Hwɔɔmi Mɔ INTANƐTI NƆ NITO HE
Hwɔɔmi Mɔ
INTANƐTI NƆ NITO HE
Dangme
Ɛ
  • ã
  • á
  • ɛ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ
  • ɔ́
  • í
  • ĩ
  • BAIBLO
  • WOMIHI
  • ASAFO MI KPEHI
  • jy yi 98 bf. 228-bf. 229 kk 5
  • Kaseli 12 Ɔmɛ Hia He Si Bami

Ngmami nɛ ɔ he video be amlɔ nɛ ɔ.

Wa kpa mo pɛɛ nyagba ko he je ɔ, video ɔ hí jemi.

  • Kaseli 12 Ɔmɛ Hia He Si Bami
  • Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
  • Munyu Nɛ Ngɛ Kaa Enɛ ɔ
  • ‘Yesu Suɔ Mɛ Kɛ Ya Si E Gbenɔ Mi’
    “Ba Nyɛɛ Ye Se”
  • Sane Bimihi Nɛ Je Ní Kaneli A Ngɔ
    Hwɔɔmi Mɔ E Ngɛ Yehowa Matsɛ Yemi ɔ He Gɔgɔ Fiae (Nɔ́ Nɛ A Maa Kase)—2024
  • A Pee Klaalo Kaa A Maa Fiɛɛ Ngɛ Si Temi Kɛ Womi Nɛ A Kɛ Maa Kpe ɔ Tsuo Se
    Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
  • E Suɔ Jokuɛwi A Sane
    Ye Womi Nɛ Sɛɛɔ Baiblo Mi Sanehi
Fuu Ngɛ Hiɛ ɔ
Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
jy yi 98 bf. 228-bf. 229 kk 5
Salome ya Yesu ngɔ nɛ e ngɔ e bimɛ ɔmɛ a ní bimi klɛdɛɛ ko kɛ ya fɔ e hɛ mi

YI 98

Kaseli 12 Ɔmɛ Hia He Si Bami

MATEO 20:17-28 MARKO 10:32-45 LUKA 18:31-34

  • YESU KPALE TU E GBENƆ Ɔ HE MUNYU

  • YESU DLA BƆFO ƆMƐ A JUƐMI NGƐ BLƆ NYA NƐ A NGƐ HLAE Ɔ HE

Benɛ Yesu kɛ e kaseli ɔmɛ gbe ní nɛ a ya tsu ngɛ Perea kpɔ ɔ mi ɔ nya a, a ngɔ a hɛ mi kɛ tsɔɔ dɔ si je, nɛ a ya po Yordan Pa a ngɛ Yeriko kɛ yaa Yerusalem. Ni kpahi hu piɛɛ a he ngɛ blɔ ɔ nɔ nɛ mɛ hu a yaa ye jeha 33 Hetsɔmi ɔ.

Akɛnɛ Yesu suɔ nɛ a ya su Yerusalem mla loko Hetsɔmi be ɔ nɛ su he je ɔ, e sɛ kaseli ɔmɛ a hlami ngɛ blɔ ɔ nɔ. Se e kaseli ɔmɛ ye gbeye, ejakaa benɛ Lazaro gbo nɛ Yesu de mɛ ke e yaa Yudea a, Toma de kaseli kpa amɛ ke: “Nyɛ ha wɔ hu waa kɛ Tsɔɔlɔ ɔ nɛ ya, nɛ waa kɛ lɛ ya gbo.” (Yohane 11:16, 47-53) Sisi numi ngɛ he kaa kaseli ɔmɛ ye gbeye, ejakaa ke a kɛ Yesu ya Yerusalem ɔ, a wami ma nyɛ ma ya je oslaa mi.

Bɔ nɛ pee nɛ Yesu nɛ dla kaseli ɔmɛ a juɛmi kɛ ha nɔ́ nɛ a kɛ ma ya kpe ɔ, e tsɛ mɛ kɛ ya se nɛ e de mɛ ke: “Nyɛɛ bu tue! Wa yaa Yerusalem, nɛ a maa ngɔ Nɔmlɔ Bi ɔ kɛ wo osɔfo nikɔtɔma amɛ, kɛ mlaa tsɔɔli ɔmɛ a dɛ mi. A maa bu lɛ gbenɔ fɔ, nɛ a maa ngɔ lɛ ngɔ ha ma je li ɔmɛ nɛ a ye e he fɛu, nɛ a fia lɛ kplibi, nɛ a sɛu lɛ. Se ligbi etɛ se ɔ, a ma tle lɛ si kɛ ba wami mi ekohu.”​​—Mateo 20:18, 19.

Enɛ ɔ ji si etɛne nɛ Yesu kɛ e kaseli ɔmɛ tu e gbenɔ kɛ e si temi ɔ he munyu. (Mateo 16:21; 17:22, 23) Jehanɛ ɔ lɛɛ, e gba mi kpoo nɛ e de mɛ ke a maa sɛu lɛ ngɛ tso nɔ. A bu nɔ́ nɛ e de ɔ tue mohu lɛɛ, se a nui sisi saminya. Eko ɔ, a ngɛ blɔ hyɛe kaa Yesu maa kpale to Israel matsɛ yemi ɔ sisi ngɛ zugba a nɔ ekohu, konɛ a kɛ lɛ nɛ ye tsɛ nɛ a wo a hɛ mi nyami.

Yakobo kɛ Yohane

Yakobo kɛ Yohane a nyɛ Salome hu piɛɛ nihi nɛ a nyɛɛ Yesu se kɛ yaa Yerusalem ɔ a he. Yesu wo kaseli enyɔ nɛ ɔmɛ biɛ ko nɛ e sisi ji “Oslabai Bimɛ,” nɛ tsɔɔ kaa a hɛ mi jɔɛ saasaa. (Marko 3:17; Luka 9:54) E maa pee kaa kaseli enyɔ nɛ ɔmɛ pɔɔ blɔ nɔ nɛ a maa gu kɛ ná blɔ nya ngua ngɛ Kristo Matsɛ Yemi ɔ mi ɔ he susumi. Salome le kaa e bimɛ ɔmɛ pɔɔ nɔ́ nɛ ɔ he ní sɛɛmi. Lɔ ɔ he ɔ, e ya kpla si ngɛ Yesu nane nya konɛ e ngɔ e bimɛ ɔmɛ a hiami nɔ́ ɔ kɛ fɔ e hɛ mi. Yesu bi lɛ ke: “Mɛni o ngɛ hlae?” E he nɔ ke: “Wó mi si kaa ke o ba ye matsɛ ɔ, ye binyumuhi enyɔ nɛ ɔmɛ a ti nɔ kake maa hi o hiɔ nɔ, nɛ nɔ kake hu maa hi o muɔ nɔ.”​​—Mateo 20:20, 21.

Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Yakobo kɛ Yohane nɛ a tsɔ a nyɛ ɔ Yesu ngɔ. Yesu de mɛ bɔ nɛ a maa pue e hɛ mi si ha, kɛ gbenɔ nɛ e ma gbo ɔ. Lɔ ɔ se ɔ, e de mɛ ke: “Nyɛ li nɔ́ nɛ nyɛ ngɛ bie ɔ. Amanehlu kplu nɛ i miɔ nɛ ma nu nɛ ɔ, anɛ nyɛ hu nyɛ ma nyɛ maa nu lo?” A he nɔ ke: “Ee, wa ma nyɛ!” (Mateo 20:22) Se ngɛ anɔkuale mi ɔ, a li nɔ́ tutuutu nɛ Yesu ngɛ tsɔɔe ɔ.

Yesu ya nɔ nɛ e de mɛ ke: “Ee, nyɛ maa nu. Se kaa nɔ ko maa hi ye hiɔ nɔ loo ye muɔ nɔ ɔ, jamɛ a blɔ nya a lɛɛ pi imi nɛ i haa nɔ. Blɔ he nɛ ɔmɛ fɔɔ si kɛ ha nihi nɛ Tsaatsɛ nitsɛ dla kɛ to ɔ.”​​—Mateo 20:23.

Benɛ Yesu bɔfo kpa amɛ nu nɔ́ nɛ Yohane kɛ Yakobo ya bi Yesu ɔ, a mi mi fu wawɛɛ. E ma nyɛ maa pee kaa Yohane kɛ Yakobo je juɛmi nɛ a hɛɛ nɛ ɔ kpo benɛ kaseli ɔmɛ sã nya be ko nɛ be, ngɛ nɔ nɛ maa pee nɔmlɔ ngua pe kulaa ngɛ a kpɛti ɔ he ɔ. (Luka 9:46-48) Jã a nɛ e ba jio, pi jã nɛ e ba jio ɔ, enɛ ɔ tsɔɔ kaa bɔfo 12 ɔmɛ tsuo kɛ ga nɛ Yesu wo mɛ kaa e sa nɛ a ba a he si ɔ tsu we ní. Suɔmi nɛ a ngɛ kaa a ma ná blɔ nya ngua a ná a nɔ he wami wawɛɛ.

Yesu dla pɛ nɛ kpale te si ngɛ bɔfo ɔmɛ a kpɛti ɔ konɛ tue mi jɔmi nɛ ba. Yesu tsɛ bɔfo 12 ɔmɛ tsuo kɛ ya se nɛ e wo mɛ ga ke: “Kaa bɔ nɛ nyɛ le ɔ, je nɛ ɔ mi nɔ yeli ɔmɛ ngɛ he wami saminya nɛ a kɛ yeɔ ma je li ɔmɛ a nɔ wawɛɛ. Se nyɛɛ lɛɛ nyɛ blɔ be jã. Mohu nɔ tsuaa nɔ nɛ hlaa nɛ e pee nɔmlɔ ngua ngɛ nyɛ kpɛti ɔ, e pee e he nyɛ tsɔlɔ; nɛ nɔ nɛ hlaa nɛ e pee e he nɔkɔtɔma a, e pee e he nyɛ tsuo nyɛ sɔmɔlɔ.”​​—Marko 10:42-44.

Yesu ngɔ e he kɛ pee nɔ hyɛmi nɔ́ kɛ ha mɛ konɛ a kase lɛ. E de mɛ ke: ‘Nɔmlɔ Bi ɔ bɛ nɛ a sɔmɔ lɛ, se e ba sɔmɔ mohu, konɛ e ngɔ e wami ngɔ ha, nɛ e kɛ he nihi fuu a yi wami.’ (Mateo 20:28) Yesu sɔmɔ nihi jeha etɛ sɔuu, nɛ e maa ya nɔ maa pee jã nɛ e maa gbo po ngɛ adesahi a he! E sa nɛ e kaseli ɔmɛ tsuo nɛ a kase Kristo su nɛ ɔ, nɛ a bɔ mɔde kaa a ma sɔmɔ ni kpahi mohu pe nɛ a ma hla kaa nihi nɛ a sɔmɔ mɛ. E sa nɛ a ba a he si nɛ a ko hla blɔ nya nguahi kɛ ha a he.

  • Mɛni blɔ nɔ nɛ Yesu gu kɛ dla e kaseli ɔmɛ a juɛmi kɛ ha nɔ́ nɛ a kɛ ma ya kpe ɔ?

  • Mɛni nɛ kaseli enyɔ komɛ ya bi Yesu ke e pee ha mɛ, nɛ kɛ kaseli kpa amɛ pee kɛɛ?

  • Kɛ Yesu plɛ kɛ tsu blɔ nya ngua nɛ bɔfo ɔmɛ ngɛ hlae nɛ a ma ná a he ní ha kɛɛ?

    Dangme Womihi Tsuo (2000-2025)
    Moo Je Mi
    Moo Sɛ Mi
    • Dangme
    • Kɛ Mane
    • Bɔ Nɛ O Suɔ Lɛ Ha
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • E He Mlaahi
    • Laami Sanehi A He Mlaahi
    • Laami Sanehi A He Blɔ Nya Tomi
    • JW.ORG
    • Moo Sɛ Mi
    Kɛ Mane