„Életre keltek”

1–3. Miért változott meg a hangulat a Babilonban élő zsidók között? (Lásd a képet a fejezet elején.)

MENNYIRE más hangulat uralkodik most a Babilonban élő zsidók között! Ezékiel körülbelül öt éven keresztül próbálta eloszlatni a hiú ábrándjaikat, de szavainak nem volt foganatja. Bármilyen jelet játszott el, bármilyen szemléltetést mondott, és bármilyen üzenetet is hirdetett, a száműzöttek nem voltak hajlandók elhinni, hogy Jehova hagyni fogja, hogy Jeruzsálem elpusztuljon. Még akkor is biztosak voltak benne, hogy Jeruzsálem lakosai biztonságban vannak, amikor arról kaptak hírt, hogy a babiloni sereg ostrom alá vette a várost.

² Most viszont, két évvel az ostrom kezdete után egy menekült érkezik Jeruzsálemből Babilonba a következő hírrel: „Elesett a város!” A hír letaglózza a száműzött zsidókat. Nem akarják elhinni, hogy ez tényleg megtörténhetett: a szeretett városuk, a szent templom, a hazájuk mind odalett! A régóta dédelgetett reményeik egyszeriben köddé válnak, és a zsidók kétségbeesnek (Ez 21:7; 33:21).

³ Ebben a kilátástalan helyzetben Ezékiel egy szemléletes látomást kap, amely reményt ad. Milyen üzenetet tartogat a látomás a megtört száműzötteknek? Hogyan érinti ez Isten népét napjainkban? És hogyan érint személy szerint minket? Lássuk, mit tár fel Jehova Ezékielnek!

„Prófétálj ezekről a csontokról”, és „prófétálj a szélnek”

4. Mi tűnt fel Ezékielnek a látomás során?

⁴ (Olvassátok fel: Ezékiel 37:1–10.) Jehova a látomásban Ezékielt egy csontokkal teli völgyben tette le. Hogy a próféta teljesen át tudja érezni a látomás jelentőségét, Jehova körbevezette őt a völgyben, a csontok között. Eközben két dolog tűnt fel Ezékielnek: „nagyon sok csont [hevert] a völgyben, és igen szárazak voltak.”

5. Mi volt az a két parancs, melyet Jehova Ezékielnek adott, és mi történt, miután Ezékiel eleget tett nekik?

⁵ Ezután Jehova két parancsot adott Ezékielnek, melyek hatására a csontok fokozatosan újjáéledtek. Az első az volt, hogy prófétáljon a csontokról, és mondja meg nekik, hogy keljenek életre (Ez 37:4–6). Azon nyomban, hogy Ezékiel prófétált, „hang hallatszott, valami zörgés, és a csontok közeledni kezdtek egymáshoz”, utána pedig „inak és hús került rájuk, és bőr borította be őket” (Ez 37:7, 8). A második parancs az volt, hogy prófétáljon a szélnek, és mondja meg neki, hogy fújjon a testekre. Amikor Ezékiel ezt megtette, „lehelet ment beléjük, ők pedig életre keltek, és lábra álltak – egy rendkívül nagy hadsereg” (Ez 37:9, 10).

„Csontjaink szárazak, és oda a reménységünk”

6. Mit mondott Jehova, hogy segítsen Ezékielnek megérteni a látomást?

⁶ Jehova ezt követően feltárta Ezékielnek, hogy hogyan kell érteni a látomást: „Ezek a csontok Izrael egész népe.” Miután a száműzöttek megtudták, hogy Jeruzsálem elpusztult, úgy érezték, mintha meghaltak volna. Így keseregtek: „Csontjaink szárazak, és oda a reménységünk. Teljesen el lettünk szakítva!” (Ez 37:11; Jer 34:20). Jehova azzal válaszolt a kesergésükre, hogy a tudomásukra hozta, hogy a csontokról szóló nyomasztó látomás igazából ragyogó reményt nyújt Izraelnek.

7. Mit mondott el Jehova a prófétájának az Ezékiel 37:12–14 szerint, és miről biztosította ez a száműzött népét?

⁷ (Olvassátok fel: Ezékiel 37:12–14.) A látomás által Jehova biztosította a száműzötteket, hogy életre kelti őket, és visszaviszi őket a hazájukba, ahol letelepedhetnek. Mi több, Jehova újra így szólította meg őket: „én népem”. Mennyire jóleshettek ezek a szavak az elkeseredett száműzötteknek! Miért lehettek biztosak abban, hogy valóra fog válni ez a helyreállításról szóló ígéret? Mert maga Jehova ígérte meg nekik. Ezt mondta: „én, Jehova szóltam, és meg is cselekedtem”.

8. a) Milyen értelemben volt „Izrael egész népe” olyan, mintha meghalt volna? b) Hogyan derül ki az Ezékiel 37:9-ből, hogy mi okozta Izrael jelképes halálát? (Lásd a széljegyzetet.)

⁸ Hogyan teljesedett az ókori Izrael nemzetén ennek a látomásnak a komor része? Izrael jelképesen már i. e. 740-től halott volt. Ekkor esett el a tíz törzs királysága, és hurcolták száműzetésbe a lakosait. Úgy 130 évvel később, amikor Júda népét is száműzték, „Izrael egész népe” fogságba került (Ez 37:11). Jelképesen szólva az összes száműzött olyan élettelen volt, mint az Ezékiel látomásában szereplő csontok.a Azt se felejtsük el, hogy a csontok, melyeket Ezékiel látott, „igen szárazak” voltak, vagyis a nép hosszú ideig volt ebben az állapotban. És tényleg, Izrael és Júda együttvéve több mint 200 évig volt fogságban, i. e. 740-től 537-ig (Jer 50:33).

9. Milyen hasonlóságokat élt át az ókori Izrael és Isten Izraele?

⁹ Az Izrael helyreállításáról szóló próféciáknak – így például azoknak, melyeket Ezékiel mondott –, van egy nagyobb beteljesedésük is (Csel 3:21). Ahogyan Izrael népét az ókorban „megölték”, és jelentős ideig „halott” maradt, úgy Isten Izraelét, vagyis a felkent keresztény gyülekezetet is átvitt értelemben megölték, és hosszú ideig fogságban volt, mintha halott lett volna (Gal 6:16). A felkent gyülekezet egészének a fogsága olyan hosszú ideig tartott, hogy az állapotát jól tükrözik azok a szavak, hogy a csontok „igen szárazak voltak” (Ez 37:2). Az előző fejezetben láttuk, hogy a felkent keresztény gyülekezet az i. sz. II. században került fogságba, és több évszázadon keresztül ott is maradt, ahogy arra Jézus a búzáról és a gyomról szóló szemléltetésében utalt (Máté 13:24–30).

„A csontok közeledni kezdtek egymáshoz”

10. a) Az Ezékiel 37:7, 8 alapján minek kellett történnie Isten népével? b) Mi járult hozzá ahhoz, hogy az istenfélő száműzöttek újra hinni tudjanak abban, hogy a reményük valóra válik?

¹⁰ Jehova megjövendölte az ókorban, hogy a népe fokozatosan újjáéled majd (Ez 37:7, 8). Többek közt mi járult hozzá ahhoz, hogy az istenfélő száműzöttek újra hinni tudjanak abban, hogy valóra fog válni a reményük, és vissza fognak térni Izraelbe? Egyrészt nyilván a korábban élt próféták kijelentéseire alapozták a reményüket. Ézsaiás például azt jövendölte, hogy egy maradék, „egy szent mag” visszatér a hazájába (Ézs 6:13; Jób 14:7–9). Aztán Ezékiel sok próféciája is éltette bennük a reményt, hiszen a helyreállítás volt a témájuk. Továbbá az is táplálta a reményüket, hogy olyan hűséges férfiak éltek köztük Babilonban, mint Dániel próféta, illetve hogy Babilon városa i. e. 539-ben csodával határos módon elesett.

11–12. a) Hogyan éledt fokozatosan újjá Isten Izraele? (Lásd a „Fokozatosan helyreáll a tiszta imádat” című kiegészítő részt is.) b) Milyen kérdés merül fel az Ezékiel 37:10-ben található kijelentés kapcsán?

¹¹ Ehhez hasonlóan hogyan éledt fokozatosan újjá Isten Izraele, a felkent keresztény gyülekezet? Sok évszázad telt el ebben a halálhoz hasonló fogságban, amikor aztán „hang hallatszott, valami zörgés”, vagyis istenfélő személyek kiálltak az igaz imádat mellett. A XVI. században például William Tyndale lefordította a Bibliát angolra. A római katolikus papok feldühödtek, mivel így már az átlagemberek is tudták olvasni a Bibliát, ezért megölték Tyndale-t. Ennek ellenére sok más bátor személy is belevágott abba, hogy lefordítsa más nyelvekre a Bibliát, és ennek köszönhetően még több ember tudta olvasni Isten Szavát.

¹² Később, amikor Charles T. Russell és a társai lelkesen elkezdtek fényt deríteni a bibliai igazságokra, mintha „inak és hús” került volna a csontokra. A Sioni Őrtorony és más kiadványok segítettek a tiszta szívű embereknek megismerni a Bibliában található igazságokat, melyek arra indították őket, hogy csatlakozzanak Isten felkent szolgáihoz. Az 1900-as évek elején még „A teremtés története képekben” című film és A beteljesült titok című könyv is megerősítette Isten felkent népét. Nem sokkal ezután érkezett el az ideje, hogy Isten lábra állítsa a népét (Ez 37:10). Mikor és hogyan került erre sor? Az ókori Babilonban történtek segítenek a válaszadásban.

„Életre keltek, és lábra álltak”

13. a) Hogyan teljesedtek be az Ezékiel 37:10, 14-ben található szavak i. e. 537 elejétől kezdve? b) Mely bibliaversekből tudjuk, hogy a tíz törzs királyságához tartozók közül is visszatértek valamennyien Izraelbe?

¹³ A látomás beteljesedését i. e. 537 elejétől kezdve látták a Babilonban élő zsidók. Mi történt? Jehova életre keltette és lábra állította őket azzal, hogy kiszabadította őket a fogságból, és visszatérhettek Izraelbe. 42 360 izraelita és körülbelül 7000 nem izraelita hagyta el Babilont, hogy újra felépítsék Jeruzsálemet és a templomát, és letelepedjenek Izrael földjén (Ezsd 1:1–4; 2:64, 65; Ez 37:14). Aztán körülbelül 70 évvel később úgy 1750 száműzött tért vissza Jeruzsálembe Ezsdrással (Ezsd 8:1–20). Összesen tehát több mint 44 000 zsidó tért vissza, egy „nagy hadsereg” (Ez 37:10). Isten Szavából az is kiderül, hogy a tíz törzs királyságához tartozók közül is visszatértek valamennyien Izraelbe, hogy segítsenek a templom helyreállításában. Az ő őseiket még az asszírok hurcolták el a hazájukból az i. e. VIII. században (1Krón 9:3; Ezsd 6:17; Jer 33:7; Ez 36:10).

14. a) Hogyan segít az Ezékiel 37:24 megállapítani, hogy főként mikor teljesedett be ez a prófécia? b) Mi történt 1919-ben? (Lásd „A »száraz csontok« és a két tanú – Mi a kapcsolat köztük?” című kiegészítő részt is.)

¹⁴ Hogyan teljesedett be nagyobb mértékben ez a részlet? Ahogy Jehova feltárta Ezékielnek egy másik, ehhez kapcsolódó próféciában, ez a prófécia főként valamikor azután teljesedett be, hogy a nagyobb Dávid, Jézus Krisztus elkezdett királyként uralkodni (Ez 37:24).b 1919-ben Jehova tényleg a népébe helyezte a szellemét. Ennek eredményeképpen „életre keltek”, és kiszabadultak Nagy Babilon fogságából (Ézs 66:8). Ezt követően Jehova megengedte nekik, hogy letelepedjenek a „földjükön”, vagyis a jelképes paradicsomban. De hogyan lett Jehova modern kori népe egy „nagy hadsereg”?

15–16. a) Hogyan lett Jehova modern kori népe egy „nagy hadsereg”? b) Hogyan segít Ezékiel próféciája megküzdenünk az embert próbáló élethelyzetekkel? (Lásd a „Jehova segít talpra állnunk” című kiegészítő részt.)

¹⁵ Nem sokkal azután, hogy Krisztus 1919-ben kinevezte a hű rabszolgát, Isten szolgái tapasztalni kezdték, amit Zakariás, a hazatért száműzöttek közt szolgáló próféta jövendölt meg: „sok nép és hatalmas nemzet eljön, hogy keresse a seregek Jehováját”. A próféta úgy utalt ezekre a személyekre, hogy „mindenféle nyelvet beszélő nemzetekből tíz ember”. Ők megragadnak egy zsidó férfit, a szellemi Izraelt, és ezt mondják: „Veletek szeretnénk menni, mert hallottuk, hogy Isten veletek van!” (Zak 8:20–23).

¹⁶ Ma valóban létezik egy rendkívül nagy hadsereg, mely több millió személyből áll. A szellemi Izrael tagjai (a felkent maradék) alkotják, illetve tágabb értelemben a „tíz ember” (a más juhok) is a hadsereg része (Ez 37:10). Krisztus katonái vagyunk ebben a folyamatosan növekvő seregben, így hát szorosan követjük a királyunkat, Jézust, és előretekintünk a ránk váró áldásokra (Zsolt 37:29; Ez 37:24; Flp 2:25; 1Tessz 4:16, 17).

17. Miről lesz szó a következő fejezetben?

¹⁷ A tiszta imádat helyreállításával egy fontos felelősség is hárul Isten népére. Miről van szó? A válaszért vissza kell mennünk az időben, és azt kell megvizsgálnunk, hogy milyen feladatot kapott Ezékiel Jehovától még azelőtt, hogy Jeruzsálemet elpusztították. Erről lesz szó a következő fejezetben.