Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w82 8/1 bf. 12-18
  • Fɔlɔi, Nyɛ Nine Ashɛa Nyɛ Bi Lɛ Tsui Nɔ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Fɔlɔi, Nyɛ Nine Ashɛa Nyɛ Bi Lɛ Tsui Nɔ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1982
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Tsɔsemɔ Obi Koni Etu Ehe Eha Nyɔŋmɔ Jamɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1986
  • Tsɔsemɔ Obi Kɛjɛ Egbekɛbiiashi
    Nɔ Diɛŋtsɛ ni Kɛ Weku Miishɛɛ Baa
  • Fɔlɔi, Nyɛbua Nyɛgboshinii Ni Jara Wa Lɛ He
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2005
  • Ye Obua Obii ni Amɛnyɛ Amɛdamɔ Awerɛhoyeli Naa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2008
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1982
w82 8/1 bf. 12-18

Fɔlɔi, Nyɛ Nine Ashɛa Nyɛ Bi Lɛ Tsui Nɔ

1, 2. (a) Mɛni ji fɔlɔi ni ji Kristofoi ataomɔ nii, shi te tsɛ ko nu he eha tɛŋŋ? (b) Yɛ gbekɛbii atsɔsemɔ mli lɛ, mɛni he hiaa ni nine ashɛ nɔ, ni mɛni hewɔ?

1 “Mibi, kɛji otsui le nii lɛ, mi hu mitsui aaanyɔ mimli.”​—Abɛi 23:⁠15.

FƆLƆI ni ji Kristofoi miishwe waa ni amɛbu amɛbii ahe kɛjɛ jeŋba mli shigbeemɔi ni fiteɔ nii lɛ ahe. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, kɛji akɛ oji fɔlɔ lɛ, onuɔ he nakai nɔŋŋ tamɔ tsɛ ko ni ji Kristofonyo ni yɔɔ bii ejwɛ ni yeko afii nyɔŋmai enyɔ ni ŋma nɛkɛ lɛ: “Jeŋba ni wɔbii lɛ kɛkpeɔ lɛ miifite kɛmiiya hiɛ, ni yɛ bei komɛi amli lɛ ewa akɛ ooonyɛ odamɔ gbɛ ni je lɛ tsɔɔ nɔ etsuɔ amɛhe nii yɛ gbɛ hee kwraa nɔ lɛ naa. Mi daa sɔIemɔ ji ni manyɛ maye mabua amɛ. Misumɔɔ amɛ babaoo.”

2 Shi kɛ̃lɛ, mɛni hewɔ ni yɛ bei komɛi amli lɛ, yɛ be mli ni akɛ amɛ etee jamɔ kpeei ni atsɔɔ amɛ Biblia mli jeŋba lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, gbekɛ lɛ yaa nɔ ekɛ ehe woɔ jeŋba shara mli lɛ? Eyɛ mli akɛ yitsoŋ nikasemɔ he hiaa moŋ, shi tsui lɛ tsuɔ nɔ ko ni he hiaa waa titri lɛ yɛ jeŋbai ahe. Mɛni fɔlɔ ko baanyɛ afee ni enine ashɛ ebi lɛ tsui nɔ beni afee ni ‘ele nii’?​—Abɛi 4:​23; 23:⁠15.

GBALAMƆ ŊAAWOO KƐJƐ TSUI LƐ MLI

3. Mɛni ji nɔ ni Abɛi 20:5 tsɔɔ, ni mɛni nifeemɔ enɛ biɔ yɛ fɔlɔi agbɛfaŋ?

3 Dani onine aaanyɛ ashɛ tsui lɛ nɔ lɛ, esa akɛ otao ni ole nɔ ni yɔɔ mli kɛyashi he ko. “Gbɔmɔ tsuiŋ yiŋtoo [mɔ lɛ yiŋtoo diɛŋtsɛ aloo susumɔi” ni ehe shi yɛ emli] tamɔ nu ni mli kwɔ; shi mɔ ni kɔɔ sane sɛɛ lɛ, egbalaa kɛjeɔ kpo.” (Abɛi 20:⁠5) Henumɔi diɛŋtsɛ ni yɔɔ gbekɛ tsui mli lɛ tamɔ nui ni yɔɔ nu bu ni mli kwɔ jogbaŋŋ shishi. Yɛ Biblia bei amli lɛ, nu bui lɛ ekomɛi amli kwɔlɛ fe ninetalɔi 100, ni gbɔmɛi kpelekeɔ atrakwei kɛyagbalaa nui lɛ kɛjeɔ kpo. Eji nitsumɔ ni wa diɛŋtsɛ! Ni ‘ooogbala’ bo diɛŋtsɛ obi susumɔi lɛ baanyɛ afee nɔ ni wa nakai nɔŋŋ. Enɛ feemɔ biɔ ni ona oha lɛ aloo okɛ ohe awo shihilɛ ni eyɔɔ mli lɛ mli ni okwɛ nii jogbaŋŋ. Ebaanyɛ ehe sanebimɔi ni akɛaatsu nii yɛ ŋaa gbɛ nɔ, tsuishitoo​—yɛ bei komɛi amli lɛ esa akɛ osumɔ akɛ okɛ gbekɛ lɛ aaawie ŋmlɛtswaai abɔ dani ehenumɔ diɛŋtsɛ lɛ aje kpo kɛba. Kɛji akɛ okai gbekɛ lɛ akɛ bo hu otsɔ shihilɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ mli, ni ákɛ bo hu oyeee emuu, ni oto gbɛjianɔ beni afee ni gbekɛ lɛ kome kɛ bo ahi shi lɛ ebaaha efee mlɛo aha lɛ akɛ eeejie nibii ni yɔɔ emli lɛ kpo.​—Hiob 33:​5-7.

4. Taakɛ Abɛi 12:18 tsɔɔ lɛ, mɛɛ wiemɔ nɛkɛ baanyɛ afite sanegbaa?

4 Wiemɔ loo sane ni ‘asusuuu he’ lɛ baanyɛ afite nii. Mɛi komɛi wieɔ kɛkɛ ni amɛsusuuu he, ‘etamɔ klante ni akɛmiibamɔ mɔ.’ Amɛ wiemɔ pilaa mɔ ni ekɛ mligbalamɔ baa. No hewɔ lɛ bɔɔ mɔdɛŋ ni ofee mɔ ni “mumɔ he jɔ” yɛ be mii ni oboɔ toi diɛŋtsɛ lɛ. Ekolɛ obaanyɛ okai be mli ni mɔ ko ‘bolɔ ewo bo ni no ha ofee dioo’ aloo ni eye ohenumɔi ahe fɛo lɛ. Ekolɛ ekɛɛ akɛ, ‘Bɛ ole nii fe nakai!’ Ani obaasumɔ ni okɛ oteemɔŋ sane ko afɔ nakai gbɔmɔ lɛ hiɛ ekoŋŋ?​—Abɛi 12:​18; 17:⁠27.

5. (a) Mɛɛ nitsɔɔmɔ loo tsɔsemɔ wiemɔ he hiaa gbekɛ ni eye kɛjɛ afii nyɔŋma kɛyaa? (b) Ani fɔlɔi babaoo kɛ nɛkɛ tsɔɔmɔ nɛɛ miiha?

5 Kɛ gbekɛ ko ye kɛjɛ afii nyɔŋma kɛyaa lɛ, egbɔmɔtsoŋ henumɔi teɔ shi waa. Ehe miihia ni gbekɛ lɛ kɛ mɔ ko ni baanyɛ atsɔɔ lɛ nɔ ni yaa nɔ yɛ egbɔmɔtso lɛ mli ni obaanyɛ eha esanebimɔi babaoo ni kɔɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe ni esa akɛ ekɛ ŋaa aha hetoo lɛ awie. Shi kɛ̃lɛ, nibii amlitaomɔ ko ni afee yɛ fɔlɔi 1,400 ni yɔɔ gbekɛbii ni miidara lɛ ahe lɛ jie lɛ kpo akɛ, oha mlijaa 92 kɛ amɛbii lɛ egbaaa henumɔi ni teɔ shi yɛ amɛbii agbɔmɔtsei amli lɛ ahe sane. Bɔ ni atsɔse fɔlɔi lɛ aha, shikpɔŋ lɛ nɔ kusumii aloo bɔ ni aheɔ ayeɔ akɛ sanegbaa nɛɛ he ehiaaa lɛ tsiɔ fɔlɔi ni ji Kristofoi po lɛ anaa ni no haaa amɛkɛ sanesɛɛyoomɔ atsu enɛɛmɛi ahe nii. Te nɛkɛ nibii ahe susumɔ nɛɛ he hiaa ha tɛŋŋ?

6, 7. Te bɔlɛnamɔ henumɔi ni fɔlɔi kɛ amɛbii aaasusu he lɛ he hiaa ha tɛŋŋ?

6 Ojogbaŋŋ, yɛ be mli ni abibii wekui komɛi asaji lɛ, Kristofonyo ko ni ji onukpa mu sane naa akɛ: “Gbɛ ni atsɔɔ nɔ atsuɔ nɔ kome too lɛ he nii ahaa lɛ yɛ miishɛɛ. Nɔ̃ ni jɛɔ fɔlɔi ni wieɔ tsakemɔi ni baa yɛ nuu kɛ yoo gbɔmɔtso lɛ mli lɛ he mra ni amɛtsuɔ be nii waa beni afee ni amɛha sanegbaa aka amɛ kɛ amɛbii ateŋ lɛ mli baa Iɛ hi jogbaŋŋ. Shi yɛ mɛi ni yɛ yiŋtooi krokomɛi ahewɔ lɛ amɛ tsuuu naagba lɛ he nii mra lɛ, nɔ ni jɛɔ mii baa lɛ efeee ekpakpa.”

7 Sɛɛnamɔi ni jɛɔ sanegbaa ni tamɔ nɛkɛ mli baa lɛ fa. Klɛŋklɛŋ lɛ ebaanyɛ ebaa gbekɛ lɛ jwɛŋmɔ yi kɛjɛ apasa adafitswaa kɛ sanegbaa ni yɔɔ muji ni sɛɛ mli lɛ eeenu lɛ he. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, ebaanyɛ eha amɛná bulɛ kɛha fɔlɔi ni amɛgba amɛ amɛ teemɔŋ saji ni amɛna nɔ ni amɛbaadamɔ nɔ amɛgba sane ni kɛ amɛ baabote be mli ni amɛfee yei anii po mli. Ni nɔ ni ji etɛ lɛ, ebaanyɛ eha efee mlɛo eha obi lɛ akɛ ekɛo aaagba eteemɔŋ saji. Agbɛnɛ hu, fɔlɔi pii susuɔ nɔ̃ gbɛ po ni amɛaatsɔ nɔ amɛwie nii ni tamɔ sane ko ni yɔɔ hiɛgbele lɛ he.

WIEMƆ OTSƆƆ TSUI LƐ

8. Mɛɛ mra be mli esa akɛ aje nuu kɛ yoo teŋ henumɔi loo bɔlɛnamɔ he wiemɔi ashishi?

8 Sɛɛnamɔ ni yɔɔ gbekɛ ni aaje shishi mra atsɔɔ lɛ nibii amli lɛ he lɛ jeee nɔ ni ama nɔ mi fe nine. Gbekɛbii yei ni amɛye aaafee afii 10 kɛ 11 eŋɔ hɔ́. Mɛi ni kaseɔ enɛ he nii lɛ woɔ ŋaa akɛ beni gbekɛ lɛ aaana aaafee afii ekpaa lɛ no mli lɛ akɛ wiemɔi ni kɔɔ bɔlɛnamɔ he lɛ ema shi shiŋŋ. Kɛ jeee nakai lɛ anyɛŋ he nɔ ko afee. Yɛ bei komɛi amli lɛ, ni aaana gbekɛ lɛ sanebimɔi ni kɔɔ enɛ he lɛ hetoo faŋŋ ni hiɛgbele ko bɛ mli lɛ pɛ fa.a Shi kɛ̃lɛ, ehe miihia ni atsɔse gbekɛ ni eye kɛjɛ afii nyɔŋma kɛyaa lɛ yɛ gbɛ ni eeetsɔ nɔ eye ehenumɔi loo akɔnɔi ni teɔ shi nɛɛ anɔ. Beni afee ni nine ashɛ tsui lɛ nɔ lɛ, esa akɛ tsɔsemɔ loo wiemɔ kɛ tsɔɔmɔ lɛ aba tamɔ sane ko ni jɛ naanyo ko ni miisumɔ ni aye abua lɛ lɛ ŋɔɔ, shi jeee nɔ ko tamɔ naafolɔmɔ.

9. Mɛni esa akɛ fɔlɔ lɛ abɔ mɔdɛŋ ni ekɛwo gbekɛ lɛ tsui mli, ni mɛni hewɔ?

9 Yesu kɛɛ akɛ: “Gbɔmɔ kpakpa jieɔ nɔ kpakpa kɛjɛɔ etsui mli jwetri kpakpa lɛŋ.” (Luka 6:45) No hewɔ lɛ beni afee ni onine ashɛ obi lɛ tsui nɔ lɛ biɔ ni okɛ nibii ni jara wawai awo nakai gbekɛ tsui lɛ mli​—nibii ni ebaatsɔ henumɔ nɔ ekpɛlɛ nɔ kɛ eji nuu loo yoo ni esumɔ. Mɛni hewɔ? Beni afee ni “nibii kpakpai” ajɛ tsui lɛ mli aba.​—Mateo 12:​34, 35.

10, 11. Kɛ wɔkwɛ nɔkwɛmɔ nii ni yɔɔ Abɛi awolo lɛ mli lɛ, mɛni abaanyɛ akase yɛ gbɛ ni aaatsɔ nɔ ni nine ashɛ gbekɛ lɛ tsui nɔ yɛ bɔlɛnamɔ he jeŋba kpakpa he susumɔ lɛ mli?

10 Wiemɔ kɛ tsɔɔmɔ ni akɛha yɛ nɛkɛ sane nɛɛ he yɛ Abɛi lɛ kɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa haa fɔlɔi. Ewieɔ bɔlɛnamɔ henumɔi ahe yɛ faŋŋ mli, shi kɛ̃lɛ, kɛ woo loo bulɛ. Kwɛmɔ bɔ ni yitso enumɔ lɛ wie enɛ he yɛ gbɛ ni ŋmɛɛɔ pɛpɛɛpɛ nɔ. Tsɔselɔ loo fɔlɔ lɛ kɛ shishinumɔ wie miishɛɛ ni bɔlɛnamɔ kɛbaa lɛ he kɛ agbɛnɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ akwa bɔlɛnamɔ he jeŋba shara. Etamɔ nɔ ni yoo ajwamaŋ lɛ ‘naabu tsereɔ wó’ yɛ be mli ni etaoɔ ni elaka nuu ko lɛ. Aa, shi nɔ ni jɛɔ mli baa yɛ sɛɛ mli lɛ​—“enaagbee jooɔ tamɔ taatso” ni “enaa ba tamɔ klante kɛ enaa nta”! (Kuku 3, 4) Kɛkɛ ni Biblia mli tsɔselɔ lɛ tsi nɔ ko ni waaa ni esa kwɛmɔ jogbaŋŋ tã kɛtsɔ bɔ ni atsɔɔ obalanyo lɛ gbɛ ni eeetsɔ nɔ elaaje “bulɛ” ni eyɔɔ kɛtsɔ nɛkɛ jeŋba nɔ lɛ. (Kk. 9) Shi enɛɛmɛi fɛɛ etsɔɔɔ akɛ ‘bɔlɛnamɔ he wiemɔi fɛɛ lɛ esha ni.’ Mɛɛ bɔlɛnamɔ ni yaa nɔ yɛ gbalashihilɛ wekukpaa lɛ mli lɛ he mfoniri ni yɔɔ fɛo po efee nɛkɛ.​—Kk. 15-19.

11 Fɔlɔ lɛ jɛɛɛ obalanyo lɛ ni efolɔɔɔ enaa. Ewie mɛi krokomɛi aniiashikpamɔi ahe yɛ Abɛi yitso kpawo ni ekɛ wiemɔi lɛ mamɔ shi yɛ faŋŋ mli. (Abɛi 7:​6, 7, 13, 17, 18) Tsɔɔlɔ lɛ kɛ nɔkwɛmɔ nii ni mli ka shi faŋŋ tsu nii​—nuu ni akɔnɔ eyi lɛ obɔ ni ajwamaŋ ko laka lɛ ni egbala lɛ kɛtee tamɔ agbalaa tsina kɛyaa ayagbeɔ lɛ, ni “gai tsu emlɛbo mli.” (Abɛi 7:​22, 23) Te aaafee tɛŋŋ ni obalanyo ko hiɛ aaakpa nii ni asusuɔ he nɛɛ nɔ! Nɛkɛ kɔkɔbɔɔ he nɔkwɛmɔ nɔ ni akɛtoɔ tsui lɛ mli lɛ baaye abua gbekɛ lɛ ni enyɛ edamɔ kaai anaa. Fɔlɔ lɛ ekɛɛɛ kɛkɛ akɛ bɔlɛnamɔ he jeŋba shara ehiii, shi moŋ etsɔɔ nɔ hewɔ, etsɔɔ nɔ ni baajɛ mli aba kɛ bɔ ni ewaaa akɛ gbekɛ lɛ aaabote enɛ mli lɛ.

12, 13. (a) Mɛɛ be nɛkɛ tsɛ loo nyɛ baaná ni ekɛ ebi asusu bɔlɛnamɔ henumɔi ahe? (b) Ani ona bei komɛi ni hi jogbaŋŋ? (d) Beni afee ni gbekɛ lɛ afee mɔ ni yɔɔ jeŋba kpakpa lɛ, ani tsɔsemɔ kpakpa ni okɛaawo etsui mli pɛ kɛkɛ lɛ fa?

12 Fɔlɔi ni ji Kristofoi babaoo kɛ amɛbii ena sanegbaa ni tamɔ nɛkɛ. Amɛgba saji ni tamɔ nɛkɛ shii abɔ yɛ be mli ni abaanyɛ awie nakai sane lɛ he yɛ gbɛ ni waaa ni ebɛ keketee nɔ. Nɛkɛ hegbɛi nɛɛ ekomɛi baa yɛ be mli ni anyiɛ gbɛ kakadaŋŋ ko nɔ, be ni awieɔ oshara ko ni eba ni tsɔɔ bɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ jeŋba kpakpa he lɛ, aloo yɛ be mli ni awie enɛ he yɛ asafoŋ kpeei ashishi, aloo be mli ni ekolɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ weku lɛ mumɔŋ nibii ahe susumɔ wieɔ nɛkɛ sane nɛɛ he lɛ. Mɛi pii kɛ wolo ni ji Your Youth​—Getting The Best out of Itb lɛ tsu nii koni amɛkɛye amɛbua amɛ. Sanegbaa nɛɛ jeee nɔ ni yɔɔ mlɛo yɛ be fɛɛ mli, shi suɔmɔ krɔŋŋ ni fɔlɔi lɛ yɔɔ kɛha gbekɛ lɛ ji nɔ ni tsirɛɔ amɛ. Taakɛ bɔ ni nyɛ ko ni yɔɔ bi ni eye afii enumɔ lɛ kpɛlɛ nɔ lɛ: “Mimia mihiɛ koni mawie he kɛyashi be mli ni yɛ naagbee lɛ egbaaa minaa dɔŋŋ ni asaŋ egbaaa gbekɛ lɛ hu naa.” Kaaha obi lɛ hao yɛ “nilee kpakpa” ni bɛ yɛ sane ni esa akɛ akwɛ lɛ jogbaŋŋ nɛɛ mli lɛ.​—Abɛi 4:⁠2.

13 Shi kɛ̃lɛ, yɛ tsɔsemɔ kpakpa ni akɛaawo gbekɛ lɛ tsui mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, buuluufeemɔ hu ehe shi waa, yɛ jɛmɛ yɛ asha ni akɛfɔ mɔ lɛ hewɔ.​—Lala 51:⁠7.

TSƆSEMƆ TSUUƆ TSUI LƐ HE

14. Mɛni ji tsɔsemɔ, ni mɛni hewɔ ehe hiaa waa lɛ?

14 Mɛni baanyɛ ashwie buulufeemɔ kɛjɛ gbekɛ tsui mli? “Tsɔsemɔ tso,” taakɛ Abɛi 22:15 tsɔɔ lɛ. Tsɔsemɔ bafeɔ nitsɔɔmɔ ko ni kudɔɔ loo ejajeɔ mɔ. Eji shiŋŋfeemɔ kɛ shishinumɔ; no hewɔ lɛ egbaaa mɔ naa aloo ‘ni eeewo’ gbekɛ ‘mlifu’ kɛ naatsii komɛi ni shishinumɔ bɛ he. (Efesobii 6:⁠4) Tsɔsemɔ he miihia kɛji akɛ obi lɛ ebaná nuu loo yoo ko he miishɛɛ. Ní oooŋmɛ gbɛ ni nuu loo yoo ko kɛ amɛhe abɔ yɛ be mli ni amɛdarako tsɔ bɔ ni amɛaabote gbalashihilɛ mli lɛ tsɔɔ akɛ oofɔ nine otsɛ oshara.

15. (a) Mɛɛ shihilɛ ji nɔ ni gbaa fɔlɔi pii anaa? (b) Mɛni Shulamit obalayoo lɛ nyɛmimɛi hii lɛ fee beni ekɛ eshieŋtsɛ lɛ miisumɔ ni amɛhi he kome ni yɔɔ banee lɛ?

15 Shi fɔlɔi babaoo biɔ akɛ, ‘Mɛni obaanyɛ ofee yɛ be mli ni amɛsumɔɔ akɛ amɛaabɛŋkɛ amɛhe lɛ?’ Eka shi faŋŋ akɛ yɛ amɛ fɔlɔi akudɔmɔ aloo amɛ nɔkpɛlɛmɔ hewɔ lɛ, be mli ni Shulamit obalayoo lɛ nyɛmimɛi hii lɛ yoo akɛ esuɔlɔ tookwɛlɔ lɛ miisumɔ ni ekɛ amɛ nyɛmiyoo lɛ aya gɔŋ ko nɔ he ko banee lɛ, amɛtsi nakai feemɔ naa! Amɛha lɛ nitsumɔ ni baahe ebe ni no baatsɛrɛ ekɛ esuɔlɔ lɛ teŋ. Eyɛ mli kɛ amɛheɔ lɛ amɛyeɔ moŋ, shi amɛle hewalɛ ni kaa hu yɔɔ lɛ. Ani enɛ fite gbekɛyoo lɛ shihilɛ? Dabida, eye ebua amɛ ni amɛhi shi yɛ hetsemɔ mli aahu kɛyashi be mli ni yɛ sɛɛ mli lɛ amɛbote gbalashihilɛ mli.​—Salomo Lalai 1:6; 2:​8-15.

16. Mɛni ji nɔ ni fɔlɔi komɛi efee koni amɛkɛbu amɛbii lɛ atsui he?

16 Shiŋŋfeemɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ kɛ nitsumɔi ni akɛaaha ni no aaaha gbekɛ lɛ jwɛŋmɔ ahi nɔ ko feemɔ nɔ lɛ he miihia ŋmɛnɛ. Yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, esa akɛ fɔlɔi lɛ kɛ sanesɛɛkɔmɔ diɛŋtsɛ kɛ ŋwɛi nilee atsu nii. (Abɛi 24:⁠3) Ewa jogbaŋŋ akɛ fɔlɔi aaanyɛ atsi gbekɛ lɛ henumɔi anaa kɛ amɛbɔi lɛ kanyamɔ lɛ. Dani amɛaaŋmɛ amɛbi lɛ gbɛ ni ekɛ enaanyo ko ni ekɛ lɛ baabote gbalashihilɛ mli aaaje kpo (yɛ he ni maŋbii ŋmɛɔ enɛ gbɛ yɛ) lɛ, ehe baahia ni fɔlɔi ni ji Kristofoi lɛ asusu afii ni amɛbi lɛ eye lɛ he, ehenumɔŋ salɛ kɛ mumɔŋ dalɛ he, mɔ ni gbekɛ ni esumɔɔ ni ekɛ lɛ aje kpo lɛ ji kɛ nɔ ni amɛbaafee he. Abi nyɛ ko ni ashwie ebiyoo ko ni eye afii 19 kɛjɛ asafo lɛ mli yɛ jeŋba shara hewɔ lɛ sane yɛ nɔ ni enuɔ he akɛ esa akɛ kulɛ efee yɛ gbɛ kroko nɔ yɛ gbekɛ lɛ tsɔsemɔ mli. Eha hetoo akɛ: “Kulɛ miŋmɛŋ lɛ gbɛ kɔkɔɔkɔ ni ekɛ nuu ko aje kpo yɛ hiɛtserɛjiemɔ mli yɛ be mli ni eji obalayoo fioo lolo lɛ. Misusuŋ akɛ eyɛ hewalɛ bɔ ni sa ni ekɛaanyɛ adamɔ enaagba lɛ naa.”

17, 18. (a) Ani esa akɛ nuu kɛ yoo ni miitiu gbalashihilɛ lɛ amli afu beni fɔlɔ ko loo mɔ ko ni yɔɔ fɔlɔ lɛ gbɛtsɔɔmɔ shishi fataa amɛhe kɛkpaa shi lɛ? (b) Mɛni obalanyo ko kase yɛ gbɛ ni mli wa nɔ?

17 Fɔlɔi komɛi kɛ amɛbii ni ji obalanyo kɛ obalayoo ni taoɔ abote gbalashihilɛ mli lɛ etara shi ni amɛtsɔɔ amɛ nɔ hewɔ ni amɛŋmɛŋ gbɛ ni amɛje kpo lɛ mli. Kɛ amɛkɛ mɔ kroko lɛ fɔlɔi hu susu he lɛ, amɛ hu amɛbaafi amɛ sɛɛ. Kristofonyo fɔlɔ ko ni hiɛ bii ejwɛ kɛɛ akɛ: “Fɔlɔi komɛi susuɔ akɛ gbekɛnuu kɛ yoo naanyobɔɔ lɛ ‘yɛ fɛo’ ni amɛwoɔ amɛ hewalɛ, ni amɛŋmɛɔ gbɛ ni gbekɛbii ni tamɔ nɛkɛ lɛ akui sɔrɔtoi jeɔ kpo ni onukpa ko fataaa amɛhe ni baakwɛ amɛnɔ. Nɔ ni wɔnaa ji ‘amɛhe ni amɛleɔ,’ jeŋba shara kɛ gbãlashihilɛ ni aboteɔ mli mra. Wɔwoɔ wɔ bii lɛ ahewalɛ ni amɛmii ashɛ shwɛmɔi komɛi ni amɛaakase lɛ ahe kɛ gbɔmɔtsoŋ nitsumɔi komɛi tamɔ dade tokota ni awoɔ akɛjoɔ foi yɛ snoo nɔ kɛ baisekre nɔ ni amɛ kome amɛbaanyɛ amɛta, kɛ weku lɛ, aloo kɛ yei sɔŋŋ aloo hii sɔŋŋ.”

18 Kɛji akɛ amɛdara bɔ ni sa po ni amɛbaanyɛ amɛje kpo lɛ, ye obua amɛ kɛtsɔ mɔ ko ni eeefata amɛhe ni oooto he gbɛjianɔ oha amɛ lɛ nɔ. Kristofonyo nuu kɛ yoo ko ni amɛwo amɛhe shi akɛ etsɛŋ ni amɛbaabote gbalashihilɛ mli lɛ ŋmɛɛ amɛhe nɔkwɛmɔ jogbaŋŋ lɛ he ni amɛkɛ amɛhe wo “nyaŋemɔ nitsumɔi” amli. (Galatabii 5:19) Yɛ be mli ni ekwɛɔ nɛkɛ nii nɛɛ yɛ afii komɛi asɛɛ lɛ obalanyo lɛ kpɛlɛ nɔ akɛ: “Mɔ ko fataa wɔhe yɛ be fɛɛ mli. Shi nakai be fioo ni mɔ ko fataaa wɔhe lɛ ye wɔ awui.” Obalaŋtai komɛi daa amɛ fɔlɔi ashi yɛ bɔ ni amɛfee yeyeeye ni amɛkwɛ nibii ni amɛkɛjieɔ amɛ hiɛtserɛ lɛ jogbaŋŋ ha lɛ hewɔ, ejaakɛ amɛhi shi yɛ hetsemɔ mli ni amɛbote gbalashihilɛ mli ni heshwamɔ loo dɔlɛ ko ni aaakai bɛ mli. Kɛji akɛ obi lɛ susumɔi yɛ nyam lɛ, esaaa akɛ enyɛ̃ɛɔ atsɔsemɔ ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ, ejaakɛ “wala gbɛ ni.”​—Abɛi 6:⁠23.

YE OBUA GBEKƐ LƐ NI ETSWA EKƐ NYƆŊMƆ TEŊ WEKUKPAA EMA SHI

19. (a) Mɛni ji obi lɛ hebuu nɔ̃ kpele ni fe fɛɛ yɛ ahoshwibɔɔ he, ni mɛni baanyɛ aye abua lɛ ni enine ashɛ enɛ nɔ? (b) Mɛɛ saji fɔlɔi baanyɛ abi yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ nɔkwɛmɔ nɔ he?

19 Nɔ ni hi fe fɛɛ ni buɔ mɔ he kɛjɛɔ jeŋba shara he ji ni oooha obi lɛ aná lɛ diɛŋtsɛ ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa ni mli wa. Eyɛ mli akɛ enɛ ji nɔ ko ni esa akɛ gbekɛ lɛ diɛŋtsɛ afee moŋ, shi fɔlɔ lɛ baanyɛ aye abua. Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, bo diɛŋtsɛ ohetuu kɛhamɔ he nɔkwɛmɔ nɔ kɛ nɔ ni anaa diɛŋtsɛ baaha ni akase. Mɛi ni batsɔmɔ Kristofoi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli yɛ Tesalonika lɛ na bɔ ni Paulo kɛ enanemɛi lɛ ‘ba, amɛ jeŋ amɛha’ ni ‘amɛtsɔmɔ . . . kaselɔi,’ ni amɛnɔ “nɔmimaa babaoo” nakai nɔŋŋ. (1 Tesalonikabii 1:​4-6) Te bo diɛŋtsɛ obii lɛ naa ‘bɔ ni obaa ojeŋ ohaa’ lɛ tɛŋŋ? Ani amɛnaa “nɔmimaa, babaoo” yɛ omli, ni ámɛyoo akɛ ootswa oshihilɛ fɛɛ kɛmiibɔle ohe ni otuu oha Nyɔŋmɔ lɛ ni oosha afɔlei kɛmiiha ejamɔ? Ani anaa akɛ osumɔɔɔ jeŋba shara kwraa yɛ bɔ ni onyaaa nɔ ni ekpɔtɔ yɛ jeŋba mli lɛ he lɛ hewɔ? Ani amɛnaa suɔmɔ he nɔkwɛmɔ nɔ yɛ bɔ ni okɛ ohefatalɔ loo mɛi krokomɛi yeɔ haa lɛ mli? Ani amɛnuɔ ni oowie Yehowa he yɛ gbɛ ni tsɔɔ faŋŋ akɛ eji mɔ ni yɔɔ diɛŋtsɛ kɛha bo? Nɔkwɛmɔ nɔ ni tamɔ nɛkɛ baawo gbekɛ lɛ hewalɛ ni esha afɔlei ni ekɛye Yehowa mla lɛ nɔ. Obi lɛ baana akɛ nakai feemɔ he hiaa.

20. Mɛni baanyɛ afite nɔ ni baajɛ otsɔsemɔ kpakpa lɛ mli aba lɛ?

20 Agbɛnɛ kɛji akɛ obu obii anaanyobɔɔ he jogbaŋŋ ni ohala nanemɛi ni jieɔ mumɔŋ “nɔmimaa babaoo” kpo amɛtsɔɔ lɛ, ebaaha omɔdɛŋbɔɔ lɛ ashwere. Nɔ ko nɔ ko bɛ ni baanyɛ afite onitsumɔ lɛ mra fe nanemɛi gbohii ni amɛaaná​—kɛ́ mɛnɛɛmɛi po yɛ Kristofoi asafo lɛ mli. Nɛkɛ nanemɛi gbohii nɛɛ baanyɛ afite obi lɛ mumɔŋ shihilɛ ni ekɛ sane ni weku lɛ mlibii kɛ amɛhe egbaaa dɔŋŋ baaba.​—Abɛi 13:​20; Yuda 3, 4, 12, 16, 19.

21. (a) Taakɛ 1 Yohane 2:14 tsɔɔ lɛ, mɛni kɛ mumɔŋ hewalɛ haa mɔ, ni mɛɛ gbɛnaa nii enɛ kɛfɔɔ fɔlɔi anɔ? (b) Mɛɛ ŋaawoo oyɔɔ ni okɛbaaha bɔni afee ni nɛkɛ nikasemɔi nɛɛ aya nɔ yɛ be fɛɛ mli ni efee nɔ ni yɔɔ miishɛɛ?

21 Akɛ fɔlɔ lɛ, esa akɛ ohe hewalɛ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ, Biblia lɛ yɔɔ lɛ oye. Bɔfo Yohane kɛɛ akɛ “obalahii” ni he wa yɛ mumɔŋ ni yɔɔ asafo ni eŋmaa amɛ lɛ mli lɛ eye “mɔ fɔŋ lɛ nɔ kunim” ejaakɛ ‘Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ hiɔ amɛ mli.’ (1 Yohane 2:14) No hewɔ lɛ, kɛfata weku shihilɛ ni mli wa yɛ mumɔŋ ni amɛkɛhaa kɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa ni amɛfeɔ lɛ he lɛ, esa akɛ fɔlɔi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ ato gbɛjianɔ ni weku lɛ akase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ daa beni afee ni emli sane lɛ abote gbekɛ lɛ tsui mli tɔɔ kɛya shishi. Gbalashihilɛ mli hefatalɔi ko kɛ dɔlɛ kwɛ bɔ ni amɛbii etɛ lɛ ateŋ mɛi enyɔ fite yɛ be mli ni amɛye kɛjɛ afii nyɔŋma kɛyaa lɛ. Tsɛ lɛ ni tsɔse amɛ yɛ Kristofoi ashia kɛjɛ amɛ gbekɛbiiashi lɛ kpɛlɛ nɔ akɛ: “Eji mana hegbɛ mafee enɛ shikome ekoŋŋ kulɛ, mafee weku Biblia mli nikasemɔ daa yɛ be fɛɛ mli. Gbɛjianɔtoo kpakpa ko bɛ wɔ nɔ̃ lɛ he. Mile akɛ kulɛ daa nikasemɔ baanyɛ afee wɔ ekome akɛ weku ni ewo wɔ hewalɛ babaoo yɛ mumɔŋ.” Kɛtsɔ hesaamɔ kpakpa yɛ fɔlɔi lɛ agbɛfaŋ, kɛ gbɛ ni yɔɔ keketee ni atsɔɔ nɔ afeɔ nikasemɔ lɛ kwamɔ nɔ ni amɛha nikasemɔ lɛ kɔ gbekɛbii lɛ ahiamɔ nii ahe lɛ, eeeha akpa nikasemɔ lɛ gbɛ ni ebaagbala weku muu lɛ fɛɛ efee amɛ ekome yɛ mumɔŋ. Wɔbaanyɛ wɔkpɛlɛ nɔ moŋ akɛ enɛ feemɔ bɛ mlɛo yɛ nibii babaoo ni fɔlɔi kɛ amɛ be baatsu lɛ hewɔ, shi nɔ ni he hiaa waa fe be ni nɛkɛ nikasemɔi nɛɛ asɛɛjekɛmɔ aaaji lɛ ji sɛɛnamɔ ni yɔɔ he ni akɛtsuɔ enɛ he nii lɛ mli lɛ. Nɔ ni fata he lɛ, esa akɛ atsɔɔ gbekɛbii lɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ teemɔŋ nikasemɔ sui kpakpai.​—5 Mose 6:​4-9.

22. Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ otsɔɔ obii ni amɛsɔlemɔ afee nɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he?

22 Taakɛ abaanyɛ ana yɛ niiashikpamɔ ni yɔɔ baafa 12 lɛ, teemɔŋ sɔlemɔ ni jɛɔ tsuiŋ tɔɔ lɛ tswaa wekukpaa kpakpa emaa shi yɛ mɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ. Ye obua obi lɛ ni ekase bɔ ni sɔlemɔ he hiaa, kɛ gbɛ ni eeetsɔ nɔ ‘efɔse etsui eshwie shi’ eha Yehowa. (Lala 62:⁠9) Ha obi lɛ anu osɔlemɔi ni jɛ otsuiŋ tɔɔ lɛ. Nyɛsusua nɔ ni nyɛbaanyɛ nyɛkɛfata sɔlemɔi ahe lɛ he. Kɛji akɛ ogba lɛ bɔ ni Yehowa ebo osɔlemɔi atoi ni owo gbekɛ lɛ hewalɛ ni etao hetoo eha lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃ lɛ, gbekɛ lɛ baayoo akɛ sɔlemɔ yɛ hewalɛ.

23, 24. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ atsɔɔ gbekɛ lɛ Yehowa gbeyeishemɔ? (b) Namɛi esa akɛ fɔlɔi kɛ amɛ atsu nii yɛ be fɛɛ mli yɛ sɔɔmɔ lɛ mli ni mɛni hewɔ?

23 Maŋtsɛ David ŋma akɛ: “Yehowa jieɔ eyitsoŋ sane etsɔɔ mɛi ni sheɔ lɛ lɛ.” (Lala 25:14) Beni afee ni obi lɛ ana ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa ni mliwa diɛŋtsɛ lɛ, esa akɛ ena gbeyeishemɔ ni hĩ eha bɔ ni “Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ” dɛŋ gbeemɔ yɔɔ gbeyei ha lɛ. (Hebribii 10:​31; Abɛi 8:13) Eji anɔkwale, esa akɛ gbekɛ lɛ asumɔ Yehowa ni ehiɛ asɔ E-mɔbɔnalɛ kɛ duromɔ lɛ waa, shi esa akɛ ena bulɛ ni gbeyeishemɔ yɔɔ mli kɛha nyɛmɔ ni Yehowa yɔɔ akɛ eeegbala mɔ ko toi aloo eeeha mɔ lɛ ‘akpa nɔ ni lɛ diɛŋtsɛ edũ’ lɛ. (Galatabii 6:⁠7) Kɛji akɛ adũ nɛkɛ “gbeyeishemɔ” ni sa nɛɛ awo gbekɛ lɛ mli mra lɛ, gbekɛ lɛ baaná henilee kpakpa. Ní eeesusu akɛ, ‘bei abɔ ni amɔɔɔ mi nɛɛ, ehĩ’ lɛ, ebaanu he taakɛ bɔ ni Yosef, mɔ ni te shi wo ajwamaŋbɔɔ lakamɔ ni ewie akɛ: “Te aaafee tɛŋŋ ni mafee efɔŋ kpeteŋkpele ni tamɔ nɛkɛ nɛɛ, ni mafee esha mashi Nyɔŋmɔ hu”? lɛ nu he lɛ.​—1 Mose 39:​7-9.

24 Kɛji akɛ nyɛfee ekome kɛtsu nii yɛ Kristofoi asɔɔmɔ lɛ mli lɛ, obaaye obua obi lɛ ni ená mɛi ahe suɔmɔ ni sa taakɛ Yehowa feɔ lɛ. Yɛ be mli ni gbekɛ lɛ daa yɛ hiɛsɔɔ mli lɛ, etsui baayoo gbɛ ni eeetsɔ nɔ ‘efee mɛi pii niiatsɛmɛi’ kɛtsɔ “sanekpakpa” lɛ ni baanyɛ ekɛ tsakemɔi ni sɛɛnamɔ yɔɔ he aba amɛ shihilɛ mli ni eeetsɔɔ amɛ lɛ nɔ. Nɛkɛ sɔɔmɔ nɛɛ hu ji yelikɛbuamɔ nɔ̃ fɛfɛo yɛ wekukpaa kpakpa ni bakaa mɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ mli.​—2 Korintobii 6:⁠10.

YELIKƐBUAMƆ NI FE ADESA NƆ̃ HE MIIHIA

25, 26. (a) Mɛni hewɔ ‘yelikɛbuamɔ ni fe adesa nɔ̃’ he hiaa fɔlɔi? (b) Nɛgbɛ nɛkɛ yelikɛbuamɔ nɛɛ jɛɔ? (d) Mɛni tsɛ ko fee beni esusu akɛ ‘eelaaje’ ebi lɛ, ni yɛ sɛɛ mli lɛ mɛni ena?

25 Kristofonyo tsɛ ko tsi bɔ ni ehao yɛ ebiyoo ni eye afii 16 ni egbala ehe shi kɛjɛ amɛhe ni gbekɛbii hii ni yaa skul kɛ nɔnyɛɛ babaoo baa enɔ lɛ ta, akɛ, “Ákɛ mɔ ko aaafee fɔlɔ kɛha gbekɛbii ni amɛna kɛjɛ afii nyɔŋma kɛyaa lɛ jeee nɔ ko ni yɔɔ mlɛo. Mi diɛŋtsɛ misɔleɔ, ni mikɛ lɛ sɔleɔ shii abɔ​—shi kɛ̃lɛ, mihao lolo.” Yɛ anɔkwale mli lɛ eyoo akɛ ŋwɛi yelikɛbuamɔ ni baaha lɛ kɛ ebiyoo lɛ “hewalɛ ni fa kɛteke nɔ” lɛ he miihia amɛ.​—2 Korintobii 4:⁠7.

26 Eshɛɔ be ni fɔlɔi nuɔ he akɛ amɛnyɛɛɛ nɔ ko amɛfee dɔŋŋ yɛ be mli ni etamɔ nɔ ni amɛ mɔdɛŋbɔɔi fɛɛ yeee omanye lɛ. Shi nyɛ nijiaŋ akajea wui! Yɛ ebinuu lɛ atuatsemɔ sui komɛi ahewɔ lɛ, tsɛ ko ni ji Kristofonyo kpɛlɛ nɔ akɛ eshɛ be ko ni enu he akɛ “elaaje” ebinuu ni ekɛ Kristofoi atsɔɔmɔ etsɔse lɛ kɛjɛ gbekɛbiiashi lɛ. Nɛkɛ tsɛ nɛɛ jaje akɛ, “Miho mikula shi ni misɔle aahu kɛyashi be mli ni yaafonui fɔse kɛjɛ mihiŋmɛiiaŋ, ni mikpa Yehowa fai ni eye ebua mi. Yehowa bo nakai sɔlemɔi lɛ atoi ni gbekɛ lɛ je shishi etsake fiofio. Lɛlɛŋ mikɛ mihe kpɛtɛ Yehowa he gbagbalii beni mina nɔ ni enine tsuɔ yɛ miweku lɛ nɔ lɛ.” Hɛɛ, okɛ ohiɛ afɔ Yehowa nɔ kɛha yelikɛbuamɔ; okɛ ohe afɔ enɔ. Okɛ obii lɛ asɔle ni osɔle oha amɛ. Kwɛmɔ Yehowa nine ni miitsu nii yɛ eweku lɛ nɔ lɛ.​—1 Tesalonikabii 5:⁠17.

27. (a) Namɔ esa akɛ eŋma Nyɔŋmɔ mla lɛ yɛ gbekɛ lɛ tsui nɔ? (b) Te nyɛ fɔlɔi lɛ nuɔ he nyɛhaa tɛŋŋ beni nyɛ bi lɛ tsɔɔ akɛ etsui ‘ele nii’ lɛ?

27 Kaimɔ akɛ yɛ naagbee lɛ ebaabi ni gbekɛ lɛ diɛŋtsɛ aŋma Yehowa mlai lɛ yɛ lɛ diɛŋtsɛ etsui nɔ. (Okɛto Abɛi 3:​1-4 he.) Shi feemɔ bɔ fɛɛ bɔ ni ooonyɛ akɛ fɔlɔ ni onine ashɛ obi lɛ tsui nɔ. Mɛɛ nyɔmɔwoo enɛ ji akɛ ooona akɛ nakai gbekɛ lɛ eye Anɔkwale lɛ anɔkwale! Kwɛ nɔ̃ kpele ni obaadamɔ nɔ oha ‘otsui anya babaoo’ akɛ obii lɛ miitsɔɔ akɛ amɛtsui ‘ele nii’! (Abɛi 23:15) Obaatamɔ bɔfo Yohane ni ewie yɛ emumɔŋ nyɛmimɛi lɛ ahe akɛ: “Mibɛ miishɛɛ ni fa fe enɛ akɛ manu akɛ mibii lɛ nyiɛɔ anɔkwale lɛ mli lɛ.”c​—3 Yohane 4.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Yɛ bei komɛi amli lɛ nɔ ni yɔɔ “ŋaawoo” mli hu ji yiŋtoo.​—Kwɛmɔ Yesaia 29:​15; 46:⁠10.

Beni afee ni ona ŋaawoo pɔtɛɛ ni kɔɔ nɛkɛ nibii ahe susumɔ nɛɛ he lɛ, kwɛmɔ wolo Making Your Family Life Happy lɛ baafai 122-124, kɛ agbɛnɛ wiemɔi ni jɛ ‘Tsɛ Ko kɛ Ebihii Miiwie,’ kɛ ‘Nyɛ Ko kɛ Ebiyei Miiwie’ ni Je kpo yɛ June 8 kɛ July 8, 1965 Awake! lɛ mli lɛ.

b Mɛi ni fee ji Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc.

c Ajie kɛjɛ November 1, 1981 Blɔfo Buu Mɔɔ lɛ mli

Ani obaanyɛ oha sanebimɔi nɛɛ ohetoo kɛtsɔ emlitii nɔ?

Mɛni hewɔ ni ehe hiaa waa akɛ nine aaashɛ tsui lɛ nɔ yɛ gbekɛbii atsɔsemɔ mli lɛ?

Mɛni hewɔ esa akɛ fɔlɔi kɛ amɛbii agba nuu kɛ yoo teŋ henumɔi kɛ bɔlɛnamɔ he sane lɛ?

Mɛni ji gbekɛ lɛ hebuu nɔ̃ kpele kɛmiijɛ bɔlɛnamɔ he jeŋba shara mli, ni mɛni baanyɛ aye abua yɛ nakai hebuu nɔ̃ lɛ namɔ mli?

Mɛɛ gbɛ aaatsɔ nɔ atsɔɔ gbekɛ lɛ ni esɔle yɛ gbɛ kpakpa nɔ?

Mɛni hewɔ esa akɛ fɔlɔi ni ji Kristofoi kɛ amɛbii atsu nii daa yɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 13]

‘Mifɔlɔi ejɛko amɛtsuiŋ amɛkɛ mi ewieko bɔlɛnamɔ he dã. Nibii babaoo yɛ ni mitaoɔ ni male. Mibatsɔ mɔ ni pɛiɔ nibii amli, kwashia kɛ mɔ ni baanyɛ ekɛ ehe awo nɔ ko feemɔ mli.’​—Gbekɛyoo ni eye afii 15

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 14]

Sanegbaa yɛ fɔlɔ lɛ kɛ gbekɛ lɛ teŋ he hiaa waa

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Kɛ fɔlɔ lɛ kɛ woji ni akɛkaseɔ Biblia lɛ tsu nii lɛ, ebaanyɛ ekɛ tsɔsemɔ ni hi ni kɔɔ bɔlɛnamɔ he aha

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]

Kɛ nyɛfee ekome nyɛtee shiɛmɔ lɛ eyeɔ ebuaa obi lɛ yɛ mumɔŋ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje