EGYÉB
Hogyan jutott el hozzánk a Biblia?
MEGGYŐZŐ bizonyítékunk van arra, hogy a Bibliát, Isten ihletett Szavát pontosan másolták, és hogy pontosan jutott el hozzánk. A bizonyíték olyan ősi kéziratokból tevődik össze, amelyek ma is a rendelkezésünkre állnak – úgy 6000 kézirat van, amely a teljes Héber Iratokat vagy annak részleteit tartalmazza, és mintegy 5000, amely a Keresztény Görög Iratokat tartalmazza.
Eredeti írások
A Biblia eredeti szövegét kézzel írták könnyen szétmálló anyagokra, mint például papiruszra és pergamenre; tudomásunk szerint egyetlen eredeti írás sem maradt fenn napjainkig
Másolatok – héber vagy görög
Nem sokkal az után, hogy az eredetit megírták, kézzel írt másolatokat kezdtek készíteni. A másolók nagyon ügyeltek arra, hogy pontosan adják tovább a szöveget; a maszoréták még a betűket is megszámolták a másoláskor
Korai fordítások
Ahhoz, hogy a Szentíráshoz más nyelven is hozzá tudjanak férni, szükségessé vált, hogy lefordítsák a Bibliát. Olyan korai fordítások kéziratai is fennmaradtak napjainkig, mint például a Septuagintáé (ez a Héber Iratok görög nyelvű fordítása az i. e. III–II. századból) és Jeromos Vulgatájáé (ez a héber és görög szövegek latinra fordított változata, mely eredetileg kb. i. sz. 400-ban készült)
Alapszövegek
A tudósok összehasonlító vizsgálatnak vetettek alá több száz fennmaradt bibliai kéziratot, és létrehozták az alapszövegeket. Az eredeti nyelvű szövegeknek ezek a nyomtatott változatai adják a lehető legjobb olvasatokat, miközben felhívják a figyelmet arra, ha esetleg eltérések vannak egyes kéziratok között. Olyan tudósok, mint például Ginsburg és Kittel is készítettek egy változatot a Héber Iratok szövegeiről, melynek a lábjegyzeteiben összehasonlító olvasatok vannak. A Keresztény Görög Iratokról készített alapszövegek között van például az is, amelyet Westcott és Hort, valamint Nestle és Aland adott ki
Modern fordítások
A bibliafordítók napjainkban általában az eredeti nyelvű alapszövegeket használják fel a modern fordítások elkészítéséhez
Héber Iratok
Kumráni barlangok a Holt-tenger ény. partjához közel, ahol sok ókori bibliai tekercset találtak
Részlet a holt-tengeri Ézsaiás-tekercsből (Jesája-tekercs) (keletkezését az i. e. II. század vége felére teszik). Amikor összehasonlították a több mint ezer évvel később készült maszoréta szöveggel, csak kisebb eltéréseket találtak, többnyire helyesírási természetűeket
Az Aleppói kódex egy részlete. Ha megfigyeled, az egyik héber betűt, az ʽaʹjin-t a többihez képest feljebb írták, jelezve, hogy az a Zsoltárok könyvének a középső betűje (Zs 80:13). A maszoréta széljegyzet külön felhívja a figyelmet erre a betűre. A korai írnokok még a betűket is megszámolták a másoláskor! A maszoréták a csak mássalhangzókból álló szöveghez magánhangzókat és hangsúlyjeleket adtak hozzá, amelyek a sorok felett és alatt láthatóak
Keresztény Görög Iratok
A 457. sz. Ryland-papirusz (P52) – mindkét oldala egy töredéknek János evangéliumából, melynek a keletkezését az i. sz. II. század első felére teszik, csak néhány évtizeddel az utánra, hogy az eredeti szöveg íródott
A Sínai kódex – egy pergamenkódex az i. sz. IV. századból, mely a teljes Keresztény Görög Iratokat tartalmazza, valamint a Héber Iratokról készült görög Septuaginta-fordítás egy részletét
A Szt. Katalin-kolostor a Sínai-hegynél, ahol megtalálták a Sínai kódexet. A kéziratot most a British Libraryben tartják
A több ezer ókori kézirat összehasonlító vizsgálata bizonyítékul szolgál arra, hogy a Szentírás megbízható formában jutott el hozzánk. Ahogyan Sir Frederic Kenyon mondta: „Mindezen felfedezés és mindezen vizsgálat általános eredménye azt a bizonyítékot erősíti meg, hogy a Szentírás megbízható, és azt a meggyőződésünket is, hogy a maga valójában csakugyan Isten Szavát tartjuk a kezünkben” (The Story of the Bible. 1937, 144. o.).