Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • ol fã 5 bf. 15-18
  • Anɔkwale Ni Kɔɔ Ashwaifeemɔ, Ŋkunyaayeli, Kɛ Ayɛkpɛmɔ He

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Anɔkwale Ni Kɔɔ Ashwaifeemɔ, Ŋkunyaayeli, Kɛ Ayɛkpɛmɔ He
  • Gbɛ Ni Yaa Naanɔ Wala Mli—Ani Ona?
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Amalei kɛ Shishiumɔ
  • Nɔ ni Esa akɛ Ole yɛ Ayɛ Kpɛmɔ He
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2000
  • Ŋkunyaayeli Kɛ Ayɛkpɛmɔ Ehiii
    Obaanyɛ Otsɔ Nyɔŋmɔ Naanyo!
  • Mɛni Ole yɛ Ayɛ Kpɛmɔ He?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2000
  • Nɔ ni Aleee lɛ Taomɔ Kɛtsɔ Ŋkunyaayeli kɛ Mumɔi Atsɛmɔ Nɔ
    Nyɔŋmɔ Sɛɛ Gbɛ ni Adesai Taoɔ
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Gbɛ Ni Yaa Naanɔ Wala Mli—Ani Ona?
ol fã 5 bf. 15-18

Fà5

Anɔkwale Ni Kɔɔ Ashwaifeemɔ, Ŋkunyaayeli, Kɛ Ayɛkpɛmɔ He

Nuu ko etee ŋkunyaayelɔ ko ŋɔɔ

1. Te ashwaifeemɔ, ŋkunyaayeli, kɛ ayɛkpɛmɔ mli hemɔkɛyeli egbɛ eshwã eha tɛŋŋ?

WOLO ko ni atsɛɔ lɛ African Traditional Religion lɛ kɛɛ akɛ: “Yɛ Afrika lɛ, sɛɛnamɔ bɛ he akɛ aaasusu akɛ ani ayɛi yɛ loo amɛbɛ,” ni ekɛfata he akɛ “yɛ Afrikabii ni yɔɔ kui srɔtoi fɛɛ mli lɛ agbɛfaŋ lɛ, ayɛkpɛmɔ ji shihilɛ ni yɔɔ diɛŋtsɛ ni he hiaa waa.” Mɛi ni lé woloŋ kɛ mɛi ni amɛwoloŋlee etee hiɛ waa lɛ fɛɛ fata mɛi ni heɔ ashwaifeemɔ, ŋkunyaayeli, kɛ ayɛkpɛmɔ amɛyeɔ lɛ ahe. Islam kɛ Kristendom jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi hu heɔ amɛyeɔ.

2. Taakɛ hemɔkɛyeli ko ni egbɛ eshwã waa lɛ tsɔɔ lɛ, nɛgbɛ ashwaifeemɔ hewalɛi lɛ jɛɔ?

2 Taakɛ hemɔkɛyeli ni ale waa yɛ Afrika lɛ ji lɛ, teemɔŋ hewalɛ, loo mumɔŋ hewalɛ ko yɛ. Nyɔŋmɔ yɛ hewalɛ yɛ nakai hewalɛ lɛ nɔ. Mumɔi kɛ blematsɛmɛi ni egboi lɛ baanyɛ amɛkɛtsu nii. Ni adesai komɛi hu le bɔ ni afeɔ ni nine shɛɔ nɔ ni akɛtsuɔ nii, kɛha ekpakpa (ashwaifeemɔ) loo kɛha efɔŋ (sũu).

3. Mɛni ji sũu loo ŋkunyaayeli, ni mɛni gbɔmɛi heɔ yeɔ akɛ ebaanyɛ efee?

3 Akɛ sũu, loo ŋkunyaayeli hewalɛ tsuɔ nii ashiɔ henyɛlɔi. Aheɔ ayeɔ akɛ mɛi ni kɛtsuɔ nii lɛ yɛ hewalɛ ni amɛkɛtsuɔ afutufatai, loofɔji, adɔdɔji, kɛ kooloi krokomɛi ni amɛyatutuaa mɛi. Aheɔ ayeɔ yɛ hei babaoo akɛ nɔmɔi ni anɔɔ, fɔ́ ni afɔɔɔ, hela, kɛ gbele tete po jɛɔ ŋkunyaayeli hewalɛ ní mɛi kɛtsuɔ nii lɛ hewɔ.

4. Mɛni mɛi pii heɔ yeɔ yɛ ayɛi ahe, ni mɛɛ wiemɔi mɛi komɛi ní ekpɛ ayɛ pɛŋ lɛ ewie?

4 Nɔ ni bɛŋkɛ enɛ kpaakpa hu ji ayɛkpɛmɔ. Awieɔ akɛ ayɛi fãa kɛshĩɔ amɛgbɔmɔtsei lɛ yɛ nyɔɔŋ teŋ ni amɛfilikiɔ kɛyaa, ni amɛkɛ ayɛi krokomɛi yakpeɔ, aloo amɛkpeɔ mɛi ni amɛnine shɛɔ amɛnɔ lɛ ni amɛgboiɔ. Akɛni ayɛi lɛ agbɔmɔtsei lɛ yaa nɔ amɛwɔɔ yɛ amɛsaai anɔ lolo hewɔ lɛ, wiemɔi ní akɛfĩɔ nɛkɛ saji nɛɛ asɛɛ titri ji wiemɔi ni mɛi ni tsutsu ko lɛ amɛji ayɛi, shi amɛkpa ayɛkpɛmɔ lɛ wieɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Afrika wolo tɛtrɛɛ ko tsɛ́ tsutsu ayɛi komɛi (ní amɛteŋ mɛi babaoo ji oblayei bibii ni yeko afii nyɔŋmai enyɔ) lɛ awiemɔi asɛɛ akɛ amɛkɛɛ akɛ: “Migbe mɛi 150 kɛtsɔ tsɔne mli oshara ní miha amɛná lɛ nɔ.” “Migbe gbekɛbii enumɔ kɛtsɔ amɛlá fɛɛ ni mishɔ lɛ nɔ.” “Migbe misuɔlɔi oblahii etɛ yɛ lakamɔ ní amɛlaka mi ni amɛkɛ mi ehiii shi lɛ hewɔ.”

5. Mɛni ji ashwaifeemɔ, ni te akɛtsuɔ nii ahaa tɛŋŋ?

5 Asusuɔ akɛ ashwaifeemɔ buɔ mɔ he kɛjɛɔ efɔŋ mli. Mɛi ni kɛ amɛhe woɔ ashwaifeemɔ mli lɛ woɔ ashwaifeemɔ gai loo nineshi nii. Amɛnuɔ tsofa ni buɔ amɛhe, loo amɛkɛkpaa amɛhe. Amɛkɛ nibii ni amɛheɔ amɛyeɔ akɛ amɛyɛ hewalɛ ní buɔ mɔ he lɛ toɔ amɛshiai amli loo amɛfũɔ. Amɛkɛ amɛhe fɔ̃ɔ sɛbɛi ní aŋmala Koran loo Biblia mli wiemɔi awo mli lɛ anɔ.

Amalei kɛ Shishiumɔ

6. Mɛni Satan kɛ edaimonioi lɛ efee tsutsu ko, ni te esa akɛ wɔbu hewalɛ ni amɛyɔɔ lɛ wɔha tɛŋŋ?

6 Eji anɔkwale akɛ Satan kɛ edaimonioi lɛ ji adesai ahenyɛlɔi ní he yɔɔ oshara waa. Amɛyɛ hewalɛ ní amɛkɛnáa gbɔmɛi ajwɛŋmɔi kɛ amɛshihilɛi anɔ hewalɛ, ni tsutsu ko lɛ, kulɛ amɛboteɔ adesai kɛ kooloi amli po ni amɛkɛ amɛ tsuɔ nii. (Mateo 12:43-45) Eyɛ mli akɛ esaaa akɛ wɔbuɔ amɛhewalɛ lɛ akɛ hewalɛ bibioo moŋ, shi nakai nɔŋŋ hu esaaa akɛ wɔbuɔ nakai hewalɛ lɛ tsɔ̃ fe nine.

7. Mɛni Satan taoɔ ni wɔhe wɔye, ni te afee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha tɛŋŋ?

7 Satan ji shishiumɔ tsɛ diɛŋtsɛ. Elakaa mɛi ni amɛsusuɔ akɛ eyɛ hewalɛ babaoo fe bɔ ni eyɔɔ diɛŋtsɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ: Beni awuuɔ ta nyɛsɛɛ nɛɛ yɛ Afrika maŋ ko mli lɛ, asraafoi kɛ tsɔne ní awieɔ awoɔ mli ni egbɛɛɔ waa lɛ tsu nii ni amɛkɛwo amɛhenyɛlɔi lɛ ahe gbeyei. Dani asraafoi lɛ aaatutua amɛ lɛ, amɛtswaa okplɛmii wuji kɛ tuŋtɛi agbɛɛmɔ ní amɔmɔ awo kpãa nɔ ni amɛhaa egbɛɛɔ waa. Amɛmiitao ni henyɛlɔ lɛ asusu akɛ asraafoi ní esaa amɛhe kɛ tawuu nii ni yɔɔ hewalɛ waa eba amɛmiitutua amɛ. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, Satan miitao ni gbɔmɛi ahe aye akɛ husu bɛ hewalɛ ni eyɔɔ lɛ he. Eyiŋtoo ji ni ewo gbɔmɛi ahe gbeyei ni amɛfee esuɔmɔnaa nii, shi jeee Yehowa suɔmɔnaa nii. Agbɛnɛ, nyɛhaa wɔsusua amalei etɛ ní Satan taoɔ ni gbɔmɛi ahe aye lɛ ahe wɔkwɛa.

8. Mɛni ji amale kome ko ni Satan woɔ he hewalɛ?

8 Amale kome ko ni Satan woɔ he hewalɛ ji enɛ: Efɔŋ ko efɔŋ ko diɛŋtsɛ baaa trukaa kɛkɛ; efɔŋ fɛɛ efɔŋ ní jeee mɔ ko pɔtɛɛ je gbɛ efee lɛ baa kɛtsɔɔ teemɔŋ hewalɛ ko ni yɔɔ naakpɛɛ nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ atridii egbe gbekɛ ko. Ekolɛ gbekɛ lɛ nyɛ le akɛ atridii ji hela ko ní tɔŋtɔŋi kɛbaa. Shi ekolɛ ebaahe eye hu akɛ mɔ ko ji mɔ ni kpɛ́ ebi lɛ ayɛ ni eha tɔŋtɔŋ ko ba ni ebakɔ̃ ebi lɛ.

Nuu ko egbee shi yɛ foidamɔ mli

Bei komɛi lɛ, nibii fɔji nyɛɔ ebaa trukaa

9. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ jeee Satan haa naagba fɛɛ naagba baa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Eyɛ mli akɛ Satan yɛ hewalɛ ní ekɛhaa naagbai komɛi baa moŋ, shi eji tɔmɔ akɛ aaahe aye akɛ eyɛ hewalɛ ní ekɛhaa naagba fɛɛ naagba baa. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Jeee he oyai atsɛmɛi anɔ̃ ji foidamɔ, ni jeee ekãalɔi hu anɔ̃ ji ta, ni asaŋ jeee nilelɔi anɔ̃ ji aboloo, ni asaŋ jeee sanesɛɛkɔlɔi anɔ̃ ji nii, ni asaŋ jeee ŋaalɔi anɔ̃ ji hiɛnyam; ejaakɛ be kɛ nibii ni aleee ni baa trukaa ninaa amɛ fɛɛ.” (Jajelɔ 9:11, NW) Foidalɔ ko ní miida foi he baanyɛ afee oya fe mɛi krokomɛi lɛ, shi ekolɛ eyeŋ kunim. Ekolɛ ‘nibii komɛi ni aleee ni baa trukaa’ baaha enine anyɛ shi. Ekolɛ ebaatɛ ni ebaagbee shi, aloo hela baamɔ lɛ loo enane baalɔŋe. Nibii nɛɛ baanyɛ aba mɔ fɛɛ mɔ nɔ. Etsɔɔɔ doo akɛ nibii ni ba nɛɛ jɛ Satan loo eba kɛtsɔ mɔ ko ayɛkpɛmɔ nɔ; amɛba kɛkɛ.

10. Mɛni akɛɔ yɛ ayɛi ahe, ni te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ eji amale hu?

10 Amale ni ji enyɔ ni Satan woɔ he hewalɛ ji enɛ, ákɛ: Ayɛi shĩɔ amɛgbɔmɔtsei lɛ ni amɛfãa gbɛ kɛnyiɛɔ duŋ mli ni amɛkɛ ayɛi krokomɛi yakpeɔ loo amɛgbalaa mɛi ni amɛnine shɛɔ amɛnɔ lɛ alá loo amɛfoɔ amɛwala sɛɛ. Agbɛnɛ bi ohe akɛ: ‘Kɛji ayɛi nyɛɔ amɛfeɔ nakai lɛ, belɛ mɛni ji nɔ̃ diɛŋtsɛ ní shĩɔ gbɔmɔtso lɛ mli kɛyaa lɛ?’ Taakɛ wɔna lɛ, susuma lɛ ji gbɔmɔ lɛ, shi jeee nɔ ko ni baanyɛ ashĩ gbɔmɔtso lɛ mli kɛya. Kɛfata he lɛ, mumɔ lɛ ji wala hewalɛ ní kanyaa gbɔmɔtso lɛ, shi lɛ diɛŋtsɛ enyɛɛɛ efee nɔ ko nɔ ko yɛ gbɔmɔtso lɛ sɛɛ.

Yoo ko ni ewɔ

Ayɛi nyɛŋ ashĩ amɛgbɔmɔtso lɛ mli kɛya

11. Mɛni hewɔ wɔle akɛ ayɛi nyɛŋ ashĩ amɛgbɔmɔtsei lɛ, ni ani oheɔ enɛ oyeɔ?

11 Susuma lɛ loo mumɔ lɛ nyɛŋ ashĩ gbɔmɔtso lɛ mli ni eyafee nɔ ko, nɔ̃ kpakpa jio loo nɔ̃ fɔŋ jio. Enɛ hewɔ lɛ, ayɛi nyɛŋ ashĩ amɛgbɔmɔtsei lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛfeee nibii ní amɛkɛɔ akɛ amɛfeɔ loo amɛsusuɔ akɛ amɛfeɔ lɛ eko kwraa.

12. Satan haa gbɔmɛi heɔ yeɔ akɛ amɛfee nibii komɛi ni amɛfeko yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Te wɔbaatsɔɔ sane jajemɔi ni jɛɔ mɛi ni kɛ amɛhe ewo ayɛkpɛmɔ mli lɛ anaa lɛ shishi wɔha tɛŋŋ? Satan baanyɛ aha gbɔmɛi ahe aye akɛ amɛná niiashikpamɔi komɛi ní yɛ anɔkwale mli lɛ amɛnáko. Satan baanyɛ atsɔ ninaai anɔ eha gbɔmɛi asusu akɛ amɛna, ni amɛnu, ni amɛfee nibii komɛi ní yɛ anɔkwale mli lɛ afeko nakai. Satan hiɛ kã nɔ akɛ ebaanyɛ etsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ egbala gbɔmɛi kɛjɛ Yehowa he, ní eha amɛsusu akɛ nibii ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ jeee anɔkwale.

13. (a) Ani ashwaifeemɔ ni akɛɛ akɛkuɔ sũu naa hi? (b) Mɛni Ŋmalɛi lɛ kɛɔ yɛ ŋkunyaayeli he?

13 Amale ni ji etɛ ji enɛ: Ŋkunyaayeli kpakpa​—ashwaifeemɔ ní akɛɔ akɛ akɛkuɔ sũu naa lɛ​—ji ekpakpa. Biblia lɛ kɛ srɔtofeemɔ ko baaa sũu hewalɛ kɛ ŋkunyaayeli kpakpa teŋ. Ebuɔ ŋkunyaayeli hewalɛ fɛɛ fɔ́. Susumɔ mla ni Yehowa kɛha Israel maŋ lɛ ni kɔɔ ŋkunyaayeli, kɛ mɛi ni kɛ amɛhe woɔ mli lɛ ahe lɛ he okwɛ:

  • “Nyɛkayea ŋkunyaa.”​—3 Mose 19:26.

  • “Nuu loo yoo ní okɔmfo loo klamɔ mumɔ yɔɔ emli lɛ, gbe ágbe amɛ.”​—3 Mose 20:27.

  • “Akana nyɛteŋ mɔ ko ní [ji] . . . ashwaifeelɔ aloo okɔmfo aloo ŋkunyaayelɔ, aloo kablɛfilɔ, aloo mɔ ni tsɛɔ sisa.”​—5 Mose 18:10-14.

14. Mɛni hewɔ Yehowa wo mlai eshi ŋkunyaayeli lɛ?

14 Nɛkɛ mlai nɛɛ fee lɛ faŋŋ akɛ Nyɔŋmɔ sumɔɔɔ ni ewebii kɛ amɛhe awo ŋkunyaayeli mli. Yehowa kɛ mlai nɛɛ ha ewebii lɛ ejaakɛ esumɔɔ amɛ sane, ni esumɔɔɔ ni amɛtsɔmɔ nyɔji amɛha gbeyeishemɔ kɛ apasa hemɔkɛyelii. Esumɔɔɔ ni amɛyaje daimonioi anɔnyɛɛ shishi.

15. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa he wa kwraa fe Satan yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

15 Eyɛ mli akɛ Biblia lɛ etsɔɔɔ nibii ni daimonioi lɛ baanyɛ afee kɛ nɔ ni amɛnyɛŋ amɛfee lɛ fɛɛ mli fitsofitso moŋ, shi etsɔɔ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ he wa kwraa fe Satan kɛ edaimonioi lɛ. Yehowa hã ashɛ́ Satan efɔ̃ kɛjɛ ŋwɛi. (Kpojiemɔ 12:9) Kadimɔ hu akɛ Satan bi ní aŋmɛ lɛ gbɛ koni eka Hiob, ni ebo kɔkɔ ní Nyɔŋmɔ bɔ lɛ akɛ ekagbe Hiob lɛ toi.​—Hiob 2:4-6.

16. Namɔ nɔ esa akɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ kɛha hebuu?

16 Abɛi 18:10 lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ̃ɔ ni wa ji Yehowa gbɛi lɛ; no mli jalɔ sháa foi kɛyaa, ni ehiɔ shi shweshweeshwe.” No hewɔ lɛ esa akɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛha hebuu. Nyɔŋmɔ tsuji kɛ amɛhe efɔ̃ɔɔ ŋkunyaayeli loo tsofa-tsulɔi anɔ ní amɛbu amɛhe kɛjɛ nibii fɔji ni Satan kɛ edaimonioi lɛ feɔ lɛ amli, ni amɛsheee ŋkunyaayelɔi akablɛfĩi hu gbeyei. Nyɔŋmɔ tsuji heɔ nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ lɛ amɛyeɔ, akɛ: “Yehowa yɔɔ nɛɛ, ehiŋmɛii kpaa shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ, ni ejieɔ ehewalɛ kpo ehaa mɛi ni amɛtsui ehi kɛwula shi yɛ egbɛfaŋ lɛ.”​—2 Kronika 16:9.

17. Mɛɛ nɔmimaa Yakobo 4:7 lɛ kɛhaa wɔ, shi mɛni esa akɛ wɔfee?

17 Bo hu obaanyɛ oná hekɛnɔfɔɔ nɛɛ kɛji osɔmɔɔ Yehowa. Yakobo 4:7 lɛ kɛɔ akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa Nyɔŋmɔ; nyɛtea shi nyɛwoa abonsam, ni eeejo nyɛnaa foi.” Kɛji osɔmɔɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ, ni obaa ohe shi ohaa lɛ lɛ, no lɛ obaanyɛ oná nɔmimaa akɛ Yehowa baabu ohe.

Ani Ayɛi Baanyɛ Akudɔ Sarawa Gbamɔ?

Sarawa ni egba

Yɛ afi 1977 shishijee mli lɛ, akɛ la shã gbɔmɛi 14 ní asusuɔ akɛ ayɛi ji amɛ lɛ ni agbe amɛ, yɛ Pietersburg masɛi, yɛ South Africa. South Africa wolo tɛtrɛɛ ko ni gbɛi ji Drum lɛ wie nifeemɔ nɛɛ he akɛ: “Gbeyei mɔmɔ nakai jaku maŋ lɛ mli bii, hii kɛ yei fɛɛ. Amɛshe gbeyei akɛ mɛi krokomɛi baakpɛ́ amɛ ayɛ ni amɛbaaha sarawa agbá ni egbe amɛ . . .

“Esa akɛ afee nɔ ko yɛ enɛ he . . . Enɛ hewɔ lɛ, DRUM wolo tɛtrɛɛ lɛ miitswa wɔŋtsɛmɛi fɛɛ mpoa nɛɛ, ákɛ: Akɛ shika ní naa shɛɔ R5 000 [$5,750 (U.S.) yɛ nakai beaŋ] efɔ̃ shi yɛ wɔ nitsumɔhe lɛ kɛha mɔ fɛɛ mɔ ní miisumɔ lɛ, kɛji yɛ March 1977 mli lɛ, ebaanyɛ eha sarawa agba ní egbe Stanley Motjuwadi. Kɛji mɔ ko nyɛɛɛ lɛ, no lɛ nyɛhaa ni mɔ fɛɛ mɔ alea akɛ kwa ní akwaa akɛɔ akɛ anyɛɔ akudɔɔ sarawa gbamɔ lɛ ji kwashiaiasane, eji buulufeemɔ diɛŋtsɛ.

“No hewɔ lɛ, nyɛ ayɛi shishiulɔi, nyɛkɛ nyɛ dadesɛŋi lɛ amaa la nɔ ní ebɔia tswaa. Wɔmiikɛɛ akɛ kɛ́ nyɛbaanyɛ lɛ, nyɛtsua mpoatswaa nɛɛ he nii.”

Ani ayɛi lɛ nyɛ amɛtsu mpoa ní akɛ ekãa tswa amɛ nɛɛ he nii kɛtsɔ sarawa gbamɔi wuji anɔ? Dabi, amɛnyɛɛɛ. Owula Motjuwadi, ní ŋmaa nii ewoɔ Drum wolo tɛtrɛɛ lɛ mli lɛ tee nɔ ehi wala mli ni etee hiɛ waa, ni naagbee lɛ ebatsɔ wolo tɛtrɛɛ lɛ woloŋmalɔ nukpa fe fɛɛ.

Akrabatsa: Te niŋmalɔ ko ni yɔɔ South Africa lɛ kɛ ayɛi taa saji anaa ehã tɛŋŋ, ni mɛni jɛ mli ba?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje