Hakarak hatene?

Iha Jesus nia tempu, bainhira ema lori animál nuʼudar sakrifísiu iha Jeruzalein, amlulik sira soe animál nia raan iha neʼebé?

TINAN-TINAN, amlulik sira iha Izraél hasaʼe animál rihun ba rihun iha altár nuʼudar sakrifísiu. Matenek-naʼin Judeu ida naran Josefo neʼebé moris iha apóstolu sira-nia tempu hatete katak iha loron Páskua, amlulik sira hasaʼe bibi-malae oan 250.000 liu nuʼudar sakrifísiu, no rezultadu mak iha raan barak tebes neʼebé fakar sai. (Lev 1:​10, 11; Núm 28:​16, 19) Raan sira-neʼe suli ba neʼebé?

Arkeólogu sira keʼe rai iha área besik Herodes nia templu neʼebé naksobu iha tinan 70 EC. Iha neʼebá, sira hetan bee-dalan neʼebé raan bele suli tun toʼo área templu nia liʼur.

Hanoin toʼok kona-ba buat rua neʼebé ajuda atu altár moos nafatin:

• Kuak sira iha altár nia parte kraik: Livru antigu ida kona-ba ema Judeu nia lei no tradisaun sira, neʼebé hakerek maizumenus tinan 200 EC, fó sai informasaun kona-ba altár nia bee-dalan sira. Livru neʼe dehan katak iha kuak rua iha altár nia sorin. Husi kuak sira-neʼe, animál nia raan no bee neʼebé ema uza atu hamoos altár sei suli sai toʼo Foho-Leet Sedron.

  Arkeólogu sira mós konkorda ho buat neʼebé livru antigu neʼe temi. Livru The Cambridge History of Judaism fó sai katak arkeólogu sira hetan bee-dalan sira besik templu neʼebé karik uza atu bee no animál nia raan bele suli sai husi área templu.

• Bee neʼebé barak: Amlulik sira presiza uza bee barak atu fase altár nia área no bee-dalan sira. Hodi bele halo knaar importante neʼe, amlulik sira hetan bee moos husi sidade. Bee bele bá toʼo iha altár hodi liu bee-dalan, kolan, tanke, no pixina. Arkeólogu ida naran Joseph Patrich esplika katak haree hanesan iha tempu neʼebá la iha templu seluk neʼebé iha sistema diʼak atu hetan bee no mós hasai bee foʼer.