Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • kr yitso 12 bf. 118-131
  • Ato Wɔhe Gbɛjianɔ Koni Wɔsɔmɔ ‘Toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ Lɛ’

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Ato Wɔhe Gbɛjianɔ Koni Wɔsɔmɔ ‘Toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ Lɛ’
  • Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ Ebɔi Nɔyeli!
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • ‘Maŋɔ Toiŋjɔlɛ Mafee Onɔkwɛlɔi’
  • Gbɛ ni Kristo Tsɔɔ nɔ Enyiɛɔ Asafo lɛ Hiɛ
  • ‘Mɛi ni Feɔ Nɔkwɛmɔnɔ Kpakpa Amɛhãa Asafoku Lɛ’
  • Gbɛi ni Onukpai lɛ Tsɔɔ nɔ Amɛkwɛɔ Nyɔŋmɔ Asafoku lɛ Ŋmɛnɛ
  • Tsakemɔi ni Afee yɛ Nɔkwɛmɔ Nitsumɔ lɛ Mli lɛ Ewaje Ekomefeemɔ ni Yɔɔ Nyɔŋmɔ Webii lɛ Ateŋ Lɛ
  • Nɔkwɛlɔi Ni Kwɛɔ Tooku Lɛ Nɔ
    Ato Wɔhe Gbɛjianɔ Koni Wɔfee Yehowa Suɔmɔnaa Nii
  • Nyɛfea Toiboo Nyɛhaa Mɛi ni Nyiɛɔ Hiɛ Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
  • Tookwɛlɔi, Nyɛkasea Tookwɛlɔi Nukpai Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2013
  • Te Ato Asafo Lɛ He Gbɛjianɔ Ahã Tɛŋŋ?
    Oyi Aná Wala Kɛya Naanɔ!—Biblia Kasemɔ Ni Baafee Sanegbaa
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ Ebɔi Nɔyeli!
kr yitso 12 bf. 118-131

YITSO 12

Ato Wɔhe Gbɛjianɔ Koni Wɔsɔmɔ ‘Toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ Lɛ’

YITSO NƐƐ MLI SANE

Yehowa etee nɔ eto ewebii lɛ ahe gbɛjianɔ

1, 2. Mɛɛ tsakemɔ afee yɛ Buu-Mɔɔ lɛ sɛɛ yɛ January afi 1895, ni te nyɛmimɛi lɛ fee amɛnii yɛ he amɛhã tɛŋŋ?

BE NI John A. Bohnet ni ji Biblia Kaselɔ ni yɔɔ ekãa waa lɛ nine shɛ January 1895 Buu-Mɔɔ lɛ nɔ lɛ, nɔ ni ena lɛ hã enaa kpɛ ehe pam. Atsake magazin lɛ sɛɛ afee lɛ ehee, ni ejeɔ shi faŋŋ—atɛŋ mɔɔ gojoo ko ni kane ma nɔ ni ma ŋshɔ ni efee hamahama ko naa, ni ekane lɛ kpɛɔ kɛtsɔɔ duŋ lɛ mli. Adafitswaa ni akɛwo magazin lɛ mli ni kɔɔ bɔ ni afee lɛ ehee lɛ he lɛ yitso ji “Wɔtade Hee.”

2 Nyɛminuu Bohnet ná he miishɛɛ aahu akɛ eŋma wolo eyahã Nyɛminuu Russell. Eŋma akɛ: “Be ni mina bɔ ni atsake Buu-Mɔɔ lɛ hiɛ ni efee fɛo lɛ, mimii shɛ mihe naakpa. Eyɛ fɛo pam.” John H. Brown ni lɛ hu eji Biblia Kaselɔ anɔkwafo lɛ ŋma yɛ bɔ ni atsake wolo lɛ hiɛ lɛ he akɛ: “Efɛo lɛ hiɛ ehe kwraa. Kwɛ bɔ ni mɔɔ lɛ shishitoonɔ lɛ ma shi shiŋŋ yɛ ŋshɔkei kɛ ahum ni shimɔɔ lɛ fɛɛ sɛɛ.” Wolo lɛ hiɛ ni atsake lɛ ji klɛŋklɛŋ tsakemɔ ni wɔnyɛmimɛi lɛ na nakai afi lɛ, shi no jeee naagbee nɔ. Afee tsakemɔ kple ko hu yɛ November mli. Nɔ ni sa kadimɔ yɛ he ji akɛ, asaa ana ŋshɔ ni hiɛ efee hamahama lɛ ekoŋŋ.

3, 4. Mɛɛ naagba ko he awie yɛ November 15, 1895 Buu-Mɔɔ lɛ mli, ni mɛɛ tsakemɔ kpele ko he adafi atswa?

3 Sane ko ni akala yɛ November 15, 1895 Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ wie saji komɛi ahe fitsofitso ni ehã ayɔse naagba ko faŋŋ: No mli lɛ, naagbai ni tamɔ ŋshɔkei wuji miifite toiŋjɔlɛ ni yɔɔ Biblia Kaselɔi lɛ akuu, loo gbɛjianɔtoo lɛ mli lɛ. No beaŋ lɛ, nyɛmimɛi hii lɛ fɔɔ naataamɔ yɛ mɔ ni sa akɛ enyiɛɔ hiɛ yɛ amɛsafoi lɛ amli lɛ he waa. Bɔ ni afee ni aye abua nyɛmimɛi lɛ ni amɛna nɔ ni esa akɛ amɛfee kɛjaje mpleshii ni kɛ mligbalamɔ nɛɛ baa lɛ, akɛ asafo lɛ to meele ko he yɛ sane ni akala lɛ mli. Sane lɛ gba mli kpoo akɛ, gbɛjianɔtoo lɛ hiɛnyiɛlɔi lɛ ebɔko mɔdɛŋ kwraa ejaakɛ amɛnyɛko amɛwaje asafo lɛ, ni ji meele lɛ koni enyɛ ekpee ahum ni naa wa naa. Mɛni esa akɛ afee mɔ?

4 Sane lɛ tsɔɔ mli akɛ, kudɔɔtsɛ ni he esa lɛ kwɛɔ koni akɛ yibaamɔ nibii awo meele lɛ mli, ni ekwɛɔ hu ní amlakui lɛ afee klalo kɛkpee ahum ni baafã kɛba lɛ anaa. Nakai nɔŋŋ ehe bahia ni gbɛjianɔtoo lɛ hiɛnyiɛlɔi lɛ akwɛ koni asaa asafoi fɛɛ bɔ ni amɛbaanyɛ amɛkpee shihilɛi ni mli wala tamɔ ahum lɛ anaa. Bɔ ni afee ni anyɛ atsu enɛ he nii lɛ, sane lɛ tswa tsakemɔ kpele ko he adafi. Efã akɛ, kɛjɛ kɛyaa nɛɛ nɔŋŋ lɛ, “esa akɛ ahala hii akɛ onukpai yɛ asafo fɛɛ asafo mli koni ‘amɛkwɛ’ asafoŋbii lɛ anɔ.”—Bɔf. 20:28.

5. (a) Mɛni hewɔ klɛŋklɛŋ gbɛjianɔ ni ato kɛhã asafoŋ onukpai anámɔ lɛ baafee nɔ ko ni ba yɛ ebe naa lɛ? (b) Mɛɛ sanebimɔi ahe wɔbaasusu?

5 Klɛŋklɛŋ gbɛjianɔ ni ato kɛhã asafoŋ onukpai anámɔ nɛɛ baafee nɔ ko ni ba yɛ ebe naa ní baahã anyɛ atswa asafo lɛ nɔkwɛmɔ he gbɛjianɔtoo lɛ ama shi jogbaŋŋ. Eye ebua wɔnyɛmimɛi lɛ ni amɛnyɛ amɛtsɔ naagbai wuji ni tamɔ ahum hamahama ni Jeŋ Ta I lɛ kɛba lɛ mli sɔkee. Afii nyɔŋmai komɛi asɛɛ lɛ, afee tsakemɔi krokomɛi hu, ni eye ebua kɛwaje Nyɔŋmɔ webii lɛ jogbaŋŋ ni amɛnyɛ amɛsɔmɔ Yehowa. Mɛɛ Biblia gbalɛ gba tsakemɔi nɛɛ efɔ̃ shi? Mɛɛ tsakemɔi bo diɛŋtsɛ ona akɛ afee yɛ Yehowa asafo lɛ mli? Te oná he sɛɛ ohã tɛŋŋ?

‘Maŋɔ Toiŋjɔlɛ Mafee Onɔkwɛlɔi’

6, 7. (a) Mɛɛ shishinumɔ Yesaia 60:17 lɛ hiɛ? (b) Mɛni ‘nɔyelɔi loo nɔkwɛlɔi’ kɛ “o-nukpai” atã ni atsĩ lɛ tsɔɔ?

6 Taakɛ wɔsusu he yɛ Yitso 9 lɛ mli lɛ, Yesaia gba fɔ̃ shi akɛ Yehowa baajɔɔ ewebii lɛ ni amɛyi baafa. (Yes. 60:22) Kɛ̃lɛ, Yehowa wo shi akɛ ebaafee nɔ ni fe nakai po. Yehowa wie yɛ nakai gbalɛ lɛ nɔŋŋ mli akɛ: “Akɔɔble najiaŋ lɛ mikɛ shika aaaba, ni dade najiaŋ lɛ mikɛ jwiɛtɛi aaaba, ni tsei anajiaŋ lɛ akɔɔble, ni tɛi anajiaŋ lɛ dade; ni maŋɔ hejɔlɛ [loo toiŋjɔlɛ] mafee onɔyelɔi [loo onɔkwɛlɔi], ni maŋɔ jalɛ mafee o-nukpai.” (Yes. 60:17) Te gbalɛ nɛɛ shishi hu? Mɛɛ gbɛ nɔ ekɔɔ wɔhe ŋmɛnɛ?

Tsakemɔi nɛɛ jeee nibii ni hi ní akɛmiiye nibii ni ehiii najiaŋ, moŋ lɛ eji nibii ni hi fe fɛɛ ni akɛyeɔ nibii ni hi najiaŋ

7 Yesaia gbalɛ lɛ wie ákɛ, akɛ nɔ kroko baaye nɔ ko najiaŋ. Shi kadimɔ akɛ, tsakemɔi nɛɛ jeee nibii ni hi ní akɛmiiye nibii ni ehiii najiaŋ, moŋ lɛ eji nibii ni hi fe fɛɛ ni akɛyeɔ nibii ni hi najiaŋ. Kɛ́ akɛ shika ye akɔɔble najiaŋ lɛ eji hiɛyaa, nakai nɔŋŋ eji yɛ nibii krokomɛi ni atsĩtsĩi tã lɛ agbɛfaŋ. No hewɔ lɛ, Yehowa kɛ mfonirifeemɔ wiemɔ nɛɛ tsu nii kɛgba bɔ ni ewebii lɛ baaná hiɛyaa ahã. Mɛɛ hiɛyaa he gbalɛ nɛɛ wieɔ lɛ? Yehowa tsĩ ‘nɔkwɛlɔi’ kɛ “o-nukpai” atã kɛtsɔɔ akɛ, hiɛyaa lɛ baaba fiofio yɛ bɔ ni alɛɔ ewebii lɛ kɛ bɔ ni atoɔ amɛhe gbɛjianɔ ahãa lɛ gbɛfaŋ.

8. (a) Namɔ hɔ gbɛjianɔtoo lɛ hiɛyaa ni atsĩ tã yɛ Yesaia gbalɛ lɛ mli lɛ sɛɛ? (b) Te wɔnáa tsakemɔi nɛɛ ahe sɛɛ wɔhãa tɛŋŋ? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “Ejɛ Heshibaa Mli Ekpɛlɛ ni Ajaje Lɛ” lɛ hu.)

8 Namɔ hɔ gbɛjianɔtoo lɛ hiɛyaa nɛɛ sɛɛ? Yehowa kɛɛ akɛ: ‘Mikɛ shika aaaba, Mikɛ jwiɛtɛi aaaba, ni Mahã nyɛ hejɔlɛ loo toiŋjɔlɛ.’ Anɔkwa, tsakemɔi yɛ bɔ ni atoɔ asafo lɛ he gbɛjianɔ ahãa ni woɔ yibii kpakpai nɛɛ fɛɛ jɛ Yehowa diɛŋtsɛ, jeee adesa ko nyɛmɔ naa. Ni kɛjɛ be ni awó Yesu akɛ Maŋtsɛ kɛbaa nɛɛ, Yehowa etsɔ e-Bi lɛ nɔ ekɛ tsakemɔi ni hãa anáa hiɛyaa eba. Te wɔnáa tsakemɔi nɛɛ ahe sɛɛ wɔhãa tɛŋŋ? Nakai ŋmalɛ lɛ nɔŋŋ tsɔɔ akɛ, tsakemɔi nɛɛ kɛ ‘toiŋjɔlɛ’ kɛ “jalɛ” baaba. Be ni wɔkɛ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ tsuɔ nii ni wɔfeɔ tsakemɔi lɛ, toiŋjɔlɛ hiɔ wɔteŋ, ni suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã jalɛnifeemɔ lɛ tsirɛɔ wɔ ni wɔsɔmɔɔ Yehowa, mɔ ni bɔfo Paulo wie ehe akɛ ‘toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ lɛ.’—Fil. 4:9.

9. Mɛni nɔ gbɛjianɔtoo kpakpa kɛ ekomefeemɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ damɔ, ni mɛni hewɔ?

9 Paulo ŋma yɛ Yehowa he hu akɛ: “Nyɔŋmɔ lɛ, ejeee sakasakafeemɔ Nyɔŋmɔ, shi moŋ hejɔlɛ [loo toiŋjɔlɛ] Nyɔŋmɔ ni.” (1 Kor. 14:33) Kadimɔ akɛ, Paulo kɛ sakasakafeemɔ etooo gbɛjianɔ ni atoɔ jogbaŋŋ he, moŋ lɛ ekɛto toiŋjɔlɛ he. Mɛni hewɔ? Susumɔ enɛ he okwɛ: Jeee be fɛɛ be nibii ahe gbɛjianɔtoo kpakpa kɛ toiŋjɔlɛ shihilɛi baa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, asraafoi akuu ko baanyɛ ashi ako yɛ gbɛjianɔtoo kpakpa naa koni amɛkɛ amɛhenyɛlɔi ayakpe, shi nɔ ni jɛɔ ako ni amɛshiɔ yɛ gbɛjianɔ kpakpa nɛɛ naa lɛ mli baa kɛkɛ ji ta, jeee toiŋjɔlɛ. No hewɔ lɛ, ákɛ Kristofoi lɛ, esa akɛ wɔhã anɔkwa sane ni he hiaa nɛɛ ahi wɔjwɛŋmɔŋ be fɛɛ be: Nɔ fɛɛ nɔ ni atoɔ he gbɛjianɔ, shi edamɔɔɔ toiŋjɔlɛ nɔ lɛ fiteɔ nɔŋŋ loo sɛɛ mli lɛ eyeee omanye. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, toiŋjɔlɛ ni Nyɔŋmɔ kɛhãa kɛ gbɛjianɔtoo kpakpa ni sɛɛ tsɛɔ baa. Belɛ, kwɛ bɔ ni eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ ‘Nyɔŋmɔ ni hãa anáa toiŋjɔlɛ lɛ’ ji mɔ ni kudɔɔ wɔsafo lɛ, ni efeɔ tsakemɔi yɛ mli! (Rom. 15:33) Gbɛjianɔtoo kpakpa kɛ ekomefeemɔ ni wɔnaa yɛ wɔsafoi lɛ amli yɛ je lɛŋ fɛɛ ní wɔhiɛ sɔɔ waa nɛɛ damɔ toiŋjɔlɛ ni Nyɔŋmɔ kɛhãa lɛ nɔ.—Lala 29:11.

10. (a) Mɛɛ tsakemɔi afee yɛ wɔsafo lɛ mli yɛ mra beaŋ? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “Bɔ ni Nɔkwɛmɔ Nitsumɔ lɛ Etee Hiɛ Ehã” lɛ.) (b) Mɛɛ sanebimɔi ahe wɔbaasusu agbɛnɛ?

10 Akrabatsa ni ji “Bɔ ni Nɔkwɛmɔ Nitsumɔ lɛ Etee Hiɛ Ehã” lɛ hãa wɔnaa mra beaŋ gbɛjianɔ kpakpa ni ato kɛ tsakemɔi ni afee yɛ asafo nɛɛ mli ni wɔná he sɛɛ lɛ. Shi mɛɛ tsakemɔi afee nyɛsɛɛ nɛɛ nɔŋŋ ni tsɔɔ akɛ Yehowa etsɔ wɔ-Maŋtsɛ lɛ nɔ ekɛ ‘shika eye akɔɔble najiaŋ’? Mɛɛ gbɛ nɔ tsakemɔi ni afee yɛ nɔkwɛlɔi agbɛfaŋ lɛ ewaje toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ ni yɔɔ asafoi lɛ amli yɛ je lɛŋ fɛɛ? Mɛɛ gbɛ nɔ tsakemɔi nɛɛ yeɔ ebuaa bo diɛŋtsɛ hu koni osɔmɔ ‘toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ lɛ’?

Gbɛ ni Kristo Tsɔɔ nɔ Enyiɛɔ Asafo lɛ Hiɛ

11. (a) Ŋmalɛi lɛ ni akase lɛ hã afee mɛɛ tsakemɔi yɛ niiashishinumɔ mli? (b) Mɛni gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ mli bii lɛ kpɛ mli akɛ amɛbaafee?

11 Kɛjɛ afi 1964 kɛyashi afi 1971 lɛ, gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ to gbɛjianɔ ko ni hã akase Biblia lɛ kɛpɛi nibii srɔtoi amli jogbaŋŋ, nɔ ni fata niiamlipɛimɔ nɛɛ he ji bɔ ni klɛŋklɛŋ afii 100 lɛŋ Kristofoi asafo lɛ tsu nii ehã.a Yɛ asafo nɔkwɛmɔ he gbɛjianɔtoo gbɛfaŋ lɛ, niiamlipɛimɔ lɛ hã amɛyɔse akɛ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, onukpai akui ji mɛi ni kwɛ asafoi lɛ anɔ, jeee asafoŋ onukpa kome, aloo nɔkwɛlɔ kome. (Kanemɔ Filipibii 1:1; 1 Timoteo 4:14.) Be ni gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ banu nakai sane lɛ shishi jogbaŋŋ lɛ, amɛyɔse akɛ amɛ-Maŋtsɛ, Yesu, miiye eebua amɛ kɛfee tsakemɔi yɛ gbɛjianɔ ni amɛto kɛkwɛɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ anɔ lɛ mli—ni gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ mli bii lɛ kpɛ mli akɛ amɛbaakpɛlɛ Maŋtsɛ lɛ gbɛtsɔɔmɔ lɛ nɔ. Amrɔ nɔŋŋ kɛkɛ ni amɛfee tsakemɔi koni ekɛ Biblia mli gbɛtsɔɔmɔ kɛhã asafoŋ onukpai aholemɔ lɛ akpã gbee. Mɛɛ tsakemɔi komɛi afee yɛ afi 1970 afii lɛ mra beaŋ?

EJƐ HESHIBAA MLI EKPƐLƐ NI AJAJE LƐ

AKƐ sane ko ni Nyɛminuu Russell ŋma kɛyaha nyɛmimɛi fioo ko ni yɔɔ Scandinavia, ni Nyɛminuu Kaarlo Harteva fata he lɛ wo April 1, 1916 Buu-Mɔɔ lɛ mli. Nyɛminuu Russell ŋma amɛ akɛ: “Wɔmiiwo nyɛ fɛɛ, ni ji nyɛmimɛi ni asumɔɔ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lɛ hewalɛ koni nyɛku nyɛsɛɛ kɛba anɔkwale lɛ mli, ni nyɛbatsu nitsumɔ ni kã shi kɛhã wɔ amrɔ nɛɛ.” Mɛni hewɔ Nyɛminuu Russell bi koni amɛfee enɛ lɛ?

Kaarlo Harteva

Kaarlo Harteva

Nyɛminuu Harteva, ni afɔ lɛ yɛ afi 1882 lɛ fata klɛŋklɛŋ Biblia Kaselɔi ni aná yɛ Finland lɛ ahe. Abaptisi lɛ yɛ April afi 1910, ni yɛ August afi 1912 lɛ, Nyɛminuu Russell fã lɛ koni ekala Buu-Mɔɔ lɛ yɛ Finland wiemɔ mli. Nɔ fɛɛ nɔ tee nɔ jogbaŋŋ kɛyashi Jeŋ Ta I lɛ fɛ. Nyɛminuu Harteva ŋma yɛ December 1, 1914 Buu-Mɔɔ lɛ mli akɛ: “Akɛni nibii amli ewa waa hewɔ lɛ, . . . wɔnyɛŋ wɔma nɔ mi akɛ Buu-Mɔɔ lɛ baahiɛ baafai yibɔ lɛ nɔŋŋ loo akɛ abaanyɛ aya nɔ akala afi nɛɛ.” Kɛ̃lɛ, bɔ ni afee ni aná shika kɛkala Buu-Mɔɔ lɛ, yɛ afi 1915 lɛ, Nyɛminuu Harteva kɛ mɛi komɛi fee ekome kɛtse kuu ko ni amɛwo lɛ gbɛ́i akɛ Ararat, ni abɔi wolo ni gbɛ́i ji Ararat lɛ kalamɔ.

Akɛni Nyɛminuu Harteva kɛ ejwɛŋmɔ fɛɛ yama kuu hee kɛ wolo hee lɛ nɔ hewɔ lɛ, ahã nyɛmi nuu kroko bɔi sɔɔmɔ akɛ Buu-Mɔɔ lɛ ni akalaa yɛ Finland wiemɔ mli lɛ mlikwɛlɔ. Akala Biblia mli saji kɛ saji krokomɛi tamɔ tsamɔ diɛŋtsɛ kɛ wiemɔ hee ni eba ni ji Esperanto lɛ yɛ Ararat magazin lɛ mli. Etsɛɛɛ kɛkɛ ni wolo hee nɛɛ bɔi nyɛmimɛi lɛ ajwɛŋmɔ gbalamɔ kɛje anɔkwale tsɔɔmɔi ni yɔɔ faŋŋ lɛ anɔ. Agbɛnɛ, akɛni nyɛmimɛi lɛ amumɔŋ hilɛkɛhamɔ kã Nyɛminuu Russell tsui nɔ waa hewɔ lɛ, ewo Nyɛminuu Harteva kɛ mɛi ni fata ehe lɛ ŋaa akɛ “amɛku amɛsɛɛ kɛba anɔkwale lɛ mli ekoŋŋ.”

Te Nyɛminuu Harteva fee enii yɛ ŋaawoo lɛ he ehã tɛŋŋ? Ekala wolo ni Nyɛminuu Russell ŋma lɛ lɛ, kɛ lɛ diɛŋtsɛ hu ehetoo lɛ ewo Ararat lɛ mli. Nyɛminuu Harteva kpa nɔ ni efee lɛ he fai, ni eŋma akɛ: “Kɛ́ majaje sane lɛ, miisumɔ mafee nɔ fɛɛ nɔ kɛjaje.” No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, Nyɛminuu Harteva saa ekpa yiŋfutumɔ ni ekɛba lɛ he fai yɛ naagbee Ararat wolo lɛ mli, ni ekɛfata he akɛ: “Masumɔ makwɛ mihe nɔ jogbaŋŋ yɛ anɔkwale ni yɔɔ amrɔ nɛɛ he nɔ fɛɛ nɔ he.” Kaarlo Harteva tamɔɔɔ asafoŋ onukpai komɛi ni wo amɛhe nɔ yɛ ebeaŋ lɛ, ejɛ heshibaa mli ekpɛlɛ ŋaawoo lɛ nɔ.

Sɛɛ mli lɛ, asaa ahã Nyɛminuu Harteva sɔmɔ ekoŋŋ akɛ Buu-Mɔɔ ni akalaa yɛ Finland wiemɔ mli lɛ mlikwɛlɔ, ni esɔmɔ hu akɛ nitsumɔhe nine lɛ nɔkwɛlɔ. Etee nɔ etsu nakai sɔ̃i lɛ ahe nii kɛyashi afi 1950. Eye Yehowa anɔkwa ni ekpɛtɛ anɔkwale lɛ he kɛyashi egbe eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ lɛ naa yɛ afi 1957. Lɛɛlɛŋ, mɛi ni jɛɔ heshibaa mli amɛkpɛlɛɔ ni amɛ-Maŋtsɛ, Yesu, jajeɔ amɛ lɛ feɔ tsakemɔi, ni Yehowa jɔɔ amɛ.

12. (a) Mɛɛ tsakemɔ afee yɛ gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ mli? (b) Tsɔɔmɔ bɔ ni ato Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ he gbɛjianɔ ahã bianɛ lɛ mli. (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “Bɔ ni Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ Kwɛɔ Maŋtsɛyeli lɛ He Nibii lɛ Anɔ Amɛhãa.”)

12 Klɛŋklɛŋ tsakemɔ ni afee lɛ sa gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ diɛŋtsɛ he. Kɛbashi nakai beaŋ lɛ, no mli lɛ Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania ajinafoi akuu lɛ sɛinɔtalɔi, ni ji nyɛmimɛi hii kpawo ni afɔ amɛ mu lɛ ji gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ mli bii lɛ. Kɛ̃lɛ, yɛ afi 1971 lɛ, gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ mli bii lɛ ayibɔ lɛ tee hiɛ kɛjɛ mɛi 7 kɛyashɛ mɛi 11, ni ahã esoro gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ yɛ ajinafoi akuu lɛ sɛinɔtalɔi lɛ ahe. Gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ mli bii lɛ ateŋ mɔ ko ebuuu ehe fe enyɛmi; amɛto gbɛjianɔ ni amɛbɔi sɛinɔtalɔ lɛ tsakemɔ daa afi yɛ bɔ ni ato amɛgbɛ́i ahã lɛ naa.

13. (a) Mɛɛ gbɛjianɔ atee nɔ akɛtsu nii afii 40 sɔŋŋ? (b) Mɛni Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ fee yɛ afi 1972 mli?

13 Tsakemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ sa asafo fɛɛ asafo he. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kɛjɛ afi 1932 kɛbashi afi 1972 lɛ, no mli lɛ, asafo onukpa kome pɛ kwɛɔ asafo lɛ nɔ. Kɛbashi afi 1936 lɛ, atsɛɔ nyɛmi nuu nɛɛ akɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ gbɛtsɔɔlɔ (service director). No sɛɛ lɛ, atsake gbɛ́i lɛ ni ebatsɔ company servant, ni sɛɛ mli lɛ ebatsɔ asafo lɛ sɔɔlɔ (congregation servant), ni naagbee lɛ abatsɛ lɛ asafoŋ nɔkwɛlɔ (congregation overseer). Nyɛmimɛi hii ni akɛ hegbɛ nɛɛ wo amɛdɛŋ lɛ kɛ ekãa tsu nii kɛkwɛ koni asafoŋbii lɛ ahe awa yɛ mumɔŋ. No beaŋ lɛ, efɔɔ kaa akɛ, asafoŋ nɔkwɛlɔ lɛ pɛ kpɛɔ yiŋ ehãa asafo lɛ, ni ebiii mɛi krokomɛi ni kɛ lɛ sɔmɔɔ lɛ asusumɔ. Kɛ̃lɛ, yɛ afi 1972 lɛ, Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ saa gbɛ eto tsakemɔ ko ni sa kadimɔ waa yɛ asafo lɛ yinɔsane mli. Mɛni ji nakai tsakemɔ lɛ?

14. (a) Mɛɛ gbɛjianɔtoo hee akɛbɔi nitsumɔ yɛ October 1, 1972? (b) Te onukpai akuu lɛ asaji ahe gbɛjianɔtolɔ kɛ ŋaawoo ni yɔɔ Filipibii 2:3 lɛ tsuɔ nii ehãa tɛŋŋ?

14 Yɛ asafo fɛɛ asafo mli lɛ, nɔ najiaŋ ni nyɛmi nuu kome pɛ baasɔmɔ akɛ asafoŋ nɔkwɛlɔ lɛ, atsɔ teokrase gbɛ nɔ ahala nyɛmimɛi hii krokomɛi hu ni shɛɔ Ŋmalɛ naa taomɔ nii ahe lɛ koni amɛsɔmɔ akɛ asafoŋ onukpai. Amɛbaafee ekome kɛsɔmɔ akɛ onukpai akuu ni baakwɛ asafoi ni amɛyɔɔ mli lɛ anɔ. Akɛ onukpai agbɛjianɔtoo hee nɛɛ bɔi nitsumɔ yɛ October 1, 1972. Ŋmɛnɛ lɛ, onukpai akuu lɛ asaji ahe gbɛjianɔtolɔ lɛ naa ehe akɛ “mɔ ni ji bibioo” yɛ asafoŋ onukpai krokomɛi lɛ ateŋ, enaaa ehe akɛ enɔ kwɔ fe amɛ. (Luka 9:48) Mɛɛ jɔɔmɔ po hii heshibalɔi nɛɛ ji kɛhã jeŋ muu fɛɛ nyɛmifeemɔ lɛ nɛkɛ!—Fil. 2:3.

Wɔnaa faŋŋ akɛ, wɔ-Maŋtsɛ lɛ ejɛ nilee mli eduro esɛɛnyiɛlɔi lɛ tookwɛlɔi ni he hiaa amɛ lɛ yɛ be ni sa mli

15. (a) Mɛɛ sɛɛnamɔi ejɛ gbɛjianɔ ni ato akɛ asafoi fɛɛ aná onukpai akuu lɛ mli kɛba? (b) Mɛni tsɔɔ akɛ wɔ-Maŋtsɛ lɛ kɛ nilee etsu nii?

15 Gbɛjianɔ ni ato koni onukpai akuu lɛ mli bii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ atsu asafoŋ sɔ̃i lɛ eko he nii lɛ kɛ hiɛyaa kpele diɛŋtsɛ eba. Susumɔ sɛɛnamɔi etɛ nɛɛ ahe okwɛ: Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, gbɛjianɔtoo lɛ yeɔ ebuaa onukpai lɛ fɛɛ—ekɔɔɔ he eko sɔ̃i ni amɛtsuɔ he nii yɛ asafoi lɛ amli—ni amɛyɔseɔ akɛ Yesu ji asafo lɛ Yitso. (Efe. 5:23) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, taakɛ Abɛi 11:14 lɛ tsɔɔ lɛ: ‘He ni ŋaawolɔi pii yɔɔ lɛ, maŋ feɔ shweshweeshwe.’ Kɛ́ onukpai lɛ fee ekome kɛsusu saji ni saa asafo lɛ mumɔŋ hilɛkɛhamɔ he, ni amɛkpɛlɛ onukpai krokomɛi asusumɔi anɔ lɛ, amɛnyɛɔ amɛkpɛɔ yiŋ ni kɛ Biblia mli shishitoo mlai kpãa gbee. (Abɛi 27:17) Yehowa jɔɔ yiŋkpɛi nɛɛ anɔ, ni enɛ kɛ omanyeyeli baa. Nɔ ni ji etɛ lɛ, akɛni aŋmɛ gbɛ ni hii babaoo ni shɛɔ Ŋmalɛ naa taomɔ nii ahe lɛ miisɔmɔ akɛ asafoŋ onukpai hewɔ lɛ, asafo lɛ náa mɛi tsuɔ hiamɔ nii ni bakãa shi lɛ kɛ saramɔ nitsumɔ lɛ he nii yɛ asafo lɛ mli. (Yes. 60:3-5) Bo lɛ susumɔ he okwɛ—asafoi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ ayifalɛ lɛ tee hiɛ kɛjɛ 27,000 kɛ sɛɛ yɛ afi 1971 kɛyashi 113,000 kɛ sɛɛ yɛ afi 2013 mli! Wɔnaa faŋŋ akɛ, wɔ-Maŋtsɛ lɛ ejɛ nilee mli eduro esɛɛnyiɛlɔi lɛ tookwɛlɔi ni he hiaa amɛ lɛ yɛ be ni sa mli.—Mika 5:5.

BƆ NI NƆKWƐMƆ NITSUMƆ LƐ ETEE HIƐ EHÃ

  • Afi 1881—Bɔ ni afee ni Biblia Kaselɔi ni yɔɔ akutso kome lɛ nɔŋŋ mli lɛ anyɛ amɛkɛ amɛhe ashara lɛ, Nyɛminuu Russell bi koni mɛi ni fɔɔ kpee lɛ ahã Watch Tower nitsumɔhe lɛ ale hei ni amɛkpeɔ yɛ.

  • Afi 1895—Abi koni asafoi fɛɛ ahala hii ni baanyɛ asɔmɔ akɛ asafoŋ onukpai yɛ amɛteŋ.

  • Afi 1919—Nitsumɔhe nine lɛ damɔɔ Ŋmalɛi lɛ anɔ amɛhalaa sɔɔmɔ nɔkwɛlɔ yɛ asafo fɛɛ asafo mli. Esɔ̃i lɛ ekomɛi ji etoɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he gbɛjianɔ ni ewoɔ mɛi hewalɛ koni amɛkɛ amɛhe awo mli. Asafoŋ onukpai lɛ ekomɛi eyafiii gbɛjianɔ ni ato akɛ aná sɔɔmɔ nɔkwɛlɔ lɛ sɛɛ.

  • Afi 1932—Agu oshiki ni afɔ̃ɔ daa afi kɛhalaa asafoŋ onukpai lɛ. No najiaŋ lɛ, asafoŋbii lɛ fɔ̃ɔ oshiki kɛhalaa nyɛmimɛi hii ni kɛ ekãa tsuɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, ní amɛhiɔ shi yɛ gbɛ́i hee ni ji Yehowa Odasefoi lɛ naa lɛ akɛ sɔɔmɔ ajinafoi akuu lɛ mli bii. Asafoŋbii lɛ jieɔ hii nɛɛ ateŋ mɔ kome yi amɛhãa Nitsumɔhe nine lɛ koni amɛkwɛ akɛ ebaanyɛ esɔmɔ akɛ sɔɔmɔ nɔkwɛlɔ lo.

  • Afi 1937—Nyɛmimɛi hii ni ji asafo babaoo lɛ mli bii lɛ baanyɛ amɛkɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ fɛɛ asɔmɔ akɛ sɔɔmɔ ajinafoi akuu lɛ mli bii.

  • Afi 1938—Asafoi lɛ ŋɔɔ yiŋkpɛɛ ko ni biɔ ni atsɔ teokrase gbɛ nɔ, ni ji adamɔ Biblia lɛ nɔ ahala mɛi ni amrɔ nɛɛ wɔtsɛɔ amɛ akɛ onukpai akui lɛ asaji ahe gbɛjianɔtolɔi lɛ. Enɛ kɛ oshiki ni kulɛ afɔ̃ɔ kɛholeɔ mɛi kɛhã sɔɔmɔ hegbɛi yɛ asafo lɛ mli lɛ ba naagbee.

Kɛ́ ootao ole tsakemɔi krokomɛi ni afee yɛ asafo lɛ nɔkwɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ he yinɔsane krokomɛi lɛ, kwɛmɔ wolo ni ji Jehovah’s Witnesses—Proclaimers of God’s Kingdom, baafa 204-235 lɛ.

Oshiki ni asafo lɛ fɔ̃ daa afi kɛhole asafoŋ onukpai yɛ afi 1920 afiiaŋ

“Wɔholeɔ wɔnine jurɔ nɔ kɛfɔ̃ɔ oshiki kɛholeɔ asafoŋ onukpai. Nyɛmi nuu ko nyiɛɔ mɛi lɛ ateŋ ni ekaneɔ niji ni ahole nɔ lɛ.”—Nyɛmiyoo Rose Swingle ni jɛ Chicago, Illinois, yɛ Amerika lɛ

‘Mɛi ni Feɔ Nɔkwɛmɔnɔ Kpakpa Amɛhãa Asafoku Lɛ’

16. (a) Mɛɛ sɔ̃ kã asafoŋ onukpai lɛ anɔ? (b) Te Biblia Kaselɔi lɛ bu Yesu fãmɔ akɛ ‘kwɛmɔ tooi lɛ’ amɛhã tɛŋŋ?

16 Yɛ Biblia Kaselɔi lɛ amra beaŋ tɔ̃ɔ lɛ, asafoŋ onukpai lɛ nu shishi akɛ eji amɛsɔ̃ akɛ amɛye amɛbua nanemɛi Kristofoi lɛ koni amɛya nɔ amɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ. (Kanemɔ Galatabii 6:10.) Yɛ afi 1908 lɛ, sane ko je kpo yɛ Buu-Mɔɔ lɛ mli ni ewie Yesu fãmɔ akɛ, ‘Kwɛmɔ mitooi bibii lɛ!’ he. (Yoh. 21:15-17) Sane lɛ wo asafoŋ onukpai ŋaa akɛ: “Ehe miihia waa ni wɔhã nitsumɔ ni Nuŋtsɔ lɛ kɛwo wɔdɛŋ akɛ wɔkwɛ tooi lɛ afee nɔ titri ni kã wɔtsui nɔ jogbaŋŋ, ni esa akɛ wɔna lɛ akɛ eji hegbɛ ni nɔ bɛ kwraa akɛ wɔbaalɛ Nuŋtsɔ lɛ sɛɛnyiɛlɔi lɛ ni wɔkwɛ amɛnɔ.” Yɛ afi 1925 lɛ, Buu-Mɔɔ lɛ saa ema bɔ ni ehe hiaa ni asɔmɔ akɛ tookwɛlɔ lɛ nɔ mi, ni ekai onukpai lɛ akɛ: “Asafo lɛ Nyɔŋmɔ nɔ ni, . . . ni ebaahã mɛi fɛɛ ni hiɛ sɔɔmɔ hegbɛ yɛ asafo lɛ mli kɛsɔmɔɔ amɛnyɛmimɛi lɛ abu amɛsɔɔmɔ lɛ he akɔntaa.”

17. Mɛɛ gbɛ nɔ aye abua asafoŋ onukpai ni amɛbatsɔmɔ tookwɛlɔi ni he esa?

17 Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ eye ebua asafoŋ onukpai ni amɛsaramɔ nitsumɔ lɛ mli hesai lɛ ebatsɔ tamɔ ‘jwiɛtɛi ni akɛye dade najiaŋ’? Kɛtsɔ tsɔsemɔ nɔ. Yɛ afi 1959 lɛ, afee klɛŋklɛŋ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ Skul kɛhã nɔkwɛlɔi. Asusu sane ni ji “Nyɛnáa Be Nyɛhãa Aŋkroaŋkroi” lɛ he yɛ nikasemɔ lɛ eko mli. Awo nakai asafoŋ onukpai lɛ hewalɛ akɛ “amɛto be he gbɛjianɔ koni amɛya shiɛlɔi lɛ ashĩai amɛyasara amɛ.” Atsɔɔ nɔkwɛlɔi lɛ gbɛi srɔtoi anɔ ni amɛbaatsɔ amɛhã saramɔ lɛ afee nɔ ni tswaa mɔ emaa shi. Yɛ afi 1966 lɛ, aje Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ Skul ni atsake emli nikasemɔi lɛ ekomɛi ahiɛ lɛ shishi. Asusu sane ni ji “Nɔ Hewɔ ni Saramɔ Nitsumɔ lɛ He Yɔɔ Sɛɛnamɔ” lɛ he. Mɛɛ sane oti je kpo yɛ nakai nikasemɔ lɛ mli? Esa akɛ nɔkwɛlɔi lɛ “ajɛ suɔmɔ mli amɛkwɛ Nyɔŋmɔ tooi lɛ, ni nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, amɛhiɛ ahi amɛ diɛŋtsɛ amɛwekui lɛ kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hu nɔ.” Nyɛsɛɛ afii nɛɛ amli lɛ, ato skul loo tsɔsemɔi krokomɛi hu ahe gbɛjianɔ ahã asafoŋ onukpai. Mɛni ejɛ tsɔsemɔi srɔtoi ni Yehowa asafo lɛ etee nɔ ekɛhã nɛɛ mli eba? Ŋmɛnɛ lɛ, Kristofoi asafo lɛ yɛ nyɛmimɛi hii ni sa akpei abɔ ni sɔmɔɔ akɛ mumɔŋ tookwɛlɔi.

Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ Skul ni afee yɛ Philippines, afi 1966

Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ Skul ni afee yɛ Philippines, afi 1966

18. (a) Mɛɛ nitsumɔ ni tsii atuu awo asafoŋ onukpai lɛ adɛŋ? (b) Mɛni hewɔ Yehowa kɛ Yesu fɛɛ sumɔɔ asafoŋ onukpai ni tsuɔ amɛsɔ̃i ahe nii jogbaŋŋ lɛ asane waa lɛ?

18 Yehowa ji mɔ ni etsɔ wɔ-Maŋtsɛ, Yesu, nɔ eto Kristofoi asafoŋ onukpai aholemɔ lɛ he gbɛjianɔ koni amɛtsu nitsumɔ ni tsii nɛɛ. Mɛni ji no? Koni amɛnyiɛ Nyɔŋmɔ tooi lɛ ahiɛ yɛ jaramɔ be ni fe fɛɛ yɛ adesa yinɔsane mli nɛɛ mli. (Efe. 4:11, 12; 2 Tim. 3:1) Yehowa kɛ Yesu fɛɛ sumɔɔ asafoŋ onukpai ni tsuɔ amɛsɔ̃i ahe nii jogbaŋŋ lɛ asane waa, ejaakɛ nyɛmimɛi nɛɛ hiɔ shi yɛ Ŋmalɛ naa fãmɔ nɛɛ naa, ekɛɔ akɛ: ‘Nyɛlɛa loo nyɛkwɛa Nyɔŋmɔ asafoku ni yɔɔ nyɛteŋ lɛ yɛ suɔmɔ kɛ tsuijurɔ naa, ni nyɛfee nyɛhe nɔkwɛmɔnɔ kpakpa nyɛhã asafoku lɛ.’ (1 Pet. 5:2, 3) Hã wɔsusu gbɛi srɔtoi ni nɔkwɛlɔi Kristofoi lɛ tsɔɔ nɔ amɛfeɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpai amɛhãa asafo lɛ, ni no hãa toiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛ hiɔ asafo lɛ mli lɛ ateŋ enyɔ ahe wɔkwɛa.

“WƆNAA KPƐ WƆHE PAM”

AHÃ nyɛmi nuu ko ni kɛ eŋa fɛɛ ji maŋsɛɛ sɔɔlɔi yɛ Asia lɛ yasɔmɔ yɛ asafo ko ni náko nɔyaa afii saŋŋ lɛ mli. Amɛyɔse akɛ, nyɛmimɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ jieɔ suɔmɔ kpo waa moŋ, shi amɛkɛ asafo lɛ gbɛtsɔɔmɔi lɛ tsuuu nii. Be ni maŋsɛɛ sɔɔlɔi lɛ ehã naanyobɔɔ ebakã amɛkɛ shiɛlɔi lɛ ateŋ sɛɛ lɛ, nyɛmi nuu maŋsɛɛ sɔɔlɔ lɛ bɔ mɔdɛŋ ejaje nibii fiofio yɛ asafo lɛ mli koni ekɛ bɔ ni ato Yehowa webii ahe gbɛjianɔ yɛ je lɛŋ fɛɛ lɛ akpã gbee. Mɛni jɛ mli ba? Afii enyɔ mli lɛ, mɛi baa asafoŋ kpee lɛ ayibɔ ku ebɔ he, aná shiɛlɔi hee, ni abaptisi mɛi 20 kɛ sɛɛ. Maŋsɛɛ sɔɔlɔi lɛ wie akɛ: “Wɔnaa kpɛ wɔhe pam. Yehowa jɔɔ wɔ babaoo kɛteke nɔ! Asafoŋbii lɛ fɛɛ ena akɛ, kɛ́ akɛ gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ kɛhãa lɛ tsu nii lɛ, ewoɔ yibii kpakpai, ni enɛ ehã amɛ fɛɛ amɛmii eshɛ amɛhe waa naakpa.”

Gbɛi ni Onukpai lɛ Tsɔɔ nɔ Amɛkwɛɔ Nyɔŋmɔ Asafoku lɛ Ŋmɛnɛ

19. Te onaa onukpai ni fataa wɔhe kɛshiɛɔ lɛ ohãa tɛŋŋ?

19 Klɛŋklɛŋ lɛ, asafoŋ onukpai lɛ kɛ asafoŋbii lɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii. Sanekpakpa ŋmalɔ Luka wie Yesu he akɛ: “Eyakpa maji kɛ akrowai amli eshiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ etsɔɔ mɛi; ni mɛi nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ fata ehe.” (Luka 8:1) Taakɛ Yesu fata ekaselɔi lɛ ahe kɛshiɛ lɛ, nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ lɛ, onukpai ni feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ fataa amɛnanemɛi Kristofoi lɛ ahe kɛshiɛɔ. Amɛyɔseɔ akɛ nakai feemɔ yeɔ ebuaa kɛtswaa ekomefeemɔ kɛ miishɛɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ emaa shi. Te asafoŋbii lɛ naa onukpai ni tamɔ nɛkɛ lɛ amɛhãa tɛŋŋ? Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Jeannine ni miihé aná afii 90 lɛ wie akɛ: “Kɛ́ mikɛ asafoŋ onukpa ko tsu nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, mináa hegbɛ krɛdɛɛ ko mikɛ lɛ gbaa sane ni mileɔ lɛ jogbaŋŋ.” Nyɛmi nuu ko hu ni atsɛɔ lɛ Steven ni eye aaafee afii 35 lɛ wie akɛ: “Kɛ́ asafoŋ onukpa ko fata mihe kɛshiɛ yɛ shinai anaa lɛ, minuɔ he akɛ eetao eye ebua mi. Nakai yelikɛbuamɔ ni mináa lɛ hãa mimii shɛɔ mihe naakpa.”

Gbɛkɛ be ni nugbɔ miinɛ lɛ, tookwɛlɔ ko eyatao too ko ni elaaje ni ena lɛ

Taakɛ tookwɛlɔ taoɔ too ni elaaje lɛ, nakai nɔŋŋ asafoŋ onukpai lɛ bɔɔ mɔdɛŋ amɛtaoɔ mɛi ni ekpa asafoŋ kpeei baa lɛ

20, 21. Te asafoŋ onukpai lɛ baafee tɛŋŋ amɛkase tookwɛlɔ ni yɔɔ Yesu abɛbua lɛ mli lɛ? Hã enɛ he nɔkwɛmɔnɔ. (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “Daa Otsi Saramɔ ko ni Wo Yibii Waa” lɛ hu.)

20 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ etsɔse asafoŋ onukpai lɛ koni amɛhã mɛi ni ekpa asafoŋ kpeei baa lɛ asane akã amɛtsui nɔ waa. (Heb. 12:12) Mɛni hewɔ ehe hiaa waa akɛ asafoŋ onukpai lɛ aye abua mɛi ni egbɔjɔ yɛ mumɔŋ nɛɛ, te esa akɛ amɛfee lɛ amɛhã tɛŋŋ? Yesu abɛbua ni kɔɔ tookwɛlɔ lɛ kɛ too ni laaje lɛ he lɛ hãa sane nɛɛ hetoo. (Kanemɔ Luka 15:4-7.) Be ni abɛbua lɛ mli tookwɛlɔ lɛ yɔse akɛ too lɛ eko bɛ tooi lɛ ateŋ lɛ, etao too ni elaaje lɛ aahu oookɛɛ no pɛ ji too ni eyɔɔ. Mɛni Kristofoi asafoŋ onukpai lɛ feɔ ŋmɛnɛ kɛkaseɔ nakai tookwɛlɔ lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ? Bɔ ni too ni laaje lɛ sane tee nɔ ekã tookwɛlɔ lɛ tsui nɔ lɛ, nakai nɔŋŋ esa akɛ mɛi ni ekpa asafoŋ kpeei baa lɛ asane aya nɔ akã onukpai lɛ atsui nɔ. Esaaa akɛ amɛnaa aŋkroaŋkroi ni egbɔjɔ yɛ mumɔŋ nɛɛ ataomɔ kɛ yelikɛbuamɔ lɛ akɛ be fitemɔ. Kɛfata he lɛ, bɔ ni tookwɛlɔ kpɛɔ eyiŋ ni ‘eyatao too ni elaaje lɛ kɛyashiɔ beyinɔ ni enaa lɛ’ lɛ, nakai nɔŋŋ onukpai lɛ toɔ gbɛjianɔ kɛtaoɔ mɛi ni egbɔjɔ yɛ mumɔŋ lɛ, ni amɛyeɔ amɛbuaa amɛ.

21 Be ni abɛbua lɛ mli tookwɛlɔ lɛ na too ni laaje lɛ, mɛni efee? Eto etsui shi ni ‘ewo lɛ etswa ekɔŋ,’ ni ekɛ lɛ ku esɛɛ kɛyafata tooku lɛ he ekoŋŋ. Nakai nɔŋŋ kɛ́ asafoŋ onukpa ko tsɔ ewiemɔ kɛ enifeemɔ nɔ ehã mɔ ni egbɔjɔ yɛ mumɔ lɛ nu he akɛ esane kã etsui nɔ waa lɛ, ebaakanya mɔ lɛ ni ebaaye ebua lɛ kɛba asafo lɛ mli ekoŋŋ. Nakai pɛpɛɛpɛ eba lɛ yɛ nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Victor ni yɔɔ Afrika ní kɛ asafo lɛ kpa bɔɔ lɛ gbɛfaŋ. Ewie akɛ: “Yɛ afii kpaanyɔ sɔŋŋ ni mikɛ mihe wooo asafo lɛ nɔ ko kwraa feemɔ mli lɛ, asafoŋ onukpai lɛ bɔ mɔdɛŋ amɛtee nɔ amɛye amɛbua mi.” Mɛni ji nɔ titri ni ta etsuiŋ waa? Etsɔɔ mli akɛ: “Gbi ko lɛ, asafoŋ onukpa ko ni atsɛɔ lɛ John ni afii komɛi ni eho lɛ mikɛ lɛ tee Gbɛgbamɔ Sɔɔmɔ Skul lɛ ŋɔ be kɛbasara mi, ni ekɛ mfonirii komɛi ni wɔsha be ni wɔtee nakai skul lɛ batsɔɔ mi. Mfonirii lɛ hã mikai nibii srɔtoi komɛi ni yɔɔ miishɛɛ ni tee nɔ yɛ skul lɛ aahu akɛ mihiɛ batse miishɛɛ ni miná be ni misɔmɔɔ Yehowa lɛ waa.” John saramɔ lɛ sɛɛ be fioo kɛkɛ ni Victor ku esɛɛ eba asafo lɛ mli ekoŋŋ. Ŋmɛnɛ lɛ, eesɔmɔ ekoŋŋ akɛ daa gbɛgbalɔ. Eji anɔkwale akɛ Kristofoi asafoŋ onukpai ni susuɔ tooi lɛ ahe lɛ hu fata he ni wɔnáa miishɛɛ lɛ.—2 Kor. 1:24.b

Asafoŋ onukpai enyɔ kɛ miishɛɛ eyasara nyɛmi nuu ko ni efɔ̃ nɔ yɛ afiiaŋ ni ekpa shiɛmɔ yaa

DAA OTSI SARAMƆ KO NI WO YIBII WAA

BƆ NI Amerika asafo ko mli onukpai lɛ shwe sɔŋŋ akɛ amɛbaaye amɛbua tooi ni elaaje lɛ hewɔ lɛ, amɛkwɛ nɔ ni amɛbaanyɛ amɛfee kɛye abua mɛi ni kɛ asafo lɛ ekpa bɔɔ lɛ. Amɛyɔse akɛ aŋkroaŋkroi aaafee 30 yɛ asafo lɛ shikpɔŋkuku lɛ mli ni amɛkpa Yehowa sɔɔmɔ afii nyɔŋmai komɛi nɛ. Amɛteaŋ mɛi saŋŋ efɔ̃ nɔ yɛ afiiaŋ.

Alfredo ni ji asafoŋ onukpai lɛ ateŋ mɔ kome lɛ nine shɛ mɛi nɛɛ agbɛ́i anɔ, ni ebɔi amɛ saramɔ. Alfredo kɛɛ akɛ: “Daa Sohaa leebi lɛ, miyatswaa mɛi ni ekpa shiɛmɔyaa nɛɛ ateŋ mɔ kome shinaa.” Kɛ́ mɔ lɛ gbele shinaa lɛ, Alfredo bɔɔ mɔdɛŋ ekɛ mɔ lɛ gbaa sane bɔ ni hãa enuɔ he akɛ asusuɔ ehe waa. Ekɛɔ mɔ ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ akɛ, ‘Asafo lɛ hiɛ kpako nitsumɔi kpakpai ni otsu yɛ Yehowa Maŋtsɛyeli lɛ hewɔ lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ.’ Ekɛfata he akɛ: “Be ni mihã nyɛmi nuu ko ni ekpa shiɛmɔyaa ni efɔ̃ nɔ yɛ afiiaŋ lɛ le ŋmɛlɛtswai abɔ ni ekɛshiɛ kɛ magazin abɔ ni ehã yɛ enaagbee shiɛmɔyaa he akɔntaabuu ni ekɛhã yɛ afi 1976 mli lɛ, ehiŋmɛiaŋ kpala nu.” Kɛfata he lɛ, Alfredo kɛ mɛi ni eyasaraa lɛ kaneɔ Luka 15:4-7, 10 lɛ, kɛkɛ lɛ ebi amɛ akɛ, “Kɛ́ too ni elaaje lɛ ku esɛɛ kɛba asafo lɛ mli ekoŋŋ lɛ, mɛni baa? Yehowa, Yesu, kɛ ŋwɛibɔfoi lɛ fɛɛ náa miishɛɛ—aloo?”

Yɛ afii enyɔ ni eho lɛ amli lɛ, Alfredo bɔɔ mɔdɛŋ eyeɔ ebuaa mɛi ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ. Mɛni ejɛ etsuishitoo kɛ mɔdɛŋbɔi lɛ amli kɛba? Enyɛ eye ebua nyɛmimɛi hii enyɔ kɛba asafo lɛ mli ekoŋŋ, ni no ehã ená miishɛɛ waa. Amrɔ nɛɛ lɛ, amɛyaa asafoŋ kpee ni afeɔ daa Hɔgbaa lɛ. Alfredo kɛ hiɛŋmɔlɔŋmɔlɔ wie akɛ: “Kɛ́ amɛba Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ, kɛkɛ lɛ mi hu mihiŋmɛiiaŋ miikpala nu.” Ewie hu akɛ: “Eyɛ mli akɛ mɛi ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ ebɔi asafoŋ kpee baa moŋ, kɛ̃lɛ, miyasaraa amɛ daa Sohaa ejaakɛ amɛkɛɔ mi akɛ, amɛnyaa daa otsi saramɔ lɛ he waa—ni mi hu minuɔ he nakai nɔŋŋ!”

Tsakemɔi ni Afee yɛ Nɔkwɛmɔ Nitsumɔ lɛ Mli lɛ Ewaje Ekomefeemɔ ni Yɔɔ Nyɔŋmɔ Webii lɛ Ateŋ Lɛ

22. Te feɔ tɛŋŋ ni toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ hiɔ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “Wɔnaa Kpɛ Wɔhe Pam” lɛ hu.)

22 Taakɛ awie kɛtsɔ hiɛ lɛ, Yehowa gba fɔ̃ shi akɛ jalɛ kɛ toiŋjɔlɛ baaya nɔ ashwere yɛ Nyɔŋmɔ webii ateŋ. (Yes. 60:17) Nibii enyɔ nɛɛ fɛɛ wajeɔ ekomefeemɔ ni yɔɔ asafoi lɛ amli lɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ? Yɛ jalɛ gbɛfaŋ lɛ, “Nyɔŋmɔ lɛ, Yehowa kome ni.” (5 Mose 6:4) Esorooo ejalɛ shishitoo mlai ni asafo ko kɛtsuɔ nii yɛ maŋ kome mli lɛ yɛ asafoi krokomɛi anɔ ni amɛkɛtsuɔ nii yɛ maji krokomɛi anɔ lɛ ahe. Kɔkɔɔkɔ, jalɛ kɛ nɔ ni ejaaa he shishitoo mla kome lɛ nɔŋŋ eyɔɔ kɛhã ‘mɛi krɔŋkrɔŋi asafoi lɛ fɛɛ.’ (1 Kor. 14:33) No hewɔ lɛ, kɛ́ asafo ko baashwere lɛ ja amɛkɛ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai etsu nii. Yɛ toiŋjɔlɛ gbɛfaŋ lɛ, wɔ-Maŋtsɛ lɛ miisumɔ ni toiŋjɔlɛɛ ahi wɔteŋ yɛ asafoi lɛ amli, ni wɔfee “mɛi ni kpãtãa” loo mɛi ni tiuɔ toiŋjɔlɛ sɛɛ hu. (Mat. 5:9) No hewɔ lɛ, ‘wɔtiuɔ nibii ni kɛ toiŋjɔlɛ baa lɛ asɛɛ.’ Wɔ tsutsu wɔkwɛɔ ni wɔsaa béi loo naataamɔi ni teɔ shi yɛ wɔteŋ lɛ. (Rom. 14:19) Kɛtsɔ no feemɔ nɔ lɛ, wɔyeɔ wɔbuaa ni toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ fɛɛ hiɔ wɔsafo lɛ mli.—Yes. 60:18.

23. Ákɛ Yehowa tsuji lɛ, mɛni mli ŋɔɔmɔ wɔnáa ŋmɛnɛ?

23 Yɛ November afi 1895 mli tɔ̃ɔ be ni Buu-Mɔɔ lɛ tswa adafi klɛŋklɛŋ kwraa yɛ onukpa gbɛjianɔtoo lɛ he lɛ, asafoŋ onukpai lɛ hu tsɔɔ akɛ amɛhiɛ sɔ waa. Mɛɛ gbɛjianɔ ato lɛ? Amɛgbɛkpamɔ kɛ amɛsɔlemɔ ji, asafoŋ gbɛjianɔtoo hee nɛɛ baaye abua Nyɔŋmɔ webii lɛ “koni amɛtsu ekomefeemɔ he nii oya yɛ asafo lɛ mli.” Kɛ́ wɔsusu afii nyɔŋmai komɛi ni eho lɛ ahe lɛ, wɔhiɛ sɔɔ waa akɛ Yehowa etee nɔ etsɔ wɔ-Maŋtsɛ lɛ nɔ efee tsakemɔi yɛ nɔkwɛlɔi lɛ agbɛfaŋ, ni enɛ ewo ekome ni wɔfeɔ kɛjáa lɛ lɛ mli hewalɛ. (Lala 99:4) Nɔ ni ejɛ mli kɛba ji, ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa webii ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ náa miishɛɛ ejaakɛ wɔnyiɛɔ yɛ ‘nakai mumɔ lɛ nɔŋŋ mli,’ wɔnyiɛɔ ‘nakai najiamaamɔhei lɛ nɔŋŋ amli,’ ni wɔkɛ “gbee kome” sɔmɔɔ ‘toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ lɛ.’—2 Kor. 12:18; kanemɔ Zefania 3:9.

a Akala nɔ ni jɛ amɛ niiamlitaomɔ lɛ mli ba lɛ yɛ wolo ko ni ji Aid to Bible Understanding lɛ mli.

b Kwɛmɔ sane ni ji “Asafoŋ Onukpai—‘Amɛfata Wɔhe Kɛmiitsu Nii Kɛhã Wɔmiishɛɛnamɔ,’” ni je kpo yɛ January 15, 2013, Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ.

Ani Maŋtsɛyeli lɛ Ji Nɔ ko ni Yɔɔ Diɛŋtsɛ Kɛhã Bo?

  • Mɛɛ tsakemɔi Maŋtsɛyeli lɛ ehã afee yɛ gbɛjianɔtoo lɛ mli?

  • Mɛɛ gbɛ nɔ tsakemɔi ni afee yɛ asafoŋ nɔkwɛlɔi lɛ agbɛfaŋ lɛ eye ebua bo koni osɔmɔ ‘toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ lɛ’?

  • Mɛni asafoŋ onukpa ko fee loo ewie ni hã omii shɛɛ ohe jogbaŋŋ?

  • Mɛni obaanyɛ ofee koni toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ ahi asafo lɛ mli?

Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ ajinafoi akuu ko mli bii kɛ amɛyelikɛbualɔi lɛ miifee kpee

BƆ NI GBƐTSƆƆMƆ KUU LƐ KWƐƆ MAŊTSƐYELI LƐ HE NIBII LƐ ANƆ AMƐHÃA

YEHOWA NYƆŊMƆ tsuji ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi komɛi ji mɛi ni feɔ Yehowa Odasefoi Agbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ mli bii lɛ. Ákɛ kuu lɛ, amɛji ‘nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ.’ Eji amɛsɔ̃ akɛ amɛkɛ mumɔŋ niyenii kɛ gbɛtsɔɔmɔi ahã, ní amɛwo Maŋtsɛyeli shiɛmɔ ni atsuɔ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ mli hewalɛ.—Mat. 24:14, 45-47.

Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ feɔ kpee daa otsi, titri lɛ yɛ Shɔ. Enɛ yeɔ ebuaa nyɛmimɛi nɛɛ ni amɛfeɔ ekome kɛtsuɔ nii. (Lala 133:1) Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ mli bii lɛ sɔmɔɔ yɛ ajinafoi akui srɔtoi amli. Ajinafoi akui lɛ ateŋ eko fɛɛ eko yɛ nitsumɔ lɛ fã ko ni ekwɛɔ nɔ kɛyeɔ ebuaa kɛhã Maŋtsɛyeli lɛ he nibii lɛ hiɛyaa. Nitsumɔi ni amɛtsuɔ lɛ ekomɛi nɛ.

  • Asafoŋ onukpai ni ekpe kɛmiikwɛ gbɛi anɔ ni amɛbaatsɔ amɛye amɛbua Kristofoi asafo ni yɔɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ lɛ

    Nɔkwɛlɔi Ajinafoi Akuu

    Nyɛmimɛi ni sɔmɔɔ yɛ kuu nɛɛ mli lɛ kwɛɔ saji ni kɔɔ mla he lɛ anɔ, ni kɛ́ ehe bahia ni ajaje mɛi ajwɛŋmɔ yɛ wɔhemɔkɛyelii lɛ ekomɛi ahe lɛ, amɛkɛ adafitswaahei lɛ sharaa kɛtsuɔ saji ahe nii. Kɛ́ osharai, yiwai, kɛ saji komɛi ni ebiɔ ni atsu he nii oya nina wɔnyɛmimɛi lɛ yɛ je lɛŋ he ko lɛ, amɛ nɔŋŋ amɛkwɛɔ ni atsuɔ he nii.

  • Betel weku lɛ mli bii ni miitsu nitsumɔi srɔtoi

    Ajinafoi Akuu ni Kwɛɔ Betel Nitsulɔi Anɔ

    Ajinafoi nɛɛ kwɛɔ gbɛjianɔi fɛɛ ni ato kɛtsuɔ Betel wekui ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ amumɔŋ kɛ heloŋ hiamɔ nii ahe nii lɛ anɔ, ni amɛkɛ yelikɛbuamɔi krokomɛi ni he hiaa lɛ hãa amɛ. Amɛkwɛɔ ni ahalaa mɛi heei ni basɔmɔɔ akɛ Betel weku lɛŋ bii lɛ kɛbaa Betel, ni amɛtsuɔ sanebimɔi fɛɛ ni kɔɔ amɛ-Betel sɔɔmɔ lɛ he lɛ ahe nii.

  • Betel weku lɛ mli nyo ko miitsu nii yɛ woji akalamɔ kɛ majemɔhe lɛ

    Wolo Kalamɔ Ajinafoi Akuu

    Ajinafoi nɛɛ kwɛɔ ni akalaa wɔwoji kɛ nibii krokomɛi ni afeɔ lɛ ni akɛmajeɔ je lɛŋ he fɛɛ he. Amɛkwɛɔ Yehowa Odasefoi anitsumɔhei srɔtoi ni akalaa wɔwoji yɛ lɛ kɛ asafo lɛ nibii anɔ, ni amɛ nɔŋŋ amɛkwɛɔ asafo lɛ tsũi srɔtoi ni amamɔɔ yɛ je lɛŋ fɛɛ lɛ, kɛ Maŋtsɛyeli Asai ni amamɔɔ lɛ anɔ. Amɛkwɛɔ ni akɛ shika ni atsu kɛhã Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ tsuɔ nii jogbaŋŋ.

  • Nyɛmi nuu ko ni ta okplɔ sɛɛ eekase nii, nii eetao saji amli

    Sɔɔmɔ Nitsumɔ Ajinafoi Akuu

    Ajinafoi nɛɛ kwɛɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ fãi srɔtoi lɛ fɛɛ nɔ, ni amɛ nɔŋŋ amɛtsuɔ saji ni kɔɔ asafoi, shiɛlɔi, gbɛgbalɔi, asafoŋ onukpai, nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi kɛ maŋsɛɛ sɔɔlɔi ahe nii. Kɛfata he lɛ, amɛkwɛɔ nifeemɔi srɔtoi ni Ajinafoi Akuu ni Kɛ Helatsamɔhei Shãraa lɛ anɔ fata he lɛ anɔ.

  • Nyɛmi nuu ko ni damɔ wiemɔ kpoku nɔ eehã wiemɔ

    Nitsɔɔmɔ Ajinafoi Akuu

    Ajinafoi nɛɛ kwɛɔ gbɛtsɔɔmɔi kɛ tsɔsemɔi srɔtoi ni akɛhãa yɛ kpee bibii, kpee wuji kɛ asafoŋ kpeei ashishi lɛ anɔ. Amɛ nɔŋŋ amɛkwɛɔ Gilead Skul, Skul Kɛhã Maŋtsɛyeli Sane Kpakpa Jajelɔi, Gbɛgbalɔi Asɔɔmɔ Skul, kɛ skul krokomɛi lɛ anɔ. Kɛfata he lɛ, amɛ nɔŋŋ amɛtsuɔ Wɔshiɛmɔ kɛ Wɔshihilɛ akɛ Kristofoi—Kpee Nifeemɔ Wolo lɛ he nii, ni amɛkwɛɔ ni afeɔ asafo lɛ lalai kɛ woji ni atswaa aboɔ toi, kɛ vidioi lɛ.

  • Woji kɛ nibii yɛ henɔi srɔtoi amli, ni jw.org wɛbsaiti lɛ fata he

    Niŋmaa Ajinafoi Akuu

    Ajinafoi nɛɛ kwɛɔ ni atoɔ mumɔŋ niyenii srɔtoi ni aŋmalaa, kɛ nɔ ni afeɔ lɛ elɛktrɔnik henɔ kɛhãa wɔ kɛ mɛi ni jeee Odasefoi lɛ ahe gbɛjianɔ. Amɛ nɔŋŋ amɛkwɛɔ asafo lɛ Wɛb saiti lɛ kɛ asafo lɛ woji ni atsɔɔ shishi kɛyaa wiemɔi srɔtoi amli yɛ je lɛŋ fɛɛ lɛ anɔ. Kɛfata he lɛ, amɛkwɛɔ ni ahãa sanebimɔi ni kɔɔ ŋmalɛi kɛ otii komɛi ni jeɔ kpo yɛ wɔwoji lɛ amli lɛ ahetoo.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje