MARCH 16-22, 2026
LA 20 O Ngɔ O Bi Nɛ O Fiɛ We E He ɔ Kɛ Ha
Nɔ́ He Je Nɛ Wa Hia Kpɔmi Nɔ́ ɔ
“Mɛnɔ ma kpɔ̃ mi kɛ je nɔmlɔ tso nɛ e kɛ mi ngɛ gbenɔ nɛ ɔ mi woe ɔ dɛ mi?”—ROM. 7:24.
OTI NƐ NGƐ NÍ KASEMI Ɔ MI
Kɛ gu kpɔmi nɔ́ ɔ nɔ ɔ, Yehowa kɛ wa he yayami maa ke wɔ, wa maa ye mluku, nɛ huɛ bɔmi kpakpa ma nyɛ maa hi waa kɛ Yehowa wa kpɛti.
1-2. Mɛni si fɔfɔɛ mi lɛ wa ngɛ, nɛ mɛni he je nɛ wa hia nɔ ko nɛ ma kpɔ̃ wɔ ɔ? (Romabi 7:22-24) (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)
NGƆƆ lɛ kaa tsu ko hule kɛ pue nɔ ko nɔ. Nɔ ɔ gbo we, se e nyɛ we nɛ e je tsu ɔ sisi. Ke o hyɛ ɔ, mɛni e maa pee? Nɔ́ pɛ nɛ e ma nyɛ maa pee ji kaa e ma kpa ngmlaa nɛ a ba je lɛ.
2 Jã a ji bɔ nɛ wɔ tsuo wa si fɔfɔɛ ngɛ. Ngɛ mɛni blɔ nɔ? Benɛ Adam gbo Yehowa nɔ tue ɔ, e ba pee yayami peelɔ. Nɛ akɛnɛ e bimɛ ji wɔ he je ɔ, wɔ hu yayami ngɛ wa he. Enɛ ɔ he ɔ, adesahi tsuo a si fɔfɔɛ ngɛ kaa nɔ nɛ tsu ɔ hule kɛ pue e nɔ ɔ, nɛ wa hia nɔ ko nɛ e ma kpɔ̃ wɔ. Bɔfo Paulo kale bɔ nɛ wa si fɔfɔɛ kaa yayami peeli ɔ ngɛ ha a tutuutu ngɛ sɛ womi nɛ e ngma kɛ ya ha Romabi ɔmɛ ɔ mi. (Kane Romabi 7:22-24.) Paulo kpa pɛɛ kaa a kpɔ̃ lɛ ‘kɛ je nɔmlɔ tso nɛ e kɛ lɛ ngɛ gbenɔ nɛ ɔ mi woe ɔ dɛ mi.’ Yayami nɛ Paulo ná kɛ je Adam ngɔ ɔ ngɛ kaa tsu ko nɛ hule kɛ pue e nɔ, nɛ ke nɔ ko ba je we lɛ ɔ, e ma gbo. (Rom. 6:23) Wɔ hu wa ngɛ si fɔfɔɛ nɛ ɔ nɔuu mi, nɛ wa hia nɔ ko nɛ e ma kpɔ̃ wɔ.
Kaa bɔ nɛ nɔ ko nɛ tsu hule kɛ pue e nɔ ɔ hia yemi kɛ buami ɔ, wɔ hu wa hia nɔ ko nɛ ma kpɔ̃ wɔ kɛ je yayami dɛ mi (Hyɛ kuku 1-2)
3. Kɛ wa ma ná kpɔmi nɔ́ ɔ he se ha kɛɛ?
3 Benɛ Paulo tu si fɔfɔɛ nɛ mi wa nɛ e kɛ kpe ɔ he munyu ta a, e de nɔ́ ko nɛ haa nɛ wa náa hɛ kɛ nɔ fɔmi. Sisije ɔ e bi ke: “Mɛnɔ ma kpɔ̃ mi kɛ je nɔmlɔ tso nɛ e kɛ mi ngɛ gbenɔ nɛ ɔ mi woe ɔ dɛ mi?” Nɛ pee se ɔ, e ha sane bimi nɛ ɔ heto kɛ nɔ mi mami ke: “Sina ha Mawu kɛ gu Yesu Kristo wa Nyɔmtsɛ ɔ nɔ!” (Rom. 7:25) Yesu kpɔmi afɔle sami ɔ he munyu lɛ Paulo ngɛ tue ɔ nɛ.a Kɛ gu kpɔmi nɔ́ ɔ nɔ ɔ, (1) Yehowa kɛ wa he yayamihi maa ke wɔ, (2) wa maa ye mluku hwɔɔ se (3) huɛ bɔmi kpakpa maa hi waa kɛ Yehowa wa kpɛti. Ke wa ngɛ oti nɛ ɔmɛ a he susue ɔ, e maa ye bua wɔ nɛ suɔmi nɛ́ wa ngɛ kɛ ha Yehowa nɛ ji, ‘Mawu nɛ e haa nɔ hɛ kɛ nɔ fɔmi ɔ’ mi maa wa. (Rom. 15:13) Jehanɛ hu ɔ, hɛsa nɛ wa ngɛ kɛ ha Yesu ɔ mi maa wa wawɛɛ. Ejakaa “e he je nɛ a ngmɛɛ wa he kɛ gu kpɔmi nɔ́ ɔ nɔ.”—Kol. 1:14.
KPƆMI NƆ́ Ɔ MA HA NƐ YEHOWA KƐ WA HE YAYAMIHI MAA KE WƆ
4-5. Mɛni he je nɛ wɔ tsuo wa hia kpɔmi nɔ́ ɔ? (Fiɛɛlɔ 7:20)
4 Wa hia kpɔmi nɔ́ ɔ bɔ nɛ pee nɛ Yehowa kɛ wa he yayamihi nɛ ke wɔ. Wɔ tsuo wa yi mluku, enɛ ɔ he ɔ, wa tɔ̃ɔ ngɛ wa munyu tutui kɛ wa ní peepeehi a mi. (Kane Fiɛɛlɔ 7:20.) Se hɛdɔ ngɛ yayami komɛ a he pe ekomɛ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, Mose Mlaa a tsɔɔ kaa, ke nɔ ko gbe nɔmlɔ, loo e ya bɔ ajuama a, e sa nɛ a gbe lɛ. (3 Mose 20:10; 4 Mose 35:30, 31) Se yayami komɛ hu ngɛ nɛ hɛdɔ be a he tsɔ, pohu a ji yayami. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, David de ke: “Ma hyɛ ye nane nya konɛ i kɛ ye lilɛ nɛ ko pee yayami.” (La 39:1) Enɛ ɔ tsɔɔ kaa, wa munyu tutui po ma nyɛ maa pee tɔmi kɛ ha wɔ.—Yak. 3:2.
5 Anɛ lingmi nɛ ɔ, o tu munyu ko kɛ tsɔɔ nɔ ko nɛ pee se ɔ o na kaa munyu nɛ o tu ɔ sɛ lo? Anɛ o pee nɔ́ ko nɛ pee se ɔ o pia o he lo? Nɔ́ jemi ko be he kaa wɔ tsuo wa ma ha sane bimi nɛ ɔmɛ a heto ke, ee. Baiblo ɔ de ke: “Ke wa de ke, ‘Yayami be wa he ɔ,’ wɔ nitsɛmɛ wa he nɛ wa ngɛ sisie, nɛ anɔkuale ɔ be wa mi.”—1 Yohane 1:8
6-7. Mɛni nɔ lɛ Yehowa maa da kɛ ngɔ wa he yayamihi kɛ ke wɔ? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)
6 Kɛ gu kpɔmi nɔ́ ɔ nɔ ɔ, Yehowa kɛ wa he yayamihi maa ke wɔ. (Efe. 1:7) E ngɛ mi kaa Yehowa kɛ wa he yayamihi keɔ wɔ mohu lɛɛ, se lɔ ɔ tsɔɔ we kaa ke wa pee yayami ko ɔ, e dɔɛ lɛ. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, e sume nɛ waa pee yayami. (Yes. 59:2) Se akɛnɛ Yehowa yeɔ dami sane he je ɔ, e to blɔ nya bɔ nɛ pee nɛ e nyɛ nɛ e ngɔ wa he yayami ɔmɛ kɛ ke wɔ.
7 Mose Mlaa a tsɔɔ kaa ja Israelbi ɔmɛ ngɔ lohwehi kɛ sã afɔle loko a kɛ a he yayami ɔmɛ maa ke mɛ. (3 Mose 4:27-31; 17:11) Lohwehi nɛ Israelbi ɔmɛ kɛ sã afɔle ɔ peeɔ afɔle ngua nɛ Yesu maa sã a he foni, nɛ kɛ gu e nɔ ɔ, wa ma ná jɔɔmihi babauu. Yehowa maa da Yesu gbenɔ ɔ nɔ kɛ ngɔ wa he yayamihi kɛ ke wɔ. Paulo tsɔɔ se nami nɛ ngɛ Yesu gbenɔ afɔle sami ɔ he benɛ e ngma sɛ womi kɛ ya ha Korintobi ɔmɛ ɔ. Benɛ e tu ní yayahi nɛ a ti ni komɛ pee loko a ba pee Kristofohi ɔ he munyu ta a, e de mɛ ke: “A fɔ nyɛ he nɛ nyɛ he tsɔ; a tsu nyɛ he; a bu nyɛ dali ngɛ Nyɔmtsɛ Yesu Kristo biɛ mi kɛ wa Mawu ɔ mumi ɔ mi.”—1 Kor. 6:9-11.
Lohwehi nɛ a kɛ sa afɔle kɛ kpata ha yayami ɔ peeɔ Yesu kpɔmi afɔle sami ɔ kɛ jɔɔmihi nɛ maa je mi kɛ ba a he foni (Hyɛ kuku 6-7)
8. Loko o maa ya jeha nɛ ɔ Kaimi ɔ, mɛni he o ma nyɛ ma susu?
8 Loko o maa ya jeha nɛ ɔ Kaimi ɔ, mo he be kɛ susu bɔ nɛ Yehowa kɛ yayamihi keɔ ha, kɛ se nami nɛ o ma ná ngɛ he ɔ he saminya. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, ke be ko nɛ be ɔ o pee yayami ko nɛ hɛdɔ ngɛ he nɛ o pia o he ɔ, ngɛ kpɔmi nɔ́ ɔ he je ɔ, e sɛ nɛ o ngmɛ blɔ nɛ o he nile nɛ e hi mo fɔ bue. Anɛ e he wa ha mo kaa o ma he ye kaa a kɛ o he yayami ɔmɛ ke mo niinɛ lo? Eko ɔ o de o he ke, ‘I le kaa Yehowa kɛ yayami keɔ, se yayami nɛ ɔ lɛɛ, imi nitsɛ po i na kaa e be hie kɛ kemi.’ Ke o nuɔ he jã a, mo kai kaa, Yehowa nɛ e kɛ tɔmi keɔ ɔ, lɛ nɔuu nɛ e ha e Bi ɔ he blɔ kaa e kojo adesahi ɔ nɛ. Yehowa ha we mo loo nɔ kpa ko he blɔ kaa e tsɔɔ ke ji e sa nɛ Yehowa nɛ na nɔ ko mɔbɔ aloo e sɛ nɛ e na lɛ mɔbɔ. Baiblo ɔ de ke: “Ke wa ngɛ nyɛɛe ngɛ la a mi kaa bɔ nɛ lɛ [Yehowa] nitsɛ hu e ngɛ la a mi ɔ, . . . e Bi Yesu muɔ ɔ tsuɔ wa he kɛ jeɔ yayamihi tsuo a he.” (1 Yoh. 1:6, 7) Ke wa he munyu nɛ ɔ ye ɔ, lɛɛ e sa nɛ wa he Baiblo ɔ tsɔɔmi kpa amɛ hu ye. Kpɔmi nɔ́ ɔ ha Yehowa ná nɔ́ ko nɛ e maa da nɔ kɛ ngɔ wa he yayami ɔmɛ kɛ ke wɔ, ejakaa e Munyu ɔ de ke, e ‘pee klaalo kaa e kɛ yayami maa ke.’—La 86:5.
KPƆMI NƆ́ Ɔ MA HA NƐ WAA YE MLUKU HWƆƆ SE
9. Ngɛ Baiblo ɔ mi ɔ, mɛni nɛ munyungu nɛ ji yayami ɔ hu ma nyɛ maa tsɔɔ? (Kane La 51:5 kɛ sisi ningma)
9 Ngɛ Baiblo ɔ mi ɔ, munyungu nɛ ji “yayami ɔ” tsɔɔ we kaa nɛ wa maa pee nɔ́ ko nɛ e dɛ pɛ kɛkɛ, mohu ɔ, e ji si fɔfɔɛ ko nɛ wa ya je mi kɛ je wa fɔmi mi tɔɔ. (Kane La 51:5 kɛ sisi ningma.) Si fɔfɔɛ nɛ ɔ ha we nɛ waa pee yayami pɛ kɛkɛ, mohu ɔ, e haa nɛ wa nuɔ hiɔ, wa bwɔɔ, nɛ wa gboɔ. Enɛ ɔ he je nɛ bimwɔwi po nɛ a pee we nɔ́ ko ɔ, nuɔ hiɔ nɛ a gboɔ ɔ nɛ. Enɛ ɔ hu tsɔɔ nɔ́ he je nɛ nimli kpakpahi kɛ nimli yayamihi tsuo náa nɔ́ nɛ a gboɔ nɛ. Yayami nɛ a Adam pee ɔ he je ɔ, wɔ tsuo wa ya je si fɔfɔɛ nɛ ngɛ aywilɛho nɛ ɔ mi.
10. Benɛ Adam kɛ Hawa pee yayami se ɔ, kɛ a nu he ha kɛɛ?
10 Moo hyɛ bɔ nɛ Adam kɛ Hawa maa nu he ha benɛ a pee yayami ɔ. Yayami nɛ a pee ɔ ná a he numi nɔ he wami wawɛɛ. Benɛ Adam kɛ Hawa tsɔ atua a se ɔ, amlɔ nɔuu nɛ a he nile bɔni mɛ fɔ bumi. Ejakaa a gbo mlaa nɛ ngɛ a “tsui mi” ɔ nɔ tue. (Rom. 2:15) A nu he kaa níhi yɛ nɔ saminya ngɛ a mi. Enɛ ɔ he ɔ, a na kaa e sa nɛ a ngɔ nɔ́ kɛ ha a nɔmlɔ tso ɔ he, nɛ a laa a he kɛ je a Bɔlɔ ɔ hɛ mi kaa bɔ nɛ ke nɔ ko ya ju nɛ e ya laa e he ɔ. (1 Mose 3:7, 8) Jamɛ a be ɔ ji kekleekle be nɛ Adam kɛ Hawa a he nile bɔni mɛ fɔ bumi, a hao, nɛ zo hu gbe mɛ. He numi nɛ ɔ ye mɛ awi kɛ yaa si ligbi nɛ a gbo.—1 Mose 3:16-19.
11. Kɛ mluku nɛ wa yi ɔ ná wa nɔ he wami ha kɛɛ?
11 Akɛnɛ wɔ hu wa yi mluku he je ɔ, behi fuu ngɛ nɛ wa he nile buɔ wɔ fɔ, zo gbeɔ wɔ, nɛ wa haoɔ wawɛɛ. Nyagbahi kɛ nɔ́ yeyee nɛ waa kɛ kpeɔ tsuo je mluku nɛ wa yi ɔ. Ke wa bɔ mɔde kaa mɛni po ɔ, wa be nyɛe ma tsu nyagba nɛ ɔmɛ a he ní ngɛ wa dɛ he. Mɛni he je? Ejakaa, kaa bɔ nɛ Baiblo ɔ de ɔ, a ngɔ adebɔ ní ɔmɛ “kɛ wo yaka níhi a sisi.” (Rom. 8:20) Munyu nɛ ɔ ji anɔkuale ngɛ adesahi tsuo a blɔ fa mi. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, mwɔnɛ ɔ, nihi babauu ngɛ mɔde bɔe kaa a ma dla zugba a, a maa po yiwutso níhi a se, a maa ye bua nihi konɛ a ná níhi nɛ a hia ngɛ si himi mi, nɛ a ha nɛ ta se nɛ po. Se a mɔde bɔmi ɔ tsuo yi manye. Mɛni blɔ nɔ nɛ kpɔmi nɔ́ ɔ ma je wɔ kɛ je si fɔfɔɛ nɛ ɔmɛ a mi?
12. Mɛni hɛ nɔ kami nɛ kpɔmi nɔ́ ɔ ha nɛ wa ná?
12 Kpɔmi nɔ́ ɔ ha wɔ hɛ nɔ kami kaa ‘adebɔ ní ɔmɛ nitsɛmɛ maa ye a he kɛ je puɛmi nyɔguɛ yemi ɔ mi.’ (Rom. 8:21) Enɛ ɔ tsɔɔ kaa ke wa ye mluku ngɛ paradeiso ɔ mi ɔ, wa be hiɔ nue nɛ wa be haoe hu. Jehanɛ hu ɔ, wa he nile be wɔ fɔ bue, nɛ wa be tsui yee hu. Mɔde nɛ wa bɔɔ kaa wa ma dla zugba a, nɛ waa hi si ngɛ tue mi jɔmi mi ɔ be yaka pee ejakaa Yesu Kristo, nɔ nɛ e kpɔ̃ wɔ ɔ maa ye nɔ kaa “Ganɔ Nɛ E Yi Nɔ Jɔ.”—Yes. 9:6, 7.
13. Ke o ngɛ o he dlae kɛ ha jeha nɛ ɔ Kaimi ɔ, mɛni ji nɔ́ kpa ko hu nɛ o ma nyɛ ma susu he?
13 Moo hyɛ bɔ nɛ o si himi maa pee ha ke o ye mluku. Daa ligbi ɔ, o maa te si kɛ nɔmlɔ tso mi he wami kpakpa, o be gbeye yee kaa hwɔ maa ye o suɔli, o maa nu hiɔ, aloo o ma gbo. Amlɔ nɛ ɔ po ɔ, o tue mi ma nyɛ maa jɔ mo ke ‘o pɛtɛ hɛ kɛ nɔ fɔmi nɛ he wa nɛ ngɛ kaa osɛkɛ kɛ ha susuma nɛ ngɛ gbugbuugbu nɛ e pi si kpɛii hulɔ’ ɔ he ɔ. (Heb. 6:18, 19) Kaa bɔ nɛ osɛkɛ haa nɛ mele daa si ɔ, hɛ kɛ nɔ fɔmi nɛ o ngɛ kaa Kristofono ɔ ma ha nɛ o hemi kɛ yemi ɔ maa pi si, nɛ e maa ye bua mo konɛ o nyɛ nɛ o da kahi tsuo nɛ o kɛ ngɛ kpee ɔ nya. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, o ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa Yehowa “ba peeɔ nihi nɛ a ngɛ e se blɔ hlae wawɛɛ ɔmɛ a hiɔ wolɔ.” (Heb. 11:6) Wa ma nyɛ ma ná bua womi mwɔnɛ ɔ, nɛ hɛ kɛ nɔ fɔmi nɛ́ wa ngɛ kɛ ha hwɔɔ se ɔ hu maa ba mi kɛ gu kpɔmi nɔ́ ɔ pɛ nɔ.
KPƆMI NƆ́ Ɔ MA HA NƐ HUƐ BƆMI KPAKPA MAA HI WAA KƐ YEHOWA WA KPƐTI
14. Kɛ yayami sa huɛ bɔmi nɛ ngɛ waa kɛ wa Bɔlɔ ɔ wa kpɛti ɔ he ha kɛɛ, nɛ mɛni he je?
14 Kɛ je benɛ Adam kɛ Hawa pee yayami ɔ, adesahi je a he kɛ je Mawu he. Baiblo ɔ po tsɔɔ kaa adesahi tsɔ a he kulaa kɛ je a Bɔlɔ ɔ he. (Rom. 8:7, 8; Kol. 1:21) Mɛni he je? Ejakaa Yehowa ye mluku nɛ e sume yayami. Baiblo ɔ de ngɛ Yehowa he ke: “O hɛngmɛ ngɛ klɔuklɔu pe nɛ́ o maa hyɛ ní yayamihi, nɛ o be nyɛe maa hyɛ nɛ ní yayamihi maa hi nɔ yae.” (Hab. 1:13) Yayami ha nɛ blɔ agbo ba adesahi kɛ Mawu a kpɛti. Enɛ ɔ he ɔ, wa ti nɔ ko nɔ ko be nyɛe maa su Mawu he kaa ja a ngɔ nɔ́ ko kaa bridge kɛ fɔ waa kɛ Mawu wa kpɛti, nɛ wa nyɛɛ nɔ kɛ su e he. Nɛ kpɔmi nɔ́ ɔ pɛ nɛ ma nyɛ ma tsu yi mi tomi nɛ ɔ he ní.
15. Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ kpɔmi nɔ́ ɔ dla waa kɛ Mawu wa kpɛti, nɛ mɛni lɛ je mi kɛ ba?
15 Baiblo ɔ tsɔɔ kaa Yesu “ji kpatami afɔle kɛ ha wa he yayami ɔmɛ.” (1 Yoh. 2:2) Mɛni blɔ nɔ nɛ Yehowa gu kpɔmi nɔ́ ɔ nɔ kɛ kpata wa he yayami ɔmɛ? Ngɛ anɔkuale mi ɔ, pi Mawu suɔmi nya ji kaa e Bi ɔ nɛ ba gbo. Se kɛ gu e Bi ɔ gbe nɔ́ ɔ nɔ ɔ, Yehowa je e dami sane yemi ɔ kpo heii. E gbenɔ ɔ ha nɛ Yehowa na nɔ́ ko nɛ e maa da nɔ kɛ dla e kɛ adesahi a kpɛti ekohu. (Rom. 3:23-26) E naa nihi nɛ a kɛ anɔkuale yemi sɔmɔ lɛ loko Yesu ba gbo ɔ po kaa dali. (1 Mose 15:1, 6) Ngɛ mɛni blɔ nɔ? Yehowa da kpɔmi nɔ́ ɔ nɛ e kɛ ma ha hwɔɔ se ɔ nɔ kɛ bu mɛ dali. E ngɛ nɔ mi mami kaa e Bi Yesu, maa ngɔ e he kɛ ha kaa kpɔmi nɔ́ kokooko. (Yes. 46:10) Kpɔmi nɔ́ ɔ bli blɔ konɛ huɛ bɔmi kpakpa nɛ hi adesahi kɛ Mawu a kpɛti.
16. Mɛni ji nɔ́ kpa ko hu nɛ wa ma nyɛ ma susu he loko jeha nɛ ɔ Kaimi ɔ nɛ su? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)
16 Moo hyɛ bɔ nɛ kɛ gu kpɔmi nɔ́ ɔ nɔ ɔ, huɛ bɔmi kpakpa ngɛ waa kɛ Mawu wa kpɛti ha. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, o ma nyɛ ma tsɛ Yehowa ke o “Tsɛ,” kaa bɔ nɛ Yesu tsɔɔ wɔ ɔ. (Mat. 6:9) Nɛ be komɛ po ɔ, o ma nyɛ ma tsɛ Yehowa ke o “Huɛ.” Ke wa ma tsɛ Yehowa ke “Tsɛ” loo “Huɛ” ɔ, e sa nɛ waa pee jã kɛ he si bami kɛ bu nɛ mi kuɔ. Mɛni he je? Ejakaa wa ji yayami peeli, nɛ wa be nyɛe maa hɛ kɛ su Yehowa he ngɛ wa dɛ he. Ke pi kpɔmi nɔ́ ɔ he ɔ, jinɛ waa kɛ Yehowa be nyɛe maa nu huɛ kɔkɔɔkɔ. Yehowa ma ‘dla e kɛ níhi tsuo a kpɛti, kɛ gu [Yesu] muɔ ɔ nɛ e plɛ kɛ pue sɛumi tso ɔ nɔ ɔ nɔ, konɛ e ha nɛ tue mi jɔmi nɛ ba.’ (Kol. 1:19, 20) Enɛ ɔ he je nɛ amlɔ nɛ ɔ nɛ wa yi mluku po ɔ, huɛ bɔmi kpakpa ma nyɛ maa hi waa kɛ Yehowa wa kpɛti ɔ nɛ.
Yesu gbenɔ ɔ pɛ lɛ ma nyɛ ma ha nɛ huɛ bɔmi kpakpa nɛ hi Yehowa kɛ adesahi a kpɛti ekohu (Hyɛ kuku 16)
KPƆMI NƆ́ Ɔ HAA NƐ WA NAA YEHOWA MƆBƆ NAMI Ɔ
17. Mɛni blɔ nɔ nɛ kpɔmi nɔ́ ɔ tsɔɔ kaa Yehowa naa nɔ mɔbɔ? (Efesobi 2:4, 5)
17 Kpɔmi nɔ́ ɔ ha nɛ wa na heii kaa Yehowa “mɔbɔ nami ɔ hiɛ babauu.” Nɛ “be mi nɛ wa gbo ngɛ tɔmihi a mi po ɔ . . . wa ba wami mi.” (Kane Efesobi 2:4, 5.) Nɛ “nihi tsuo nɛ a ngɛ su kpakpa nɛ ma ha nɛ a ná neneene wami” ɔ kpã ngmlaa kɛ ha yemi kɛ buami, ejakaa a na kaa yayami sa a yi kaa tsu nɛ hule pue a nɔ, nɛ a hia nɔ ko nɛ ma je mɛ. (Níts. 13:48) Yehowa ha a ní bimi ɔ heto kɛ gu Matsɛ Yemi ɔ he sane kpakpa a nɛ a fiɛɛ kɛ ha mɛ ɔ nɔ. Lɔ ɔ ma ha nɛ a ma ba le lɛ Mawu ɔ, kɛ Yesu nɛ ji e Bi ɔ. (Yoh. 17:3) Ke Satan susu kaa yayami nɛ Adam kɛ Hawa pee ɔ ma puɛ Mawu yi mi tomi ɔ, lɛɛ e bua po.
18. Be mi nɛ wa ngɛ kpɔmi nɔ́ ɔ he susue ɔ, mɛni e sa nɛ wa kai?
18 Be mi nɛ wa ngɛ se namihi nɛ ngɛ kpɔmi nɔ́ ɔ he ɔ he susue ɔ, e sa nɛ nɔ́ kpa ko nɛ he hia wawɛɛ nɛ hi wa juɛmi mi. Lɔ ɔ ji kaa pi se namihi nɛ wa nine maa su nɔ ɔ pɛ he je nɛ Yehowa kɛ kpɔmi nɔ́ ɔ ha ngɛ. E sa nɛ wa kai kaa e kɛ ha konɛ e kɛ ha e nya nɛ Satan po ngɛ Eden abɔɔ mi ɔ heto. (1 Mose 3:1-5, 15) Yehowa gu kpɔmi nɔ́ ɔ nɔ kɛ tsɔ e biɛ ɔ he. Jehanɛ hu ɔ, e gu nɔ kɛ kpɔ̃ wɔ kɛ je yayami kɛ gbenɔ mi kɛ tsɔɔ kaa e ji Mawu nɛ ngɛ suɔmi. E ngɛ mi kaa wa ji yayami peeli mohu lɛɛ, se akɛnɛ Yehowa naa nɔ mɔbɔ he je ɔ, e ha wɔ hu he blɔ nɛ waa tsɔɔ kaa Satan ji lakpatsɛ. (Abɛ 27:11) Lɔ ɔ he ɔ, mɛni o maa pee kɛ tsɔɔ kaa o bua jɔ kpɔmi nɔ́ ɔ he? Wa maa na sane bimi nɛ ɔ heto ngɛ ní kasemi nɛ nyɛɛ se ɔ mi.
LA 19 Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye Ní ɔ
a MUNYU NƐ A TSƆƆ SISI: Kpɔmi nɔ́ ji hiɔ nɛ a woɔ konɛ nɔ ko nine nɛ su nɔ́ ko nɛ laa nɔ ekohu, loo konɛ a ngmɛɛ nɔ ko he. Yesu gbenɔ afɔle sami ɔ ji kpɔmi nɔ́ ejakaa e ha nɛ adesahi nɛ a peeɔ tue bumi ɔ ye a he kɛ je yayami kɛ gbenɔ nyɔguɛ yemi sisi.