Henɔyeli—Mɛni Hewɔ Ehe Hiaa Waa Nakai Lɛ?
“Belɛ enɛ nɔŋŋ hu lɛ, nyɛkɛ mɔdɛŋbɔɔ fɛɛ afataa he, ni nyɛtsɔɔa nuufeemɔ yɛ nyɛhemɔkɛyeli lɛ mli; shi nuufeemɔ lɛ mli hu, nyɛtsɔɔa nilee; ni nilee lɛ mli hu lɛ, henɔyeli.”—2 PETRO 1:5, 6, New World Translation.
1. Mɛɛ gbɔmɔtsoŋ henɔyeli ko ni yɔɔ naakpɛɛ ajie lɛ kpo yɛ afii ohai 19 lɛ mli?
ŊWANEJEE ko bɛ he akɛ, Charles Blondin ji mɔ ni jie gbɔmɔtsoŋ henɔyeli ni yɔɔ naakpɛɛ fe fɛɛ lɛ ateŋ eko kpo yɛ afii ohai 19 lɛ naagbee fa Iɛ mli. Bɔ ni amaniɛbɔɔ ko tsɔɔ lɛ, enyiɛ kpaa bibioo ni aŋmɔ ni ekɛlɛ shɛɔ ninetalɔi 1,100 ni ekɛ nu ni hoɔ yɛ shishigbɛ lɛ jɛkɛmɔ ji ninetalɔi 160 nɔ kɛfo Niagara Faa lɛ yɛ eshikpelekemɔ he lɛ shii abɔ, klɛŋklɛŋ lɛ yɛ 1859. Yɛ no sɛɛ lɛ, efeɔ nakai be fɛɛ be kɛ emɔdɛŋbɔɔ loo nyɛmɔ kroko: beni akɛ duku efi ehiɛ, beni eho kotoku mli, beni etsiɔ shwiili kɛtsɔɔ nɔ, beni ehiɛ tsei, kɛ beni ekpɛ nuu ko yɛ esɛɛ. Yɛ ekroko mli lɛ, ekɛ tso tu adaŋkwa yɛ nɔ yɛ kpaa ni aŋmɔ ni ekɛ shikpɔŋ jɛkɛmɔ feɔ ninetalɔi 170 nɔ. Bɔni afee ni aŋmɛ pɛpɛɛpɛ nɛkɛ lɛ biɔ gbɔmɔtsoŋ henɔyeli babaoo diɛŋtsɛ. Nɔ ni akɛwo Blondin nyɔmɔ yɛ epiŋmɔ nɛɛ hewɔ ji gbɛihemɔ kɛ ninamɔ.
2. Mɛɛ nitsumɔi krokomɛi yɔɔ ni biɔ henɔyeli yɛ gbɔmɔtsoŋ?
2 Yɛ be mli ni mɛi fioo ko pɛ baanyɛ afee nii ni tamɔ nɛkɛ lɛ, bɔ ni gbɔmɔtsoŋ henɔyeli yɛ kpɔiaŋgbɔlemɔ mli lɛ he hiaa mɛi ni kɛ kpɔiaŋgbɔlemɔ kɛ akaŋshii efee amɛnitsumɔ lɛ jeɔ kpo faŋŋ kɛhaa wɔ fɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ be mli ni lalatsɛ ko tsɔɔ bɔ ni saŋkutswalɔ ni he gbɛi, Vladimir Horowitz, ni egbo lɛ he esa waa ha lɛ mli lɛ, ekɛɛ: “Kɛha mi lɛ, nɔ ni feɔ mi naakpɛɛ ji bɔ ni enyɛɔ eyeɔ ehe nɔ kwraa lɛ . . ., aakudɔ hewalɛ henumɔ ni anyɛŋ ahe aye kɛmiitsu nii.” Amaniɛbɔɔ kroko ni kɔɔ Horowitz he lɛ wie “afii nyɔŋmai kpaanyɔ ni akɛ waobii miitsu nii yɛ oyaiyeli ni anyɛɔ akudɔɔ amɛ yɛ emuuyeli mli” he.
3. (a) Mɛɛ henɔyeli nɛkɛ biɔ babaoo kɛjɛɔ mɔ ko dɛŋ, ni te atsɔɔ mli aha tɛŋŋ? (b) Mɛni ji Hela wiemɔ “henɔyeli” ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ shishi?
3 Ebiɔ hiɛmiamɔ loo mɔdɛŋbɔɔ babaoo dani anyɛ ana hesaa ni tamɔ nɛkɛ. Shi, nɔ ni he hiaa titri ni kaa mɔ waa fe enɛ ji henɔyeli. Atsɔɔ mli akɛ eji “mɔ diɛŋtsɛ kanyamɔi, henumɔi, loo akɔnɔi anaa ni atsiɔ.” Atsɔɔ wiemɔ, “henɔyeli” ni yɔɔ 2 Petro 1:6 (NW) lɛ shishi yɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli yɛ hei krokomɛi akɛ “mɔ ni yeɔ ekɔnɔi kɛ etsinebaanii, titri lɛ ebɔlɛnamɔ mli akɔnɔi anɔ lɛ jeŋba.” Atsɛɔ aŋkroaŋkro henɔyeli po akɛ “adesai amɔdɛŋbɔɔ naagbee ni yeɔ emuu.”
Nɔ Hewɔ ni Henɔyeli He Hiaa Waa Nakai
4. Mɛɛ yibii gbohii henɔyeli ni bɛ lɛ ewo?
4 Kwɛ yibii ni akpaa, yɛ henɔyeli ni bɛ hewɔ! Haomɔi ni yɔɔ je lɛŋ ŋmɛnɛ lɛ pii jɛ henɔyeli ni bɛ hewɔ. Lɛlɛŋ, “naagbee gbii” lɛ amli wɔyɔɔ lɛ, beni ‘jaramɔ bei ni mli wa aaaba lɛ.’ Gbɔmɛi “nyɛɛ amɛkɔnɔ nɔ [amɛhenɔ] amɛye” ni yɛ be babaoo mli lɛ yɛ hiɛjoomɔ hewɔ, ni ekome ji akɛ amɛtsɔmɔ “mɛi ni sumɔɔ shwɛmɔ kɛ ŋɔɔmɔ fe Nyɔŋmɔ.” (2 Timoteo 3:1-5) Aha anɔkwa sane ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli nɛɛ mli efee faŋŋ kɛha wɔ kɛtsɔ aŋkroaŋkroi fe 40,000 ni tɔ̃ ni ashwie amɛ kɛjɛ Kristofoi asafoi lɛ amli ákɛ akɛ amɛ ebɔɔɔ dɔŋŋ yɛ sɔɔmɔ afi ni ho lɛ mli lɛ nɔ, titri lɛ yɛ jeŋba gbonyo ni ehiii kwraa hewɔ. Mɛi ni abaanyɛ akɛ amɛ afata mɛnɛɛmɛi ahe ji babaoo ni aka amɛhiɛ, titri lɛ yɛ bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara akɛni amɛ fɛɛ amɛkɛ henɔyeli tsuuu nii lɛ hewɔ. Nɔ ni sa hesusumɔ loo eji hiɛdɔɔ sane hu ji onukpai ni amɛtsɛ waa ni laaje amɛsɔɔmɔ hegbɛi akɛ nɔkwɛlɔi yɛ nakai yiŋtoo lɛ nɔŋŋ hewɔ lɛ.
5. Abaanyɛ afee bɔ ni henɔyeli he hiaa ha lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
5 Abaanyɛ akɛ bɔ ni henɔyeli he hiaa ha lɛ ato lɔle he. Eyɛ naji loo shwiilii ejwɛ ni haa enyɛɔ enyiɛɔ, tsɔne ni yɔɔ mli lɛ yɛ hewalɛ waa ni ebaanyɛ eha nakai shwiilii lɛ abɔle amɛhe oyayaayai, kɛ breki ni baaha amɛwa. Shi oshara baanyɛ aba ja mɔ ko ta draiva lɛ sɛi lɛ mli ni baanyɛ atsɔɔ he ni esa akɛ nakai shwiilii lɛ atsɔ, bɔ ni esa akɛ amɛbɔle amɛhe oyayaayai amɛha, beni esa akɛ amɛwa, kɛtsɔ kudɔɔ shwiili lɛ, la ni ma nɔ lɛ kɛ breki lɛ nɔ.
6. (a) Mɛɛ taomɔ nii ni kɔɔ suɔmɔ he abaanyɛ akɛto henɔyeli he? (b) Mɛɛ ŋaawoo esa akɛ wɔha ahi jwɛŋmɔ mli?
6 Ebaawa akɛ bɔ ni henɔyeli he hiaa ha lɛ aaafee nɔ ni ama nɔ mi tsɔ. Abaanyɛ awie nɔ ni Paulo wie yɛ 1 Korintobii 13:1-3 akɛ suɔmɔ he hiaa lɛ hu he nakai nɔŋŋ yɛ henɔyeli he. Kɛ wɔkɛ henɔyeli tsuuu nii lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni wɔnaa tse akɛ maŋshiɛlɔi ha, bɔ fɛɛ bɔ ni nilee kɛ hemɔkɛyeli ni wɔna kɛtsɔ nikasemɔi sui kpakpa anɔ lɛ ji ha, bɔ fɛɛ bɔ ni wɔnitsumɔi kpakpai lɛ ahe baa sɛɛnamɔ kɛhaa mɛi krokomɛi ha lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, enɛɛmɛi fɛɛ baafee efolo. Esa akɛ wɔha Paulo wiemɔi lɛ ahi wɔjwɛŋmɔ mli: “Ani nyɛleee akɛ mɛi ni daa foi lɛ, amɛ fɛɛ amɛdaa moŋ, shi mɔ kome kɛkɛ naa emli juromɔnɔ lɛ? Nyɛdaa foi lɛ nakai koni nyɛnine ashɛ nɔ. Shi mɔ fɛɛ mɔ hu ni shiɔ akaŋ kɛ nɔmɔ lɛ, ehiɛ kaa shi [eyeɔ ehe nɔ] yɛ nibii fɛɛ mli.” (1 Korintobii 9:24, 25) Nɔ ni yeɔ ebuaa wɔ koni wɔna henɔyeli yɛ nibii fɛɛ mli ji Paulo kɔkɔbɔɔ ni yɔɔ 1 Korintobii 10:12 lɛ: “Mɔ ni susuɔ akɛ edamɔ shi lɛ akwɛ ehe ni ahi koni ekagbee shi.”
Kɔkɔbɔɔ He Nɔkwɛmɔ Nii
7. (a) Henɔyeli ni anaaa lɛ kɛ adesa weku lɛ yi eshigbeemɔ gbɛ lɛ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ mra be mli henɔyeli ni bɛ he nɔkwɛmɔ nii krokomɛi Ŋmalɛi lɛ kɛhaa wɔ?
7 Akɛni Adam ŋmɛ gbɛ ni ehenumɔi na enifeemɔi anɔ hewalɛ moŋ fe ejwɛŋmɔ hewɔ lɛ, enyɛɛɛ ekɛ henɔyeli atsu nii. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ “esha . . . ba je lɛŋ, ni gbele tsɔ esha nɔ kɛba.” (Romabii 5:12) Klɛŋklɛŋ gbɔmɔgbee lɛ hu jɛ henɔyeli ni bɛ, ejaakɛ Yehowa Nyɔŋmɔ etsɔ hiɛ ebɔ Kain kɔkɔ akɛ: ‘Mɛni hewɔ omli efu nɛkɛ ni mɛni hewɔ ohiɛ etsake nɛkɛ? Esha bu shinaa lɛ naa, ni obaasumɔ ni oye nɔ kunim?’ Akɛni Kain yeee esha nɔ kunim hewɔ lɛ, egbe enyɛmi Habel. (1 Mose 4:6-12) Lot ŋa hu ejieee henɔyeli kpo. Enyɛɛɛ eye kaa akɛ ekakwɛ esɛɛ lɛ nɔ kunim. Henɔyeli ni ebɛ lɛ ha elaaje mɛni? Ewala diɛŋtsɛ!—1 Mose 19:17, 26.
8. Mɛɛ blema gbɔmɛi etɛ ko aniiashikpamɔ kɛ kɔkɔbɔɔ haa yɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔna henɔyeli?
8 Yakob kromɔbi, Ruben, laaje efɔmɔ gbɛnaa yɛ henɔyeli ni ebɛ hewɔ. Ebule etsɛ saatso kɛtsɔ bɔlɛ ni ekɛ Yakob hemɛi lɛ ekome na lɛ nɔ. (1 Mose 35:22; 49:3, 4; 1 Kronika 5:1) Akɛni Mose mli fu yɛ bɔ ni Israelbii lɛ ka lɛ ni amɛwie huhuuhu, amɛgbigbili amɛmli amɛwo lɛ ni amɛtse atua amɛshi lɛ hewɔ lɛ, aŋmɛɛɛ lɛ Shiwoo Shikpɔŋ ni eshweɔ babaoo akɛ eeebote mli lɛ he gbɛ. (4 Mose 20:1-13; 5 Mose 32:50-52) Maŋtsɛ David anɔkwafo lɛ po, ‘Nyɔŋmɔ tsuinaa gbɔmɔ lɛ’ bote haomɔ mli vii yɛ henɔyeli ni be ko lɛ eyanaaa hewɔ. (1 Samuel 13:14; 2 Samuel 12:7-14) Nɔkwɛmɔ nii nɛɛ fɛɛ kɛ kɔkɔbɔɔ ni sa jogbaŋŋ ni he hiaa wɔ koni wɔkɛ henɔyeli atsu nii lɛ haa wɔ.
Nɔ ni Ehe Hiaa ni Wɔye Nɔ
9. Mɛɛ ŋmalɛi maa bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔɔye wɔsusumɔi kɛ henumɔi anɔ lɛ nɔ mi?
9 Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, henɔyeli kɔɔ wɔ susumɔi kɛ henumɔi ahe. Afɔɔ enɛɛmɛi atsɛmɔ yɛ Ŋmalɛi lɛ amli kɛ okadi wiemɔi akɛ “tsui” kɛ “sabai.” Nɔ ni wɔhaa wɔjwɛŋmɔi hiɔ nɔ lɛ yeɔ ebuaa wɔ loo etsiɔ wɔ gbɛ yɛ mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ ni wɔsa Yehowa hiɛ lɛ mli. Kɛ wɔɔnyɛ wɔbo Ŋmalɛ mli ŋaawoo ni anaa yɛ Filipibii 4:8, akɛ wɔsusu nibii ni ji anɔkwa, ni he tse, ni yɔɔ jeŋba kpakpa lɛ toi lɛ, belɛ henɔyeli he miihia. Lalatsɛ David wie wiemɔi ni tamɔ nakai nɔŋŋ yɛ sɔlemɔ mli, akɛ: “Ha . . . mitsui mli jwɛŋmɔi asa ohiɛ, Yehowa, mi-Tɛsaa kɛ mi-Kpɔlɔ.” (Lala 19:15) Kita ni ji nyɔŋma—akɛ ohiɛ akakɔ onaanyo nɔ ko nɔ lɛ—biɔ ni mɔ aye esusumɔi anɔ. (2 Mose 20:17) Yesu ma bɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ wɔsusumɔi kɛ henumɔi ni wɔɔye nɔ lɛ nɔ mi beni ekɛɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni kwɛɔ yoo ni ehe feɔ lɛ akɔnɔ lɛ, ekɛ lɛ efite gbala momo yɛ etsui mli.”—Mateo 5:28.
10. Mɛɛ Biblia mli ŋmalɛi maa bɔ ni ehe hiaa ni wɔye wɔwiemɔ loo lilɛi nɔ lɛ nɔ mi?
10 Henɔyeli hu kɔɔ wɔwiemɔi ahe. Ŋmalɛi ni woɔ wɔ ŋaa koni wɔye wɔlilɛii anɔ lɛ fa babaoo diɛŋtsɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ: “Shi [anɔkwa] Nyɔŋmɔ lɛ, ŋwɛi eyɔɔ, ni bo lɛ oyɛ shikpɔŋ lɛ nɔ; no hewɔ lɛ kaaha owiemɔi miifa.” (Jajelɔ 5:1) “Wiemɔ babaoo yɔɔ nɛɛ; nɔtɔmɔ kpaaa yɛ mli; shi mɔ ni mɔɔ enaabu mli lɛ, nilelɔ ni.” (Abɛi 10:19) “Wiemɔ sha ko wiemɔ sha ko akaje nyɛnaa kwraa, shi moŋ wiemɔ ni hi ni ehia, koni eha mɔ nane amɔ shi . . . Nyɛhaa mlifu kɛ bolɔmɔ . . . fɛɛ sɛɛ afoa yɛ nyɛteŋ, kɛ efɔŋ fɛɛ efɔŋ.” Ni Paulo tee nɔ ekɛ ŋaawoo ha akɛ wɔshɛrɛ yakayaka wiemɔ kɛ fɛoyeli hu ni esaaa lɛ wɔshwie—Efesobii 4:29, 31; 5:3, 4.
11. Yakobo tsuɔ naagba ni kɔɔ lilɛi lɛ ni aaaye nɔ lɛ he nii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
11 Yakobo, ni ji Yesu nyɛmi lɛ wie eshi naabu ni awooo lɛ manyoflɛ, ni etsɔɔ bɔ ni ewa ha akɛ aaaye lilɛi lɛ nɔ. Ewie akɛ: “Nakai nɔŋŋ hu lilɛi hu, henɔ bibioo ni, ni eshwaa nii wuji. Naa, la bibioo hu, nyɛkwɛa koo bɔ sɔŋŋ ni eshaa! Ni lilɛi lɛ hu la ni. Wɔhenii lɛ ateŋ lɛ, lilɛi ji nishaianii ajeŋ ni buleɔ gbɔmɔtso muu lɛ fɛɛ, ni emaa fɔmɔŋ kokrolonto lɛ naa la, ni Gehena ajɛɔ ashɛreɔ la lɛ. Ejaakɛ kooloi kɛ loofɔji kɛ nii ni wamɔɔ kɛ nii ni yɔɔ ŋshɔ mli lɛ asu fɛɛ su lɛ, ajɔɔ he, ni gbɔmɛi kɛ amɛsu ejɔɔ amɛhe; shi lilɛi lɛ, gbɔmɔ ko gbɔmɔ ko nyɛɛɛ ehe ajɔɔ; nɔfɔŋ ni eflegeje ni eyi obɔ kɛ ebɔɔ ni gbeɔ mɔ ni. No nɔŋŋ wɔkɛjɔɔ Nuŋtsɔ [Yehowa) kɛ Tsɛ lɛ, ni no nɔŋŋ hu wɔkɛlomɔɔ gbɔmɛi ni abɔ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ lɛ. Daa kome lɛ nɔŋŋ mli jɔɔmɔ kɛ loomɔ jɛɔ. Minyɛmimɛi, enɛɛmɛi nɛɛ, esaaa akɛ ebaa lɛ nɛkɛ.”—Yakobo 3:5-10.
12, 13. Mɛɛ ŋmalɛi komɛi yɔɔ ni tsɔɔ bɔ ni ehe hiaa ni wɔye wɔnifeemɔi kɛ jeŋba nɔ?
12 Shi henɔyeli hu kɔɔ wɔ nifeemɔi ahe. He ko ni henɔyeli babaoo he hiaa yɛ ji wekukpaa ni ka wɔkɛ hii loo yei ateŋ. Awoɔ Kristofoi akita akɛ: “Nyɛjoa bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara naa foi.” (1 Korintobii 6:18, New International Version) Awoɔ wumɛi aŋaa ni amɛha amɛ bɔlɛnamɔ he miishɛɛnamɔ lɛ akɔ amɛŋamɛi pɛ he, amɛŋaawoo lɛ fa ko kɛɔ akɛ: “Nuu bo diɛŋtsɛ onu bu mli nu, kɛ nu ni jɛɔ bo diɛŋtsɛ obu mli baa lɛ.” (Abɛi 5:15-20) Akɛɔ wɔ yɛ faŋŋ mli akɛ, “ajwamaŋbɔlɔi kɛ gbalaŋkulɔi lɛ, Nyɔŋmɔ baakojo amɛ.” (Hebribii 13:4) Henɔyeli he miihia mɛi ni baatao nikeenii ni ji oshijayeli lɛ titri.—Mateo 19:11, 12; 1 Korintobii 7:37.
13 Yesu mua sane muu lɛ fɛɛ ni kɔɔ wɔnifeemɔi yɛ mɛi krokomɛi ahe lɛ naa beni ekɛ nɔ ni atsɛɔ lɛ akɛ “Mla Kpakpa” lɛ ha lɛ, akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ni nyɛtaoɔ akɛ mɛi aŋɔfee nyɛ lɛ, nyɛ hu nyɛfea amɛ nakai nɔŋŋ; yɛ anɔkwale mli lɛ, enɛ ji nɔ ni Mla lɛ kɛ Gbalɔi lɛ tsɔɔ.” (Mateo 7:12, NW) Lɛlɛŋ, henɔyeli kɛ nitsumɔ ji nɔ ni haŋ wɔ pɛsɛmkunya sui loo nɔnyɛɛ ni jɛ sɛɛ gbɛ loo kaai lɛ aha wɔkɛ mɛi krokomɛi aye yɛ gbɛ ni yɔɔ sɔrɔto fe bɔ ni wɔɔsumɔ ni amɛkɛ wɔ aye yɛ nɔ lɛ.
14. Mɛɛ ŋaawoo Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛhaa yɛ niyenii kɛ dãa he?
14 Agbɛnɛ henɔyeli yɛ niyenii kɛ daa he sane lɛ hu yɛ. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ nilee woɔ wɔ ŋaa akɛ: “Kaaŋɔ ohe ofutu daatɔlɔi kɛ mɛi ni feɔ loo he fu lɛ.” (Abɛi 23:20) Yesu bɔ kɔkɔ yɛ wɔgbii nɛɛ ahe titri, akɛ: “Shi nyɛhiɛ ahia nyɛhe nɔ, koni fufeemɔ kɛ daatɔɔ kɛ daaŋ-ŋmaa he haomɔi akahe nyɛtsuii, ni nakai gbi lɛ miibati nyɛ shi trukaa.” (Luka 21:34, 35) Hɛɛ, henɔyeli kɔɔ wɔsusumɔi kɛ wɔhenumɔi ahe, kɛ agbɛnɛ wɔwiemɔi kɛ wɔnifeemɔi ahe.
Nɔ Hewɔ ni Henɔyeli Ji Kaa Ko Lɛ
15. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ akɛ Satan yɛ diɛŋtsɛ ni lɛ eteɔ shi ewoɔ henɔyeli ni Kristofoi kɛaatsu nii lɛ?
15 Henɔyeli baaa yɛ gbɛ ni yɔɔ mlɛo nɔ, ejaakɛ taakɛ Kristofoi fɛɛ le lɛ, wɔyɛ hewalɛi etɛ ni mli wa waa ni amɛte shi amɛwo henɔyeli ni wɔkɛaatsu nii lɛ. Kɛ wɔɔje shishi lɛ, Satan kɛ edaimonioi lɛ yɛ. Ŋmalɛi lɛ haaa wɔyiŋ afee wɔ kɔshikɔshi yɛ shihilɛ mli ni amɛyɔɔ diɛŋtsɛ lɛ he. No hewɔ lɛ wɔkaneɔ akɛ “ni Satan bote [Yuda] emli” dani eshi jɛmɛ etee koni eyatsɔɔ Yesu sɛɛgbɛ lɛ. (Yohane 13:27) Bɔfo Petro bi Anania akɛ: “Mɛɛba Satan yi otsuiŋ obɔ, ni omale otsɔɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ?” (Bɔfoi lɛ Asaji 5:3) Nɔ ni sa jogbaŋŋ lɛ, Petro bɔ kɔkɔ hu akɛ: “Nyɛhiɛ akaa shi, nyɛsaraa; ejaakɛ nyɛ henyɛlɔ Abonsam lɛ nyiɛ tamɔ jata ni huuɔ eetao mɔ ni eeemi.”—1 Petro 5:8.
16. Mɛni hewɔ esa akɛ Kristofoi ajie henɔyeli kpo yɛ je nɛɛ he lɛ?
16 Esa akɛ Kristofoi kɛ je nɛɛ ni ka “mɔfɔŋ” Satan Abonsam “lɛ hewalɛ mli” lɛ hu akpe, yɛ mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ koni amɛjie henɔyeli kpo lɛ mli. Bɔfo Yohane ŋma yɛ enɛ he akɛ: “Nyɛkasumɔa je lɛ, aloo nibii hu ni yɔɔ je lɛŋ. Kɛji mɔ ko miisumɔ je lɛ, belɛ Tsɛ lɛ suɔmɔ lɛ bɛ emli. Ejaakɛ nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ je lɛŋ lɛ, heloo lɛ sɛɛdii nii lɛ kɛ hiŋmɛii lɛ asɛɛdii nii lɛ kɛ shihilɛ lɛ mli hewoo lɛ, ejɛɛɛ Tsɛ lɛ mli, shi moŋ je lɛ mli ejɛ; ni je lɛ hoɔ eyaa kɛ emli sɛɛdii nii lɛ; shi mɔ ni feɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ.” Kɛ wɔkɛ henɔyeli tsuuu nii ni wɔɔte shi wɔwo su ni aaaha wɔsumɔ je lɛ waa lɛ, belɛ wɔbaaŋmɛɛ wɔhe wɔha hewalɛ ni enaa yɛ mɛi anɔ lɛ, taakɛ eba be ko Paulo naanyo nitsulɔ Dema nɔ lɛ.—1 Yohane 2:15-17; 5:19; 2 Timoteo 4:10.
17. Mɛɛ naagba ni kɔɔ henɔyeli he akɛfɔ wɔ?
17 Akɛ Kristofoi lɛ, kɛji akɛ wɔɔnyɛ wɔkpee wɔ diɛŋtsɛ wɔheloo mli gbɔjɔmɔi kɛ fatɔɔi lɛ anaa yɛ omanyeyeli mli lɛ, belɛ henɔyeli he miihia wɔ hu. Wɔnyɛŋ wɔjo anɔkwale ni eji akɛ “gbɔmɔ tsuiŋ jwɛŋmɔ lɛ efɔŋ eji kɛjɛ egbekɛbiiashi” lɛ naa foi. (1 Mose 8:21) Taakɛ Maŋtsɛ David ji lɛ, ‘tɔmɔ mli afɔ wɔ kɛ fɔmɔ piŋmɔi, ni esha mli wɔnyɛmɛi ŋɔ wɔ hɔ yɛ.’ (Lala 51:7) Fufɔoo ni afɔ lɛ ehee lɛ leee nɔ ko yɛ henɔyeli he. Kɛ eetao nɔ ko lɛ, eyaa nɔ efoɔ kɛyashiɔ be mli ni enine shɛɔ nɔ. Amaniɛbɔɔ ko ni kɔɔ gbekɛbii atsɔsemɔ he lɛ tsɔɔ akɛ: ‘Gbekɛbii susuɔ nii ahe yɛ gbɛ ni yɔɔ sɔrɔto kwraa yɛ onukpai anɔ he lɛ nɔ. Gbekɛbii feɔ pɛsɛmkunya, ni yɛ be babaoo mli lɛ amɛkpɛlɛɛɛ yiŋtsɔmɔ ni shishinumɔ yɔɔ mli lɛ po nɔ ejaakɛ amɛnyɛɛɛ “amɛkɛ amɛhe awo shihilɛ ni mɔ kroko yɔɔ mli lɛ mli.’” Lɛlɛŋ, “buulufeemɔ kpɛtɛ gbekɛ tsui he.” Shi kɛ akɛ “tsɔsemɔ tso” lɛ tsu nii lɛ, ekaseɔ fiofio akɛ mlai yɛ ni esa akɛ ebo toi ni akɛ esa akɛ aku pɛsɛmkunya naa.—Abɛi 22:15.
18. (a) Taakɛ Yesu tsɔɔ lɛ, mɛɛ sui yɔɔ okadi tsui lɛ mli? (b) Mɛɛ Paulo wiemɔi tsɔɔ akɛ ele henɔyeli ni aaajie kpo atsɔɔ lɛ he naagba lɛ jogbaŋŋ?
18 Hɛɛ, wɔ pɛsɛmkunya sui ni akɛfɔ wɔ lɛ batsɔɔ kaa kɛhaa wɔ kɛ eba akɛ esa akɛ wɔjie henɔyeli kpo wɔtsɔɔ lɛ. Nakai sui lɛ hɔlɔ okadi tsui ni Yesu wie he nɛkɛ lɛ mli: “Ejaakɛ tsui mli ni susumɔi fɔji, gbɔmɔgbee, gbalafitemɔi, ajwamaŋbɔɔi, juui, amale odaseyelii kɛ musubɔɔi jɛɔ.” (Mateo 15:19) No hewɔ ni Paulo ŋma akɛ: “Ejaakɛ ekpakpa ni misumɔɔ lɛ, mifeee; shi efɔŋ ni misumɔɔɔ lɛ, no moŋ mifeɔ. Shi kɛ nɔ ni misumɔɔɔ lɛ kɛ̃ mifeɔ lɛ, belɛ jeee mi mitsuɔ no dɔŋŋ, shi moŋ esha ni yɔɔ mimli lɛ tsuɔ.” (Romabii 7:19, 20) Shi enɛ jeee ta ni awuɔ ni anyɛŋ aye kunim yɛ mli, ejaakɛ Paulo ŋma hu akɛ: “Shi moŋ, migbalaa mi diɛŋtsɛ migbɔmɔtso lɛ mai ni miyeɔ lɛ nyɔŋ, koni mi ni mishiɛɔ mitsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ, mi diɛŋtsɛ lɛ, akashɛ mi afɔ.” Egbɔmɔtso lɛ ma gbalamɔ biɔ henɔyeli kɛ nitsumɔ.—1 Korintobii 9:27.
19. Mɛni hewɔ Paulo baanyɛ akɛɛ akɛ eyiɔ egbɔmɔtso lɛ mai lɛ?
19 Ojogbaŋŋ ni Paulo nyɛ ekɛɛ akɛ egbalaa lɛ diɛŋtsɛ egbɔmɔtso lɛ mai lɛ, ejaakɛ gbɔmɔtsoŋ nibii pii fata henɔyeli ni akɛtsuɔ nii lɛ he, tamɔ la ni haa tsui lɛ tswaa kplakpla, faji amli helai, wɔɔ ni anaaa, yitsogbamɔi, musuŋtsii, kɛ nibii krokomɛi. Wɔbaasusu sui kpakpai kɛ nibii ni baaye abua wɔ ni wɔkɛ henɔyeli atsu nii lɛ ahe yɛ nikasemɔ ni nyiɛ enɛ sɛɛ lɛ mli.
Ani Okaiɔ?
◻ Mɛni hewɔ henɔyeli he hiaa lɛ?
◻ Mɛɛ nɔkwɛmɔ nii komɛi yɔɔ ni kɔɔ mɛi ni laaje nii yɛ henɔyeli ni amɛbɛ hewɔ lɛ ahe?
◻ Mɛɛ hei nɛkɛ henɔyeli he hiaa yɛ?
◻ Mɛɛ henyɛlɔi etɛ yɔɔ ni haa ewaa kɛhaa wɔ akɛ wɔɔjie henɔyeli kpo wɔtsɔɔ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]
Ehe miihia ni Kristofoi kɛ henɔyeli atsu nii yɛ niyenii kɛ daa he
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 11]
Henɔyeli baaye abua wɔ ni wɔtsi wɔhe kɛjɛ oshekuyeli ni yeɔ awui Iɛ he
[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 8 lɛ Jɛ]
Historical Pictures Service