Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • ip-1 yitso 3 bf. 22-36
  • “Nyɛbaa Ko ní Wɔbatao Naa”

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • “Nyɛbaa Ko ní Wɔbatao Naa”
  • Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ I
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Mumɔŋ Hela Naa Tsabaa
  • Faikpamɔ Wiemɔ ni Ja, ni Tsɔɔ Musuŋtsɔlɛ
  • Yaafo Lala yɛ Maŋtiase ni Asumɔɔ lɛ Hewɔ
  • Yehowa Baatsuu Ewebii Ahe
  • Saji Ni Aaajaje Yɛ Nyɔŋmɔ Kɛ Bo Teŋ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1988
  • Yaa Nɔ Omɛ Yehowa
    Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ I
  • Tsuitsakemɔ Sɔlemɔ
    Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ II
  • Yehowa Ewó Enine Nɔ
    Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ I
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ I
ip-1 yitso 3 bf. 22-36

Yitso Etɛ

“Nyɛbaa Ko ní Wɔbatao Naa”

Yesaia 1:10-31

1, 2. Yehowa kɛ Yerusalem kɛ Yuda nɔyelɔi lɛ kɛ maŋbii lɛ toɔ namɛi ahe, ni mɛni hewɔ enɛ sa jogbaŋŋ lɛ?

EKOLƐ Yerusalem maŋbii lɛ baanu he akɛ esa akɛ amɛbu amɛhe bem beni amɛnu naafolɔmɔ wiemɔi ni aŋmala yɛ Yesaia 1:1-9 lɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ amɛbaasumɔ ni amɛkɛ henɔwomɔ agbala jwɛŋmɔ kɛya afɔlei fɛɛ ni amɛshãa amɛhaa Yehowa lɛ nɔ. Shi kɛlɛ, kukuji 10 kɛyashi 15 lɛ kɛ Yehowa hetoo ni kumɔɔ mɔ eshwieɔ shi kwraa haa yɛ nɛkɛ sui nɛɛ ahe. Ejeɔ shishi akɛ: “Nyɛ Sodom lumɛi, nyɛboa Yehowa wiemɔ lɛ toi! Nyɛ Gomora maŋ, nyɛfea toi nyɛhaa wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ mla lɛ!”—Yesaia 1:10.

2 Akpata Sodom kɛ Gomora hiɛ, jeee yɛ amɛbɔlɛnamɔ mli jeŋba shara lɛ hewɔ kɛkɛ, shi moŋ yɛ amɛtsuiwalɛ, kɛ henɔwomɔ subaŋi lɛ hu ahewɔ. (1 Mose 18:20, 21; 19:4, 5, 23-25; Ezekiel 16:49, 50) Eka shi faŋŋ akɛ, mɛi ni boɔ Yesaia toi lɛ ahiɛ baafee amɛ yaa akɛ amɛaanu akɛ, akɛ amɛ miito nakai maŋtiasei ni alomɔ amɛ lɛ mli bii ahe.a Shi Yehowa naa ewebii taakɛ amɛji lɛ pɛpɛɛpɛ, ni Yesaia gbɔjɔɔɔ Nyɔŋmɔ shɛɛ sane lɛ mli koni eha ‘amɛtoiiaŋ afɛ̃lɛ̃ amɛ.’—2 Timoteo 4:3.

3. Mɛni Yehowa tsɔɔ beni ekɛɛ akɛ gbɔmɛi lɛ afɔleshaai lɛ ‘eje etsine’ lɛ, ni mɛni hewɔ eba lɛ nakai lɛ?

3 Kadimɔ bɔ ni Yehowa nuɔ ewebii lɛ ajamɔ ni etsɔ kusum nifeemɔ ko kɛkɛ lɛ he ehaa. “Yehowa kɛɛ: Mɛni nyɛfɔlei babaoo lɛ feɔ haa mi? Shãa afɔlei ni akɛ too agboi shãa lɛ kɛ lɛ̀ɛ kooloi afɔ lɛ eje mitsine, ni tsinai kɛ too gwantɛŋi kɛ too kpakpoi alá lɛ esaaa mihiɛ!” (Yesaia 1:11) Gbɔmɛi lɛ ahiɛ ekpa amɛhe nɔ akɛ Yehowa kɛ ehiɛ efɔ̃ɔɔ amɛfɔleshaai lɛ anɔ. (Lala 50:8-13) Nibii ni adesai kɛaaha lɛ lɛ eko kwraa he ehiaaa lɛ. No hewɔ lɛ, kɛ́ gbɔmɛi lɛ susuɔ akɛ amɛmiifee Yehowa ejurɔ ko kɛ amɛfɔleshaai ni jɛɛɛ amɛtsui muu fɛɛ mli lɛ, no lɛ amɛtɔ̃ kwraa. Yehowa kɛ mfonirifeemɔ wiemɔ ni mli wa waa tsu nii. Abaanyɛ atsɔɔ wiemɔ “eje mitsine” lɛ shishi hu akɛ “etĩ mi” loo “mitɔ.” Ani ole bɔ ni anuɔ he ahaa kɛji aye nii atɔ fe nine ní hiɛ gba niyenii ko nɔ lɛ, efeɔ mɔ taŋ ehaa? Yehowa nu he nakai pɛpɛɛpɛ yɛ nakai afɔleshaai lɛ ahe—amɛyɛ taŋ diɛŋtsɛ kɛha lɛ!

4. Yesaia 1:12 tsɔɔ bɔ ni gbɔmɛi lɛ apuemɔ yɛ sɔlemɔwe ni yɔɔ Yerusalem lɛ he bɛ sɛɛnamɔ ko lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Yehowa tee nɔ akɛ: “Kɛji nyɛba nyɛbapue yɛ mihiɛ lɛ, namɔ taoɔ enɛ yɛ nyɛdɛŋ akɛ nyɛbanaanaa mikpoi lɛ anɔ?” (Yesaia 1:12) Ani jeee Yehowa diɛŋtsɛ mla lɛ biɔ akɛ gbɔmɛi lɛ ‘abapue yɛ ehiɛ,’ ni tsɔɔ akɛ, amɛba esɔlemɔwe ni yɔɔ Yerusalem lɛ? (2 Mose 34:23, 24) Hɛɛ, shi amɛbaa jɛmɛ ákɛ kusum nifeemɔ ko kɛkɛ, ni amɛkɛ amɛhe woɔ jamɔ krɔŋŋ mli nifeemɔi amli jabejabe ko kɛkɛ, ní amɛhiɛɛɛ jwɛŋmɔi ni mli tse. Yɛ Yehowa hiɛ lɛ, ekpoi lɛ anɔ ni amɛyaa shii abɔ lɛ bafeɔ ‘jɛmɛ naamɔ,’ ni enɛ tsuuu nɔ kpakpa ko fe shikpɔŋ lɛ hiɛ ni woɔ bui kɛkɛ.

5. Mɛni ji jamɔ nifeemɔi ni Yudafoi lɛ tsuɔ he nii lɛ ekomɛi, ni mɛni hewɔ nifeemɔi nɛɛ ebatsɔmɔ “haomɔ” lɛ?

5 Ebɛ naakpɛɛ akɛ Yehowa kɛ wiemɔi ni mli wa bɔi nitsumɔ agbɛnɛ! “Nyɛkɛ yakayaka niyenii afɔlei akabaa dɔŋŋ: eji tsofa-kɛ-ŋma ni mihiɔ! Nyɔɔŋ hee kɛ hejɔɔmɔ gbi kɛ gwai ni nyɛbɔɔ lɛ, nishaianii kɛ gbijurɔyeli fɛɛ lɛ, misumɔɔɔ. Misusuma miihi nyɛnyɔji heei kɛ nyɛgbii juji lɛ; amɛji haomɔ hã mi, etɔ mi po kɛ amɛhiɛmɔ!” (Yesaia 1:13, 14) Ŋmãa afɔlei, tsofa-kɛ-ŋma, Hejɔɔmɔ Gbii, kɛ jamɔ he gwabɔɔi fɛɛ fata Nyɔŋmɔ Mla ni ekɛha Israel lɛ he. Yɛ “nyɔɔŋ heei” agbɛfaŋ lɛ, Mla lɛ kɛ famɔ haa kɛkɛ akɛ aye, shi ato kusum nifeemɔi komɛi ashishi fiofio kɛfata nɛkɛ gbijurɔyeli nɛɛ he. (4 Mose 10:10; 28:11) Abuɔ nyɔɔŋ hee lɛ akɛ hejɔɔmɔ gbi ni ayeɔ daa nyɔŋ nɔ, be mli ni gbɔmɛi lɛ tsuuu nitsumɔ ko kwraa, ni amɛbuaa amɛhe naa po kɛhaa gbɛtsɔɔmɔi kɛjɛɔ gbalɔi lɛ kɛ osɔfoi lɛ aŋɔɔ. (2 Maŋtsɛmɛi 4:23; Ezekiel 46:3; Amos 8:5) Nɛkɛ gbii juji nɛɛ ayeli jeee tɔ̃mɔ. Naagba lɛ yɛ feemɔ ni afeɔ ákɛ kponɔgbɛ nifeemɔ ko kɛkɛ lɛ mli. Kɛfata he lɛ, Yudafoi lɛ kɛ amɛhe miiwo “nishaianii,” ni ji mumɔi atsɛmɔ nifeemɔi amli, kɛfata Nyɔŋmɔ Mla ni aje gbɛ akɛha amɛ ní amɛyeɔ nɔ lɛ he.b Enɛ hewɔ lɛ, jamɔ nifeemɔi ni amɛkɛhaa Yehowa lɛ ji “haomɔ” kɛha lɛ.

6. “Etɔ” Yehowa yɛ mɛɛ shishinumɔ naa?

6 Shi kɛlɛ, te eeefee tɛŋŋ “etɔ” Yehowa hu? Ejaakɛ, kɛ hoo lɛ, eyɛ “[nyɛmɔ] ni fa . . . Egbɔjɔɔɔ ni asaŋ etɔɔɔ lɛ.” (Yesaia 40:26, 28) Yehowa kɛ mfonirifeemɔ wiemɔ ni mli kã shi faŋŋ miitsu nii yɛ biɛ koni wɔnyɛ wɔnu ehenumɔi lɛ ashishi. Ani otere jatsu ko ni tsii waa dã yɛ be kakadaŋŋ mli, aahu akɛ etɔ bo waa fe nine, ni no hewɔ lɛ ooshwe ni oshɛ́ nakai jatsu lɛ ofɔ̃ kɛjɛ onɔ? Nakai ji bɔ ni Yehowa nuɔ ewebii lɛ osato jamɔ mli nifeemɔi lɛ ahe ehaa.

7. Mɛni hewɔ Yehowa ekpa ewebii lɛ asɔlemɔi atoiboo lɛ?

7 Agbɛnɛ Yehowa wie jamɔ mli nifeemɔi ni anaa faŋŋ fe fɛɛ, ni aŋkroaŋkroi tsuɔ he nii lɛ he. “Kɛ nyɛgbɛ nyɛniji amli lɛ, maŋɔ mihiɛ matee nyɛ; ni kɛ nyɛsɔle babaoo tete lɛ, miboŋ nyɛ toi: nyɛniji ahe eyimɔ kɛ lá!” (Yesaia 1:15) Niji amli ni agbɛɔ, ní akpãa niji amli ní aholeɔ nɔ kɛyaa ŋwɛi ji nifeemɔ ko ni tsɔɔ faikpamɔ. Yɛ Yehowa hiɛ lɛ, nɛkɛ nifeemɔ nɛɛ ebatsɔ nɔ ni shishinumɔ bɛ he, ejaakɛ gbɔmɛi nɛɛ aniji ahe eyimɔ kɛ lá. Yiwalɛ nifeemɔ egbɛ eshwã shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ. Anyɛɔ mɛi ni egbɔjɔ lɛ anɔ yɛ he fɛɛ he. Eji nyaŋemɔ nii akɛ gbɔmɛi yiwalɔi, kɛ hiɛjoolɔi ni tamɔ nɛkɛ aaasɔle amɛha Yehowa ni amɛbi edɛŋ jɔɔmɔi. Ebɛ naakpɛɛ akɛ Yehowa kɛɔ akɛ, “miboŋ nyɛ toi”!

8. Mɛɛ tɔ̃mɔ Kristendom tɔ̃ɔ ŋmɛnɛ, ni Kristofoi komɛi gbeeɔ tsɔne ni tamɔ nakai nɔŋŋ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Yɛ wɔgbii nɛɛ amli lɛ, Kristendom hu nyɛɛɛ ekɛ esɔlemɔi foji ni etĩɔ mli ekɛɔ be fɛɛ be kɛ ejamɔ mli “nitsumɔi” lɛ aná Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ. (Mateo 7:21-23) Ehe miihia waa ní wɔkagbee tsɔne ni tamɔ nakai nɔŋŋ mli. Bei komɛi lɛ, Kristofonyo nyɛɔ eshaneɔ kɛgbeeɔ esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ mli, ni no sɛɛ lɛ esusuɔ akɛ kɛ́ ekɛ nɔ ni efeɔ lɛ to ní eha nitsumɔi ni etsuɔ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ tee hiɛ kɛkɛ lɛ, enitsumɔi lɛ baajie esha ni efee lɛ ní ekɛ lɛ baaba eŋɛlɛ nɔ pɛpɛɛpɛ ekoŋŋ. Yaka deŋmegbomɔ ni tamɔ nɛkɛ esaaa Yehowa hiɛ. Tsabaa koome pɛ yɔɔ kɛha mumɔŋ hela, taakɛ kukuji ni nyiɛ sɛɛ yɛ Yesaia wolo lɛ mli lɛ tsɔɔ lɛ.

Mumɔŋ Hela Naa Tsabaa

9, 10. Te hetsemɔ he hiaa yɛ Yehowa jamɔ mli eha tɛŋŋ?

9 Agbɛnɛ Yehowa, Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ lɛ, tsake kɛtee wiemɔ ni miishɛɛ kɛ faikpamɔ yɔɔ mli. “Nyɛjua nyɛhe, nyɛtsumɔa nyɛhe! Nyɛjiea nyɛnifeemɔ nii fɔji lɛ kɛjɛa mihiɛ! Nyɛfɔ̃ɔa efɔŋfeemɔ! Nyɛkasea ekpakpafeemɔ! Nyɛtaoa jalɛsaneyeli sɛɛgbɛ! Nyɛkãa amimyelɔ! Nyɛyea awusã sane nyɛhaa lɛ! Nyɛfãa okulafo he!” (Yesaia 1:16, 17) Wɔnaa famɔi loo kitai nɛɛhu ni tsara nɔ, ni akɛmiiha yɛ biɛ. Amɛteŋ klɛŋklɛŋ ejwɛ lɛ tsɔɔ nifeemɔi ni ehiii, kɛ shishinumɔ akɛ amɛkɔɔ esha ni amɛaajie yɛ amɛhe lɛ he; naagbee nɔ enumɔ lɛ ji nifeemɔi kpakpai ni haa mɔ náa Yehowa dɛŋ jɔɔmɔi.

10 Hejuu kɛ hetsuumɔ etee nɔ efee jamɔ krɔŋŋ fã ko ni he hiaa waa be fɛɛ be. (2 Mose 19:10, 11; 30:20; 2 Korintobii 7:1) Shi Yehowa miitao ni hetsuumɔ lɛ aya shɔŋŋ, kɛya ejálɔi lɛ atsui mli tɔ̃ɔ diɛŋtsɛ. Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ ji jeŋba kɛ mumɔŋ hetsemɔ, ni enɛ ji nɔ ni Yehowa wieɔ he lɛ. Klɛŋklɛŋ kitai enyɔ ni yɔɔ kuku 16 lɛ jeee sane mlitĩi folo ko kɛkɛ. Hebri wiemɔ he nilelɔ ko tsɔɔ mli akɛ klɛŋklɛŋ nɔ̃ lɛ, ni ji “nyɛjua nyɛhe” lɛ, kɔɔ klɛŋklɛŋ nifeemɔ ni ji hetsuumɔ he, ni nɔ ni ji enyɔ, ni ji “nyɛtsumɔa nyɛhe” lɛ, tsɔɔ nifeemɔ ni yaa nɔ, ni akɛhiɛɔ nakai hetsemɔ lɛ mli daa.

11. Kɛ́ wɔɔwu wɔshi esha lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee, ni mɛni esaaa akɛ wɔfeɔ kɔkɔɔkɔ?

11 Wɔnyɛŋ wɔkɛ nɔ ko nɔ ko atee Yehowa. (Hiob 34:22; Abɛi 15:3; Hebribii 4:13) No hewɔ lɛ, kita ni ewo akɛ, “Nyɛjiea nyɛnifeemɔ nii fɔji lɛ kɛjɛa mihiɛ” lɛ baanyɛ atsɔɔ nɔ kome pɛ—kpamɔ ni wɔɔkpa efɔŋfeemɔ kwraa. Enɛ tsɔɔ ka ni wɔkaŋ akɛ wɔkɛ esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ he lɛ aaato, ejaakɛ nakai feemɔ ji esha diɛŋtsɛ hu. Abɛi 28:13 lɛ bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Mɔ ni tsimɔɔ enɔtɔmɔ nɔ lɛ, eshwereŋ; shi mɔ ni jajeɔ ni efɔ̃ɔ lɛ, anaa lɛ mɔbɔ.”

12. (a) Mɛni hewɔ ehe hiaa ni ‘wɔkase ekpakpafeemɔ’ lɛ? (b) Onukpai lɛ titri baanyɛ amɛkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni akɛha akɛ ‘atao jalɛ sɛɛgbɛ’ ni ‘akã amimyelɔ’ lɛ atsu nii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Nibii babaoo yɛ ni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ nifeemɔi kpakpai ni Yehowa fãa akɛ afee yɛ Yesaia yitso 1 kuku 17 lɛ. Kadimɔ akɛ ekɛɛɛ kɛkɛ akɛ ‘nyɛfea ekpakpa,’ shi moŋ ‘nyɛkasea ekpakpafeemɔ.’ Ebiɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ yɛ teemɔŋ dani anyɛ anu nɔ ni ja yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ shishi, ní asumɔ akɛ aaafee. Kɛfata he lɛ, Yehowa ekɛɛɛ kuku kɛkɛ akɛ ‘nyɛyea jalɛ sane,’ shi moŋ ekɛɛ ‘nyɛtaoa jalɛsaneyeli sɛɛgbɛ.’ Ehe miihia ní onukpai ni yɔɔ niiashikpamɔ lɛ po atao Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli jogbaŋŋ koni amɛnyɛ amɛna jalɛ gbɛ yɛ saji ni yɔɔ haŋtsii amli. Eji sɔ̃ ni kã amɛnɔ hu akɛ ‘amɛkã amimyelɔ lɛ,’ taakɛ Yehowa kɛ famɔ ha kɛtsa nɔ lɛ. Nɛkɛ gbɛtsɔɔmɔi nɛɛ ahe miihia kɛha Kristofoi nɔkwɛlɔi ŋmɛnɛ, ejaakɛ amɛmiisumɔ ni amɛbu asafoku lɛ he kɛjɛ “klaji fulɔi” ahe.—Bɔfoi lɛ Asaji 20:28-30.

13. Wɔbaanyɛ wɔkɛ kitai ni awo yɛ awusã kɛ okulafo he lɛ atsu nii ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

13 Naagbee famɔi enyɔ lɛ kɔɔ Nyɔŋmɔ webii ateŋ mɛi ni anyɛɔ ayeɔ amɛ amim fe fɛɛ—awusãi kɛ okulafoi lɛ ahe. Je lɛ sumɔɔ ni eye aŋkroaŋkroi nɛɛ amim ni ená amɛhe sɛɛ be fɛɛ be; esaaa akɛ ebaa lɛ nakai yɛ Nyɔŋmɔ webii ateŋ. Onukpai ni yɔɔ suɔmɔ lɛ ‘yeɔ’ awusãi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ‘asane’ amɛhaa amɛ, ni amɛyeɔ amɛbuaa amɛ koni amɛná jalɛsaneyeli kɛ hebuu yɛ jeŋ ni taoɔ ni ená amɛhe sɛɛ ní efite amɛ lɛ mli. Onukpai lɛ ‘fãa’ okulafo ‘he,’ aloo taakɛ bɔ ni Hebri wiemɔ lɛ shishinumɔ hu baanyɛ afee lɛ, “amɛbɔɔ mɔdɛŋ” amɛhaa lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Kristofoi fɛɛ miisumɔ ni amɛfee abobaahe, miishɛjemɔ, kɛ jalɛsaneyeli jɛɛhe kɛha ohiafoi ni yɔɔ wɔteaŋ lɛ, ejaakɛ amɛjara wa yɛ Yehowa hiɛ.—Mika 6:8; Yakobo 1:27.

14. Mɛɛ shɛɛ sane kpakpa yɔɔ Yesaia 1:16, 17 lɛ?

14 Kwɛ shɛɛ sane kpakpa ni yɔɔ shiŋŋ, ni Yehowa kɛhaa kɛtsɔ nɛkɛ famɔi nɛɛhu nɛɛ anɔ! Bei komɛi lɛ, mɛi ni kɛ amɛhe yawoɔ esha mli lɛ tsɔɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛyiŋ akɛ amɛbɛ nyɛmɔ ní amɛkɛaafee nɔ ni ja. Susumɔi ni tamɔ nɛkɛ haa mɔ nijiaŋ jeɔ wui. Kɛfata he lɛ, amɛjaaa. Yehowa le—ni eetao ni wɔle—akɛ kɛtsɔ E-yelikɛbuamɔ nɔ lɛ, eshafeelɔ fɛɛ eshafeelɔ baanyɛ atsake eshafeemɔ gbɛ ni ekɔ lɛ, ní eku esɛɛ, ní efee nɔ ni ja.

Faikpamɔ Wiemɔ ni Ja, ni Tsɔɔ Musuŋtsɔlɛ

15. Bei komɛi lɛ, te anuɔ wiemɔ kuku ni ji “nyɛbaa ko ní wɔbatao naa” lɛ shishi yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ ahaa tɛŋŋ, ni mɛni ji eshishinumɔ diɛŋtsɛ?

15 Henumɔ ni Yehowa kɛwie lɛ jie miishɛɛ kɛ musuŋtsɔlɛ babaoo kpo agbɛnɛ. “Yehowa kɛɛ: Nyɛbaa ko ní wɔbatao naa! Kɛ́ nyɛhe eshai lɛ tsuɔ tamɔ lá po, amɛaayɛ tamɔ snoo; kɛ́ amɛtsuɔ tamɔ muneele lɛ, amɛaatsɔmɔ tamɔ too he tsɔi yɛŋ.” (Yesaia 1:18) Bei pii lɛ, anuuu ninefɔɔ ni jeɔ ŋmalɛ fɛfɛo nɛɛ shishi lɛ shishi jogbaŋŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, The New English Bible lɛ kɛɔ akɛ, “Nyɛhaa wɔtaa saji anaa”—tamɔ nɔ ni esa akɛ fãi enyɔ lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ aŋmɛɛ saji komɛi ahe koni gbeekpãmɔ anyɛ aba. Jeee nakai ni! Shwamɔ ko kwraa bɛ Yehowa he, titri lɛ, yɛ bɔ ni ekɛ gbɔmɛi atuatselɔi kɛ osatofoi nɛɛ yeɔ haa lɛ mli. (5 Mose 32:4, 5) Kuku lɛ etsɔɔɔ tipɛŋfoi ateŋ sanegbaa ní mɛi enyɔ lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ baaŋmɛɛ saji ahe koni akɛsaa, shi moŋ kojomɔ he kpee koni akɛ jalɛsaneyeli ama shi. Etamɔ nɔ ni Yehowa miitswa Israel mpoa yɛ biɛ akɛ eba kojomɔhe ní ekɛ lɛ abaye sane.

16, 17. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Yehowa miisumɔ ní ekɛ eshai ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli po ake lɛ?

16 Enɛ baanyɛ afee tamɔ susumɔ ko ni yɔɔ gbeyei waa, shi Yehowa ji Kojolɔ ni yɔɔ mɔbɔnalɛ kɛ musuŋtsɔlɛ fe fɛɛ. Mɔ ko mɔ ko kɛ lɛ yeee egbɔ yɛ bɔ ni ejieɔ eshaifaa kpo etsɔɔ lɛ mli. (Lala 86:5) Lɛ ekome pɛ ebaanyɛ ejie Israel he eshai ni tsuɔ “tamɔ lá” lɛ ní etsumɔ fɛɛ kɛya kwraa, ní eha “[eyɛ] tamɔ snoo.” Adesa mɔdɛŋbɔɔ, nitsumɔi amli gbɛ̀i ni akɛtsuɔ nii, afɔleshaai, loo sɔlemɔ ko kwraa bɛ ni baanyɛ ajie muji ni ji esha lɛ kɛya. Yehowa dɛŋ eshaifaa pɛ baanyɛ ajie esha kɛya. Nyɔŋmɔ kɛ eshaifaa nɛɛ haa yɛ tɛi ni efolɔɔ eshwieɔ shi lɛ anaa, ni nɔ ni fata enɛ he ji anɔkwa heshwamɔ ni jɛ tsui mli.

17 Nɛkɛ anɔkwale nɛɛ he miihia aahu akɛ Yehowa tĩ mli yɛ lalafoo wiemɔ srɔtofeemɔ mli—eshai ni “tsuɔ tamɔ muneele” lɛ baatsɔ tamɔ too he tsɔi yɛŋ hee ni awoko lɛ tsofa. Yehowa miitao ni wɔle akɛ eji Mɔ ni Kɛ eshai Keɔ lɛɛlɛŋ, eshai ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli waa po, shii abɔ ni enaa akɛ wɔjieɔ anɔkwa tsuitsakemɔ kpo lɛ. Mɛi ni ewa kɛha amɛ akɛ amɛaahe amɛye akɛ enɛ ji anɔkwale yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛgbɛfaŋ lɛ baafee jogbaŋŋ akɛ amɛaasusu Manase nɔkwɛmɔnɔ lɛ he amɛkwɛ. Efee eshai ni hiɛdɔɔ yɔɔ he—afii babaoo. Shi kɛlɛ, eshwa ehe ni akɛ ehe ke lɛ. (2 Kronika 33:9-16) Yehowa miitao ni wɔ fɛɛ, kɛ mɛi ni efee eshai ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ hu, ale akɛ ekpeko sɛɛ tsɔ̃ fe bɔ ni ‘wɔɔba ní wɔkɛ lɛ abatao naa.’

18. Mɛɛ nihalamɔ Yehowa kɛfɔ̃ ewebii atuatselɔi lɛ ahiɛ?

18 Yehowa kai ewebii lɛ akɛ amɛyɛ nɔ ni amɛbaahala yɛ sane lɛ mli. “Kɛ nyɛmiisumɔ ni nyɛbo toi lɛ, nyɛaaye shikpɔŋ lɛ nɔ nii kpakpai! Shi kɛji nyɛkpɛlɛɛɛ ni nyɛtse atua lɛ, klante moŋ aaaye nyɛ! Ejaakɛ Yehowa naabu ewie.” (Yesaia 1:19, 20) Yehowa miima sui anɔ mi yɛ biɛ, ni ekɛ mfonirifeemɔ wiemɔ kroko ni mli kã shi faŋŋ tsu nii yɛ biɛ koni ekɛma oti ni ewieɔ he lɛ nɔ mi. Nɔ ni Yuda baahala lɛ ji enɛ: Eye nii loo aye lɛ. Kɛ amɛyɛ subaŋ ni ji amɛsuɔmɔ mli ni amɛaajɛ amɛbo Yehowa toi ni amɛye ewiemɔi anɔ lɛ, no lɛ amɛbaaye shikpɔŋ lɛ nɔ nii kpakpai lɛ. Shi, kɛ amɛtee nɔ yɛ amɛ atuatsemɔ subaŋ lɛ mli lɛ, no lɛ abaaye amɛ—amɛhenyɛlɔi lɛ aklante baaye amɛ! Etamɔ nɔ ni anyɛŋ asusu he akɛ gbɔmɛi komɛi baahala amɛhenyɛlɔi aklante moŋ, yɛ mɔbɔnalɛ kɛ nii babaoo ni Nyɔŋmɔ ní kɛ eshai keɔ lɛ aaaha amɛ lɛ najiaŋ. Ni kɛlɛ, nakai ji bɔ ni eba lɛ yɛ Yerusalem gbɛfaŋ, taakɛ Yesaia wolo lɛ kukuji ni nyiɛ sɛɛ lɛ tsɔɔ lɛ.

Yaafo Lala yɛ Maŋtiase ni Asumɔɔ lɛ Hewɔ

19, 20. (a) Te Yehowa jie bɔ ni enuɔ kpamɔ ni amɛkpa yɛ esɛɛ lɛ he ehaa lɛ kpo eha tɛŋŋ? (b) ‘Jalɛ hi shi yɛ Yerusalem’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 Yɛ Yesaia 1:21-23 lɛ, wɔnaa he ni efɔŋ ni Yerusalem fee yɛ be nɛɛ mli lɛ tee nɔ aahu kɛyashi. Agbɛnɛ, Yesaia je lala ko ni jɛ mumɔŋ lɛ shishi yɛ yaafo lala, loo yaafo wiemɔ mli akɛ: “Te fee tɛŋŋ ni maŋ ni yeɔ anɔkwa lɛ etsɔ ehe ajwamaŋ nɛɛ? Sá lɛ emli eyi obɔ kɛ jalɛsaneyeli: jalɛ hu hi shi yɛ mli; shi agbɛnɛ awuiyelɔi sɔŋŋ!”—Yesaia 1:21.

20 Kwɛ bɔ ni Yerusalem maŋtiase lɛ egbee shi ehã! Be ko lɛ, eji ŋa anɔkwafo, shi amrɔ nɛɛ etsɔ ehe ajwamaŋ. Mɛni baanyɛ ajie kpamɔ ni amɛkpa yɛ Yehowa sɛɛ kɛ nijiaŋwujee ni enuɔ he lɛ kpo yɛ gbɛ ni mli wa fe nɛkɛ nɔ? “Jalɛ hu hi shi yɛ” maŋtiase nɛɛ mli. Mɛɛ be? Ojogbaŋŋ, dani Israel aaaba shihilɛ mli po, yɛ Abraham gbii lɛ amli tɔ̃ɔ lɛ, no mli lɛ atsɛɔ maŋtiase nɛɛ akɛ Salem. Mɔ ni ye nɔ ji nuu ko ni ji maŋtsɛ kɛ osɔfo fɛɛ. Egbɛi, Melkizedek lɛ, shishi ji “jalɛ maŋtsɛ,” ni eka shi faŋŋ akɛ esa lɛ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. (Hebribii 7:2; 1 Mose 14:18-20) Yɛ Melkizedek sɛɛ aaafee afii 1,000 lɛ, Yerusalem yashɛ he ni kwɔ fe fɛɛ, yɛ David kɛ Salomo maŋtsɛyeli beaŋ. “Jalɛ hu hi shi yɛ mli,” titri lɛ beni emaŋtsɛmɛi lɛ nyiɛ Yehowa gbɛ̀i anɔ ni amɛfee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa amɛha maŋbii lɛ. Shi, beni shɛɔ Yesaia gbii lɛ amli lɛ, no mli lɛ nɛkɛ bei nɛɛ ebatsɔ blema saji ni etsɛ ni akaiɔ kɛkɛ.

21, 22. Jwiɛtɛi fei kɛ wein ni ashi mli nu lɛ tsɔɔ mɛni, ni mɛni hewɔ bɔ ni awie he nɛɛ sa Yuda hiɛnyiɛlɔi lɛ jogbaŋŋ lɛ?

21 Etamɔ nɔ ni hiɛnyiɛlɔi ni yɔɔ maŋbii lɛ ateŋ lɛ ji mɛi ni naagba lɛ fã titri jɛ amɛ. Yesaia tee nɔ kɛ eyaafo lɛ akɛ: “Ojwiɛtɛi lɛ etsɔ jwiɛtɛi fei, ni owein lɛ, ashi mli nu. Olumɛi lɛ kaniŋkajelɔi kɛ julɔi ananemɛi ni; amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ sumɔɔ nyɔɔŋ nii, ni ediɔ nyɔmɔwoo sɛɛ; amɛyeee awusã sane amɛhaaa lɛ, ni okulafo ko sane hu baaa amɛhiɛ.” (Yesaia 1:22, 23) Mfonirifeemɔ wiemɔi enyɔ ni mli kã shi faŋŋ ní awie kɛtsara nɔ oya nɛɛ sáa mɛi ni boɔ toi lɛ ajwɛŋmɔ kɛha nɔ ni baanyiɛ sɛɛ lɛ. Sɔ̃lɔ ni yɔɔ esɔ̃ŋmɛ tsũ mli lɛ kpáa jwiɛtɛi fei lɛ kɛjɛɔ jwiɛtɛi ni esere lɛ hiɛ ni etsiɔ eshwieɔ. Israel lumɛi kɛ kojolɔi lɛ tamɔ jwiɛtɛi fei lɛ, jeee jwiɛtɛi lɛ. Esa akɛ ashɛrɛ amɛ ashwie. Amɛhe bɛ sɛɛnamɔ dɔŋŋ tamɔ bɔ ni wein ní ashi mli nu ní eŋmá kɛ eŋɔɔmɔ egbo lɛ ji lɛ pɛpɛɛpɛ. Esa akɛ atsi dãa ni tamɔ nɛkɛ ashwie!

22 Kuku 23 lɛ tsɔɔ nɔ hewɔ ni saji amlitsɔɔmɔ nɛɛ sa hiɛnyiɛlɔi lɛ. Mose Mla lɛ wó Nyɔŋmɔ webii anɔ, ni eha esoro amɛ kwraa yɛ jeŋmaji krokomɛi lɛ ahe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, efee nakai kɛtsɔ kita ni ewo akɛ amɛbu awusãi kɛ okulafoi ahe lɛ nɔ. (2 Mose 22:22-24) Shi Yesaia gbii lɛ amli lɛ, hiɛnɔkamɔ bibioo ko pɛ awusã yɔɔ akɛ abaaye jalɛ sane aha lɛ. Yɛ okulafo gbɛfaŋ lɛ, enaaa mɔ ko mɔ ko ni baabo esane toi po, aahu ni eeebɔ mɔdɛŋ ni eye ebua lɛ. Dabi, nɛkɛ kojolɔi kɛ hiɛnyiɛlɔi nɛɛ bɛ dekã kwraa kɛmiitsu amɛ diɛŋtsɛ amɛ nibii ahe nii—amɛmiitao nyɔɔŋnii, amɛmiidi nyɔmɔwoo sɛɛ, ni amɛfee amɛhe julɔi ananemɛi, eka shi faŋŋ akɛ amɛbuɔ awuiyelɔi lɛ ahe ni amɛshĩɔ mɛi ni aye amɛ awui lɛ moŋ ni amɛnaa amanehulu. Nɔ ni ehiii fe fɛɛ ji akɛ, amɛfee amɛhe “kaniŋkajelɔi,” loo kuɛŋtilɔi, yɛ efɔŋfeemɔ gbɛ ní amɛkɔ lɛ mli. Kwɛ bɔ ni shihilɛ lɛ yɔɔ mɔbɔ ha!

Yehowa Baatsuu Ewebii Ahe

23. Mɛɛ henumɔi Yehowa jieɔ lɛ kpo yɛ ehaolɔi ahe?

23 Yehowa eŋmɛŋ nɔyeli hegbɛ ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ nɛɛ gbɛ kɛyaŋ naanɔ. Yesaia tee nɔ akɛ: “No hewɔ lɛ Nuntsɔ, Yehowa Zebaot, Israel hewalɔ lɛ wiemɔ nɛ: Ao! maye mihe kɛaajɛ mihaolɔi lɛ adɛŋ, ni matɔ mihe owele yɛ mihenyɛlɔi lɛ anɔ!” (Yesaia 1:24) Akɛ gbɛi etɛ miitsɛ Yehowa yɛ biɛ, ni enɛ maa nuntsɔ ni eji yɛ gbɛ ni ja nɔ kɛ ehewalɛ kpele lɛ nɔ mi. Ekolɛ, wiemɔ ni ewie waa akɛ “Ao!” lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ kɛ efai shi ní etswa akɛ ebaatsu emlifu lɛ he nii lɛ efutu agbɛnɛ. Eka shi faŋŋ akɛ yiŋtoo ko yɛ enɛ he.

24. Mɛɛ hetsuumɔ nifeemɔ ko Yehowa eto eyiŋ yɛ he kɛha ewebii?

24 Yehowa webii lɛ diɛŋtsɛ efee amɛhe ehenyɛlɔi. Amɛsa ŋwɛi oweletɔɔ jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Yehowa ‘baaye ehe kɛaajɛ,’ loo ebaatsi ehe kɛjɛ amɛhe kwraa. Ani enɛ miitsɔɔ akɛ ebaakpata ewebii ni egbɛi kã amɛnɔ lɛ ahiɛ kwraa kɛya naanɔ? Dabi, ejaakɛ Yehowa tee nɔ ewie akɛ: “Ni matsɔ minine kɛaaba onɔ, ni masere ojwiɛtɛi fei lɛ kɛ adi, ni majie omli futumɔ nii lɛ fɛɛ.” (Yesaia 1:25) Agbɛnɛ, Yehowa kɛ gbɛ ni atsɔɔ nɔ atsuuɔ nii ahe lɛ tsu nii yɛ mfonirifeemɔ mli. Bei pii lɛ, blema niiahetsuulɔi lɛ kɛ adi woɔ nii ni atsuuɔ he lɛ mli ni eyeɔ ebuaa kɛjieɔ dade fei lɛ kɛjɛɔ dade ni jara wa lɛ mli. Yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ lɛ, Yehowa, ní enaaa ewebii akɛ efɔŋfeelɔi kɛmɔ shi lɛ, ‘baagbala amɛtoi bɔ ni sa kɛkɛ.’ Ebaajie “futumɔ nii lɛ”—ni ji kuɛŋtilɔi, gbɔmɛi ni esaaa, ni sumɔɔɔ ni amɛkase nii ni amɛbo toi lɛ pɛ kɛjɛ mli.c (Yeremia 46:28) Yesaia ná hegbɛ ekɛ wiemɔi nɛɛ tsɔ hiɛ eŋmala yinɔsane efɔ̃ shi dani eba mli.

25. (a) Yehowa tsuu ewebii ahe yɛ afi 607 D.Ŋ.B. yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ be Yehowa tsuu ewebii ahe yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ?

25 Yehowa tsuu ewebii lɛ ahe lɛɛlɛŋ, ni ejie dade fei ni ji hiɛnyiɛlɔi ni efite kɛ atuatselɔi krokomɛi lɛ kwraa. Yɛ afi 607 D.Ŋ.B., yɛ Yesaia be lɛ sɛɛ be kplaŋŋ mli lɛ, akpata Yerusalem hiɛ ni aloo emli bii lɛ kɛtee afii 70 nomŋɔɔ mli yɛ Babilon. Enɛ tamɔ nɔ ko ni Nyɔŋmɔ fee yɛ sɛɛ mli kwraa lɛ pɛpɛɛpɛ, yɛ gbɛ̀i komɛi anɔ. Gbalɛ ni yɔɔ Maleaki 3:1-5 lɛ, ni aŋma yɛ Babilon nomŋɔɔ lɛ sɛɛ be kakadaŋŋ mli lɛ, tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ baatsu hetsuumɔ nitsumɔ ekoŋŋ. Egbala jwɛŋmɔ kɛtee be mli ni Yehowa Nyɔŋmɔ baaba emumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ mli, ni ‘ekpaŋmɔ bɔfo lɛ,’ ni ji Yesu Kristo baafata ehe lɛ nɔ. Eka shi faŋŋ akɛ enɛ ba mli yɛ Jeŋ Ta I lɛ naagbee. Yehowa bakwɛ bɔ ni mɛi fɛɛ ni kɛɔ akɛ amɛji Kristofoi lɛ yɔɔ, ni ejie anɔkwale lɛ kɛjɛ apasa lɛ teŋ. Ni mɛni jɛ mli ba?

26-28. (a) Mɛɛ klɛŋklɛŋ mlibaa Yesaia 1:26 lɛ ná? (b) Gbalɛ nɛɛ eba mli yɛ wɔbe nɛɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (d) Gbalɛ nɛɛ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ kɛha onukpai ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

26 Yehowa haa hetoo akɛ: “Ni maŋɔ okojolɔi lɛ mahao ekoŋŋ tamɔ tsutsu lɛ, kɛ ojinafoi lɛ hu tamɔ blema lɛ; no sɛɛ lɛ aaatsɛo jalɛ maŋ kɛ maŋ ni yeɔ anɔkwa. Akɛ kojomɔ aaakpɔ̃ Zion, ni akɛ jalɛ aaakpɔ̃ emli mɛi ni aaaku amɛsɛɛ lɛ.” (Yesaia 1:26, 27) Blema Yerusalem ná gbalɛ nɛɛ klɛŋklɛŋ mlibaa mli niiashikpamɔ. Beni nomii lɛ ku amɛsɛɛ kɛba amɛmaŋtiase ni amɛsumɔɔ lɛ mli ekoŋŋ yɛ afi 537 D.Ŋ.B. lɛ, amɛbaná kojolɔi kɛ ŋaawolɔi anɔkwafoi ekoŋŋ tamɔ mɛi ni hi shi blema lɛ. Gbalɔ Hagai kɛ gbalɔ Zakaria, osɔfo Yoshua, woloŋmalɔ Ezra, kɛ amralo Zerubabel fɛɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔi kɛ famɔi ha shwɛɛnii anɔkwafoi ni ku amɛsɛɛ kɛba lɛ koni amɛnyiɛ Nyɔŋmɔ gbɛ̀i anɔ. Shi kɛlɛ, ená emlibaa ni he hiaa fe nɛkɛ po yɛ afii ohai 20 lɛ mli.

27 Yɛ afi 1919 mli lɛ, Yehowa webii ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ je kpo kɛjɛ kaa be lɛ mli. Akpɔ̃ amɛ kɛjɛ Babilon Kpeteŋkpele lɛ, ni ji jeŋ apasa jamɔ maŋtsɛyeli lɛ mumɔŋ nomŋɔɔ mli. Srɔtofeemɔ ni yɔɔ shwɛɛnii anɔkwafoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ Kristendom osɔfoi hemɔkɛyeli kwalɔi lɛ ateŋ lɛ baje kpo faŋŋ. Nyɔŋmɔ jɔɔ ewebii lɛ ekoŋŋ, ‘ni eŋɔ kojolɔi kɛ ajinafoi eha amɛ’—hii anɔkwafoi ni woɔ Nyɔŋmɔ webii aŋaa yɛ e-Wiemɔ lɛ naa, shi jeee yɛ adesai ablema saji anaa. Nɛkɛ hii nɛɛ akpei abɔ yɛ “asafoku bibioo” ni amɛyifalɛ baa shi lɛ kɛ amɛhefatalɔi “tooi krokomɛi” akpekpei abɔ ni amɛyi faa daa lɛ ateŋ ŋmɛnɛ.—Luka 12:32; Yohane 10:16; Yesaia 32:1, 2; 60:17; 61:3, 4.

28 Onukpai haa ehiɔ amɛjwɛŋmɔ mli akɛ, bei komɛi lɛ, amɛtsuɔ nii akɛ “kojolɔi” yɛ asafo lɛ mli bɔni afee ni amɛha ehe atse yɛ jeŋba kɛ mumɔŋ be fɛɛ be, ni amɛjaje efɔŋfeelɔi lɛ. Amɛsusuɔ nii ní amɛaafee yɛ Nyɔŋmɔ gbɛ nɔ lɛ he waa diɛŋtsɛ, ni amɛkaseɔ emɔbɔnalɛ, kɛ ejalɛsaneyeli henumɔ ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ lɛ. Shi, amɛsɔmɔɔ akɛ “ajinafoi” yɛ saji babaoo mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, esoro enɛ kwraa yɛ lumɛi loo yiwalɔi ni amɛaaji lɛ he, ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni amɛaanyɛ koni amɛkafee amɛhe tamɔ mɛi ni “yeɔ asafoi lɛ anɔ nuntsɔmɛi asane.”—1 Petro 5:3.

29, 30. (a) Mɛni Yehowa wie faŋŋ yɛ mɛi ni sumɔɔɔ ni amɛná hetsuumɔ nifeemɔ lɛ he sɛɛ lɛ ahe? (b) Gbɔmɛi lɛ ‘ahiɛ shwie shi’ yɛ amɛtsei kɛ tromii lɛ ahewɔ yɛ mɛɛ shishinumɔ naa?

29 Shi “jwiɛtɛi fei” ni atsĩ tã yɛ Yesaia gbalɛ lɛ mli lɛ hu? Mɛni baaba mɛi ni ekpɛlɛɛɛ ni amɛná Nyɔŋmɔ hetsuumɔ nifeemɔi lɛ ahe sɛɛ lɛ anɔ? Yesaia yaa nɔ akɛ: “Shi mlatɔlɔi kɛ eshafeelɔi lɛ, aaakpata amɛ fɛɛ amɛhiɛ, ni aaaplene mɛi ni kwaa Yehowa lɛ. Shi amɛhiɛ aaagboi yɛ tsei kpelei ni nyɛdiɔ sɛɛ lɛ ahewɔ; ni amɛhiɛ aaashwie shi yɛ tromii ni saa nyɛhiɛ lɛ ahewɔ.” (Yesaia 1:28, 29) Mɛi ni tseɔ Yehowa hiɛ atua ni amɛfeɔ esha amɛshiɔ lɛ, ní amɛkpooɔ egbalɔi lɛ akɔkɔbɔɔ shɛɛ saji lɛ aahu kɛyashi be ni ekpe sɛɛ tsɔ fe nine lɛ, ‘ahiɛ kpataa,’ ni ‘amɛpleneeɔ.’ Enɛ ba mli yɛ afi 607 D.Ŋ.B. Shi kɛlɛ, mɛni nɛkɛ tsei kɛ tromii ni atsĩ tã nɛɛ tsɔɔ?

30 Yudeabii lɛ yɛ naagba ko ni eka amɛhe, ni ji wɔŋjamɔ. Bei pii lɛ, amɛkɛ tsei, tromii, kɛ wɔŋkooi tsuɔ nii yɛ amɛnifeemɔi gbohii lɛ amli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Baal kɛ ehefatalɔ Ashtoret jálɔi heɔ yeɔ akɛ kɛ eshɛ hulutsoo be lɛ, no mli lɛ nyɔŋmɔi enyɔ nɛɛ egboi ni afũ amɛ. Kɛ́ amɛmiitao amɛtsĩɛ amɛ ní amɛkɛ amɛhe aná bɔlɛ, koni eha shikpɔŋ lɛ aba nii lɛ, wɔŋjalɔi lɛ babuaa amɛhe naa ni amɛkɛ amɛhe woɔ bɔlɛnamɔ mli nifeemɔi gbohii amli yɛ tsei “krɔŋkrɔŋi” ashishi yɛ wɔŋkooi loo tromii amli. Kɛ́ nugbɔ nɛ ni shikpɔŋ lɛ bɔi nibaa ekoŋŋ lɛ, akɛ yijiemɔ haa apasa nyɔŋmɔi lɛ; wɔŋjalɔi lɛ nuɔ he akɛ ama amɛ apasa hemɔkɛyelii lɛ anɔ mi. Shi kɛ́ Yehowa kɛ wɔŋjalɔi atuatselɔi lɛ miiba amɛnaagbee yɛ hiɛkpatamɔ mli lɛ, amaga nyɔŋmɔi lɛ eko kwraa ebuuu amɛhe. Atuatselɔi lɛ ‘ahiɛ shwie shi’ yɛ tsei kɛ tromii ni bɛ hewalɛ ko kwraa nɛɛ ahewɔ.

31. Mɛni wɔŋjalɔ lɛ kɛkpe ní mli wa fe hiɛgbele tete po?

31 Shi, Yudeabii wɔŋjalɔi lɛ kɛ nɔ ko ni mli wa fe hiɛgbele baakpe. Beni etsakeɔ mfonirifeemɔ lɛ, Yehowa kɛ wɔŋjalɔ lɛ diɛŋtsɛ to tso he agbɛnɛ. “Ejaakɛ nyɛaatamɔ tso kpele ko ni eyibaai egbi, kɛ trom ko ni nu bɛ mli.” (Yesaia 1:30) Nɛkɛ mfonirifeemɔ nɛɛ sa jogbaŋŋ, yɛ Boka Teŋgbɛ kɔɔyɔŋ tsakemɔ ni mli dɔɔ, ni egbiɔ hu lɛ hewɔ. Tso loo trom ko bɛ ni baanyɛ ahi shi be kakadaŋŋ kɛji enaaa nu daa. Akɛni egbi hewɔ lɛ, kwɛ̃ɛnii ni tamɔ nɛkɛ baafee nɔ ni la baanyɛ ashã oya nɔŋŋ. No hewɔ lɛ, mfonirifeemɔ ni yɔɔ kuku 31 lɛ diɛŋtsɛ tsaa nɔ kɛbaa.

32. (a) Namɔ ji “hewalɔ” ni awie ehe yɛ kuku 31 lɛ? (b) Ebaatsɔ tamɔ “anananse” yɛ mɛɛ shishinumɔ naa, mɛɛ “la srɛ̃mi” baasɔo enaa la lɛ, ni mɛni baajɛ mli aba?

32 “Ni hewalɔ aaatsɔ tamɔ anananse, ni enitsumɔ aaatamɔ la srɛ̃mi, ni amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ kwa amɛaashã, ni mɔ ko bɛ ni aaagbe!” (Yesaia 1:31) Namɔ ji nɛkɛ “hewalɔ” nɛɛ? Hebri wiemɔ lɛ hiɛ shishinumɔ ni tsɔɔ hewalɛ kɛ ninamɔ. Eeenyɛ efee akɛ ekɔɔ apasa nyɔŋmɔi lɛ asɛɛnyiɛlɔ niiatsɛ, ni kɛ ehe fɔ̃ɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe nɔ lɛ he. Yɛ Yesaia gbii lɛ amli, taakɛ eji yɛ wɔgbii nɛɛ amli lɛ, gbɔmɛi ni kpooɔ Yehowa kɛ ejamɔ krɔŋŋ lɛ ayi fa babaoo lolo. Amɛteŋ mɛi komɛi tamɔ mɛi ni yeɔ omanye po. Shi kɛlɛ, Yehowa bɔɔ kɔkɔ akɛ nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ baafee tamɔ “anananse,” odonti kpãa hwiaa ni waaa, ní egbi aahu akɛ, kɛ wɔɔkɛɛ lɛ, enyɛɔ etseɔ oya nɔŋŋ kɛ la bibioo po sa he. (Kojolɔi 16:8, 9) Nɔ ni jɛɔ wɔŋjalɔ lɛ nitsumɔ mli kɛbaa—emaga nyɔŋmɔi lɛ jio, eninamɔ, loo nɔ fɛɛ nɔ ni ejáa yɛ Yehowa najiaŋ lɛ jio—ebaatsɔ tamɔ “la srɛ̃mi” ni akpɛ́. La srɛ̃mi kɛ odonti kpãa hwiaa lɛ fɛɛ baashã kwraa yɛ la ni mɔ ko mɔ ko nyɛŋ agbe mli. Hewalɛ ko bɛ jeŋ muu fɛɛ ni baanyɛ atsake Yehowa kojomɔi ni eye emuu lɛ sɛɛsɛɛ.

33. (a) Nyɔŋmɔ kɔkɔbɔɔi ni kɔɔ kojomɔ ni baa lɛ he lɛ hu tsɔɔ mɔbɔnalɛ ni eyɔɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ hegbɛ Yehowa kpãa mli amrɔ nɛɛ kɛha adesai, ni enɛ saa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

33 Ani naagbee shɛɛ sane nɛɛ kɛ mɔbɔnalɛ kɛ eshaifaa shɛɛ sane ni yɔɔ kuku 18 lɛ kpãa gbee? Eka shi faŋŋ akɛ hɛɛ! Yehowa ha etsuji ŋmala nɛkɛ kɔkɔbɔɔi nɛɛ amɛshwie shi ni amɛjaje amɛtsɔɔ akɛni eji mɔbɔnalɔ lɛ hewɔ. Ejaakɛ, “esumɔɔɔ akɛ mɛi komɛi alaaje, shi moŋ akɛ mɛi fɛɛ atsake amɛtsui.” (2 Petro 3:9) Eji hegbɛ ni anɔkwa Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo ená ŋmɛnɛ akɛ ejaje Nyɔŋmɔ kɔkɔbɔɔ shɛɛ saji lɛ etsɔɔ adesai fɛɛ koni mɛi ni baatsake amɛtsui lɛ aná edɛŋ eshaifaa ni fa babaoo lɛ he sɛɛ, ní amɛhi shi kɛya naanɔ. Kwɛ mlihilɛ ni eji yɛ Yehowa gbɛfaŋ akɛ eha adesai hegbɛ koni amɛkɛ lɛ ‘abatao naa’ dani éba lɛ akɛ ekpe sɛɛ tsɔ̃!

[Shishigbɛ niŋmai]

a Taakɛ Yudafoi lɛ ablema saji tsɔɔ lɛ, Maŋtsɛ Manase yiwalɔ lɛ ha agbe Yesaia, akɛ akplala gbá emli. (Okɛto Hebribii 11:37 he.) Wolo ko kɛɔ akɛ amale gbalɔ ko kɛ naafolɔmɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ tsu nii eshi Yesaia, koni no aha akɛ gbele fɔbuu nɛɛ aba enɔ: “Etsɛ́ Yerusalem akɛ Sodom, ni ejaje akɛ Yuda kɛ Yerusalem lumɛi lɛ (ji) Gomora maŋbii lɛ.”

b Atsɔɔ Hebri wiemɔ kɛha “nishaianii” lɛ shishi hu akɛ “nɔ ni ji efɔŋ,” “nɔ ni ji wɔŋ jamɔ,” kɛ “nɔ ni ji tɔ̃mɔ.” Taakɛ Theological Dictionary of the Old Testament lɛ tsɔɔ lɛ, Hebri gbalɔi lɛ kɛ wiemɔ lɛ tsuɔ nii ni amɛkɛwieɔ amɛshiɔ “efɔŋ ní hewalɛ ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ kɛbaa lɛ.”

c Wiemɔ ni ji “matsɔ minine kɛaaba onɔ” lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa baatsake kɛjɛ ewebii lɛ asɛɛfimɔ mli kɛya amɛ toigbalamɔ mli.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje