NÍ KASEMI 21
LA 21 Mo Hla Matsɛ Yemi ɔ Se Blɔ Kekle
Mo Hla Ma Nɛ Maa Hi Si Daa a Se Blɔ
“Waa kɛ hɛdɔ ngɛ [ma] nɛ maa ba a hlae.”—HEB. 13:14.
OTI NƐ NGƐ NÍ KASEMI Ɔ MI
Wa maa na bɔ nɛ munyu nɛ ngɛ Hebri Bi yi 13 ɔ maa ye bua wɔ ha mwɔnɛ ɔ kɛ hwɔɔ se.
1. Mɛni Yesu gba kɛ fɔ si kɛ kɔ nɔ́ nɛ maa ba Yerusalem nɔ ɔ he?
BENƐ e piɛ ligbi bɔɔ nɛ Yesu Kristo ma gbo ɔ, e gba gbami ko kɛ tsɔɔ e kaseli ɔmɛ. Kekleekle be nɛ gbami nɛ ɔ ba mi ji benɛ a kpata Yerusalem ma a kɛ sɔlemi we ɔ hɛ mi ɔ. Yesu bɔ e kaseli ɔmɛ kɔkɔ kaa be ko maa su nɛ ‘tabuli ma ba bɔle’ Yerusalem kɛ kpe. (Luka 21:20) Yesu de e kaseli ɔmɛ kaa, ke a na kaa tabuli ba bɔle Yerusalem kɛ kpe pɛ ɔ, a tu fo oya nɔuu kɛ je ma a mi. Yesu munyu ɔ ba mi. Roma tabuli ɔmɛ ba bɔle Yerusalem niinɛ.—Luka 21:21, 22.
2. Mɛni ga womi nɛ bɔfo Paulo kɛ ha Kristofohi nɛ a ngɛ Yudea kɛ Yerusalem ɔ?
2 Jeha bɔɔ loko Roma tabuli ɔmɛ maa bɔle Yerusalem ma a, bɔfo Paulo ngma sɛ womi ko nɛ he hia wawɛɛ kɛ ya ha Hebribi ɔmɛ. Amlɔ nɛ ɔ, a tsɛɛ womi nɛ ɔ ke Hebribi ɔmɛ a womi ɔ. Ngɛ jamɛ a sɛ womi ɔ mi ɔ, bɔfo Paulo ngɔ ga womi ko nɛ he hia wawɛɛ kɛ ha Kristofohi nɛ a ngɛ Yudea kɛ Yerusalem ɔ, bɔ nɛ pee nɛ a nyɛ nɛ a dla a he kɛ ha nɔ́ nɛ maa ba hwɔɔ se ɔ. Mɛni maa ba? A ma kpata Yerusalem ma a hɛ mi. Ke Kristofohi nɛ a ngɛ Yudea kɛ Yerusalem ɔ suɔ nɛ a ná yi baami ɔ, lɛɛ e sa nɛ a pee klaalo kaa a maa je a wehi kɛ a ní tsumihi a he. Enɛ ɔ he ɔ, Paulo de ngɛ Yerusalem ma a he ke: “Wa be ma ko nɛ maa hi si daa ngɛ hiɛ ɔ.” E de hu ke: “Se waa kɛ hɛdɔ ngɛ [ma] nɛ maa ba a hlae.”—Heb. 13:14.
3. Mɛni ji “ma a nɛ e ngɛ sisi tomihi nitsɛnitsɛ ɔ,” nɛ mɛni he je nɛ e sa nɛ wa hla ma nɛ ɔ se blɔ ɔ?
3 Benɛ Kristofo ɔmɛ mwɔ a yi mi kpɔ kaa a maa tu fo kɛ je Yerusalem kɛ Yudea a, eko ɔ, nihi fuu ye a he fɛu, nɛ a de mɛ kaa juɛmi be nɔ́ nɛ a yaa pee ɔ mi. Se yi mi kpɔ nɛ a mwɔ ɔ he a yi wami. Mwɔnɛ ɔ, akɛnɛ waa kɛ sika se dimi pee we nɔ́ titli ngɛ wa si himi mi, nɛ waa kɛ wa hɛ fɔɛ adesahi a nɔ kaa a tsu je ɔ mi nyagbahi a he ní he je ɔ, nihi yeɔ wɔ hu wa he fɛu. Se mɛni he je nɛ wa mwɔ yi mi kpɔ ko kaa jã a? Wa pee jã ejakaa wa le kaa e be kɛe nɛ Mawu Matsɛ Yemi ɔ ma ba kpata je yaya nɛ ɔ hɛ mi. Enɛ ɔ he ɔ, wa ngɔɔ wa hɛ kɛ fɔɔ Mawu Matsɛ Yemi ɔ nɔ, ejakaa wa le kaa lɔ ɔ ji “ma a nɛ e ngɛ sisi tomihi nitsɛnitsɛ ɔ” nɛ.a (Heb. 11:10; Mat. 6:33) Ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi ɔ, wa ma susu níhi nɛ nyɛɛ se nɛ ɔmɛ a he. (1) Bɔ nɛ Paulo ga womi ɔ ye bua Kristofohi ha nɛ a ya nɔ nɛ a hla ‘ma nɛ maa ba a’ se blɔ, (2) bɔ nɛ Paulo ye bua mɛ ha konɛ a dla a he kɛ ha níhi nɛ maa ba hwɔɔ se, kɛ (3) bɔ nɛ Paulo ga womi ɔ maa ye bua wɔ ha mwɔnɛ ɔ.
NGƆƆ O HƐ KƐ FƆ NƆ NƐ E BE MO KUAE GBLEGBLEEGBLE Ɔ NƆ
4. Mɛni he je nɛ Kristofo ɔmɛ a bua jɔ Yerusalem ma a he wawɛɛ ɔ?
4 Kristofo ɔmɛ suɔ Yerusalem ma a wawɛɛ. A to kekleekle Kristofohi asafo ɔ sisi ngɛ Yerusalem ngɛ jeha 33 ɔ mi. Nyɛmimɛ nyumuhi nɛ a sɔmɔ kaa blɔ tsɔɔmi ajla toli ɔ hu hi Yerusalem ma a mi. Jehanɛ hu ɔ, Kristofo ɔmɛ nɛ a ngɛ Yerusalem ɔ, a kpɛti nihi babauu ngɛ mɛ nitsɛmɛ a wehi kɛ he lo nya ní kpahi fuu. Se kɛ̃ ɔ, Yesu bɔ e se nyɛɛli ɔmɛ kɔkɔ kaa e he maa hia kaa a je Yerusalem kɛ Yudea.—Mat. 24:16.
5. Mɛni blɔ nɔ Paulo gu kɛ ye bua Kristofo ɔmɛ konɛ a dla a he kɛ ha nɔ́ nɛ maa ba hwɔɔ se ɔ?
5 Akɛnɛ Paulo suɔ kaa Kristofo ɔmɛ nɛ a dla a he kɛ ha níhi nɛ maa ba hwɔɔ se ɔ he je ɔ, e ye bua mɛ konɛ a ngɔ a juɛmi kɛ ma bɔ nɛ Yehowa naa Yerusalem ma a ha a nɔ. Paulo kai mɛ kaa Yehowa kplɛɛ we osɔfo ɔmɛ nɛ a sɔmɔɔ ngɛ sɔlemi we ɔ a nɔ hu, nɛ afɔlehi nɛ a sãa ngɛ lejɛ ɔ hu, e bua jɔɛ he. (Heb. 8:13) Ma a mi bi ɔmɛ a ti nihi babauu kua Mesia a. Enɛ ɔ he ɔ, e he be hiae hu nɛ nihi nɛ a ya Yerusalem nɛ a ya ja Yehowa ejakaa a ma kpata ma nɛ ɔ hɛ mi.—Luka 13:34, 35.
6. Mɛni he je nɛ ga womi nɛ Paulo kɛ ha ngɛ Hebri Bi 13:5, 6 ba ngɛ be nya kɛ ha Kristofo ɔmɛ?
6 Benɛ Paulo ngma sɛ womi kɛ ya ha Hebribi ɔmɛ ɔ, níhi ngɛ nɔ yae saminya ngɛ Yerusalem. Roma womi ngmalɔ ko nɛ e hi si ngɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ tsɔɔ kaa Yerusalem ma a “he biɛ kulaa pe ma kpahi nɛ a ngɛ puje he blɔ ɔ.” Daa jeha a, Yudabi fuu nɛ a je ma slɔɔtohi a mi ɔ yaa Yerusalem si etɛ, nɛ a ya yeɔ gbijlɔhi. Enɛ ɔ haa nɛ sika fuu baa ma a mi. E ngɛ heii kaa lɔ ɔ ha nɛ Kristofohi nɛ a ngɛ Yerusalem ɔ hu ná sika wawɛɛ. Eko ɔ, enɛ ɔ he je nɛ Paulo de mɛ ke: “Nyɛ ko ha nɛ sika suɔmi nɛ hi nyɛ si himi mi, be mi nɛ níhi nɛ nyɛ ngɛ amlɔ nɛ ɔ hiɛ kɛ ha nyɛ ɔ” nɛ. Lɔ ɔ se ɔ, Paulo tsɛ ngmami ko nɛ woɔ Yehowa sɔmɔli he wami ɔ se, nɛ e kai mɛ si nɛ Yehowa wo ɔ. E de ke: “I be mo sie gblegbleegble, nɛ i be mo kuae gblegbleegble hulɔ.” (Kane Hebri Bi 13:5, 6; 5 Mose 31:6; La 118:6) Pee se ɔ, e he ba hia nɛ Kristofohi nɛ a ngɛ Yerusalem kɛ Yudea a nɛ a kai si womi nɛ ɔ wawɛɛ. Mɛni he je? Ejakaa benɛ a nine su Paulo sɛ womi ɔ nɔ ɔ, e kɛ we nɛ a na kaa e sa nɛ a si a wehi, a ní tsumihi kɛ níhi nɛ a ngɛ ɔ hiɛhiɛɛ konɛ a tu fo. Enɛ ɔ ma bi nɛ a hia kɛ ya he kpa. E ngɛ heii kaa a be lɛ náe gbɔjɔɔ.
7. Mɛni he je nɛ e sa nɛ wa ná hɛ kɛ nɔ fɔmi nɛ mi wa ngɛ Yehowa mi amlɔ nɛ ɔ?
7 Nɔ́ nɛ wa kaseɔ ngɛ mi: Mɛni nɛ e be kɛe nɛ e maa ba? E be kɛe nɛ “amanehlu ngua” a maa je sisi nɛ a ma kpata je yaya nɛ ɔ hɛ mi. (Mat. 24:21) Kaa bɔ nɛ e ji ngɛ Kristofohi nɛ a hi si ngɛ kaseli ɔmɛ a be ɔ mi ɔ blɔ fa mi ɔ, e sa nɛ wɔ hu waa ya nɔ nɛ waa hwɔɔ nɛ waa pee klaalo. (Luka 21:34-36) Ngɛ amanehlu ngua a mi ɔ, eko ɔ, e ma bi nɛ waa ngmɛɛ wa ní komɛ loo wa níhi tsuo a he, nɛ wa ná hɛ kɛ nɔ fɔmi kaa Yehowa be wɔ kuae gblegbleegble. Amlɔ nɛ ɔ po ɔ, wa ma nyɛ maa ngɔ wa ní peepee kɛ tsɔɔ kaa wa ngɛ hɛ kɛ nɔ fɔmi ngɛ Yehowa mi loko amanehlu ngua a nɛ je sisi. Mo bi o he ke, ‘Anɛ ye ní peepee kɛ otihi nɛ i kɛ ma ye hɛ mi ɔ tsɔɔ kaa i ngɔ ye hɛ kɛ fɔ Yehowa nɔ kaa e maa hyɛ ye nɔ, se pi he lo nya níhi a nɔ lo?’ (1 Tim. 6:17) Kristofohi nɛ a hi si ngɛ kaseli ɔmɛ a be ɔ mi ɔ a nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ ma nyɛ maa ye bua wɔ nɛ waa ye anɔkuale ngɛ “amanehlu ngua” a mi. Se kɛ̃ ɔ, ngɛ “amanehlu ngua” a mi ɔ, níhi a mi maa wa wawɛɛ pe bɔ nɛ e ji amlɔ nɛ ɔ. Ke jã a, kɛ wa ma plɛ kɛ le nɔ́ nɛ e sa nɛ waa pee ke amanehlu ngua a je sisi ha kɛɛ?
MOO BU NI NƐMƐ NƐ A NGƐ HƐ MI NYƐƐE Ɔ TUE
8. Mɛni Yesu de e kaseli ɔmɛ kaa a pee?
8 Benɛ Paulo ngma sɛ womi kɛ ya ha Hebribi ɔmɛ jeha bɔɔ komɛ a se ɔ, Kristofo ɔmɛ na kaa Roma tabuli ɔmɛ ba bɔle Yerusalem ma a. Enɛ ɔ ji okadi nɛ tsɔɔ kaa e sa nɛ Kristofo ɔmɛ nɛ a tu fo kɛ je ma a mi, ejakaa e be kɛe nɛ a ma kpata Yerusalem ma a hɛ mi. (Mat. 24:3; Luka 21:20, 24) Se jije a maa tu fo kɛ ho? Yesu de ke: “Nihi nɛ a ngɛ Yudea a nɛ a bɔni fo tumi kɛ ya yoku ɔmɛ a nɔ.” (Luka 21:21) Yokuhi fuu ngɛ kpokpa a nɔ. Enɛ ɔ he ɔ, jije nɛ e sa kaa a tu fo kɛ ho?
9. Mɛni he je nɛ e he ma nyɛ maa wa ha Kristofo ɔmɛ kaa a maa le yokuhi nɛ e sa kaa a tu fo kɛ ho a nɔ ya a? (Hyɛ zugba a he foni ɔ hulɔ.)
9 Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, jinɛ a ko nyɛ ko tu fo kɛ ho yokuhi nɛ a ngɛ Samaria, Galilea, kɛ Hermon Yoku ɔ nɔ ya, aloo yokuhi nɛ a ngɛ Lebanon, kɛ Yordan Pa a se ɔ a nɔ ya. (Hyɛ zugba he foni ɔ.) Nihi fuu susu kaa he nɛ yoku nɛ ɔmɛ ngɛ ɔ maa hi slɔkee. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, Gamla ma a ngɛ yoku gagaaga ko nɔ, nɛ e he maa wa wawɛɛ kaa nɔ ko maa ya lejɛ ɔ. Yudabi komɛ susu kaa jamɛ a ma a ji he ko nɛ sa saminya nɛ nɔ ko ma nyɛ ma ya sa we ngɛ. Se kɛ̃ ɔ, Roma tabuli ɔmɛ ya kpata ma nɛ ɔ hɛ mi, nɛ a gbe nihi fuu.b
Jinɛ yokuhi fuu ngɛ nɛ Kristofo ɔmɛ ko nyɛ tu fo kɛ ho a nɔ ya, se pi tsuo nɛ a nɔ ngɛ slɔkee (Hyɛ kuku 9)
10-11. (a) Mɛni blɔ nɔ nɛ eko ɔ, Yehowa gu kɛ tsɔɔ Kristofo ɔmɛ blɔ? (Hebri Bi 13:7, 17) (b) Benɛ Kristofo ɔmɛ bu ni nɛmɛ nɛ a ngɛ hɛ mi nyɛɛe ɔ tue ɔ, kɛ a ná he se ha kɛɛ? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)
10 Atsinyɛ jemi ko be he kaa Yehowa gu nihi nɛ a nyɛɛ hɛ mi ngɛ asafo ɔ mi ɔ nɔ kɛ tsɔɔ Kristofo ɔmɛ blɔ. Pee se ɔ, yi nɔ sane ngmalɔ ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Eusebius tu níhi nɛ ya nɔ ngɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ he munyu. E tsɔɔ kaa Mawu ha nɛ nyɛminyumu komɛ nɛ a ngɛ Yerusalem ɔ le kaa e sa nɛ Kristofo ɔmɛ nɛ a tu fo kɛ je Yerusalem kɛ ho Pella nɛ ji ma ko nɛ ngɛ Perea a mi ya. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Pella ji he ko nɛ sa, ejakaa e kɛ Yerusalem he kɛ we. Lɔ ɔ he ɔ, e he be wae ha Kristofo ɔmɛ kaa a maa tu fo kɛ ya lejɛ ɔ. Jehanɛ hu ɔ, nihi hiɛhiɛɛ nɛ a ngɛ lejɛ ɔ ji Ma Jeli, nɛ a pee we a juɛmi kaa a kɛ Romabi ɔmɛ maa hwu ta.—Hyɛ zugba a he foni ɔ.
11 Kristofohi nɛ a tu fo kɛ ho yoku ɔmɛ a nɔ ya a ngɔ Paulo ga womi nɛ ji kaa a “bu ni nɛmɛ nɛ a ngɛ hɛ mi nyɛɛe” ngɛ asafo ɔ mi ɔ tue ɔ kɛ tsu ní. (Kane Hebri Bi 13:7, 17.) Enɛ ɔ he ɔ, Mawu we bi ná yi baami. Yi nɔ sane maa nɔ mi kaa nihi nɛ a “ngɛ ma a nɛ e ngɛ sisi tomihi nitsɛnitsɛ,” nɛ ji Mawu Matsɛ Yemi ɔ mlɛe ɔ, Mawu be mɛ kua kɔkɔɔkɔ.—Heb. 11:10.
Pella ji he nɛ sa saminya nɛ Kristofo ɔmɛ ma nyɛ maa tu fo kɛ ya, nɛ e kɛ a he kɛ we hulɔ (Hyɛ kuku 10-11)
12-13. Mɛni blɔ nɔ Yehowa gu kɛ tsɔɔ e we bi blɔ ngɛ haomi behi a mi?
12 Nɔ́ nɛ wa kaseɔ ngɛ mi: Yehowa guɔ nihi nɛ a ngɛ hɛ mi nyɛɛe ɔ a nɔ kɛ haa e we bi blɔ tsɔɔmi pɔtɛɛ komɛ. Nɔ hyɛmi níhi fuu ngɛ Baiblo ɔ mi nɛ tsɔɔ bɔ nɛ Yehowa gu nyumuhi anɔkualetsɛmɛ komɛ a nɔ kɛ tsɔɔ e we bi blɔ ha ngɛ haomi behi a mi. (5 Mose 31:23; La 77:20) Mwɔnɛ hu ɔ, wa naa odasehi fuu nɛ tsɔɔ kaa Yehowa kɛ nyumuhi nɛ a ngɛ hɛ mi nyɛɛe ɔ ngɛ ní tsue loloolo.
13 Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, benɛ COVID-19 hiɔ ɔ ba a, “ni nɛmɛ nɛ a ngɛ hɛ mi nyɛɛe” ɔ ngɔ blɔ tsɔɔmihi kɛ ha asafo ɔmɛ. A ngɔ blɔ tsɔɔmihi kɛ ha asafo mi nikɔtɔma amɛ kɛ kɔ bɔ nɛ a ma plɛ kɛ pee asafo mi kpehi ha konɛ a nyɛ nɛ a ya nɔ nɛ a sɔmɔ Yehowa. Benɛ hiɔ ɔ je sisi be bɔɔ se ɔ, wa pee kpe klɛdɛɛ ko ngɛ gbihi nɛ hiɛ pe 500 ɔ mi kɛ gu Intanɛti, tiivi, kɛ radio ɔ nɔ. Yehowa asafo ɔ ya nɔ nɛ e ngɔ blɔ tsɔɔmihi tsuo nɛ wa hia a kɛ ha wɔ. Enɛ ɔ ha nɛ wa ya nɔ nɛ wa pee kake. Wa ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa ngɛ ka fɛɛ ka nɛ waa kɛ maa kpe hwɔɔ se ɔ mi ɔ, Yehowa maa ya nɔ maa ye bua nyɛmimɛ nɛ a ngɛ hɛ mi nyɛɛe ɔ konɛ a mwɔ yi mi kpɔhi nɛ nile ngɛ mi. Bɔ nɛ pee nɛ wa nyɛ nɛ wa dla wa he kɛ ha amanehlu ngua a, nɛ waa kɛ nile nɛ tsu ní ɔ, e sa nɛ wa ná hɛ kɛ nɔ fɔmi ngɛ Yehowa mi, nɛ waa bu ni nɛmɛ nɛ a ngɛ hɛ mi nyɛɛe ɔ tue. Mɛni ji su kpa komɛ nɛ ma nyɛ maa ye bua wɔ?
MO JE NYƐMI SUƆMI KPO NƐ O PEE NIHI NIBWƆ
14. Ngɛ Hebri Bi 13:1-3 ɔ nya a, mɛni suhi nɛ e sa kaa Kristofo ɔmɛ nɛ a je kpo benɛ e piɛ bɔɔ nɛ a ma kpata Yerusalem ma a hɛ mi ɔ?
14 Ke amanehlu ngua a je sisi ɔ, e ma bi nɛ wa je suɔmi kpo kɛ tsɔɔ wa sibi wawɛɛ pe bɔ nɛ wa ngɛ pee amlɔ nɛ ɔ po. Ngɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ, e ma bi nɛ waa kase Kristofohi nɛ a hi Yudea kɛ Yerusalem ɔ a nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ. A jeɔ suɔmi kpo kɛ tsɔɔ a sibi be fɛɛ be. (Heb. 10:32-34) Se benɛ e piɛ jeha bɔɔ komɛ nɛ a ma kpata Yerusalem hɛ mi ɔ, e he ba hia nɛ Kristofo ɔmɛ nɛ a je “nyɛmi suɔmi” kɛ “nibwɔ peemi” su kpo kɛ tsɔɔ a sibi wawɛɛ pe bɔ nɛ a pee be ko nɛ be ɔ.c (Kane Hebri Bi 13:1-3.) Wɔ hu e ma bi nɛ wa je suɔmi nɛ mi wa kpo kɛ tsɔɔ wa sibi ngɛ amanehlu ngua a mi.
15. Mɛni he je nɛ e he ba hia nɛ Kristofohi nɛ a ji Hebribi ɔ nɛ a je nyɛmi suɔmi kpo kɛ tsɔɔ a sibi nɛ a pee a sibi nibwɔ benɛ a tu fo ɔ?
15 Roma tabuli ɔmɛ ba bɔle Yerusalem ma a, se si kake too ɔ, a kpale a se. Enɛ ɔ ha nɛ Kristofo ɔmɛ ná he blɔ nɛ́ a kɛ maa tu fo. Se nɔ́ kake loo enyɔ ko pɛ lɛ a ma nyɛ maa ngɔ kɛ je. (Mat. 24:17, 18) Benɛ a yaa ngɛ blɔ ɔ nɔ ɔ, e he ba hia nɛ a ye bua a sibi. Jehanɛ hu ɔ, benɛ a ya su Pella a, e he ba hia nɛ a ye bua a sibi kɛ hla hwɔ he kɛ ní tsumi. Nyɛmimɛ ɔmɛ a kpɛti nihi fuu hia niye ní, tade, kɛ hwɔ he. Enɛ ɔ he ɔ, Kristofo ɔmɛ je nibwɔ peemi su kpo, nɛ a ye bua a sibi kɛ tsɔɔ kaa a ngɛ suɔmi nɛ mi wa kɛ ha a sibi.—Tito 3:14.
16. Mɛni wa ma nyɛ maa pee kɛ je suɔmi kpo kɛ tsɔɔ wa nyɛmimɛ nɛ a hia wa yemi kɛ buami ɔ? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)
16 Nɔ́ nɛ wa kaseɔ ngɛ mi: Suɔmi ji nɔ́ nɛ woɔ wɔ he wami nɛ wa yeɔ buaa wa nyɛmimɛ Kristofohi ke a hia wa yemi kɛ buami. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, nyɛmimɛ babauu ye bua nyɛmimɛ kpahi nɛ a ba sa we ngɛ a ma a mi ngɛ ta kɛ adebɔ mi oslaahi a he ɔ. A ngɔ níhi nɛ nyɛmimɛ nɛ ɔmɛ maa hia konɛ a nyɛ nɛ a hi wami mi ɔ kɛ ha mɛ, nɛ a wo mɛ he wami kaa a ya nɔ nɛ a sɔmɔ Yehowa hulɔ. Nyɛmiyo ko nɛ e ngɛ Ukraine nɛ e tu fo kɛ je e we ɔ mi ngɛ ta he je ɔ de ke: “Wa na kaa Yehowa gu wa nyɛmimɛ ɔmɛ a nɔ kɛ hyɛ wa nɔ, nɛ e tsɔɔ wɔ blɔ. A je mi mi jɔmi kpo kɛ tsɔɔ wɔ, nɛ a ye bua wɔ saminya benɛ wa ngɛ Ukraine kɛ Hungary ɔ. Nɛ amlɔ nɛ ɔ nɛ wa ngɛ Germany po ɔ, a yeɔ buaa wɔ.” Ke wa je mi mi jɔmi kpo kɛ tsɔɔ wa nyɛmimɛ ɔmɛ nɛ wa ha mɛ a hiami níhi ɔ, lɔ ɔ tsɔɔ kaa waa kɛ Yehowa ngɛ ní tsue.—Abɛ 19:17; 2 Kor. 1:3, 4.
Mwɔnɛ ɔ, wa nyɛmimɛ nɛ a ya sa we ngɛ ma kpahi a nɔ ɔ hia wa yemi kɛ buami (Hyɛ kuku 16)
17. Mɛni he je nɛ e sa nɛ wa je nyɛmi suɔmi kpo nɛ waa pee wa sibi nibwɔ amlɔ nɛ ɔ?
17 Atsinyɛ jemi ko be he kaa ngɛ amanehlu ngua a mi ɔ, e ma bi nɛ waa ye bua wa nyɛmimɛ ɔmɛ wawɛɛ pe bɔ nɛ wa ngɛ pee amlɔ nɛ ɔ po. (Hab. 3:16-18) Yehowa ngɛ wɔ tsɔsee konɛ waa le bɔ nɛ wa ma plɛ kɛ je nyɛmi suɔmi kpo ha nɛ waa pee wa sibi nibwɔ amlɔ nɛ ɔ. Su nɛ ɔmɛ a he maa hia wɔ wawɛɛ ngɛ amanehlu ngua a mi.
MƐNI NGƐ WA HƐ MI KƐ MA?
18. Mɛni wa ma nyɛ maa pee kɛ kase Kristofohi nɛ a tu fo kɛ je Yerusalem ɔ?
18 Kristofohi nɛ a bu blɔ tsɔɔmi tue nɛ a tu fo kɛ ho yoku ɔmɛ a nɔ ya a ná yi baami benɛ a kpata Yerusalem ma a hɛ mi ɔ. E ngɛ mi kaa a ngmɛɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ he ngɛ Yerusalem mohu lɛɛ, se Yehowa hyɛ a nɔ. E kua we mɛ kɔkɔɔkɔ. Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ a nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ mi? Wa li bɔ nɛ níhi maa ya nɔ ha tutuutu hwɔɔ se. Se Yesu bɔ wɔ kɔkɔ kaa e sa nɛ waa pee klaalo nɛ waa bu tue. (Luka 12:40) Jehanɛ hu ɔ, wa ma nyɛ ma pue wa yi mi tɛ ngɛ ga womi nɛ Paulo kɛ ha Hebribi ɔmɛ ɔ he nɛ wa kɛ tsu ní. Yehowa wo wa ti nɔ fɛɛ nɔ si kaa e be wɔ kuae gblegbleegble, nɛ e be wɔ sie hulɔ. (Heb. 13:5, 6) Enɛ ɔ he ɔ, nyɛ ha nɛ wɔ tsuo wa hla ma nɛ maa hi si daa, nɛ ji Mawu Matsɛ Yemi ɔ se blɔ konɛ wa ná jɔɔmihi fuu nɛ e kɛ maa ba a he se kɛ ya neneene.—Mat. 25:34.
LA 157 Tue Mi Jɔmi Ba Jehanɛ ɔ!
a Blema a, matsɛ lɛ a yeɔ ma nɔ. Enɛ ɔ he ɔ, wa ma nyɛ ma de ke ma kaa jã a ji nɔ yemi.—1 Mose 14:2.
b Nɔ́ nɛ ɔ ya nɔ ngɛ jeha 67 ɔ mi benɛ Kristofo ɔmɛ tu fo kɛ je Yudea kɛ Yerusalem be bɔɔ se.
c Munyu nɛ a tsɔɔ sisi ke “nyɛmi suɔmi ɔ” ma nyɛ maa tsɔɔ suɔmi nɛ nɔ ko jeɔ kpo kɛ tsɔɔ e wekuno tutuutu. Se Paulo ngɔ kɛ tsu ní kɛ tsɔɔ suɔmi nɛ ngɛ nyɛmimɛ nɛ a ngɛ asafo ɔ mi ɔ a kpɛti.