Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w91 8/1 bf. 25-29
  • Mɛɛ Miishɛɛ Eji Nɛkɛ Akɛ Aaata Yehowa Okpɔlɔ Lɛ He!

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mɛɛ Miishɛɛ Eji Nɛkɛ Akɛ Aaata Yehowa Okpɔlɔ Lɛ He!
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Wɔkɛ Kaai Miikpe
  • Mumɔŋ Niyenii yɛ Ŋsra lɛ Mli
  • Anɔkwayeli Kɛyashi Gbele Mli Tɔŋŋ
  • Mumɔŋ Niyenii yɛ Neuengamme
  • Mumɔŋ Jɔɔmɔi ni Fa Kɛteke Nɔ
  • Yehowa Ye Ebua Wɔ Ni Wɔdamɔ Yiwalɛ Nɔyelii Anaa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • Nɔ̃ Kpakpa ko Bɛ ni Fe Anɔkwale Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Nyɔŋmɔ Ji Mibobaahe kɛ Mihewalɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
  • Eyɛ Mli Akɛ Mifee Gbedee Moŋ, Shi Miyɛ Hewalɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2005
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
w91 8/1 bf. 25-29

Mɛɛ Miishɛɛ Eji Nɛkɛ Akɛ Aaata Yehowa Okpɔlɔ Lɛ He!

Taakɛ Ernst Wauer gba lɛ

Eyɛ mlɛo kwraa kɛha mi ŋmɛnɛ akɛ maya Yehowa Odasefoi akpeei, ni makase Biblia lɛ, ni mashiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ. Shi kɛlɛ, jeee be fɛɛ be shihilɛ bafeɔ tamɔ nɛkɛ yɛ bei ni eho lɛ amli yɛ Germany. Beni Adolf Hitler yeɔ nɔ ni kɛ ewie lɛ awieee dɔŋŋ, kɛjɛ 1933 kɛyashi 1945 lɛ he ni akɛwoɔ Kristofoi anitsumɔi nɛɛ amli lɛ biɔ ni mɔ lɛ kɛ ewala awo oshara mli.

AFI ni tsɔ hiɛ dani Hitler bɔi nɔyeli, beni miye afii 30 lɛ, mikɛ Yehowa Odasefoi kpe klɛŋklɛŋ kwraa yɛ Dresden. Yɛ January 1935 lɛ, mijɔɔ mihe nɔ miha Yehowa ni miha suɔmɔ ni miyɔɔ akɛ ‘abaptisi mi lɛ fee faŋŋ. No mli lɛ agu wɔnitsumɔ lɛ momo yɛ 1933, no hewɔ lɛ abi mi akɛ: “Ani oyoo nɔ ni oyiŋkpɛɛ lɛ ji? Okɛ oweku, ogbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ, onitsumɔ, oheyeli, kɛ owala tete po miiwo oshara mli!”

Miha hetoo akɛ: “Mibu fɛɛ he akɔntaa, ni miisumɔ ni mafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ni magbo yɛ no hewɔ.”

Dani aaabaptisi mi po lɛ, no mli lɛ mibɔi shiɛmɔ yɛ shia kɛ shia momo. Mikɛ SS (Hitler Asraafoi ni Woɔ Atadei Diji/Hebulɔi ni Le Woloŋ) obalaŋtai ahiɛnyiɛlɔi lɛ ekome kpe be ko yɛ shinaa ko naa, ni ebolɔ ewo mi akɛ: “Ani oleee akɛ mla eŋmɛɛɛ nɔ ni ofeɔ nɛɛ gbɛ? Miyatsɛ polisifoi lɛ!”

Ni mikɛ naajɔlɛ to he ha lɛ akɛ: “Yaa nɔ. Biblia lɛ pɛ he miwieɔ, ni mla ko bɛ ni tsiɔ nakai feemɔ naa.” No hewɔ lɛ kɛjɛ jɛmɛ lɛ mitee shinaa ni tsa nɔ lɛ naa ni obalanyo ko ni yɔɔ jɛmɛ lɛ kɛ naanyobɔɔ su ha miba mli oya. Nɔ ko nɔ ko baaa minɔ.

Etsɛɛɛ kɛkɛ ni akɛ nitsumɔ wo midɛŋ akɛ mikwɛ nikasemɔ kuu ko ni Odasefoi enumɔ kɛmiishɛ mɛi kpawo yɔɔ mli ni kpeɔ daa otsi lɛ nɔ. Wɔkaseɔ Buu-Mɔɔ lɛ mli sɔrɔtoi ni jeɔ kpo ni akɛjuɔ shi kɛjɛɔ maji ni bɛŋkɛ lɛ amli kɛbaa Germany lɛ. No hewɔ lɛ, yɛ naatsii lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔtaraa “Yehowa okpɔlɔ lɛ he” be fɛɛ be bɔni afee ni awo wɔ hewalɛ yɛ mumɔŋ.​—1 Korintobii 10:​21, New World Translation.

Wɔkɛ Kaai Miikpe

Yɛ 1936 lɛ, J. F. Rutherford, ni ji Buu Mɔɔ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ lɛ basara kpee ni afee yɛ Lucerne, yɛ Switzerland lɛ, ni efɔ nyɛmimɛi hii ni yɔɔ teokrase nɔkwɛlɔi agbɛhei amli yɛ Germany lɛ nine ni amɛba. Akɛni akɛ nine eŋmɛ nyɛmimɛi hii lɛ ateŋ mɛi pii agbɛfaa wolo loo passport nɔ ni polisifoi ejie amɛhiɛ amɛka nyɛmimɛi lɛ ateŋ mɛi saŋŋ hu hewɔ lɛ, mɛi fioo ko pɛ nyɛ amɛtee. Nyɛminuu ni kwɛɔ nitsumɔ lɛ nɔ yɛ Dresden lɛ kɛɛ mi ni miyaye enajiaŋ yɛ Lucerne.

Ni mibi lɛ akɛ: “Shi bɛ midako ni mibɛ niiashikpamɔ tsɔ ko hu?”

Ni ewo mi hewalɛ akɛ: “Amrɔ nɛɛ nɔ ni he hiaa ji anɔkwa ni oooye. No ji nɔ titri ni he hiaa.”

Beni miku misɛɛ kɛjɛ Lucerne lɛ sɛɛ etsɛɛɛ nɔŋŋ lɛ, amɔ mi ni atse mi kwraa kɛjɛ miŋa, Eva kɛ wɔbii bibii enyɔ lɛ ahe. Beni akɛ mi yaa polisifoi anitsumɔ he yitso ni yɔɔ Dresden lɛ, mikpa mijwɛŋmɔ mli fɛɛ akɛ makai ŋmalɛ kome ko lo koni ekudɔ mi. Abɛi 3:​5, 6 ba mijwɛŋmɔ mli: “Okɛ ohiɛ afɔ Yehowa nɔ kɛ otsui fɛɛ, ni okɛ ohe akakpasa bo diɛŋtsɛ ojwɛŋmɔ; kaimɔ lɛ yɛ ogbɛi fɛɛ mli, ni lɛ eeejaje otempɔŋi lɛ!” Nɛkɛ ŋmalɛ nɛɛ ni mikai lɛ wo mi hewalɛ kɛha saji ni abaabibii mi klɛŋklɛŋ kwraa lɛ. Yɛ sɛɛ mli lɛ aŋmɛ miyi awo tsu bibioo ko ni gbɔmɛi eyi lɛ obɔ mli, ni yɛ be kukuoo ko mli lɛ minu he tamɔ nɔ ni akpoo mi fioo. Shi ekaa ni mikɛsɔle miha Yehowa lɛ kɛ toiŋjɔlɛ bawo mimli obɔ.

Kojomɔ he lɛ bu mi fɔ ni ayawo mi tsuŋ nyɔji 27. Akɛ mi yawo tsuŋwoo he banee ko afi kome yɛ gboklɛfoi ni awaa amɛ yi ni akɛtsake amɛ lɛ atsuŋwoo he ni yɔɔ Bautzen lɛ. Gbi ko lɛ kojomɔ he onukpa ko ni ekpa nitsumɔ​—ni eeye mɔ ko najiaŋ kɛkɛ​—lɛ bagbele mitsu lɛ naa shinaa lɛ ni ekɛ musuŋtsɔlɛ wie akɛ: “Mile akɛ aŋmɛɛɛ bo gbɛ ni okane nɔ ko nɔ ko, shi ekolɛ nɔ ko he baahia bo ni koni okɛjie ojwɛŋmɔ kɛjɛ haomɔi nɛɛ anɔ.” Kɛkɛ ni ekɛ weku woji tɛtrɛbii memeji komɛi ni ehiɛ lɛ ha mi ni ekɛɛ: “Maba mabahe gbɛkɛ nɛɛ.”

Yɛ anɔkwale mli lɛ nɔ ko nɔ ko he ehiaaa mi ni ‘mikɛjie mijwɛŋmɔ kɛjɛ nakai haomɔi lɛ anɔ.’ Beni miyɔɔ tsuŋwoo he banee lɛ, mikai Biblia ŋmalɛi komɛi kɛjɛ miyitsoŋ ni mikɛsaa shiɛmɔ wiemɔi, ni mihaa wiemɔi lɛ waa. Shi mikwɛɔ woji tɛtrɛbii lɛ amli akɛ ekolɛ Ŋmalɛ ko yɛ mli lo​—ni mina babaoo! Ekome ji Filipibii 1:​6, ni efa kaneɔ nɛkɛ lɛ: “Ni miŋɔ mihiɛ mifɔ enɛ nɔŋŋ nɔ, akɛ mɔ ni bɔi nitsumɔ kpakpa yɛ nyɛmli lɛ, lɛ nɔŋŋ eeeka he kɛyashi eeegbe naa.” Mida Yehowa shi yɛ nɛkɛ hewalɛwoo nɛɛ hewɔ.

Yɛ sɛɛ mli lɛ ajie mi kɛtee mɛi ni tsuɔ nii dɛŋdɛŋ lɛ aŋsara lɛ mli. Kɛkɛ ni, yɛ 1939 agbiɛnaa mli, be ni ato ni minaatsii lɛ baaba naagbee lɛ, ŋsara lɛ nɔkwɛlɔ lɛ bi mi kɛji mitsake mijwɛŋmɔ. Hetoo ni miha lɛ ji: “Mikpɛ miyiŋ akɛ maye mihemɔkɛyeli lɛ anɔkwa.” Kɛkɛ ni ekɛɛ mi akɛ no lɛ abaajie mi kɛya Sachsenhausen gboklɛfoi aŋsara lɛ mli.

Beni wɔyashɛ jɛmɛ lɛ ajie mihe atadei fɛɛ, ni aha miyaju mihe, ni ashɛ mihe tsɔi fɛɛ, ni aha mi gboklɛfoi atadei miwo. Kɛkɛ ni aha miyadamɔ hejuhe nu lɛ shishi ekoŋŋ, shi yɛ be nɛɛ mli lɛ miwo mitadei fɛɛ​—nifeemɔ ko ni SS lɛ tsɛɔ lɛ “baptisimɔ.” Yɛ no sɛɛ lɛ anyɛ minɔ ni mibadamɔ agbo lɛ naa kɛyashi gbɛkɛnaashi tɔŋŋ, ni mifɔ kɛjɛ ŋwɛi kɛbayi shi.

Gboklɛfoi anɔkwɛlɔi loo SS lɛ waa Yehowa Odasefoi ni yɔɔ gboklɛfoi aŋsarai lɛ amli lɛ ayi fe nine. Bei babaoo lɛ, ahaa wɔdamɔɔ hei ni atoɔ srɛnɛɛ yɛ lɛ ŋmɛlɛtswai abɔ ni wɔtsiii wɔhe. Bei komɛi lɛ wɔteŋ mɔ kome baabo akɛ: “Kɛ wɔna niyenii kpakpa wɔye shikome lɛ, ehiii?” Ni mɔ kroko baaha lɛ hetoo akɛ: “Okɛ ojwɛŋmɔ akafɔ nibii tamɔ nomɛi anɔ. Bo lɛ susumɔ woo kpele ni wɔshidaamɔ ni wɔɔhiɛ mli shiŋŋ lɛ kɛaaba Yehowa gbɛi lɛ kɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ he kɛkɛ.” Ni mɔ kroko kɛbaafata he akɛ: “Yehowa baawaje wɔ!” Wɔtsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ wɔwowoo wɔhe hewalɛ. Bei komɛi lɛ wɔyitso ni wɔɔhoso kɛ naanyobɔɔ su lɛ kɛkɛ fa bɔ ni eeekɛɛ akɛ: “Miisumɔ maye anɔkwa; bo hu feemɔ nakai!”

Mumɔŋ Niyenii yɛ Ŋsra lɛ Mli

Mɛi komɛi nyiɛ hiɛ ni akɛlɛ nyɛmimɛi lɛ yɛ mumɔŋ, ni ahala mi akɛ miye mibua amɛ. Luther Biblia titrii ko pɛ ji nɔ ni wɔyɔɔ. Shi kɛlɛ, hiɛmɔ ni wɔɔhiɛ lɛ ji nɔ ko ni mla guɔ. No hewɔ lɛ wɔkɛ nɛkɛ jwetri nɛɛ to, ni yɛ tsuŋwoo he tsui lɛ eko fɛɛ eko mli lɛ, nyɛminuu kome ni ahala lɛ lɛ pɛ yɔɔ hegbɛ akɛ enine shɛɔ nɔ yɛ be kuku ko mli. Kɛ eshɛ minɔ lɛ, mikotoɔ shi kɛboteɔ misaatso shishi kɛ kane bibioo ko ni mikɛ minitii aaafee 15 kaneɔ. Mikaseɔ ŋmalɛi lɛ ekomɛi miwoɔ miyitsoŋ bɔni afee ni mikɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ wɔtsuŋwoo he tsu lɛ mli lɛ asusu he yɛ sɛɛ mli. Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, ato mumɔŋ niyenii lɛ jaa he gbɛjianɔ yɛ gbɛ ko nɔ.

Awo nyɛmimɛi lɛ fɛɛ hewalɛ ni amɛtsɔ sɔlemɔ nɔ amɛbi Yehowa ni eha wɔ mumɔŋ niyenii, ni ebo wɔfaikpamɔi lɛ atoi. Yɛ 1939/40 fɛ̃i be mli lɛ, nyɛminuu ko ni abawo lɛ tsuŋ ehee kwraa lɛ bɔ mɔdɛŋ ni enyɛ ekɛ Buu-Mɔɔ lɛ sɔrɔtoi fioo ko ju shi kɛba ŋsara lɛ mli yɛ enane ni akɛ tso efee lɛ mli. Enɛ bafee tamɔ naakpɛɛ nɔ ko, ejaakɛ akwɛɔ mɛi fɛɛ ni baa mli lɛ anɔ fɛɛ nɔ mli jogbaŋŋ diɛŋtsɛ.

Bɔni afee ni woji tɛtrɛbii lɛ afee shweshweeshwe lɛ, akɛhaa nyɛmimɛi hii ni ahala lɛ pɛ, mɔ fɛɛ mɔ gbi kome gbi kome. Gbi ko, beni amaa tsɔnei asaamɔ he lɛ, midɛkɛ shi kɛbote bu ko mli ni miyakane yɛ be mli ni nyɛminuu kroko damɔ shi eebu eeha mi. Be kroko hu lɛ, mikɛ Buu-Mɔɔ lɛ fɔ mishwuɔ nɔ yɛ wɔ “nikpɛɛ be” lɛ mli (kɛ eshɛ gbɛkɛ lɛ wɔtaraa shi yɛ wɔwɔɔ hei lɛ ni wɔsaa nine hehaa nii loo nibii krokomɛi), yɛ be mli ni nyɛmimɛi lɛ tara mimasɛi amɛmiikwɛ kɛji akɛ mɔ ko miiba lɛ. Beni SS bulɔ ko baa jɛmɛ lɛ, mitsi Buu-Mɔɔ lɛ mihɔ he ko oya. Eji emɔ mi kulɛ minaagbee ji no!

Yehowa ye ebua wɔ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ bɔni afee ni wɔnyɛ wɔkase emli saji ni asusu he ni woɔ mɔ ekaa lɛ wɔwo wɔyitseiaŋ. Bei pii lɛ tɔlɛ babaoo lɛ haa miwɔɔ vii kɛ je na. Shi gbi fɛɛ gbi ni mikaneɔ Buu-Mɔɔ lɛ gbɛkɛ mli lɛ, mihiɛ tsɛ̃ɔ shii abɔ ni mikaiɔ emli saji ni asusu he lɛ fɛɛ pɛpɛɛpɛ. Nyɛmimɛi ni ahala amɛ yɛ tsuŋwoo he tsui krokomɛi amli lɛ na niiashikpamɔi ni tamɔ enɛ nɔŋŋ. Kɛtsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ Yehowa ha wɔjwɛŋmɔ hiɛ ka shi bɔni afee ni wɔnyɛ wɔja mumɔŋ niyenii lɛ. Ni wɔfee enɛ kɛtsɔ nyɛmimɛi lɛ ni wɔtee amɛŋɔɔ aŋkroaŋkro ni wɔwowoo amɛ hewalɛ lɛ nɔ.

Anɔkwayeli Kɛyashi Gbele Mli Tɔŋŋ

Yɛ September 15, 1939 lɛ, ebabi ni wɔnitsulɔi akuu lɛ anyiɛ kɛku wɔsɛɛ kɛya ŋsara Iɛ mli mra fe be ni wɔkɛyaa daa nɛɛ. Mɛni abaafee nakai gbi lɛ? Abaagbe August Dickmann, ni eji wɔnyɛmimɛi obalahii lɛ ateŋ mɔ kome lɛ yɛ mɛi fɛɛ ahiɛ. Nazibii lɛ ahiɛ ka nɔ akɛ enɛ baatsɔ Odasefoi lɛ ateŋ mɛi pii ayiŋ koni amɛkpoo amɛhemɔkɛyeli lɛ. Yɛ egbele lɛ sɛɛ lɛ, aha gboklɛfoi ni eshwɛ lɛ fɛɛ tee. Shi aha wɔ Yehowa Odasefoi lɛ hi shi ni wɔjo foi kɛtee kɛba yɛ henaabuamɔ he lɛ shii abɔ, ni ashirɛ wɔ ŋtia ni akɛ tsei yi wɔ aahu kɛyashi wɔnyɛɛɛ wɔhe wɔtsirɛ dɔŋŋ. Kɛkɛ ni afa wɔ ni wɔkɛ wɔniji awo woji anɔ akɛ wɔkpoo wɔhemɔkɛyeli lɛ; kɛ jeee nakai lɛ amɛbaatswia wɔ hu tui.

Beni shɛɔ enɔ jetsɛremɔ lɛ, mɔ ko mɔ ko kɛ enine woko wolo lɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, gboklɛfonyo hee ko, ni kɛ enine wo wolo lɛ nɔ beni akɛ lɛ ba jɛmɛ lɛ yajie ewaonaa gbɛi lɛ yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli. Eesumɔ moŋ ni ekɛ enyɛmimɛi lɛ agboi fe nɔ ni eeeshi ŋsara lɛ mli akɛ sɛɛgbɛtsɔɔlɔ. Yɛ nyɔji ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ, akɛ nitsumɔ dɛŋdɛŋ, nisenianifeemɔ ni tee nɔ yɛ be babaoo mli, kɛ hɔmɔ wa wɔ yi waa. Wɔnyɛmimɛi lɛ ateŋ mɛi ni fa fe mɛi oha gboi yɛ 1939/40 fɛ̃i be ni naa wa waa lɛ mli. Amɛhiɛ amɛ emuuyeli lɛ mli aahu amɛha Yehowa kɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ kɛyashi naagbee tɔŋŋ.

Kɛkɛ ni Yehowa ha wɔna hejɔlɛ fioo. Asaa akɛ nyɛmimɛi lɛ ateŋ mɛi pii tee ŋsarai heei ni afee lɛ amli, ni amɛnine shɛ niyenii babaoo nɔ yɛ jɛmɛ. Kɛfata he lɛ, yiwaa lɛ naa ba shi fioo. Yɛ 1940 agbiɛnaa be mli lɛ, ajie mi kɛtee Neuengamme gboklɛfoi aŋsara lɛ mli.

Mumɔŋ Niyenii yɛ Neuengamme

Beni miyashɛ jɛmɛ lɛ, kuu ko ni amɛyifalɛ ji Odasefoi aaashɛ 20 yɛ jɛmɛ, ni amɛbɛ Biblia aloo wolo kroko ko kwraa. Misɔle mikpa Yehowa fai ni eye ebua ni manyɛ mikɛ nibii ni mikase yɛ Sachsenhausen lɛ atsu nii ni mikɛwo wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ Neuengamme lɛ hewalɛ. Nɔ klɛŋklɛŋ ni mifee ji, mikaiɔ ŋmalɛi lɛ ni mihalaa ekomɛi kɛha daa gbi ŋmalɛi. Kɛkɛ ni ato gbɛjianɔ kɛha kpeei koni manyɛ magbala susumɔi ni jɛ Buu-Mɔɔ lɛ mli saji ni mikane yɛ Sachsenhausen lɛ amli lɛ mli matsɔɔ amɛ. Kɛji akɛ nyɛmimɛi heei ba lɛ, amɛgbaa nibii heei ni amɛkase yɛ Buu-Mɔɔ heei ni eje kpo lɛ amli lɛ amɛtsɔɔ wɔ.

Beni shɛɔ 1943 lɛ, no mli lɛ Yehowa Odasefoi ni yɔɔ Neuengamme lɛ ayifalɛ eyashɛ 70. Abasumɔ ni Yehowa Odasefoi lɛ ayatsu nitsumɔi ni abaatsu yɛ ŋsara lɛ sɛɛ, tamɔ maji lɛ amli saamɔ yɛ kɔɔyɔɔŋ lɛji atutuamɔ sɛɛ lɛ nɛkɛ. Nɔ ni jɛ enɛ mli ba ji akɛ, wɔnyɛ wɔkɛ Bibliai, Buu-Mɔɔ lɛ sɔrɔtoi, kɛ Asafo lɛ woji wuji kɛ woji bibii lɛ ekomɛi ju shi kɛba ŋsara lɛ mli. Wɔnine nyɛɔ shɛɔ majemɔ nibii hu anɔ, ni woji babaoo yɛ mli kɛ agbɛnɛ wein tsuru kɛ akpiti aboloo kɛha daa afi Kaimɔ lɛ yeli. Eka shi faŋŋ akɛ Yehowa shwila mɛi ni kwɛɔ nɛkɛ majemɔ nibii nɛɛ amli lɛ ahiŋmɛii.

Yɛ bɔ ni wɔgbɛ wɔshwa ŋsarai sɔrɔtoi lɛ amli fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔto Buu-Mɔɔ Nikasemɔ kuui kpawo ahe gbɛjianɔ, ni eko fɛɛ eko yɛ nɔkwɛlɔ kɛ mɔ ni yeɔ esɛɛ. Akwɛɔ Buu-Mɔɔ lɛ nɔ afeɔ ekomɛi yɛ ŋsara lɛ mli yɛ dujiaŋ yɛ asraafoi anɔkwɛlɔ lɛ ɔfis, he ni mitsu nii yɛ be kuku ko mli lɛ. No hewɔ lɛ, nikasemɔ kuui lɛ fɛɛ eko nine shɛɔ wolo tɛtrɛɛ lɛ mli saji lɛ fɛɛ nɔ kɛha amɛ daa otsi nikasemɔ lɛ. Kpee kome po bɛ mli ni afeee. Kɛfata he lɛ, daa leebi lɛ, kuui lɛ fɛɛ eko nine shɛɔ amɛ daa gbi ŋmalɛ kɛ emlitsɔɔmɔ ni ajie kɛjɛ Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ nɔ yɛ he ni wɔyatoɔ srɛnɛɛ yɛ lɛ.

Gbi ko lɛ SS lɛ tee amɛhejɔɔmɔ, no hewɔ lɛ wɔnyɛ wɔfee gbi fa kpee ni wɔsusu bɔ ni wɔɔfee ni wɔshiɛ yɛ ŋsara lɛ mli lɛ he. Wɔjara ŋsara lɛ mli wɔwo shikpɔŋkukuji amli ni wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔɔto naa ni wɔkɛ “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ” ashɛ gboklɛfoi lɛ fɛɛ aŋɔɔ. (Mateo 24:14) Akɛni gboklɛfoi lɛ jɛ maji sɔrɔtoi anɔ hewɔ lɛ, wɔfee odaseyeli woji bibii ni wiemɔi sɔrɔtoi yɔɔ nɔ ni gbalaa wɔnitsumɔ lɛ kɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli etsɔɔ. Wɔkɛ ekaa babaoo shiɛ aahu akɛ, mɛi ni awo amɛ tsuŋ yɛ maŋkwramɔ hewɔ lɛ wie akɛ: “He fɛɛ he ni obaaya lɛ, nɔ pɛ ni obaanu ji Yehowa he sane!” Ni wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ he akɔntaabuu po shɛ nitsumɔ he nine ni yɔɔ Bern, yɛ Switzerland lɛ dɛŋ.

Nɔ fɛɛ nɔ tee nɔ jogbaŋŋ kɛyashi Gestapo lɛ fee niiamlitaomɔ ko yɛ gboklɛfoi aŋsarai lɛ fɛɛ mli yɛ 1944 mli. Anaaa wɔwoji atoo he ni yɔɔ Neuengamme lɛ, shi ana nibii fioo komɛi yɛ Karl Schwarzer kɛ mi hu miŋɔɔ. Abibii wɔ saji gbii etɛ sɔŋŋ ni ayi wɔ jogbaŋŋ. Beni amanehulu lɛ ba naagbee lɛ, wɔyi enyɔ lɛ fɛɛ wɔna akɛ wɔhe eyimɔ kɛ faji sɔŋŋ. Shi kɛlɛ, yɛ Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ, wɔyi na wala.

Mumɔŋ Jɔɔmɔi ni Fa Kɛteke Nɔ

Maji ni Efee Ekome lɛ amli asraafoi lɛ bajie mi yɛ May 1945. Miheyeli lɛ nɔ jetsɛremɔ lɛ, mikɛ nyɛmimɛi kɛ mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ akuu fioo ko bɔi akoshimɔ. Beni etɔ wɔ lɛ, wɔho wɔtara nu bu ko he yɛ akrowa ni wɔyashɛ klɛŋklɛŋ lɛ mli ni wɔnu nu. Akɛni mitsui enyɔ mimli hewɔ lɛ, mikɛ Biblia tsɛ miŋaashi ni mikɛtee shia kɛ shia. Obalayoo ko nu he waa kɛha wɔ ákɛ akɛ wɔ Yehowa Odasefoi lɛ yawo gboklɛfoi aŋsaraiaŋ yɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ hewɔ. Kɛkɛ ni ebote ekpata shi kɛ foi, ni eku esɛɛ eba ni ehiɛ milk kɛ bodobodo kɛha wɔkuu lɛ.

Yɛ sɛɛ mli lɛ, wɔjaje Maŋtsɛyeli lɛ he shɛɛ sane lɛ yɛ nakai akrowa lɛ mli fɛɛ ni wɔwowoo wɔ ŋsaraŋ atadei lɛ lolo. Akrowa lɛ mli nyo kroko hu fɔ wɔ nine kɛ miishɛɛ ni wɔbaye nii. Eha wɔ niyenii ni wɔyeko nakai eko da afii babaoo. Mɛɛ nibii ni baa mɔ tsine nɛ! Ni kɛlɛ, wɔyeee niyenii lɛ kɛkɛ. Wɔsɔle ni wɔye nii lɛ yɛ dioofeemɔ kɛ bulɛ mli. Enɛ ha mɛi ni na wɔ lɛ ahiɛ sɔ wɔ waa akɛ beni wɔje kpee shishi yɛ no sɛɛ lɛ, amɛbo Biblia mli wiemɔ lɛ toi. Yoo ko kpɛlɛ sane lɛ nɔ ni amrɔ nɛɛ eji wɔmumɔŋ nyɛmiyoo.

Wɔtee nɔ wɔnyiɛ kɛtee ni wɔna Yehowa hebuu ni ekɛhaa yɛ gbɛi sɔrɔtoi anɔ lɛ mli niiashikpamɔi. Mɛɛ henumɔ ni yɔɔ nyam etee nɔ eji nɛkɛ akɛ mitee nɔ mina, ni amrɔ nɛɛ minaa mumɔŋ niyenii fɛɛ ni Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ kalaa lɛ mli ŋɔɔmɔ yɛ heyeli mli, ni mikɛ mɛi krokomɛi hu jaa! Yɛ afii ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ, wɔna wɔhe ni wɔkɛfɔ Yehowa nɔ kwraa kɛmɔ shi lɛ he nyɔmɔwoo shii abɔ.

Kɛjɛ 1945 kɛyashi 1950 lɛ, mina hegbɛ akɛ masɔmɔ yɛ Magdeburg Betel, ni kɛjɛ nakai be mli kɛyashi 1955 lɛ, yɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ Nitsumɔ he ni yɔɔ Berlin lɛ. Yɛ no sɛɛ lɛ, misɔmɔ akɛ nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ kɛyashi 1955, beni miŋa, Hilde, ha mile akɛ ena musu lɛ. (Eva, ni ji mi-klɛŋklɛŋ ŋa lɛ gbo beni miyɔɔ tsuŋwoo mli lɛ, ni mibote gbalashihilɛ mli ekoŋŋ yɛ 1958 mli.) Yɛ sɛɛ mli lɛ wɔbiyoo lɛ batsɔ Odasefonyo ni yɔɔ ekaa babaoo.

Shi bii ni mifɔ yɛ klɛŋklɛŋ gbalashihilɛ lɛ mli lɛ hu? Dɔlɛ sane ji akɛ, mibinuu lɛ naa anɔkwale lɛ he miishɛɛ ko kwraa. Shi mibiyoo Gilesa na he miishɛɛ, ni etee maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi askul ni yɔɔ Gilead lɛ yɛ 1953. Amrɔ nɛɛ ekɛ ewu miisɔmɔ yɛ Kpee Asai ni yɔɔ Germany lɛ ekome mli. Kɛtsɔ Yehowa yelikɛbuamɔ nɔ lɛ, minyɛ mihi daa gbɛgbalɔi asɔɔmɔ lɛ mli kɛjɛ 1963 aahu kɛbaa, ni misɔmɔ yɛ hei ni yelikɛbuamɔ he hiaa yɛ, klɛŋklɛŋ lɛ yɛ Frankfurt kɛkɛ lɛ no sɛɛ lɛ yɛ Tũbingen.

Mitee nɔ mina nibii fɛɛ ni Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ kɛhaa eshiabii ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ mli lɛ mli miishɛɛ aahu kɛbashi ŋmɛnɛ. (1 Timoteo 3:15) Gbii etɛ nɛɛ, mumɔŋ niyenii namɔ waaa kwraa, shi ani wɔhiɛ sɔɔ be fɛɛ be? Miyɛ hiɛnɔkamɔ akɛ Yehowa esaa jɔɔmɔi babaoo eto eha mɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔɔ enɔ, ni amɛyeɔ anɔkwa, ni amɛyeɔ nii yɛ ekpɔlɔ lɛ nɔ lɛ.

Diagram on page 26, 27]

(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)

SACHSENHAUSEN GBOKLƐFOI AŊSARA

A. SS ŋsara

B. Kpo-teŋ he ni abatsɛɔ gbɛi yɛ

C. Tsuŋwoo he

D. Tsuŋwoo he banee

E. Yishɛɛ he

F. He ni agbeɔ mɛi yɛ

G. Flɔnɔɔ ni ebɔɔ kɔɔyɔɔ yɔɔ mli

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje