Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • ip-2 yitso 17 bf. 247-261
  • Abua Gbɔi Anaa Kɛba Nyɔŋmɔ Sɔlemɔwe Lɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Abua Gbɔi Anaa Kɛba Nyɔŋmɔ Sɔlemɔwe Lɛ
  • Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ II
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Nɔ ni Ataoɔ Kɛha Yiwalaheremɔ
  • Miishɛjemɔ Kɛha Gbɔ kɛ Osai
  • Osaii Ná Gbɛi ní Hiɔ Shi Kɛyaa Naanɔ
  • Gbɔi kɛ Nyɔŋmɔ Webii Feɔ Ekome Kɛjáa Lɛ
  • Bulɔi Shwilafoi, Gbeei Mumuii
  • Bulɔi ní Yɔɔ Ŋmɛnɛ
  • Tooi Krokomɛi lɛ kɛ Kpaŋmɔ Hee Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Maŋnyo Jio Gbɔ Jio, Nyɔŋmɔ Miihere Bo Atuu!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • “Mɛi Kpɔji” ni Efee Ekome yɛ Anɔkwa Jamɔ Mli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2012
  • “Nyɔŋmɔ Israel” kɛ “Asafo Babaoo” Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ II
ip-2 yitso 17 bf. 247-261

Yitso Nyɔŋma Kɛ Kpawo

Abua Gbɔi Anaa Kɛba Nyɔŋmɔ Sɔlemɔwe Lɛ

Yesaia 56:1-12

1, 2. Mɛɛ adafitswaa ní yɔɔ miishɛɛ akɛha yɛ afi 1935 mli, ni enɛ fee mɛni fã?

YƐ SOHAA, May 31, 1935 lɛ, Joseph F. Rutherford kɛ toibolɔi babaoo ko wie yɛ kpee wulu ko shishi yɛ Washington, D.C. Ewie mɛi ni “asafo babaoo,” loo “asafo kuu babaoo,” ní bɔfo Yohane na amɛ yɛ ninaa mli lɛ ji lɛ he. Yɛ Nyɛminuu Rutherford wiemɔ lɛ naagbee kwraa lɛ, ekɛɛ akɛ: “Nyɛfainɛ, mɛi fɛɛ ní yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛaahi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ ate shi adamɔ shi.” Taakɛ mɛi ní tee kpee lɛ ateŋ mɔ kome bɔ amaniɛ lɛ, “mɛi ni fa fe toibolɔi lɛ ayifalɛ lɛ fã te shi amɛdamɔ shi.” Kɛkɛ ni wielɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Nyɛkwɛa! Asafo kuu babaoo lɛ!” Mɔ kroko hu ní yɔɔ jɛmɛ yɛ nakai beaŋ lɛ kaiɔ akɛ: “Klɛŋklɛŋ lɛ jɛmɛ fee dioo fioo, kɛkɛ ni akɛ miishɛɛ gbee ní wa here nɔ, ni nyamɔ lɛ naa wa ni esɛɛ tsɛ waa hu.”—Kpojiemɔ 7:9.

2 No fee be ko ní sa kadimɔ waa yɛ gbalɛ ko ní aŋma afɔ̃ shi aaafee afii 2,700 ní eho nɛ, ní jeɔ kpo yɛ wɔ-Bibliai lɛ amli ákɛ Yesaia yitso 56 lɛ mlibaa ní yaa nɔ lɛ mli. Taakɛ eji yɛ gbalɛi krokomɛi babaoo ní yɔɔ Yesaia wolo lɛ mli lɛ ahe lɛ, gbalɛ nɛɛ hiɛ shiwoi ní shɛjeɔ mɔ mii kɛ kɔkɔbɔɔi ní mli wa fɛɛ. Yɛ mɛi ní ekɔɔ amɛhe klɛŋklɛŋ lɛ agbɛfaŋ lɛ, akɛ Nyɔŋmɔ webii ní ekɛ amɛ efee kpaŋmɔ, ní hi shi yɛ Yesaia diɛŋtsɛ gbii lɛ amli lɛ wie, shi emlibaa lɛ mli kpãa afii ohai abɔ kɛbashɛɔ wɔgbii nɛɛ amli.

Nɔ ni Ataoɔ Kɛha Yiwalaheremɔ

3. Kɛ́ Yudafoi lɛ miitao yiwalaheremɔ kɛjɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ lɛ, mɛni esa akɛ amɛfee?

3 Yesaia yitso 56 lɛ jeɔ shishi kɛ ŋaawoo kɛha Yudafoi lɛ. Shi kɛlɛ, esa akɛ anɔkwa jálɔi fɛɛ abo nɔ ni gbalɔ lɛ ŋma lɛ toi jogbaŋŋ. Wɔkaneɔ akɛ: “Bɔ ni Yehowa kɛɛ nɛ: Nyɛyea kojomɔ nɔ, ni nyɛfea jalɛ nii; shi miyiwalaheremɔ lɛ eshɛ shi etã, ni mijalɛ lɛ hu abaajie lɛ kpo. Ajɔɔ adesa ní feɔ enɛ lɛ, kɛ gbɔmɔ bi ní mɔɔ mli lɛ, mɔ ni yeɔ hejɔɔmɔ gbi lɛ ní ebuleee lɛ, ní ejieɔ enine kɛjɛɔ efɔŋfeemɔ he lɛ!” (Yesaia 56:1, 2) Esa akɛ Yuda maŋ lɛ mli bii ní taoɔ yiwalaheremɔ kɛjɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ lɛ abo Mose Mla lɛ toi, ní amɛye jalɛ sane, ni amɛhi shi yɛ jalɛ naa. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yehowa diɛŋtsɛ lɛ, jalɔ ji lɛ. Mɛi ní diɔ jalɛ shihilɛ sɛɛ lɛ náa miishɛɛ ní jɛɔ Yehowa hiɛ duromɔ namɔ mli baa lɛ mli ŋɔɔmɔ.—Lala 144:15b.

4. Mɛni hewɔ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ yeli he hiaa yɛ Israel lɛ?

4 Gbalɛ lɛ maa Hejɔɔmɔ Gbi Jurɔ lɛ yeli nɔ mi ejaakɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ ji Mose Mla lɛ fã ko ní he hiaa waa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, yiŋtoi ahewɔ ní naagbee lɛ Yuda maŋ lɛ mli bii lɛ tee nomŋɔɔ mli lɛ ateŋ ekome ji amɛhiɛ ní amɛku amɛfɔ̃ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ yeli nɔ lɛ. (3 Mose 26:34, 35; 2 Kronika 36:20, 21) Hejɔɔmɔ Gbi lɛ ji wekukpaa krɛdɛɛ ní Yehowa kɛ Yudafoi lɛ yɔɔ lɛ he okadi, ni mɛi ni yeɔ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ tsɔɔ akɛ amɛbuɔ nakai wekukpaa lɛ waa. (2 Mose 31:13) Kɛfata he lɛ, Hejɔɔmɔ Gbi lɛ yeli baakai Yesaia yinɔbii lɛ akɛ Yehowa ji Bɔlɔ lɛ. Nɛkɛ gbijurɔyeli nɛɛ baaha amɛkai emɔbɔnalɛi ní ejie kpo etsɔɔ amɛ lɛ hu. (2 Mose 20:8-11; 5 Mose 5:12-15) Yɛ naagbee lɛ, Hejɔɔmɔ Gbi lɛ yeli baaha amɛná gbɛjianɔ ní ato jogbaŋŋ, ni hiɔ shi daa kɛha Yehowa jamɔ. Amɛhe ní amɛjɔɔ kɛjɛɔ amɛ daa gbi nitsumɔi amli shikome daa otsi lɛ baaha Yuda maŋ lɛ mli bii lɛ aná hegbɛ kɛha sɔlemɔ, nikasemɔ, kɛ saji anɔjwɛŋmɔ.

5. Yɛ shishitoo mla ní yɔɔ mli lɛ naa lɛ, Kristofoi baanyɛ amɛkɛ ŋaawoo ní akɛha akɛ aye Hejɔɔmɔ Gbi lɛ atsu nii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

5 Shi Kristofoi hu? Ani hewalɛwoo ní akɛha akɛ aye Hejɔɔmɔ Gbi lɛ kɔɔ amɛ hu amɛhe? Ekɔɔɔ amɛhe tɛ̃ɛ, ejaakɛ Kristofoi bɛ Mla lɛ shishi, ni no hewɔ lɛ abiii akɛ amɛye Hejɔɔmɔ Gbi lɛ. (Kolosebii 2:16, 17) Shi kɛlɛ, bɔfo Paulo tsɔɔ mli akɛ “hejɔɔmɔ gbi yeli” ko yɛ kɛha Kristofoi anɔkwafoi. Nɛkɛ “hejɔɔmɔ gbi yeli” nɛɛ kɔɔ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli ní aaaná kɛha yiwalaheremɔ, kɛ he ní akɛfɔ̃ŋ nitsumɔi pɛ nɔ dɔŋŋ lɛ he. (Hebribii 4:6-10) No hewɔ lɛ, Yesaia gbalɛ lɛ mli wiemɔi ní kɔɔ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ he lɛ kaiɔ Yehowa tsuji ní yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ bɔ ni ehe hiaa waa akɛ aná gbɛjianɔ ní Nyɔŋmɔ eto kɛha yiwalaheremɔ lɛ mli hemɔkɛyeli. Eji kaimɔ nɔ̃ ni nɔ bɛ hu kɛha bɔ ni ehe hiaa ní wɔná wɔkɛ Yehowa teŋ wekukpaa ní bɛŋkɛ kpaakpa, koni wɔnyiɛ jamɔ gbɛjianɔtoo kpakpa sɛɛ daa nɛɛ.

Miishɛjemɔ Kɛha Gbɔ kɛ Osai

6. Mɛɛ kui enyɔ agbalaa jwɛŋmɔ kɛbaa amɛnɔ agbɛnɛ?

6 Agbɛnɛ Yehowa kɛ kui enyɔ komɛi ní miisumɔ ní amɛsɔmɔ lɛ, shi amɛjeee mɛi ní sa akɛ amɛba Yudafoi ahenaabuamɔi ashishi, yɛ Mose Mla lɛ naa lɛ wie. Wɔkaneɔ akɛ: “Gbɔ ní kɛ ehe ebakpɛtɛ Yehowa lɛ akakɛɛ akɛ: Yehowa baajie mi kɛjɛ emaŋ lɛ mli; ni osai hu akakɛɛ akɛ: Naa, mi lɛ, tso gbiŋ ji mi!” (Yesaia 56:3) Gbɔ lɛ gbeyeishemɔ ji akɛ abaafo lɛ ashɛ́ afɔ̃ yɛ Israel. Osai lɛ naagba ji akɛ enyɛŋ efɔ́ ní baaha egbɛi akã he ahi shi kɔkɔɔkɔ. Esa akɛ kui enyɔ lɛ fɛɛ aha amɛmii ashɛ amɛhe. Dani wɔbaana nɔ̃ hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔsusua nɔ̃ shidaamɔ ní amɛyɔɔ yɛ Mla lɛ shishi, yɛ Israel maŋ lɛ gbɛfaŋ lɛ he wɔkwɛa.

7. Mɛɛ husui Mla lɛ jeɔ ehaa gbɔi yɛ Israel?

7 Ahaaa gbɔi ní ji foolɔi lɛ kɛ Israel aná gbɛfaŋnɔ yɛ jamɔ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, aŋmɛɛɛ amɛ gbɛ ní amɛye Hehoo lɛ. (2 Mose 12:43) Gbɔi ní ejeee gbɛ amɛkuuu maŋ lɛ mlai amli lɛ náa jalɛsaneyeli kɛ gbɔfeemɔ mli ŋɔɔmɔ, shi amɛkɛ maŋ lɛ bɛ wekukpaa ko ní hiɔ shi daa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi kpɛlɛɔ Mla lɛ nɔ kɛmɔɔ shi, ni hii lɛ foɔ ketia ákɛ enɛ he okadi. No sɛɛ lɛ amɛtsɔmɔɔ mɛi ní etsake kɛba Yudafoi ajamɔ lɛ mli, ni amɛnáa hegbɛ akɛ amɛaajá yɛ Yehowa we lɛ kpo lɛ nɔ, ni abuɔ amɛ akɛ Israel asafo lɛ fã. (3 Mose 17:10-14; 20:2; 24:22) Shi kɛlɛ, mɛi ní etsake kɛba Yudafoi ajamɔ lɛ mli lɛ jeee mɛi ní náa Yehowa kpaŋmɔ ní ekɛ Israel fee lɛ mli gbɛfaŋnɔ kɛmɔɔ shi, ni amɛbɛ shikpɔŋ yɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ ákɛ amɛgboshinii. Gbɔi krokomɛi baanyɛ atsɔ amɛhiɛ amɛha sɔlemɔtsu lɛ ní amɛsɔle, ni eka shi faŋŋ akɛ amɛbaanyɛ amɛshã afɔlei kɛtsɔ osɔfoyeli gbɛjianɔtoo lɛ nɔ, shii abɔ ní afɔlei lɛ kɛ Mla lɛ kpãa gbee lɛ. (3 Mose 22:25; 1 Maŋtsɛmɛi 8:41-43) Shi esaaa akɛ Israelbii lɛ kɛ amɛ bɔɔ gbagbalii.

Osaii Ná Gbɛi ní Hiɔ Shi Kɛyaa Naanɔ

8. (a) Te abuɔ osaii yɛ Mla lɛ shishi ahaa tɛŋŋ? (b) Te akɛ osaii tsuɔ nii yɛ wɔŋjalɔi amaji amli ahaa tɛŋŋ, ni bei komɛi lɛ wiemɔ “osai” lɛ baanyɛ atsɔɔ mɛni?

8 Kɛji osaii lɛ afɔlɔi ji Yudafoi po lɛ, ahaaa amɛ hegbɛ akɛ Israel maŋ lɛ mli bii kɛmɔɔɔ shi.a (5 Mose 23:1) Yɛ wɔŋjalɔi amaji ni hi shi yɛ Biblia beaŋ lɛ ekomɛi amli lɛ, osaii yɛ gbɛhe krɛdɛɛ ko, ni eji nɔ ko ní afɔɔ feemɔ ákɛ asaa gbekɛbii hii ní aŋɔɔ amɛ nom yɛ ta mli lɛ ateŋ mɛi komɛi. Ahalaa osaii akɛ maŋtsɛwe onukpai. Osai nyɛɔ esɔmɔɔ akɛ “piafonyo ní kwɛɔ yei lɛ,” “maŋtsɛ piafonyo ní kwɛɔ ehemɛi lɛ,” loo sɔɔlɔ ní sɔmɔɔ maŋnyɛ lɛ. (Ester 2:3, 12-15; 4:4-6, 9) Odaseyeli ko bɛ ní tsɔɔ akɛ Israelbii lɛ kɛ amɛhe wo nifeemɔi ní tamɔ nɛkɛ mli, aloo ákɛ ajeɔ gbɛ ataoɔ osaii koni ahé amɛ awo Israel maŋtsɛmɛi lɛ asɔɔmɔ mli.b

9. Mɛɛ miishɛjemɔ wiemɔi Yehowa kɛ osaii diɛŋtsɛ lɛ wie?

9 Kɛfata gbɛfaŋnɔ bibioo pɛ ní amɛnyɛɔ amɛnáa yɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ jamɔ mli lɛ he lɛ, mɛi ní ji osaii diɛŋtsɛ yɛ gbɔmɔtsoŋ yɛ Israel lɛ yɛ hiɛgbele shihilɛ ní ji bii ní amɛnyɛɛɛ amɛfɔ́ koni amɛtsá amɛweku gbɛi anɔ lɛ mli. Belɛ, kwɛ bɔ ni gbalɛ lɛ mli wiemɔi ní nyiɛ sɛɛ lɛ shɛjeɔ mɔ mii waa diɛŋtsɛ! Wɔkaneɔ akɛ: “Bɔ ni Yehowa kɛɛ nɛ: Osaii ní yeɔ mihejɔɔmɔ gbii lɛ, ní amɛhalaa nii ní sa mihiɛ lɛ, ní amɛmɔɔ mikpaŋmɔ lɛ mli lɛ: maha amɛ kaimɔ nɔ̃ kɛ gbɛi ní hi fe bihii kɛ biyei yɛ miwe lɛ kɛ migbogboi lɛ amli; maha amɛ naanɔ gbɛi ní fiteŋ!”—Yesaia 56:4, 5.

10. Mɛɛ be osaii ashihilɛ lɛ tsake, ni mɛɛ hegbɛ naa égbele kɛha amɛ kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa?

10 Hɛɛ, be ko baashɛ ní osai diɛŋtsɛ ní mɔ ko ji lɛ efeeŋ gbɛtsii nii kɛhaŋ kpɛlɛmɔ ní aaakpɛlɛ enɔ kɛmɔ shi akɛ Yehowa tsulɔ lɛ dɔŋŋ. Kɛ́ osaii lɛ fee toiboo lɛ, no lɛ amɛbaaná “kaimɔ nɔ̃,” loo gbɛhe, yɛ Yehowa we lɛ, kɛ gbɛi ní hi kwraa fe bihii kɛ biyei. Mɛɛ be enɛ ba mli? Ebaaa mli aahu kɛyashi Yesu Kristo gbele sɛɛ dã. Yɛ nakai be lɛ mli lɛ akɛ kpaŋmɔ hee lɛ ye Mla kpaŋmɔ momo lɛ najiaŋ, ni akɛ “Nyɔŋmɔ Israel lɛ” ye heloonaa Israel najiaŋ. (Galatabii 6:16) Kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ, mɛi fɛɛ ní jieɔ hemɔkɛyeli kpo lɛ nyɛɔ amɛkɛ jamɔ ní Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ nɔ lɛ haa lɛ. Hewolonɔ su mligbalamɔi kɛ gbɔmɔtsoŋ shihilɛ he ehiaaa dɔŋŋ. Mɛi ní kɛ anɔkwayeli ŋmɛɔ amɛtsui shi, ní bɔ ni amɛgbɔmɔtsoŋ shihilɛ ji kɔɔɔ he eko lɛ, baaná “naanɔ gbɛi ní fiteŋ!” Yehowa hiɛ kpaŋ amɛnɔ. Abaaŋmala amɛgbɛi yɛ ‘ekaimɔ wolo’ lɛ mli, ni amɛbaaná naanɔ wala, yɛ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ be ni eto lɛ mli.—Maleaki 3:16; Abɛi 22:1; 1 Yohane 2:17.

Gbɔi kɛ Nyɔŋmɔ Webii Feɔ Ekome Kɛjáa Lɛ

11. Mɛni awoɔ gbɔi lɛ hewalɛ ní amɛfee koni amɛná jɔɔmɔi?

11 Shi gbɔi lɛ hu? Agbɛnɛ gbalɛ lɛ kuɔ sɛɛ kɛbaa mɛnɛɛmɛi anɔ, ni Yehowa yɛ wiemɔi ni ji miishɛjemɔ kpele diɛŋtsɛ kɛha amɛ. Yesaia ŋma akɛ: “Gbɔi ní kɛ amɛhe bakpɛtɛɔ Yehowa he ní amɛsɔmɔɔ lɛ ní amɛsumɔɔ Yehowa gbɛi lɛ, ní amɛtsɔmɔɔ etsuji lɛ: mɔ fɛɛ mɔ ní yeɔ hejɔɔmɔ gbi lɛ ní ebuleee lɛ, ní emɔɔ mikpaŋmɔ lɛ mli lɛ, amɛ hu mikɛ amɛ aaaba migɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ, ni maha amɛnyã yɛ misɔlemɔwe lɛ: amɛshãa afɔlei kɛ amɛgbee afɔlei lɛ aaasa mihiɛ yɛ mifɔleshãa latɛ lɛ nɔ; ejaakɛ miwe lɛ, aaatsɛ́ lɛ sɔlemɔwe aha majimaji fɛɛ.”—Yesaia 56:6, 7.

12. Mɛni ji shishinumɔ ní tsutsu ko lɛ ahiɛ yɛ Yesu gbalɛ ní kɔɔ “tooi krokomɛi” lɛ ahe lɛ he?

12 “Gbɔi” lɛ etee nɔ ejie amɛhe kpo fiofio, yɛ wɔbe nɛɛ mli. Dani abaawuu klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ, no mli lɛ anuɔ shishi akɛ aŋkroaŋkroi babaoo ji mɛi ni baaná yiwalaheremɔ fe mɛi ayibɔ ní yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛkɛ Yesu baaye maŋtsɛ yɛ ŋwɛi—mɛi ní wɔkpɛlɛɔ amɛnɔ ŋmɛnɛ akɛ Nyɔŋmɔ Israel lɛ. No mli lɛ Biblia kaselɔi lɛ le Yesu wiemɔi ní aŋmala yɛ Yohane 10:16 lɛ, akɛ: “Miyɛ tooi krokomɛi ni jɛɛɛ tooi atsũ nɛɛ mli; ni nomɛi hu, ja miŋɔ amɛ kɛba, ni amɛbanu migbee, ni tooi lɛ fee kuu kome kɛ kwɛlɔ kome.” No mli lɛ anuɔ shishi akɛ nɛkɛ “tooi krokomɛi” nɛɛ ji shikpɔŋ nɔ kuu. Shi Biblia kaselɔi lɛ ateŋ mɛi babaoo hé amɛye akɛ tooi krokomɛi lɛ baajie amɛhe kpo yɛ Yesu Kristo Afii Akpe Nɔyeli be lɛ mli.

13. Mɛni hewɔ asusu akɛ esa akɛ gwantɛŋi ni yɔɔ Mateo yitso 25 lɛ ajie amɛhe kpo yɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee gbii lɛ amli lɛ?

13 Yɛ naagbee lɛ, atee hiɛ yɛ ŋmalɛ ko ní kɔɔ enɛ he, ní ewieɔ gwantɛŋi ahe lɛ shishinumɔ mli. Aŋma Yesu abɛbua ní kɔɔ gwantɛŋi kɛ abotiai ahe lɛ yɛ Mateo yitso 25 lɛ. Taakɛ nakai abɛbua lɛ tsɔɔ lɛ, gwantɛŋi lɛ baaná naanɔ wala ejaakɛ amɛye amɛbua Yesu nyɛmimɛi lɛ. No hewɔ lɛ, amɛji kuu ko ni hiɛ ehe kwraa, ní esoro amɛ yɛ Kristo nyɛmimɛi ní afɔ amɛ mu lɛ ahe. Yɛ afi 1923, yɛ kpee wulu ko ní afee yɛ Los Angeles, California, U.S.A. lɛ shishi lɛ, atsɔɔ mli akɛ esa akɛ nakai gwantɛŋi lɛ ajie amɛhe kpo, jeee yɛ Afii Akpe lɛ mli, shi moŋ yɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee gbii lɛ amli. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yesu kɛ abɛbua lɛ ha ákɛ hetoo ní ekɛha sanebimɔ ni ji: “Tsɔɔmɔ wɔ beyinɔ ní aaafee nii nɛɛ, ni mɛni ji ba ni oba lɛ kɛ je nɛŋ naagbee lɛ he okadi?” lɛ fã.—Mateo 24:3, NW.

14, 15. Atee hiɛ yɛ tooi krokomɛi lɛ ahe shishinumɔ mli yɛ naagbee be lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

14 Yɛ afi 1920 afii lɛ amli lɛ, aŋkroaŋkroi komɛi ní kɛ Biblia Kaselɔi lɛ bɔɔ lɛ banu he akɛ Yehowa mumɔ lɛ yeee amɛhe odase akɛ amɛyɛ ŋwɛi tsɛmɔ lɛ eko. Ni kɛlɛ, amɛji Ŋwɛi Flooflo Nyɔŋmɔ lɛ tsuji ni yɔɔ ekãa waa. Yɛ afi 1931 lɛ, abanu mɛnɛɛmɛi ashidaamɔ lɛ shishi jogbaŋŋ beni afee wolo ní atsɛɔ lɛ Vindication lɛ. Vindication wolo lɛ tsɔɔ ninaa ní kɔɔ “nuu” ní hiɛ woloŋmaa tɔ lɛ he lɛ mli ákɛ Biblia mli wolo ni ji Ezekiel wolo lɛ kuku fɛɛ kuku shishitsɔɔmɔ lɛ fã. (Ezekiel 9:1-11) Ana “nuu” nɛɛ ní eeho kɛmiitsɔ Yerusalem maŋ lɛ mli ní eekadi mɛi ní dɔmɔɔ ŋtsɔi ní amɛyeɔ ŋkɔmɔ yɛ nihii nii ní afeɔ yɛ mli lɛ hewɔ lɛ ahiɛŋtsei anɔ. “Nuu” lɛ damɔ shi kɛha Yesu nyɛmimɛi, ni ji Kristofoi ní afɔ amɛ mu lɛ ateŋ shwɛɛnii ní yɔɔ wala mli yɛ shikpɔŋ nɔ yɛ Kristendom ní feɔ Yerusalem he mfoniri lɛ kojomɔ be lɛ mli lɛ. Mɛi ní akadi amɛ lɛ ji tooi krokomɛi ni yɔɔ wala mli yɛ nakai beaŋ lɛ. Yɛ ninaa lɛ mli lɛ, ahere amɛyiwala beni Yehowa oblafoi lɛ kɛ hiɛkpatamɔ ba nakai hemɔkɛyeli kwalɔi amaŋtiase lɛ nɔ lɛ.

15 Yɛ afi 1932 lɛ, shishinumɔ ní mli kwɔ ní abaná yɛ gbalɛ mli mfoniri ní kɔɔ Israel Maŋtsɛ Yehu kɛ Yonadab, ni ji esɛɛfilɔ ní ejeee Israelnyo lɛ he lɛ, tsɔɔ bɔ ni tooi krokomɛi lɛ tsuɔ nii kɛfiɔ Kristo nyɛmimɛi ní afɔ amɛ mu lɛ asɛɛ—tamɔ bɔ ni Yonadab fata Yehu he kɛtee ní efi esɛɛ beni ekpata Baal jamɔ hiɛ lɛ. Yɛ naagbee lɛ, yɛ afi 1935 lɛ, ayoo tooi krokomɛi lɛ ní yɔɔ wala mli yɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee gbii lɛ amli lɛ akɛ amɛ ji asafo babaoo lɛ ní bɔfo Yohane na yɛ ninaa mli lɛ. Atsɔɔ enɛ mli klɛŋklɛŋ yɛ kpee wulu ní wɔtsĩ tã kɛtsɔ hiɛ, ní afee yɛ Washington, D.C. lɛ shishi, beni Joseph F. Rutherford gbala jwɛŋmɔ kɛtee mɛi ní yɔɔ shikpɔŋ nɔ hiɛnɔkamɔ lɛ anɔ akɛ amɛji “asafo kuu babaoo” lɛ.

16. Mɛɛ hegbɛi kɛ gbɛnaa nii “gbɔi” lɛ náa mli ŋɔɔmɔ?

16 Enɛ hewɔ lɛ, abana fiofio akɛ “gbɔi” lɛ yɛ gbɛfaŋnɔ ní da ní amɛbaatsu yɛ Yehowa yiŋtoo mli yɛ nɛkɛ naagbee gbii nɛɛ amli. Amɛbaa Nyɔŋmɔ Israel lɛ ŋɔɔ koni amɛbajá Yehowa. (Zakaria 8:23) Amɛfataa nakai mumɔŋ maŋ lɛ he ni amɛkɛ afɔlei ní akpɛlɛɔ nɔ haa Nyɔŋmɔ, ni amɛboteɔ hejɔɔmɔ gbi yeli lɛ mli. (Hebribii 13:15, 16) Kɛfata he lɛ, amɛjáa Nyɔŋmɔ yɛ emumɔŋ sɔlemɔtsu, ní ji “jeŋmaji fɛɛ asɔlemɔwe,” taakɛ sɔlemɔtsu ní hi Yerusalem lɛ ji lɛ mli. (Marko 11:17) Amɛjieɔ hemɔkɛyeli kpo yɛ Yesu Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli, ni ‘amɛfɔ́ɔ amɛtadei lɛ ahe ni amɛhaa eyɛ́ɔ futaa yɛ Toobi lɛ lá lɛ mli.’ Ni amɛsɔmɔɔ Yehowa daa nɛɛ, “ni amɛjáa lɛ nyɔɔŋ kɛ shwane.”—Kpojiemɔ 7:14, 15.

17. Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ gbɔi lɛ anine shɛɔ kpaŋmɔ hee lɛ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Nɛkɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ gbɔi nɛɛ anine shɛɔ kpaŋmɔ hee lɛ nɔ kɛ shishinumɔ akɛ akɛni amɛkɛ Nyɔŋmɔ Israel lɛ bɔɔ hewɔ lɛ, amɛnáa sɛɛnamɔi kɛ jɔɔmɔi ní baa kɛtsɔɔ kpaŋmɔ hee lɛ nɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ. Eyɛ mli akɛ amɛfataaa nakai kpaŋmɔ lɛ mli bii lɛ ahe moŋ, shi amɛjɛɔ amɛtsui muu fɛɛ mli amɛbaa amɛhe shi amɛhaa mlai ní kɔɔ he lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa mla lɛ yɛ amɛtsuii amli, ni amɛbaleɔ Yehowa ákɛ amɛ ŋwɛi Tsɛ kɛ Maŋtsɛ ní nɔ kwɔ fe mɔ fɛɛ mɔ.—Yeremia 31:33, 34; Mateo 6:9; Yohane 17:3.

18. Mɛɛ naabuamɔ nitsumɔ ko atsuɔ yɛ naagbee be lɛ mli?

18 Yesaia gbalɛ lɛ yaa nɔ akɛ: “Nuntsɔ Yehowa, ní buaa Israel mɛi ní ashɛrɛ amɛ ashwie lɛ anaa lɛ, wiemɔ nɛ. Masaa mabua mɛi anaa mashi mɛi ní abua amɛnaa lɛ anɔ!” (Yesaia 56:8) Yehowa ebua “Israel mɛi ní ashɛrɛ amɛ ashwie,” ni ji mɛi ní fata shwɛɛnii ní afɔ amɛ mu lɛ ahe lɛ anaa yɛ naagbee be lɛ mli. Kɛfata he lɛ, eebua mɛi krokomɛi, ni ji asafo babaoo lɛ mli bii lɛ hu anaa. Amɛfeɔ ekome kɛjáa yɛ toiŋjɔlɛ kɛ gbeekpamɔ mli yɛ Yehowa kɛ e-Maŋtsɛ, Kristo Yesu ní ekɛ lɛ etá maŋtsɛsɛi nɔ lɛ anɔkwɛmɔ shishi. Akɛni amɛyeɔ Yehowa nɔyeli ní Kristo yeɔ nɔ lɛ anɔkwale hewɔ lɛ, Tookwɛlɔ Kpakpa lɛ efee amɛ tooku kome ní yɔɔ miishɛɛ.

Bulɔi Shwilafoi, Gbeei Mumuii

19. Mɛɛ ninefɔɔ akpãa mli ahaa ŋã nɔ kɛ koo mli kooloi fɛɛ?

19 Nɔ ni nyiɛ wiemɔi ní tsɔ hiɛ, ní ŋɔɔ, ní tswaa mɔ emaa shi lɛ sɛɛ lɛ yɛ srɔto kwraa, ehaa mɔ he jɔ̃ɔ ehe waa diɛŋtsɛ. Yehowa efee klalo akɛ ebaajie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ gbɔi kɛ osaii lɛ. Shi abu mɛi ní kɛɔ akɛ amɛji Nyɔŋmɔ asafo lɛ mli bii lɛ ateŋ mɛi pii fɔ́ ni asaa kojomɔ ato aha amɛ. Nɔ ni fe nakai lɛ, amɛjeee mɛi ní sa akɛ amɛnáa fũu kpakpa po, ni amɛji mɛi ní sa akɛ kooloi awuiyelɔi aye amɛgbohii. Enɛ hewɔ lɛ, wɔkaneɔ akɛ: “Nyɛ ŋã nɔ kooloi fɛɛ, kɛ nyɛ koo mli kooloi fɛɛ, nyɛbaa nyɛbayea!” (Yesaia 56:9) Mɛni nɛkɛ ŋã mli kooloi nɛɛ baa amɛbaye lɛ? Gbalɛ lɛ baatsɔɔ mli. Beni efeɔ nakai lɛ, ekolɛ abaaha wɔkai nɔ ni baaba mɛi ní teɔ shi amɛwoɔ Nyɔŋmɔ lɛ anɔ yɛ Harmagedon ta ní baa lɛ mli, ní abaashi amɛgbohii lɛ ashwie shi aha ŋwɛi loofɔji ní amɛbaye lɛ.—Kpojiemɔ 19:17, 18.

20, 21. Mɛɛ tɔmɔi haa jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ feɔ mumɔŋ gbɛtsɔɔlɔi ní he bɛ sɛɛnamɔ lɛ?

20 Gbalɛ lɛ yaa nɔ akɛ: “Ebulɔi lɛ, shwilafoi ji amɛ, amɛ fɛɛ tswɛm amɛleee nɔ ko nɔ ko; amɛ fɛɛ lɛ, gbeei mumuii ji amɛ, amɛnyɛɛɛ amɛbolɔ; wɔ mli wielɔi ni, amɛkamɔ shi, ni amɛsumɔɔ wɔdɔi wɔɔ. Ni gbeei lɛ fulɔi ni, amɛleee mitɔ! Ni mɛnɛɛmɛi hu tookwɛlɔi ni, shi amɛbɛ jwɛŋmɔ; amɛ fɛɛ amɛkɔlɔɔ amɛgbɛ̀i, mɔ fɛɛ mɔ miitao esɛɛnamɔ yɛ he fɛɛ he. Amɛkɛɔ akɛ: ‘Nyɛbaa, miyawó wein kɛba, ní wɔnu dãa babaoo, ni wɔ́ hu aaafee tamɔ ŋmɛnɛ nɔŋŋ, gbi wulu ní da kɛteke nɔ!’”—Yesaia 56:10-12.

21 Yuda jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ kɛɔ akɛ amɛjáa Yehowa. Amɛkɛɔ akɛ “ebulɔi” ji amɛ. Shi amɛshwila yɛ mumɔŋ, mumuii ji amɛ, ni amɛmiiwɔ wɔdɔi. Kɛ́ amɛnyɛɛɛ amɛbu ní amɛkɛ kɔkɔbɔɔ aha kɛji oshara miiba lɛ, no lɛ mɛɛ sɛɛnamɔ yɔɔ amɛhe? Jamɔ mli bulɔi ní tamɔ nɛkɛ lɛ bɛ sane shishinumɔ, ni amɛjeee mɛi ní sa akɛ amɛkɛ mumɔŋ gbɛtsɔɔmɔ aha gbɔmɛi ní tamɔ gwantɛŋi lɛ. Kɛfata he lɛ, amɛfite. Amɛyɛ pɛsɛmkunya akɔnɔi, ni amɛtɔrɔko dã. Yɛ nɔ̃ najiaŋ ní amɛaanyiɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ sɛɛ lɛ, amɛtaoɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛgbɛ, amɛdiɔ sɛɛnamɔ ní ejaaa sɛɛ, ni amɛnuɔ dãa ni amɛtɔrɔɔ fe nine, ni amɛwoɔ mɛi krokomɛi hu hewalɛ ní amɛfee nakai. Amɛleee Nyɔŋmɔ kojomɔ ní baaba amɛnɔ lɛ kwraa, aahu po akɛ amɛkɛɔ gbɔmɛi lɛ akɛ nibii baahi.

22. Jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ní hi shi yɛ Yesu gbii lɛ amli lɛ tamɔ blema Yuda jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ nɔŋŋ pɛpɛɛpɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

22 Yesaia kɛ mfonirifeemɔŋ wiemɔ ni tamɔ nɛkɛ tsu nii mra mli yɛ egbalɛ lɛ mli ni ekɛtsɔɔ bɔ ni Yuda jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ní yeee anɔkwa lɛ ji lɛ mli—mumɔŋ dãatɔlɔi, mɛi ní miiwɔ wɔdɔi, ní amɛbɛ sane shishinumɔ. Amɛkɛ adesai ablema saji shwie gbɔmɛi lɛ anɔ tamɔ jatsu, ni amɛwie jamɔ mli amale wiemɔi, ni amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ Ashur nɔ kɛha yelikɛbuamɔ, moŋ fe ní amɛkɛ amɛhiɛ aaafɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ. (2 Maŋtsɛmɛi 16:5-9; Yesaia 29:1, 9-14) Eyɛ faŋŋ akɛ amɛkaseko nɔ ko nɔ ko. Dɔlɛ sane ji akɛ, hiɛnyiɛlɔi ní tamɔ nakai nɔŋŋ hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli. Yɛ nɔ̃ najiaŋ ní amɛaakpɛlɛ sanekpakpa ní Nyɔŋmɔ Bi lɛ diɛŋtsɛ kɛbaha amɛ lɛ nɔ lɛ, amɛkpoo Yesu ni amɛtee eyinɔ apam koni agbe lɛ. Yesu tsɛ́ amɛ yɛ faŋŋ mli akɛ “shwilafoi ní tsɔɔ shwilafoi agbɛ,” ni ekɛfata he akɛ “kɛ́ shwilafo miitsɔɔ shwilafo gbɛ lɛ, amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ amɛaagbee bu mli.”—Mateo 15:14.

Bulɔi ní Yɔɔ Ŋmɛnɛ

23. Mɛɛ Petro gbalɛ ko ní kɔɔ jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ahe eba mli?

23 Bɔfo Petro bɔ kɔkɔ akɛ amale tsɔɔlɔi hu baate shi ni amɛbaalaka Kristofoi. Eŋma akɛ: “Amale gbalɔi hu te shi yɛ maŋ lɛ mli, taakɛ bɔ nɔŋŋ ní amale tsɔɔlɔi baaba nyɛ hu nyɛteŋ lɛ, mɛi ní kɛ hiɛkpatamɔ tsɔɔmɔi aaabahɔ mli nigii, ni Nuntsɔ lɛ ní kpɔ̃ amɛ lɛ po, amɛaakwa lɛ, ni amɛkɛ hiɛkpatamɔ ní he yɔɔ oyá aaaba amɛ diɛŋtsɛ amɛnɔ lɛ.” (2 Petro 2:1) Mɛni ejɛ amale tsɔɔmɔi kɛ mligbalamɔ kui ní amale tsɔɔlɔi nɛɛ kɛba lɛ mli eba? No ji Kristendom, ní ejamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ sɔleɔ ŋmɛnɛ koni Nyɔŋmɔ jɔɔmɔi aba amɛ maŋkwramɔŋ nanemɛi lɛ anɔ, ní amɛwoɔ amɛ shi akɛ nibii baahi wɔsɛɛ lɛ. Kristendom jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ ejie amɛhe kpo akɛ shwilafoi kɛ mumuii ji amɛ, ni amɛwɔ yɛ mumɔŋ nibii agbɛfaŋ.

24. Mɛɛ ekomefeemɔ yɔɔ mumɔŋ Israel kɛ gbɔi lɛ ateŋ?

24 Shi, Yehowa kɛ gbɔi akpekpei abɔ miiba koni amɛkɛ Nyɔŋmɔ Israel lɛ mli naagbee bii lɛ afee ekome kɛjá lɛ yɛ emumɔŋ sɔlemɔtsu kpeteŋkpele lɛ mli. Eyɛ mli akɛ gbɔi nɛɛ jɛ jeŋmaji, hewolonɔ sui, kɛ wiemɔi srɔtoi amli moŋ, shi amɛfee ekome, ni amɛkɛ Nyɔŋmɔ Israel lɛ hu efee ekome. Amɛyɛ nɔmimaa diɛŋtsɛ akɛ yiwalaheremɔ baanyɛ ajɛ Yehowa Nyɔŋmɔ pɛ ŋɔɔ aba kɛtsɔ Yesu Kristo nɔ. Akɛni suɔmɔ kɛha Yehowa tsirɛɔ amɛ hewɔ lɛ, amɛfataa Kristo nyɛmimɛi ní afɔ amɛ mu lɛ ahe ni amɛjajeɔ amɛhemɔkɛyeli lɛ amɛtsɔɔ. Ni bɔfo ní akɛ mumɔ tsirɛ lɛ lɛ wiemɔi ní eŋmala nɛɛ shɛjeɔ amɛmii waa, akɛ: “Kɛji okɛ onaabu jaje akɛ Yesu ji Nuntsɔ lɛ, ní ohe oye yɛ otsui mli akɛ Nyɔŋmɔ tée lɛ shi kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ, aaahere oyiwala.”—Romabii 10:9.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Wiemɔ “osai” lɛ hu baanyɛ atsɔɔ maŋtsɛ we onukpa, ní etsɔɔɔ nuu ní afite efɔmɔ nii. Akɛni etamɔ nɔ ni Etiopianyo ní Filipo baptisi lɛ lɛ ji mɔ ko ní etsake kɛba Yudafoi ajamɔ lɛ mli—abaptisi lɛ dani agbele gbɛ kɛha foolɔi ní jeee Yudafoi lɛ—hewɔ lɛ, ebaanyɛ efee osai yɛ shishinumɔ nɛɛ naa.—Bɔfoi lɛ Asaji 8:27-39.

b Atsɛɔ Ebed-Melek, mɔ ni yaye ebua Yeremia, ní enyɛɔ eyaa Maŋtsɛ Zedekia ŋɔɔ tɛ̃ɛ lɛ ákɛ piafonyo. Eeenyɛ efee akɛ enɛ miitsɔɔ maŋtsɛ we onukpa ní eji, moŋ fe ní eeefee mɔ ní afite efɔmɔ hewalɛ yɛ gbɔmɔtsoŋ.—Yeremia 38:7-13.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 250]

Hejɔɔmɔ Gbi lɛ baaha aná hegbɛ kɛha sɔlemɔ, nikasemɔ, kɛ sane nɔjwɛŋmɔ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 256]

Atsɔɔ tooi krokomɛi lɛ agbɛhe lɛ mli faŋŋ yɛ kpee wulu ko ní afee yɛ Washington, D.C. yɛ afi 1935 lɛ shishi (baptisimɔ mfoniri yɔɔ shishigbɛ lɛ, ni gbɛjianɔtoo lɛ yɛ ninejurɔgbɛ)

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 259]

Aafɔ̃ ŋã mli kooloi lɛ anine kɛmiiba okpɔlɔŋmɛɛ ko shishi

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 261]

Gbɔi lɛ kɛ Nyɔŋmɔ Israel lɛ hiɔ shi yɛ ekomefeemɔ mli

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje