Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w86 2/1 bf. 19-24
  • Ekomefeemɔ Ni Wɔkɛaatiu Mla Oti Lɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Ekomefeemɔ Ni Wɔkɛaatiu Mla Oti Lɛ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1986
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • ‘Wala Nikeenii’
  • Ekomefeemɔ Ni Miishɛɛ Yɔɔ Mli
  • “Toi Krokomɛi” Lɛ Naa Mli Gbɛfaŋnɔ Bianɛ
  • Kaimɔ Lɛ—Kɛ Kpaŋmɔ Hee Lɛ
  • “Wala Aboloo” Yɛ Kɛha Mɛi Fɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1986
  • Nii Ni Yɔɔ Ŋwɛi Kɛ Nii Ni Yɔɔ Shikpɔŋ Lɛ Nɔ Lɛ Anaabuamɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2006
  • Gbi Ni Sa Kaimɔ Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii Lɛ Te Ayeɔ lɛ Ahaa Tɛŋŋ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2004
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1986
w86 2/1 bf. 19-24

Ekomefeemɔ Ni Wɔkɛaatiu Mla Oti Lɛ

“Enɛ ji naanɔ wala lɛ, akɛ amɛaana bo anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ kɛ Yesu Krísto, mɔ ni atsu lɛ lɛ he nilee.”—YOHANE 17:3. NW.

1. (a) Mɛɛ be mli Yesu wie “naanɔ wala” he klɛŋklɛŋ kwraa yɛ? (b) Namɛi baanyɛ atiu oti nɛɛ ni amɛnine ashɛ nɔ?

1 TEEMƆŊ eba yɛ, ni ayooo lɛ, kɛtsɔ gbɛkɛ susumai lɛ amli. Nikodemo ni. Okadii ni Yesu fee yɛ Yerusalem yɛ Hehoo be lɛ yɛ afi 30 Ŋ.B. lɛ eha enaa ekpɛ ehe. Nɛkɛ Farisinyo nɛɛ ji mɔ ni Nyɔŋmɔ Bi lɛ tsi “naanɔ wala” ta etsɔɔ lɛ klɛŋklɛŋ, kɛkɛ ni ekɛ nɛkɛ wiemɔi ni shɛjeɔ mɔ mli nɛɛ fata he: “Ejaakɛ nɛkɛ Nyɔŋmɔ sumɔ je lɛ, akɛ eŋɔ ebi koome lɛ eha, koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ eyeɔ lɛ hiɛ akakpata, shi moŋ ena naanɔ wala.” (Yohane 3:15, 16) Mɛɛ hegbɛ kpeteŋkpele gbeIeɔ amrɔ nɛɛ kɛhaa adesai aje lɛ ni aaanyɛ ahere amɛyiwala lɛ nɛkɛ! Ejaakɛ naa, Farisinyo henɔwolɔ po baanyɛ aba ehe shi koni enine ashɛ oti lɛ nɔ.

2. (a) Mɛni ba ni no ha Yesu wie “naanɔ wala” he ekoŋŋ lɛ? (b) Naanɔ wala nui Iɛ yɛ kɛha namɛi?

2 No sɛɛ etsɛɛɛ kwraa lɛ, Yesu miifa gbɛ kɛmiijɛ Yerusalem kɛmiiya Galilea. Eyadamɔ nu bu ko he yɛ Samaria, yɛ be mli ni ekaselɔi lɛ etee amɛyaahe niyenii lɛ. Yoo ko ba koni ebasha nu. Yesu kɛɛ lɛ akɛ, “Mɔ ni nuɔ nu ni mi maha lɛ lɛ eko lɛ, kumai yeŋ Iɛ dɔŋŋ kɛaatee naanɔ; shi moŋ, nu ni maha lɛ lɛ aaatsɔ nu hiŋmɛi ni baa kɛyaa naanɔ wala mli yɛ emli.” (Yohane 4:14) Akɛni Yudafoi lɛ ebuuu Samariabii lɛ kwraa hewɔ lɛ, mɛni hewɔ Yesu kɛ hiɛnɔkamɔ ni jara wa nɛkɛ haa yoo nɛɛ? Agbɛnɛ hu, taakɛ Yesu le lɛ, yoo nɛɛ kɛ wumɛi enumɔ ehi shi ni ekɛ nuu kroko ni jeee ewu yɛ bianɛ. Ni kɛlɛ, taakɛ Yesu tsɔɔ yɛ biɛ lɛ, akɛ anɔkwale nu ni haa wala Iɛ haa mɛi ni adesai aje lɛ ebuuu amɛ lɛ po, kɛji akɛ mɛnɛɛmɛi aaatsake amɛtsui ni amɛhi shi yɛ hetsemɔ mli.—Okɛto Kolosebii 3:5-7 he.

3. (a) Mɛɛ “ŋmaa” nɛkɛ Yesu jieɔ yi ehaa amɛ lɛ? (b) Yohane 4:34-36 eba mIi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

3 “Naanɔ wala”! Yesu tee nɔ ewie nɛkɛ saneyitso nɛɛ he ekoŋŋ yɛ be mli ni ekaselɔi lɛ ku amɛsɛɛ amɛba koni amɛbawo lɛ hewalɛ ni eye nɔ ko lɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Miŋmaa ji akɛ mafee mɔ ni tsu mi lɛ suɔmɔnaa nii, ni magbe enitsumɔ lɛ naa.” Mɛni ji nakai nitsumɔ lɛ? Yesu kɛɛ: “Nyɛholea nyɛhiŋmɛii anɔ ni nyɛkwɛa ŋmɔji lɛ, bɔ ni amɛgba futaa momo ni sa kpamɔ. Ni mɔ ni kpaa lɛ naa enyɔmɔwoo ni ebuaa yibii anaa etoɔ naanɔ wala.” Nɛkɛ nikpamɔ nɛɛ ji nɔ ni aakpa gbɛ yɛ Samariabii ni baa shi lɛ po he, ni eba mli diɛŋtsɛ kɛ nyamɔ, taakɛ nɔ ni aŋma afɔ shi lɛ tsɔɔ lɛ. (Yohane 4:34-36; Bɔfoi lɛ Asaji 8:1, 14-17) Nikpamɔ kɛha naanɔ wala lɛ miiya nɔ kɛbashi ŋmɛnɛ gbi nɛɛ, shi amrɔ nɛɛ lɛ ŋmɔ lɛ ji je lɛ. Ni Yesu Kristo kaselɔi lɛ yɛ babaoo lolo ni amɛbaatsu yɛ Nuŋtsɔ lɛ nitsumɔ nɛɛ mli.—Mateo 13:37, 38; 1 Korintobii 15:58.

‘Wala Nikeenii’

4. Te Yesu ha Yudafoi lɛ ahetoo yɛ Hejɔɔmɔ Gbi yeli lɛ he eha tɛŋŋ?

4 Afi eho. Agbɛnɛ afi 31 Ŋ.B. Hehoo be lɛ eshɛ. Ni taakɛ efɔɔ feemɔ lɛ, Yesu tee Yerusalem kɛha nakai gbijurɔ lɛ yeli. Shi Yudafoi lɛ te shi wo lɛ ejaakɛ etsu nitsumɔi ni suɔmɔ yɔɔ mli akɛni etsa mɔ ko hela yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ lɛ hewɔ. Te Yesu ha amɛ hetoo eha tɛŋŋ? Ekɛɛ akɛ: “Mitsɛ miitsu nii kɛbashi be nɛɛ, no hewɔ ni mi hu mitsuɔ lɛ.” No hewɔ lɛ amɛmiitao ni amɛgbe lɛ.—Yohane 5:17, 18.

5, 6. (a) Mɛɛ ekomefeemɔ ko ni jara wa waa Yesu tsɔɔ mli agbɛnɛ? (b) Yesu “yɛ wala yɛ lɛ diɛŋtsɛ emli” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

5 Shi Yesu tee nɔ etsɔɔ ekomefeemɔ ko ni jara wa waa fe fɛɛ mli—ekomefeemɔ ni ka lɛ kɛ Tsɛ lɛ teŋ lɛ. Ekɛɛ nakai Yudafoi lɛ akɛ: “Ejaakɛ Tsɛ Iɛ sumɔɔ Bi lɛ, ni etsɔɔ lɛ nibii fiaa ni lɛ diɛŋtsɛ efeɔ lɛ, ni eeetsɔɔ lɛ nitsumɔi wuji ni fe enɛɛmɛi tete, ni nyɛnaa aaakpɛ nyɛhe.” Eetsɔɔ akɛ Tsɛ lɛ kɛ hewalɛ ni yɔɔ naakpɛɛ ewo edɛŋ, akɛ: “Mɔ ni nuɔ miwiemɔ ni eheɔ mɔ ni tsu mi lɛ eyeɔ lɛ, eyɛ naanɔ wala, ni ebaŋ kojomɔ mli, shi moŋ efoŋ yɛ gbele mli kɛtee wala mli.”—Yohane 5:20, 24.

6 Hɛɛ, “gbohii” yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ yɛ esha ni akɛfɔ́ amɛ hewɔ lɛ po baanyɛ “anu Nyɔŋmɔ Bi lɛ gbee” ni amɛba wala mli. Shi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Yesu tsɔɔ mli: “Ejaakɛ bɔ ni Tsɛ lɛ yɔɔ wala yɛ lɛ diɛŋtsɛ emli lɛ, nakai nɔŋŋ eha Bi lɛ akɛ ehi wala yɛ lɛ diɛŋtsɛ emli.” Nakai wiemɔi ni ji “wala yɛ lɛ diɛŋtsɛ emli” lɛ hu baanyɛ afee nɔ ni abaanyɛ atsɔɔ shishi akɛ, “nɔ ni yɔɔ lɛ diɛŋtsɛ emli ji wala nikeenii lɛ.” (Yohane 5:25, 26, NW, Ref. Bi., shishigbɛ niŋmaa) No hewɔ lɛ, Yesu nyɛɔ ekɛ shidaamɔ kpakpa haa adesai yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Agbɛnɛ hu, enyɛɔ eteeɔ mɛi ni ewɔ yɛ gbele mli lɛ ashi ni ekɛ wala haa amɛ.—Yohane 11:25; Kpojiemɔ 1:18.

7. (a) Mɛni ji nɔ ni Lala 36:6, 10 kɛɔ wɔ yɛ Nyɔŋmɔ he? (b) Yehowa ewo e-Bi ni hiɛɔ emuuyeli mli lɛ nyɔmɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

7 Wala ehi Yehowa diɛŋtsɛ mli yɛ be fɛɛ mli. Aŋma yɛ ehe akɛ: “Ejaakɛ bo oŋɔɔ wala nu bu yɔɔ.” (Lala 36:6, 10) Shi agbɛnɛ Tsɛ lɛ etee e-Bi ni hiɛɔ emuuyeli mli lɛ shi kɛjɛ gbohii ateŋ efee lɛ “klɛŋklɛŋ mɔ yɛ mɛi ni ewɔ yɛ gbele mli lɛ ateŋ.” Akɛni “nɔ ni yɔɔ lɛ diɛŋtsɛ emli ji wala nikeenii” hewɔ lɛ, aha Yesu hewalɛ koni ekɛ eshai ake, ni ekojo, ni etee gbohii ashi, yɛ naanɔ wala hewɔ.—1 Korintobii 15:20-22; Yohane 5:27-29; Bɔfoi lɛ Asaji 17:31.

Ekomefeemɔ Ni Miishɛɛ Yɔɔ Mli

8, 9. (a) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔha oti nɛɛ ama wɔhiɛ? (b) Mɛni ji nɔ ni Nyɔŋmɔ toɔ he gbɛjianɔ yɛ naanɔ wala he? (d) Namɛi baana nɛkɛ jɔɔmɔi nɛɛ amli gbɛfaŋnɔ, yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 No hewɔ lɛ Yesu kaselɔ Yuda wo ŋaa akɛ: “Nyɛtoa nyɛhe yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli, ni nyɛkwɛa wɔ Nuŋtsɔ Yesu Kristo mɔbɔnalɛ lɛ gbɛ, koni nyɛna naanɔ wala.” (Yuda 21) Mɛɛ oti ni jara wa ji enɛ nɛkɛ—naanɔ wala! Ni enɛ baafee wala yɛ emuuyeli mli, taakɛ wɔ Bɔlɔ ni yeɔ emuu lɛ suɔmɔnaa nii kɛ gbɛjianɔ ni eto kɛtsɔ e-Bi lɛ nɔ lɛ ji lɛ naa. Efeŋ nɔ ni miishɛɛ bɛ mli, tamɔ bɔ ni apeleɔ shihilɛ he yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ mli lɛ. Awerɛho, hela, mlakwamɔ, jeŋba gbonyo kɛ gbele po ehiŋ shi dɔŋŋ yɛ nibii agbɛjianɔtoo ni baa lɛ mli!—Mika 4:3, 4; 1 Korintobii 15:26.

9 Namɛi baaná shiwooi nɛɛ amli gbɛfaŋnɔ? Ni yɛ nɛgbɛ? Amɛji mɛi ni heɔ Yesu afɔleshaa lɛ amɛyeɔ ni amɛkɛ nitsumɔi kpakpai fataa nakai hemɔkɛyeli lɛ he lɛ. Nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ kɛ amɛ nanemɛi Kristofoi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ kpaa gbee yɛ ekomefeemɔ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lɛ mli.—Yakobo 2:24; Efesobii 4:16.

10. (a) Mɛni baa klɛŋklɛŋ yɛ Nyɔŋmɔ “nɔkwɛmɔ gbɛjianɔtoo” lɛ mli? (b) Mɛni ekoŋŋ “nɔkwɛmɔ gbɛjianɔtoo” lɛ tsuɔ he nii kɛnyiɛɔ sɛɛ?

10 Taakɛ esuɔmɔnaa nii kpakpai lɛ ji lɛ, Nyɔŋmɔ eto eyiŋ yɛ “nɔkwɛmɔ gbɛjianɔtoo he . . . koni ebua nibii fɛɛ anaa ekoŋŋ yɛ Kristo mli, nii ni yɔɔ ŋwɛi kɛ nii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ.” (Efesobii 1:8-10, NW) Enɛ ji Nyɔŋmɔ we loo shia gbɛjianɔtoo ni jeɔ shishi kɛ Kristo hefatalɔi niyelɔi 144,000 lɛ anaabuamɔ. Mɛnɛɛmɛi “ji mɛi ni ahe kɛjɛ gbɔmɛi ateŋ ni amɛtsɔmɔ klɛŋklɛŋ yibii amɛha Nyɔŋmɔ kɛ Toobi [Yesu Kristo] lɛ.” Amɛnaa gbɛfaŋnɔ yɛ “klɛŋklɛŋ [ŋwɛi] shitee lɛ mli,” koni amɛkɛ Kristo asɔmɔ akɛ maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi afii akpe. Yɛ no sɛɛ lɛ Nyɔŋmɔ nɔkwɛmɔ gbɛjianɔtoo lɛ yaa nɔ ebuaa “nii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ” lɛ naa, ni ejeɔ shishi kɛjɛɔ “asafo babaoo”. . . ni jɛ jeŋ maŋ fɛɛ jeŋ maŋ kɛ akutsei kɛ maji kɛ majianɔ wiemɔi amli” lɛ anaabuamɔ nɔ. Nɛkɛ Nyɔŋmɔ tsuji nɛɛ baaje “amanehulu kpeteŋkpele” lɛ mli kɛ gbɛkpamɔ akɛ amɛbaana naanɔ wala yɛ “shikpɔŋ hee” lɛ nɔ.—Kpojiemɔ 14:1, 4; 20:4, 6; 7:4, 9-17; 21:1, 4.

11. (a) Mɛɛ “ekomefeemɔ” ko ni jara wa waa Efesobii 1:11 wieɔ he lɛ? (b) Yohane 15:4, 5 kɔɔ mɛi ni yɔɔ nɛkɛ “ekomefeemɔ” nɛɛ mli lɛ ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Nyɔŋmɔ bii ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu, ni amɛji “nii ni yɔɔ ŋwɛi” lɛ kɛ Yesu Tsɛ lɛ naa naanyobɔɔ ko ni mli wa waa mli ŋɔɔmɔ. “Ámɛna gboshinii” akɛ mɛi ni baaye Maŋtsɛyeli lɛ kɛ Yesu yɛ ekomefeemɔ mli. (Efesobii 1:11) Yesu wo amɛ hewalɛ ni amɛhi emli, tamɔ bɔ ni weintso niji hiɔ enɔ bɔni afee ni enyɛ ewo yibii babaoo lɛ. Kɛ ahiɛɛɛ nɛkɛ ekome ni akɛ Kristo Yesu feɔ ni jara wa waa nɛɛ mli lɛ, niji lɛ “nyɛŋ nɔ ko kwraa afee.”—Yohane 14:10, 11, 20; 15:4, 5; 1 Yohane 2:27.

“Toi Krokomɛi” Lɛ Naa Mli Gbɛfaŋnɔ Bianɛ

12. (a) Mɛni ji wekukpaa ni ka “toi krokomɛi” lɛ kɛ “asafoku bibioo” lɛ teŋ? (b) 1 Yohane 2:1-6 kɔɔ kui enyɔ nɛɛ fɛɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Shi gbɔmɛi akpekpei abɔ ni tamɔ gwantɛŋi ni agbala amɛmli kɛjɛ je lɛŋ “abotiai” lɛ ahe yɛ afii 50 ni eho nɛɛ mli lɛ hu? (Mateo 25:31-40) Mɛnɛɛmɛi jɛɛɛ Yesu “asafoku bibioo” ni akɛ Maŋtsɛyeli lɛ haa amɛ lɛ ateŋ, shi ákɛ “toi krokomɛi” lɛ, amɛkɛ amɛhe yabɔɔ mɛnɛɛmɛi ahe akɛ asafoku ko ni da ni kɛ Tsɛ kɛ Bi lɛ sɔmɔɔ yɛ ekomefeemɔ mli. (Luka 12:32; Yohane 10:16) Bɔfo Yohane maa nɔ mi akɛ Yesu Kristo “ji wɔhe eshai lɛ ahe kpatamɔnɔ̃ [ni ji akɛ, “asafoku bibioo” lɛ] shi jeee wɔ nɔ lɛ kɛkɛ he, shi moŋ je muu lɛ fɛɛ nɔ Iɛ hu he.” No hewɔ lɛ nɛkɛ “toi krokomɛi” ni abua amɛnaa kɛjɛ adesai aje lɛ mli lɛ hu baanyɛ ana amɛkɛ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo teŋ ekomefeemɔ loo naanyobɔɔ ni jara wa ni miishɛɛ yɔɔ mli. Etamɔ bɔ pɛ ni Yohane yaa nɔ ekɛɔ lɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni yeɔ ewiemɔ lɛ nɔ lɛ, lɛlɛŋ, Iɛ emli Nyɔŋmɔ suɔmɔ Iɛ eye emuu yɛ. Enɛ wɔkɛleɔ akɛ wɔyɛ emli.” Klɛŋklɛŋ lɛ, “asafoku bibioo” lɛ, kɛkɛ lɛ, “toi krokomɛi” Iɛ baa gbɛnaa nii shishi akɛ amɛnyiɛ tamɔ bɔ ni Yesu nyiɛ lɛ.—1 Yohane 2:1-6.

13. (a) Yesu sɔle yɛ mɛni he yɛ Yohane 17:20, 21? (b) Mɛni tsɔɔ akɛ nɛkɛ faikpamɔ nɛɛ jeee kɛha Kristo hefatalɔi niyelɔi lɛ pɛ?

13 No hewɔ lɛ ŋmɛnɛ, kui enyɔ lɛ fɛɛ, ŋwɛi nɔ̃ lɛ kɛ shikpɔŋ nɔ nɔ̃ lɛ kɛ ‘Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ yɛ ekomefeemɔ mli’—amɛkɛ amɛhe kpaa gbee kwraa yɛ Nyɔŋmɔ nitsumɔ lɛ he nifeemɔ mli. Yesu sɔle akɛ “koni amɛ fɛɛ amɛfee ekome, taakɛ bɔ ni bo Ataa, oyɔɔ mimli ni mi hu miyɔɔ omli lɛ, koni amɛ hu amɛfee ekome yɛ wɔmli.” Nɛkɛ ekomefeemɔ nɛɛ shishinumɔ jeee nɔ ni akɛtoɔ ekomefeemɔ yɛ gboshiniyeli mli lɛ he, ejaakɛ eka shi faŋŋ akɛ Yesu kaselɔi lɛ batsɔɔɔ ‘Yehowa gbɔmɔtso’ lɛ fa aloo amɛkɛ Yehowa efeee ‘hefatalɔi niyelɔi.’ “Amɛfee ekome” kɛ shishinumɔ akɛ amɛkpaa gbee yɛ nifeemɔ mli. Amɛkɛ Yehowa kɛ Kristo fɛɛ hiɛ “tsui kɛ jwɛŋmɔ kome,” yɛ be mli ni amɛyeɔ adesai aje lɛ odase lɛ.—Yohane 17:20, 21.

14. Ŋwɛi kuu lɛ kɛ Kristo yɛ ekomefeemɔ krɛdɛɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni haa amɛyooɔ enɛ?

14 Shi ŋwɛi kuu ni afɔ amɛ mu lɛ naa nakai ekomefeemɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ yɛ gbɛ krɛdɛɛ ko nɔ bianɛ, ejaakɛ ábu amɛ jalɔi aha wala kɛtsɔ Kristo afɔleshaa lɛ jara lɛ ni akɛtsũɔ amɛhe nii lɛ hewɔ. No hewɔ lɛ amɛbaanyɛ amɛtsɔmɔ mɛi ni akɛ mumɔ efɔ́ amɛ kɛ gbɛkpamɔ akɛ amɛbaatsɔmɔ Kristo Yesu hefatalɔi niyelɔi. Amɛkpɛlɛɔ amɛ bitsɔmɔ Iɛ nɔ akɛ, “lɛ mumɔ [Nyɔŋmɔ nitsumɔ hewalɛ ni ekɛfɔɔ mɔ] Iɛ diɛŋtsɛ kɛ wɔ mumɔ [nɔ ni jwɛŋmɔ lɛ kpalaa kɛyaa he] lɛ diɛŋtsɛ yeɔ odase akɛ Nyɔŋmɔ bii ji wɔ.”—Romabii 3:23, 24; 5:1; 8:15-18.

15. Mɛni yɔɔ amrɔ nɛɛ kɛ wɔsɛɛ be mli kɛha mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ wala he hiɛnɔkamɔ lɛ?

15 Yɛ mɛi ni kpaa wala gbɛ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ agbɛfaŋ lɛ, abuɔ amɛ jalɔi akɛ Nyɔŋmɔ shieŋtsɛmɛi, taakɛ Abraham, Rahab kɛ mɛi krokomɛi ni hi shi yɛ blema bei lɛ amli lɛ ji lɛ. Yɛ Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli lɛ, abaahole amɛnɔ ni amɛshɛ adesa emuuyeli he fiofio, ni yɛ naagbee kaa lɛ sɛɛ lɛ, “bɔɔ nii lɛ diɛŋtsɛ hu baaye amɛhe kɛjɛ fitemɔ nyɔŋyeli lɛ mli kɛya Nyɔŋmɔ bii lɛ anunyam heyeli Iɛ mli.” (Romabii 8:19-21; Yakobo 2:21-26) No hewɔ Iɛ, abaabu adesai toibolɔi lɛ jalɔi kɛha naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɔ.—Okɛto Yohane 10:10; Yesaia 9:7; 11:1-9; 35:1-6; 65:17-25 he.

16. (a) Mɛni mli nɛkɛ “asafoku bibioo” lɛ kɛ “toi krokomɛi” lɛ tsɔɔ yɛ akɛ amɛkɛ amɛhe hiɔ shi yɛ “ekomefeemɔ” mli? (b) Mɛni hewɔ Yohane 3:3-5 kɔɔ “asafoku bibioo” Iɛ pɛ he lɛ?

16 Akɛ aŋkroaŋkroi lɛ, mɛi ni jɛ “asafoku bibioo” lɛ mli lɛ kɛ asafo babaoo ni ji “toi krokomɛi” lɛ tsɔɔ miishɛɛ kɛ ekãa babaoo yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. (Luka 12:32; Yohane 10:16; Tito 2:13, 14) Mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi ni eshwɛ lɛ ateŋ mɛi pii edara yɛ afii amli yɛ Kristofoi aniiashikpamɔi amli, shi kui enyɔ lɛ fɛɛ jieɔ Kristofoi asu kɛ baŋ kɛ mumɔ lɛ yibii Iɛ kpo. (Efesobii 4:24; Galatabii 5:22, 23) Shi sɔrɔtofeemɔ ko yɛ mli, taakɛ Yesu tsi ta etsɔɔ Nikodemo dani etsi naanɔ wala ta lɛ po. Ekɛɛ: “Kɛji afɔɔɔ mɔ ko ehee lɛ, enyɛŋ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ena.” (Yohane 3:3-5, NW) No hewɔ lɛ, mumɔŋ fɔmɔ hee ji nɔ ni Kristofoi ni abaptisi amɛ ni Nyɔŋmɔ tsɛ amɛ ni amɛkɛ Yesu abafee nanemɛi niyelɔi yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ naa. (1 Korintobii 1:9, 26-30) Fɔmɔ hee ni tamɔ nɛkɛ he ehiaaa “toi krokomɛi” lɛ, ejaakɛ oti ni ma amɛhiɛ ji naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɔ Paradeiso ni aku sɛɛ akɛba ekoŋŋ lɛ mli, akɛ Maŋtsɛyeli lɛ shishibii.—Mateo 25:34, 46b; Luka 23:42, 43.

Kaimɔ Lɛ—Kɛ Kpaŋmɔ Hee Lɛ

17. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ mɛi fɛɛ ni kɛ wala oti lɛ ema amɛhiɛ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ webii akpe yɛ March 24 lɛ? (b) Mɛni wɔkadiɔ yɛ 1985 Kaimɔ lɛ yeli he?

17 March 24, beni hulu enyɔ shi lɛ ji be mli ni Yehowa Odasefoi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ kɛyeɔ 1986 Yesu gbele lɛ Kaimɔ lɛ. Abaagbala jwɛŋmɔ kɛya afɔle ni Yesu kɛ egbɔmɔtso kɛ elá ni yeɔ emuu lɛ shã eha adesai eshafeelɔi lɛ kɛ e-Tsɛ Iɛ gbɛi kɛ yiŋtoo lɛ bembuu lɛ nɔ. (1 Korintobii 11:23-26) No hewɔ lɛ mɛi fɛɛ ni wala oti ma amɛhiɛ (kɛji akɛ yɛ ŋwɛi aloo shikpɔŋ nɔ) lɛ baasumɔ ni amɛkɛ Nyɔŋmɔ webii ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ akpe kɛha nɛkɛ miishɛɛ gbijurɔ nɛɛ yeli. Yɛ 1985 mli lɛ, yibɔ ni ba Kaimɔ lɛ shishi yɛ jeŋ fɛɛ lɛ ji 7,792,109. Ni kɛlɛ, mɛi ni ye Kaimɔ lɛ shishi aboloo lɛ ni amɛnu wein lɛ ni damɔ shi kɛha Yesu adesa gbɔmɔtso kɛ elá lɛ eko lɛ ayibɔ ji 9,051 pɛ. Mɛni hewɔ amɛyi faaa kwraa nakai lɛ?

18, 19. (a) Mɛɛ kpaŋmɔ Yesu wieɔ he yɛ Luka yitso 22 lɛ? (b) Mɛɛ yiŋtoo kpaŋmɔ lɛ eko fɛɛ eko tsuɔ he nii? (d) Taakɛ Mose fee he mfoniri lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Yesu sɔmɔɔ yɛ akɛ “teŋdamɔlɔ kome” lɛ?

18 Ojogbaŋŋ, mɛni ji nɔ ni Yesu wie yɛ gbɛkɛ ni eto egbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi lɛ? Yɛ be mli ni ekɛ aboloo lɛ eha ekaselɔi lɛ, no sɛɛ lɛ ekɛ wein lɛ hu ha amɛ nakai nɔŋŋ ni ekɛɛ akɛ, “Nɛkɛ kpulu nɛɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ yɛ milá ni aaaŋɔshwie shi ahanyɛ lɛ mli.” Yɛ sɛɛ mli lɛ, etee nɔ etsɔɔ yiŋtoo hewɔ ni eŋɔɔ amɛ ewoɔ kpaŋmɔ hee lɛ mli lɛ mli babaoo, akɛ: “Shi nyɛji mɛi ni kɛmi ehi shi yɛ mikaai lɛ amli; ni mi hu miito maŋtsɛyeli mahanyɛ taakɛ bɔ ni mitsɛ eto ehami lɛ, koni nyɛye ni nyɛnu yɛ mikpɔlɔ lɛ he yɛ mimaŋtsɛyeli lɛ mli, ni nyɛtara sɛii anɔ ni nyɛkojo Israel akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ.”—Luka 22:19, 20, 28-30.

19 No mli lɛ gbalɔ Yeremia etsɔ hiɛ egba nakai kpaŋmɔ hee lɛ he sane, ni etsɔɔ akɛ Yehowa baatsɔ nɔ ni ekɛ ewebii lɛ ahe eshai kɛ amɛtɔmɔi ake amɛ koni “amɛle Yehowa” yɛ wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa mli. (Yeremia 31:31, 34) Taakɛ Mose ji Mla kpaŋmɔ ni akɛ heloo naa Israel fee lɛ “teŋdamɔlɔ” lɛ, nakai nɔŋŋ hu Yesu batsɔ “kpaŋmɔ hee” ni Nyɔŋmɔ kɛ mumɔŋ “Nyɔŋmɔ Israel” feɔ lɛ “mlidamɔlɔ.” Enɛ sa nakai koni anyɛ akpɔ mɛi ni atsɛ amɛ koni amɛkɛ Kristo abatsɔmɔ Maŋtsɛyeli lɛ niyelɔi lɛ. No hewɔ lɛ amɛnine shɛɔ “naanɔ gboshinii lɛ ahe shiwoo lɛ nɔ.” (Galatabii 3:19, 20; 6:16; Hebribii 8:6; 9:15; 12:24) Nɛkɛ Biblia mli shishinumɔ nɛɛ naa hewɔ ni Kristo Yesu sɔmɔɔ akɛ “Nyɔŋmɔ kɛ gbɔmɛi ateŋdamɔlɔ kome” lɛ.—1 Timoteo 2:5, 6.

20. (a) Namɛi yeɔ Kaimɔ lɛ shishi nibii lɛ eko yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ? (b) Mɛni hewɔ nakai enɛ ji lɛ?

20 Belɛ namɛi baanyɛ aye Kaimɔ lɛ nibii ni ji aboloo lɛ ni amɛnu wein lɛ eko yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ? Kuu ni Nyɔŋmɔ ŋɔɔ amɛ ewoɔ kpaŋmɔ hee lɛ ni atsɔ Yesu afɔleshaa lɛ nɔ afee lɛ mli lɛ pɛ. (Lala 50:5) Kpaŋmɔ nɛɛ yiŋtoo ji ni abu Yesu hefatalɔi niyelɔi 144,000 lɛ adesa wala lɛ bem bianɛ, koni amɛnyɛ amɛkɛ nɛkɛ wala hegbɛ nɛɛ asha afɔle ni aŋɔ amɛ awo ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli. (Romabii 4:25; 2 Timoteo 2:10,12) Shi “toi krokomɛi” lɛ hu?

21. (a) “Toi krokomɛi” lɛ ni baboɔ Kaimɔ lɛ toi lɛ naa he sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Kaimɔ lɛ yeli gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa mɛni nɔ, no hewɔ lɛ mɛɛ sanebimɔ teɔ shi?

21 Mɛi ni ji “toi krokomɛi” lɛ akuu lɛ bɛ kpaŋmɔ hee lɛ mli, no hewɔ Iɛ esaaa akɛ amɛyeɔ eko. Shi, kɛ amɛ fɛɛ amɛba Kaimɔ lɛ yeli shishi ákɛ mɛi ni baboɔ nɔ ni yaa nɔ lɛ toi kɛ bulɛ lɛ, amɛnaa he sɛɛ babaoo. Amɛ hiɛsɔɔ kɛha mumɔŋ nibii lɛ amli tseɔ keŋkeŋ ni ekɛ Yesu sɔlemɔ ni ekɛfɔ e-Tsɛ lɛ hiɛ nɛɛ kpaa gbee: “Enɛ ji naanɔ wala lɛ, akɛ amɛaaná bo anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ, kɛ Yesu Kristo, mɔ ni otsu lɛ lɛ, he nilee.” (Yohane 17:3, NW) Kaimɔ akɛ, Kaimɔ lɛ yeli gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa Yesu heloo kɛ elá lɛ nɔ. Kristo heloo kɛ ela ni ekɛshã afɔle lɛ he hiaa mɛi ni tiuɔ naanɔ wala oti lɛ fɛɛ waa diɛŋtsɛ. Enɛ ji anɔkwale hu yɛ “toi krokomɛi” lɛ ni aŋɔɔɔ amɛ awooo kpaŋmɔ hee nɛɛ mli ni yɛ no hewɔ lɛ amɛyeee Kaimɔ Iɛ shishi nibii lɛ eko lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Nyɛhaa wɔsusua enɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ mlia.

[Shishigbɛ niŋmaa]

a Ajie kɛjɛ February 15, 1986 Watchtower lɛ mli

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

◻ Yesu kɛ naanɔ wala gbɛkpamɔ Iɛ he shishinumɔ ha fiofio yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Te Nyɔŋmɔ etee nɔ etsu “nɔkwɛmɔ gbɛjianɔtoo” lɛ he nii eha tɛŋŋ?

◻ Mɛni hewɔ obaanyɛ okɛɛ okɛ “toi krokomɛi” lɛ kɛ Tsɛ lɛ, Bi lɛ, kɛ Kristo nyɛmimɛi lɛ “efee ekome”?

◻ Mɛni hewɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu Iɛ pɛ yeɔ Kaimɔ lɛ shishi nibii lɛ eko lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 22]

“Asafoku bibioo” lɛ kɛ “toi krokomɛi” Iɛ efee ekome—kɛmiitsu Nyɔŋmɔ nitsumɔ lɛ taakɛ Yesu tsu lɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje