1925 : ’Bal ’digle kis guda

KULONGOSÉ GO KPI

Kara go kunjile Bible tome je mboobge go paradis go da kusunyo cay ni je jene na 1925. Ne kolo me ga. ’Bendinga Albert Schroeder, go kargani key je né da To dawe gbogloro ni yaa na : « Ni kirbi go Kris bogey kinye go tuno Kumno key tergeng tédige go ging je ége dana kolo dege tugu na indiy lay, kara go íre njang ginane Abraham lay, Dabid lay, na dage kangnye go je anege da kulma tumadu ni lay ná, je dege tugu da kusunyo cay ni lay. » Kur go ’digleng je kay lay, kara kangnye goolge go kulongo wele perere kege jen nogo kindi ’déng ná, kulendige teny lay, nga senngu kanya go kulongosé go kpi je eje nang lay (Koy. 13:12).

Mabana kanya go je mboobgeng na jen nogo kindi ’dé ’beey pinya ná, Kara go kunjile Bible tome ege kindige tumoni kog na alé go jee lay, senge nee kúra go guye kege nogo nage dere do naji gise Johba cay lay. Yaangangu kolo kanya go nege kolo jeege na alé kolo kinding da tugu kinye go yome ni.

ANTENNE KINYE GO RADIO KORO GO HIRWA

Radio go WBBR ne guye kúra da ’digle go kaale ni ba, Kara go kunjile Bible kin garge radio go ’dang da tugu do Chicago, da Illinois, go ’bal go yaa kolo é kur go yome. Radio kolong kondo na WORD. Ralph Leffler, go ne ingenieur go radio go ne guye da kur go gare radio kolong ni lay, yaa na : « Na gidire kálo » ná, « ge ’dengli WORD da tugu kinye go yome ni lay ». Famille kong go jen da Pilot Station, da tugu do Alaska ni ’bal ginane kilometre 5 000 mani ’denglige programme jay go ca tumo da radio ni lay. Kur go ’denglige ’de ná, se kijirige maktub bé kara go je ne guye da radio ni kolo né na bége mersi kolo programme go da kire Kumno key ni go yí ba da kulendige ning kolong.

Tour de Garde go 1 go décembre 1925 go na kub anglaise, yaa kolo gisi radiong kolong na : « Na émetteur go watt 5 000 ná, WORD ne radio kong go gumnya go da États-Unis. Ge ’bal go ’dengledu da côte Atlantique ni lay, da côte Pacifique ni lay, da Cuba lay, da Alaska kire mili bawaro ni lay. Na kire go radiong kolong ná, kara go ’denglige kolo kinding ca pina ’dé ’beey pinya ná, tobge go sene kanya nenye gise kolo kinding. »

Da kur poliy kolong ni ná, Kara go kunjile Bible porge kusige go nége guye nenye na radiong kolong kolo jee na alé kolo kúrang da Canada. Na 1924 ná, Kara go kunjile Bible garge radio go CHUC, Da Saskatoon, da tugu do Saskatchewan ni. Nedu ne radio go yaa kolo Kumno key go ca tumo da Canada. Na 1925 ná, ge kin e na radio kolong da kur go ’dang ni. Société Watch Tower kil radiong kolong lay, e sídu da kúl go Regent ni, go ne kur go sé ciné tumo go kilge lay, kin magligedung lay.

Na kire go radiong kolong koro ná, kara tome go jenge da tugu do Saskatchewan ni ’denglige kolo go kúrang go ca tumo. Ginane tama do kondo na Graham mani ná, kur go ’denglidu radiong kolong, se kijiri maktub ton na maktub kinye go je yaa kolo Kumno key. ’Bendinga George Naish, yaa na : « Sí ginanogo je nedu bini ngalongo na : “Kunjulungu ni kanya”. Ni gool kanya go je tondung na kawriy ba, ni se guy na budu maktub go Études des Écritures na koli ped. » Graham ayto je jee alé gisi detugu do Kumno tey da tugu kinye go yome ni moglo cab.

KUNJILE KINYE GO DA BIBLE NI GO GE KIN DER TÉDIGE

Tour de Garde go 1 go mars 1925, kin yaa kolo kunjile kong go ge yaa koliy tumo. Kunjileng kolong cay na « We go kara tome kege ». Ne kolo me ba, na kawriy mani jeny ga. Bekolo tumo ná, Kara kunjile Bible kirbige go Seydan na to dawe key go ne tuno kinye da dana lay, kara ne lamaso kinye lay, kara cibe yire lay, kara ne politique lay, da kusunyo cay ni. Na kire go kunjileng kolong ná, « guya go tirnyo go ne kanya na tibayndi » oji ’bangnyadingangu kinye go se senge na go Johba pinya na to dawe key lay, go e boy tum na Seydan key ’dé lay, je gagi na indiy kolo lay (Mat. 24:45). Ping ’bedeng, guya yaa na detugu do Kumno tey jen na ’digle go 1914 lay, da ’digle kolong ni gag da ‘dojo [go] baa da danang’ kargay ni ná, ge teeje Seydan lay, na tuno kinye go sinya boy da kusunyo cay ni (Kbt. 12:​7-9).

Kara kangnye esi bége go tobege da kunjile go ge kin der téyng kaang ni. Kara go kijirige kunjileng kolong senge go kara kangnye je tobege ’dé ba, yaage na : « Mabana kara go tibe Tour de Garde kangnye na tobge na kunjile kaang ’dé ná, ni tonge go jinage ’dil lay, ge mbuba Bayndinga nogo nége na kirbe go kúra. »

Ped ginane kolong mani ’beey pinya ná, Tom Eyre go jen da Grande-Bretagne, go ne colporteur lay (téy go dere ne pionnier kinye go tumo), yaa ne kirbe go naa ba Kara kunjile Bible tome nage na gisi kunjile go ge kin der bége téyng kolong : « ’Bangnyadingangu kinye kusige egege kur go ge kin der bége Kanyaboreti 12 téy. Kur go ni sen go Detugu do Kumno tey jen da dana ale ná, ni jen cogom go jee alé kolo kúrang bé kara go da jadini ni. Ne kanya go je jib tédini go ni je ne na guye neny lay, ojini go ni sen na go Johba je gogli kara kay e na da kanya kinye go kúra ni mani tum lay. »

DERE TO NAJI JOHBA KEY KAWRIY

Guda kaang ná, Temoin Johba kinye senge kolo go da Isay 43:10 ning nee kúra, nga je tibngu na : « Kara go dere to naji konong ne dangu, kolo yaa go Johba key, karmajenetumo kanang go ng najingu. » Cub ’bey go ’digle go 1925 éje ná, verset kaang ge der téy neny da maktub kangangu kinye ni ’dé. Alla kanya se gen. Na 1925 ná, Tour de Garde der Isay 43:10 lay, 12 téy da kunjile kinye ni 11.

Na 1925 da août kayey ni ná, Kara go kunjile Bible ege da dawe ca do tungnya da Indianapolis, da tugu do Indiana ni. Kolo go eje go kúra go ge kijiri da programme ni ná, ne kolo go Joseph Rutherford yaa na : « Ni eje da dawe ca do tungnya kaang ni ne kolo ni habe […] esuwa da Bayndini kusiy ni bekolo ni kine é dere na to naji key kog. » Da dawe ca do tungnya go wele jurgu kolong ni ná, ge yí ba da kara go ejege da dawe ca ning kulendige ni go na dirage to naji Johba key da kur poliy ni ped.

Na samedi wele 29 go août ná, ’bendinga Rutherford der bol key go cay yaa na « Tege kur go ne kanya ». Yaadi kolo dere to naji Johba key kawriy. Yaadi na : « Johba yaa bé kara kay na : “Ngu ne […] kara dere to naji kanang lay, […] dang ng ne Kumno kungu lay.” Ping ’bedeng, bedi agekubu go ay ndan lay, kolo yaa go na esuwa neny lay na : “Yúngu drapo da kara tome timedige ni.” Ne kara kay ngad ba je yíge drapo bé kara tome, ne kara go na esuwa go Bayndinga key lay, go je derge to naji key lay » (Isa. 43:12 ; 62:10).

Kur go ’bendinga Rutherford kay na bol key ’de ná, kara go ejege da dawe ca ning síge kanya pina timedige ni go ne. Kanya go neng cay na : « Kolo go gisi kulongo wele perere », go nage ’bal go habe kulongo wele perere na ne kire go Detugu do Kumno tey tew ’beey lay, na ne kire go Detugung tolong lay ba « ge ’bal go habe na kubtere kinye go gag girmiling lay, jalwalom lay, kanya habe lay, lapiya lay, geyle lay, jene na cam lay, kulongo eywa go gag girmiling lay. » Kanya go síge timedige ni go ne kolong ge ’dodiy na kub kinye neny lay, ge imprimé key ginane tract mani lay. Ge kesi tract kolong ’bal ginane million 40 mani.

’Bal ’digle kab kargani ’bey ba, Kara go kunjile Bible se genge kondige na Temoin Johba. Ped ginane kolong mani ’beey pinya ná, se senge go guye kege go dere to naji Johba key na kawriy.

NI JE KIN CADINI E HAB KARA

Kolo Kara kunjile Bible je nenyge e kindige tumoni tumoni da kusunyo cay ning ba, ge je jib tédige go na kun ira habage kara go kolo kúrang egege. Kur go kayge na go kese tract go Kolo go gisi kulongo wele perere ná, Bulletina bege gile kaang na : « Hamangu kire go ngu kine é goole kara go da tugu kinye go kara jee alé ’dege ne maktub kinye ba da màning ’dé, alla ’dege ne tract go Kolo go gisi kulongo wele perere da màning. »

Bulletin go janvier 1925 go na kub anglais, yaa kolo kolo bay go kunjile Bible key go da Plano, da tugu do Texas ni na : « Kusini egeni go ni gool go da kur go ge jee alé màni ca tomeng ná, kara je ’dengli kolong del day go ge jee alé ca pina màni ’dé ’beyng. Tugu torondo kong go da kur kini go jee alé ni ná, da ’digle go goro ning ge jee alé màni ca bay. […] Da kurweley kinye go kaal mira kaang ni ná, timdinga Hendrix dage na yéning kinge da tugung tolong ni, kesige maktub kinye màni del day go tumo. »

Pionnier kong go da Panama kijiri na : « Kara tome go ’denglige kolo konong ’déng genge kirbe kege kur ng e goolge ca so ’dewgere, subung. Da ’digle kolong ni ná, ng ay kur poliy konong neny nogo ng kine é goole kara go ng gay na indige kolo tumong lay, kolo gaye kini kolong ege dage kangnye. »

NI SÍ KINDINI DA NE KURWELEY GO WAYANG NI

Da lettre key go da ’digle ni go kijiridi bé pionnier kinye ná, ’bendinga Rutherford yaa kolo alé go jee go da ’digle go kaale ni lay, bor kulendige da guye go je mboobgeng ni lay. Yaadi na : « Da ’digle go kaal kaang ni ná, ngu na bariya go yé ba da kara go jenge da tirtinya ni kulendige ni. Ne guye go eje na bungu kulungo eywa […]. Da ’digle go je éje kaang ni ná, ngu je habe kire go dere to naji gise Kumno cay lay, gise Detugu tey lay, ngu yé drapo da kara tome timedige ni lay […]. Irangangu kindinga tumoni kog go caa Kumno kanga lay, Kurmbalo kanga lay, na dolodinga go dana. »

Kur go 1925 je eje da kayey ni ale ná, ’bangnyadingangu kinye kin je maglige kanya ne guye kinye go da Brooklyn. To dawe kangangu je ageto go karwe kúl kinye del dage go tumo na ’digle go 1926.