“Nyɛkɛ Mlijaai Nyɔŋma Mli Ekomekome Lɛ Fɛɛ Abaa Fiase Lɛ”
“Nyɛkɛkaa mi nyɛkwɛa . . . akɛ migbeleŋ ŋmɛi samfɛji lɛ mihaŋ nyɛ, ni mifɔseŋ jɔɔmɔ mihaŋ nyɛ ni ateke nɔ lo?”—MALEAKI 3:10.
1. (a) Mɛɛ ninefɔɔ ko Yehowa kɛha ewebii lɛ, yɛ afii ohai enumɔ D.Ŋ.B.? (b) Mɛni jɛ sɔlemɔ we lɛ ni Yehowa ba kɛha kojomɔ lɛ mli ba, yɛ Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli?
YƐ AFII ohai enumɔ D.Ŋ.B. lɛ, Israelbii lɛ yeee Yehowa anɔkwa. Amɛtsi mlijaa nyɔŋma mli ekomekomei ni amɛkɛaaha lɛ naa, ni amɛkɛ kooloi ni esaaa ba sɔlemɔ we lɛ akɛ afɔleshaa. Shi kɛlɛ, Yehowa wo amɛ shi akɛ kɛ amɛkɛ mlijaa nyɔŋma mli ekomekome lɛ fɛɛ aaaba fiase lɛ, ebaafɔse jɔɔmɔi eshwie amɛnɔ aahu ni ebaateke nɔ. (Maleaki 3:8-10) Aaafee afii 500 sɛɛ lɛ, Yehowa, ní Yesu damɔ shi kɛha lɛ akɛ E-kpaŋmɔ bɔfo lɛ, ba sɔlemɔ we ni yɔɔ Yerusalem lɛ kɛha kojomɔ. (Maleaki 3:1) Ebana Israel maŋ muu lɛ fɛɛ akɛ amɛshɛɛɛ, shi aŋkroaŋkroi ni kpale kɛba Yehowa ŋɔɔ lɛ na jɔɔmɔi babaoo. (Maleaki 3:7) Akɛ mumɔ fɔ amɛ mu koni amɛtsɔmɔ Yehowa mumɔŋ bii, nibɔɔ hee, ni ji “Nyɔŋmɔ Israel lɛ.”—Galatabii 6:16; Romabii 3:25, 26.
2. Mɛɛ be sa akɛ Maleaki 3:1-10 ana emlibaa ni ji enyɔ, ni mɛni afɔɔ wɔ nine ni wɔfee yɛ enɛ gbɛfaŋ?
2 Yɛ enɛ sɛɛ aaashɛ afii 1,900 mli lɛ, akɛ Yesu ta maŋtsɛsɛi nɔ akɛ Nyɔŋmɔ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ, yɛ 1914, ni be bashɛ kɛha wiemɔi ni ajɛ mumɔŋ akɛha yɛ Maleaki 3:1-10 lɛ mlibaa ni ji enyɔ. Yɛ nɛkɛ nii ni ba ni taa mɔ tsuiŋ nɛɛ hewɔ lɛ, aafɔ Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ nine ni amɛkɛ mlijaa nyɔŋma lɛ fɛɛ aba fiase lɛ. Kɛ wɔfee nakai lɛ, wɔ hu wɔɔna jɔɔmɔi babaoo ni ebaateke nɔ po.
3. Namɔ ji bɔfo ni basaa gbɛ eha Yehowa (a) yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ? (b) dani awuu klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ?
3 Yehowa wie yɛ esɔlemɔ we lɛ baa lɛ he akɛ: “Naa! Miitsu mibɔfo lɛ, ni esaa gbɛ lɛ eto mi.” (Maleaki 3:1) Akɛ enɛ mlibaa yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, Yohane Baptisilɔ lɛ ba Israel ni ebashiɛ eshai ahe tsuitsakemɔ etsɔɔ. (Marko 1:2, 3) Ani gbɛ-saamɔ nitsumɔ ko yɛ Yehowa sɔlemɔ we lɛ baa nɔ ni ji shii enyɔ nɔ nɛɛ hu mli? Hɛɛ. Yɛ afii nyɔŋmai abɔ ni nyiɛ klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ hiɛ lɛ amli lɛ, Biblia Kaselɔi lɛ ba shihilɛ mli yɛ je lɛŋ ni amɛbɔi Biblia mli tsɔɔmɔi ni yɔɔ krɔŋŋ tsɔɔmɔ, ni amɛkpa amalei ni wooo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam, tamɔ Triniti kɛ hɛl la tsɔɔmɔi lɛ ahe mama. Amɛbɔ Jeŋmaji Abei lɛ naagbee ni baa yɛ afi 1914 mli lɛ hu he kɔkɔ. Mɛi pii here nɛkɛ anɔkwa la hiɛlɔi nɛɛ anɔ.—Lala 43:3; Mateo 5:14, 16.
4. Mɛɛ sanebimɔ ehe bahia ni ana naa yɛ Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ mli?
4 Afi 1914 mli ni nɔ ni Biblia lɛ tsɛɔ lɛ akɛ “Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ” je shishi. (Kpojiemɔ 1:10) Nibii ni sa kadimɔ waa baaba yɛ nakai gbi lɛ mli, ni nɔ ni fata he ji “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ yɔsemɔ kɛ nakai mɔ lɛ halamɔ ni akɛ lɛ “[a]to [Nuŋtsɔ lɛ] nii fɛɛ kwa nɔ.” (Mateo 24:45-47) Mra mli yɛ 1914 lɛ, jamɔi akpei abɔ tsɛ amɛhe akɛ Kristofoi. Mɛɛ kuu Nuŋtsɔ, Yesu Kristo baakpɛlɛ enɔ akɛ etsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ? Abaaha nakai sane lɛ hetoo kɛ Yehowa ba sɔlemɔ we lɛ.
Mumɔŋ Sɔlemɔ We lɛ Baa
5, 6. (a) Mɛɛ sɔlemɔtsu mli Yehowa ba kɛha kojomɔ lɛ? (b) Mɛɛ kojomɔ Kristendom ná kɛjɛ Yehowa dɛŋ?
5 Shi, mɛɛ sɔlemɔtsu mli eba lɛ? Eka shi faŋŋ akɛ jeee sɔlemɔtsu diɛŋtsɛ ni yɔɔ Yerusalem lɛ. Akpata nakai sɔlemɔtsui lɛ ateŋ naagbee nɔ lɛ hiɛ yɛ afii 70 Ŋ.B. tɔŋŋ. Shi kɛlɛ, Yehowa yɛ sɔlemɔtsu kpeteŋkpele ko ni akɛ nɔ ni hi Yerusalem lɛ fee he mfoniri. Paulo wie nɛkɛ sɔlemɔtsu kpeteŋkpele nɛɛ he ni etsɔɔ bɔ ni eje agbo ha lɛlɛŋ, kɛ ehé krɔŋkrɔŋ ni yɔɔ ŋwɛi kɛ ekpo teŋ ni yɔɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ. (Hebribii 9:11, 12, 24; 10:19, 20) Nɛkɛ mumɔŋ sɔlemɔtsu kpeteŋkpele nɛɛ mli Yehowa ba kɛha kojomɔ nitsumɔ lɛ.—Okɛto Kpojiemɔ 11:1; 15:8 he.
6 Mɛɛ be enɛ ba mli? Taakɛ odaseyeli ni mli wa ni yɔɔ lɛ tsɔɔ lɛ, eba mli yɛ 1918.a Mɛni jɛ mli ba? Yɛ Kristendom gbɛfaŋ lɛ, Yehowa na gbɛjianɔtoo ko ni la miitsere yɛ eniji ahe miishwie shi, jamɔ gbɛjianɔtoo ko ni ekpɔtɔ, ni kɛ ehe eha je nɛɛ ni ekɛ lɛ ebɔ ajwamaŋ, ni ekɛ ehe eyakpɛtɛ niiatsɛmɛi lɛ ahe ni akɛnyɛɔ ohiafoi anɔ, ni amɛtsɔɔ wɔŋjalɔi atsɔɔmɔi moŋ yɛ anɔkwa jamɔ he nitsumɔ najiaŋ. (Yakobo 1:27; 4:4) Yehowa tsɔ Maleaki nɔ ebɔ kɔkɔ akɛ: “Matsɔ odasefonyo ni he yɔɔ oya mashi ŋkunyaayelɔi kɛ gbalafitelɔi kɛ mɛi ni kamɔɔ amale kitai kɛ mɛi ni yeɔ apaafoi anyɔmɔwoo, ni amɛtsɔɔ yoo okulafo kɛ awusã kɛ gbɔ sane hiɛ amɛbuɔ shi lɛ.” (Maleaki 3:5) Kristendom efee nɛkɛ nibii nɛɛ fɛɛ, kɛ nɔ ni ehiii fe nakai po. Beni shɛɔ 1919 lɛ, no mli lɛ anaa faŋŋ akɛ Yehowa ebu lɛ fɔ kɛha hiɛkpatamɔ kɛfata Babilon Kpeteŋkpele lɛ, ni ji jeŋ apasa jamɔ gbɛjianɔtoo kpele ni yɔɔ lɛ fa ni eshwɛ lɛ he. Kɛjɛ nakai beaŋ kɛyaa lɛ, akɛ tsɛmɔ ha mɛi ni yɔɔ jalɛ tsuii lɛ akɛ: “Nyɛjea emli, mimaŋ.”—Kpojiemɔ 18:1, 4.
7. Namɔ Yesu kpɛlɛ enɔ akɛ etsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ?
7 Belɛ, namɔ ji tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ mɔ? Yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, eje shishi kɛ kuu bibioo ni here odaseyeli nitsumɔ ni Yohane Baptisilɔ lɛ kɛ Yesu, mɔ ni ji kpaŋmɔ bɔfo lɛ tsu lɛ nɔ lɛ. Yɛ wɔ afii oha nɛɛ mli lɛ, amɛji mɛi akpei fioo ko ni here Biblia Kaselɔi lɛ ashishijee nitsumɔ lɛ nɔ yɛ afii ni tsɔ hiɛ dani 1914 shɛ lɛ. Nɛkɛ mɛi nɛɛ mia amɛhiɛ yɛ kaai ni mli wawai amli yɛ klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ mli, shi amɛha ana faŋŋ akɛ amɛtsui yɛ Yehowa masɛi.
Hetsuumɔ Nitsumɔ
8, 9. Mra mli yɛ 1918 lɛ, mɛɛ gbɛi anɔ ehe bahia ni atsuu tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ he yɛ, ni mɛɛ shiwoo ko Yehowa kɛha momo yɛ enɛ gbɛfaŋ?
8 Shi kɛlɛ, hetsuumɔ he hiaa nɛkɛ kuu nɛɛ hu po. Mɛi ni kɛ amɛhe ebakpɛtɛ amɛ lɛ ateŋ mɛikomɛi batsɔmɔ hemɔkɛyeli lɛ henyɛlɔi, ni no hewɔ lɛ esa akɛ ajie amɛ kɛjɛ mli. (Filipibii 3:18) Mɛi krokomɛi hu sumɔɔɔ ni amɛtsu gbɛnaa nii ni yɔɔ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ he nii, ni no hewɔ lɛ amɛkpalaŋ kɛtee. (Hebribii 2:1) Yɛ no sɛɛ lɛ, Babilonbii anifeemɔi komɛi yɛ lolo ni sa akɛ ajie fɛɛ ashɛrɛ ashwie. Esa akɛ atsuu tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ he hu yɛ gbɛjianɔtoo naa. Esa akɛ amɛkase gbɛhe kpakpa mli hilɛ, ni ji amɛhe ni amɛkɛwooo jeŋ nɛŋ saji amli lɛ ni amɛkɛtsu nii hu. Ni beni je lɛ yaa hiɛ ekpɔtɔɔ babaoo lɛ, ehe hiaa ni amɛwuu waa amɛshi lɛ, koni amɛkɛjie jeŋba kɛ mumɔŋ mujiwoo fɛɛ kɛjɛ asafoi lɛ amli.—Okɛto Yuda 3, 4 he.
9 Hɛɛ, hetsuumɔ he miihia, shi Yehowa ejɛ suɔmɔ mli ewo shi yɛ Yesu ni awo lɛ maŋtsɛ lɛ he akɛ: “Ni eeeta shi tamɔ jwiɛtɛi hetsuulɔ kɛ krɔŋŋ feelɔ, ni eeefee Levibii lɛ krɔŋŋ, ni eeetsuu amɛhe tamɔ shika loo jwiɛtɛi, ni amɛkɛ nikeenii aaabaha Yehowa yɛ jalɛ mli.” (Maleaki 3:3) Kɛjɛ 1918 mli kɛbaa nɛɛ, Yehowa etsɔ kpaŋmɔ bɔfo nɛɛ nɔ eha eshiwoo lɛ eba mli, ni etsuu ewebii lɛ ahe.
10. Mɛɛ afɔleshaa nibii Nyɔŋmɔ webii kɛba, ni mɛɛ ninefɔɔ Yehowa kɛha amɛ?
10 Kristo nyɛmimɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ asafo babaoo lɛ ni bafata amɛhe yɛ sɛɛ mli, yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ fɛɛ ena nii ni Yehowa tsu akɛ niiahetsuulɔ kɛ jwiɛtɛi krɔŋŋ feelɔ lɛ he sɛɛ. (Kpojiemɔ 7:9, 14, 15) Amɛha akɛ asafo, ni amɛmiiba lolo, ni amɛkɛ nikeenii miiha yɛ jalɛ mli. Ni amɛnikeenii lɛ saa “Yehowa hiɛ tamɔ blema gbii lɛ kɛ tsutsu afii lɛ amli.” (Maleaki 3:4) Mɛnɛɛmɛi ji mɛi ni Yehowa fɔ amɛ nine yɛ gbalɛ wiemɔi nɛɛ amli lɛ, akɛ: “‘Nyɛkɛ mlijaa nyɔŋma mli ekomekome lɛ fɛɛ abaa fiase lɛ, koni niyenii ahi miwe lɛ, ni nyɛkɛkaa mi nyɛkwɛa,’ Yehowa Zeboat kɛɛ, ‘akɛ migbeleŋ ŋwɛi samfɛji lɛ mihaŋ nyɛ, ni mifɔseŋ jɔɔmɔ mihaŋ nyɛ ni ateke nɔ lo?’”—Maleaki 3:10.
Nikeenii kɛ Mlijaa Nyɔŋma Nihamɔ
11. Mɛni hewɔ afɔleshaa nibii ni abiɔ yɛ Mose Mla gbɛjianɔtoo lɛ mli lɛ ahe ehiaaa dɔŋŋ lɛ?
11 Yɛ Maleaki gbii lɛ amli lɛ, Nyɔŋmɔ webii kɛ nikeenii kɛ mlijaa nyɔŋma nihamɔi diɛŋtsɛ ba, tamɔ ŋmaa, aduawai, kɛ kooloi. Yɛ Yesu gbii lɛ amli po lɛ, Israelbii anɔkwafoi lɛ kɛ nikeenii diɛŋtsɛ baha yɛ sɔlemɔ we lɛ. Shi, yɛ Yesu gbele sɛɛ lɛ, enɛɛmɛi fɛɛ tsake. Agu Mla, ní heloonaa afɔleshaa nibii kɛ mlijaa nyɔŋma nihamɔ he kitai fata he lɛ fɛɛ. (Efesobii 2:15) Yesu wo afɔlei ni ashaa yɛ Mla lɛ shishi lɛ mli gbalɛ henɔ lɛ obɔ. (Efesobii 5:2; Hebribii 10:1, 2, 10) Belɛ mɛɛ gbɛ nɔ Kristofoi aaanyɛ atsɔ amɛkɛ afɔleshaai kɛ mlijaa nyɔŋma nihamɔi aba mɔ?
12. Mɛɛ mumɔŋ nikeenii kɛ afɔleshaai Kristofoi kɛhaa?
12 Yɛ amɛgbɛfaŋ lɛ, afɔleshaa ni amɛkɛhaa lɛ ji mumɔŋ nɔ titri. (Okɛto Filipibii 2:17; 2 Timoteo 4:6 he.) Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Paulo wie shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he akɛ afɔleshaa beni ewie akɛ: “Belɛ nyɛhaa wɔtsɔa enɔ ni wɔkɛ yijiemɔ afɔle abahaa Nyɔŋmɔ daa; no ji naabui ni jajeɔ egbɛi lɛ ayibii lɛ.” Ewie mumɔŋ afɔleshaa henɔ kroko hu he beni ewo hewalɛ akɛ: “Shi ejurɔfeemɔ kɛ nikee lɛ, nyɛhiɛ akakpaa nɔ; ejaakɛ nakai afɔlei saa Nyɔŋmɔ hiɛ jogbaŋŋ.” (Hebribii 13:15, 16) Kɛ fɔlɔi wo amɛbii ahewalɛ koni amɛkɛ amɛhe awo gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ, abaanyɛ awie akɛ amɛkɛ amɛ miisha afɔle amɛmiiha Yehowa, tamɔ bɔ ni Yefta kɛ ebiyoo lɛ fee “shaa afɔle” eha Nyɔŋmɔ, mɔ ni ha eye kunim lɛ pɛpɛɛpɛ.—Kojolɔi 11:30, 31, 39.
13. Mɛni hewɔ abiii ni Kristofoi kɛ nii ni amɛnaa lɛ mlijaa nyɔŋma mli ekome diɛŋtsɛ abaha lɛ?
13 Shi, mlijaa nyɔŋma nihamɔ lɛ hu? Ani sɔ̃ ko ka Kristofoi anɔ akɛ amɛkɛ amɛheloonaa nii ni amɛnaa lɛ mlijaa nyɔŋma mli ekome afɔ shi, ni amɛkɛha Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ, tamɔ afeɔ yɛ Kristendom sɔlemɔi komɛi amli lɛ? Dabi, abiii nakai nɔ ko kɛjɛɛɛ amɛdɛŋ. Ŋmalɛ ko bɛ ni woɔ mla ni tamɔ nakai kɛhaa Kristofoi. Beni Paulo heɔ onia ni atsu koni ekɛyaha mɛi ni ehia amɛ yɛ Yudea lɛ, etsiii mlijaa pɔtɛɛ ko ni esa akɛ aha ta. Shi moŋ, ekɛɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ aha bɔ ni ekpɛ mli momo yɛ etsui mli, ni ekajɛ ŋkɔmɔyeli aloo fimɔ mli, ejaakɛ tsuijurɔ naa halɔ Nyɔŋmɔ sumɔɔ.” (2 Korintobii 9:7) Beni ewieɔ mɛi ni sɔmɔɔ yɛ gbɛi krɛdɛɛi komɛi anɔ lɛ ahe lɛ, Paulo tsɔɔ akɛ eyɛ mli akɛ ajɛɔ oniatsumɔ mli ayeɔ abua mɛi komɛi yɛ gbɛ ni ja nɔ moŋ, shi eesumɔ ni etsu nii ni ekɛkwɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe. (Bɔfoi lɛ Asaji 18:3, 4; 1 Korintobii 9:13-15) Atoko mlijaa nyɔŋma nihamɔ ko ahako yiŋtoo nɛɛ he nitsumɔ.
14. (a) Mɛni hewɔ ni mlijaa nyɔŋma nihamɔ lɛ damɔɔɔ shi haaa wɔ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔkɛaaha Yehowa lɛ? (b) Mɛni mlijaa nyɔŋma nihamɔ lɛ damɔ shi kɛha?
14 Eyɛ faŋŋ akɛ, yɛ Kristofoi agbɛfaŋ lɛ, mlijaa nyɔŋma nihamɔ lɛ feɔ nɔ ko he okadi, loo edamɔ shi kɛha nɔ ko. Akɛni eji mlijaa nyɔŋma mli ekome, ni bei pii lɛ akɛ yibɔ nyɔŋma lɛ feɔ shikpɔŋ nɔ nii ni eye emuu he okadi yɛ Biblia lɛ mli hewɔ lɛ, ani mlijaa nyɔŋma nihamɔ lɛ feɔ wɔ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔkɛaaha Yehowa lɛ he okadi? Dabi. Kɛ wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔha Yehowa ni wɔkɛ nu mli baptisimɔ fee he okadi lɛ, nakai ji be mli ni wɔkɛ wɔ nɔ fɛɛ nɔ haa lɛ. Kɛjɛ wɔ henɔjɔɔmɔ beaŋ kɛyaa lɛ, wɔ nɔ ko bɛ ni wɔɔkɛɛ akɛ ejeee Yehowa nɔ. Shi kɛlɛ, Yehowa ŋmɛɔ aŋkroaŋkroi agbɛ ni amɛkɛ nibii ni amɛ diɛŋtsɛ amɛyɔɔ lɛ aha. No hewɔ lɛ mlijaa nyɔŋma nihamɔ lɛ damɔ shi kɛha nii ni wɔyɔɔ lɛ mlijaa ni wɔkɛbahaa Yehowa, aloo wɔkɛtsuɔ nii yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli, akɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha lɛ, kɛ yoomɔ ni wɔyooɔ anɔkwale ni eji akɛ enii ji wɔ lɛ he okadi. Ehe ehiaaa ni nɛkɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ mlijaa nyɔŋma nihamɔ nɛɛ afee mlijaa nyɔŋma mli ekome pɛpɛɛpɛ. Yɛ shihilɛ komɛi amli, ekolɛ eshɛŋ nakai. Yɛ ekrokomɛi amli hu lɛ, ekolɛ ebaafa fe nakai. Mɔ fɛɛ mɔ kɛ nɔ ni etsui tsirɛɔ lɛ akɛ ekɛba, kɛ bɔ ni eshihilɛ baaŋmɛ gbɛ lɛ baa.
15, 16. Mɛni fata wɔmumɔŋ mlijaa nyɔŋma nihamɔ lɛ he?
15 Mɛni fata nɛkɛ mumɔŋ mlijaa nyɔŋma nihamɔ nɛɛ he? Nɔ kome ji akɛ, wɔkɛ wɔbe kɛ wɔhewalɛ haa Yehowa. Be ni wɔyeɔ yɛ kpeei ashishi, nɔ ni wɔkɛyaa kpokpaa nɔ kpeei kɛ kpeei wuji, kɛ nɔ ni wɔyeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ fɛɛ feɔ nɔ ko ni wɔkɛha Yehowa—wɔ mlijaa nyɔŋma nihamɔ lɛ fa. Be kɛ hewalɛ ni wɔkɛtsuɔ nii kɛyasaraa mɛi ni he yeɔ, ni wɔkɛyeɔ wɔbuaa mɛi krokomɛi—enɛɛmɛi fɛɛ hu fata wɔ mlijaa nyɔŋma nihamɔ lɛ he. Yelikɛbuamɔ ni wɔkɛhaa kɛha Maŋtsɛyeli Asa maa, kɛ wɔhe ni wɔkɛwoɔ asa, lɛ kwramɔ kɛ emlisaamɔ mli lɛ hu fata he nakai nɔŋŋ.
16 Wɔ shika gbɛfaŋ oniatsumɔi hu fata wɔ mlijaa nyɔŋma nihamɔ lɛ he. Yɛ shweremɔ ni sa kadimɔ, ni baa yɛ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ mli yɛ nyɛsɛɛ afii nɛɛ amli lɛ hewɔ lɛ, eha shika gbɛfaŋ gbɛnaa nii lɛ hu etee hiɛ. Maŋtsɛyeli Asai heei ahe miihia, kɛ agbɛnɛ nitsumɔ he niji tsũi heei kɛ kpeei Asai heei hu, kɛfata nɔ ni wɔmamɔ momo lɛ akwramɔ he. Bei pii lɛ, shika ni mɛi ni kɛ amɛhe eha kɛha sɔɔmɔ krɛdɛɛ lɛ kɛtsuɔ nii—ní bei babaoo lɛ amɛkɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ nibii wuji shaa afɔle yɛ nakai feemɔ mli lɛ—he nitsumɔ hu bafeɔ kaa diɛŋtsɛ. Yɛ 1991 mli lɛ, shika ni akɛtsu nii akɛkwɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi, nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi, kɛ gbɛgbalɔi krɛdɛɛ lɛ pɛ lɛ naa shɛɔ nɔ ni fa fe dɔlai akpekpei 40, ni ana enɛ fɛɛ kɛjɛ onia ni mɛi jɛ amɛsuɔmɔ mli amɛtsu lɛ mli.
17. Mɛni pɔtɛɛ esa akɛ wɔkɛha akɛ wɔmumɔŋ mlijaa nyɔŋma nihamɔ lɛ?
17 Shi mɛni pɔtɛɛ esa akɛ wɔkɛha akɛ wɔmumɔŋ mlijaa nyɔŋma nihamɔ lɛ? Yehowa efooo mlijaa pɔtɛɛ ko efɔɔɔ shi. Shi kɛlɛ, henɔjɔɔmɔ henumɔ, kɛ anɔkwa suɔmɔ ni wɔyɔɔ wɔhaa Yehowa kɛ nyɛmimɛi lɛ, kɛ agbɛnɛ hehiamɔ henumɔ ni wɔkɛyooɔ akɛ esa akɛ ahere mɛi ayiwala lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔkɛ wɔmumɔŋ mlijaa nyɔŋma nihamɔ muu lɛ fɛɛ aba. Wɔnuɔ he akɛ sɔ̃ ka wɔnɔ akɛ wɔsɔmɔ Yehowa kɛyashɛ shɔŋŋ bɔ ni wɔɔnyɛ. Kɛ wɔtsi wɔhe naa, aloo wɔkɛ wɔhe, loo heloonaa nii ni wɔyɔɔ lɛ ha kɛ mligbigblimɔ lɛ, enɛ baafee Nyɔŋmɔ shishiumɔ yɛ wɔ gbɛfaŋ.—Okɛto Luka 21:1-4 he.
Ajɔɔ Wɔ Aahu Kɛteke Nɔ
18, 19. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ ajɔɔ Yehowa webii yɛ amɛ mlijaa nyɔŋma muu lɛ fɛɛ ni amɛkɛba lɛ hewɔ?
18 Kɛjɛ 1919 kɛbaa nɛɛ, Yehowa webii ejɛ amɛsuɔmɔ mli amɛkɛ amɛbe, amɛhewalɛ, kɛ amɛshika babaoo eha kɛtsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he hiamɔ nii ahe nii. Amɛkɛ mlijaa nyɔŋma muu lɛ fɛɛ eba fiase lɛ lɛlɛŋ. Nɔ ni ejɛ enɛ mli eba ji, Yehowa eha eshiwoo lɛ eba mli, ni efɔse jɔɔmɔi eshwie amɛnɔ aahu ni eteke nɔ. Anaa enɛ yɛ gbɛ ni sa kadimɔ waa nɔ yɛ amɛyifalɛ ni yaa hiɛ be fɛɛ be lɛ mli. Kɛjɛ mɛi akpei fioo ko ni afɔ amɛ mu ni sɔmɔɔ Yehowa beni eba esɔlemɔ we lɛ yɛ afi 1918 lɛ nɔ lɛ, amɛtee nɔ amɛyi efa aahu akɛ ŋmɛnɛ, mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ amɛhefatalɔi, ni ji tooi krokomɛi lɛ ayi fa fe mɛi akpekpei ejwɛ yɛ shikpɔji sɔrɔtoi 211 nɔ. (Yesaia 60:22) Akɛ anɔkwale lɛ shishinumɔ ni yaa nɔ eshwereɔ babaoo hu ejɔɔ mɛnɛɛmɛi. Ama gbalɛ wiemɔ lɛ nɔ mi waa diɛŋtsɛ aha amɛ. Aha hekɛnɔfɔɔ ni amɛyɔɔ yɛ Yehowa yiŋtoi ahe nitsumɔ mli lɛ ema shi shiŋŋ ni emli ewa. (2 Petro 1:19) “Yehowa kaselɔi” ji amɛ lɛlɛŋ.—Yesaia 54:13.
19 Yehowa tsɔ Maleaki nɔ egba jɔɔmɔi babaoo efata he akɛ: “Kɛkɛ ni mɛi ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ kɛ amɛhe wie, ni Yehowa bo toi, ni enu, ni aŋma kaimɔ wolo yɛ ehiɛ aha mɛi ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ, kɛ mɛi ni jwɛŋɔ egbɛi lɛ he lɛ.” (Maleaki 3:16) Yɛ gbɛjianɔtoi fɛɛ ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ ateŋ lɛ, Yehowa Odasefoi pɛ jwɛŋɔ egbɛi lɛ he ni amɛwoɔ hiɛ nyam yɛ jeŋmaji lɛ ateŋ. (Lala 34:4) Kwɛ bɔ ni amɛyɔɔ miishɛɛ amɛhaa akɛ amɛyɛ nɔmimaa akɛ Yehowa kaiɔ amɛ anɔkwayeli lɛ!
20, 21. (a) Mɛɛ wekukpaa ko ni jɔɔmɔ yɔɔ mli anɔkwa Kristofoi naa mli ŋɔɔmɔ? (b) Mɛɛ sɔrɔtofeemɔ ayaa nɔ anaa faŋŋ yɛ Kristojamɔ gbɛfaŋ?
20 Yehowa webii krɛdɛɛ ji shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ, ni asafo babaoo lɛ, ni baa koni amɛkɛ amɛ abafee ekome lɛ kɛ amɛ naa anɔkwa jamɔ mli jɔɔmɔi. (Zakaria 8:23) Yehowa tsɔ Maleaki nɔ ewo shi akɛ: “‘Ni gbi ni mibafee lɛ, amɛaatsɔ minɔ,’ Yehowa Zebaot kɛɛ, ‘mi diɛŋtsɛ minɔ; ni mabaa amɛyi, tamɔ bɔ ni mɔ baa lɛ diɛŋtsɛ ebi ni sɔmɔɔ lɛ yi.’” (Maleaki 3:17) Mɛɛ jɔɔmɔ eji nɛkɛ, akɛ Yehowa jɛɔ esuɔmɔ mli esusuɔ amɛhe yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ!
21 Lɛlɛŋ, sɔrɔto-feemɔ ni ka anɔkwa Kristofoi kɛ amale nɔ lɛ ateŋ lɛ miije kpo ni aana faŋŋ diɛŋtsɛ. Beni Yehowa webii bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaahiɛ etaomɔ nii amli lɛ, belɛ Kristendom miishiu kɛmiibote je nɛŋ mujiwoo ŋmɔtɔ lɛ shishi tɔŋŋ. Lɛlɛŋ, Yehowa wiemɔ lɛ efee anɔkwale, akɛ: “No dani nyɛaaku sɛɛ nyɛna sɔrɔto ni yɔɔ jalɔ kɛ efɔŋfeelɔ teŋ, kɛ mɔ ni sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ mɔ ni sɔmɔɔɔ lɛ teŋ.”—Maleaki 3:18.
22. Mɛɛ jɔɔmɔi wɔɔnyɛ wɔna hekɛnɔfɔɔ akɛ wɔɔna mli ŋɔɔmɔ kɛ wɔtee nɔ wɔkɛ mlijaa nyɔŋma muu lɛ fɛɛ ba?
22 Etsɛŋ ni akɔntaabuu gbi lɛ baashɛ kɛha amale Kristofoi lɛ. “‘Naa! gbi lɛ miiba ni eeedɔ tamɔ flɔnɔɔ, ni hewolɔi fɛɛ kɛ mɛi ni feɔ nifɔjianii lɛ aaatsɔmɔ gbetselii, ni gbi ni baa lɛ aaasha amɛ, ni eshiŋ tso shishifa loo tso nine ehaŋ amɛ,’ Yehowa Zebato kɛɛ.” (Maleaki 3:19) Yehowa webii le akɛ ebaabu amɛhe yɛ nakai be lɛ mli, tamɔ bɔ ni ebu emumɔŋ maŋ lɛ he yɛ afii 70 Ŋ.B. tɔŋŋ lɛ. (Maleaki 3:20) Kwɛ bɔ ni amɛmii shɛɔ amɛhe haa akɛ amɛaana nɔmimaa ni tamɔ nɛkɛ! No hewɔ lɛ, kɛyashi nakai be lɛ aaashɛ lɛ, nyɛhaa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ ajiea hiɛsɔɔ kɛ suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Yehowa lɛ kpo kɛtsɔ mlijaa nyɔŋma muu lɛ fɛɛ ni ekɛaaba fiase lɛ nɔ. Kɛkɛ lɛ, wɔɔnyɛ wɔna hekɛnɔfɔɔ akɛ ebaaya nɔ ejɔɔ wɔ aahu kɛteke nɔ.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Kɛha enɛ he saji babaoo lɛ, kwɛmɔ September 1, 1987, Buu-Mɔɔ, baafai 25-30.
Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?
◻ Mɛɛ be Yehowa kɛ ekpaŋmɔ bɔfo lɛ ba sɔlemɔ we lɛ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ?
◻ Namɔ ji tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ, ni mɛɛ hetsuumɔ ko he bahia amɛ yɛ 1918 sɛɛ?
◻ Mɛɛ mumɔŋ afɔleshaa nibii anɔkwa Kristofoi kɛbahaa Yehowa?
◻ Mɛni ji mlijaa nyɔŋma nihamɔ ni afɔɔ Kristofoi anine ni amɛkɛba fiase lɛ?
◻ Mɛɛ jɔɔmɔi Nyɔŋmɔ webii naa mli ŋɔɔmɔ yɛ mumɔŋ mlijaa nyɔŋma nihamɔ ni amɛkɛbaa lɛ hewɔ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]
Nɔ ni fata wɔmumɔŋ mlijaa nyɔŋma nihamɔ lɛ he ji wɔhewalɛ kɛ wɔnii ni wɔyɔɔ lɛ ni wɔkɛaaha kɛha Maŋtsɛyeli Asai amaamɔ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]
Yɛ Yehowa jɔɔmɔ ni yɔɔ ewebii anɔ lɛ hewɔ lɛ, ehe ehia ni amamɔ tsui babaoo, ni Maŋtsɛyeli Asai kɛ Kpeei Asai hu fata he