Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w91 8/15 bf. 13-18
  • Yehowa Ejurɔfeemɔ Ni Fa Kɛteke Nɔ Lɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Yehowa Ejurɔfeemɔ Ni Fa Kɛteke Nɔ Lɛ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Nyɔŋmɔ Ejurɔfeemɔ Lɛ
  • Ejurɔfeemɔ Je Kpo yɛ Nibɔɔ Mli
  • Adesai Ashigbeemɔ kɛ Amɛjiemɔ
  • Nyɔŋmɔ Ejurɔfeemɔ lɛ Ŋmɛnɛ
  • Yehowa—Ekpakpafeemɔ He Nɔkwɛmɔnɔ ni Fe Fɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2002
  • ‘Oo Kwɛ Bɔ ni Emlihilɛ lɛ Fa Ha!’
    Tsi Obɛŋkɛ Yehowa
  • Nɔ Ni Baaye Abua Bo Ni Ole Ekpakpafeemɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2019
  • Yaa Nɔ Ojie Ekpakpafeemɔ Kpo
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2002
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
w91 8/15 bf. 13-18

Yehowa Ejurɔfeemɔ Ni Fa Kɛteke Nɔ Lɛ

“Kwɛ bɔ ni ejurɔfeemɔ ni okɛto oha mɛi ni sheɔo gbeyei lɛ fa kɛteke nɔ ha!”​—LALA 31:​19, New World Translation.

1, 2. (a) Mɛɛ nitsumɔ kpeteŋkpele ko Yehowa kɛ ehe wo mli yɛ blema beebe ko ni eho? (b) Te Yehowa tsɔɔ nɔ ni jɛ enibɔɔ nitsumɔi lɛ amli ba lɛ mli eha tɛŋŋ?

BE SHƐ ni Nyɔŋmɔ je shishi akɛ eeebɔ ‘ŋwɛi akɛ emaŋtsɛsɛi kɛ shikpɔŋ lɛ akɛ enaneshi maaŋoo.’ (Yesaia 61:⁠1) Ŋwɛi niŋmaa lɛ ejieee be mli ni enɛ tee nɔ lɛ kpo. Ekɛɔ kɛkɛ akɛ: “Shishijee mli lɛ, Nyɔŋmɔ bɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ.” (1 Mose 1:⁠1) Yɛ nibɔɔ be lɛ mli lɛ, abɔ ŋulamii kuikui akpekpei abɔ ni anyɛŋ akane, ni pii yɛ ni ŋulamii akpekpei toi akpei abɔ yɔɔ mli. Ŋulami ko ni kpɛɔ waa yɛ nɛkɛ ŋulamii kuikui nɛɛ ekome koŋ nɔ gbɛ flɛŋŋ ni ŋwɛi bɔɔnii bibii ediji koklobii ni kpɛɛɛ tsɔ bɔleɔ lɛ. Abatsɛ enɛɛmɛi ateŋ ekome akɛ shikpɔŋ lɛ. Kɛ akɛto ŋulamii wuji ni kpɛlɛɔ lɛ ahe lɛ, shikpɔŋ lɛ jeee nɔ ko nɔ ko kwraa. Ni kɛlɛ biɛ ji he ni Yehowa to eyiŋ akɛ eeetsɔ enaneshi maaŋoo.

2 No hewɔ lɛ Yehowa gbala enibɔɔ nyɛmɔi lɛ kɛba shibɔlemɔ ŋulami Shikpɔŋ lɛ nɔ. “Bɔɔnii fɛɛ ateŋ kromɔ bi” lɛ yɛ emasɛi akɛ Nitsulɔ Ŋaalɔ Nukpa yɛ be mli ni atsakeɔ nɔ ko tamɔ shikpɔŋ diŋ yɛ nibɔɔ “gbii” kakadaji ekpaa mli lɛ. Ebatsɔ hejɔɔmɔ he ni sa, yɛ okadi gbɛ nɔ, kɛha Nyɔŋmɔ naji. (Kolosebii 1:​15; 2 Mose 20:​11; Abɛi 8:30) Biɛ ji he ni Nyɔŋmɔ to eyiŋ akɛ ekɛ wala hee ko ni yɔɔ nilee lɛ baato: adesai. Akɛ klɛŋklɛŋ adesai enyɔ, ni abɔ amɛ kɛjɛ nibii ni anaa kɛjɛɔ shikpɔŋ su mli bɔ amɛ lɛ to paradeiso shihilɛi ni yɔɔ fɛo mli. (1 Mose 1:​26, 27; 2:​7, 8) Bɔ ni nɔ ni jɛ enibɔɔ nitsumɔ lɛ mli ba yɛ naagbee lɛ yeɔ emuu ni eyɔɔ fɛo ha sɔŋŋ hewɔ lɛ, Biblia lɛ jieɔ Nyɔŋmɔ henumɔ yɛ nakai leebi lɛ​—nibɔɔ gbi ni ji gbi ekpaa lɛ​—naagbee fa lɛ​—kpo akɛ: “Ni Nyɔŋmɔ kwɛ nibii fɛɛ ni efee lɛ, ni naa, ehi naakpa”​—1 Mose 1:⁠31.

Nyɔŋmɔ Ejurɔfeemɔ Lɛ

3. Mɛɛ Nyɔŋmɔ su ko ni ekaaa jeɔ kpo yɛ nibɔɔ mli?

3 Yɛ no sɛɛ afii akpei abɔ lɛ, nakai klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ aseshinyo ko kwɛ esɛɛ kɛtee nibɔɔ be lɛ ni eŋma akɛ: “Ejaakɛ [Nyɔŋmɔ] ehe nii ni anaaa ni ji enaanɔ hewalɛ kɛ Nyɔŋmɔyeli lɛ fɛɛ lɛ, kɛjɛ jeŋbɔɔ mli beebe lɛ atsɔɔ enii ni efee lɛ anɔ ayɔseɔ ni anaa faŋŋ.” (Romabii 1:20) Hɛɛ, bɔ ni shikpɔŋ lɛ kɛ bɔɔnii ni yɔɔ nɔ lɛ nɔ bɛ ha lɛ jieɔ Nyɔŋmɔ nii loo enyɛmɔi ni anaaa lɛ kpo yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ lɛlɛŋ​—ni Nyɔŋmɔ mlihilɛ ni fa kɛteke nɔ lɛ jeee emli nɔ ko bibioo. No hewɔ lɛ kwɛ bɔ ni esa jogbaŋŋ mɔ, akɛ Nyɔŋmɔ jaje akɛ nibii ni ebɔ lɛ fɛɛ hi naakpa lɛ!​—Lala 31:⁠20.

4, 5. Mɛni ji ejurɔfeemɔ?

4 Ejurɔfeemɔ ji Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yibii ni bɔfo Paulo tsi ta yɛ Galatabii 5:22 lɛ ateŋ nɔ ni ji ekpaa. Nikasemɔi ni etsɔ hiɛ yɛ Buu-Mɔɔ wolo tɛtrɛɛ lɛ mli lɛ ewie mumɔ lɛ klɛŋklɛŋ yibii enumɔ lɛ ahe, ni etsɔɔ bɔ ni enɛɛmɛi ahe hiaa ha yɛ Kristofonyo lɛ su kɛ baŋ ni eeeshɛ esalɛ mli lɛ mli.a Shi kwɛ bɔ ni ehe hiaa ha akɛ wɔkaha wɔhiɛ miikpa ejurɔfeemɔ nɔ! No hewɔ lɛ, wɔmiigbala wɔjwɛŋmɔ kɛmiiba nɛkɛ su nɛɛ nɔ yɛ gbɛ ni ja nɔ.

5 Mɛni ji ejurɔfeemɔ? Eji su loo shihilɛ ni haa ofeɔ mɔ ni hi. Eji jeŋba ni hi jogbaŋŋ, subaŋ kpakpa. No hewɔ lɛ eji su ni hi ni jieɔ ehe kpo yɛ ejurɔfeemɔ nitsumɔi kɛ nii ni he baa sɛɛnamɔ ni afeɔ ahaa mɛi lɛ mli. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔjie su ni asumɔɔ jogbaŋŋ nɛɛ kpo? Klɛŋklɛŋ lɛ, kɛtsɔ Yehowa kasemɔ nɔ. No hewɔ lɛ, dani wɔɔya nɔ wɔwie gbɛ ni wɔ, akɛ aŋkroaŋkro Kristofoi lɛ, wɔɔtsɔ nɔ wɔjie ejurɔfeemɔ kpo lɛ he lolo lɛ, nyɛhaa wɔpɛia ejurɔ ni wɔ suɔmɔ Nyɔŋmɔ ni ji Yehowa ejie lɛ kpo, yɛ nibii ni ekɛha adesa weku lɛ kɛ bɔ ni ekɛ amɛ eye eha lɛ mli.

Ejurɔfeemɔ Je Kpo yɛ Nibɔɔ Mli

6. Mɛni kanya Yehowa koni ebɔ bɔɔnii krokomɛi ni yɔɔ nilee kɛ wala lɛ?

6 Mɛni kanya wɔ-ŋwɛi Tsɛ lɛ kɛjɛ shishijee koni eha bɔɔnii ni yɔɔ wala kɛ nilee ana wala mli ŋɔɔmɔ ni enaa lɛ mli gbɛfaŋnɔ? Bɔfo Yohane haa nakai sanebimɔ lɛ hetoo beni ekɛɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ” lɛ. (1 Yohane 4:⁠8) Hɛɛ, suɔmɔ ni pɛsɛmkunya bɛ mli tsirɛ wala Jɛɛhe kpeteŋkpele lɛ koni ebɔ nibii krokomɛi ni yɔɔ wala, koni ekɛ ŋwɛi shia aha ekomɛi ni ekɛ shikpɔŋ nɔ shia aha ekrokomɛi. Shi nɔ ko bibioo pɛ wɔle yɛ bɔ ni ŋwɛi loo ŋwɛi bɔɔnii lɛ yɔɔ ha he. Mumɔi ni​—adesai ahiŋmɛii enaaa amɛ​—ni amɛshihilɛ he yɛ ŋwɛi shihilɛ he lɛ. Shi kwɛmɔ shikpɔŋ nɔ shia ni ebɔle ohe ni Yehowa kɛha ebii ni ji adesai lɛ okwɛ. Ni osusu gbɔmɛi loo adesai ahe diɛŋtsɛ. Kɛkɛ lɛ obaaje shishi ni okɛ bo diɛŋtsɛ ohiŋmɛi ana odaseyelii wuji ni kɔɔ Nyɔŋmɔ ejurɔfeemɔ lɛ he.

7-9. Anaa ejurɔ ni Nyɔŋmɔ feɔ lɛ yɛ gbɛ ni etsɔ nɔ ebɔ shikpɔŋ lɛ kɛ gbɔmɔ efɔ nɔ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ.

7 Yehowa kɛ wala ha wɔ klɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ. Nɔ ni fe nakai lɛ, eha wala fee nɔ ni ŋɔɔ ni anyaa he diɛŋtsɛ. Kɛ wɔɔje shishi lɛ, ebɔ amɛshia lɛ, shikpɔŋ lɛ, koni ebɔle ehe, ni eyɛ kɔɔyɔŋ dɔlɛ loo ŋanii ko ni yashɛɔ he ko kɛ atatuiaŋ ni hi jogbaŋŋ. Eto gbɛjianɔ koni nu, kɔɔyɔɔ ko ni ji nitrogen kɛ kɔɔyɔɔ kpakpa aba bɔ ni amɛaatsu nii ni ehe aba sɛɛnamɔ aha adesai ni eshɛje amɛmii. Ekɛ kwɛɛnii akpei abɔ ha shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ, ekomɛi lɛ, kɛha gbɔmɔ niyenii kɛ ekrokomɛi hu ni baafee hiŋmɛi fɛo kɛkɛ. Ekɛ loofɔji ni he yɔɔ fɛo kɛ amɛlalai ni ŋɔɔ wo atatuiaŋ obɔ. Ekɛ looi sɔrɔtoi wo ŋshɔŋ obɔ, kɛ shikpɔŋ nɔ kooloi sɔrɔtoi babaoo hu, ekomɛi ahiɛ wa ni ekomɛi hu he jɔ. Mɛɛ mlihilɛ nifeemɔ babaoo ni yɔɔ naakpɛɛ nɛ! Ni mɛɛ Nyɔŋmɔ ejurɔfeemɔ he odaseyeli ni jɛ tsuiŋ nɛ!​—Lala 104:⁠24.

8 Agbɛnɛ kwɛmɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ fee gbɔmɔ. Eniji, naji kɛ edɛ ji nibii pɛ ni he hiaa lɛ koni enyɛ eŋmɛ pɛpɛɛpɛ ni eya eba kɛ hejɔlɛ. No hewɔ lɛ, ebaanyɛ ejɛ nibii ni enaa lɛ babaoo kɛjɛɔ shikpɔŋ ni ebɔle ehe kɛkpe lɛ nɔ lɛ mli ana niyenii kɛ nibii ni he hiaa lɛ kɛha lɛ diɛŋtsɛ ehe. Yehowa kɛ naasaa henumɔi wo gbɔmɔ mli koni niyeli kɛ ninumɔ akafee tamɔ tsɔne ko ni miifee nɔ ko ni ekɛna hewalɛ​—tamɔ akɛ dɛŋdade ko kpãa tsɛɔ sarawa hewalɛ mli ŋmɛnɛ koni akɛtsu nii lɛ. Dabi, ato niyeli kɛ ninumɔ he gbɛjianɔ koni ekɛ ŋɔɔmɔ aba, ejaakɛ jeee musu obɔ kɛkɛ amɛyiɔ shi eŋɔɔ mɔ naa hu. Yehowa kɛ toii hu ha gbɔmɔ kɛ gbɛɛmɔi sɔrɔtoi ni bɔle ehe koni eŋɔɔ nakai toii lɛ anaa. Kwɛ miishɛɛ ni eji akɛ ooobo faa bibioo ko ni hoɔ kɛ gbɛɛmɔ fioo toi, kosɛɛ-okpo bolɔmɔ, aloo abifao ko ŋmɔlɔ toi! Hɛɛ, shidaa aha Nyɔŋmɔ ejurɔfeemɔ lɛ, ejaakɛ yɛ nibii gbohii fɛɛ ni eba kɛjɛ nibɔɔ sɛɛ nɛɛ, eka he eji miishɛɛ sane akɛ mɔ ko aaahi wala mli.

9 Agbɛnɛ kwɛmɔ wɔhenumɔi sɔrɔtoi lɛ hu. Kwɛ sui sɔrɔtoi ni yɔɔ ni baafee wɔhiŋmɛii fɛo! Ni kwɛ miishɛɛ ni wɔnaa beni wɔfuɔ fɔfɔii aŋma ni ŋɔɔ lɛ! Ŋwanejee ko bɛ he akɛ no hewɔ ni lalatsɛ lɛ kɛɛ Yehowa akɛ: “Miidao shi, ejaakɛ bɔ ni atsɔ afee mi lɛ yɛ naakpɛɛ kɛ gbeyei, onitsumɔi lɛ yɛ naakpɛɛ” lɛ!​—Lala 139:​14.

Adesai Ashigbeemɔ kɛ Amɛjiemɔ

10. Te adesai ateŋ mɛi ni fa ehere ejurɔ ni Nyɔŋmɔ feɔ lɛ nɔ amɛha tɛŋŋ, ni kɛlɛ mɛɛ gbɛ nɔ amɛyaa nɔ amɛnaa he sɛɛ yɛ?

10 Nɔ ni yɔɔ mɔbɔ ji akɛ, beni be hoɔ lɛ, wɔ klɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ tsɔɔ hiɛsɔɔ ni amɛbɛ kɛha ejurɔ ni Nyɔŋmɔ efee amɛ lɛ fɛɛ. Amɛjie enɛ kpo beni amɛbooo Yehowa kitai atoi ni amɛfee esha amɛshi naatsii kome pɛ ni ekɛfɔ amɛnɔ lɛ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, amɛkɛ amɛshwiei bale awerɛho, nɔnaa kɛ gbele. (1 Mose 2:​16, 17; 3:​16-19; Romabii 5:12) Afii akpei abɔ ni eho kɛjɛ nakai toigbele nifeemɔ lɛ nɔ kɛbaa nɛɛ fɛɛ mli lɛ, adesai ateŋ mɛi ni fa ejie shikpilikpiifeemɔ loo hiɛsɔɔ ni abɛ kpo yɛ Nyɔŋmɔ ejurɔfeemɔ lɛ he. Shi yɛ enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, trumui kɛ mɛi ni hiɛ esɔɔɔ nii yaa nɔ amɛnaa Nyɔŋmɔ ejurɔfeemɔ lɛ he sɛɛ lolo. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Bɔfo Paulo tsɔɔ sane nɛɛ mli etsɔɔ mɛi ni yɔɔ Listra yɛ Boka Teŋgbɛ lɛ akɛ: “Kɛlɛ [Nyɔŋmɔ] efɔ̃ɔɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe odaseyeli, shi moŋ efeɔ ejurɔ ni ehaa nugbɔ jɛɔ ŋwɛi nɛɔ haa nyɛ, kɛ afi ni baa nii pii hu, ekɛ ŋmaa kɛ miishɛɛ woɔ nyɛtsuiiaŋ obɔ.”​—Bɔfoi lɛ Asaji 14:⁠17.

11. Ejurɔ ni Nyɔŋmɔ feɔ lɛ yaa shɔŋŋ fe shia fɛfɛo ni ekɛaaha adesai kɛkɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Shi Nyɔŋmɔ ejurɔfeemɔ lɛ jeee ni eya nɔ ekɛ nibii ni ŋɔɔ ni haa wala yɛ shikpɔŋ nɔ babaoo lɛ aha kɛkɛ. Dabi, etee nɔ fe nakai. Yehowa jie ehe kpo akɛ efee klalo akɛ ekɛ Adam shwiei ahe eshai baake amɛ ni ebaaya nɔ esaa wekukpaa ni ka ekɛ adesai ateŋ anɔkwafoi lɛ ateŋ lɛ. Agbala Mose jwɛŋmɔ kɛba Nyɔŋmɔ ejurɔfeemɔ lɛ fa nɛɛ nɔ beni Yehowa wo shi akɛ ebaaha ‘enii kpakpai ni efeɔ lɛ fɛɛ aho yɛ [Mose] hiɛ lɛ.’ Kɛkɛ ni Mose nu sanejajemɔ nɛɛ: “Yehowa, Yehowa, Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ ni toɔ tsui, ni mɔbɔnalɛ kɛ anɔkwale fa pii, ni hiɛɔ mɔbɔnalɛ mli ehaa mɛi akpei abɔ, ni ŋɔɔ tɔmɔ kɛ efɔŋ kɛ esha efaa.”​—2 Mose 33:​19; 34:​6, 7.

12. Mɛɛ Mose Mla lɛ mli gbɛjianɔtoo ko tsɔɔ ejurɔ ni Nyɔŋmɔ feɔ?

12 Yehowa to mla gbɛjianɔtoo ko yɛ Mose gbii lɛ amli eha Israel maŋ hee lɛ koni eshafeelɔi ni jeee gbɛ amɛje amɛfee nakai lɛ ana be kukuoo ko, aloo okadi eshaifaa ko. Atsɔ Mla kpaŋmɔ ni Mose damɔ mli lɛ nɔ aha Israelbii lɛ bafee Nyɔŋmɔ maŋ krɛdɛɛ ko, ni atsɔɔ amɛ bɔ ni amɛaafee ni amɛkɛ kooloi sɔrɔtoi asha afɔlei ni baaha amɛhe eshai kɛ nifeemɔi ni he tseee lɛ anɔ amɛha Yehowa. No hewɔ lɛ, yɛ amɛsu kɛ baŋ ni yeee emuu lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Israelbii ni tsakeɔ amɛtsui lɛ baanyɛ aya nɔ abɛŋkɛ Yehowa yɛ nɔkpɛlɛmɔ mli ni amɛle akɛ amɛjamɔ lɛ saa ehiɛ. Maŋtsɛ David, nakai maŋ ni yɔɔ Mla lɛ shishi lɛ mlinyo lɛ tsɔɔ bɔ ni ele Nyɔŋmɔ ejurɔfeemɔ lɛ jogbaŋŋ ha yɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ amli: “Kaakai mibalahiaŋ eshai kɛ nɔtɔmɔi lɛ; moŋ kaimɔ mi yɛ omlihilɛ naa, yɛ okpakpa-feemɔ lɛ hewɔ, Yehowa.”​—Lala 25:⁠7.

13. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ekɛ gbɛ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ ni atsɔɔ nɔ akɛ eshai keɔ ha ni fe kooloi afɔleshaai?

13 Yɛ be ni sa mli lɛ, Yehowa ejurɔfeemɔ lɛ tsirɛ lɛ koni ekɛ gbɛ ni atsɔɔ nɔ akɛ eshai keɔ ni mɔɔ shi ni hiɔ shi daa aha. Enɛ ba kɛtsɔ Yesu, ni ji Maŋtsɛ David seshinyo lɛ afɔleshaa lɛ’ nɔ. (Mateo 1:​6-16; Luka 3:​23-31) Yesu efeee esha. No hewɔ lɛ beni egbo lɛ, ewala ni ekɛha yɛ afɔleshaa mli lɛ jara wa waa, ni Nyɔŋmɔ kpɛlɛ nɔ akɛ kpɔmɔ nɔ ni baanyɛ aha Adam shwiei eshafeelɔi lɛ fɛɛ nɔ. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Ejaakɛ mɛi fɛɛ efee esha, ni Nyɔŋmɔ anunyam lɛ ebɔ amɛ, ni akɛ eduromɔ lɛ buɔ amɛ bem yaka kɛtsɔɔ kpɔmɔ ni yɔɔ Kristo Yesu mli lɛ nɔ. Lɛ ji mɔ ni Nyɔŋmɔ jie to akɛ kpatamɔ nɔ kɛtsɔ ela lɛ nɔ hemɔkɛyeli nɔ.”​—Romabii 3:​23-26.

14. Mɛɛ hiɛnɔkamɔi ni yɔɔ naakpɛɛ baanyɛ aba aha adesai kɛtsɔ kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ?

14 Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli tsuɔ babaoo kɛhaa Kristofoi, babaoo kwraa fe nɔ ni kooloi afɔlei ni akɛha yɛ Mla kpaŋmɔ lɛ shishi lɛ fee kɛha Israelbii lɛ. Eha abu Kristofoi ayifalɛ ko jalɔi ni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ŋɔ amɛ koni amɛbatsɔmɔ ebii. No hewɔ lɛ amɛbatsɔmɔ Yesu nyɛmimɛi ni amɛna hiɛnɔkamɔ ni ji akɛ abaatee amɛ shi akɛ mumɔŋ bɔɔnii ni amɛkɛ lɛ ayana gbɛfaŋnɔ yɛ eŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli. (Luka 22:​29, 30; Romabii 8:​14-17) Bo lɛ susumɔ akɛ Nyɔŋmɔ baagbele ŋwɛi gbɛkpamɔ ni tamɔ nɛkɛ naa eha bɔɔnii ni yɔɔ shibɔlemɔ ŋulami bibioo ni ji shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ he okwɛ! Kuu fioo ko ni yɔɔ nɛkɛ hiɛnɔkamɔ nɛɛ eshwɛ lolo. Shi kɛha Kristofoi akpekpei abɔ krokomɛi lɛ, kpɔmɔ nɔ lɛ mli hemɔkɛyeli gbeleɔ gbɛ kɛhaa amɛ koni amɛyana nɔ ni Adam kɛ Hawa laaje lɛ mli ŋɔɔmɔ​—naanɔ wala yɛ paradeiso, shikpɔŋ ni tamɔ abɔɔ mli. Mla kpaŋmɔ Iɛ pɛ nyɛɛɛ ekɛ ŋwɛi loo shikpɔŋ nɔ shihilɛ he gbɛkpamɔ yɛ wɔsɛɛ be mli aha mɛi ni diɔ sɛɛ lɛ.

15. Mɛni fata sanekpakpa lɛ he?

15 Kwɛ bɔ ni esa jogbaŋŋ ha akɛ aaatsɛ shɛɛ sane ni kɔɔ gbɛjianɔtoo hee ni Nyɔŋmɔ kɛbaa kɛtsɔɔ Yesu Kristo nɔ lɛ akɛ “sanekpakpa,” ejaakɛ etsɔɔ Nyɔŋmɔ ejurɔfeemɔ. (2 Timoteo 1:​9, 10) Afɔɔ sanekpakpa lɛ tsɛmɔ yɛ Biblia lɛ mli yɛ bei komɛi amli akɛ “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa” lɛ. Ŋmɛnɛ, ekɔɔ anɔkwale ni eji akɛ ato Maŋtsɛyeli lɛ ama shi yɛ Yesu ni atee lɛ shi lɛ nɔyeli shishi lɛ he. (Mateo 24:​14; Kpojiemɔ 11:​15; 14:​6, 7) Ni kɛlɛ, babaoo yɛ ni kɔɔ sanekpakpa lɛ he. Taakɛ Paulo wiemɔi ni ekɛha Timoteo ni wɔtsɔ hiɛ wɔtsɛ sɛɛ lɛ tsɔɔ lɛ, nɔ ni fata he ji le ni wɔɔle akɛ Yesu kɛ kpɔmɔ afɔleshaa ha yɛ wɔhewɔ. Kɛ nakai afɔleshaa lɛ bɛ mli lɛ, wekukpaa ni ka wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ, wɔyiwalaheremɔ lɛ diɛŋtsɛ​—ni wɔtsiii Yesu Maŋtsɛyeli lɛ kɛ osɔfoi kɛ maŋtsɛmɛi 144,000 ni aŋɔ amɛ kɛjɛ shikpɔŋ nɔ lɛ ata po lɛ​—nyɛŋ aba mli. Mɛɛ Nyɔŋmɔ ejurɔfeemɔ ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ kpojiemɔ kpɔmɔ nɔ lɛ ji nɛkɛ!

Nyɔŋmɔ Ejurɔfeemɔ lɛ Ŋmɛnɛ

16, 17. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Hoshea 3:5 ba mli (a) yɛ 537 D.Ŋ.B.? (b) yɛ 1919 Ŋ.B.?

16 Yɛ be mli ni ekwɛɔ “naagbee gbii” lɛ agbɛ lɛ, bɔfo Paulo bɔ kɔkɔ akɛ: “Gbɔmɛi aaatsɔmɔ . . . mɛi ni sumɔɔɔ ejurɔfeemɔ.” (2 Timoteo 3:​1-3, NW) Gbɔmɛi ahiɛ esɔŋ ejurɔfeemɔ kɛkɛ po ni ajieɔ lɛ kpo, tamɔ nikee kɛ sanegbaa. Belɛ kwɛ bɔ ni gbalɛ ni haa mɔ tsui nyaa ni yɔɔ Hoshea 3:5 lɛ woɔ mɔ hewalɛ ehaa: “Kɛ fee sɛɛ lɛ Israelbii lɛ aaaku amɛsɛɛ, ni amɛaabatao Yehowa, amɛnyɔŋmɔ lɛ, kɛ amɛmaŋtsɛ David lɛ; ni amɛkɛ hekpokpomɔ aaaba Yehowa kɛ enɔkpakpafeemɔ [ejurɔfeemɔ] lɛ ŋɔɔ yɛ naagbee gbii lɛ amli.”

17 Nɛkɛ gbalɛ nɛɛ ba mli klɛŋklɛŋ kwraa yɛ 537 D.Ŋ.B. beni Yudafoi lɛ ku amɛsɛɛ kɛjɛ Babilon nomŋɔɔ mli kɛba Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ ekoŋŋ lɛ. Emlibaa yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ je shishi yɛ afi 1919 beni mumɔŋ Israel shwɛɛnii lɛ je kpo kɛjɛ Satan gbɛjianɔtoo lɛ mli ni amɛkɛ hiɛdɔɔ je shishi akɛ amɛaatao Yehowa kɛ enɔkpakpa loo ejurɔ ni efeɔ lɛ sɛɛ gbɛ lɛ. Amɛna akɛ “amɛmaŋtsɛ David” miiye nɔ akɛ Yesu Kristo yɛ ŋwɛi hewalɛ mli kɛjɛ 1914. Amɛkɛ miishɛɛ kpɛlɛ hegbɛ ni amɛna akɛ amɛtswa sanekpakpa nɛɛ he adafi amɛtsɔɔ jeŋmaji fɛɛ yɛ eŋwɛi nɔkwɛmɔ shishi lɛ nɔ. No hewɔ lɛ amɛje shishi akɛ amɛaaha nitsumɔ ni agba afɔ shi yɛ Mateo 24:14 akɛ: “Ni aaashiɛ maŋtsɛyeli [ni ato ama shi] lɛ he sanekpakpa nɛɛ atsɔɔ je nɛŋ fɛɛ, ni akɛye jeŋmaji lɛ fɛɛ odase; ni no dani naagbee lɛ aaaba” lɛ aba mli.

18. Namɛi ebafata mumɔŋ Israel shwɛɛnii lɛ ahe yɛ sanekpakpa lɛ jajemɔ mli?

18 Ŋmɛnɛ, “asafo babaoo” lɛ, ni amɛ hu amɛjieɔ Yehowa nɔ kpakpa loo ejurɔfeemɔ lɛ yi lɛ ebafata shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ ahe. (Kpojiemɔ 7:⁠9) Amrɔ nɛɛ, mɛi fe akpekpei ejwɛ tiɔ nɔ ni ŋwɛibɔfo ni bɔfo Yohane na lɛ yɛ ninaa mli lɛ wie Iɛ mli yɛ be mli ni amɛjajeɔ amɛtsɔɔ jeŋmaji fɛɛ akɛ: “Nyɛshea Nyɔŋmɔ gbeyei ni nyɛkɛ anunyam ahaa lɛ, ejaakɛ ekojomɔ ŋmɛlɛtswaa lɛ eshɛ, ni nyɛjaa Mɔ ni fee ŋwɛi kɛ shikpɔŋ kɛ ŋshɔ kɛ nu bui ni baa lɛ.”​—Kpojiemɔ 14:⁠7.

19. Tsii Nyɔŋmɔ ejurɔfeemɔ lɛ he odaseyelii wuji fe fɛɛ lɛ ateŋ ekome ta.

19 Nyɔŋmɔ ejurɔfeemɔ lɛ he odaseyelii wuji lɛ ateŋ ekome ji akɛ eŋmɛɔ wɔ gbɛ koni wɔfee enanemɛi nitsulɔi yɛ naagbee nitsumɔ nɛɛ mli. Mɛɛ hegbɛ po enɛ ji nɛkɛ, akɛ aaatuu “miishɛɛ Nyɔŋmɔ lɛ anunyam sanekpakpa lɛ” awo wɔdɛŋ! (1 Timoteo 1:​11, NW) Yɛ enɛ ni wɔshiɛɔ ni wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ hewɔ lɛ, belɛ wɔmiijie nakai Nyɔŋmɔ mumɔ Iɛ yibii ni ji ejurɔfeemɔ lɛ kpo wɔmiitsɔɔ kɛmiiya shɔŋŋ. Belɛ wɔyɛ su ni Nyɔŋmɔ blema tsulɔ David, ni wie akɛ: “Amɛaawie omlihilɛ [ejurɔ ni efeɔ] lɛ kaimɔ lɛ he, amɛaala ojalɛ lɛ he lala” lɛ yɔɔ lɛ nɔŋŋ eko.​—Lala 145:⁠7.

20. Mɛɛ saji krokomɛi ni kɔɔ ejurɔfeemɔ he abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ enɛ sɛɛ lɛ mli?

20 Shi, ani sanekpakpa lɛ shiɛmɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ ni wɔɔna lɛ pɛ ji gbɛ ni wɔtsɔɔ nɔ wɔjieɔ ejurɔfeemɔ kpo yɛ wɔshihilɛi amli? Dabi kwraa! Awoɔ wɔ hewalɛ ni wɔtsɔmɔ “Nyɔŋmɔ kaselɔi, tamɔ bii ni asumɔɔ.” (Efesobii 5:⁠1) Ajieɔ ejurɔ ni Nyɔŋmɔ feɔ lɛ kpo yɛ gbɛi sɔrɔtoi anɔ. No hewɔ lɛ, esa akɛ ejurɔ ni wɔfeɔ lɛ hu aje kpo yɛ wɔshihilɛ mli nibii sɔrɔtoi babaoo mli. Abaasusu enɛɛmɛi ekomɛi ahe yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Mumɔ lɛ yibii komekomei lɛ ji suɔmɔ, miishɛɛ, toiŋjɔlɛ, tsuishitoo, mlihilɛ, ejurɔfeemɔ, hemɔkɛyeli, mlijɔlɛ, kɛ henɔyeli.

Ani Obaanyɛ Oha Hetoo?

◻ Adebɔɔ nibii jieɔ Nyɔŋmɔ ejurɔfeemɔ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Mɛɛ gbɛjianɔ Yehowa to koni ekɛ adesai ni tsakeɔ amɛtsui lɛ ahe eshai ake amɛ?

◻ Yɛ Hoshea 3:5 mlibaa mli Iɛ, mɛɛ be mli shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu Iɛ ba Yehowa kɛ ejurɔ ni efeɔ Iɛ he ni mɛni jɛ enɛ mli ba?

◻ Mɛni ji Nyɔŋmɔ ejurɔfeemɔ Iɛ he odaseyelii wuji Iɛ ateŋ ekome ŋmɛnɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Adebɔɔ nibii yeɔ Nyɔŋmɔ ejurɔfeemɔ babaoo Iɛ he odase

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Gbɛ ni aŋmɛ wɔ koni wɔna shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ lɛ ji Nyɔŋmɔ ejurɔfeemɔ lɛ he odaseyeli ni ekaaa

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje