Yitso Nyɔŋmai Enyɔ
Yehowa Miiye Maŋtsɛ
1, 2. (a) Namɛi Yehowa mlifu baaba amɛnɔ lɛ? (b) Ani Yuda baaye ehe kɛjɛ toigbalamɔ mli, ni te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ?
BABILON, Filistia, Moab, Aram, Kush, Mizraim, Edom, Tiro, Ashur—Yehowa mlifu baaba amɛ fɛɛ amɛnɔ. Yesaia egba amanehului ní baaba nɛkɛ henyɛlɔi amaji kɛ maŋtiasei nɛɛ anɔ lɛ efɔ̃ shi. Shi, Yuda hu? Ani Yuda maŋbii lɛ baaye amɛhe kɛjɛ amɛ eshafeemɔ gbɛ̀i lɛ ahe toigbalamɔ mli? Yinɔsane ní aŋma afɔ̃ shi lɛ haa hetoo kɛ nɔmimaa diɛŋtsɛ akɛ dabi!
2 Susumɔ nɔ ni ba Samaria, ni ji Israel akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ maŋtiase lɛ nɔ lɛ he okwɛ. Maŋ lɛ yeee kpaŋmɔ ní ekɛ Nyɔŋmɔ fee lɛ nɔ. Etsiii ehe kɛjɛɛɛ jeŋmaji ní ebɔle ehe kɛkpe lɛ anifeemɔi fɔji lɛ ahe. Shi moŋ, Samaria maŋbii lɛ tee nɔ “amɛfee nibii fɔji ni amɛkɛwo Yehowa mlila . . . No hewɔ lɛ Yehowa mli fũ Israel naakpa, ni ejie amɛ kɛjɛ ehiɛ.” Akɛ nɔnyɛɛ shwie amɛ kɛjɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛshikpɔŋ nɔ, “ni aŋɔ Israelbii lɛ anom kɛjɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛshikpɔŋ lɛ nɔ kɛtee Ashur.” (2 Maŋtsɛmɛi 17:9-12, 16-18, 23; Hoshea 4:12-14) Nɔ ni ba Israel nɔ lɛ feɔ efɔŋ ní baaba enyɛmi, ni ji Yuda maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ he okadi.
Yesaia Gba Yuda Amaŋfɔfeemɔ Efɔ̃ Shi
3. (a) Mɛni hewɔ Yehowa kwa Yuda akutsei enyɔ maŋtsɛyeli lɛ? (b) Mɛni Yehowa ekpɛ eyiŋ akɛ ebaafee?
3 Yuda maŋtsɛmɛi lɛ ekomɛi ye anɔkwa, shi amɛteŋ mɛi pii efeee nakai. Beni maŋtsɛ anɔkwafo, ni tamɔ Yotam yeɔ amɛnɔ maŋtsɛ po lɛ, gbɔmɛi lɛ tsiii amɛhe kɛjɛɛɛ apasa jamɔ he kɛmɔɔɔ shi. (2 Maŋtsɛmɛi 15:32-35) Yuda efɔŋfeemɔ lɛ yashɛ he ni mli wa fe fɛɛ yɛ Maŋtsɛ Manase ní shwie lá shi babaoo, ní taakɛ Yudafoi ablema saji tsɔɔ lɛ, egbe gbalɔ Yesaia anɔkwafo lɛ kɛtsɔ famɔ ní ekɛha akɛ akɛ akplala áfo emli enyɔ lɛ nɔ lɛ nɔyeli beaŋ. (Okɛto Hebribii 11:37 he.) Nɛkɛ maŋtsɛ yiwalɔ nɛɛ “laka Yuda kɛ Yerusalembii lɛ, ni amɛfee efɔŋ fe jeŋmaji ni Yehowa kpata amɛhiɛ yɛ Israelbii lɛ ahiɛ lɛ tete.” (2 Kronika 33:9) Awo shikpɔŋ lɛ nɔ muji babaoo yɛ Manase nɔyeli beaŋ fe be mli ní Kanaanbii lɛ yeɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ po. No hewɔ lɛ, Yehowa jaje akɛ: “Naa, mikɛ nɔ̃ fɔŋ baaba Yerusalem kɛ Yuda nɔ, koni mɔ fɛɛ mɔ ní aaanu he lɛ etoii enyɔ nɛɛ fɛɛ mli aaafee lɛ heŋŋ. . . . Matsumɔ Yerusalem mli tamɔ atsumɔɔ kã mli, atsumɔɔ mli ní atsɔɔ abuɔ shi! Ni makwa minɔyeli nii ní eshwɛ lɛ, ni matu amɛ mawo amɛhenyɛlɔi adɛŋ, ni amɛaatsɔmɔ hàa nii kɛ ojotswaa nii amɛha amɛhenyɛlɔi lɛ fɛɛ; ejaakɛ amɛfee efɔŋ yɛ mihiɛ ni amɛwowoo mimlila.”—2 Maŋtsɛmɛi 21:11-15.
4. Mɛni Yehowa baafee Yuda, ni mɛɛ gbɛ nɔ aha gbalɛ nɛɛ ba mli yɛ?
4 Bɔ ni kɛ́ atsɔ̃ kã abu shi ní nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ mli lɛ shwieɔ shi lɛ, nakai abaajie gbɔmɛi ní yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ fɛɛ kɛjɛ nɔ kwraa. Yuda kɛ Yerusalem amaŋfɔfeemɔ ni baa lɛ batsɔ saneyitso ní Yesaia gba yɛ he efɔ̃ shi ekoŋŋ. Eje shishi akɛ: “Naa, Yehowa miiha shikpɔŋ lɛ miikã efolo ni eefee lɛ kpataa, ni étsɔ ehiɛ ebu shi, ni eegbɛ enɔ bii lɛ eeshwã.” (Yesaia 24:1) Nɛkɛ gbalɛ nɛɛ ba mli beni Babilonbii asraafoi ní yɔɔ Maŋtsɛ Nebukadnezar shishi, ní batutua maŋ lɛ kpata Yerusalem kɛ esɔlemɔtsu lɛ hiɛ lɛ kɛ be mli ní akɛ klante, hɔmɔ, kɛ gbele hela kpata Yuda maŋbii lɛ ateŋ mɛi babaoo ahiɛ lɛ. Aŋɔ Yudafoi ní yi ná wala kɛjɛ mli lɛ ateŋ mɛi pii nom kɛtee Babilon, ni mɛi fioo ní shwɛ yɛ sɛɛ lɛ jo foi kɛtee Mizraim. Enɛ hewɔ lɛ, akpata Yuda shikpɔŋ lɛ nɔ bii fɛɛ ahiɛ ni aha etsɔ amaŋfɔ kwraa. Shĩa kooloi tete po eshwɛɛɛ. Shikpɔŋ ní ashi afɔ̃ shi amaŋfɔ lɛ batsɔ ŋã kplanaa kɛ tsũkoi ní ashi ashwie shi ní etsɔmɔ jwɛiaŋ kooloi kɛ loofɔji ashihilɛhei.
5. Ani mɔ ko he baaje Yehowa kojomɔ lɛ mli? Tsɔɔmɔ mli.
5 Ani abaakwɛ mɔ ko hiɛ yɛ Yuda yɛ kojomɔ ni baa lɛ mli? Yesaia haa hetoo akɛ: “Bɔ ni afee maŋ lɛ, nakai nɔŋŋ aaafee osɔfo; ni bɔ ni afee tsulɔ lɛ, nakai aaafee enuntsɔ; ni bɔ ni afee weyoo lɛ, nakai aaafee ewura; ni bɔ ni afee nihelɔ lɛ, nakai aaafee nihɔ̃ɔlɔ; bɔ ni afee mɔ ni kɛ nii faa lɛ, nakai aaafee mɔ ni faa nii; ni bɔ ni afee mɔ ni ahiɛ lɛ nyɔmɔ lɛ, nakai aaafee mɔ ni hiɛ nyɔmɔ. Shikpɔŋ lɛ nɔ aaakã efolo ni aaahà lɛ kwraa; ejaakɛ Yehowa wie nɛkɛ wiemɔ nɛɛ!” (Yesaia 24:2, 3) Ninamɔ kɛ sɔlemɔwe sɔɔmɔ hegbɛi ni mɔ ko yɔɔ lɛ haŋ ehe aje mli. Ajieŋ mɔ ko mɔ ko kɛjɛŋ mli. Shikpɔŋ lɛ efite aahu akɛ esa akɛ aŋɔ mɔ fɛɛ mɔ ní yi baaná wala lɛ—osɔfoi, tsuji kɛ nuntsɔmɛi, nihelɔi kɛ nihɔ̃ɔlɔi—fɛɛ nom kɛya.
6. Mɛni hewɔ Yehowa jie ejɔɔmɔi kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ?
6 Bɔni afee ní naataamɔ ko akaba lɛ, Yesaia tsɔɔ bɔ ni amanehulu ní baa nɛɛ baakpata nii ahiɛ kwraa lɛ mli ni etsɔɔ yiŋtoo ní yɔɔ sɛɛ lɛ mli akɛ: “Shikpɔŋ lɛ miiye ŋkɔmɔ ni eeŋãlã; je lɛŋ yi miitã ni eeŋãlã; shikpɔŋ lɛ nɔ gbɔmɛi agboi lɛ miitã! Abule shikpɔŋ lɛ yɛ enɔ bii lɛ ashishi; ejaakɛ amɛtɔ̃ mlai lɛ, ni amɛbule gbɛnaa nii lɛ, ni amɛku naanɔ kpaŋmɔ lɛ mli. Hewɔ lɛ loomɔ miiye shikpɔŋ lɛ, ni enɔ bii lɛ tere sɔ̃; hewɔ lɛ shikpɔŋ lɛ nɔ bii lɛ egbi, ni mɛi fioo pɛ eshwɛ.” (Yesaia 24:4-6) Beni akɛ Kanaan shikpɔŋ lɛ ha Israelbii lɛ, amɛbana akɛ eji “shikpɔŋ ní fufɔ kɛ wo hoɔ yɛ nɔ.” (5 Mose 27:3) Shi kɛlɛ, amɛtee nɔ amɛkɛ amɛhe fɔ̃ Yehowa dɛŋ jɔɔmɔi anɔ lolo. Kɛ́ amɛkɛ anɔkwayeli bo emlai kɛ ekitai lɛ atoi lɛ, no lɛ shikpɔŋ lɛ “aaaba enii,” shi kɛ́ amɛku amɛhiɛ amɛshwie emlai kɛ ekitai lɛ anɔ lɛ, no lɛ mɔdɛŋ ní amɛbɔɔ ní amɛkɛhuɔ shikpɔŋ lɛ baafee “yaka deŋme” ni shikpɔŋ lɛ “baŋ edɛŋ nibalɛ.” (3 Mose 26:3-5, 14, 15, 20) Yehowa dɛŋ loomɔ ‘baaye shikpɔŋ lɛ.’ (5 Mose 28:15-20, 38-42, 62, 63) Esa akɛ Yuda akpá nakai loomɔ lɛ gbɛ agbɛnɛ.
7. Mla kpaŋmɔ lɛ baafee jɔɔmɔ kɛha Israelbii lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
7 Aaafee afii 800 dani Yesaia gbii lɛ aaashɛ lɛ, Israelbii lɛ jɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛsuɔmɔ mli amɛkɛ Yehowa bote kpaŋmɔ wekukpaa mli ni amɛkpɛlɛ nɔ akɛ amɛbaaye kpaŋmɔ lɛ nɔ. (2 Mose 24:3-8) Nakai Mla kpaŋmɔ lɛ mli yelikɛfuamɔi lɛ tsɔɔ akɛ kɛ́ amɛbo Yehowa kitai lɛ atoi lɛ, amɛbaaná edɛŋ jɔɔmɔi babaoo, shi kɛ́ amɛku kpaŋmɔ lɛ mli lɛ, amɛnaŋ edɛŋ jɔɔmɔi ni amɛhenyɛlɔi lɛ baaŋɔ amɛ nom kɛya. (2 Mose 19:5, 6; 5 Mose 28:1-68) Nɛkɛ Mla kpaŋmɔ nɛɛ, ní akɛha kɛtsɔ Mose nɔ lɛ baaya nɔ etsu nii aahu yɛ be falɛ ní atsɔɔɔ esɛɛkɛlɛ mli. Ebaabu Israelbii lɛ ahe aahu kɛyashi be mli ní Mesia lɛ baapue.—Galatabii 3:19, 24.
8. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ gbɔmɛi lɛ “[tɔ̃] mlai lɛ anɔ” ni “amɛbule gbɛnaa nii lɛ” yɛ? (b) “Gbɔmɛi agboi” lɛ ji mɛi ni ‘baatã’ klɛŋklɛŋ yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?
8 Shi gbɔmɛi lɛ “[eku] naanɔ kpaŋmɔ lɛ mli.” Amɛku amɛhiɛ amɛshwie mlai ní ajɛ ŋwɛi akɛha amɛ lɛ anɔ, ni amɛyeee nɔ kwraa. “Amɛbule gbɛnaa nii lɛ,” ni amɛnyiɛɔ mla gbɛjianɔtoi ní yɔɔ srɔto yɛ nɔ ni Yehowa kɛha lɛ he lɛ asɛɛ. (2 Mose 22:25; Ezekiel 22:12) No hewɔ lɛ, abaajie gbɔmɛi lɛ kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Ánaŋ mɔ ko mɔ ko mɔbɔ yɛ kojomɔ ní baa lɛ mli. Mɛi ni ‘baatã’ klɛŋklɛŋ kɛji Yehowa jie ehebuu kɛ eduromɔ kɛjɛ amɛnɔ lɛ ateŋ mɛi komɛi ji “gbɔmɛi agboi,” ni ji abladei lɛ. Yɛ enɛ mlibaa mli lɛ, beni Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ bɛŋkɛɔ lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ Mizraimbii lɛ, no sɛɛ lɛ Babilonbii lɛ fee Yudea maŋtsɛmɛi lɛ amɛ nyɔ́ji. Fee sɛɛ lɛ, Maŋtsɛ Yehoiakin kɛ odehei aweku lɛ mli bii krokomɛi fata mɛi ni aŋɔ amɛ nom kɛtee Babilon klɛŋklɛŋ lɛ ahe.—2 Kronika 36:4, 9, 10.
Mlifilimɔ Tã yɛ Shikpɔŋ lɛ Nɔ
9, 10. (a) Mɛɛ gbɛhe mli okwaayeli yɔɔ yɛ Israel? (b) Te taramɔ ní mɔ fɛɛ mɔ ‘aaata eweintso shishi kɛ egbamitso shishi’ lɛ he hiaa ha tɛŋŋ?
9 Israel maŋ lɛ ji okwaayeli maŋ. Kɛjɛ be mli ní Israelbii lɛ yashɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ kɛbaa fɛɛ lɛ, amɛshihilɛ bafee ŋmɔshi nibii adumɔ kɛ kooloi alɛɛ. Enɛ hewɔ lɛ, akɛ okwaayeli wo gbɛhe ni he hiaa mli yɛ mla ní akɛha Israel lɛ mli. Aje gbɛ awo hejɔɔmɔ gbi he kita kɛha shikpɔŋ lɛ afii kpawo fɛɛ afii kpawo bɔni afee ní eha shikpɔŋ lɛ anyɛ aba nii jogbaŋŋ ekoŋŋ. (2 Mose 23:10, 11; 3 Mose 25:3-7) Ato daa afi gbii juji etɛ ní awo maŋ lɛ kita akɛ amɛye lɛ he gbɛjianɔ ni ekɛ okwaayeli bei srɔtoi lɛ nyiɛɔ pɛpɛɛpɛ.—2 Mose 23:14-16.
10 Afɔɔ weintromi namɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ. Ŋmalɛi lɛ tsĩɔ wein, ni anáa kɛjɛɔ wein yibii amli lɛ tã akɛ eji nikeenii ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ, ní “haa adesa tsui nyɔɔ emli.” (Lala 104:15) Ákɛ mɔ fɛɛ mɔ ‘aaata eweintso shishi kɛ egbamitso shishi lɛ’ tsɔɔ shweremɔ, toiŋjɔlɛ, kɛ shweshweeshwe shihilɛ yɛ Nyɔŋmɔ jalɛ nɔyeli shishi. (1 Maŋtsɛmɛi 4:25; Mika 4:4) Abuɔ wein yibii atsemɔ be ní anáa yibii babaoo lɛ akɛ jɔɔmɔ, ni eji nɔdaamɔ nɔ kɛha oshebɔɔ kɛ mlifilimɔ. (Kojolɔi 9:27; Yeremia 25:30) Shihilɛ nɛɛ sɛɛsɛɛ hu feɔ anɔkwale. Kɛ́ weintsei lɛ gbĩ loo amɛwooo wein yibii ní ashi weintromi lɛ ashwie shi ní ŋmeei tsa yɛ mli fɛɛ lɛ, efeɔ odaseyeli ní tsɔɔ akɛ Yehowa jɔɔmɔi ekpale kɛjɛ amɛnɔ—ebafeɔ awerɛho kpele be.
11, 12. (a) Te Yesaia fee shihilɛi ní baajɛ Yehowa kojomɔ lɛ mli aba lɛ he mfoniri eha tɛŋŋ? (b) Mɛɛ gbɛkpamɔi ni yɔɔ gbeyei Yesaia tsɔɔ mli?
11 Belɛ, eja gbɛ jogbaŋŋ akɛ Yesaia kɛ weintromi kɛ amɛyibii tsu nii ni ekɛfee shihilɛi ní jɛ Yehowa jɔɔmɔ ní ekpale kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli ba lɛ he mfoniri, akɛ: “Wein hee lɛ miiye ŋkɔmɔ, ni weintso lɛ hu miiŋãlã, mɛi ní mli fili amɛ lɛ fɛɛ miidɔmɔ ŋtsɔi. Mĩji anyamɔ lɛ ejɔ, mlifililɔi lɛ abolɔmɔ lɛ sɛɛ efo, saŋkui anyamɔ lɛ ejɔ. Anuuu wein afataaa lala he, dãa ní wa hu ejoo eha mɛi ní nuɔ lɛ. Akumɔ maŋ ni yɔɔ sakasaka lɛ, ni aŋamɔ shiai lɛ fɛɛ naa, ni mɔ ko mɔ ko eyaaa mli dɔŋŋ. Aabolɔ yɛ blohui lɛ amli yɛ wein hewɔ, ni miishɛɛ fɛɛ enyɔ shi kwraa, shikpɔŋ lɛ nɔ nyamɔ lɛ etee shɔŋŋ. Maŋ lɛ nɔ ni eshwɛ pɛ ji amaŋfɔ, akumɔ agbói lɛ dukuduku.”—Yesaia 24:7-12.
12 Milɛ̃ kɛ kpãa saŋku ji nibii ní akɛtswaa lala ní ŋɔɔ ní akɛjieɔ Yehowa yi ní akɛjieɔ miishɛɛ hu kpo. (2 Kronika 29:25; Lala 81:3) Anuŋ nibii ní amɛkɛtswaa amɛlalai lɛ ahe yɛ nɛkɛ ŋwɛi toigbalamɔ be nɛɛ mli. Akpaŋ wein yibii kɛ miishɛɛ. Anuŋ miishɛɛ gbeei yɛ Yerusalem maŋ koikoi ní etsɔ amaŋfɔ lɛ mli, akɛni “akumɔ” egbói lɛ “dukuduku,” ní “aŋamɔ” eshiai lɛ hu, bɔ ni mɔ ko mɔ ko nyɛɛɛ abote mli lɛ hewɔ. Mɛɛ gbɛkpamɔi ní yɔɔ gbeyei po nɛ kɛha shikpɔŋ ní yɛ adebɔɔ su naa lɛ ebaa nii jogbaŋŋ lɛ nɔ bii lɛ!
Shwɛɛnii ko ‘Aaabɔ Oshe’
13, 14. (a) Mɛni ji Yehowa mlai yɛ nikpamɔ he? (b) Yesaia kɛ mlai ní kɔɔ nikpamɔ he lɛ tsu nii ni ekɛtsɔɔ akɛ mɛi komɛi baaje Yehowa kojomɔ lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (d) Eyɛ mli akɛ kaa bei fɔji jwere amɛhiɛ kɛmiiba moŋ, shi Yudeabii anɔkwafoi lɛ baanyɛ aná nɔmimaa yɛ mɛni he?
13 Kɛ́ Israelbii lɛ miikpá mutsei ayibii lɛ, amɛkɛ tsei hosoɔ mutsei lɛ ni yibii lɛ tserɛɔ shwieɔ shi. Taakɛ Nyɔŋmɔ Mla lɛ tsɔɔ lɛ, aŋmɛɛɛ gbɛ ní amɛkwɔ mutsei lɛ aniji lɛ ní amɛtserɛ yibii ni shwɛɔ yɛ nɔ yɛ hosomɔ lɛ sɛɛ lɛ. Nakai nɔŋŋ esaaa ni amɛbuaa wein yibii ní shwɛɔ kɛ́ amɛkpá amɛweintromi lɛ ayibii lɛ hu anaa. Esa akɛ ashi nibii ní shwɛɔ yɛ nikpamɔ lɛ sɛɛ lɛ aha ohiafoi lɛ—“gbɔ kɛ awusã kɛ okulafo”—ní amɛyaye kpɛkpɛo. (5 Mose 24:19-21) Yesaia kɛ mlai ní ale jogbaŋŋ nɛɛ tsu nii ni ekɛfee anɔkwale ní shɛjeɔ mɔ mii ní eji akɛ mɛi komɛi baaje Yehowa kojomɔ ní baa lɛ mli lɛ he mfoniri akɛ: “Bɔ ni baaba yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛ majimaji lɛ ateŋ nɛ, tamɔ ahosoɔ mutso, loo ayeɔ wein yibii akpɛkpɛo, beni atse wein yibii lɛ etã lɛ. Mɛnɛɛmɛi aaahole amɛgbeei anɔ ni amɛaabɔ oshe, Yehowa agbojee lɛ hewɔ lɛ amɛkɛ mlifilimɔ aaabolɔ kɛaajɛ ŋshɔnaa gbɛ. No hewɔ lɛ nyɛwoa Yehowa hiɛ nyam yɛ boka lɛ, ni ŋshɔkpɔi lɛ anɔ hu, nyɛwóa Yehowa, Israel Nyɔŋmɔ lɛ, gbɛi lɛ nɔ! Wɔnu lalai kɛjɛ shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ akɛ: Jalɔ lɛ hiɛ aaaba nyam!”—Yesaia 24:13-16a.
14 Taakɛ bɔ ni yibii lɛ ekomɛi shwɛɔ yɛ tso loo weintso nɔ yɛ nikpamɔ sɛɛ lɛ, nakai nɔŋŋ mɛi komɛi baashwɛ yɛ be mli ní Yehowa etsu kojomɔ he nii egbe naa lɛ sɛɛ—“wein yibii akpɛkpɛo, beni atse wein yibii lɛ etã lɛ.” Taakɛ aŋma yɛ kuku 6 lɛ, gbalɔ lɛ ewie enɛɛmɛi ahe momo, ni ekɛɛ akɛ “mɛi fioo pɛ eshwɛ.” Ni kɛlɛ, yɛ amɛyi ní faaa lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛi komɛi baaje Yerusalem kɛ Yuda hiɛkpatamɔ lɛ mli, ni sɛɛ mli lɛ, shwɛɛnii ko baaku amɛsɛɛ kɛjɛ nomŋɔɔ mli ni amɛbaaba amɛbahi shikpɔŋ lɛ nɔ ekoŋŋ. (Yesaia 4:2, 3; 14:1-5) Eyɛ mli akɛ mɛi ni yɔɔ jalɛ tsuii lɛ kɛ kaa bei ni yɔɔ mɔbɔ baakpe moŋ, shi amɛbaanyɛ amɛná nɔmimaa akɛ kpɔmɔ kɛ miishɛɛ be kã amɛhiɛ. Mɛi ni baaje mli lɛ baana akɛ Yehowa gbalɛ wiemɔ lɛ miiba mli ni amɛbaayoo akɛ Yesaia ji Nyɔŋmɔ anɔkwa gbalɔ lɛɛlɛŋ. Amɛbaayimɔ obɔ̃bɔ̃ kɛ miishɛɛ beni amɛyeɔ amɛsɛɛkuu he gbalɛi lɛ amlibaa he odase lɛ. Amɛbaajɛ hei fɛɛ ní agbɛ amɛ ashwã kɛtee lɛ—ŋshɔkpɔi ni yɔɔ Mediteranea ŋshɔ lɛ mli yɛ Anaigbɛ lɛ jio, Babilon yɛ “boka” (hulu shiteehe, loo Bokagbɛ), loo hei krokomɛi fɛɛ ní yɔɔ shɔŋŋ lɛ—ni amɛbaajie Nyɔŋmɔ yi ejaakɛ abaa amɛyi, ni amɛbaalá akɛ: “Jalɔ lɛ hiɛ aaaba nyam!”
Mɔ ko Mɔ ko Yeŋ Ehe Kɛjɛŋ Yehowa Kojomɔ Mli
15, 16. (a) Te Yesaia nu nɔ ni baaba emaŋbii lɛ anɔ lɛ he eha tɛŋŋ? (b) Mɛni baaba shikpɔŋ lɛ nɔ bii ní yeee anɔkwa lɛ anɔ?
15 Shi amrɔ nɛɛ, be shɛko kɛha mlifilimɔ. Yesaia kɛ eyinɔbii lɛ ku sɛɛ kɛba shihilɛ ní yɔɔ amrɔmrɔ lɛ mli, ni ekɛɛ: “Shi mi lɛ mikɛɛ: Miitã loo, miitã loo! kpóo ha mi! kutumpɔfoi miiye kutumpɔo, kutumpɔfoi miiye kutumpɔo pi! Gbeyei kɛ bu kɛ tsɔne kã shi hao, bo mɔ ni oyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Ni aaaba mli akɛ mɔ ni aaajo gbeyei sane lɛ naa foi lɛ, eeeyagbee bu lɛ mli; ni mɔ ni aaaje kpo kɛjɛ bu lɛ mli lɛ, eeeyadũ tsɔne lɛ. Ejaakɛ aaagbele ŋwɛi samfɛji lɛ ni shikpɔŋ lɛ shishitooi lɛ aaahoso. Wulemɔ shikpɔŋ lɛ wuleɔ, gbalamɔ shikpɔŋ lɛ gbalaa, hosomɔ shikpɔŋ lɛ hosoɔ. Shikpɔŋ lɛ aaadidãa tamɔ dãatɔlɔ, eeehoso tamɔ ahimaŋka; ni enɔtɔ̃mɔ lɛ aaatsii yɛ enɔ, ni eeegbee shi, ni eteŋ shi dɔŋŋ.”—Yesaia 24:16b-20.
16 Yesaia miiye awerɛho waa yɛ nɔ ni baaba emaŋbii lɛ anɔ lɛ he. Shihilɛ ni ebɔle lɛ kɛkpe lɛ haa emusuŋ shãa lɛ ni eyeɔ awerɛho. Kutumpɔfoi lɛ fá babaoo ni amɛwoɔ shikpɔŋ lɛ nɔ bii lɛ ahe gbeyei. Kɛ́ Yehowa jie ehebuu kɛjɛ amɛnɔ lɛ, ŋmiŋmi baamɔmɔ Yuda maŋbii ní yeee anɔkwa lɛ shwane kɛ nyɔɔŋ fɛɛ. Amɛleŋ nɔ ni baaba amɛnɔ. Amɛteŋ mɔ ko mɔ ko yeŋ ehe kɛjɛŋ amanehulu ní baaba amɛnɔ yɛ Yehowa kitai ní amɛku mli, kɛ amɛhiɛ ni amɛku amɛshwie ŋwɛi nilee nɔ lɛ hewɔ. (Abɛi 1:24-27) Eyɛ mli akɛ kutumpɔfoi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ bɔɔ mɔdɛŋ ní amɛtsɔ gbɔmɛi lɛ ayiŋ akɛ nɔ fɛɛ nɔ baahi, kɛtsɔ amale kɛ lakamɔ wiemɔi ní amɛkɛtsuɔ nii ní amɛhaa amɛnyiɛɔ hiɛkpatamɔ gbɛ nɔ lɛ nɔ moŋ, shi amanehulu baaba amɛnɔ. (Yeremia 27:9-15) Henyɛlɔi baajɛ sɛɛ amɛba amɛbahà amɛnibii, ni amɛbaaloo amɛ kɛya nomŋɔɔ mli. Enɛɛmɛi fɛɛ miihao Yesaia waa diɛŋtsɛ.
17. (a) Mɛni hewɔ mɔ ko mɔ ko he nyɛŋ aje mli lɛ? (b) Kɛ́ Yehowa ŋmɛɛ ekojomɔ hewalɛ lɛ he kɛjɛ ŋwɛi lɛ, mɛni baaba shikpɔŋ lɛ nɔ?
17 Ni kɛlɛ, esa akɛ gbalɔ lɛ ajaje faŋŋ akɛ mɔ ko mɔ ko he ejeŋ mli. He fɛɛ he ní gbɔmɛi baaka akɛ amɛaajo foi kɛya lɛ, abaamɔmɔ amɛ. Ekolɛ mɛi komɛi baaje amanehulu kome mli, shi abaamɔmɔ amɛ yɛ ekroko mli—amɛfeŋ shweshweeshwe. Ebaafee tamɔ bɔ ni kooloo ní aagbɔbi lɛ lɛ eyagbeee bu ní ataoɔ ní egbee mli lɛ mli, shi kɛlɛ tsɔne dũɔ lɛ lɛ. (Okɛto Amos 5:18, 19 he.) Yehowa baaŋmɛɛ ekojomɔ hewalɛ lɛ he kɛjɛ ŋwɛi ni ebaahoso shikpɔŋ lɛ kɛyashɛ eshishitoo nii ahe tɔ̃ɔ. Shikpɔŋ lɛ baadĩdãa ni ebaagbee shi kɛ fɔyeli ní tsii, tamɔ nuu ní etɔ dãa, ni enyɛŋ shi ete dɔŋŋ. (Amos 5:2) Yehowa kojomɔ lɛ ji naagbee nɔ̃. Hiɛkpatamɔ kwraa kɛ fitemɔ ji nɔ ni baaba shikpɔŋ lɛ nɔ.
Yehowa Baaye Maŋtsɛ yɛ Anunyam Mli
18, 19. (a) Ekolɛ “ŋwɛi ta lɛ” kɔɔ namɛi ahe, ni aabua mɛnɛɛmɛi anaa aawo “gbokɛlɛfoi atsuŋ” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Ekolɛ abaagbala jwɛŋmɔ kɛya “ŋwɛi ta lɛ” nɔ yɛ “gbii babaoo sɛɛ” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (d) Yehowa baagbala ejwɛŋmɔ kɛya “shikpɔŋ lɛ nɔ maŋtsɛmɛi” lɛ anɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
18 Agbɛnɛ Yesaia gbalɛ lɛ tsake kɛtee gbɛhe ní nɔ kwɔ mli, ni egbala jwɛŋmɔ kɛtee bɔ ni Yehowa baatsu eyiŋtoo he nii kɛyashi naagbee lɛ nɔ, akɛ: “Aaaba mli yɛ nakai gbi lɛ nɔ akɛ Yehowa aaawo ŋwɛi ta lɛ nyɔmɔ yɛ ŋwɛi, kɛ shikpɔŋ lɛ nɔ maŋtsɛmɛi lɛ hu yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ; ni aaawo amɛ tsuŋ, tamɔ awoɔ gbokɛlɛfoi atsuŋ yɛ bu mli, aaaŋá amɛyi awo gbokɛlɛfoi atsuŋ, ni gbii babaoo sɛɛ dani aaawo amɛ nyɔmɔ. Ni nyɔɔŋtsere hiɛ aaagbo, ni hulu hiɛ aaashwie shi; ejaakɛ Yehowa Zebaot aaaye maŋtsɛ yɛ anunyam mli yɛ Zion gɔŋ lɛ nɔ kɛ Yerusalem yɛ enukpai lɛ ahiɛ.”—Yesaia 24:21-23.
19 Ekolɛ “ŋwɛi ta lɛ” kɔɔ daimonioi ni ji “je nɛŋ lumɛi ni yɔɔ benɛ be duŋ lɛ mli lɛ, . . . mumɔi fɔji asafo ni yɔɔ ŋwɛiniiaŋ lɛ” ahe. (Efesobii 6:12) Mɛnɛɛmɛi ená jeŋ hewalɛi lɛ anɔ hewalɛ ní mli wa waa. (Daniel 10:13, 20; 1 Yohane 5:19) Oti ni ma amɛhiɛ ji ní amɛgbala gbɔmɛi kɛjɛ Yehowa kɛ ejamɔ krɔŋŋ lɛ he. Kwɛ bɔ ni amɛye omanye jogbaŋŋ ní amɛlaka Israel ni amɛyanyiɛ jeŋmaji ní ebɔle amɛ lɛ anifeemɔi fɔji lɛ asɛɛ, ni no ha amɛbafee mɛi ní sa Nyɔŋmɔ ŋwɛi kojomɔ lɛ! Shi Satan kɛ edaimonioi lɛ baabu amɛhe akɔntaa amɛha Nyɔŋmɔ beni ebaagbala ejwɛŋmɔ kɛba amɛ kɛ nɔyelɔi ní yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni ji “shikpɔŋ lɛ nɔ maŋtsɛmɛi lɛ hu yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ,” ní amɛná amɛnɔ hewalɛ ni amɛteɔ shi amɛwoɔ Nyɔŋmɔ ní amɛkuɔ emlai amli lɛ anɔ yɛ naagbee kwraa lɛ. (Kpojiemɔ 16:13, 14) Beni Yesaia wieɔ he yɛ mfonirifeemɔŋ lɛ, ekɛɛ akɛ abaabua amɛnaa ni “aaaŋá amɛyi awo gbokɛlɛfoi atsuŋ.” “Gbii babaoo sɛɛ,” ekolɛ yɛ be mli ní ajie Satan kɛ edaimonioi lɛ (shi jeee “shikpɔŋ lɛ nɔ maŋtsɛmɛi lɛ hu yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ”) yɛ be kukuoo mli yɛ Yesu Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ naagbee lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ naagbee toigbalamɔ ní sa amɛ lɛ baaba amɛnɔ.—Kpojiemɔ 20:3, 7-10.
20. Yehowa ‘ye maŋtsɛ’ yɛ blema kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ fɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛɛ be?
20 Enɛ hewɔ lɛ Yesaia gbalɛ lɛ fã nɛɛ ha Yudafoi lɛ ná nɔmimaa ko ni yɔɔ naakpɛɛ. Yɛ Yehowa be ní eto mli lɛ, ebaaha blema Babilon agbee shi ni ekɛ Yudafoi lɛ baaku sɛɛ kɛba amɛ diɛŋtsɛ amɛshikpɔŋ nɔ. Yɛ afi 537 D.Ŋ.B., beni ejie ehewalɛ kɛ emaŋtsɛyeli kpo yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ yɛ ewebii lɛ ahewɔ lɛ, anyɛ akɛɛ amɛ lɛɛlɛŋ yɛ anɔkwale mli akɛ: “O-Nyɔŋmɔ lɛ yeɔ maŋtsɛ lɛ!” (Yesaia 52:7) Yehowa ‘ye maŋtsɛ’ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ yɛ afi 1914 beni ekɛ Yesu Kristo tá maŋtsɛsɛi nɔ ákɛ Maŋtsɛ yɛ E-ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ. (Lala 96:10) ‘Eye maŋtsɛ’ yɛ afi 1919 hu beni ejie emaŋtsɛyeli hewalɛ lɛ kpo kɛtsɔ kpɔmɔ ní ekpɔ̃ mumɔŋ Israel kɛjɛ Babilon Kpeteŋkpele lɛ nyɔŋyeli shishi lɛ nɔ.
21. (a) ‘Nyɔɔŋtsere hiɛ baagbo ni hulu hiɛ baashwie shi’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ tsɛmɔ ní jijeɔ baaná emlibaa wulu fe fɛɛ?
21 Yehowa ‘baaye maŋtsɛ’ ekoŋŋ beni ekɛ Babilon Kpeteŋkpele lɛ kɛ nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ fã ní eshwɛ lɛ fɛɛ baaba naagbee lɛ. (Zakaria 14:9; Kpojiemɔ 19:1, 2, 19-21) Yɛ sɛɛ mli lɛ, Yehowa Maŋtsɛyeli nɔyeli lɛ baafee nyam aahu akɛ nyɔɔŋtsere ní eye emuu ni miikpɛ́ kaŋkaŋ nyɔɔŋ, loo hulu ní miitso waa shwane fintii nyɛŋ ekɛ enunyam lɛ aye egbɔ. (Okɛto Kpojiemɔ 22:5 he.) Kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, ebaafee nyɔɔŋtsere kɛ hulu lɛ hiɛgbele akɛ amɛkɛ amɛhe aaato Yehowa zebaot anunyam lɛ he. Yehowa baaye maŋtsɛ ákɛ mɔ ni nɔ kwɔ fe fɛɛ. Ebaajie ehewalɛ kɛ enunyam ni fe fɛɛ lɛ kpo etsɔɔ mɔ fɛɛ mɔ. (Kpojiemɔ 4:8-11; 5:13, 14) Mɛɛ gbɛkpamɔ ní yɔɔ naakpɛɛ nɛ! Yɛ nakai beaŋ lɛ, tsɛmɔ ní yɔɔ Lala 97:1 lɛ baajije waa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ yɛ emlibaa wulu ni fe fɛɛ mli, akɛ: “Yehowa miiye maŋtsɛ! Shikpɔŋ lɛ mli afili lɛ, ŋshɔkpɔi babaoi lɛ anyá!”
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 262]
Anuŋ lala kɛ mlifilimɔ he dɔŋŋ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 265]
Mɛi komɛi ahe baaje Yehowa kojomɔ lɛ mli, tamɔ bɔ ni yibii lɛ ekomɛi shwɛɔ yɛ tso nɔ yɛ nikpamɔ sɛɛ lɛ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 267]
Yesaia ye awerɛho waa yɛ nɔ ni baaba emaŋbii lɛ anɔ lɛ he
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 269]
Hulu loo nyɔɔŋtsere kpɛmɔ nyɛŋ ekɛ Yehowa anunyam lɛ aye egbɔ kɔkɔɔkɔ