NÍ KASEMI 33
LA 130 Moo Ngɔ Nihi A Tɔmihi Kɛ Pa Mɛ
Nɔ́ Nɛ Asafo ɔ Ma Nyɛ Maa Pee Kɛ Kase Yehowa Ke Nɔ Ko Pee Yayami
“Ke nɔ ko pee yayami ko po ɔ, wa ngɛ yemi kɛ bualɔ ko.”—1 YOH. 2:1.
OTI NƐ NGƐ NÍ KASEMI Ɔ MI
Wa maa hyɛ ní komɛ nɛ a he hia nɛ wa ma nyɛ maa kase ngɛ nɔ́ nɛ ya nɔ ngɛ Korinto asafo ɔ mi benɛ nyɛminyumu ko pee yayami nɛ hɛdɔ ngɛ he ɔ.
1. Mɛni nɛ Yehowa suɔ nɛ adesahi tsuo nɛ a pee?
YEHOWA bɔ adesahi nɛ e ha mɛ he blɔ kaa a hla nɔ́ nɛ a suɔ kaa a maa pee. Enɛ ɔ he ɔ, wa mwɔɔ yi mi kpɔhi daa ligbi. Yi mi kpɔ nɛ he hia wawɛɛ nɛ nɔ ko ma nyɛ maa mwɔ ngɛ e si himi mi ji kaa e maa jɔɔ e he nɔ kɛ ha Yehowa konɛ e ba piɛɛ e we bi a he. Yehowa suɔ nɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ e mwɔ yi mi kpɔ nɛ ɔ. Mɛni he je? Ejakaa e suɔ adesahi nɛ e suɔ nɛ a si himi nɛ pee kpakpa. Jehanɛ hu ɔ, e suɔ nɛ waa pee e huɛ nɛ waa hi si kɛ ya neneene.—5 Mose 30:19, 20; Gal. 6:7, 8.
2. Kɛ Yehowa nuɔ he ha kɛɛ ngɛ yayami peeli nɛ a tsakee we a tsui ɔ a he? (1 Yohane 2:1)
2 Se kɛ̃ ɔ, Yehowa nyɛ we nɔ ko nɔ kaa e sɔmɔ lɛ. E ngmɛ nɔ fɛɛ nɔ blɔ konɛ e hla nɔ́ nɛ e maa pee. Se mɛni nɛ e sa nɛ asafo mi nikɔtɔma amɛ nɛ a pee ke Kristofono ko pee yayami nɛ hɛdɔ ngɛ he? Ke yayami peelɔ ɔ tsakee we e tsui ɔ, lɛɛ e sa nɛ a je lɛ kɛ je asafo ɔ mi. (1 Kor. 5:13) Se ke a je nɔ ko ngɛ asafo ɔ mi po ɔ, Yehowa suɔ kaa nɔ ɔ nɛ tsake e tsui konɛ huɛ bɔmi kpakpa nɛ hi e kɛ lɛ a kpɛti ekohu. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, yi mi tomi titli he je nɛ Yehowa ngɔ kpɔmi nɔ́ ɔ kɛ ha ji kaa e suɔ nɛ e ngɔ yayami peeli nɛ a tsake a tsui ɔ a he yayami kɛ ke mɛ. (Kane 1 Yohane 2:1.) Wa Mawu ɔ nɛ e ngɛ suɔmi ɔ ngɛ yayami peeli tsuo dee ke a tsake a tsui.—Zak. 1:3; Rom. 2:4; Yak. 4:8.
3. Mɛni he wa ma susu ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi?
3 Yehowa ha nɛ wa le bɔ nɛ e naa yayami kɛ yayami peeli ha, nɛ e suɔ nɛ waa kase lɛ. Ní kasemi nɛ ɔ maa ye bua wɔ konɛ wa nyɛ nɛ waa pee jã. Enɛ ɔ he ɔ, ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi ɔ, wa maa hyɛ (1) bɔ nɛ a plɛ kɛ tsu sane ko he ní ha benɛ nyɛminyumu ko pee yayami nɛ hɛdɔ ngɛ he ngɛ Korinto asafo ɔ mi ɔ, (2) blɔ tsɔɔmi nɛ bɔfo Paulo kɛ ha benɛ yayami peelɔ ɔ tsake e tsui ɔ, kɛ (3) nɔ́ nɛ sane nɛ ɔ tsɔɔ wɔ ngɛ bɔ nɛ Yehowa naa Kristofohi nɛ a pee yayamihi nɛ hɛdɔ ngɛ he ɔ ha.
BƆ NƐ KORINTO ASAFO Ɔ TSU YAYAMI KO NƐ HƐDƆ NGƐ HE Ɔ HE NÍ HA
4. Mɛni ya nɔ ngɛ Korinto asafo ɔ mi? (1 Korinto Bi 5:1, 2)
4 Kane 1 Korinto Bi 5:1, 2. Benɛ Paulo hia blɔ etɛne kɛ ya tsu ma se sane kpakpa fiɛɛmi ní tsumi ɔ, e nu kaa yayami ko nɛ ngɛ hɛdɔ ngɛ nɔ yae ngɛ asafo ehe nɛ a to sisi ngɛ Korinto ɔ mi. Nyɛminyumu ko nɛ e ngɛ jamɛ a asafo ɔ mi ɔ kɛ e papaa yo ngɛ bɔmi náe. Sane nɛ ɔ ngɛ nyakpɛ wawɛɛ, ejakaa nɔ́ nɛ ɔ “yɛ nɔ ngɛ je ma amɛ po a kpɛti”! Se asafo ɔ susu kaa tɔmi ko be he kaa nyɛminyumu nɛ ɔ maa ya nɔ maa hi asafo ɔ mi. Eko ɔ, ni komɛ po susu kaa ke a ngmɛ lɛ blɔ nɛ e hi asafo ɔ mi ɔ, lɔ ɔ tsɔɔ kaa a ngɛ Yehowa mɔbɔ nami ɔ kasee. Se Yehowa kplɛɛ we yayami peemi nɔ ngɛ asafo ɔ mi. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, nyɛminyumu nɛ ɔ je mi bami yayami ɔ ma nyɛ maa tɔ̃tɔ̃ nihi nɛ a sɔmɔ we Yehowa a po a nane, nɛ eko ɔ, a maa tu munyu kɛ gbe Yehowa we bi a he guɛ. Jehanɛ hu ɔ, ke e ya nɔ nɛ e hi asafo ɔ mi ɔ, nyɛmimɛ kpahi ma nyɛ maa kase e je mi bami ɔ. Enɛ ɔ he ɔ, mɛni nɛ Paulo de asafo ɔ kaa a pee?
5. Mɛni nɛ Paulo de asafo ɔ kaa a pee, nɛ mɛni nɛ lɔ ɔ tsɔɔ? (1 Korinto Bi 5:13) (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)
5 Kane 1 Korinto Bi 5:13. Mawu mumi ɔ wo Paulo he wami nɛ e ngma sɛ womi kɛ ya ha asafo ɔ, nɛ e de kaa a je yayami peelɔ ɔ nɛ e tsakee we e tsui ɔ kɛ je asafo ɔ mi. Kɛ e sa nɛ nihi nɛ a ngɛ asafo ɔ mi ɔ nɛ a kɛ lɛ nɛ hi si ha kɛɛ? Paulo de mɛ kaa a kɛ lɛ “nɛ kpa bɔmi.” Kɛ Paulo ngɛ tsɔɔe kɛɛ? Paulo tsɔɔ nya kaa a “kɛ jamɛ a nɔ ɔ nɛ ko ye ní tete po.” (1 Kor. 5:11) Ke o kɛ nɔ ko ngɛ ní yee ɔ, e haa nɛ o náa he blɔ nɛ o kɛ nɔ ɔ sɛɛɔ ní, nɛ enɛ ɔ ma nyɛ ma ha nɛ nyɛɛ pɔ ní sɛɛmi be kpahi a mi. Enɛ ɔ he ɔ, Paulo ngɛ tsɔɔe kaa e sɛ nɛ nihi nɛ a ngɛ asafo ɔ mi ɔ nɛ a kɛ jamɛatsɛ ɔ nɛ bɔ. Enɛ ɔ maa po asafo ɔ he piɛ, konɛ e je mi bami yaya a nɛ ko ná asafo ɔ nɔ he wami. (1 Kor. 5:5-7) Jehanɛ hu ɔ, enɛ ɔ maa ye bua yayami peelɔ ɔ konɛ e yɔse kaa e pee yayami nɛ hɛdɔ ngɛ he wawɛɛ kɛ si Yehowa, nɛ e maa wo lɛ he wami konɛ e tsake e tsui.
Yehowa wo Paulo he wami nɛ e kɛ blɔ tsɔɔmi ha asafo ɔ kaa a je yayami peelɔ ɔ nɛ e tsakee we e tsui ɔ kɛ je asafo ɔ mi (Hyɛ kuku 5)
6. Kɛ sɛ womi nɛ Paulo ngma a ye bua asafo ɔ kɛ yayami peelɔ ɔ ha kɛɛ?
6 Benɛ Paulo ngma sɛ womi ɔ kɛ ya ha Kristofohi nɛ a ngɛ Korinto ɔ se ɔ, e susu bɔ nɛ nihi nɛ a ngɛ asafo ɔ mi ɔ maa pee a ní ha ngɛ sɛ womi ɔ he ɔ he. Nyagbenyagbe ɔ, Tito ba de Paulo nɔ́ ko nɛ ha nɛ e bua jɔ wawɛɛ. Asafo ɔ ngɔ blɔ tsɔɔmi nɛ ngɛ Paulo sɛ womi ɔ mi ɔ kɛ tsu ní, nɛ a je yayami peelɔ ɔ kɛ je asafo ɔ mi. (2 Kor. 7:6, 7) Jehanɛ hu ɔ, benɛ Paulo ngma e kekleekle sɛ womi ɔ kɛ ya ha mɛ nyɔhiɔ bɔɔ komɛ a se ɔ, yayami peelɔ ɔ tsake e tsui! E tsake e je mi bami kɛ e ní peepee, nɛ e kɛ Yehowa mlaa amɛ bɔni ní tsumi. (2 Kor. 7:8-11) Jehanɛ ɔ, mɛni nɛ Paulo de asafo ɔ kaa a pee?
BƆ NƐ E SA KAA ASAFO Ɔ KƐ YAYAMI PEELƆ NƐ E TSAKE E TSUI Ɔ NƐ HI SI HA
7. Benɛ a je nyumu ɔ nɛ e pee yayami ɔ kɛ je asafo ɔ mi ɔ, mɛni e pee? (2 Korinto Bi 2:5-8)
7 Kane 2 Korinto Bi 2:5-8. Paulo tsɔɔ kaa “nyumu ɔ hɛ mi nɛ nihi hiɛhiɛɛ kã a hiɛ ha lɛ.” Enɛ ɔ tsɔɔ kaa benɛ a je yayami peelɔ ɔ kɛ je asafo ɔ mi ɔ, e yɔse kaa e sa nɛ e tsake e tsui, nɛ akɛnɛ e pee jã he je ɔ, e he be hiae nɛ a ya nɔ nɛ a kã e hɛ mi hu.—Heb. 12:11.
8. Mɛni nɛ Paulo de asafo ɔ kaa a pee?
8 Akɛnɛ nyumu ɔ tsake e tsui he je ɔ, Paulo de asafo mi nikɔtɔma amɛ kaa a ngɔ lɛ ngɛ asafo ɔ mi ekohu. Jehanɛ hu ɔ, e de mɛ kaa a ‘je mi mi himi mi nɛ a ngɔ kɛ pa lɛ nɛ́ a wo e bua, nɛ a ma a suɔmi ɔ nɔ mi kɛ ha lɛ.’ Paulo suɔ nɛ nyɛmimɛ ɔmɛ nɛ a ngɔ a ní peepee kɛ a munyu tutui kɛ tsɔɔ kaa a ngɔ nyumu ɔ nɛ e tsake e tsui ɔ yayami ɔ kɛ ke lɛ niinɛ, nɛ a suɔ lɛ. Enɛ ɔ ma ha nɛ nyɛminyumu ɔ maa nu he kaa nyɛmimɛ ɔmɛ bua jɔ kaa e kpale kɛ ba asafo ɔ mi ekohu.
9. Mɛni he je nɛ eko ɔ, e he wa ha ni komɛ kaa a maa ngɔ yayami peelɔ ɔ nɛ e tsake e tsui ɔ he yayami kɛ ke lɛ?
9 Anɛ e he wa ha ni komɛ ngɛ asafo ɔ mi kaa a ma je mi mi jɔmi kpo kɛ tsɔɔ yayami peelɔ ɔ nɛ e tsake e tsui ɔ nɛ e kpale kɛ ba asafo ɔ mi ɔ lo? Baiblo ɔ de we nɔ́ ko ngɛ he, se eko ɔ, e ba jã. Eko ɔ, loloolo ɔ, ni komɛ a mi mi fu akɛnɛ nɔ́ nɛ e pee ɔ ngɔ nyagba kɛ ba asafo ɔ tsuo nɔ, nɛ e sa ni kakaaka komɛ a he ɔ he je. Jehanɛ hu ɔ, akɛnɛ nihi nɛ a ngɛ asafo ɔ mi ɔ bɔ mɔde wawɛɛ kaa a maa ye Yehowa mlaa amɛ a nɔ, se nyumu ɔ lɛɛ e pee we jã he je ɔ, ni komɛ ma nyɛ ma susu kaa e sɛ nɛ a ngɔ lɛ ngɛ asafo ɔ mi nɛ a je mi mi jɔmi kpo kɛ tsɔɔ lɛ. (Kɛ to Luka 15:28-30 ɔ he.) Mɛni he je nɛ e he hia wawɛɛ kaa asafo ɔ nɛ je suɔmi nitsɛnitsɛ kpo kɛ tsɔɔ nyɛminyumu ɔ nɛ e kpale kɛ ba asafo ɔ mi ɔ?
10-11. Kaa asafo mi nikɔtɔma amɛ ngɔɛ yayami peelɔ ɔ nɛ e tsake e tsui ɔ he yayami kɛ ki lɛ ɔ, mɛni lɛ ko ba?
10 Kaa asafo mi nikɔtɔma amɛ ngmɛ́ blɔ nɛ nyumu ɔ nɛ e tsake e tsui niinɛ ɔ nɛ e kpale kɛ ba asafo ɔ mi ɔ, kɛ e ko nu he ha kɛɛ? Aloo kɛ e ko nu he ha kɛɛ ke e kpale kɛ ba asafo ɔ mi, se nyɛmimɛ ɔmɛ je we suɔmi kpo kɛ tsɔɔ lɛ ɔ? E ngɛ heii kaa “aywilɛho yemi sɔuu” ko gbe lɛ. E ko nu he kaa e be nyɛe ma sɔmɔ Yehowa hu, nɛ eko ɔ, e be hae nɛ e bɔ mɔde kaa e ma dla huɛ bɔmi nɛ ngɛ e kɛ Yehowa a kpɛti ɔ.
11 Kaa nyɛmimɛ ɔmɛ ngɔɛ yayami peelɔ ɔ nɛ e tsake e tsui ɔ yayami kɛ ki lɛ ɔ, jinɛ mɛni hu lɛ ko ba? Ngɛ anɔkuale mi ɔ, jinɛ huɛ bɔmi kpakpa nɛ ngɛ a kɛ Yehowa a kpɛti ɔ ko puɛ. Mɛni he je? Ejakaa lɔ ɔ ko tsɔɔ kaa a kase we Yehowa nɛ e ngɔɔ yayami peeli a he yayamihi kɛ keɔ mɛ ɔ, se mohu a ngɛ Satan nɛ e yi mi wa nɛ e nɛ nɔ mɔbɔ ɔ kasee. Ke e ba jã a, Abosiami ma nyɛ maa gu a nɔ kɛ jɔ̃ nyɛminyumu ɔ kɔni mi konɛ e kpa Yehowa sɔmɔmi.—2 Kor. 2:10, 11; Efe. 4:27.
12. Mɛni e sa nɛ Korinto asafo ɔ nɛ pee kɛ tsɔɔ kaa a ngɛ Yehowa kasee?
12 Ke jã a, mɛni Korinto asafo ɔ ma nyɛ maa pee kɛ kase Yehowa, se pi Satan? E sa nɛ a ngɔ yayami peeli nɛ a tsake a tsui ɔ a yayamihi kɛ ke mɛ kaa bɔ nɛ Yehowa peeɔ ɔ. Mo kadi nɔ́ nɛ Baiblo ngmali komɛ de ngɛ Yehowa he. David de ke: “Yehowa, o hi, nɛ o pee klaalo kaa o kɛ yayami maa ke.” (La 86:5) Mika de ke: ‘Yehowa, mawu kpa ko be nɛ kɛ mo sɔ. O ma a nɛ piɛ ɔ, o kɛ a he yayami keɔ mɛ.’ (Mika 7:18) Yesaya hu de ke: ‘Yiwutsotsɛ nɛ kua e blɔ, nɛ yayami peelɔ nɛ e tsake e juɛmi; é kpale kɛ ba Yehowa, nɔ nɛ e maa na lɛ mɔbɔ ɔ ngɔ, é ba wa Mawu ɔ ngɔ, ejakaa e kɛ maa ke lɛ kulaa.’—Yes. 55:7.
13. Mɛni he je nɛ e sa kaa a ngɔ nyumu ɔ nɛ e tsake e tsui ɔ ngɛ asafo ɔ mi ekohu ɔ? (Hyɛ daka nɛ ji, “Mɛni Be Nɛ A Ngɔ Nyumu ɔ Ngɛ Korinto Asafo ɔ Mi Ekohu?” ɔ.)
13 Bɔ nɛ pee nɛ Korinto asafo ɔ nɛ kase Yehowa a, e ma bi nɛ a nya yayami peelɔ nɛ e tsake e tsui ɔ he kɛ ba asafo ɔ mi ekohu, nɛ a ha nɛ e le kaa a suɔ lɛ, nɛ a bua jɔ kaa e kpale kɛ ba. Paulo tsɔɔ kaa ke a ngɔ yayami peelɔ ɔ nɛ e tsake e tsui ɔ yayami kɛ ke lɛ ɔ, lɔ ɔ tsɔɔ kaa a “buɔ tue ngɛ níhi tsuo a mi.” (2 Kor. 2:9) E ngɛ mi kaa a je nyumu ɔ kɛ je asafo ɔ mi nyɔhiɔ bɔɔ komɛ pɛ mohu lɛɛ, se e tsake e tsui. Enɛ ɔ he ɔ, e sɛ nɛ asafo mi nikɔtɔma amɛ nɛ a gbla a nane si kaa a maa ngɔ lɛ ngɛ asafo ɔ mi ekohu.
BƆ NƐ WA MA PLƐ KƐ KASE YEHOWA DAMI SANE YEMI Ɔ KƐ E MƆBƆ NAMI Ɔ HA
14-15. Mɛni wa kase ngɛ nɔ́ nɛ ya nɔ ngɛ Korinto asafo ɔ mi ɔ mi? (2 Petro 3:9) (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)
14 E ngɛ heii kaa a ngma bɔ nɛ blema Korinto asafo ɔ plɛ kɛ tsu sane nɛ kɔɔ yayami peelɔ ɔ he ɔ he ní kɛ fɔ si konɛ a kɛ ‘tsɔɔ wɔ ní.’ (Rom. 15:4) Sane nɛ ɔ ha nɛ wa na kaa Yehowa sume nɛ nihi nɛ a peeɔ yayami nɛ hɛdɔ ngɛ he nɛ a tsakee we a tsui ɔ nɛ a hi asafo ɔ mi. Eko ɔ, ni komɛ ma susu kaa akɛnɛ Yehowa naa nɔ mɔbɔ he je ɔ, e maa ngmɛ blɔ nɛ yayami peelɔ ko nɛ e tsakee we e tsui ɔ nɛ ya nɔ nɛ e hi asafo ɔ mi. Se pi jã nɛ Yehowa naa nɔ mɔbɔ. E ngɛ mi kaa Yehowa ji mɔbɔ nalɔ mohu lɛɛ, se lɔ ɔ tsɔɔ we kaa e kplɛɛɔ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ wa peeɔ ɔ nɔ. Mlaahi nɛ e wo kɛ kɔ nɔ́ nɛ da kɛ nɔ́ nɛ dɛ he ɔ tsakee we kɔkɔɔkɔ. (Jud 4) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, ke Yehowa ngmɛ blɔ nɛ yayami peeli nɛ a tsakee we a tsui ɔ hi asafo ɔ mi ɔ, lɛɛ lɔ ɔ tsɔɔ kaa e nɛ nɔ mɔbɔ kulaa, ejakaa lɔ ɔ maa ye nɔ fɛɛ nɔ nɛ ngɛ asafo ɔ mi ɔ awi.—Abɛ 13:20; 1 Kor. 15:33.
15 Kɛ ba si hiɛ ɔ, wa ba kase kaa Yehowa sume nɛ nɔ ko nɔ ko hɛ mi nɛ kpata, mohu ɔ, e suɔ nɛ e he nɔ fɛɛ nɔ yi wami. E naa nihi nɛ a tsake a tsui nɛ a suɔ nɛ huɛ bɔmi kpakpa nɛ hi a kɛ lɛ a kpɛti ɔ mɔbɔ. (Eze. 33:11; kane 2 Petro 3:9.) Enɛ ɔ he ɔ, benɛ nyumu ɔ nɛ e ngɛ Korinto asafo ɔ mi ɔ tsake e tsui nɛ e kpa jamɛ a yayami ɔ peemi ɔ, Yehowa gu Paulo nɔ kɛ de asafo ɔ kaa a ngɔ e he yayami ɔ kɛ ke lɛ, nɛ a ngɔ lɛ ngɛ asafo ɔ mi ekohu.
Ke wa je suɔmi kɛ mɔbɔ nami kpo kɛ tsɔɔ nihi nɛ a ngɔ mɛ ngɛ asafo ɔ mi ɔ ekohu ɔ, lɔ ɔ tsɔɔ kaa wa ngɛ Yehowa kasee (Hyɛ kuku 14-15)
16. Amlɔ nɛ ɔ nɛ o ba le nɔ́ nɛ ya nɔ ngɛ Korinto asafo ɔ mi ɔ, kɛ o naa Yehowa ha kɛɛ?
16 Nɔ́ nɛ ya nɔ ngɛ Korinto asafo ɔ mi ɔ ha nɛ wa na kaa Yehowa suɔ wɔ wawɛɛ, e peeɔ nɔ́ nɛ da, nɛ e yeɔ dami sane hulɔ. (La 33:5) Enɛ ɔ nɛ wa le ɔ, haa nɛ wa jeɔ Yehowa yi ngɛ e su kpakpa amɛ a he. Wa bua jɔ wawɛɛ kaa Yehowa naa wɔ mɔbɔ, ejakaa wɔ tsuo wa ji yayami peeli, nɛ wa hyɛɔ blɔ kaa e kɛ wa he yayami ɔmɛ maa ke wɔ. Jehanɛ hu ɔ, wa bua jɔ kaa Yehowa ha wɔ kpɔmi nɔ́ ɔ konɛ e nyɛ nɛ e ngɔ wa he yayamihi kɛ ke wɔ. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, lemi nɛ wa le kaa Yehowa suɔ e we bi niinɛ, nɛ e suɔ nɛ a ná si himi kpakpa a woɔ wa bua wawɛɛ nitsɛ!
17. Mɛni he wa ma susu ngɛ ní kasemihi nɛ nyɛɛ se ɔ a mi?
17 Ke nɔ ko pee yayami nɛ hɛdɔ ngɛ he mwɔnɛ ɔ, mɛni asafo mi nikɔtɔmahi ma nyɛ maa pee kɛ kase Yehowa suɔmi ɔ konɛ a ye bua yayami peelɔ ɔ nɛ e tsake e tsui? Ke asafo mi nikɔtɔma amɛ ma nya si kaa a je nɔ ko ngɛ asafo ɔ mi loo a ngɔ nɔ ko ngɛ asafo ɔ mi ekohu ɔ, kɛ e sa nɛ waa pee wa ní ha kɛɛ? Wa maa na sane bimi nɛ ɔmɛ a heto ngɛ ní kasemihi enyɔ nɛ nyɛɛ se ɔ mi.
LA 109 Moo Suɔ Nyɛmimɛ Kɛ Je O Tsui Mi