Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w80 9/1 bf. 18-23
  • Yakob Amanehulu Kɛ Nyɔŋmɔ Kpaŋmɔ Hee Lɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Yakob Amanehulu Kɛ Nyɔŋmɔ Kpaŋmɔ Hee Lɛ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1980
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Kpaŋmɔ Nl Hi Fe Klɛŋklɛŋnɔ
  • Teŋdamɔlɔ Hee He Ehia
  • Nyɛaatsɔ “Osɔfoi a-Maŋtsɛyeli”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2014
  • Obaanyɛ Oná Kpaŋmɔ Hee Lɛ He Sɛɛ
    Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni Ekɛha Wɔ Kɛtsɔ Yeremia Nɔ
  • Sɛɛnamɔ Ni Baajɛ “Nyɔŋmɔ Kɛ Gbɔmɛi Ateŋdamɔlɔ Kome” Lɛ Ŋɔɔ Aba
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1980
  • Yehowa Ji Kpaŋmɔi a-Nyɔŋmɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1980
w80 9/1 bf. 18-23

Yakob Amanehulu Kɛ Nyɔŋmɔ Kpaŋmɔ Hee Lɛ

“Mikɛ Israel we Iɛ kɛ Yuda we Iɛ aaakpaŋ kpaŋmɔ hee.”​—Yer. 31:⁠31.

1, 2. (a) Mɛni gbɛfaŋnɔ Yakob kɛ Rahel tsu yɛ Israel maŋ lɛ he? (b) Te agba haomɔ ni nɔ bɛ ato aha Yakob tɛɛŋ?

1 YAKOB kɛ Rahel ji suɔlɔi. Yakob ni abatsɛlɛ akɛ Israel lɛ bafee Israel akutsei 12 maŋ lɛ tsɛ. Rahel, eŋa ni esumɔɔ fe fɛɛ lɛ ji mɔni bafee Benyamin akutso lɛ nyɛ. Yuda akutso lɛ jɛ Yakob ŋa fioo, Lea mli. Nohewɔ lɛ gbɛi Yakob lɛ bafee kadimɔ gbɛi kɛha maŋ muu lɛ fɛɛ, ni Rahel hu bafee nakai maŋ lɛ he okadi akɛ enyɛ ni hiɛ yɔɔ nyam. Agba kɛtsɔ hiɛ akɛ Yakob baana amanehulu ni ehenɔ ko bako da kɛbashi nakai be mli, ni nɔni baajɛ mli aba lɛ baaha Rahel aye awerɛhoo babaoo. Yɛ nakai amanehulu lɛ ni baaba yɛ egbii amli lɛ gbɛkwɛmɔ hewɔ lɛ, akɛ mumɔ tsirɛ gbalɔ Yeremia ni hi shi yɛ Anatot, yɛ Benyamin shikpɔŋ nɔ lɛ ni ekɛɛ:

2 “Kpóo! ejaakɛ nakai gbi lɛ gbi kpele ni, ni eko tamɔɔɔlɛ [yɛ yinɔsane ni eho mli], ni eji amanehulu be ha Yakob; shi aaahere eyiwala kɛaaaje mli.”​—Yer. 30:⁠7.

3. (a) Mɛɛ shihilɛ mli agba ato akɛ Rahel baafo ni ekpɛlɛɛ miishɛjemɔ yɛ? (b) Mɛɛ be mli “amɛmanehulu be” lɛ banina Yakob?

3 Awie nɔni “amanehulu be ha Yakob” ni henɔ bɛ nɛɛ baaji aha okadi gbɛ nɔ Rahel lɛ he atsɔ hiɛ yɛ Yeremia 31:15 yɛ wiemɔi nɛɛ amli akɛ: “Anu gbee ko yɛ Rama [maŋ ko ni yɔɔ Benyamin shikpɔŋ nɔ], yarawoo kɛ yaafo ni mli wa; Rahel miifo ebihii lɛ, ni ekpɛlɛɛɛ miishɛjemɔ yɛ ebihii lɛ ahewɔ, ejaakɛ amɛbɛ!” Enɛ etsɔɔɔ akɛ agbe amɛ, shi moŋ aŋɔ amɛ nom ni akɛ amɛ eshi amɛjaku shikpɔŋ nɔ kɛtee henyɛlɔi ashikpɔŋ nɔ akɛ nomii. Ahã, nakai! Beni Babilon kunimyelɔi lɛ kɛ amanehulu ba amɛnɔ yɛ nyɔji 18 hekawoo lɛ mli sɛɛ lɛ, akumɔ Yerusalem ni yɔɔ kooyigbɛ husu ni kã Yuda kɛ Benyamin shikpɔji ateŋ nɔ lɛ, ni akpata esɔlemɔwe lɛ hiɛ, ni amɔmɔ maŋtsɛ lɛ, lumɛi lɛ kɛ osɔfoi lɛ, ni aŋɔ mɛi ni je mli lɛ ateŋ mɛi babaoo kɛtee nom mli yɛ Babilon. Yɛ nyɔɔŋtsere nyɔɔŋ ni ji kpawo (Tishri) yɛ afi 607 D.Ŋ.B. mli lɛ mlijaa mli lɛ, Yudafoi fioo ni shwɛ yɛ sɛɛ lɛ shi Yuda Maŋtsɛyeli shikpɔŋ lɛ fɛɛ ni ashilɛ amaŋ fɔ ni gbɔmɔ kɛ shia kooloi bɛ nɔ. Nyɔŋmɔ efa momo akɛ shikpɔŋ lɛ baakãshi amaŋfɔ afii 70 ni mɔ ko mɔ ko ehiŋ nɔ.

4. Mɛɛ be mli ‘abaahere Yakob yiwala’ kɛjɛ amanehulu ni agba ato lɛ mli?

4 Mɛɛ “amanehulu be” ni bako dã po enɛ ji ha Yakob nɛkɛ! Ejeee mli ni ejooo naa foi hu, ni nakai amaŋfɔfeemɔ afii 70 lɛ fɛɛ baaho dani Nyɔŋmɔ baaha miishɛjemɔ wiemɔi ni ekɛ fata he lɛ aba mli akɛ: “Shi aaahere eyiwala kɛaaajɛ mli.” (Yer. 30:⁠7) Te nɛkɛ kpɔ̃mɔ nɛɛ baafee tɛɛŋ aba?

5. Mɛni Yehowa wie ekɛshɛje Rahel mii, ni te eye eshiwoo lɛ nɔ tɛɛŋ?

5 Yehowa tsa nɛkɛ sane nɛɛ nɔ beni egba Rahel bihii ni baaŋmɛɛlɛ lɛ he sane efɔ shi lɛ sɛɛ, ni ekɛɛ akɛ: “Bɔni Yehowa kɛɛ nɛ: Tsĩi ogboo naa ni okafo, kɛ ohiŋmɛii hu ni yaafonu akaje mli; ejaakɛ aaawo onitsumɔ lɛ he nyɔmɔ kɛ̃, Yehowa kɛɛ, ni amɛ [obihii lɛ] aaakũ amɛsɛɛ kɛaaajɛ henyɛlɔ lɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.” (Yer. 31:16) “Henyɛlɔ lɛ shikpɔŋ” lɛ ji Babilon. (Mika 7:​8-10) Nohewɔ lɛ abaafɛne Babilon kpãi ni ekɛfimɔ Rahel “bihii” lɛ. Ákɛ enɛ he nɔmimaa kɛha Rahel ni ebihii egboi lɛ, Nyɔŋmɔ tee nɔ ekɛɛ akɛ: “Ni asaŋ hiɛnɔkamɔ yɛ ha owɔsɛɛbe, Yehowa kɛɛ, ni obii lɛ aaaba amɛdiɛŋtsɛ amɛkpokpai anɔ ekoŋŋ!” (Yer. 31:17) Efee henyɛlɔi amaji ni heee yeee lɛ naakpɛɛ akɛ mɛnɛɛmɛi ku amɛsɛɛ kɛtee amɛkpokpai ni Rama hu fata he lɛ anɔ ekoŋŋ kɛjɛ afi 537 D.Ŋ.B. kɛyaa. (Neh. 7:​30; 11:​31-33) Yɛ maŋ lɛ “hejaramɔ” ni yɔɔ awerɛhoo ni bɔ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. mli lɛ sɛɛ lɛ, mɛɛ naakpɛɛ “tsamɔ” po Yehowa kɛha nɛkɛ!

6. Yɛ Zion aloo Yerusalem “pilamɔi” lɛ tsamɔ naa lɛ, te Yehowa baatsakelɛ ehee ni ekatamɔ yoo ni ashwielɛ ni abiii eshi tɛɛŋ?

6 Ekɛɛ yɛ enɛ he akɛ: “Shi mafimɔ ofaji lɛ anɔ, ni matsa epilamɔi lɛ, Yehowa kɛɛ; ejaakɛ amɛtsɛɛɛo akɛ mɔni ashwielɛ, Zion ni mɔ ko biii eshi. Bɔni Yehowa kɛɛ nɛ: Naa, makpale Yakob buui lɛ anomŋɔɔ lɛ kɛaaba ekoŋŋ, ni mimusuŋ aaatsɔmi yɛ eshihilɛhe lɛ ahewɔ, ni aaato maŋ [Zion aloo Yerusalem] lɛ yɛ egɔŋkpɔ lɛ nɔ, ni mɔɔ lɛ aaama emaahe lɛ! Ni shidaa kɛ mɛi ni mli efiliamɛ lɛ agbee aaajɛ mli.​—Yer. 30:​17-19.

7. Ani Yehowa wie nɔ ko ni tsɔɔ akɛ yɛ ‘amɛpilamɔ be’ mli lɛ ebaaku Mla kpaŋmɔ lɛ mli, shi te Yudafoi lɛ kɛ nakai kpaŋmɔ lɛ tsu nii tɛɛŋ?

7 Yehowa ji “miishɛɛ Nyɔŋmɔ” ni eesumɔ ni mɛi ni kɛlɛ yɔɔ kpaŋmɔ mli wekukpaa lɛ hu ana miishɛɛ. Lɛ diɛŋtsɛ eŋmɔɔ! Wɔsɛɛ ŋmɔlɔ he shiwoo ni ekɛha Yudafoi nomii lɛ tsɔɔ akɛ ekũko Mla kpaŋmɔ ni yɔɔ Lɛ kɛ Israel maŋ lɛ teŋ ni gbalɔ Mose ji teŋdamɔlɔ lɛ mli. Shi mɛɛ mɔbɔsane po nɛ akɛ Israelbii lɛ kũ nakai kpaŋmɔ lɛ mlai amli! Yehowa kɛɛ amɛ akɛ: “Ni amɛmamɔ Baal hei grɔŋii lɛ ni yɔɔ Hinom bi lɛ jɔɔ lɛŋ lɛ [yɛ Yerusalem sɔlemɔwe lɛ wuoyigbɛ], koni amɛha amɛbihii kɛ amɛbiyei atsɔ la mli [akɛ adesa afɔlei] aha Molek, nɔni mifako ni esaaa ebako miyiŋ akɛ mafee nɛkɛ nihinii nɛɛ ni amɛkaha Yuda [Yuda Maŋtsɛyeli lɛ] afee esha.”​—Yer. 32:⁠35.

8. Nohewɔ lɛ mɛɛ niiashikpamɔ ni sa Israelbii lɛ baaná dani amɛtsɔ maŋ kɛha Yehowa?

8 Yɛ nakai jwɛŋmɔi lɛ ahewɔ lɛ, haomɔ sa Israelbii lɛ tamɔ ahum ni baloo Yuda Maŋtsɛyeli kɛ emaŋtiase ni ji Yerusalem lɛ. Shi beni egba enɛ efɔ shi sɛɛ lɛ, Yehowa, mɔbɔnalɔ lɛ tee nɔ ekɛɛ akɛ: “No be [Israel sɛɛkuukɛbaa] lɛ mli lɛ, matsɔ Israel wekui lɛ fɛɛ Nyɔŋmɔ, Yehowa kɛɛ, ni amɛ hu amɛaaatsɔ mimaŋ.”​—Yer. 30:28 kɛyashi 31:⁠1.

9, 10. Bɔni afee ni Israelbii ni esaa abuɔ amɛnaa lɛ kɛlɛ ahi miishɛɛ wekukpaa mli kɛya naanɔ hewɔ lɛ, mɛni Yehowa kɛbaawo amɛtsuii amli, ni mɛɛ hewalɛ ebaana yɛ amɛnɔ?

9 Eyɛ mli akɛ amɛ tsutsu jeŋba he yinɔsane ehiii moŋ nɛ, shi Nyɔŋmɔ kɛ amɛ baaye yɛ bɔni amɛtsake bianɛ lɛ naa. Ebaatao amɛhilɛ ni ekɛ hegbɛ ni baaha amɛkɛlɛ ahi miishɛɛ wekukpaa mli kɛya naanɔ lɛ baafɔ amɛhiɛ. Yɛ enɛ hewɔ lɛ ekɛɛ akɛ:

10 “Naa, mi nɔŋŋ mabua amɛnaa kɛaaaje shikpɔji fɛɛ ni mishwie amɛ kɛtee nɔ yɛ mimlifu kɛ mlila kɛ girimɔ babaoo naa lɛ anɔ, ni maha amɛhi shi shweshweeshwe. Ni amɛaaatsɔ mimaŋ, ni mi hu matsɔ amɛ Nyɔŋmɔ; ni maŋɔ tsui kome kɛ gbɛ kome maha amɛ, ni amɛshemi gbeyei daa, koni ahi aha amɛ kɛ amɛbii ni baa yɛ amɛsɛɛ lɛ. Ni mikɛ amɛ aaakpaŋ naanɔ kpaŋmɔ, ni mikpaleŋ yɛ amɛsɛɛ akɛ mifeee amɛ ejurɔ dɔŋŋ, ni migbeyeishemɔ lɛ hu maŋɔwo amɛtsuii amli, koni amɛ-kaje mihe dɔŋŋ. Ni manya amɛhe, koni mafee amɛ ejurɔ, ni matɛo amɛ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ anɔkwale mli kɛ mitsui muu lɛ fɛɛ kɛ misusuma muu lɛ fɛɛ.”​—Yer. 32:​37-43; kɛ 31:​27-30 hu.

Kpaŋmɔ Nl Hi Fe Klɛŋklɛŋnɔ

11, 12. (a) Yɛ Yerusalem shihilɛ hee ni yɔɔ nyam lɛ shishijee sɛɛ lɛ, he enyiɛ ehi shi, ni mɛni hewɔ anyɛŋ akɛ tɔmɔ lɛ afɔ Yehowa nɔ? (b) Ani Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ gu Mla kpaŋmɔ lɛ, ni nomii ni Yehowa kpale amɛ kɛtee amɛshikpɔŋ nɔ ekoŋ lɛ tsɔɔ mɛni?

11 Amɛje shihilɛ hee ni yɔɔ nyam shishi, shi te ebalɛ tɛɛŋ ni Yerusalem ni akũ sɛɛ ama lɛ hi shi afii 606 pɛ, aloo kɛyashi afi 70 Ŋ.B. latsaabe mli pɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, akɛni wiemɔi ni yɔɔ yiteŋgbɛ nɛɛ tsɔɔ akɛ Yehowa efee kpaŋmɔ akɛ ebaafĩ ewebii lɛ asɛɛ hewɔ lɛ, anyɛŋ akɛ tɔmɔ lɛ afɔ̃ enɔ. Jeee efatɔɔ ko hewɔ ni ehe bahia akɛ efee kpaŋmɔ hee. Shi etsɔ Yeremia nɔ ejaje akɛ ebaafee kpaŋmɔ hee ni hi fe klɛŋklɛŋnɔ lɛ. Agbɛhe hu lɛ, heloo naa Israel ji mɔni baana he sɛɛ klɛŋklɛŋ!

12 Yɛ afi 1513 D.Ŋ.B. mli lɛ, Yehowa kɛ Israel fee Mla kpaŋmɔ kɛtsɔ Mose nɔ akɛ teŋdamɔlɔ. No mli lɛ, eshwɛ afii 906 dani Yehowa kɛ Babilon maŋtsɛ Nebukadnezar baatsu nii ni ekɛkpata Yerusalem kɛ esɔlemɔwe lɛ hiɛ. Shi no haaa e-Mla kpaŋmɔ ni ekɛ Israel fee lɛ agu ni efee efolo. Nohewɔ lɛ kpaŋmɔ kroko ko he ehiaaa Yehowa ni ekɛtsa Yudafoi ashihilɛ faji lɛ kɛtsɔ kpɔ̃mɔ ni eeekpɔ̃ amɛ kɛjɛ henyɛlɔi ashikpɔŋ ni ji Babilon lɛ nɔ ni ekpale amɛ kɛya amɛjaku shikpɔŋ ni Nyɔŋmɔ ha amɛ lɛ nɔ. Nohewɔ lɛ ekɛ enɛ ni efee lɛ ma nɔ aduatsɔ eha ehe akɛ lɛ ji amɛ Nyɔŋmɔ, ni ema nɔ mi eha amɛ akɛ amɛkã he amɛji ewebii, ni Zion aloo Yerusalem tamɔɔɔ ‘yoo ni ashwielɛ’ ni mɔ ko biii eshi dɔŋŋ.

13, 14. (a) Te nakai Israelbii ni je kunimyelɔi aklante naa Iɛ baje “ŋa nɔ” shihilɛ mli tɛɛŋ, ni nɛɛgbɛ amɛtaoɔ akɛ amɛná hejɔlɛ yɛ? (b) Nɛɛgbɛ suɔmɔ ni Yehowa suɔmɔɔ Israel lɛ yashɛɔ, nohewɔ lɛ mɛɛ su ekɛbaagbala amɛ kɛba lɛ diɛŋtsɛ eŋɔɔ?

13 Yehowa to eyiŋ akɛ ebaajie emlihilɛ ni fe fɛɛ lɛ kpo etsɔɔ ewebii ni ekɛ amɛ yɔɔ kpaŋmɔ mli lɛ. Enɛ hewɔ ni eŋmɛɛɛ gbɛ ni amɛhenyɛlɔi aklante lɛ agbe amɛ fɛɛ lɛ. Esani mɛikomɛi aje mli. Mɛnɛɛmɛi baatao shihilɛhe yɛ nomŋɔɔ mli yɛ henyɛlɔi ashikpɔŋ nɔ, ni ebaatamɔ buu ni amɛshi yɛ ŋa nɔ heni amɛnáŋ hejɔlɛ yɛ; ejaakɛ jeee amɛjaku shikpɔŋ ni amɛ-Nyɔŋmɔ eha amɛ lɛ ni. Kɛji amɛtsake amɛtsuii ni amɛtsɔ amɛhiɛ amɛhalɛ yɛ amɛ ‘ŋa nɔ’ shihilɛ nɛɛ mli lɛ amɛbaana ehiɛ duromɔ; ejaakɛ ekũko ekpaŋmɔ ni ekɛ amɛ fee lɛ mli. Egba miishɛɛ sɛɛnamɔi ni baajɛ mli aba lɛ eto akɛ:

14 “Maŋ ni klante lɛ shi lɛ hiɛ eba nyam yɛ ŋa lɛ nɔ; ha maya ni mayaha Israel hejɔɔmɔ [yɛ ejakumaŋ Palestina shikpɔŋ nɔ]! Shɔŋŋ Yehowa pue hami yɛ: Ni naanɔ suɔmɔ mikɛsumɔɔo hewɔ lɛ mikɛ mlihilɛ miigbalao. Masaa mamao ekoŋ, ni oooma shi, Israel oblayoo! Oootsotsoro omiji lɛ ekoŋ ni oooje kpo yɛ mɛi ni mli efiliamɛ lɛ ajoo lɛ mli! Ooofee weintromii ekoŋ yɛ Samaria gɔji [ni tsutsu lɛ Israel Kooyigbɛ Maŋtsɛyeli yɔɔ] lɛ anɔ: tɛolɔi aaatɛo, ni amɛaaye emli yibii! Shi gbi ko aaaba ni bulɔi aaabolɔ yɛ Efraim [akutso ni ehe gbɛi fe fɛɛ yɛ Israel Kooyigbɛ Maŋtsɛyeli mli] gɔŋ lɛ nɔ akɛ: Nyɛtea shi ni wɔyaa Zion [Yerusalem] yɛ Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ Iɛ, ŋɔɔ!​—Yer. 31:​2-9.

15, 16. Yɛ nakai gbalɛ ni atse bianɛ Iɛ naa Iɛ, nɛɛgbɛ Israel akutsei 13 lɛ fɛɛ baaje amɛ-Yehowa jamɔ lɛ shishi ehee yɛ? (b) No sɛɛ lɛ, mɛni ekɛ Israel we lɛ baafee, ni mɛɛ hewalɛ enɛ baana yɛ ewebii lɛ anɔ?

15 Hɛ̃ɛ, abaabua Israel wuoyigbɛ kɛ kooyigbɛ akutsei lɛ fɛɛ anaa ekoŋŋ ni amɛbaafee ekome ekoŋŋ yɛ Yehowa jamɔ mli yɛ Zion! Enɛ tsɔɔ akɛ yɛ Nyɔŋmɔ naanɔ suɔmɔ ni eyɔɔ hewɔ lɛ, abaajie Yakob (Israel akutsei 12 lɛ fɛɛ) kɛjɛ “amanehulu be” ni mli wa halɛ yɛ Yerusalem kɛ Yuda amaŋfɔfeemɔ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. mli lɛ mli. (Yer. 30:⁠7) Kɛlɛ, dani nakai “amanehulu” lɛ ba lɛ Yehowa mlihilɛ lɛ tsirɛlɛ ni egba nɔni yɔɔ nyam fe ewebii nomii lɛ anaabuamɔ kɛkɛ lɛ:

16 “Naa, gbii miiba, Yehowa kɛɛ, ni mikɛ Israel we lɛ kɛ Yuda we lɛ aaakpaŋ kpaŋmɔ hee: etamɔɔɔ kpaŋmɔ ni mikɛ amɛtsɛmɛi lɛ kpaŋ gbi ni mimɔ amɛnine mli ni mijie amɛ kɛjɛ Mizraim shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ; nakai mikpaŋmɔ lɛ amɛku mli, tsɛ miji amɛwu! Yehowa kɛɛ. Shi kpaŋmɔ ni mikɛ Israel we lɛ baakpaŋ yɛ nakai gbii lɛ esɛɛ lɛ nɛ, Yehowa kɛɛ: Maŋɔ mimla lɛ mawo amɛmli ni maŋma yɛ amɛtsui nɔ, ni matsɔ amɛ Nyɔŋmɔ, ni amɛ hu amɛaaatsɔ mimaŋ! Ni mɔ ko etsɔŋ enaanyo, ni asaŋ mɔ ko etsɔŋ enyɛmi dɔŋŋ akɛ: Le Yehowa! ejaakɛ amɛfɛɛ kwa amɛaaalemi, kɛaaajɛ amɛteŋ mɔ bibioo nɔ kɛyashi amɛteŋ mɔ wulu nɔ, Yehowa kɛɛ; ejaakɛ maŋɔ amɛnishaianii lɛ mafa, ni amɛhe eshai lɛ mikaiŋ dɔŋŋ!”​—Yer. 31:​31-34.

Teŋdamɔlɔ Hee He Ehia

17. Mɛni hewɔ esani wɔ hu wɔmii ashɛ kpaŋmɔ hee lɛ he ŋmɛnɛ, ni afii enyiɛ ni eho nɛ ni Mla kpaŋmɔ lɛ etsɛ ni ebaaho aya?

17 Ani wɔmii shɛɔ nakai kpaŋmɔ hee lɛ he ŋmɛnɛ? Esani wɔmii ashɛ he ejaakɛ eyɛ hewalɛ lolo. Shi namɛi anɔ hewalɛ eyɔɔ kɛbashi ŋmɛnɛ? Yudafoi akpe toi akpei abɔ ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ ŋmɛnɛ lɛ ekɛɛɛ akɛ amɛnɔ hewalɛ eyɔɔ. Amɛheɔ amɛyeɔ akɛ amɛyɛ kpaŋmɔ ni akɛ amɛtsɛmɛi lɛ fee yɛ Sinai Gɔŋ shishi Iɛ shishi lolo. Afee enɛ efii ni fe 3,490 ni eho nɛ! Yehowa wo kpaŋmɔ hee lɛ shi kɛtsɔ Yeremia nɔ afii ni fe 2,580 ni eho nɛ. Kɛji nɔni nakai Yudafoi lɛ kɔɔ lɛ ji anɔkwale lɛ, belɛ mɛni hewɔ ni Nyɔŋmɔ eha kpaŋmɔ hee ni ewo he shi ni ekɛbaatsu nii lɛ sɛɛ etsɛ nɛkɛ? Afii ni fe 1,900 ni eho nɛ lɛ, Yudafoi a-Mla kpaŋmɔ lɛ etsɛ ni eka shi faŋŋ akɛ be eshɛ ni ebaaho eya ni eje gbɛ eha kpaŋmɔ hee lɛ. Ani ebalɛ nakai?

18. (a) Mɛni kpaŋmɔ “hee” ni Nyɔŋmɔ ewo shi lɛ tsɔɔ yɛ Mla kpaŋmɔ lɛ he, ni te atsɔɔ etsɛlɛ tɛɛŋ? (b) Ni mɛni nɔ atsɔ akɛ Mla lɛ ha Israel maŋ lɛ?

18 Yudanyo nikaselɔ ko ni taa Farisiinyo tsɔɔlɔ ko ni ehe gbɛi waa yɛ Yerusalem ni atsɛɔlɛ Gamaliel najiashi lɛ ŋma yɛ nɛkɛ sane nɛɛ he akɛ: “Nɔni ekɛɛ akɛ ‘ehee’ nɛɛ, ekɛfee klɛŋklɛŋnɔ lɛ emomo. Shi nɔni etsɔ emomo kɛ nɔni egbɔ lɛ, etsɛŋ ni eeelaaje.” (Heb. 8:​13; 2 Kor. 3:14) Beni Yuda niŋmalɔ lɛ ŋma nɛkɛ wiemɔi lɛ kɛyaha Hebribii ni etsɔmɔ Kristofoi yɛ Yerusalem lɛ, no mli lɛ eshwɛ fioo ni afi 61 Ŋ.B. baashɛ. Yɛ wolo ko ni etsɔ hiɛ eŋma eyaha Kristofoi asafoi ni yɔɔ Roma kpokpaa ni yɔɔ Galatia lɛ mli lɛ, eŋma akɛ: “Agbɛnɛ mɛɛ ji mla lɛ mɔ? [Adesai] nɔtɔmɔi lɛ ahewɔ aŋɔ fata [Abraham kpaŋmɔ ni kɔɔ seshi lɛ he lɛ] he, kɛbashi beyinɔ ni [Abraaham] seshi ni awo shi aha lɛ aaaba; ni ŋwɛibɔfoi anɔ atsɔ awo yɛ mlidamɔlɔ dɛŋ.”​—Gal. 3:⁠19.

19. Akɛni Mla kpaŋmɔ lɛ bi ni Mose afee teŋdamɔlɔ hewɔ lɛ, mɛni enɛ biɔ yɛ kpaŋmɔ hee ni yɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ gbɔmɛi ateŋ Iɛ gbɛfaŋ?

19 Nakai mlidamɔlɔ ni atsɛɛɛ egbɛi lɛ ji Mose. Agbɛnɛ kɛji Mla kpaŋmɔ momo lɛ feemɔ bi ni efee Nyɔŋmɔ kɛ adesai ni yee emuu, eshafeelɔi ateŋ damɔlɔ lɛ, belɛ eka shi faŋŋ akɛ Nyɔŋmɔ kɛ gbɔmɛi ateŋ kpaŋmɔ hee ni abaafee lɛ baahia teŋdamɔlɔ tsɛbelɛ atsiii etã yɛ Yeremia 31:​31-34 moŋ. Yɛ Yeremia bei amli lɛ, no mli lɛ Mose egbo jeeŋmɔ. Akɛni etsu nii akɛ teŋdamɔlɔ hewɔ lɛ atsɛ kpaŋmɔ momo lɛ mla lɛ akɛ “Mose mla lɛ.”​—Bɔf. 15:⁠5.

20, 21. (a) Beni agbaa kpaŋmɔ hee lɛ afɔɔ shi lɛ, te Nyɔŋmɔ tsɔɔ bɔni enɔkwɔlɛ fe klɛŋklɛŋ kpaŋmɔ lɛ eha tɛɛŋ? (b) Eji Israelbii ni kɛ Nyɔŋmɔ yɔɔ kpaŋmɔ mli lɛ ye kpaŋmɔ lɛ nɔ yɛ anɔkwayeli mli kulɛ te ebaafee amɛ tɛɛŋ?

20 Akɛni kpaŋmɔ hee lɛ nɔ kwɔ hewɔ lɛ, esani ena teŋdamɔlɔ ni nɔ kwɔ fe Mose. Agbɛnɛ nyɛhaa wɔkadia bɔni Mɔni jɛ ŋwɛi kɛ kpaŋmɔ hee lɛ ha lɛ tsɔɔ bɔni kpaŋmɔ hee lɛ nɔ kwɔ fe tsutsunɔ lɛ. Ewie he akɛ “etamɔɔɔ kpaŋmɔ ni mikɛ amɛtsɛmɛi lɛ kpaŋ gbi ni mimɔ amɛnine mli ni mijieamɛ kɛjɛ Mizraim shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ; nakai mikpaŋmɔ lɛ amɛku mli, tsɛ miji amɛwu!” (Yer. 31:32) Eto eyiŋ akɛ ebaafee amɛ agbo kɛtsɔ kpaŋmɔ ni ekɛ Israelbii lɛ fee beni ejie amɛ kɛjɛ Mizraim sɛɛ lɛ. Nohewɔ lɛ ekɛɛ amɛ akɛ:

21 “Kɛji nyɛaaabo migbee toi ni nyɛye kpaŋmɔ lɛ nɔ lɛ, [kɛkɛ lɛ mɛni?] no lɛ nyɛaatsɔ midiɛŋtsɛ minɔ yɛ maji fɛɛ ateŋ; ejaakɛ shikpɔŋ lɛ fɛɛ lɛ minɔŋ. Shi nyɛ lɛ, nyɛaaatsɔ osɔfoi amaŋtsɛyeli kɛ maŋ krɔŋkrɔŋ nyɛhami.”​—Mose 19:​5, 6.

22. (a) Nakai “osɔfoi amaŋtsɛyeli” lɛ baafee mɛɛ nɔyeli, ni ebaasa kɛha namɛi? (b) Namɔ nakai “maŋ krɔŋkrɔŋ” lɛ baafee ‘enii krɛdɛɛ,’ ni mɛɛ wekukpaa baaka amɛ kɛlɛ teŋ?

22 Yɛ anɔkwale mli lɛ, wiemɔi “osɔfoi amaŋtsɛyeli” lɛ tsɔɔ nɔyeli ko ni sa adesa weku lɛ fɛɛ ahiamɔnii jogbaŋŋ. Emli osɔfoi lɛ damɔ Nyɔŋmɔ ni ji adesa weku lɛ Kpɔ̃lɔ lɛ najiaŋ ni amɛsɔmɔɔlɛ. “Osɔfoi amaŋtsɛyeli” lɛ diɛŋtsɛ ji “maŋ,” jeŋmaŋ ko ni he tse aahu ni esa tsɛmɔ akɛ “krɔŋkrɔŋ,” ni Nyɔŋmɔ baanyɛ ekɛtsu nii. Nyɔŋmɔ hala maŋ nɛɛ kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ maji krokomɛi fɛɛ ateŋ. Ahalalɛ ni efee Nyɔŋmɔ ‘nii krɛdɛɛ’ tamɔ bɔni ŋa ji ewu nii krɛdɛɛ lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ blema Israelbii ni akpɔ̃ amɛ lɛ to maŋ ko ni ji ŋa he beni ekɛɛ akɛ “miji amɛwu” lɛ. Nɔ najiaŋ ni esani amɛba amɛhe shi amɛhalɛ akɛ ŋa kɛtsɔ ekpaŋmɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔyeli nɔ lɛ, amɛku amɛhiɛ amɛshwie duromɔ wekukpaa nɛɛ sɔ̃ krɛdɛɛi lɛ anɔ. (Yer. 3:​1-3, 20) Esani ashwielɛ!

23. Ani Mose Mla kpaŋmɔ lɛ tsu nii, ni mɛni Nyɔŋmɔ fee yɛ nɔyeli ni eye emuu kɛha adesa weku lɛ he?

23 Wɔle kɛjɛ nakai blema maŋ ni Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ amɛ fee kpaŋmɔ lɛ asɛɛkpee yinɔsane mli akɛ nibii ejaaa haaa amɛ kɛyaaa naanɔ. Nohewɔ lɛ anyɛŋ aje anɔkwale ni eji akɛ Mla kpaŋmɔ ni Mose ji teŋdamɔlɔ lɛ tsuuu nii lɛ he ŋwane. Mɛɛ miishɛɛ po wɔbaanyɛ wɔna nɛkɛ akɛ Nyɔŋmɔ kã he eeto nakai “osɔfoi amaŋtsɛyeli” lɛ he gbɛjianɔ. Akɛni eekwɛ nakai nɔyeli ni yeɔ emuu lɛ gbɛ hewɔ lɛ, ekɛ kpaŋmɔ ni hi fe emomo lɛ to emomo lɛ najiaŋ.a

[Shishigbɛ niŋmai]

a Ajie kɛjɛ November 15, 1979 Blɔfo Buu-Mɔɔ lɛ mli.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 20]

Rahel miifo ebihii Iɛ

September Daa Gbi Ŋmalɛ

October Daa Gbi Ŋmalɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje