Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w92 10/1 bf. 9-14
  • “Wɔna Mesia Lɛ”!

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • “Wɔna Mesia Lɛ”!
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Yesu Wekukpaa
  • Mesia lɛ he Gbalɔi
  • Agba Be ni Ebaashɛ Shi lɛ Afɔ Shi
  • Ajɛ Ŋwɛi Atsɔɔ Mɔ ni Eji
  • Mɛni Hewɔ Yudafoi lɛ Ekpɛlɛɛɛ Yesu nɔ Lɛ?
  • Nɔ Hewɔ ni Esa akɛ Mesia lɛ Agbo
  • “Wɔna Mesia Lɛ”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2006
  • Mesia Lɛ Nɔ Nyɔŋmɔ Baatsɔ Ahere Wɔyiwala!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2009
  • Yesu Kristo—Samfee ni Akɛgbeleɔ Nyɔŋmɔ he Nilee Naa
    Nilee Ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli
  • Amɛmɛ Mesia Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2011
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
w92 10/1 bf. 9-14

“Wɔna Mesia Lɛ”!

“[Andrea] yana lɛ diɛŋtsɛ enyɛmi Simon tsutsu, ni ekɛɛ lɛ akɛ: ‘Wɔna Mesia (ashishi ji Kristo, loo mɔ ni afɔ lɛ mu) lɛ.’”​—YOHANE 1:⁠41.

1. Mɛni Yohane Baptisilɔ lɛ ye he odase yɛ Yesu ni jɛ Nazaret lɛ he, ni te Andrea mu sane naa yɛ ehe eha tɛŋŋ?

ANDREA je gbɛ ekwɛ nuu Yudanyo ni atsɛɔ lɛ Yesu ni jɛ Nazaret lɛ jogbaŋŋ. Eshidaamɔ etsɔɔɔ mɔ ko ni je maŋtsɛ, loo nilelɔ, loo rabi ko. Ehesaamɔ tamɔɔɔ odehe nɔ, ejeko waŋ, ni edɛŋ bɛ bɔdɔɔ ni ehewolɔ nɔ bɛ totro hu. Obalanyo ji Yesu​—eye aaafee afii 30​—kɛ edɛŋ ni esa kɛ ehewolo nɔ ni edĩ fioo tamɔ nitsulɔ ni tsuɔ nii dɛŋdɛŋ hewolo nɔ pɛpɛɛpɛ. No hewɔ lɛ ekolɛ Andrea hiɛ efeee lɛ yaa beni ena ele akɛ kapintɛfonyo ji lɛ lɛ. Shi yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yohane Baptisilɔ lɛ wie nuu nɛɛ he akɛ: “Naa, Nyɔŋmɔ Toobi lɛ!” Gbi ni tsɔ hiɛ lɛ, Yohane wie nɔ ko ni yɔɔ naakpɛɛ po fe enɛ: “Nyɔŋmɔ Bi lɛ nɛ.” Ani enɛ aaanyɛ afee anɔkwale? Andrea ye be saŋŋ ni ekɛbo Yesu toi nakai gbi lɛ. Wɔleee nɔ ni Yesu kɛɛ; wɔle akɛ ewiemɔi lɛ tsake Andrea shihilɛ kwraa. Ekɛ oyaiyeli tee eyatao enyɛmi nuu, Simon, ni ekɛ miishɛɛ kɛɛ lɛ akɛ, “Wɔna Mesia lɛ”!​—Yohane 1:​34-41.

2. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔsusu odaseyeli akɛ ani Yesu ji Mesia ni awo shi yɛ ehe lo lɛ he lɛ?

2 Andrea kɛ Simon (ni Yesu saa ewo lɛ gbɛi Petro lɛ) batsɔmɔ Yesu bɔfoi yɛ sɛɛ mli. Beni amɛhi shi nɔ ni fe afi enyɔ akɛ ekaselɔi lɛ, Petro kɛɛ Yesu akɛ: “Bo ji Kristo [Mesia] lɛ, Nyɔŋmɔ, hiɛkalɔ lɛ Bi lɛ.” (Mateo 16:16) Yɛ naagbee lɛ, bɔfoi anɔkwafoi lɛ kɛ kaselɔi lɛ ma nɔ mi akɛ amɛmiisumɔ ni amɛgboi po amɛha nakai hemɔkɛyeli lɛ. Ni ŋmɛnɛ hu, gbɔmɛi anɔkwafoi akpekpei abo etuu amɛhe amɛha nakai nɔŋŋ. Shi kɛ mɛɛ odaseyeli? Ejaakɛ, kɛ hoo kwraa lɛ, odaseyeli haa anaa sɔrɔto-feemɔ ni yɔɔ hemɔkɛyeli kɛ sane ni aheɔ ayeɔ oya kɛkɛ lɛ teŋ. (Kwɛmɔ Hebribii 11:⁠1.) No hewɔ lɛ nyɛhaa wɔsusuɔ odaseyeli kui etɛ ni maa nɔ mi akɛ Yesu ji Mesia lɛ lɛlɛŋ lɛ ahe wɔkwɛa.

Yesu Wekukpaa

3. Mɛni Mateo kɛ Luka Sanekpakpai lɛ etsɔɔ fitsofitso yɛ Yesu wekukpaa he?

3 Yesu wekukpaa ji klɛŋklɛŋ odaseyeli ni Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ kɛhaa kɛfiɔ Mesia ni eji lɛ sɛɛ. Biblia lɛ gba efɔ shi akɛ Mesia lɛ baaba kɛjɛ Maŋtsɛ David wekukpaa lɛ mli. (Lala 132:​11, 12; Yesaia 11:​1, 10) Mateo Sanekpakpa lɛ jeɔ shishi akɛ: “Yesu Kristo, David bi lɛ, Abraham bi lɛ, fɔmɔ he wolo.” Mateo fiɔ nɛkɛ wiemɔ ni ewie kɛ nɔmimaa nɛɛ sɛɛ kɛtsɔ wekukpaa ni Yesu jɛ mli, ni etsɔɔ aahu kɛyashi etsɛ ni kwɛ lɛ, Yosef nɔ lɛ nɔ. (Mateo 1:​1-16) Luka Sanekpakpa lɛ tsɔɔ Yesu wekukpaa lɛ mli kɛtsɔɔ enyɛ diɛŋtsɛ ni fɔ lɛ, Maria nɔ, kɛkuɔ sɛɛ aahu kɛtsɔɔ David kɛ Abraham nɔ kɛyashiɔ Adam nɔ. (Luka 3:​23-38)a Enɛ hewɔ lɛ Sanekpakpa ŋmalɔi lɛ ŋmala nɔ ni amɛwie akɛ Yesu ji David seshinyo lɛ jogbaŋŋ amɛwo woji amli, yɛ mla kɛ heloonaa fɔmɔ shishiumɔ fɛɛ naa.

4, 5. (a) Ani gbɔmɛi ni hi shi yɛ Yesu gbii lɛ amli lɛ te shi amɛwo David seshinyo ni eji lɛ, ni mɛni hewɔ enɛ he hiaa lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ niŋmaai ni jɛɛɛ Biblia lɛ mli fiɔ Yesu wekukpaa lɛ sɛɛ yɛ?

4 Mesia ni Yesu ji lɛ he shitee-kɛ-wolɔi ni jeɔ ŋwane fe fɛɛ lɛ po nyɛɛɛ amɛte shi amɛwo tsɛmɔ ni Yesu tsɛ ehe akɛ David bi lɛ. Mɛni hewɔ? Yiŋtoi enyɔ hewɔ. Ekome ji, ati nakai ewiemɔ lɛ mli shii abɔ yɛ Yerusalem he fɛɛ he afii nyɔŋmai abɔ dani akpata maŋtiase lɛ hiɛ yɛ afii 70 Ŋ.B. (Okɛto Mateo 21:9; Bɔfoi lɛ Asaji 4:​27; 5:​27, 28 he.) Eji nakai wiemɔi lɛ ji amale kulɛ, Yesu shitee-kɛ-wolɔi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ​—ni amɛyi fa hu lɛ​—baanyɛ atsɔɔ akɛ Yesu ji shishiulɔ, kɛtsɔ ewekukpaa ni ebaatao mli yɛ wekushishitsɔɔmɔ he woji amli, yɛ maŋ blema woji atoohe lɛ nɔ.b Shi nɔ ko bɛ yinɔsane mli ni aŋma ni tsɔɔ akɛ mɔ ko te shi ewo Maŋtsɛ David seshinyo ni Yesu ji lɛ. Eka shi faŋŋ akɛ, anyɛɛɛ ate shi awo nakai wiemɔ lɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Mateo kɛ Luka ŋmala gbɛii ni he hiaa kɛha amɛsaji ni amɛŋmala lɛ tɛɛ kɛjɛ nɛkɛ maŋ woji nɛɛ amli.

5 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, yɛ Biblia lɛ sɛɛ lɛ, jɛɛhei krokomɛi maa bɔ ni akpɛlɛɔ Yesu wekukpaa lɛ nɔ ahaa lɛ nɔ mi. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Talmud lɛ eŋma afii ohai ejwɛ lɛ mli rabi ko he sane akɛ ekɛ heguɔgbee wiemɔi tutua Maria, ni ji Yesu nyɛ, yɛ ‘ajwamaŋ ni ekɛ kapintɛfoi bɔ’ lɛ hewɔ; shi nakai niŋmaa kuku lɛ nɔŋŋ kpɛlɛɔ nɔ akɛ “ejɛ lumɛi kɛ nɔyelɔi awekukpaa mli.” Nɔkwɛmɔ nɔ ko ni tsɔ enɛ hiɛ ji afii ohai enyɔ lɛ mli yinɔsaneŋmalɔ Hegesippus. Etsɔɔ mli akɛ, beni Roma Kaisare Domitian taoɔ abule David wekukpaa lɛ fɛɛ shishi kwraa lɛ, mra be mli Kristofoi lɛ ahenyɛlɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi yafolɔ Yesu nyɛ bi Yuda nabii lɛ anaa, “akɛ amɛjɛ David weku lɛ mli.” Kɛji ale Yuda akɛ ejɛ David wekukpaa lɛ mli lɛ, ani Yesu jɛɛɛ mli nakai nɔŋŋ? Ŋwanejee ko kwraa bɛ he!​—Galatabii 1:​19; Yuda 1.

Mesia lɛ he Gbalɔi

6. Te Mesia lɛ he gbalɛi ni yɔɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ fa ha tɛŋŋ?

6 Odaseyeli kuu kroko hu ni tsɔɔ akɛ Yesu ji Mesia lɛ ji gbalɛi ni eba mli lɛ. Gbalɛi ni kɔɔ Mesia lɛ he lɛ fa babaoo yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli. Alfred Edersheim bua ŋmalɛi kukuji 456 ni jɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli, ni blema rabifoi buɔ akɛ eji nibii ni kɔɔ mesia he lɛ anaa yɛ ewolo ni ji The Life and Times of Jesus the Messiah lɛ mli. Shi kɛlɛ, rabifoi lɛ hiɛ Mesia lɛ he susumɔi babaoo ni ejaaa; ŋmalɛi kukuji ni amɛtsɔɔ nɛɛ ateŋ babaoo kɔɔɔ mesia he yɛ gbɛ ko kwraa nɔ. Shi kɛlɛ, kɛ hoo lɛ, gbalɛi nyɔŋmai abɔ yɛ ni haa ayooɔ Yesu akɛ lɛ ji Mesia lɛ.​—Okɛto Kpojiemɔ 19:10 he.

7. Mɛni ji gbalɛi ni Yesu ha amɛba mli yɛ eshihilɛ mli yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ ateŋ ekomɛi?

7 Ekomɛi ji maŋ nɔ he ni afɔ lɛ yɛ (Mika 5:1; Luka 2:​4-11); amanehulu ni ji gbekɛbii abifabii agbele ni ba yɛ efɔmɔ sɛɛ lɛ (Yeremia 31:​15; Mateo 2:​16-18); abaatsɛ lɛ kɛjɛ Mizraim kɛba (Hoshea 11:1; Mateo 2:15); jeŋmaji lɛ anɔyelɔi lɛ baafee ekome ni amɛkɛkpata ehiɛ (Lala 2:​1, 2; Bɔfoi lɛ Asaji 4:​25-28); esɛɛ gbɛ ni abaatsɔo kɛha jwiɛtɛi kukuji 30 lɛ (Zakaria 11:​12; Mateo 26:15); kɛ gbɛ ni eeetsɔ nɔ egbo lɛ po.​—Lala 22:​16, New World Translation shishigbɛ niŋmaa lɛ; Yohane 19:​18, 23; 20: 25, 27.c

Agba Be ni Ebaashɛ Shi lɛ Afɔ Shi

8. (a) Mɛɛ Gbalɛ tsɔɔ be pɔtɛɛ mli ni Mesia lɛ baapue? (b) Mɛɛ otii enyɔ esa akɛ ale bɔni afee ni anyɛ anu nɛkɛ gbalɛ nɛɛ shishi?

8 Nyɛhaa wɔgbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛyaa gbalɛ kome pɛ nɔ. Atsɔɔ Yudafoi lɛ be mli ni Mesia lɛ baaba, yɛ Daniel 9:​25. Jɛmɛ kaneɔ akɛ: “No hewɔ lɛ ná ole, ni ojwɛŋ he, akɛ kɛjɛ beyinɔ ni wiemɔ aaaje kpo akɛ aku sɛɛ ayatswa Yerusalem ekoŋŋ lɛ kɛyashi mɔ ni afɔ lɛ mu [Mesia] ni ji Lumɔ lɛ nɔ lɛ, efeɔ otsii kpawo, ni otsii nyɔŋmai ekpaa kɛ enyɔ mli lɛ, aaaku sɛɛ ayatswa lɛ ekoŋŋ.” Kɛji okwɛ lɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, gbalɛ nɛɛ feɔ tamɔ nɔ ni teemɔŋ nɔ ko yɛ mli. Shi yɛ eshishinumɔ diɛŋtsɛ naa lɛ, ebiɔ ni wɔtao saji kukuji enyɔ pɛ mli ni wɔle: be mli ni ejeɔ shishi kɛ be lɛ sɛɛjɛkɛmɔ. Kɛ wɔɔfee he nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, kɛji ohiɛ shikpɔŋ he wolo ko ni miitsɔɔ akɛ afu jwetri ko “yɛ nu bu ni yɔɔ maŋ hiɛtserɛjiemɔ he lɛ bokagbɛ, ni ekɛ bu lɛ teŋ jɛkɛmɔ ji kpãai 50” lɛ, ekolɛ he ni atsɔɔ nɛɛ namɔ baawa fioo aha bo​—titri lɛ kɛji oleee he ni nɛkɛ nu bu nɛɛ yɔɔ, aloo bɔ ni ‘kpaa’ kɛlɛ ji lɛ. Ani oyataoŋ nakai otii enyɔ lɛ ni ole, koni agbɛnɛ onyɛ okɛna he tuuŋtu ni jwetri lɛ yɔɔ? Ojogbaŋŋ, Daniel gbalɛ lɛ tamɔ nakai nɔŋŋ, ja sɔrɔto fioo ni yɔɔ mli ni ji akɛ wɔmiitao wɔle be ni eje shishi kɛ be sɛɛjɛkɛmɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ he akɔntaabuu.

9, 10. (a) Nɛgbɛ ji shishijee hé ni abɔiɔ etsii 69 lɛ kanemɔ kɛjɛɔ? (b) Te otsii 69 lɛ sɛɛkɛlɛ yɔɔ ha tɛŋŋ, ni te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ enɛ?

9 Klɛŋklɛŋ lɛ, he ni wɔbaaje shishi yɛ he miihia wɔ, ni ji be mli ni ‘wiemɔ lɛ je kpo akɛ aku sɛɛ ayatswa Yerusalem ekoŋŋ lɛ.’ No sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔle be lɛ sɛɛjɛkɛmɔ kɛjɛ nakai be lɛ nɔ kɛyaa, ni ji bei abɔ ni nɛkɛ otsii 69 (7kɛ 62) nɛɛ feɔ. Saji enyɔ nɛɛ ateŋ eko kwraa bɛ ni enamɔ wa. Nehemia kɛɔ wɔ yɛ wiemɔ ni yɔɔ faŋŋ mli akɛ wiemɔ lɛ je kpo akɛ aku sɛɛ ayatswa Yerusalem gbogboi lɛ, koni eha etsɔ maŋ ni asaa ato ama shi ekoŋŋ lɛ “yɛ maŋtsɛ Artashasta yinɔ afi ni ji nyɔŋmai enyɔ lɛ nɔ.” (Nehemia 2:​1, 5, 7, 8) No kɛ wɔ shishijee hé lɛ toɔ afi 455 D.Ŋ.B.d

10 Agbɛnɛ, yɛ nɛkɛ otsii 69 nɛɛ he lɛ, ani eeenyɛ efee otsii diɛŋtsɛ ni hiɛ gbii kpawo? Dabi, ejaakɛ Mesia lɛ pueee yɛ nɔ ni fa fioo fe afi mli yɛ afi 455 D.Ŋ.B. sɛɛ. Enɛ hewɔ lɛ Biblia he nilelɔi kɛ shishitsɔɔmɔi babaoo (ni Yudafoi a-Tanakh shishitsɔɔmɔ lɛ mli shishigbɛ niŋmaa ko ni kɔɔ nɛkɛ kuku nɛɛ he fata he lɛ) kpaa gbee akɛ eji otsii “ni miitsɔɔ afii.” Blema Yudafoi lɛ le nɛkɛ shishinumɔ ni ji ‘otsii ni miitsɔɔ afi,’ aloo afii kpawo be sɛɛjɛkɛmɔ nɛɛ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Bɔ ni amɛyeɔ hejɔɔmɔ gbi yɛ gbi kpawo fɛɛ gbi kpawo nɔ lɛ, nakai nɔŋŋ amɛyeɔ hejɔɔmɔ afi hu yɛ afii kpawo fɛɛ afi kpawo mli. (2 Mose 20:​8-11; 23:​10, 11) No hewɔ lɛ otsii 69 ni feɔ afii lɛ yikulɛ baafee afi 69 toi 7, aloo afi 483. Nɔ ni eshwɛ ni wɔbaafee pɛ ji ni wɔkane. Kɛji wɔkane afi 483 kɛjɛ afi 455 D.Ŋ.B. kɛbaa lɛ, ekɛ wɔ bagbeɔ afii 29 Ŋ.B.​—ni ji afi pɔtɛɛ nɔ ni abaptisi Yesu ni ebatsɔ ma·shiʹach, Mesia lɛ!​—Kwɛmɔ “Seventy Weeks,” Insight on the Scriptures Volume 2, baafa 899.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔha mɛi ni kɛɔ akɛ eji ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ gbɛ ni atsɔɔ nɔ atsɔɔ Daniel gbalɛ lɛ shishi lɛ ahetoo?

11 Shi ekolɛ mɛi komɛi baate shi awo akɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ gbɛ ni atsɔɔ nɔ atsɔɔ gbalɛ lɛ shishi nɛ, koni ekɛ yinɔsane anyiɛ. Kɛji nakai ni lɛ, mɛni hewɔ gbɔmɛi ni hi shi yɛ Yesu gbii lɛ amli lɛ kpa Mesia lɛ gbɛ akɛ ebaapue yɛ nakai beaŋ lɛ? Kristofonyo yinɔsaneŋmalɔ Luka, Roma yinɔsaneŋmalɔi Tacitus kɛ Suetonius, Yudafonyo yinɔsaneŋmalɔ Josephus, kɛ Yudafonyo woloŋlelɔ Philo, fɛɛ hi shi kɛbɛŋkɛ nɛkɛ be nɛɛ, ni amɛyɛ nɛkɛ gbɛkpamɔ nɛɛ he odase. (Luka 3:15) Woloŋlelɔi komɛi maa nɔ mi ŋmɛnɛ akɛ Roma nɔnyɛɛ lɛ ji nɔ ni ha Yudafoi lɛ shwe ni amɛkpa Mesia lɛ gbɛ hu yɛ nakai gbii lɛ amli lɛ. Shi, mɛni hewɔ ni Yudafoi lɛ kpa Mesia lɛ gbɛ yɛ nakai be lɛ mli moŋ fe Helabii ayiwaa kpele be ni etsɔ hiɛ afi ohai babaoo lɛ mli lɛ? Mɛni hewɔ ni Tacitus wie akɛ “naakpɛɛ gbalɛi” ji nɔ ni ha Yudafoi lɛ kpa gbɛ akɛ nɔyelɔi ni he wa waa aaaba kɛaajɛ Yudea ni “amɛnine baashɛ jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛyeli nɔ” lɛ? Abba Hillel Silver kpɛlɛɔ nɔ yɛ ewolo ni ji A History of Messíanic Speculation in Israel lɛ mli akɛ “akpa Mesia lɛ gbɛ aaafee Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afi oha lɛ mli klɛŋklɛŋ fa lɛ mli gbɛ,” jeee yɛ Romabii ayiwaa hewɔ, shi moŋ yɛ “be he akɔntaabuu ni ale jogbaŋŋ yɛ nakai gbii lɛ amli,” ni ana efako kɛjɛ Daniel wolo lɛ mli lɛ hewɔ.

Ajɛ Ŋwɛi Atsɔɔ Mɔ ni Eji

12. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ eha ayoo Yesu akɛ Mesia lɛ?

12 Odaseyeli ni ji etɛ ni tsɔɔ akɛ Yesu ji Mesia lɛ ji Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ odaseyeli lɛ. Taakɛ Luka 3:​21, 22 tsɔɔ lɛ, beni abaptisi Yesu sɛɛ lɛ, akɛ hewalɛ ni yɔɔ krɔŋŋ, ni ehe wa fe nɔ fɛɛ nɔ yɛ jeŋ muu fɛɛ, ni ji Yehowa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ fɔ lɛ mu. Ni Yehowa kɛ lɛ diɛŋtsɛ egbee kpɛlɛ nɔ akɛ ekpɛlɛ e-Bi, Yesu nɔ. Yɛ bei krokomɛi enyɔ hu mli lɛ, Yehowa kɛ Yesu wie tɛɛ kɛjɛ ŋwɛi, ni etsɔ nakai feemɔ nɔ etsɔɔ E-nɔkpɛlɛmɔ: ekome lɛ, yɛ Yesu bɔfoi lɛ ateŋ mɛi etɛ hiɛ, kɛ be kroko hu lɛ, yɛ gbɔmɛi asafo babaoo ko hiɛ. (Mateo 17:​1-5; Yohane 12:​28, 29) Kɛfata he lɛ, atsu ŋwɛibɔfoi kɛjɛ ŋwɛi koni amɛbama Yesu gbɛhe akɛ Kristo, loo Mesia lɛ nɔ mi.​—Luka 2:​10, 11.

13, 14. Yehowa fee bɔ ni ekpɛlɛɔ Yesu nɔ akɛ Mesia lɛ he mfoniri yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

13 Yehowa tsɔɔ emɔ ni efɔ lɛ mu lɛ nɔkpɛlɛmɔ kɛtsɔ hewalɛ ni eha lɛ ni ekɛtsu nitsumɔi wuji lɛ nɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Yesu gba gbalɛi ni tsɔ hiɛ etsɔɔ yinɔsane mli fitsofitso​—ekomɛi bashɛɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔgbii nɛɛ amli.e Efee naakpɛɛ nibii hu, tamɔ gbɔmɛi babaoo ni elɛ amɛ kɛ niyenii, kɛ helatsɛmɛi ni etsa lɛ. Etee gbohii ashi po. Ani esɛɛnyiɛlɔi lɛ folɔ nɛkɛ nibii wuji nɛɛ ahe saji amɛtã kɛkɛ yɛ anɔkwa sane lɛ sɛɛ? Ojogbaŋŋ, Yesu fee enaakpɛɛ nibii lɛ amli babaoo ni mɛi na kɛ amɛhiŋmɛii, bei komɛi lɛ, gbɔmɛi akpei abɔ yɛ be kome mli. Yesu henyɛlɔi lɛ po nyɛɛɛ akpoo akɛ efee nɛkɛ nibii nɛɛ diɛŋtsɛ. (Marko 6:2; Yohane 11:47) Kɛfata he lɛ, kɛji Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ to amɛyiŋ amɛfo nɛkɛ saji nɛɛ amɛtã lɛ, no lɛ, mɛni hewɔ ni amɛwie amɛ diɛŋtsɛ amɛfatɔɔi ahe yɛ faŋŋ mli nakai lɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, ani amɛbaasumɔ ni amɛgboi amɛha hemɔkɛyeli ko ni damɔ blema adesai komɛi kɛkɛ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛkɛba lɛ nɔ? Dabi. Yesu naakpɛɛ nibii lɛ ji yinɔsane mli anɔkwalei diɛŋtsɛ.

14 Odase ni Nyɔŋmɔ ye yɛ Yesu he akɛ Mesia lɛ tee hiɛ lolo. Etsɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ eha aŋma odaseyeli ni tsɔɔ akɛ Yesu ji Mesia lɛ afɔ shi ni ebatsɔ wolo ni atsɔɔ shishi ni aja hu fe woji krokomɛi fɛɛ yɛ yinɔsane mli lɛ fa.

Mɛni Hewɔ Yudafoi lɛ Ekpɛlɛɛɛ Yesu nɔ Lɛ?

15. (a) Te Yesu kadimɔ nii ni haa ayooɔ lɛ akɛ Mesia lɛ mli lɛɛ ha tɛŋŋ? (b) Mɛɛ Yudafoi lɛ agbɛkpamɔi komɛi ha amɛteŋ mɛi pii kpoo Yesu akɛ lɛ ji Mesia lɛ?

15 Belɛ, yɛ fɛɛ mli lɛ, nɔ ni fata nɛkɛ odaseyeli kui etɛ nɛɛ ahe ji anɔkwa saji ohai abɔ diɛŋtsɛ ni haa ayooɔ Yesu akɛ Mesia lɛ. Ani enɛ faaa? Susumɔ he okwɛ akɛ oobi ni aha bo tsɔne kudɔlɔ gbɛŋmɛɛ wolo loo nifilimɔ wolo, ni aakɛɛ bo akɛ nibii sɔrɔtoi etɛ ni akɛle bo jogbaŋŋ lɛ faaa​—shi okɛ ohai abɔ aba da. Kwɛ bɔ ni nilee bɛ mli ha! Belɛ, eka shi faŋŋ akɛ atsɔɔ mɔ ni Yesu ji lɛ jogbaŋŋ yɛ Biblia lɛ mli. Shi kɛlɛ, mɛni hewɔ ni Yesu diɛŋtsɛ maŋbii lɛ ateŋ mɛi pii kpoo nɛkɛ odaseyeli nɛɛ fɛɛ ni tsɔɔ akɛ lɛ ji Mesia lɛ mɔ? Ejaakɛ odaseyeli he miihia waa yɛ anɔkwa hemɔkɛyeli mli moŋ, shi emaaa hemɔkɛyeli nɔ mi. Mɔbɔ sane ji akɛ, mɛi pii heɔ nɔ ni amɛtaoɔ amɛhe amɛye lɛ amɛyeɔ, yɛ odaseyeli babaoo ni yɔɔ lɛ fɛɛ sɛɛ. Yɛ Mesia lɛ gbɛfaŋ lɛ, Yudafoi lɛ ateŋ mɛi pii hiɛ susumɔi pɔtɛɛ komɛi yɛ nɔ ni amɛtaoɔ lɛ he. Amɛmiitao maŋkwramɔŋ mesia, mɔ ni baafo Romabii anɔnyɛɛ lɛ sɛɛ ni esaa ekɛ Israel aba anunyam shihilɛ ko ni tamɔ Salomo gbii lɛ amli shihilɛ lɛ mli, yɛ heloonaa ninamɔ gbɛfaŋ. No hewɔ lɛ, te aaafee tɛŋŋ ni amɛaakpɛlɛ kapintɛfonyo bi heshibalɔ, nɛkɛ Nazarenyo ni bɛ maŋkwramɔ loo ninamɔ he miishɛɛ ko nɛɛ nɔ hu? Ní titri lɛ, te eeefee tɛŋŋ efee Mesia, yɛ be mli ni ena amanehulu ni egbo kɛ hiɛshishwiemɔ yɛ sɛŋmɔtso nɔ nɛɛ sɛɛ hu lɛ?

16. Mɛni hewɔ ni ehe bahia ni Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ hu diɛŋtsɛ atsake amɛgbɛkpamɔi yɛ Mesia lɛ he lɛ?

16 Yesu gbele lɛ hao lɛ diɛŋtsɛ ekaselɔi lɛ waa diɛŋtsɛ Yɛ eshitee ni yɔɔ nyam lɛ sɛɛ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ amɛhiɛ ka nɔ akɛ ‘ebaatee maŋtsɛyeli lɛ shi eha Israel’ amrɔ nɔŋŋ. (Bɔfoi lɛ Asaji 1:⁠6) Shi amɛkpooo Yesu akɛ Mesia lɛ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛhiɛnɔkamɔ ni baaa mli nɛɛ hewɔ. Amɛdamɔ odaseyeli ni fa bɔni sa ni yɔɔ lɛ nɔ amɛna hemɔkɛyeli yɛ emli, ni amɛshishinumɔ lɛ tee hiɛ fiofio; teemɔŋ saji lɛ bafee faŋŋ. Amɛbana akɛ Mesia lɛ nyɛŋ eha gbalɛi fɛɛ ni kɔɔ ehe lɛ aba mli yɛ be kukuoo ni eye akɛ gbɔmɔ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ mli. Ejaakɛ gbalɛi lɛ ekome tsɔɔ akɛ ebaapue yɛ heshibaa mli, ni ebaata tejiyoo bi ko nɔ, yɛ be mli ni ekroko hu wie ehaa yɛ anunyam mli yɛ ŋwɛi atatui anɔ lɛ he! Te aaafee tɛŋŋ ni enyɔ lɛ fɛɛ aaafee anɔkwale hu? Eka shi faŋŋ akɛ ehe baahia ni eba nɔ ni ji shii enyɔ nɔ.​—Daniel 7:​13; Zakaria 9:⁠9.

Nɔ Hewɔ ni Esa akɛ Mesia lɛ Agbo

17. Mɛɛ gbɛ nɔ Daniel gbalɛ lɛ fee lɛ faŋŋ yɛ akɛ esa akɛ Mesia lɛ agbo, ni mɛɛ yiŋtoo hewɔ ebaagbo lɛ?

17 Kɛfata he lɛ, gbalɛi ni kɔɔ Mesia lɛ he lɛ ha efee faŋŋ akɛ esa akɛ Mesia lɛ agbo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, gbalɛ tuuŋtu ni gba be mli ni Mesia lɛ baapue lɛ efɔ shi lɛ hu gba efɔ shi yɛ kuku ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli akɛ: “Otsii nyɔŋmai-ekpaa kɛ enyɔ [ni nyiɛ otsii kpawo lɛ sɛɛ] lɛ sɛɛ lɛ, aaafo mɔ ni afɔ lɛ mu [Mesia] lɛ ashɛ afɔ.” (Daniel 9:26) Hebri wiemɔ ka·rathʹ ni akɛtsu nii yɛ biɛ kɛha ‘afo ashɛ afɔ’ lɛ ji wiemɔ koome lɛ nɔŋŋ ni akɛtsu nii kɛha gbele toigbalamɔ yɛ Mose Mla lɛ mli lɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ esa akɛ Mesia lɛ agbo. Mɛni hewɔ? Da 9 Kuku 24 kɛ hetoo lɛ haa akɛ: “Ni akɛsɔo eshai anaa, ni akɛkpata yɛ nishaianii ahewɔ, ni akɛ naanɔ jalɛ aba.” Yudafoi lɛ le jogbaŋŋ akɛ afɔleshaa, ni ji gbele pɛ baanyɛ afee kpatamɔ nɔ kɛha tɔmɔ loo esha.​—3 Mose 17:​11; Okɛto Hebribii 9:22 he.

18. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesaia yitso 53 lɛ tsɔɔ yɛ akɛ esa akɛ Mesia lɛ ana amanehulu ni egbo? (b) Mɛɛ sane ko ni tamɔ nɔ ni teɔ shi woɔ ehe nɛkɛ gbalɛ nɛɛ teeɔ lɛ shi?

18 Yesaia yitso 53 lɛ wieɔ Mesia lɛ he akɛ Yehowa Tsulɔ krɛdɛɛ ko, ni ehe baahia ni ena amanehulu ni egbo koni akɛtsimɔ mɛi krokomɛi ahe eshai anɔ. Yes 53 Kuku 5 kɛɔ akɛ: “Apila lɛ yɛ wɔ nɔ tɔmɔi lɛ ahewɔ, ni atswia lɛ nii yɛ wɔ nishaianii lɛ ahewɔ.” Yɛ be mli ni nakai gbalɛ lɛ nɔŋŋ ekɛɛ wɔ akɛ esa akɛ Mesia lɛ agbo akɛ “sɔ̃ afɔle lɛ” sɛɛ lɛ, ejieɔ lɛ kpo akɛ nɛkɛ Mɔ nɛɛ nɔŋŋ baaha “egbii atsɛ, ni nɔ ni sa Yehowa hiɛ lɛ aaashwere yɛ edɛŋ.” (Yes 53 Kuku 10) Ani jeee wiemɔ ni teɔ shi woɔ ehe nɛ? Te aaafee tɛŋŋ ni Mesia lɛ aaagbo, ni eha “egbii atsɛ” hu lɛ? Te aaafee tɛŋŋ ni akɛlɛ aha akɛ afɔleshaanɔ̃, ni no sɛɛ lɛ eha ‘nɔ ni sa Yehowa hiɛ lɛ ashwere’ lɛ? Lɛlɛŋ, te aaafee tɛŋŋ ni egbó, ni eya nɔ ehi shi akɛ mɔ ni egbo, ni ehako gbalɛi ni he hiaa fe fɛɛ ni kɔɔ ehe, ni ji nɔ ni tsɔɔ akɛ ebaaye nɔ akɛ Maŋtsɛ kɛya naanɔ, ni ekɛ toiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛ abaje lɛŋ fɛɛ lɛ bako mli lɛ?​—Yesaia 9:​6, 7.

19. Yesu shitee lɛ haa anaa Mesia lɛ he gbalɛi ni tamɔ nɔ ni teɔ shi woɔ amɛhe nɛɛ anaa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 Ana nɛkɛ wiemɔ ni tamɔ nɔ ni teɔ shi woɔ ehe nɛɛ naa kɛtsɔ naakpɛɛ nii wulu kome ko nɔ. Atee Yesu shi. Yudafoi ni yɔɔ tsui krɔŋŋ lɛ ateŋ mɛi ohai abɔ batsɔmɔ nɛkɛ nii ni yɔɔ nyam ni ba mli diɛŋtsɛ nɛɛ he odasefoi ni na kɛ amɛhiŋmɛii. (1 Korintobii 15:⁠6) Sɛɛ mli lɛ bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Shi lɛ [Yesu Kristo] lɛ, nɔ ni eshã eshai ahe afɔle shikome nyɔŋlo lɛ, eyata Nyɔŋmɔ ninejurɔ nɔ; ni nɔ ni eshwɛ ji akɛ, eemɛ kɛyashi beyinɔ ni aaaŋɔ ehenyɛlɔi lɛ afee enajiashi maaŋoo.” (Hebribii 10:​10, 12, 13) Hɛɛ, beni atee Yesu shi kɛtee ŋwɛi wala mli lɛ sɛɛ, kɛ agbɛnɛ yɛ be mli ni‘emɛ’ lɛ sɛɛ dani yɛ naagbee lɛ, akɛlɛ baata maŋtsɛsɛi nɔ akɛ Maŋtsɛ koni ekɛte shi eshi e-Tsɛ Yehowa henyɛlɔi lɛ. Yɛ egbɛhe ni eyɔɔ mli akɛ ŋwɛi Maŋtsɛ lɛ hewɔ lɛ, Yesu ni ji Mesia lɛ saa mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ wala mli amrɔ nɛɛ shihilɛ he. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Wɔ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baasusu enɛ he.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Kɛji Luka 3:23 kɛɛ akɛ: “Yosef bi, Heli bi” lɛ, eka shi faŋŋ akɛ eetsɔɔ “bi” yɛ “shaanuu” shishinumɔ naa, ejaakɛ Heli ji Maria heloonaa tsa​—Insight on the Scriptures Volume 1, baafai 913-17.

b Yudafonyo yinɔsaneŋmalɔ Josephus ha efee faŋŋ, beni etsɔɔ lɛ diɛŋtsɛ ewekukpaa mli lɛ akɛ nɛkɛ woji nɛɛ fɛɛ yɛ dani afii 70 Ŋ.B. shɛ. Eka shi faŋŋ akɛ akpata nɛkɛ woji nɛɛ ahiɛ beni akpata Yerusalem maŋ lɛ hiɛ lɛ, no hewɔ lɛ ehaaa ni anyɛ ama mɛi ni batsɛ amɛhe Mesia yɛ sɛɛ mli lɛ anɔ mi.

c Kwɛmɔ Insight on the Scriptures Volume 2, baafa 387.

d Ayɛ odaseyeli ni mli wa ni jɛ blema Helabii, Babilonbii, kɛ Persiabii awoji amli ni tsɔɔ akɛ Artashasta klɛŋklɛŋ nɔyeli afi ji 474 D.Ŋ.B. Kwɛmɔ Insight on the Scriptures Volume 2, baafai 614-16, 900.

e Yɛ gbalɛi nɛɛ ekome mli lɛ, egba efɔ shi akɛ amale mesiai baate shi kɛjɛ egbii lɛ amli kɛyaa. (Mateo 24:​23-26) Kwɛmɔ sane ni aŋma kɛtsɔ enɛ hiɛ lɛ.

◻ Mɛni hewɔ esa akɛ wɔpɛi odaseyeli lɛ mli wɔkwɛ akɛ ani Yesu ji Mesia ni awo shi yɛ ehe lɛ lo lɛ?

◻ Yesu wekukpaa lɛ fiɔ Mesia ni eji lɛ sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia gbalɛi yeɔ buaa kɛmaa nɔ mi akɛ Yesu, ji Mesia lɛ?

◻ Yehowa diɛŋtsɛ ma Mesia ni Yesu ji lɛ nɔ mi yɛ mɛɛ gbɛi anɔ?

◻ Mɛni hewɔ Yudafoi pii kpoo Yesu akɛ lɛ ji Mesia lɛ, ni mɛni hewɔ jwɛŋmɔ bɛ nɛkɛ yiŋtoi nɛɛ ahe lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Yesu naakpɛɛ nii lɛ ateŋ eko fɛɛ eko tee nɔ eye Mesia ni eji lɛ he odase

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje