Anɔkwale ni Kɔɔ Susuma lɛ He lɛ He Hiaa
“Nyɛaale anɔkwale lɛ, ni anɔkwale lɛ aaaha nyɛye nyɛhe.”—YOHANE 8:32.
1. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔpɛi wɔhemɔkɛyelii ni kɔɔ susuma lɛ kɛ gbele he lɛ mli wɔkwɛ lɛ?
HEMƆKƐYELII ni kɔɔ gbele kɛ Gbele Sɛɛ Shihilɛ he lɛ jɛɔ mɔ jamɔ kɛ ehiŋmɛigbelemɔ mli tsɔsemɔ mli titri. Taakɛ wɔna lɛ, amɛyɛ sɔrɔtoi, kɛjɛ hemɔkɛyeli ni ayɔɔ akɛ susuma lɛ nine shɛɔ enaagbee oti nɔ yɛ fɔmɔ ekoŋŋ shii abɔ sɛɛ lɛ nɔ, aahu kɛyashi susumɔ ni ayɔɔ akɛ shihilɛ shikome pɛ tsɔɔ hé ni mɔ baaya yɛ naagbee kwraa lɛ nɔ. Enɛ hewɔ lɛ, mɔ ko baaná nɔmimaa waa akɛ yɛ naagbee lɛ ekɛ naagbee mɔ kwraa ni yɔɔ diɛŋtsɛ lɛ baatsá kɛfee ekome kɛji egbo, ni mɔ kroko hu baaná nɔmimaa akɛ enine baashɛ Nirvana nɔ, ni mɔ kroko hu baaná nɔmimaa akɛ enine baashɛ ŋwɛi nyɔmɔwoo nɔ. Belɛ, mɛni ji anɔkwale lɛ? Akɛni wɔhemɔkɛyelii náa wɔ subaŋi, nifeemɔi, kɛ yiŋkpɛi anɔ hewalɛ hewɔ lɛ, ani esaaa akɛ wɔsusuɔ nakai sanebimɔ lɛ hetoo ni wɔɔná lɛ he?
2, 3. (a) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ susuma lɛ he lɛ mli hekɛnɔfɔɔ lɛ? (b) Taakɛ ajaje yɛ Biblia lɛ mli lɛ, mɛni ji anɔkwale ni kɔɔ susuma lɛ he?
2 Wolo ni etsɛ fe fɛɛ yɛ je lɛŋ, Biblia lɛ tsɔɔ adesa yinɔsane kɛyaa sɛɛ kɛyaa be mli ni abɔ adesa klɛŋklɛŋ susuma lɛ mli tɔ̃ɔ. Adesai ajeŋ nilee kɛ blema saji bɛ etsɔɔmɔi lɛ amli kwraa. Biblia lɛ jajeɔ anɔkwale ni kɔɔ susuma lɛ he lɛ faŋŋ: Osusuma lɛ ji bo, gbohii lɛ bɛ shihilɛ ko mli kwraa, ni abaatee mɛi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ kaimɔ mli lɛ ashi yɛ lɛ diɛŋtsɛ ebe ni eto mli. Mɛni enɛ ni ooole lɛ baanyɛ atsɔɔ kɛha bo?
3 “Nyɛaale anɔkwale lɛ, ni anɔkwale lɛ aaaha nyɛye nyɛhe,” taakɛ Yesu Kristo kɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ. (Yohane 8:32) Hɛɛ, anɔkwale lɛ haa mɔ yeɔ ehe. Shi mɛni mli anɔkwale ni kɔɔ susuma lɛ he lɛ baaha wɔye wɔhe kɛjɛ?
Heyeli Kɛmiijɛ Gbeyeishemɔ kɛ Nijiaŋwujee Mli
4, 5. (a) Mɛɛ gbeyeishemɔ anɔkwale ni kɔɔ susuma lɛ he lɛ jieɔ kɛjɛɔ jɛmɛ? (b) Gbohiiashitee hiɛnɔkamɔ lɛ wo gbekɛ yoo ko ni he miiye ni ebaagbo lɛ ekãa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
4 “Mɛi pii sheɔ gbele gbeyei ni amɛsumɔɔɔ ni amɛsusuɔ he po,” taakɛ The World Book Encyclopedia kɛɔ lɛ. “Wiemɔ ‘gbele’ lɛ diɛŋtsɛ ebatsɔ nɔ ko ni anyɛɛɛ atsĩ tã yɛ Anaigbɛbii ateŋ,” taakɛ yinɔsaneŋmalɔ ko wie lɛ. Ni yɛ hiŋmɛigbelemɔi komɛi amli lɛ, akɛ agwaseaŋ wiemɔi tamɔ “etsɔ esɛɛ” kɛ “eje mli” fɔɔ nitsumɔ ni akɛwieɔ mɔ ko gbele he. Nɛkɛ gbele he gbeyeishemɔ nɛɛ ji nɔ ni aleee lɛ he gbeyeishemɔ diɛŋtsɛ, ejaakɛ gbele ji teemɔŋ sane kɛha mɛi babaoo. Anɔkwale ni kɔɔ nɔ ni baa kɛji wɔgboi lɛ he lɛ he nilee jieɔ gbeyeishemɔ nɛɛ kɛjɛɔ jɛmɛ.
5 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Michaelyn ni eye afii 15 lɛ jwɛŋmɔŋ shihilɛ he okwɛ. Ená lá mli hela ni atsɛɔ lɛ leukemia lɛ ni amanehulu gbele kã ehiɛ. Enyɛ, Paula, kaiɔ akɛ: “Michaelyn wie akɛ egbaaa enaa akɛ ebaagbo ejaakɛ ele akɛ gbele baahi shi be kukuoo kɛkɛ. Wɔwie Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ kɛ mɛi fɛɛ ni abaatee amɛ shi yɛ mli lɛ ahe saji babaoo. Michaelyn ná Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ gbohiiashitee lɛ mli hemɔkɛyeli ni mli wa waa—ni eyiŋ efeee lɛ kɔshikɔshi kwraa.” Gbohiiashitee hiɛnɔkamɔ lɛ ha gbekɛ yoo ni yɔɔ ekãa nɛɛ ye ehe kɛjɛ gbele he gbeyeishemɔ ni aaaye enɔ kwraa lɛ he.
6, 7. Anɔkwale ni kɔɔ susuma lɛ he lɛ haa wɔyeɔ wɔhe kɛjɛɔ mɛɛ nijiaŋwujee mli? Feemɔ he nɔkwɛmɔnɔ.
6 Te anɔkwale lɛ sa Michaelyn fɔlɔi ahe eha tɛŋŋ? “Wɔbiyoo fioo lɛ gbele lɛ ji nii ni yɔɔ dɔlɛ fe fɛɛ ni eba wɔnɔ dã,” taakɛ etsɛ, Jeff kɛɛ lɛ. “Shi wɔkɛ wɔhe efɔ̃ Yehowa shiwoo ni ji gbohiiashitee lɛ nɔ kwraa, ni wɔmiikpa gbɛ akɛ gbi ko lɛ wɔbaahiɛ wɔsuɔlɔ Michaelyn yɛ wɔdɛŋ ekoŋŋ. Mɛɛ ekomefeemɔ eeeji nɛkɛ!”
7 Hɛɛ, anɔkwale ni kɔɔ susuma lɛ he lɛ hãa mɔ yeɔ ehe kɛjɛɔ nijiaŋwujee ni hiɛnɔkamɔ bɛ mli ni ekolɛ suɔlɔ ko gbele kɛaaba lɛ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, nɔ ko bɛ ni baanyɛ ajie dɔlɛ kɛ awerɛho ni baa kɛ́ suɔlɔ ko gbo lɛ kɛya kwraa. Shi, gbohiiashitee hiɛnɔkamɔ lɛ hãa ŋkɔmɔyeli lɛ baa shi ni ehaa dɔlɛ ni anuɔ he lɛ naadaamɔ feɔ mlɛo.
8, 9. Anɔkwale ni kɔɔ shihilɛ ni gbohii lɛ yɔɔ mli lɛ he lɛ haa wɔyeɔ wɔhe kɛjɛɔ mɛɛ gbeyeishemɔ mli?
8 Ŋmalɛ mli anɔkwale ni kɔɔ shihilɛ ni gbohii lɛ yɔɔ mli lɛ he lɛ hãa wɔyeɔ wɔhe kɛjɛɔ gbohii lɛ agbeyeishemɔ hu mli. Kɛjɛ be mli ni amɛbale anɔkwale nɛɛ, mɛi babaoo ni tsutsu ko lɛ apasa hemɔkɛyeli mli kusum nifeemɔi ni kɔɔ gbohii lɛ ahe lɛ efimɔ amɛ lɛ haooo amɛhe yɛ loomɔi, okadii, sɛbɛi, kɛ wɔŋjamɔ nifeemɔi ahe dɔŋŋ, ni amɛshãaa afɔlei ni jara wa dɔŋŋ akɛ amɛkɛmiikpata amɛ blematsɛmɛi lɛ koni amɛkɛtsĩ amɛ gbɛ ní amɛkaku amɛsɛɛ amɛbahao hiɛkalɔi lɛ. Lɛɛlɛŋ, akɛni gbohii lɛ “amɛleee nɔ ko nɔ ko” kwraa hewɔ lɛ, nɛkɛ nifeemɔi nɛɛ tsuuu nɔ ko.—Jajelɔ 9:5.
9 Anɔkwale ni kɔɔ susuma lɛ he ní anaa yɛ Biblia lɛ mli lɛ haa mɔ yeɔ ehe, ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ nɔ hu lɛɛlɛŋ. Shi susumɔ gbɛkpamɔ ko ni yɔɔ sɔrɔto kwraa ni Biblia lɛ kɛhaa bo lɛ hu he okwɛ.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 29]
Anɔkwale ni kɔɔ susuma lɛ he lɛ haa oyeɔ ohe kɛjɛɔ gbele gbeyeishemɔ, gbohii lɛ agbeyeishemɔ, kɛ nijiaŋwujee ni suɔlɔ ko gbele kɛbaa lɛ mli