Maa Gyihova Ɛziezie Wɔ Agyalɛ Ne Na Ɔbɔ Nwolɛ Bane
“Saa [Gyihova] ɔdaye yeanzinza suakpole ne a, sinzavolɛma solo nafelɛ mgbane.”—EDWƐNDOLƐ 127:1b.
1, 2. (a) Duzu ati a nyilalɛ kɛnlɛma bɔle Yizilayɛma 24,000 ɛ? (b) Kɛmɔti a edwɛkɛ ɛhye anwo hyia yɛ ɛ?
ƆHALE ekyii na Yizilayɛma ahɔ Ɛwɔkɛ Azɛlɛ ne azo la, Yizilayɛ mrenya dɔɔnwo bɔle ɔ bo kɛ “bɛ nee Mowabe mraalɛ bɔ adwɔmane ɛbɛla.” Ɔlua ɛhye ati, Yizilayɛma 24,000 wule. Ɛnee bɛhendɛ mekɛ tendenle na yeha ekyii na bɛ sa aha bɛ agyapadeɛ ne! Nwolɛ adenle kɛnlɛma bɔle bɛ ɔluakɛ bɛbɔle adwɔmane ɛbɛla.—Ɛdianlɛ 25:1-5, 9.
2 Bɛhɛlɛle alɔbɔlɛ edwɛkɛ ɛhye kɛ ‘bɛfa bɛabɔ yɛdayɛ mɔɔ yɛwɔ ewiade awieleɛ mekɛ ɛhye anu la kɔkɔ.’ (1 Kɔlentema 10:6-11) Yɛwɔ “awieleɛ mekɛ ne” mekɛ mɔɔ li amozi la anu yɛɛ ewiade fofolɛ ne ɛbikye kpalɛ. (2 Temɔte 3:1; 2 Pita 3:13) Noko ɔyɛ alɔbɔlɛ kɛ Gyihova azonvolɛ bie mɔ ɛbu bɛ nye ɛgua ɛbɛla kpalɛ ɛbɔlɛ ngyinlazo zo na bɛbɔ adwɔmane la. Kɛkala bɛlɛnwu mɔɔ bɛyɛle la anwo amaneɛ na saa bɛannu bɛ nwo a, bɛnrɛhola bɛnrɛdɛnla aze dahuu wɔ Paladaese azɛlɛ ne azo.
3. Duzu ati a agyalɛma hyia Gyihova adehilelɛ nee banebɔlɛ a? (Nea mɔlebɛbo nvoninli ne.)
3 Kunlima nee yelɛma hyia Gyihova adehilelɛ nee banebɔlɛ amaa bɛabɔ bɛ agyalɛ ne anwo bane ɔluakɛ nla nwo edwɛkɛ ɛli ewiade ne ati. (Kenga Edwɛndolɛ 127:1.) Yɛbazuzu kɛzi agyalɛma bahola abɔ bɛ agyalɛ nwo bane la wɔ edwɛkɛ ɛhye anu. Yemɔti ɔwɔ kɛ bɛbɔ bɛ ahonle nwo bane, bɛbikye Nyamenle, bɛnyia subane fofolɛ, bɛdi adwelie kpalɛ, yɛɛ ɔnle kɛ bɛfa nla bɛbɔ abokɛ.
BƐBƆ BƐ AHONLE NWO BANE
4. Duzu ati a Keleseɛnema bie mɔ ɛbɔ adwɔmane ɛbɛla ɛ?
4 Kɛzi Keleseɛnenli bahola abɔ adwɔmane ɛbɛla ɛ? Bɛfa bɛ nye a bɛbɔ ɔ bo a. Gyisɛse hilehilele nu kɛ: “Saa nrenya nea raalɛ maa ɔ nwo dɔ ye a ɛnee yeva ye wɔ ye ahonle nu.” (Mateyu 5:27, 28; 2 Pita 2:14) Menli dɔɔnwo mɔɔ bɛbɔ adwɔmane ɛbɛla la bule bɛ nye guale ɛbɛlabɔlɛ kpalɛ nwo ngyinlazo zo na bɛnleanle nlanwonvoninli, bɛgengale mbuluku mɔɔ ka nla nwo edwɛkɛ, anzɛɛ bɛnleanle debie mɔɔ ɛnle kpalɛ la wɔ Intanɛte zo. Bie mɔ ɛnlea video anzɛɛ tɛlevihyɛne zo gyimalilɛ mɔɔ fane nla nwo la. Bie mɔ noko hɔle agolezilɛ nee nzanlonlɛ ɛleka anzɛɛ ɛleka mɔɔ bɛye bɛ nwo anzɛɛ ɔmaa bɛnyia nla nwo atiakunluwɔzo la.
5. Duzu ati a ɔwɔ kɛ yɛbɔ yɛ ahonle nwo bane a?
5 Bie mɔ tɔ aze ɔluakɛ bɛmaa awie mɔ anwo kyia bɛ tɛla bɛ bokavolɛ. Yɛwɔ ewiade mɔɔ menli dɔɔnwo ɛngola bɛ nwo zo komo na bɛ nye die ɛbɛlatane biala anwo la anu. Bieko, kɛmɔ yɛ ahonle le mɛlɛbɛla na yezɛkye la ati, yɛbahola yɛanyia awie mɔɔ ɔnle yɛ bokavolɛ la anwo ɛhulolɛ. (Kenga Gyɛlɛmaya 17:9, 10.) Gyisɛse hanle kɛ: ‘Ahonle nu yɛɛ adwenle ɛtane mɔɔ le kɛ sonla ɛhunlɛ, awuvolɛvalɛ, yɛɛ adwɔmanebɔlɛ vi ba a.’—Mateyu 15:19.
6, 7. (a) Saa atiakunluwɔzo ɛtane sɔ ndinli wɔ awie ahonle nu a, duzu a bahola azi a? (b) Kɛ ɔkɛyɛ na yɛanyɛ ɛtane yɛantia Gyihova ɛ?
6 Saa atiakunluwɔzo ɛtane sɔ ndinli wɔ bɛ ahonle nu a, menli nwiɔ mɔɔ anye die bɛ nwo la bahola abɔ ɔ bo ali adwelie mɔɔ ɔwɔ kɛ awie nee ye bokavolɛ ala a di la. Ɔngyɛ, bɛfa edwɛkɛ bɛye bɛ nloa amaa bɛada bɛadu. Bɛ nee bɛ nwo ta yia na bɛyɛ bɛ nwo kɛ asɛɛ awie biala lua ye ɛleka yɛɛ bɛyia a. Mekɛ mɔɔ biala ɛlɛte nganeɛ amaa ɔ gɔnwo la, ɔmaa ɔyɛ se kɛ bɛbayɛ mɔɔ le kpalɛ la. Mɔɔ bɛ avinli ɛlɛyɛ kyengye la, ɛnee ɔlɛyɛ se kpalɛ kɛ bɛbagyakyi anzɛɛ bɛbapɛ zolɛ ɔnva nwo kɛ bɛze kɛ mɔɔ bɛlɛyɛ ɛnle kpalɛ la.—Mrɛlɛbulɛ 7:21, 22.
7 Saa atiakunluwɔzo ɛtane nee adwelielilɛ maa bɛsosɔ bɛ sa, bɛfo bɛ nloa, na bɛmiemia bɛ nwo a, ɔmaa bɛ rɛle fi Gyihova ɛbɛlabɔlɛ nwo ngyinlazo ne bɔkɔɔ. Ɔyɛ alɔbɔlɛ kɛ, ɛnee bɛlɛyɛ ninyɛne mɔɔ ɔwɔ kɛ bɛ nee bɛ bokavolɛ ala a yɛ la. Bɛdabɛ mumua ne bɛ “atiakunluwɔzo ɛtane ne a sɔ [bɛ] nea” a. Awieleɛ ne, bɛ atiakunluwɔzo ɛtane ne yɛ kpole, na bɛbɔ adwɔmane. (Gyemise 1:14, 15) Ɔyɛ alɔbɔlɛ ɔluakɛ anrɛɛ bɛ nuhua ko biala bahola akpo kɛ ɔbayɛ ɛtane yeatia Gyihova saa bɛdiele ye na bɛbule bɛ agyalɛ ne a. Kɛ ɔkɛyɛ na awie anyia ɛbulɛ zɛhae ɛ?
BƐBIKYE NYAMENLE
8. Kɛzi yɛfa Gyihova agɔnwolɛ a ɔbɔ yɛ nwo bane wɔ ɛbɛlatane nwo ɛ?
8 Kenga Edwɛndolɛ 97:10. Yɛfa Gyihova agɔnwolɛ a ɔbabɔ yɛ nwo bane yeavi ɛbɛlatane nwo. Saa yɛsukoa ye subane ngɛnlɛma ne anwo debie a, ‘yɛbɔ mɔdenle kɛ yɛkɛyɛ kɛ ɔdaye ala la na yɛmaa ɛhulolɛ finde yɛ ɛbɛlabɔlɛ nu.’ Ɔlua ɛhye ati, yɛnyia anwosesebɛ na yɛkpo “adwɔmanebɔlɛ anzɛɛ nyɛleɛ ɛtane ɛtane” biala. (Ɛfɛsɛsema 5:1-4) Agyalɛma mɔɔ bɛze kɛ “Nyamenle badea bɛdabɛ mɔɔ bɛle adwɔmane nee bɛdabɛ mɔɔ bɛkɛdo awuvolɛvalɛ mɛla ne la” bɔ mɔdenle ɛsesebɛ kɛ bɛbali nɔhalɛ bɛamaa bɛ nwo.—Hibuluma 13:4.
Ɔwɔ kɛ agyalɛma miemia bɛ agyalɛ ne anu ɔlua atiakunlukɛnlɛma, ɛhulolɛ nee anwunvɔnezelɛ nu mɔɔ bɛbavi bɛali adwelie la azo
9. (a) Kɛ ɔyɛle mɔɔ Dwosefi gyimamenle ne aye zɔle ye nleanle la ɔlile nɔhalɛ ɛ? (b) Duzu a yɛsukoa yɛfi Dwosefi neazo ne anu a?
9 Bie mɔ bu bɛ nye gua ɛbɛlabɔlɛ kpalɛ nwo ngyinlazo zo na bɛ nee bɛ gɔnwo mɔ gyimayɛvoma mɔɔ bɛnle Alasevolɛ la kɔtɛnla ɛleka bie wɔ mekɛ mɔɔ bɛkpɔne gyima la. Bie mɔ noko yia sɔnea wɔ gyima nu. Ɛhye bie a dole kpavolɛ bie mɔɔ bɛfɛlɛ ye Dwosefi la. Mekɛ mɔɔ ɔlɛyɛ gyima la, ɔnwunle kɛ ye gyimamenle ne aye anye die ɔ nwo. Ɔbɔle mɔdenle alehyenlɛ biala kɛ ɔ nee ye ɛla. Awieleɛ ne, “Pɔtefaa aye ne hɔzɔle Dwosefi tɛladeɛ ne anu na ɔzele ye kɛ, ‘Ɛ nee me ɛla.’” Na Dwosefi kpolole ye tɛladeɛ ne manle ye na ɔnriandile ɔvile sua nu ɛkɛ. Kɛ ɔyɛle mɔɔ Dwosefi holale gyinlanle na ɔlile nɔhalɛ ɛ? Ɔboalekɛ ɛnee yebɔ kpɔkɛ kɛ ɔbɔ ɔ nee Nyamenle bɛ agɔnwolɛvalɛ ne anwo bane kpalɛ. Dwosefi gyima vile ɔ sa na bɛdole ye efiade, noko Gyihova yilale ye. (Mɔlebɛbo 39:1-12; 41:38-43) Saa yɛwɔ gyima nu anzɛɛ ɛleka gyɛne biala a, ɔwɔ kɛ yɛnea kɛ yɛbahoati sɔnea biala.
BƐNYIA SUBANE FOFOLƐ NE
10. Kɛzi subane fofolɛ ne maa yɛbɔ agyalɛ nwo bane ɛ?
10 Subane fofolɛ ne mɔɔ “Nyamenle ɛbɔ ye kɛ ɔdaye ye ɛsaso na ɔkile ɔ nwo wɔ nɔhalɛ ɛbɛla mɔɔ tenrɛ na ɔle nwuanzaanwu” anu la kola bɔ agyalɛma anwo bane fi adwɔmane ɛbɛla nwo. (Ɛfɛsɛsema 4:24) Saa yɛnyia subane fofolɛ ne a, ‘yɛku’ yɛ nwonane nu atiakunluwɔzo mɔɔ le kɛ “adwɔmane, ɛbɛla mgbane mgbane ɛbɔlɛ, ɛhulolɛ ɛtane, atiakunluwɔzo ɛtane, yɛɛ anyebolo” la. (Kenga Kɔlɔsaema 3:5, 6.) Wɔ ɛke, edwɛkɛkpɔkɛ ‘bɛhu’ kile kɛ ɔwɔ kɛ yɛbɔ mɔdenle biala yɛko yɛtia atiakunluwɔzo ɛtane. Yɛbakpo debie biala mɔɔ bamaa yɛanyia atiakunluwɔzo ɛtane la. (Dwobu 31:1) Saa yɛfa Nyamenle ngyinlazo ne mɔ yɛdi gyima a, yɛbahyi “mɔɔ le ɛtane” la na yɛazɔ “mɔɔ le kpalɛ” la anu boɛ.—Wulomuma 12:2, 9.
11. Kɛzi subane fofolɛ ne bamaa agyalɛ nu amia ɛ?
11 Saa yɛnyia subane fofolɛ ne a, yɛsukoa Gyihova subane. (Kɔlɔsaema 3:10) Saa kunli nee yelɛ ‘se anwunvɔne, bɛyɛ atiakunlukɛnlɛma, bɛbɛlɛ bɛ nwo aze, bɛyɛ bɛtɛɛ, na bɛsi abotane wɔ debie biala anu a,’ bɛ agyalɛ ne anu bamia kpalɛ na Gyihova ayila bɛ. (Kɔlɔsaema 3:12) Bieko, saa bɛmaa “Kelaese anzonudwolɛ ne” kile bɛ ahonle adenle a bɛbayɛ ko na bɛ nye alie. (Kɔlɔsaema 3:15) Saa agyalɛma kulo bɛ nwo a, bɛ nuhua ko biala banyia mekɛ amaa ɔ gɔnwo na yeabu ye.—Wulomuma 12:10.
12. Subane boni mɔ a ɛnea a ɔhyia na agyalɛ ayɛ anyelielɛ a?
12 Bɛbizale agyalɛma bie subane mɔɔ ɛboa bɛ ɛmaa bɛnyia anyelielɛ wɔ bɛ agyalɛ nu la, Sid, mɔɔ le kunli ne la hanle kɛ: “Ɛhulolɛ a le subane titile mɔɔ dahuu yɛbɔ nwolɛ mɔdenle a. Yɛnwu ye noko kɛ bɛtɛɛyɛlɛ nwo hyia kpalɛ.” Ɔ ye Sonja liele dole nu na ɔhanle kɛ: “Kpalɛyɛlɛ nwo hyia kpole. Yɛɛ eza yɛbɔ mɔdenle kɛ yɛbanyia mɛlɛbɛnwoaze, ɔnva nwo kɛ ɔyɛ a ɔyɛ se la.”
BƐLI ADWELIE KPALƐ
13. Agyalɛ bagyinla a duzu a hyia a, na kɛmɔti ɛ?
13 Debie ko mɔɔ maa agyalɛ gyinla la a le atiakunlukɛnlɛma nu mɔɔ bɛfi bɛ nee bɛ bokavolɛ di adwelie la. Noko ɔyɛ a agyalɛma tendɛ ɛbulɛ nu kile nyɛvolɛ tɛla bɛ bokavolɛ. Saa ‘sipe, ɛkpɔlɛ, ɛya, butule, nee aholoba’ ba agyalɛ nu a, ɔsɛkye agɔnwolɛvalɛ kɛnlɛma anzɛɛ koyɛlɛ mɔɔ wɔ agyalɛma avinli la. (Ɛfɛsɛsema 4:31) Ɛdendɛlɛ mgbane mgbane nee edwɛkɛ mɔɔ yɛ nyane la sɛkye agyalɛ. Yemɔti ɔwɔ kɛ agyalɛma fa atiakunlukɛnlɛma, ɛhulolɛ nee anwunvɔnezelɛ di adwelie amaa bɛ agyalɛ ayɛ anyelielɛ.—Ɛfɛsɛsema 4:32.
14. Duzu a ɔnle kɛ agyalɛma yɛ a?
14 Baebolo ne ka kɛ “mekɛ mɔɔ bɛyɛ koonwu” la wɔ ɛkɛ. (Nolobɔvo ne 3:7) Noko ɛhye ɛngile kɛ ɔwɔ kɛ agyalɛma yɛ koonwu mɔɔ bɛndendɛ a, ɔluakɛ agyalɛ bagyinla a ɔhyia adwelielilɛ. Yelɛ bie mɔɔ wɔ Germany la ka kɛ: “Ɔdwu mekɛ ne bie a, koonwuyɛlɛ kola gyegye wɔ bokavolɛ.” Ɔtoa zo kɛ: “Ɔwɔ nuhua kɛ ngyegyelɛ bahola ara ɛdeɛ, noko ɔnle kɛ ɛfa ɛya ɛtendɛ. Anrɛɛ ɛbaha anzɛɛ ɛbayɛ debie mɔɔ bagyegye wɔ bokavolɛ la, na ɛhye akee bazɛkye edwɛkɛ ne bɔkɔɔ.” Butule anzɛɛ koonwuyɛlɛ ɛnle adenle kpalɛ mɔɔ ɔwɔ kɛ agyalɛma dua zo di ngyegyelɛ nwo gyima a. Emomu, edwɛkɛ mɔɔ bɛsiezie ye ndɛndɛ la maa agyalɛ nu mia.
15. Kɛzi adwelielilɛ kpalɛ maa agyalɛ nu mia ɛ?
15 Agyalɛma ka kɛzi bɛte nganeɛ la kile bɛ nwo a, ɔmaa bɛ agyalɛ ne anu mia. Edwɛkɛ mɔɔ ɛka nee kɛzi ɛka ye la anwo hyia kpalɛ. Yemɔti saa bɔbɔ ɛwɔ ngyegyelɛ mɔɔ anu yɛ se la anu a, bɔ mɔdenle kɛ ɛbava edwɛkɛ kpalɛ wɔali adwelie kɛnlɛma. Ɛhye bamaa wɔ bokavolɛ ne adie wɔ. (Kenga Kɔlɔsaema 4:6.) Agyalɛma bahola alua edwɛkɛ mɔɔ maa anwosesebɛ na nvasoɛ wɔ zo la azo ali adwelie amaa bɛ agyalɛ ne ayɛ kpalɛ.—Ɛfɛsɛsema 4:29.
Kunli nee yelɛ kola dua adwelielilɛ kpalɛ zo maa bɛ agyalɛ gyinla (Nea ɛdendɛkpunli 15)
BƐMMAFA NLA BƐBƆ ABOKƐ
16, 17. Duzu ati a ɔhyia kɛ bɛdi bɛ nganeɛdelɛ nee nla nu ngyianlɛ nwo gyima ɛ?
16 Saa agyalɛma fa bɛ nuhua ko biala ngyianlɛ dumua ye ɛdeɛ nyunlu a, ɔmaa bɛ agɔnwolɛvalɛ ne anu yɛ se kpalɛ. (Felepaema 2:3, 4) Ɔwɔ kɛ kunli nee yelɛ di bɛ nganeɛdelɛ nee bɛ nla nu ngyianlɛ nwo gyima.—Kenga 1 Kɔlentema 7:3, 4.
17 Noko, agyalɛma bie mɔ ɛnyɛ ninyɛne mɔɔ kile kɛ bɛkulo bɛ nwo anzɛɛ bɛdwenle bɛ gɔnwo anwo la. Mrenya bie mɔ suzu kɛ saa bɛyɛ bɛ ye mɔ bɛtɛbɛtɛ a, ɛnee ɔkile kɛ bɛnle mrenya anzɛɛ bɛle bobonyia. Noko Baebolo ne ka kɛ: “Bɛmɛ mrenya noko, saa bɛ nee bɛ ye mɔ de a ɔwɔ kɛ bɛnwu ye kɛ bɛle mraalɛ na bɛnlɛ anwosesebɛ.” (1 Pita 3:7) Ɔwɔ kɛ kunli nwu ye kɛ tɛ nla angome a le debie mɔɔ fɛta wɔ agyalɛ nu a. Ɔwɔ kɛ ɔda ɛlɔlɛ nee agɔnwolɛvalɛ subane ali mekɛ biala. Yemɔ bamaa ɔ ye anyia anyelielɛ wɔ nla nu. Saa bɛ mu nwiɔ bɛda ɛlɔlɛ nee agɔnwolɛvalɛ subane ali a, ɔbamaa bɛali bɛ nganeɛdelɛ nee nwonane nu ngyianlɛ nwo gyima kpalɛ.
18. Kɛzi kunli nee yelɛ bahola amia bɛ agɔnwolɛvalɛ nu ɛ?
18 Ɔwɔ nuhua kɛ yɛnlɛ ngyinlazo biala mɔɔ ɔti yɛnrɛli nɔhalɛ yɛnrɛmaa yɛ bokavolɛ a, noko saa bɛanvi ɛhulolɛ nu bɛanlielie kunli anzɛɛ yelɛ bie zo wɔ agyalɛ nu a ɔkola ɔmaa ɔkɔ alie nwo. (Mrɛlɛbulɛ 5:18; Nolobɔvo ne 9:9) Yemɔti a Baebolo ne tu agyalɛma folɛ kɛ: “Bɛmmabɔ bɛ nwo abolɛ, kyesɛ bɛ mu nwiɔ bɛdumua bɛkponle zolɛ kɛ bɛyɛ ye zɔhane” la. Duzu ati ɔ? “Amaa yeamba ye kɛ bɛangola bɛ nwo sɔ la ati Seetan azɔ bɛ anlea.” (1 Kɔlentema 7:5) Ɔbayɛ alɔbɔlɛ kɛ agyalɛma bamaa Seetan alua bɛ nwo mɔɔ ‘bɛngola ye sɔ’ la azo yeamaa bɛ nuhua ko azɛkye agyalɛ a! Saa bɛanva nla bɛambɔ abokɛ wɔ agyalɛ nu a, ɛnee ɔkile kɛ tɛ ‘bɛ ngome bɛ boɛyɛlɛ nwo a bɛdwenle a, na bɛdwenle bɛ gɔnwo mɔ noko ɛdeɛ nwo.’ Ɛhulolɛ mɔɔ bɛlɛ bɛmaa bɛ nwo la a bamaa bɛayɛ ɛhye a, tɛ kɛ ɔle bɛ gyima la ati ɔ. Bokavolɛ mɔɔ bɛfi ɛhulolɛ nu bɛdielie ye zo la maa agyalɛ gyinla kpalɛ.—1 Kɔlentema 10:24.
KƆ ZO MAA WƆ AGYALƐ NU ƐMIA
19. Duzu a ɔwɔ kɛ yɛbɔ mɔdenle kɛ yɛbayɛ a, na kɛmɔti ɛ?
19 Ɔka ekyii yɛkɔ ewiade fofolɛ ne anu! Ɔbayɛ esiane kpole kɛ awie bamaa atiakunluwɔzo ɛtane avo ɔ nwo zo, kɛmɔ ɔdole Yizilayɛma 24,000 ne wɔ Mowabe Fienemgbole ne anu la. Baebolo ne bɔ kɔkɔ wɔ mɔɔ zile la anwo kɛ: “Bɛmaa mɔɔ dwenle kɛ ɔgyi boɛ la ɛnlea boɛ na yeandɔ aze.” (1 Kɔlentema 10:12) Ɔwɔ kɛ agyalɛma di nɔhalɛ maa Gyihova nee bɛ bokavolɛ amaa bɛ agyalɛ ne anu amia. (Mateyu 19:5, 6) Ɛnɛ a le mekɛ mɔɔ ɔwɔ kɛ yɛbɔ mɔdenle a, ‘amaa Awulae ba a yeanwu kɛ yɛ nwo te mɔɔ nvonleɛ biala ɛnle yɛ nu na yɛ nee ye yɛ nloa sɛ yɛ nwo a.’—2 Pita 3:13, 14.