igazságokra is utal, vagyis új útmutatásokra. Hát nem felvillanyozó kilátás? Ennek ellenére lesznek, akik nem akarnak ebben az áldásban részesülni, és inkább úgy döntenek, hogy nem engedelmeskednek Jehovának. Egyesek talán fellázadnak az 1000 év során, ám nem lesz lehetőségük megbontani a békét (Ézs 65:20). Erről eszünkbe juthat Ezékiel látomása és azok a mocsaras helyek, melyek terméketlenek maradtak, mivel elárasztotta őket a só. Mekkora ostobaság lesz makacsul visszautasítaniuk ezt az értékes életadó vizet! Az 1000 év után a lázadók Sátán mellé állnak majd. Mindazokra, akik elvetik Jehova igazságos uralmát, ugyanaz a sors vár: örök halál (Jel 20:7–12).

20. Mi fog történni az 1000 év alatt, ami az Ezékiel látomásában szereplő fákra emlékeztet minket?

²⁰ Táplálékot adó és gyógyító fák. Jehova nem szeretné, ha bármelyikünk is elveszítené az örök élet csodálatos lehetőségét. Hogy segítsen nekünk elkerülni ezt, a jövőben is az Ezékiel látomásában szereplő fákhoz hasonló áldásokat ad majd. A paradicsomban azonban az imádathoz kapcsolódó áldások mellett fizikai áldások is várnak ránk. Jézus Krisztus és a 144 000 társuralkodója királyként fog uralkodni az égből az 1000 év alatt. A felkentek mint papok segítenek majd a hűséges embereknek javukra fordítani Krisztus váltságáldozatát, hogy tökéletessé válhassanak (Jel 20:6). Ezékielnek a fákról szóló látomása, melyben a fák gyümölcsöt teremnek, a leveleik pedig gyógyítanak, párhuzamba állítható egy másik gyönyörű próféciával, melyet János apostol jegyzett le. (Olvassátok fel: Jelenések 22:1, 2.) A János által látott „fák levelei a nemzetek gyógyítására voltak”. Hűséges emberek milliói fogják a javukra fordítani a 144 000 papi szolgálatát.

21. a) Milyen hatással van rád Ezékiel látomásának a megvizsgálása? (Lásd az „Egy kis patakból nagy folyó lesz!” című kiegészítő részt.) b) Miről lesz szó a következőkben?

²¹ Hát nem telt meg a szíved békével és reménnyel most, hogy megvizsgáltad az Ezékiel látomásában szereplő folyót? Milyen fantasztikus időszak előtt állunk! Gondolj bele: Jehova már több ezer évvel ezelőtt élénk szóképeket használt, hogy kedvesen arra ösztönözzön minket, hogy legyünk mi is szemtanúi a próféciák beteljesedésének. Te is ott leszel majd? Talán azon tűnődsz, hogy számodra is lesz-e hely a paradicsomban. A következőkben arról lesz szó, hogyan biztosít erről Ezékiel próféciájának a befejező része.

1–2. a) Mire utasítja Jehova Ezékielt? b) Milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni?

EZÉKIEL éppen most kapott egy látomást, mely gondolatban visszarepítette Mózes és Józsué napjaiba. Közel 900 évvel korábban Jehova elmondta Mózesnek, hogy mik lesznek az ígéret földjének a határai, később pedig részletezte Józsuénak, hogy hogyan osszák fel az országot Izrael törzsei között (4Móz 34:1–15; Józs 13:7; 22:4, 9). Most, i. e. 593-ban Jehova arra utasítja Ezékielt és a többi száműzött zsidót, hogy ismét osszák fel az ígéret földjét a törzsek közt (Ez 45:1; 47:14; 48:29).

² Miről biztosította ez a látomás Ezékielt és a száműzött társait? Miért ösztönző a látomás Isten ma élő népének? Lesz a jövőben egy nagyobb beteljesedése is?

Látomás négy ígérettel

3–4. a) Sorold fel a négy ígéretet, melyet Ezékiel utolsó látomása fogalmaz meg a száműzötteknek! b) Melyik ígéretről lesz szó ebben a fejezetben?

³ Ezékiel utolsó látomásáról a könyvének befejező kilenc fejezetében olvashatunk (Ez 40:1–48:35). Ez a látomás négy szívmelengető ígéretet tartalmazott a száműzötteknek arról, hogy hogyan fog élni a nép otthon, Izraelben. Mik voltak ezek az ígéretek? Az első: a tiszta imádat helyre lesz állítva Isten templomában. A második: a visszatért nép élén igazságos papok és pásztorok állnak majd. A harmadik: minden visszatérő kap örökséget az országban. És a negyedik: Jehova velük lesz, újra köztük fog lakni.

⁴ Azt, hogy hogyan teljesedett be az első két ígéret – vagyis hogy helyre lesz állítva a tiszta imádat, és igazságos pásztorok fogják vezetni a népet –, ennek a kiadványnak a 13. és 14. fejezete részletezte. Ebben a fejezetben a harmadik, az örökségről szóló ígéretet vesszük nagyító alá. A következő fejezet pedig azt fogja taglalni, hogy mit foglal magában az az ígéret, hogy Jehova a népével lesz (Ez 47:13–21; 48:1–7, 23–29).

„Ki lesz az jelölve nektek örökségül”

5–6. a) Milyen terület lett felosztva Ezékiel látomásában? (Lásd a képet a fejezet elején.) b) Miért kapta Ezékiel ezt a látomást?

⁵ (Olvassátok fel: Ezékiel 47:14.) Egy korábbi látomásban Jehova egy olyan területről beszélt Ezékielnek, mely nem sokkal később olyan lesz, „mint az Éden kertje” (Ez 36:35). Majd hozzáfűzte: „Ezt a területet jelöljétek ki örökségül Izrael 12 törzsének” (Ez 47:13). Ez a terület Izrael helyreállított országa lesz, ahová visszatérnek a száműzöttek. Utána Jehova részletesen elmondta, hogy pontosan hol fog húzódni az ország külső határa. Erről az Ezékiel 47:15–21-ig terjedő versekben olvashatunk.

⁶ Miért kapta Ezékiel ezt a látomást? A pontosan kijelölt határok felsorolása arról biztosította a prófétát és a száműzött társait, hogy szeretett hazájuk mindenképpen helyre lesz állítva. Gondolj csak bele, milyen jó érzésekkel tölthette el őket Jehovának ez a részletes leírása! Vajon Isten népe az ókorban csakugyan kapott földet örökségül? De még mennyire!

7. a) Milyen eseményre került sor i. e. 537-ben, és mit juttat ez eszünkbe? b) Melyik kérdésre nézzük meg először a választ?

⁷ I. e. 537-ben, úgy 56 évvel azután, hogy Ezékiel megkapta a látomását, száműzöttek ezrei indultak útnak Izraelbe, hogy letelepedjenek ott. Ez a kiemelkedő esemény azt juttathatja eszünkbe, hogy mi ment végbe Isten népe között a modern korban. Bizonyos értelemben ők is kaptak egy földet. Hogyan történt ez? Jehova lehetővé tette, hogy letelepedjenek egy jelképes országban. Épp ezért az ígéret földjének ókori helyreállításából sokat tanulhatunk arról, hogyan állt helyre Isten népének jelképes országa napjainkban. De mielőtt rátérnénk a tanulságokra, nézzük meg a választ arra a kérdésre, hogy miért következtethetünk úgy, hogy tényleg létezik ma egy jelképes ország.

8. a) Melyik nemzet lett Jehova népe az ókori Izrael helyett? b) Mi a jelképes ország vagy paradicsom? c) Mikor jött létre, és kik telepedtek le benne?

⁸ Egy korábbi látomásban Jehova tudatta Ezékiellel, hogy az Izrael helyreállításáról szóló próféciáknak lesz egy nagyobb beteljesedésük is azután, hogy a szolgája, Dávid, vagyis Jézus Krisztus elkezd uralkodni királyként (Ez 37:24). Erre 1914-ben került sor. Ekkor már régen nem Izrael ókori nemzete volt Isten népe, hanem egy másik nemzet, mely a szellemmel felkent keresztényekből áll. (Olvassátok fel: Máté 21:43; 1Péter 2:9.) Jehova azonban nemcsak az ókori Izrael nemzetét váltotta fel egy másik nemzettel, hanem az ókori országot is egy másik országgal, ahol paradicsomhoz hasonló állapotok vannak (Ézs 66:8). Ahogy ennek a kiadványnak a 17. fejezetében láttuk, ez az „ország” egy olyan jelképes hely, ahol a felkentek maradéka 1919 óta biztonságban él, és Jehovát imádja. (Lásd a „Miért 1919?” című 9B kiegészítő részt.) Idővel a más juhok is kezdtek letelepedni ebben az országban, akiknek földi reménységük van (Ján 10:16). Noha ez a jelképes paradicsom folyamatosan növekszik és terjed, az áldásait a legteljesebb mértékben csak Armageddon után élvezhetjük.

Az ország egyenlő részekre történő felosztása

9. Milyen utasítást adott Jehova a föld felosztásával kapcsolatban?

⁹ (Olvassátok fel: Ezékiel 48:1, 28.) Miután Jehova felsorolta az ország külső határait, rátért a föld felosztásának a részleteire. Azt az utasítást adta, hogy a 12 törzs 12 egyforma részt kapjon az országban észak–déli irányban. A legészakibb részt Dán törzse kapja, a legdélibbet pedig Gád törzse. Mind a 12 örökség egy olyan földsáv volt, melynek keleti határa megegyezett az ország külső határával, a nyugati határa pedig a Nagy-tenger, vagyis a Földközi-tenger volt (Ez 47:20).

10. Miről biztosíthatta a száműzötteket a látomásnak ez a részlete?

¹⁰ Miről biztosíthatta a száműzötteket a látomásnak ez a részlete? Jól belevéste az elméjükbe, hogy a föld felosztása szervezetten fog történni. Az, hogy a földet egyformán osztották fel mind a 12 törzs között, kiemelte, hogy a visszatérők biztosan fognak kapni örökséget az országban. Egyikük sem lesz nincstelen vagy földönfutó!

11. Milyen tanulságai vannak számunkra a föld felosztásáról szóló látomásnak? (Lásd „Az ország felosztása” című kiegészítő részt.)

¹¹ Milyen tanulságai vannak számunkra a látomásnak? A helyreállított ígéret földjén nemcsak a papok, a léviták és a fejedelmek kaptak örökséget, hanem a 12 törzs minden tagja (Ez 45:4, 5, 7, 8). Ehhez hasonlóan a jelképes paradicsomban sem csak a felkentek maradékának van hely, vagy a nagy sokaság tagjai közül azoknak, akik élen járnak a munkában, hanem a nagy sokaság minden egyes tagjának (Jel 7:9).a Bármilyen kis szerepet töltsünk is be a szervezetben, biztos helyünk van a jelképes országban, és értékes munkát végzünk. Milyen megnyugtató gondolat!

Két szembetűnő eltérés

12–13. Mit mondott Jehova, hogyan osszák fel az országot a törzsek közt?

¹² Jehova néhány utasítása fejtörést okozhatott Ezékielnek, mivel eltért azoktól, melyeket Mózes kapott. Nézzünk meg kettőt közülük. Az egyik az országgal kapcsolatos, a másik pedig a lakosaival.

¹³ Az ország. Mózesnek azt az utasítást adta Jehova, hogy a nagyobb törzseknek nagyobb területet jelöljön ki, a kisebbeknek kisebbet (4Móz 26:52–54). Ezékiel látomásában viszont konkrétan azt mondta, hogy mindegyik törzs „egyenlő részt” kapjon („ugyanúgy, mint a testvére”, lábj.) (Ez 47:14). Vagyis mind a 12 törzs örökségének az északi és a déli határa pontosan ugyanakkora távolságra volt egymástól. Bármelyik törzshöz tartozott is egy izraelita, mindegyikük egyenlő mértékben részesülhetett mindabból, amit a vízben gazdag ígéret földje nyújtott.

14. Miben volt más Jehova mostani útmutatása, mint a mózesi törvény?

¹⁴ A lakosok. A mózesi törvény megvédte a bevándorlókat, és lehetővé tette, hogy ők is imádják Jehovát, de örökséget nem kaptak az országban (3Móz 19:33, 34). Most viszont Jehova továbbment ennél, amikor a következőkről rendelkezett: „Annak a törzsnek a területén adjatok a bevándorlónak örökséget, amelynek a területén letelepedett”. Ezzel a paranccsal Jehova eltörölt egy jelentős különbséget azok között, akik izraelitának születtek, és azok között, akik más származásúak voltak (Ez 47:22, 23). Ezékiel a látomásában azt látta, hogy a helyreállított ország lakosai egyenlőek, és egységesen imádják Jehovát (3Móz 25:23).

15. Mi az az örök érvényű igazság, melyet a látomásban szereplő utasítások megerősítenek?

¹⁵ Ez a két, figyelemre méltó útmutatás biztosítékot jelentett a száműzötteknek. Tudták, hogy Jehova egyforma területet ad majd nekik, függetlenül attól, hogy izraelitának születtek-e, vagy bevándorlóként csatlakoztak Jehova imádóihoz (Ezsd 8:20; Neh 3:26; 7:6, 25; Ézs 56:3, 8). Azt a megnyugtató és örök érvényű igazságot is megerősítették ezek az utasítások, hogy Jehova egyformán értékesnek tartja minden szolgáját. (Olvassátok fel: Aggeus 2:7.) Legyen akár égi, akár földi reménységünk, minket is fellelkesít ez az igazság.

16–17. a) Hogyan válik a javunkra, hogy megvizsgáltuk az országról és a lakosairól szóló részleteket? b) Mire kapunk választ a következő fejezetben?

¹⁶ Hogyan válik a javunkra, hogy megvizsgáltuk ezeket a részleteket az országról és a lakosairól? Arra emlékeztetnek minket, hogy egyenlőség és egység kell hogy jellemezze a világméretű testvériségünket. Jehova nem részrehajló. Kérdezzük meg magunktól: „Én is pártatlan vagyok, mint Jehova? Tisztelettel bánok minden egyes hittársammal, függetlenül a származásától vagy az életkörülményeitől?” (Róma 12:10). Mennyire hálásak vagyunk Jehovának, hogy mindannyiunknak egyaránt megadta a lehetőséget, hogy a jelképes paradicsomban élhessünk, ahol teljes lélekkel szolgáljuk égi Atyánkat, és élvezzük a tőle jövő áldásokat! (Gal 3:26–29; Jel 7:9).

¹⁷ Most beszéljünk az Ezékiel utolsó látomásában szereplő negyedik ígéretről, arról, hogy Jehova a száműzöttekkel lesz. Mit tanulhatunk ebből az ígéretből? A következő fejezet megadja a választ.

1–2. a) Milyen földterületet lát Ezékiel, melyet elkülönítettek? (Lásd a képet a borítón.) b) Milyen biztosítékot nyújt a látomás a száműzötteknek?

EZÉKIEL az utolsó látomásában egy földterületet lát, melyet elkülönítettek egy különleges célra. Ez a terület nem az egyik izraelita törzsnek lett felajánlva örökségként, hanem Jehovának adományként. Ezékiel egy rendkívüli várost is lát, melynek figyelemfelkeltő neve van. A látomásnak ez a részlete egy nagyon fontos biztosítékot nyújt a száműzötteknek: Jehova velük lesz, amikor visszatérnek a szeretett hazájukba.

² Ezékiel részletesen ír erről az adományról. Vizsgáljuk meg ezt a leírást, és lássuk, milyen sok mondanivalója van nekünk is, Jehova igaz imádóinak.

A szent adomány és a város

3. Sorold fel azt az öt területet, melyet Jehova elkülönített, illetve hogy mi volt a céljuk ezeknek. (Lásd a „Különítsetek el egy adományt” című kiegészítő részt.)

³ Ez a különleges földterület 25 000 könyök (13 kilométer) volt észak–déli irányban, és 25 000 könyök kelet–nyugati irányban. Ezt a négyzet alakú földet nevezték az egész adománynak. Észak–déli irányban három részre volt osztva. A felső rész a lévitáknak volt elkülönítve, a középső rész pedig a papoknak és a templomnak. Ez a két rész alkotta a szent adományt. A kisebb, lenti rész, vagyis a terület, amely megmaradt, „általános használatra” volt szánva, és a városhoz tartozott (Ez 48:15, 20).

4. Milyen tanulságot vonhatunk le a Jehovának szánt adományról szóló részből?

⁴ Milyen tanulságot vonhatunk le a Jehovának szánt adományról szóló részből? Azzal, hogy először ezt a földterületet különítették el, és csak utána a törzsek részét, Jehova arra utalt, hogy ennek a területnek kell a legfontosabbnak lennie (Ez 45:1). A száműzöttek kétségkívül sokat tanultak abból, hogy milyen sorrendben lett felosztva az ország. Jehova imádatát kellett az első helyre tenniük az életükben. Ugyanígy nekünk is az olyan tevékenységek a legfontosabbak, mint például Isten Szavának a tanulmányozása, az összejöveteleken való részvétel vagy a prédikálómunka. Ha Jehovához hasonlóan mi is megfelelő fontossági sorrendet állítunk fel, akkor a mindennapi életünk az imádata köré fog összpontosulni.

„A közepén lesz a város”

5–6. a) Kié volt a város? b) Mire nem utal a város, és miért?

⁵ (Olvassátok fel: Ezékiel 48:15.) Mi volt a jelentősége „a városnak” és a körülötte levő területnek? (Ez 48:16–18). Jehova azt mondta Ezékielnek a látomásban, hogy a város birtoka „Izrael egész népéé lesz” (Ez 45:6, 7). A város és a körülötte fekvő terület tehát nem volt „a szent adomány” része, melyet Jehovának kellett elkülöníteni (Ez 48:9). Ezt figyelembe véve most nézzük meg, hogy mit tanulhatunk a városról szóló leírásból napjainkban.

⁶ Akkor tudunk tanulságokat leszűrni a városról szóló részből, ha először tisztázzuk, hogy mi nem lehet a város. Nem utalhat az újjáépített Jeruzsálemre és a templomára. Miért nem? Mert a látomásban szereplő városban nem volt templom. Nem utalhat semelyik másik újjáépített városra sem Izrael földjén. Miért nem? Mert sem a hazatért száműzöttek, sem a leszármazottaik nem építettek olyan várost, melyre ráillettek volna a látomásban említett részletek. Továbbá a város nem utalhat egy égi városra sem. Miért nem? Mert „általános [vagyis nem szent] használatra” szánt területen épült, szemben azokkal az építményekkel, melyeket kizárólag szent imádat céljára elkülönített területen építettek (Ez 42:20).

7. Mi az a város, melyet Ezékiel látott? (Lásd a képet a fejezet elején.)

⁷ Akkor hát mi az a város, melyet Ezékiel látott? Gondoljunk arra, hogy ugyanabban a látomásban látta a várost, mint amelyikben az országot (Ez 40:2; 45:1, 6). Isten Szavából az tűnik ki, hogy az ország egy jelképes ország, vagyis a városnak is jelképesnek kell lennie. Általában mire gondolunk a „város” szó hallatán? Emberek egy csoportjára, akik együtt élnek, és valamilyen módon szervezettek. A látomásban szereplő szervezett város tehát – mely tökéletes négyzet alakú volt – valószínűleg egy jól rendezett közigazgatási központra utal.

8. Mire terjed ki a hatásköre ennek a közigazgatási központnak, és miért mondhatjuk ezt?

⁸ Mire terjed ki a hatásköre ennek a közigazgatási központnak? Ezékiel látomásából kiderül, hogy a város a jelképes országban folytatja a tevékenységét. Ennélfogva ez a közigazgatási központ ma Isten népének a tevékenységét irányítja a jelképes paradicsomban. És mire utal az, hogy a város általános, vagyis nem szent földön terül el? Arra, hogy a város nem egy égi, hanem egy földi közigazgatási központ, mely azoknak az érdekében működik, akik a jelképes paradicsomban laknak.

9. a) Kik állnak ma ennek a földi közigazgatási központnak az élén? b) Mit tesz majd Jézus az 1000 év alatt?

⁹ Kik állnak ennek a földi közigazgatási központnak az élén? Ezékiel látomásában a város kormányzatának az élén „a fejedelem” állt (Ez 45:7). Ő a nép vezetője volt, de nem volt sem pap, sem lévita. A fejedelemről azok a gyülekezeti felvigyázók juthatnak eszünkbe, akik nincsenek felkenve szellemmel. Ezek a törődő pásztorok a más juhok közé tartoznak, és Krisztus égi kormányzatának alázatos földi szolgái (Ján 10:16). A közelgő 1000 éves időszak alatt Jézus képesített véneket, vagyis fejedelmeket választ és nevez ki „az egész földön” (Zsolt 45:16). Az égi királyság irányításával ők fogják gondját viselni Isten népének az 1000 év alatt.

„Jehova van ott”

10. Mi a város neve, és miről biztosította ez a száműzötteket?

¹⁰ (Olvassátok fel: Ezékiel 48:35.) A város neve a következő: „Jehova van ott.” Ez a név garantálja, hogy ebben a városban érezhető lesz Jehova jelenléte. Azzal, hogy Jehova megmutatta Ezékielnek ezt a középen fekvő várost, voltaképpen ezt üzente a száműzötteknek: „Újra veletek leszek!” Milyen jóleső érzés lehetett, hogy erről biztosította őket Jehova!

11. Mit tanulhatunk a városról és a nevéről szóló látomásból?

¹¹ Mit tanulhatunk a látomásnak ebből a részletéből? A város neve garantálja nekünk, Isten szolgáinak, hogy Jehova most is a földön élő hűségeseivel van, és mindig is velük lesz. Továbbá ez a név egy fontos igazságot is kiemel: a városnak nem az a célja, hogy embereket juttasson hatalomhoz, hanem hogy Jehova szerető és észszerű útmutatásait foganatosítsa. Például Jehova nem adott felhatalmazást a közigazgatásban résztvevőknek arra, hogy ők osszák fel az országot, úgy, ahogy azt jónak gondolják. Nem, Jehova azt várja el tőlük, hogy tartsák tiszteletben, hogy ő maga milyen földterületet, vagyis kiváltságot adott a szolgáinak, beleértve azokat is, akiket jelentéktelennek tartanak (Ez 46:18; 48:29).

12. a) Mi az egyik különleges jellegzetessége a városnak, és mit szemléltet? b) Mire emlékezteti ez a keresztény felvigyázókat?

¹² De van egy másik különleges jellegzetessége is a városnak, melynek a neve „Jehova van ott”. Míg az ókorban egy fal védte a városokat, és a lehető legkevesebb kapujuk volt, addig ennek a városnak 12 kapuja van (Ez 48:30–34). A sok kapu (a város mind a négy oldalán három) azt szemlélteti, hogy a város közigazgatásában résztvevők megközelíthetőek, és Isten minden szolgája számára rendelkezésre állnak. A város 12 kapuja továbbá azt emeli ki, hogy a város mindenki előtt nyitva áll, Izrael egész népe előtt (Ez 45:6). Az, hogy a városba ilyen könnyű bejutni a kapuin át, fontos emlékeztetőül szolgál a keresztény felvigyázóknak: Jehova azt várja el tőlük, hogy legyenek kedvesek, nyitottak, és álljanak azok rendelkezésére, akik a jelképes paradicsomban élnek.

Miért megy Isten népe a városba?

13. Jehova elmondása szerint milyen feladatokat végeznek az emberek a látomásban?

¹³ Menjünk most vissza Ezékiel idejébe, és lássuk, milyen részleteket jegyez még fel az ország felosztásáról szóló látomásban. Jehova különféle szolgálatokat végző emberekről beszél a prófétának. Papokról – a szentély szolgáiról –, akiknek áldozatokat kellett bemutatniuk, és közeledniük kellett Jehovához, hogy szolgáljanak neki. Lévitákról – a templom szolgáiról –, akik azzal lettek megbízva, hogy „ellássák [a templom] szolgálatát, és mindent, amit el kell végezni benne” (Ez 44:14–16; 45:4, 5). Ezt követően pedig munkásokról, akik a város közelében dolgoznak. Kik ők?

14. Mit juttatnak eszünkbe a város körüli munkások?

¹⁴ A város körüli munkások „Izrael minden törzséből” valók, és támogatják a várost. Az a feladatuk, hogy műveljék a földet, melynek a termése „a várost szolgálók tápláléka lesz” (Ez 48:18, 19). Milyen lehetőséget juttat ez eszünkbe? Ma a jelképes paradicsomban élők közül mindenki támogathatja Krisztus felkent testvéreinek a munkáját, illetve a nagy sokaság közül azokét, akiket Jehova kinevezett a népe élére (Jel 7:9, 10). Leginkább úgy támogathatjuk őket, hogy készségesen együttműködünk a hű rabszolga irányításával.

15–16. a) Milyen tanulságot találhatunk még Ezékiel látomásában? b) Milyen tevékenységekben vehetünk részt mi is?

¹⁵ És van még egy tanulsága Ezékiel látomásának a szolgálatunkkal kapcsolatban. Mi ez? Jehova azt mondja, hogy a 12 nem lévita törzs tagjai két helyszínen végzik a munkájukat: a templom udvarán és a város legelőjén. Mi a feladatuk? A templom udvarába azért megy be minden törzs, hogy az áldozatok felajánlásával „imádatot mutasson be” Jehovának (Ez 46:9, lábj., 24). A városhoz tartozó földeken pedig a törzsek tagjai azzal támogatják a várost, hogy megművelik a földet. Mit tanulhatunk ezektől a munkásoktól?

¹⁶ Ma a nagy sokaság tagjai is hasonló tevékenységekben vehetnek részt, mint a látomásban szereplő munkások. Jehovát imádják „a templomában”, dicséretáldozatokat mutatva be neki (Jel 7:9–15). Hogyan teszik ezt meg? Úgy, hogy prédikálnak, és megvallják a hitüket a keresztény összejöveteleken. Ezeket tartják a legfontosabb feladatuknak (1Krón 16:29). Ezenkívül Isten népéből sokaknak lehetőségük nyílik arra, hogy számos módon támogassák még Isten szervezetét. Például segíthetnek a királyságtermek és fiókhivatalok építésében, karbantartásában, valamint sok más projektben, melyet Jehova szervezete indítványoz. Mások az adományaikkal támogatják ezeket az építkezéseket. Mindezzel úgyszólván megművelik a földet „Isten dicsőségére” (1Kor 10:31). Lelkesen és örömmel végzik a munkájukat, hiszen tudják, hogy „az ilyen áldozatok nagyon kedvére vannak Istennek” (Héb 13:16). Te megragadod ezeket a lehetőségeket?

„Új eget és új földet várunk”

17. a) Hogyan fog beteljesedni a jövőben Ezékiel látomása? b) Az 1000 éves uralom alatt kik fognak hasznot meríteni a közigazgatási központ tevékenységéből?

¹⁷ Vajon lesz a jövőben egy nagyobb beteljesedése Ezékiel adományról szóló látomásának? De még mennyire! Gondoljunk erre: Ezékiel azt látta, hogy „a szent adomány” elnevezésű rész az ország közepén van (Ez 48:10). Ehhez hasonlóan bárhol éljünk is majd Armageddon után a földön, Jehova velünk fog lakni (Jel 21:3). Az 1000 éves uralom alatt a városhoz hasonló közigazgatási központ – vagyis a földön azok, akiknek a gondjaira bízzák Isten népét – kiterjeszti a hatáskörét az egész földre. Szeretetteljes útmutatásokat és irányelveket ad majd egy új emberi társadalomnak, azoknak, akik az új földhöz tartoznak (2Pét 3:13).

18. a) Miért lehetünk biztosak abban, hogy ez a közigazgatási központ összhangban fog működni Isten uralmával? b) Miről biztosít minket a város neve?

¹⁸ Miért lehetünk biztosak abban, hogy ez a közigazgatási központ mindig összhangban fog működni Isten uralmával? Mert Isten Szava szerint a földi város a 12 kapujával az égi várost tükrözi a 12 kapujával, az új Jeruzsálemet, mely Krisztus 144 000 társuralkodóját szemlélteti (Jel 21:2, 12, 21–27). Ez arra utal, hogy a földi közigazgatási központ összhangban fog működni azokkal a döntésekkel, melyeket Isten királysága hoz meg az égben, és gondosan végrehajtja azokat. Igen, a város neve – „Jehova van ott” – arról biztosít minket, hogy a tiszta imádat fennmarad, és virágozni fog a paradicsomban. Milyen csodálatos jövő vár ránk!