NÍ KASEMI 32
LA 44 Nɔ́ Nalɔ Kue Fami
Yehowa Suɔ Kaa Adesahi Tsuo Nɛ A Tsake A Tsui
“Yehowa . . . sume nɛ a kpata nɔ ko nɔ ko hɛ mi, mohu ɔ, e suɔ kaa nihi tsuo nɛ a tsake a tsui.”—2 PET. 3:9.
OTI NƐ NGƐ NÍ KASEMI Ɔ MI
Ní kasemi nɛ ɔ maa ye bua wɔ nɛ waa le nɔ́ nɛ ji tsui tsakemi, nɔ́ he je nɛ e he hia kaa wa tsake wa tsui, kɛ bɔ nɛ Yehowa plɛ kɛ ye bua nihi slɔɔtoslɔɔtohi ha nɛ a tsake a tsui.
1. Mɛni nɛ tsui tsakemi tsɔɔ?
KE WA pee yayami ko ɔ, e he hia nɛ wa tsake wa tsui. Baiblo ɔ tsɔɔ kaa ke nɔ ko pia e he ngɛ yayami ko nɛ e pee ɔ he, nɛ e kpa jamɛ a yayami ɔ peemi, nɛ e mwɔ e yi mi kpɔ kaa e be jamɛ a yayami ɔ pee hu ɔ, lɔ ɔ tsɔɔ kaa e tsake e tsui.—Mat. 3:8; Níts. 3:19; 2 Pet. 3:9.
2. Mɛni he je nɛ e he hia nɛ wɔ tsuo waa le nɔ́ nɛ ji tsui tsakemi ɔ? (Nehemia 8:9-11)
2 E he hia nɛ adesahi tsuo nɛ a kase tsui tsakemi he ní. Mɛni he je? Ejakaa daa ligbi ɔ, wɔ tsuo wa peeɔ yayami. Adam kɛ Hawa ngɔ yayami kɛ gbenɔ kɛ sã wɔ, ejakaa wa ji a nina. (Rom. 3:23; 5:12) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, wa ti nɔ ko nɔ ko be nɛ yayami be e he. Anɔkualetsɛmɛ komɛ kaa bɔfo Paulo po nɛ lɛ gbɔjɔɔ kaa e maa hwu kɛ si yayami. (Rom. 7:21-24) Ke jã a, anɛ e sa nɛ wa he yayami ɔmɛ nɛ ha nɛ be fɛɛ be ɔ, waa pee mɔbɔmɔbɔ lo? Dɛbi. Mɛni he je? Ejakaa Yehowa naa nɔ mɔbɔ, nɛ e suɔ nɛ wa bua nɛ jɔ. Mo susu Yudabi nɛ a hi si ngɛ Nehemia be ɔ mi ɔ a he nɛ o hyɛ. (Kane Nehemia 8:9-11.) Yehowa sume nɛ a ye aywilɛho tsɔ ngɛ yayamihi nɛ a pee kɛ be ɔ he, mohu ɔ, e suɔ nɛ a kɛ bua jɔmi nɛ sɔmɔ lɛ. Yehowa le kaa ke wa tsake wa tsui ɔ, lɔ ɔ ma ha nɛ wa ná bua jɔmi. Enɛ ɔ he ɔ, e tsɔɔ wɔ nɔ́ nɛ tsui tsakemi ji. Ke wa tsake wa tsui ɔ, wa ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa wa hiɔwe Tsɛ nɛ naa nɔ mɔbɔ ɔ maa ngɔ wa yayami ɔmɛ kɛ ke wɔ.
3. Mɛni he wa ma susu ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi?
3 Ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi ɔ, wa maa kase níhi fuu kɛ kɔ tsui tsakemi he. Wa ma susu ní etɛ komɛ a he. Kekleekle ɔ, wa maa hyɛ nɔ́ nɛ Yehowa tsɔɔ Israelbi ɔmɛ ngɛ tsui tsakemi he. Lɔ ɔ se ɔ, wa maa hyɛ nɔ́ nɛ Yehowa pee konɛ e kɛ ye bua yayami peeli konɛ a nyɛ nɛ a tsake a tsui. Nyagbe ɔ, wa ma susu nɔ́ nɛ Yesu se nyɛɛli ɔmɛ kase ngɛ tsui tsakemi he ɔ he.
NƆ́ NƐ YEHOWA TSƆƆ ISRAELBI ƆMƐ NGƐ TSUI TSAKEMI HE
4. Mɛni Yehowa tsɔɔ Israelbi ɔmɛ kɛ kɔ tsui tsakemi he?
4 Benɛ Yehowa ngɔ e mlaa a kɛ ha Israelbi ɔmɛ ɔ se ɔ, a wo lɛ si kaa a maa ye e mlaa amɛ a nɔ. Yehowa hu wo mɛ si kaa ke a ye e mlaa amɛ a nɔ ɔ, e maa po a he piɛ, nɛ e maa jɔɔ mɛ. Yehowa de ngɛ mlaa nɛ e wo mɛ ɔ he ke: “Mlaahi nɛ i ngɛ mo woe mwɔnɛ ɔ, a mi wɛ tsɔ ha mo, nɛ a be tsitsaa hulɔ.” (5 Mose 30:11, 16) Se ke a yi e mlaa amɛ a nɔ nɛ a mwɔ a yi mi kpɔ kaa a ma ja mawu kpahi ɔ, Yehowa be a he piɛ poe hu, nɛ a maa na nɔ́. Se kɛ̃ ɔ, lɔ ɔ tsɔɔ we kaa Yehowa ma kua mɛ kulaa. A ma nyɛ maa ‘kpale kɛ ba Yehowa a Mawu ɔ ngɔ, nɛ a bu e gbi tue.’ (5 Mose 30:1-3, 17-20) Enɛ ɔ tsɔɔ kaa a ma nyɛ ma tsake a tsui. Ke a pee jã a, Yehowa hu maa hɛ kɛ su a he nɛ e maa jɔɔ mɛ ekohu.
5. Mɛni Yehowa pee kɛ tsɔɔ kaa e kɔni mi jɔ̃ we ngɛ e we bi a he? (2 Matsɛmɛ 17:13, 14)
5 Yehowa we bi tsɔ atuã kɛ si lɛ si abɔ. A ja mawu kpahi nɛ a pee yayami nguanguahi komɛ hu kɛ piɛɛ he. Enɛ ɔ ha nɛ a na nɔ́ wawɛɛ. Se Yehowa kɔni mi jɔ̃ we ngɛ atuã tsɔli nɛ ɔmɛ a he. E ya nɔ nɛ e tsɔ gbali kɛ ya a ngɔ si abɔ konɛ a wo mɛ he wami nɛ a tsake nɛ a kpale kɛ ba e ngɔ ekohu.—Kane 2 Matsɛmɛ 17:13, 14.
6. Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ Yehowa gu e gbali ɔmɛ a nɔ kɛ tsɔɔ e we bi se nami nɛ ngɛ tsui tsakemi he? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)
6 Ke Yehowa we bi gbo e nɔ tue ɔ, behi fuu ɔ, e guɔ e gbali ɔmɛ a nɔ kɛ bɔɔ mɛ kɔkɔ nɛ e tsɔseɔ mɛ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, Mawu gu Yeremia nɔ kɛ de Israelbi ɔmɛ ke: ‘Israel, yaholɔ, moo kpale kɛ ba ye ngɔ; ejakaa mɔbɔ nalɔ ji mi, nɛ i be ye hɛ mi tue kɛ wo mo. Ye mi mi be fue kɛ wo mo kɛ ya neneene. Moo lɛɛ moo kplɛɛ kaa o ye fɔ, kaa o tsɔ Yehowa hɛ mi atuã.’ (Yer. 3:12, 13) Yehowa gu Yoel nɔ kɛ de mɛ ke: “Nyɛɛ kpale kɛ ba ye ngɔ kɛ nyɛ tsui tsuo.” (Yoel 2:12, 13) E ha nɛ Yesaya de mɛ ke: ‘Nyɛ ha nɛ nyɛ he nɛ tsɔ; nyɛ je nyɛ ní peepee yayami ɔmɛ kɛ je ye hɛ mi; nyɛ kpa nɔ́ yayami peemi.’ (Yes. 1:16-19) Yehowa gu Ezekiel nɔ nɛ e bi ke: ‘Anɛ ye bua jɔɔ ke ji kaa yayami peelɔ ko gbo lo? Anɛ pi nɔ́ nɛ i suɔ mohu ji kaa e kpa yayami peemi konɛ e ya nɔ nɛ e hi wami mi lo? I ná we nɔ ko nɔ ko gbenɔ he bua jɔmi. Lɔ ɔ he ɔ, nyɛ kpa yayami peemi konɛ nyɛ ná wami.’ (Eze. 18:23, 32) Ke nihi tsake a tsui ngɛ yayami nɛ a pee ɔ he ɔ, Yehowa bua jɔɔ ejakaa e suɔ nɛ a ná neneene wami! Enɛ ɔ he ɔ, Yehowa mlɛ we kɛ ya si benɛ yayami peelɔ ko ma tsake e tsui loko e ye bua lɛ. Nyɛ ha nɛ waa hyɛ nɔ hyɛmi ní komɛ nɛ tsɔɔ jã.
Yehowa gu e gbali ɔmɛ a nɔ kɛ bɔ e we bi nɛ a gbo e nɔ tue ɔ kɔkɔ konɛ a tsake a tsui (Hyɛ kuku 6-7)
7. Mɛni blɔ nɔ nɛ Yehowa gu gbalɔ Hosea kɛ e yo ɔ a sane ɔ nɔ kɛ tsɔɔ e we bi ní?
7 Mo susu nɔ́ nɛ Yehowa de Israelbi ɔmɛ kɛ kɔ Gomer nɛ ji gbalɔ Hosea yo ɔ he ɔ he nɛ o hyɛ. Benɛ e puɛ gba se ɔ, e je Hosea he nɛ e ya nyɛɛ nyumu kpahi a se. Anɛ Yehowa kua lɛ lo? Yehowa le adesahi a tsui mi, enɛ ɔ he ɔ, e de Hosea ke, ‘Yaa nɛ o ya hla yo gba puɛlɔ ɔ, nɛ́ o suɔ lɛ, kaa bɔ nɛ imi hu i suɔ ye ma Israel ɔ. Ye ma Israel kua mi; a ya ngɛ mawu ekpahi a se nyɛɛe.’ (Hos. 3:1; Abɛ 16:2) Mo kadi kaa loloolo ɔ, Hosea yo ɔ kpa we yayami nɛ hɛdɔ ngɛ he ɔ peemi. Se kɛ̃ ɔ, Yehowa de Hosea kaa e ya hla e se blɔ nɛ e ngɔ e tɔmi ɔ kɛ ke lɛ nɛ e ngɔ lɛ kaa e yo ekohu.a Jã nɔuu kɛ̃ nɛ Yehowa hu kɔni mi jɔ̃ we ngɛ e we bi nɛ a tue mi tĩ ɔ a he. E ngɛ mi kaa a kɛ a he wo yayami nɛ nya wa mi mohu lɛɛ, se kɛ̃ ɔ, e suɔ mɛ. Enɛ ɔ he ɔ, e ya nɔ nɛ e hla a se blɔ nɛ e ye bua mɛ konɛ a tsake a tsui nɛ a pee tsakemihi. Nɔ hyɛmi nɔ́ nɛ ɔ ha nɛ wa na kaa Yehowa le nɔ́ fɛɛ nɔ́ ngɛ wa he, nɛ ke nɔ ko pee yayami nɛ hɛdɔ ngɛ he po ɔ, e bɔɔ mɔde kaa e maa ye bua lɛ nɛ e tsake e tsui. (Abɛ 17:3) Nyɛ ha nɛ waa hyɛ bɔ nɛ Yehowa plɛ kɛ pee jã ha.
NƆ́ NƐ YEHOWA PEE KƐ YE BUA YAYAMI PEELI KONƐ A TSAKE A TSUI
8. Mɛni blɔ nɔ nɛ Yehowa gu kɛ ye bua Kain konɛ e nyɛ nɛ e tsake e tsui? (1 Mose 4:3-7) (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)
8 Adam kɛ Hawa ngɔ yayami kɛ sã a kekleekle binyumu nɛ ji Kain ɔ. Jehanɛ hu ɔ, Baiblo ɔ de ngɛ Kain he ke: “Lɛ nitsɛ e ní tsumi ɔmɛ ji ní tsumi yayamihi.” (1 Yoh. 3:12) Eko ɔ, lɔ ɔ he je nɛ benɛ Kain sã afɔle ɔ, Yehowa “bua jɔɛ Kain kɛ e we afɔle ɔ he kulaa” a nɛ. Jinɛ e sa nɛ Kain ko pee tsakemi, se e pee we jã, mohu ɔ, e “mi mi fu wawɛɛ, nɛ e hao.” Mɛni Yehowa pee ngɛ lɔ ɔ se? E kɛ Kain tu munyu. (Kane 1 Mose 4:3-7.) Mo kadi kaa Yehowa je mi mi jɔmi mi nɛ e kɛ Kain susu níhi a he, nɛ e de lɛ kaa e maa jɔɔ lɛ ke e pee nɔ́ nɛ da. Jehanɛ hu ɔ, Yehowa bɔ Kain kɔkɔ kaa abofu nɛ e ná a ma nyɛ maa ngɔ lɛ kɛ wo haomi mi. Aywilɛho sane ji kaa Kain bui Yehowa tue fɛɛ. E ha we nɛ Yehowa nɛ ye bua lɛ nɛ e tsake e tsui. Se ngɛ nɔ́ nɛ Kain pee ɔ he je ɔ, anɛ Yehowa ma e juɛmi nya si kaa e be ni kpahi ye buae konɛ a tsake a tsui lo? Dɛbi!
Yehowa je mi mi jɔmi mi nɛ e kɛ Kain susu níhi a he, nɛ e de lɛ kaa e maa jɔɔ lɛ ke e tsake e tsui (Hyɛ kuku 8)
9. Mɛni Yehowa pee kɛ ye bua David konɛ e tsake e tsui?
9 Yehowa suɔ Matsɛ David wawɛɛ. E tsɛ lɛ po ke “nyumu nɛ [e] tsui kplɛɛ e nɔ.” (Níts. 13:22) Se David pee yayamihi nɛ hɛdɔ ngɛ he. E puɛ gba, nɛ e gbe nɔmlɔ hulɔ. Ngɛ Mose Mlaa a nya a, jinɛ e sa nɛ a gbe David kɛ tsɔ. (3 Mose 20:10; 4 Mose 35:31) Se kɛ̃ ɔ, Yehowa je mi mi jɔmi mi nɛ e ye bua David konɛ e tsake e tsui.b E tsɔ gbalɔ Natan kɛ ya Matsɛ David ngɔ be mi nɛ David pee we nɔ́ ko nɛ tsɔɔ kaa e tsake e tsui po. Natan ngɔ nɔ́ he tomi nɔ́ ko kɛ tsu ní kɛ ye bua David nɛ e na kaa hɛdɔ ngɛ yayamihi nɛ e pee ɔ he. Enɛ ɔ ha nɛ David yɔse kaa e pee yayami agbo kɛ si Yehowa, nɛ e tsake e tsui. (2 Sam. 12:1-14) David ngma la ko nɛ ha nɛ wa na kaa e tsake e tsui niinɛ. (La 51, yiti blɔ ningma) La nɛ ɔ wo yayami peeli fuu a bua, nɛ e wo mɛ he wami nɛ a tsake a tsui. Anɛ wa bua jɔɛ kaa Yehowa je mi mi jɔmi mi nɛ e ye bua e sɔmɔlɔ David nɛ́ e suɔ lɛ ɔ nɛ e tsake e tsui lo?
10. Kɛ lemi nɛ o le kaa Yehowa toɔ e tsui si nɛ e kɛ yayami keɔ ɔ haa nɛ o nuɔ he ha kɛɛ?
10 Yehowa hiɔ yayami, hɛdɔ ngɛ he jio, hɛdɔ be he jio. (La 5:4, 5) Se kɛ̃ ɔ, Yehowa le kaa yayami peeli ji wɔ tsuo, nɛ akɛnɛ e suɔ wɔ he je ɔ, e suɔ kaa e maa ye bua wɔ konɛ waa hwu kɛ si yayami. Be fɛɛ be ɔ, e bɔɔ mɔde kaa e maa ye bua yayami peeli kpanakuhi po konɛ a tsake a tsui nɛ a hɛ kɛ su e he. Enɛ ɔ nɛ wa le ɔ woɔ wa bua saminya! Ke wa susu Yehowa tsui si tomi ɔ kɛ e mɔbɔ nami ɔ he ɔ, e woɔ wɔ he wami nɛ wa yaa nɔ nɛ wa yeɔ lɛ anɔkuale, nɛ ke wa pee yayami po ɔ, wa tsakeɔ wa tsui oya nɔuu. Amlɔ nɛ ɔ, wa ma susu nɔ́ nɛ Yesu tsɔɔ e kaseli ɔmɛ kɛ kɔ tsui tsakemi he ɔ he.
NƆ́ NƐ YESU TSƆƆ E KASELI ƆMƐ KƐ KƆ TSUI TSAKEMI HE
11-12. Mɛni nɔ́ he tomi nɔ́ nɛ Yesu kɛ tsu ní kɛ tsɔɔ kaa Yehowa suɔ nɛ e ngɔ nihi a he yayamihi kɛ ke mɛ? (Hyɛ foni ɔ.)
11 Benɛ e piɛ bɔɔ nɛ Mesia a maa ba a, Yehowa ha nɛ Yohane Nɔ Baptisilɔ fiɛɛ kɛ ha e we bi kaa a tsake a tsui. Benɛ Yesu hu je e fiɛɛmi ní tsumi ɔ sisi ɔ, e tsɔɔ nihi nɔ́ he je nɛ e sa kaa a tsake a tsui ɔ.—Mat. 3:1, 2; 4:17.
12 Benɛ Yesu ngɛ zugba a nɔ ɔ, e tsɔɔ e tue buli ɔmɛ kaa e Tsɛ ɔ pee klaalo kaa e maa ngɔ nihi a yayamihi kɛ ke mɛ. Yesu ngɔ nɔ́ he tomi nɔ́ ko nɛ kɔɔ tsɛ ko kɛ e bi he ɔ kɛ tsu ní. Niheyo ɔ nɛ a tu e he munyu ngɛ nɔ́ he tomi nɔ́ ɔ mi ɔ hla kaa e maa je we mi konɛ e ya pee nɔ́ nɛ e suɔ. Se pee se “benɛ e hɛ mi ba tsɔ lɛ ɔ,” e kpale e se kɛ ho we mi ya. Kɛ e tsɛ ɔ pee e ní ha kɛɛ? Yesu tsɔɔ kaa “benɛ e ngɛ blɔ nɔ tsitsaa kɛ ma a, e tsɛ ɔ hɛngmɛ gba e nɔ, nɛ e ní pee lɛ mɔbɔ, nɛ e kɛ fo ya fua lɛ, nɛ e fĩɔ e nya he.” Niheyo ɔ bi e tsɛ ɔ ke ji e ma nyɛ maa ngɔ lɛ kɛ piɛɛ e we apaatsɛmɛ ɔmɛ a he lo. Se akɛnɛ e tsɛ ɔ suɔ kaa e maa ngɔ e yayami ɔ kɛ ke lɛ he je ɔ, e tsɛ lɛ ke “ye binyumu,” nɛ e kpale ngɔ lɛ kɛ ba e we ɔ mi ekohu. Tsɛ ɔ de ngɛ e bi ɔ he ke: “E laa, nɛ a na lɛ.” (Luka 15:11-32) Benɛ Yesu ngɛ hiɔwe ɔ, e ngɛ heii kaa e na kaa e Tsɛ ɔ mi mi sã lɛ ngɛ yayami peeli a he si abɔ, nɛ e kɛ a kpɛti nihi nɛ a tsake a tsui ɔ a yayami ɔmɛ ke mɛ. Nɔ́ he tomi nɔ́ nɛ ɔ nɛ Yesu kɛ tsu ní ɔ ye bua wɔ nɛ wa na kaa Yehowa ji Tsɛ nɛ e naa nɔ mɔbɔ.
Bitsɛ ɔ nɛ a tu e he munyu ngɛ Yesu nɔ́ he tomi nɔ́ ɔ mi ɔ nɛ e ngɛ fo tue konɛ e ya fua e bi ko bɔlɔ ɔ nɛ e kpale kɛ ma we mi ɔ (Hyɛ kuku 11-12)
13-14. Mɛni bɔfo Petro kase ngɛ tsui tsakemi he, nɛ mɛni e tsɔɔ ni kpahi ngɛ tsui tsakemi he? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)
13 Bɔfo Petro kase nɔ́ ko nɛ he hia wawɛɛ kɛ je Yesu ngɔ kɛ kɔ bɔ nɛ Yehowa ngɔɔ nihi nɛ a tsake a tsui ɔ a he yayamihi kɛ keɔ mɛ ha. Petro tɔ̃ tɔmihi fuu, se Yesu ngɔ e tɔmi ɔmɛ kɛ ke lɛ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, e dɔ Petro wawɛɛ kaa e kua e Nyɔmtsɛ ɔ si etɛ sɔuu. (Mat. 26:34, 35, 69-75) Se benɛ a tle Yesu si se ɔ, e je e he kpo kɛ tsɔɔ Petro be mi nɛ eko ɔ, lɛ nɔ kake pɛ lɛ ngɛ he ko ɔ. (Luka 24:33, 34; 1 Kor. 15:3-5) Yesu le kaa Petro tsake e tsui, nɛ e ha nɛ e ná nɔ mi mami kaa e ngɔ e yayami ɔ kɛ ke lɛ.—Maak. 16:7.
14 Akɛnɛ Petro tsake e tsui nɛ a ngɔ e yayami ɔ kɛ ke lɛ he je ɔ, e ba na bɔ nɛ tsui tsakemi kɛ yayami kɛ kemi he hia ha. Enɛ ɔ he ɔ, e tsɔɔ ni kpahi nɔ́ nɛ e kase ngɛ mi. Benɛ a ye Pentekoste gbijlɔ ɔ be komɛ a se ɔ, Petro kɛ Yudabi nɛ a he we yi ɔ tu munyu nɛ e de mɛ kaa mɛ lɛ a gbe Mesia a nɛ. Se kɛ̃ ɔ, e je suɔmi mi nɛ e de mɛ ke: “Nyɛ tsake nyɛ tsui, nɛ nyɛɛ kpale nyɛ se konɛ a tsu nyɛ he yayami ɔmɛ, bɔ nɛ pee nɛ he jɔmi behi nɛ́ a je Yehowa nitsɛ ngɔ kɛ ba.” (Níts. 3:14, 15, 17, 19) Enɛ ɔ he ɔ, Petro tsɔɔ mɛ kaa ja yayami peelɔ ko tsake e tsui loko e ma nyɛ maa kpale e se. Enɛ ɔ tsɔɔ kaa e sa nɛ yayami peelɔ ɔ nɛ e kpa ní yayahi a he susumi, e kpa yayami peemi, nɛ e pee níhi nɛ maa sa Mawu hɛ mi. Bɔfo Petro tsɔɔ kaa ke yayami peelɔ ko pee jã a, Yehowa maa ngɔ e yayami ɔ kɛ ke lɛ kulaa kaa bɔ nɛ ke a ngma nɔ́ ko nɛ a tsu ɔ, e laa kulaa a. Jeha komɛ a se ɔ, Petro ma nɔ mi kɛ ha Kristofo ɔmɛ ke: “Yehowa . . . ngɛ e tsui si toe ha nyɛ, ejakaa e sume nɛ a kpata nɔ ko nɔ ko hɛ mi, mohu ɔ, e suɔ kaa nihi tsuo nɛ a tsake a tsui.” (2 Pet. 3:9) Enɛ he ɔ, ke wa pee yayami nɛ hɛdɔ ngɛ he po nɛ wa tsake wa tsui ɔ, wa ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa Yehowa maa ngɔ wa yayami ɔmɛ kɛ ke wɔ faa!
Yesu je suɔmi mi nɛ e ngɔ Petro nɛ e tsake e tsui ɔ yayami kɛ ke lɛ (Hyɛ kuku 13-14)
15-16. (a) Kɛ bɔfo Paulo plɛ kɛ kase bɔ nɛ a kɛ yayami keɔ ha kɛɛ? (1 Timoteo 1:12-15) (b) Mɛni he wa ma susu ngɛ ní kasemi nɛ nyɛɛ se ɔ mi?
15 Saul nɛ je Tarso ɔ pee yayamihi fuu nɛ hɛdɔ ngɛ a he. E wa Kristo se nyɛɛli ɔmɛ yi mi wawɛɛ nitsɛ. Kristofo ɔmɛ a kpɛti nihi fuu susu kaa Saul be nyɛe ma tsake e tsui gblee. Se Yesu nɛ a tle lɛ si ɔ lɛɛ e le kaa Saul ma nyɛ ma tsake e tsui. Yesu kɛ e Tsɛ ɔ na su kpakpahi nɛ Saul ngɛ ɔ. Yesu de ke: “Nyumu nɛ ɔ ji buɛ nɛ a hla kɛ ha mi.” (Níts. 9:15) Yesu gu nyakpɛ blɔ nɔ kɛ ha nɛ Saul pee tsakemi. (Níts. 7:58–8:3; 9:1-9, 17-20) Saul tsake e tsui, nɛ e ba pee Kristofono. Yesu ha nɛ e sɔmɔ kaa bɔfo. Behi fuu ɔ, Paulo jeɔ hɛsa kpo kaa Yesu kɛ Yehowa je mi mi jɔmi kɛ mɔbɔ nami kpo kɛ tsɔɔ lɛ. (Kane 1 Timoteo 1:12-15.) Paulo de e nyɛmimɛ ɔmɛ ke: ‘Mawu je e mi mi himi ɔ mi nɛ e ngɛ mɔde bɔe kaa e maa ye bua nyɛ nɛ nyɛ tsake nyɛ tsui.’—Rom. 2:4.
16 Be ko ɔ, Paulo nu kaa asafo ɔ nɛ ngɛ Korinto ɔ ngmɛ nyumu ko nɛ e kɛ e he wo ajuama bɔmi mi ɔ blɔ nɛ e ngɛ asafo ɔ mi. Kɛ Paulo tsu sane ɔ he ní ha kɛɛ? Bɔ nɛ e plɛ kɛ tsu sane ɔ he ní ha a tsɔɔ wɔ kaa Yehowa jeɔ suɔmi mi nɛ e tsɔseɔ e sɔmɔli, nɛ e naa mɛ mɔbɔ ke a tsake a tsui, nɛ wɔ hu e sa nɛ waa kase e mɔbɔ nami ɔ. Ngɛ ní kasemi nɛ nyɛɛ se ɔ mi ɔ, wa ma susu nɔ́ nɛ ya nɔ ngɛ asafo nɛ ngɛ Korinto ɔ mi ɔ he.
LA 33 Ngɔɔ O Haomi Ɔmɛ Kɛ Ha Yehowa
a Si fɔfɔɛ nɛ ɔ ngɛ ekpa kulaa. Mwɔnɛ ɔ, Yehowa hyɛ we blɔ kaa ke nɔ́ ko puɛ gba a, loloolo ɔ, nɔ nɛ puɛ gba a kɛ e huno ɔ loo e yo ɔ nɛ ya nɔ nɛ e hi si. Yehowa ngɔ blɔ tsɔɔmi kɛ ha kɛ gu e Bi ɔ nɔ kaa ke huno ko puɛ gba a, yo ɔ ma nyɛ maa hla kaa e maa po gba a mi, aloo ke yo ɔ lɛ puɛ gba a, nyumu ɔ hu ma nyɛ maa hla kaa e maa po gba a mi.—Mat. 5:32; 19:9.
b Hyɛ munyu nɛ ji, “Kɛ O Ma Plɛ Kɛ Ná Yayami Nɛ Yehowa Kɛ Paa a He Se Kɛɛ?” nɛ ngɛ November 15 2012 Hwɔɔmi Mɔ ɔ bf. 23-25, kk. 3-10.