Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • km 5/96 bf. 3-6
  • “Tsuijurɔ Naa Halɔ Nyɔŋmɔ Sumɔɔ”

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • “Tsuijurɔ Naa Halɔ Nyɔŋmɔ Sumɔɔ”
  • Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ—1996
Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ—1996
km 5/96 bf. 3-6

“Tsuijurɔ Naa Halɔ Nyɔŋmɔ Sumɔɔ”

1 Yehowa ji Nihalɔ ni fe fɛɛ. Lɛ efee “ŋwɛi kɛ shikpɔŋ kɛ ŋshɔ kɛ nubui ni baa lɛ.” (Kpoj. 14:7) Kɛfata he lɛ, “lɛ moŋ edɛŋ wala kɛ mumɔ kɛ nii fɛɛ jɛɔ haa gbɔmɛi fɛɛ. Ejaakɛ emli nɔŋŋ wɔhiɛ kamɔ ni wɔtsiɔ wɔhe ni wɔyɔɔ yɛ.”—Bɔf. 17:25, 28.

2 Yɛ shishitoo mla ni yɔɔ Bɔfoi lɛ Asaji 20:35, akɛ, “nɔ hamɔ mli yɛ jɔɔmɔ fe hemɔ” hewɔ lɛ, belɛ ani eyɛ naakpɛɛ akɛ Yehowa ji “miishɛɛ Nyɔŋmɔ” lɛ? (1 Tim. 1:11, NW) Ekã wɔnɔ akɛ ‘wɔfee Nyɔŋmɔ kaselɔi.’ (Efe. 5:1) No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔnaa nihamɔ mumɔ, taakɛ Yesu wo he ŋaa lɛ.—Luka 6:38.

3 Ni Aaana Nihamɔ Mumɔ: Wɔbaanyɛ wɔkɛ heloonaa nibii, henumɔŋ nibii kɛ mumɔŋ nibii aha. Yesu Kristo ji mɔ ni to okadi lɛ. Beni hɔmɔ yeɔ asafoi lɛ, eha amɛ niyenii, ni etsɔ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔ ekɛ heloonaa nii ha amɛ. (Luka 9:13-17) Yesu fɔ nine etsɛ mɛi fɛɛ ni ‘etɔ amɛ ni amɛjatsui tsii fe amɛ lɛ’ ni amɛba eŋɔɔ kɛha hejɔɔmɔ. (Mat. 11:28) Hɛɛ, ekɛ ekaselɔi lɛ ahenumɔŋ hiamɔ nii ha amɛ. Yesu ji mumɔŋ nihalɔ kpele hu, ejaakɛ beni ena asafoi lɛ, “akɛni etɔ amɛ ni amɛfee yuyaa tamɔ tooi ni kwɛlɔ lɛ,” emusuŋ tsɔ lɛ yɛ amɛhewɔ, kɛkɛ ni “ebɔi amɛ nibii pii tsɔɔmɔ.”—Mat. 9:36; Mar. 6:34.

4 Yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo kasemɔ mli lɛ, wɔ hu wɔmiisumɔ ni wɔkɛ wɔbe, wɔ nyɛmɔi, kɛ nibii krokomɛi aha kɛha mɛi krokomɛi ahilɛ kɛhamɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, fɔlɔi miisumɔ ni amɛkɛ amɛbe babaoo aha amɛbii; esa akɛ gbekɛbii kɛ bulɛ ni sa amɛ fɔlɔi aha amɛ. Ani oyoo akɛ heloo gbɛfaŋ yelikɛbuamɔ he miihia nyɛmi ko yɛ nyɛ asafo lɛ mli? Ani obaanyɛ oye obua yɛ gbɛ ko nɔ? Ekolɛ ebɛ nitsumɔ, loo efee yeyeeye yɛ wɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ hewɔ. Ani obaanyɛ okɛ Ŋmalɛ naa gbɛtsɔɔmɔ ko ni anyɛɔ atsuɔ he nii aha? Enɛ baanyɛ aha ehe ajɔ lɛ yɛ henumɔŋ ni ebaawó mɔ aŋkro nɛɛ nɔ yɛ mumɔŋ.

5 Wɔbaanyɛ wɔwowoo wɔhe hewalɛ yɛ mumɔŋ, ni wɔdamɔ shi shiŋŋ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, ani mɔ ni eda yɛ afii amli, mɔ ni bɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ, loo shiɛlɔ ni leee woloŋ yɛ ni yelikɛbuamɔ he baahia lɛ yɛ daa gbi ŋmalɛ lɛ feemɔ mli, aloo ni esaa ehe kɛha kpeei ayaa? Ani obaanyɛ oye obua yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ? Agbɛnɛ hu, wɔbaanyɛ ni wɔkɛ adesai aje lɛ aja sanekpakpa lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, nihamɔ baa yɛ gbɛi sɔrɔtoi anɔ diɛŋtsɛ.

6 Tooyeli Kɛha Maŋtsɛyeli Nitsumɔ: Wɔ heloo gbɛfaŋ nibii ni wɔkɛyeɔ wɔbuaa Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ ji hegbɛ ni Yehowa kpãa mli kɛhaa ejalɔi. Lɛ diɛŋtsɛ lɛ, etaooo nɔ ko yɛ wɔdɛŋ. Yehowa jajeɔ akɛ: “Ejaakɛ kooŋ looi fɛɛ lɛ minɔŋ, kɛ lɛɛ-kooloi akpei abɔ ni yɔɔ gɔji anɔ lɛ. . . . Je lɛ kɛ emli nii lɛ minɔŋ.” (Lala 50:10, 12) Onia ni wɔtsuɔ wɔkɛyeɔ wɔbuaa Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ ji hiɛsɔɔ ni wɔjieɔ lɛ kpo wɔtsɔɔ nibii fɛɛ ni Yehowa yaa nɔ efeɔ kɛhaa wɔ lɛ. Eyɛ faŋŋ akɛ, wɔ fɛɛ wɔnine shɛɔ Yehowa jɔɔmɔi anɔ yɛ gbɛi sɔrɔtoi anɔ. Ni eji anɔkwale hu yɛ Yehowa tsuji ni hi shi yɛ blema lɛ ahe.

7 Yehowa kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ ha yɛ daa afi kpeei ni yaa nɔ yɛ Israel lɛ he: “Mɔ fɛɛ mɔ aha bɔ ni eeenyɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni Yehowa o-Nyɔŋmɔ lɛ ejɔɔo eha lɛ.” No hewɔ lɛ Israelnyo ko ‘pueŋ yɛ Yehowa hiɛ kɛ edɛ folo.’ (5 Mose 16:16, 17) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Israel maŋ lɛ ŋɔɔ ŋmɛnɛ?

8 Blema Maŋtsɛ David kɛ eheloo gbɛfaŋ nibii babaoo ye bua sɔlemɔtsu lɛ maa. Mɛni kanya lɛ koni efee nakai? Etsɔɔ mli akɛ: “Mi-Nyɔŋmɔ lɛ we lɛ he tsui ni miyɔɔ hewɔ lɛ, miŋɔ mi diɛŋtsɛ mishika kɛ jwiɛtɛi ni miyɔɔ lɛ hu miha yɛ mi-Nyɔŋmɔ lɛ we lɛ hewɔ, esoro nɔ ni misaa mito shia krɔŋkrɔŋ lɛ kwraa.” (1 Kron. 29:3) Ani wɔnuɔ he tamɔ bɔ ni David nu he yɛ Yehowa nitsumɔ lɛ he lɛ?—Wɔma efa ko nɔ mi.

9 David kpɛlɛ nɔ hu akɛ, Yehowa taooo nɔ ko diɛŋtsɛ kɛjɛɛɛ edɛŋ, ejaakɛ ebi akɛ: “Shi, namɔ ji mi, ni namɛi ji mimaŋbii lɛ, ni kulɛ wɔɔnyɛ wɔha tsuijurɔnaa tamɔ nɛkɛ? Ejaakɛ oŋɔɔ fɛɛ jɛ, ni odɛŋ wɔna kɛjɛ, ni wɔŋɔ wɔhaao nɛɛ.” (1 Kron. 29:14) Belɛ suɔmɔ mli ni ajɛɔ atsuɔ onia ahaa Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ ji hegbɛ. Ani okɛ David kpaa gbee?

10 Israel maŋ lɛ hu kɛ nibii ye bua Israel klɛŋklɛŋ sɔlemɔtsu lɛ. Mɛɛ mumɔ kadi nibii ni amɛkɛha lɛ? Aha enɛ hetoo yɛ 1 Kronika 29:9 akɛ: “Ni maŋ lɛ nya yɛ nii ni amɛha yɛ tsuijurɔnaa lɛ hewɔ, ejaakɛ amɛha Yehowa kɛ amɛtsui muu lɛ fɛɛ yɛ suɔmɔ naa.”—Wɔma efa ko nɔ mi.

11 Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ, wɔtsuii ni jieɔ hiɛsɔɔ kpo lɛ tsirɛɔ wɔ koni wɔha babaoo ni wɔkɛha Maŋtsɛyeli lɛ he nibii amli alɛɛ. Wɔtsui fata sane lɛ he, yɛ ŋaawoo ni akɛha yɛ 2 Korintobii 9:7 lɛ hewɔ: “Mɔ fɛɛ mɔ aha bɔ ni ekpɛ mli momo yɛ etsui mli, ni ekajɛ ŋkɔmɔyeli aloo fimɔ mli; ejaakɛ tsuijurɔnaa halɔ Nyɔŋmɔ sumɔɔ.”—Wɔma efa ko nɔ mi.

12 Ani Onia Ko Yɛ Bibioo Tsɔ?: Yɛ wɔ Asafo Woloŋ Nikasemɔ hei, yɛ Maŋtsɛyeli Asa nɔ, yɛ kpeei bibii kɛ kpeei wuji ashishi lɛ, akɛ onia adekai mamɔɔ shi koni mɛi ni sumɔɔ lɛ kɛ shika awo mli kɛha Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ. Mɛi komɛi baanu he akɛ shika ni amɛkɛtsuɔ onia lɛ yɛ “bibioo tsɔ̃.” Ani Yehowa buɔ onia ko ni atsuɔ lɛ akɛ eyɛ “bibioo tsɔ”? Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi Yesu Kristo hiɛ sɔɔ wɔ mɔdɛŋbɔi yɛ heshibaa mli lɛ waa. Enɛ jeɔ kpo yɛ nɔmimaa ni Yesu kɛha nɛɛ mli: “Ni mɔ fɛɛ mɔ ni aaaha mɛi bibii nɛɛ ateŋ mɔ kome nu-hɔɔ kpulu kome pɛ enu yɛ kaselɔ gbɛi anɔ lɛ, lɛlɛŋ miikɛɛnyɛ akɛ, enyɔmɔwoo eŋmɛŋ lɛ gbi ko gbi ko.” (Mat. 10:42) Yɛ ŋmalɛ nɛɛ hewɔ lɛ, ani onia ko yɛ bibioo tsɔ̃?—Wɔma efa ko nɔ mi.

13 Kaimɔ yoo okulafo ohiafo lɛ. Yɛ be mli ni kɛ akɛaato he lɛ, mɛi kɛ shikai babaoo woɔ onia adeka lɛ mli lɛ, “ekɛ leptoi enyɔ (tsaakpoo) bawo mli.” Yesu yóo akɛ, yɛ be mli ni “nɔ ni amɛna ni eteke nɔ lɛ eko amɛkɛ-bawo mli lɛ, . . . ehia mli nii ni ekɛkwɛɔ ehe nɔ lɛ fɛɛ ekɛba-wo mli” lɛ. (Luka 21:1-4) Ani yoo okulafo lɛ ‘ohia mli nii’ lɛ yɛ bibioo tsɔ̃? Dabi, ejaakɛ enikeenii lɛ ha Yesu jie eyi.

14 Taakɛ wɔtsɔ hiɛ wɔle, yɛ sɔlemɔtsu lɛ maa mli lɛ, David kɛɛ, ‘mi diɛŋtsɛ mishika ko yɛ . . . ni miiŋɔ miiha yɛ mi-Nyɔŋmɔ lɛ we lɛ hewɔ, esoro nɔ ni misaa mito shia krɔŋkrɔŋ lɛ kwraa.’ (1 Kron. 29:3) Eji nii ni ena ni eteke nɔ ni ekɛmiiha. Ani efa tsɔ̃ fe bɔ ni aaakpɛlɛ nɔ? Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, akɛ onia babaoo ni etsu lɛ tsu sɔlemɔtsu lɛ maa diɛŋtsɛ he nii, koni shika babaoo ahi sɔlemɔwe lɛ nitoohe lɛ. (1 Maŋ. 7:51) No hewɔ lɛ, akpɛlɛɔ onia fɛɛ onia ni atsuɔ, bibioo loo nɔ ni fa nɔ. Bei abɔ ni no ji nɔ ni okpɛ mli yɛ otsui mli lɛ, bei abɔ ni eji ‘tsuijurɔnaa nii’ lɛ, esaa Yehowa hiɛ.

15 Te Wɔyaa Nɔ Wɔhaa Tɛŋŋ?: Nɔ ni aŋma ahɔ wɔ May 1995 Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ lɛ mli lɛ jie lɛ kpo akɛ, yɛ 1994 sɔɔmɔ afi lɛ mli lɛ, kɛ aja mli lɛ, Ghana nitsumɔ he nine lɛ fite Cedii akpekpei 50 daa nyɔŋ nɔ ni akɛkwɛ Maŋtsɛyeli nitsumɔi ni yaa nɔ yɛ maŋ nɛɛ mli lɛ anɔ. Ejie lɛ kpo akɛ, “yɛ nakai be lɛ mli lɛ, kɛ aja mli lɛ, yelikɛbuamɔ yɛ shika gbɛfaŋ ni nine shɛ nɔ kɛjɛ asafoi fɛɛ ni yɔɔ Ghana kɛ nyɛmimɛi lɛ adɛŋ lɛ bafee ₵1,206,000 daa nyɔŋ nɔ.” Enɛ shiɔ nyɔmɔbɔɔ ni ji Cedii akpekpei 48.8. Akɛ hewalɛwoo ha koni hiɛ asɔ hegbɛ ni wɔyɔɔ akɛ wɔɔtsu onia ni wɔkɛye wɔbua Yehowa nitsumɔ lɛ. Mɛni anyɛ atsu? Wɔkɛ miishɛɛ miibɔ amaniɛ akɛ, kɛ aja mli lɛ, shika ni akɛyeɔ abuaa Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ ni jɛ Ghana fɛɛ lɛ feɔ Cedii akpekpei 3.6 daa nyɔŋ nɔ. Wɔkɛ miishɛɛ diɛŋtsɛ miijie nyɛ fɛɛ nyɛyi yɛ mɔdɛŋ ni nyɛbɔ koni nyɛha Maŋtsɛyeli lɛ he nibii ashwere yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ. Kɛ akɛto he lɛ, shika ni Ghana nitsumɔ he nine lɛ fiteɔ daa nyɔŋ yɛ Maŋtsɛyeli nitsumɔi ni mli lɛɛɔ be fɛɛ be lɛ ebadamɔ Cedi akpekpei 60 agbɛnɛ. Enɛ tsɔɔ akɛ, Ghana nyɛmimɛi lɛ nyɛɔ amɛtsuɔ onia ni shɛɔ ₵60 yɛ ₵1,000 fɛɛ ni aaafite yɛ Maŋtsɛyeli lɛ he nitsumɔi amli lɛ mli. Eji nɔyaa diɛŋtsɛ, nɔyaa fe nyɛsɛɛ afi lɛ nɔ̃ ni wɔtsu ₵24 yɛ ₵1,000 fɛɛ ni aaafite mli lɛ. Nɔ ni nyɛtsu nɛɛ woɔ mɔ hewalɛ.

16 Enɛ kaiɔ wɔ wiemɔ ko ni je kpo yɛ August 1879 Blɔfo Buu Mɔɔ lɛ baafa 2, yɛ saneyitso: “Ani Oosumɔ ‘Zion Buu Mɔɔ’ Lɛ?” shishi. Atsɔɔ mli aha gbɔmɛi lɛ akɛ, “nyɛkasusua yɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ ahe akɛ akɛmiiba shika. Dabi. Wɔheɔ wɔyeɔ akɛ ‘Zion Buu Mɔɔ’ lɛ yɛ YEHOWA akɛ esɛɛfilɔ, ni yɛ be mli ni nɛkɛ sane lɛ ji lɛ, ekpaŋ fai ni asaŋ ebiŋ ni gbɔmɛi aye abua. Beni Mɔ ni kɛɔ akɛ: ‘Shikai kɛ jwiɛtɛi fɛɛ ni yɔɔ gɔji amli lɛ minɔ̃ŋ’ lɛ, nyɛɛɛ ni ekɛ shika ni sa aha lɛ, wɔbaanu shishi akɛ be eshɛ ni esa akɛ wɔkpa woji afeemɔ.” No mli lɛ ‘Zion Buu Mɔɔ’ lɛ komekomei 6,000 pɛ ajaa yɛ jeŋ fɛɛ. Ŋmɛnɛ, akɛ miishɛɛ miija Buu-Mɔɔ lɛ fɛɛ eko ni aaakala lɛ ekomekomei 19,000,000 yɛ jeŋ fɛɛ. Enɛ ji Yehowa webii amumɔ ni ji suɔmɔ mli ni ajɛɔ afeɔ nii, ni akɛtsuɔ teokrase nitsumɔi ahe nii lɛ he odaseyeli. Wɔnuɔ shishi akɛ shika he miihia kɛha Maŋtsɛyeli nitsumɔ. Wɔbɔɔ mɔdɛŋ ni wɔfee wɔ gbɛfaŋnɔ.

17 Nɔ ni Mɛi Komɛi Efee Koni Amɛkɛye Amɛbua: Yɛ maŋ nɛɛ mli lɛ, beni nɔ ni aŋma ahɔ May 1995 Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ lɛ mli lɛ gbala wɔjwɛŋmɔ kɛtee Ghana nitsumɔ he nine lɛ shika shidaamɔ nɔ lɛ, gbekɛbii kɛ onukpai fɛɛ tsu he nii yɛ gbɛ kpakpa nɔ, taakɛ wɔtsi tã momo lɛ. Wolo ko ni Asafo lɛ nine shɛ nɔ kɛjɛ nyɛmi nuu fioo ko ŋɔɔ lɛ fã ko kaneɔ akɛ: “Mikɛ shika ni mina kɛjɛ maŋo halamɔ mli lɛ eko miimaje . . . ni mikɛye mabua nitsumɔ he nine lɛ. Mikɛ fioo hu baaha ni mikɛye mabua Maŋtsɛyeli Asa lɛ ni eshɛ he ni abaaha yiteŋ lɛ. . . . Miji gbekɛ nuu ni miye afii 9. Nyɔŋmɔ ajɔɔ nitsumɔ ni nyɛtsuɔ lɛ nɔ, ni esa aŋkroaŋkroi atsui he, ni amɛkɛ nibii ni he hiaa lɛ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe, koni wɔnyɛ wɔtsu onia ni wɔkɛye wɔbua nitsumɔ lɛ.” Ekɛ ₵3,500 maje.

18 Nikaselɔi akuu ko ŋma wolo nɛɛ amɛmaje Asafo lɛ, ni ekaneɔ akɛ: “Wɔna bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔɔkpã Maŋtsɛyeli sane lɛ mli kɛya hei ni yɔɔ banee lɛ. No hewɔ lɛ, ákɛ nikaselɔi lɛ, wɔnine eshɛ shika fioo ni ji ₵3,000 nɔ koni wɔkɛfi shiɛmɔ nitsumɔ lɛ sɛɛ.” Aŋkroaŋkroi kɛ wekui krokomɛi kɛ shika maje Asafo lɛ tɛ̃ɛ loo kɛtsɔ amɛ asafoi lɛ anɔ. Wɔ gbɛgbalɔi krɛdɛɛi lɛ ateŋ mɛi komɛi efã ni Asafo lɛ ajie shika falɛ pɔtɛɛ ko kɛjɛ daa nyɔŋ nɔ shika ni akɛyeɔ abuaa amɛ lɛ amli kɛyashi be ko. Aŋkroaŋkroi komɛi hu efã ni amɛ shikatoo hei lɛ ajie shikai komɛi ni amɛkɛfata Asafo lɛ shika he. Mɛi komɛi hu ekɛɛ amɛ shikatoo hei lɛ akɛ amɛfee nakai daa kɛyashi be ko. Obaanyɛ obi nyɛ asafo lɛ woloŋmalɔ lɛ kɛ oosumɔ ni ole Asafo lɛ bank nɔmba kɛ ehe saji kɛha nɛkɛ yiŋtoo nɛɛ. Abaanyɛ ana gbɛi krokomɛi anɔ ni atsɔɔ akɛ shika majeɔ Asafo lɛ yɛ December 1, 1995 Buu Mɔɔ lɛ baafai 30, kɛ 31.

19 Jeŋ Muu Fɛɛ Shiɛmɔ Nitsumɔ ni Mli Lɛɛɔ Lɛ: Nitsumɔ he niji krokomɛi kɛ shika eye ebua Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ yɛ Ghana afii babaoo. Taakɛ nyɛle lɛ, sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ fã ko ni da waa naa egbele yɛ tsutsu Soviet Union kɛ Europa Bokagbɛ, shikpɔŋkukuji ni tsutsu lɛ amɛheee Nyɔŋmɔ nɔ amɛyeee lɛ. Shihilɛ lɛ etsake kwraa, ni akpekpei abɔ yɛ nɛkɛ shikpɔŋkukuji nɛɛ amli ni anɔkwale lɛ he hɔmɔ kɛ kumai miiye amɛ. Akɛni nɛkɛ hei nɛɛ ehi naatsii shishi afii babaoo hewɔ lɛ, Maŋtsɛyeli Asai bɛ jɛmɛ. Ni kɛlɛ mɛi babaoo miike yuu kɛmiiba gbɛjianɔtoo lɛ mli.

20 Yɛ 1993 mli, yɛ “Ŋwɛi Nitsɔɔmɔ” Kpokpaa Wulu nɔ Kpee ni afee yɛ Kiev, yɛ Ukraine lɛ shishi lɛ, abaptisi mɛi 7,402—yibɔ ni fa fe fɛɛ ni abaptisi yɛ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ yinɔsane mli, yɛ tsutsu kɛ ŋmɛnɛ fɛɛ! Shika gbɛfaŋ yelikɛbuamɔ he miihia nɛkɛ shikpɔŋkukuji nɛɛ waa, titri lɛ, yɛ shika helɛtemɔ mli naagbai ni amɛyɔɔ mli lɛ hewɔ. No hewɔ lɛ, aawo nitsumɔ he niji lɛ hewalɛ ni amɛkɛ amɛhe akafɔ jeŋ fɛɛ Asafo lɛ yitso lɛ nɔ tsɔ̃ kɛha shika gbɛfaŋ yelikɛbuamɔ, eyɛ mli akɛ nitsumɔ he niji nɛɛ yeko amɛhe kwraa yɛ shika gbɛfaŋ. Wɔyɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ, mumɔ kpakpa ni ji suɔmɔ mli ni ajɛɔ ayeɔ abuaa ni yaa nɔ bianɛ lɛ baaya hiɛ, bɔni afee ni wɔnyɛ wɔye wɔbua Maŋtsɛyeli Asai pii amaamɔ he nitsumɔ ni yaa nɔ lɛ, ni wɔkɛ wɔhe efɔɔɔ wɔ jeŋ fɛɛ nitsumɔ he yitso lɛ nɔ tsɔ̃ kɛha shika gbɛfaŋ yelikɛbuamɔ. Ákɛ nitsumɔ he nine lɛ, Maŋtsɛyeli Asai amaamɔ ebatsɔ oti krɛdɛɛ ni ma wɔhiɛ. Shi ja nyɛmimɛi eye ebua dani wɔ gbɛjianɔtoo lɛ baaye omanye.

21 Wɔyɛ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi aaafee 48,000 yɛ maŋ nɛɛ mli. Wɔyɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ wɔbaanyɛ ni wɔkɛ shika aye abua teokrase nitsumɔi sɔrɔtoi ni yaa nɔ lɛ bɔ ni sa, yɛ be mli ni wɔyaa nɔ wɔnáa ni wɔhiɛɔ nihamɔ mumɔ ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ mli lɛ. Ekaba akɛ ‘ekpakpa ni wɔfeɔ lɛ aaatɔ wɔ.’—Gal. 6:9.

22 Aatsu nitsumɔi wuji yɛ Brooklyn diɛŋtsɛ, kɛ agbɛnɛ yɛ Buu Mɔɔ Nikasemɔ He ni yɔɔ Patterson, yɛ New York lɛ. Yɛ nibii ni yaa nɔ nɛɛ asɛɛ lɛ, basabasa feemɔi eba shikpɔŋ lɛ nɔ hei sɔrɔtoi. Ehe bahia ni akɛ nibii ni akɛyeɔ abuaa amaje kɛya Rwanda kɛ Bosnia kɛ hei krokomɛi. Yɛ nyɛsɛɛ nyɔji nɛɛ amli lɛ, adebɔɔ mli osharai hu esa wɔ nyɛmimɛi lɛ ahe yɛ gbɛ fɔŋ nɔ, yɛ shikpɔji sɔrɔtoi anɔ, ni ehe bahia ni akɛ nibii aye abua amɛ. Nɔyeli Kuu lɛ ni tsuɔ enɛɛmɛi fɛɛ he nii lɛ eha amɛfite shika babaoo. Yɛ be mli ni nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ bɛŋkɛɔ enaagbee he be fɛɛ be lɛ, abaabi ni Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ kɛ shika aye abua wɔ nyɛmimɛi ni ehia amɛ lɛ babaoo. (Okɛto 1 Yohane 3:17, 18 he.) Babaoo ni wɔnyɛɔ wɔdamɔɔ wɔnaji anɔ akɛ nitsumɔ he nine lɛ, babaoo ebaafee mlɛo kɛha jeŋ fɛɛ nitsumɔ he yitso lɛ akɛ eeetsu ejeŋ muu fɛɛ gbɛnaa nii ni mli lɛɛɔ lɛ he nii.

23 Mɛni Obaanyɛ Ofee? Kɛ oji nitsulɔ ni awoɔ bo nyɔmɔ daa nyɔŋgbele lɛ, mɛni hewɔ okɛ onia ni oootsu kɛha Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ efeee odaa nyɔŋgbele shika gbɛjianɔtoo lɛ fã? Kɛ bo diɛŋtsɛ otsuɔ onitsumɔ hu lɛ, mɛni hewɔ okaiii onia adeka lɛ shii abɔ, yɛ be mli ni awoɔ bo nitsumɔi ni otsuɔ lɛ ahe nyɔmɔ, kɛ agbɛnɛ yɛ bei krokomɛi amli lɛ? Taakɛ wɔna momo lɛ, skul gbekɛbii hu baanyɛ atsu onia. Eba akɛ wɔ fɛɛ wɔhiɛ aaasɔ hegbɛ ni yɔɔ nyam akɛ wɔtsu onia ni wɔkɛfi Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ sɛɛ yɛ wɔ shikpɔŋkuku lɛ mli lɛ.—Abɛi. 11:25.

24 Yɛ be mli ni wɔkɛ nibii fɛɛ ni wɔyɔɔ lɛ sɔmɔɔ Yehowa bianɛ dani Harmagedon aba lɛ, wɔbaanyɛ ni wɔkɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli akwɛ gbɛjianɔtoo hee lɛ be fɛɛ be, akɛni wɔkɛ wɔ heloo gbɛfaŋ nibii tsu nii ni wɔkɛye wɔbua, kɛwo Yehowa hiɛ nyam, beni eha wɔ hegbɛ ni wɔfee nakai lɛ hewɔ. Eba akɛ miishɛɛ aaafata wɔ tsuijurɔnaa nihamɔ lɛ he aba.—Heb. 13:16.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje