Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w93 1/15 bf. 8-13
  • La Hiɛlɔi—Kɛha Mɛɛ Yiŋtoo?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • La Hiɛlɔi—Kɛha Mɛɛ Yiŋtoo?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Beni Adesa Gbɛkpamɔi Wuji Fee Efolo loo ‘Kanei lɛ Gboi’
  • Mɔ ni Akɛ Lɛ Eha akɛ “Jeŋmaji lɛ Ala”
  • “Nyɛ Ji Je Lɛŋ La Lɛ”
  • La kɛ Anɔkwale ni Jɛ Nyɔŋmɔ Ŋɔɔ ni Baatsɔɔ Wɔ Gbɛ
  • Yehowa Anunyam lɛ Ekpɛ Yɛ Onɔ
  • Nyiɛmɔ Je Lɛ La Lɛ Sɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
  • “La Lɛ Eba Je Lɛ Mli”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Ŋwɛi La Shwieɔ Duŋ!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2002
  • Namɛi Nyiɛɔ Je Lɛ La Lɛ Sɛɛ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
w93 1/15 bf. 8-13

La Hiɛlɔi​—Kɛha Mɛɛ Yiŋtoo?

“Miŋɔo mito akɛ jeŋmaji lɛ ala.”​—BƆFOI LƐ ASAJI 13:⁠47.

1. Te kita ni awie he yɛ Bɔfoi lɛ Asaji 13:47 lɛ na bɔfo Paulo nɔ hewalɛ eha tɛŋŋ?

BƆFO Paulo kɛɛ: “Nuŋtsɔ Yehowa wo wɔ kita akɛ: ‘Miŋɔo mito akɛ jeŋmaji lɛ ala, koni otsɔ yiwalaheremɔ kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbee hei lɛ.’” (Bɔfoi lɛ Asaji 13:47) Jeee akɛ ekɛɛ nakai kɛkɛ, shi eyoo bɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli ha lɛ hu. Beni Paulo batsɔ Kristofonyo lɛ sɛɛ lɛ, etuu eshihilɛ fɛɛ eha nakai kita lɛ he nitsumɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 26:​14-20) Ani akɛ nakai kita lɛ hu efɔ wɔnɔ? Kɛji nakai ni lɛ, belɛ mɛni hewɔ ehe hiaa yɛ wɔgbii nɛɛ amli lɛ?

Beni Adesa Gbɛkpamɔi Wuji Fee Efolo loo ‘Kanei lɛ Gboi’

2. (a) Beni je lɛ bote enaagbee be lɛ mli lɛ, mɛni ba ni sa emumɔŋ kɛ jeŋba mli su he waa? (b) Mɛni Ŋleshi maŋ-nukpa ko wie yɛ nɔ ni ena ni yaa nɔ yɛ August 1914 lɛ he?

2 Je nɛɛ bote enaagbee be lɛ mli dani afɔ gbɔmɛi ni yɔɔ wala mli bianɛ lɛ ateŋ mɛi pii. Saji wuji tsara nɔ ba oyayaayai. Ashɛ Satan Abonsam, mɔ titri ni haa mumɔŋ kɛ jeŋba mli duŋ woɔ lɛ afɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ. (Efesobii 6:​12; Kpojiemɔ 12:​7-12) No mli lɛ atsirɛ adesai ayisɛɛ awo eklɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ mli momo. August 1914 shishijee mlí, beni efee tamɔ nɔ ni bɔ fɛɛ bɔ ni eji lɛ abaawuu ta lɛ, Sir Edward Grey, Ŋleshi Maŋsɔɔlɔ-Nukpa ni kwɛɔ maŋsɛɛ saji anɔ lɛ damɔ enitsumɔ he tsu lɛ samfɛlɛ naa yɛ London ni ekɛɛ: “Kanei lɛ adesa gbɛkpamɔi wuji lɛ miigboi yɛ Europa fɛɛ; ni wɔnaŋ dɔŋŋ ni asu ekoŋŋ yɛ wɔshihilɛ be mli.”

3. Mɛɛ omanye je lɛŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ eye yɛ mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ koni amɛha adesai ana hiɛnɔkamɔ kpakpa lɛ mli?

3 Mɔdɛŋ ni abɔɔ koni asu nakai kanei lɛ ekoŋŋ hewɔ lɛ, ato Jeŋmaji Akpaŋmɔ lɛ shishi yɛ 1920. Shi kanei lɛ kpɛɛɛ jogbaŋŋ. Yɛ jeŋ ta niji enyɔ lɛ naagbee lɛ, je lɛŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ bɔ mɔdɛŋ ekoŋŋ, kɛ Jeŋmaji Ekomefeemɔ gbɛjianɔtoo lɛ. Shikome ekoŋŋ lɛ, kanei lɛ kpɛɛɛ kaŋkaŋ. Shi yɛ saji nibaa nyɛsɛɛ nɛɛ hewɔ lɛ, je lɛŋ nɔyelɔi lɛ miiwie “jeŋ gbɛjianɔtoo hee” ko he. Shi anyɛŋ akɛɛ akɛ nɛkɛ “jeŋ . . . hee” ni amɛkɛɛ amɛkɛba nɛɛ kɛ anɔkwa toiŋjɔlɛ kɛ shweshweeshwe shihilɛ eba. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, tai, wekui amli béi, awuiyeli, nitsumɔ ni anaaa atsu, ohia, wɔshihilɛ hei amli mujiwoo, kɛ helai miiya nɔ eefite miishɛɛ ni gbɔmɛi aaana yɛ shihilɛ mli.

4, 5. (a) Mɛɛ be ni te fee tɛŋŋ ni duŋ baha adesa loo kpɔmɔ aba? (b)Mɛni he hiaa koni no kɛ hejɔlɛ loo kpɔmɔ aba?

4 Yɛ anɔkwale mli lɛ je lɛŋ la loo kanei lɛ gboi be kpalaŋŋ kwraa dani 1914 shɛ. Enɛ ba mli afii 6,000 ni eho nɛ yɛ Eden, beni wɔ klɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ hala akɛ amɛbaakpɛ yiŋ amɛha amɛ diɛŋtsɛ amɛhe ni Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ni ejaje lɛ jeee amɛhe sane ko lɛ. Adesa weku lɛ niiashikpamɔi ni yɔɔ mɔbɔ babaoo kɛjɛ nakai bei lɛ amli kɛbaa nɛɛ ji shihilɛ mli nibii ni tsaraa nɔ baa yɛ mɔ ni Biblia lɛ wie ehe akɛ “duŋ hewalɛ” lɛ shishi. (Kolosebii 1:13) Satan Abonsam hewalɛ shishi ni klɛŋklɛŋ gbɔmɔ, Adam tsirɛ je lɛ ewo esha mli; ni kɛjɛ Adam nɔ ni esha kɛ gbele gbɛ eshwa adesai fɛɛ nɔ. (1 Mose 8:1-6; Romabii 5:12) Kɛkɛ ni adesai laaje Yehowa, la kɛ wala Jɛɛhe lɛ nɔkpɛlɛmɔ.​—Lala 36:⁠10.

5 Gbɛ kome pɛ ni la lɛ aaatsɔ nɔ akpɛ diɛŋtsɛ ekoŋŋ kɛha adesai lɛ ji Yehowa Nyɔŋmɔ, adesai a-Bɔlɔ lɛ nɔkpɛlɛmɔ ni amɛaana. Kɛkɛ lɛ abaanyɛ ajie “hiɛhaanɔ ni aŋɔha majimaji fɛɛ hiɛ,” ni ji fɔbuu yɛ esha hewɔ lɛ, kɛya. Mɛɛ gbɛ nɔ aaatsɔ afee enɛ?​—Yesaia 25:⁠7.

Mɔ ni Akɛ Lɛ Eha akɛ “Jeŋmaji lɛ Ala”

6. Mɛɛ gbɛkpamɔi wuji Yehowa eto gbɛjianɔ yɛ he koni wɔnine ashɛ nɔ etsɔ Yesu Kristo nɔ?

6 Dani aaashwie Adam kɛ Hawa kɛaajɛ Paradeiso po lɛ, Yehowa gba “seshi” ko ni baajie mɛi ni sumɔɔ jalɛ nifeemɔ lɛ efɔ shi. (1 Mose 3:15) Beni afɔ nakai shiwoo Seshi lɛ akɛ adesa pɛ kɛkɛ ni Yehowa ha Simeon ni egbɔ, ni yɔɔ Yerusalem sɔlemɔ we lɛ yoo lɛ akɛ “la ni aaatɛje jeŋmaji lɛ ahiɛ.” (Luka 2:​29-32) Yɛ hemɔkɛyeli ni amɛnaa yɛ Yesu adesa gbɔmɔtso ni yeɔ emuu lɛ mli hewɔ lɛ, adesai baanyɛ aye amɛhe kɛjɛ fɔbuu ni jɛ esha ni akɛfɔ amɛ lɛ mli. (Yohane 3:36) Yɛ Yehowa suɔmɔnaa nifeemɔ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, amɛbaanyɛ amɛkpa naanɔ wala yɛ emuuyeli mli gbɛ akɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ fa loo akɛ eshishi bii yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ. Mɛɛ gbɛjianɔtoo ni yɔɔ naakpɛɛ po nɛ!

7. Mɛni hewɔ shiwoi ni yɔɔ Yesaia 42:​1-4 lɛ kɛ emlibaa yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ fɛɛ haa wɔnaa hiɛnɔkamɔ lɛ?

7 Yesu Kristo diɛŋtsɛ ji mɔ ni damɔ gbɛkpamɔi wuji nɛɛ amlibaa lɛ sɛɛ. Yɛ gbɔmɛi ni he yeɔ ni Yesu tsa amɛ lɛ hewɔ lɛ, bɔfo Mateo kɛ nɔ ni aŋma afɔ shi yɛ Yesaia 42:1-4 lɛ to ehe. Nakai ŋmalɛ lɛ fa ko kɛɔ akɛ: “Naa! Mitsulɔ, mɔ ni mihiɛ emli, mɔ ni mihala ni minaa ehe tsui lɛ! Mikɛ mimumɔ lɛ eshwie enɔ, ni ekɛ kojomɔ aaatee ayaha jeŋmaji lɛ.” Ani jeee enɛ he hiaa gbɔmɛi ni yɔɔ jeŋmaji fɛɛ mli lɛ? Gbalɛ lɛ yaa nɔ akɛ: “Ebolɔŋ ni ewoŋ egbee nɔ, ni ehaŋ anu egbee yɛ blohuiaŋ. Gala ni amia lɛ, ekuŋ, ni kane mli odonti ni tsoɔ sulii lɛ, egbeŋ.” Yɛ enɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, Yesu efeee keketee yɛ gbɔmɛi ni ehao momo lɛ anɔ. Ena amɛ mɔbɔ, etsɔɔ amɛ Yehowa yiŋtoi ahe nii, ni etsa amɛhelai.​—Mateo 12:​15-21.

8. Mɛɛ shishinumɔ naa Yehowa kɛ Yesu ha akɛ “mɛŋ lɛ kpaŋmɔ kɛ jeŋmaji lɛ ala” yɛ?

8 Gbalɛ nɛɛ Halɔ lɛ wie lɛ diɛŋtsɛ ehe etsɔɔ e-Tsulɔ, Yesu, ni ekɛɛ: “Mi, Yehowa, mitsɛo yɛ jalɛ mli, ni mimɔ onine mli, ni mibaa oyi ni miŋɔo mifee maŋ lɛ kpaŋmɔ kɛ jeŋmaji lɛ ala; koni ogbele shwilafoi ahiŋmɛi ni ojie mɛi ni awo amɛ tsuŋ kɛ mɛi ni tara duŋ mli lɛ hu kɛjɛ gboklɛfoi atsu lɛŋ.” (Yesaia 42:​6, 7) Hɛɛ, Yehowa kɛ Yesu Kristo eha akɛ kpaŋmɔ, akɛ shiwoo ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli ni ama nɔ aduatsɔ. Kwɛ bɔ ni enɛ woɔ mɔ hewalɛ ehaa! Yesu jie bɔ ni esusuɔ adesai ahe lɛ kpo diɛŋtsɛ yɛ be mli ni eyɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ; ekɛ ewala po ha kɛha adesai. Mɔ nɛɛ ji mɔ ni Yehowa kɛ jeŋmaji lɛ fɛɛ ewo edɛŋ akɛ eye amɛnɔ lɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ no hewɔ ni Yehowa wie ehe akɛ jeŋmaji lɛ ala lɛ. Yesu diɛŋtsɛ kɛɛ: “Miji je lɛ mli la lɛ.”—Yohane 8:⁠12.

9. Mɛni hewɔ Yesu tuuu ehe ehaaa nɔ beaŋ nibii agbɛjianɔtoo lɛ saamɔ lɛ?

9 Mɛɛ yiŋtoo hewɔ Yesu sɔmɔ akɛ je lɛ mli la lɛ? Eka shi faŋŋ akɛ jeee kɛha je lɛ loo heloo gbɛfaŋ ninamɔ ko hewɔ. Ekaaa akɛ eeejaje maŋkwramɔ gbɛjianɔtoo ni yɔɔ nakai be lɛ mli lɛ, ni ekpɛlɛɛ maŋtsɛyeli ni jɛ je lɛ nɔyelɔ Satan, loo gbɔmɛi lɛ adɛŋ lɛ hu nɔ. (Luka 4:​5-8; Yohane 6:​15; 14:30) Yesu musuŋ tsɔ lɛ babaoo eha mɛi ni piŋɔ lɛ ni ekɛ heyeli ha amɛ yɛ gbɛi ni mɛi krokomɛi nyɛɛɛ afee nakai yɛ nɔ lɛ nɔ. Shi ele akɛ anyɛŋ ana naanɔ hejɔlɛ yɛ adesa weku lɛ gbɛjianɔtoo ni yɔɔ ŋwɛi fɔbuu shishi yɛ esha ni akɛfɔ amɛ, ni mumɔi fɔji asafoi lɛ hu kɛ amɛ tsuɔ nii lɛ hewɔ. Yesu tsɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni shishinumɔ yɔɔ mli nɔ ekɛ eshihilɛ fɛɛ ma Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ nɔ.​—Hebribii 10:⁠7.

10. Yesu sɔmɔ akɛ je lɛŋ la lɛ yɛ mɛɛ gbɛi anɔ ni kɛha mɛɛ yiŋtoo?

10 Belɛ yɛ mɛɛ gbɛi anɔ, ni mɛɛ yiŋtoo hewɔ Yesu sɔmɔ akɛ je lɛŋ la lɛ? Etu ehe eha Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ shiɛmɔ. (Luka 4:​43; Yohane 18:37) Akɛni eye anɔkwale ni kɔɔ Yehowa yiŋtoo he lɛ he odase hewɔ lɛ, Yesu wo eŋwɛi Tsɛ lɛ gbɛi lɛ hiɛ nyam hu. (Yohane 17:​4, 6) Kɛfata he lɛ, akɛ je lɛŋ la lɛ, Yesu kpa jamɔŋ amalei ahe mama ni ekɛ mumɔŋ heyeli ha mɛi ni akɛ jamɔ eŋɔ amɛ nom lɛ. Ekpa Satan he mama akɛ mɔ ni anaaa lɛ ni kudɔɔ mɛi ni ŋmɛɔ gbɛ ni ekɛ amɛ tsuɔ nii lɛ. Yesu ha ayoo duŋ mli nitsumɔi lɛ hu faŋŋ. (Mateo 15:​3-9; Yohane 3:​19-21; 8:44) Ejie ehe kpo akɛ je lɛŋ la lɛ yɛ gbɛ ni ekaaa nɔ kɛtsɔ ewala akɛ adesa ni yeɔ emuu lɛ ni ekɛha akɛ kpɔmɔ nɔ lɛ nɔ, ni ekɛgbele gbɛ eha mɛi ni tsɔɔ gbɛjianɔtoo nɛɛ mli hemɔkɛyeli lɛ koni amɛna eshaifaa, amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa ni ekpɛlɛɔ nɔ, kɛ naanɔ wala gbɛkpamɔ akɛ Yehowa jeŋ muu fɛɛ weku lɛ fa. (Mateo 20:​28; Yohane 3:16) Ni yɛ naagbee lɛ, Yesu tsɔ Nyɔŋmɔ jamɔ hetuukɛhamɔ ni yeɔ emuu ni ehiɛ mli yɛ eshihilɛ be fɛɛ mli lɛ nɔ efi jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ sɛɛ ni eha ana Abonsam akɛ amalelɔ, ni eha hegbɛ kɛha naanɔ sɛɛnamɔi ba kɛha mɛi ni sumɔɔ jalɛ nifeemɔ lɛ. Shi ani Yesu pɛ baafee la hiɛlɔ?

“Nyɛ Ji Je Lɛŋ La Lɛ”

11. Mɛɛ gbɛnaa nii akɛfɔ̃ Yesu kaselɔi lɛ anɔ dani amɛnyɛ amɛfee la hiɛlɔi?

11 Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ yɛ Mateo 5:14 akɛ: “Nyɛ ji je lɛŋ la lɛ.” Esa akɛ amɛnyiɛ enanemaa hei asɛɛ. Esa akɛ amɛtsɔ amɛshihilɛ gbɛ kɛ amɛshiɛmɔ lɛ hu nɔ amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi agbɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ akɛ anɔkwa shishinumɔ kɛ hiɛtɛjemɔ Jɛɛhe. Esa akɛ amɛkase Yesu, ni amɛha mɛi ale Yehowa gbɛi lɛ ni amɛfi E-maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ. Taakɛ Yesu fee lɛ, nakai esa akɛ amɛ hu amɛjaje Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ akɛ adesai ahiɛnɔkamɔ kome pɛ. Esa akɛ amɛkpa jamɔŋ amalei, duŋ mli nitsumɔi, kɛ mɔ fɔŋ ni hɔ nɛkɛ nibii nɛɛ asɛɛ lɛ he mama. Esa akɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ agba Yehowa yiwalaheremɔ he gbɛjianɔtoo kɛtsɔ Yesu Kristo nɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ he sane amɛtsɔɔ gbɔmɛi ni yɔɔ he fɛɛ he. Nakai ekãa lɛ mra be mli Kristofoi lɛ kɛtsu nitsumɔ ni akɛwo amɛdɛŋ lɛ he nii, ni amɛje shishi, klɛŋklɛŋ lɛ, yɛ Yerusalem kɛ Yudea ni no sɛɛ lɛ amɛtee Samaria, taakɛ Yesu efa amɛ lɛ!​—Bɔfoi lɛ Asaji 1:⁠8.

12. (a) Mumɔŋ la lɛ baakpɛ kɛyashɛ nɛgbɛ? b) Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ha Paulo nyɛ eyɔse mɛni yɛ Yesaia 42:6 he, ni te esa akɛ nakai gbalɛ lɛ asa wɔshihilɛ he aha tɛŋŋ?

12 Shi, jeee jɛmɛ pɛ abaashiɛ sanekpakpa lɛ yɛ. Yesu fa esɛɛnyiɛlɔi lɛ ni “amɛfee jeŋmaji fɛɛ kaselɔi.” (Mateo 28:​19, New World Translation) Beni atsake Saulo ni jɛ Tarso lɛ, Nuŋtsɔ lɛ je gbɛ etsɔɔ akɛ Saulo (ni batsɔ bɔfo Paulo lɛ) baashiɛ aha Jeŋmajiaŋbii lɛ hu shi jeee Yudafoi lɛ pɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 9:15) Yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yelikɛbuamɔ naa lɛ, Paulo banu nɔ ni nakai nitsumɔ lɛ tsɔɔ lɛ shishi. No hewɔ lɛ ebayoo akɛ gbalɛ ni yɔɔ Yesaia 42:​6, ni baa mli yɛ Yesu Kristo nɔ diɛŋtsɛ lɛ hu ji famɔ kɛha mɛi fɛɛ ni heɔ Kristo nɔ amɛyeɔ lɛ. No hewɔ lɛ, beni etsɛ wiemɔ sɛɛ kɛjɛ Yesaia wolo lɛ mli yɛ Bɔfoi lɛ Asaji 13:47 lɛ, Paulo kɛɛ: “Nuŋtsɔ Yehowa, wo wɔ kita akɛ, ‘Miŋɔo mito akɛ jeŋmaji lɛ ala, koni otsɔ yiwalaheremɔ kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbee hei lɛ.’” Ni bo hu? Ani okpɛlɛ nakai gbɛnaa nii akɛ ofee la hiɛlɔ lɛ nɔ? Ani otswaa oshihilɛ fɛɛ kɛbɔleɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ he taakɛ Yesu kɛ Paulo fee lɛ?

La kɛ Anɔkwale ni Jɛ Nyɔŋmɔ Ŋɔɔ ni Baatsɔɔ Wɔ Gbɛ

13. Yɛ Lala 43:3 kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, mɛni ji wɔsɔlemɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli, ni enɛ buɔ wɔhe kɛjɛɔ mɛni he?

13 Kɛ wɔɔtsɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔnifeemɔi anɔ wɔbɔ mɔdɛŋ ‘ni wɔha kanei loo la aba’ koni eha wɔsɛɛ be akpɛ aha adesai lɛ, belɛ no tsɔɔ akɛ wɔgba afa kɛjɛ shishinumɔ ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ mli lɛ he kwraa kɛtee shɔŋŋ. Bɔ fɛɛ bɔ ni jeŋ muu lɛ fɛɛ aaafee amɛnii aha lɛ, anɔkwa Kristofoi kwɛɔ Yehowa gbɛ akɛ la Jɛɛhe diɛŋtsɛ. Amɛ sɔlemɔ lɛ tamɔ nɔ ni aŋma afɔ shi yɛ Lala 43:​3, ni kɛɔ nɛkɛ lɛ: “Ha ola kɛ onɔkwale lɛ aba, ni amɛbatsɔɔ mi gbɛ, ni amɛkɛ mi aya ogɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ kɛ oshihilɛ hei lɛ.”

14, 15. (a) Yehowa kɛ ela kɛ enɔkwale lɛ miiha bianɛ yɛ mɛɛ gbɛi anɔ? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ la lɛ kɛ anɔkwale lɛ miitsɔɔ wɔ gbɛ diɛŋtsɛ?

14 Yehowa yaa nɔ ehaa etsuji anɔkwafoi asɔlemɔ nɛɛ hetoo. Etsuɔ la kɛbaa kɛtsɔɔ eyiŋtoo jajemɔ nɔ, ehaa etsuji nuɔ shishi, ni ehaa nɔ ni ejaje lɛ baa mli. Kɛ wɔsɔle wɔha Nyɔŋmɔ lɛ, ejeee nɔ ko kɛkɛ ni afeɔ, ni aafee ni mɛi ana akɛ ayɛ krɔŋkrɔŋ. Nɔ ni wɔshweɔ yɛ wɔtsuiŋ waa ji akɛ la ni baa kɛjɛɔ Yehowa ŋɔɔ lɛ atsɔɔ wɔ gbɛ, taakɛ lala lɛ kɛɔ lɛ. Wɔkpɛlɛɔ gbɛnaa nii ni fataa la ni Nyɔŋmɔ kɛhaa lɛ ni wɔheɔ lɛ he baa lɛ nɔ. Taakɛ bɔfo Paulo ji lɛ, wɔyɔseɔ akɛ nɔ ni fataa Yehowa Wiemɔ lɛ mlibaa he ji famɔ kɛha mɛi fɛɛ ni tsɔɔ hemɔkɛyeli yɛ mli lɛ. Wɔnuɔ he akɛ wɔhiɛ mɛi krokomɛi nyɔmɔ, ja wɔkɛ sanekpakpa lɛ ni Nyɔŋmɔ kɛwo wɔdɛŋ kɛha nakai yiŋtoo lɛ eha amɛ da.​—Romabii 1: 14, 15.

15 La kɛ anɔkwale ni Yehowa etsu kɛba yɛ wɔgbii nɛɛ amli lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ Yesu Kristo miiye nɔ diɛŋtsɛ kɛmiijɛ eŋwɛi maŋtsɛsɛi lɛ nɔ. (Lala 2:​6-8; Kpojiemɔ 11:15) Yesu gba fɔ shi akɛ, abaashiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa nɛɛ yɛ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ ni akɛye odase yɛ be mli ni eba akɛ maŋtsɛ lɛ. (Mateo 24:​3, 14) Aatsu nakai nitsumɔ lɛ bianɛ, waa hu, yɛ jeŋ muu fɛɛ. Kɛ wɔkɛ nakai nitsumɔ lɛ miifee nitsumɔ ni he hiaa wɔ fe fɛɛ yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, belɛ Nyɔŋmɔ la kɛ anɔkwale lɛ miitsɔɔ wɔ gbɛ, taakɛ lala tsɛ kɛɛ lɛ.

Yehowa Anunyam lɛ Ekpɛ Yɛ Onɔ

16, 17. Yehowa ha enunyam lɛ kpɛ shwie egbɛjianɔtoo ni tamɔ yoo lɛ nɔ yɛ 1914 yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛɛ famɔ ekɛha lɛ?

16 Ŋmalɛi lɛ kɛ wiemɔi ni kanyaa mɔ tsɔɔ gbɛ ni atsɔɔ nɔ ahaa ŋwɛi la lɛ kpɛɔ haa gbɔmɛi ni yɔɔ he fɛɛ he lɛ mli. Yesaia 60:​1-3, ni kɔɔ Yehowa “yoo” loo eŋwɛi tsuji anɔkwafoi agbɛjianɔtoo lɛ he lɛ kɛɔ akɛ: “Tee shi ni otso, shi ola lɛ miiba, ni Yehowa anunyam lɛ miikpɛ yɛ onɔ. Ejaakɛ naa, duŋ ha shikpɔŋ lɛ nɔ, ni duŋ kpii ha majimaji lɛ anɔ; shi bo lɛ Yehowa miikpɛ yɛ onɔ, ni enunyam lɛ epue yɛ onɔ. Ni jeŋmaji aaanyiɛ kɛaaba ola lɛ he, ni maŋtsɛmɛi aaaba kpɛmɔ ni kpɛɔ yɛ enɔ lɛ he.”

17 Yehowa anunyam lɛ kpɛ shwie eŋwɛi gbɛjianɔtoo ni tamɔ yoo lɛ nɔ yɛ afi 1914 mli, beni yɛ be mli ni ekɛ be kakadaŋŋ emɛ aahu sɛɛ lɛ, efɔ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ, ni Yesu Kristo ji Maŋtsɛ lɛ. (Kpojiemɔ 12:​1-5) Yehowa anunyam la lɛ kɛ nɔkpɛlɛmɔ kpɛɔ shwieɔ nakai nɔyeli lɛ nɔ akɛ no pɛ ji nɔ ni ja kɛha shikpɔŋ lɛ fɛɛ.

18. (a) Taakɛ agba afɔ shi yɛ Yesaia 60:2 lɛ, mɛni hewɔ duŋ ha shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ? (b) Te aaafee tɛŋŋ ajie aŋkroaŋkroi kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ duŋ lɛ mli?

18 Nɔ ni tamɔɔɔ enɛ lɛ, duŋ ha shikpɔŋ lɛ nɔ, ni duŋ kpii ha jeŋmaji lɛ anɔ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ jeŋmaji lɛ kpooɔ Nyɔŋmɔ Bi ni esumɔɔ lɛ lɛ nɔyeli lɛ, ni amɛhalaa adesa nɔyeli. Amɛsusuɔ akɛ kɛ amɛjie adesa nɔyeli kome kɛtee ni amɛkɛ ekroko to najiaŋ lɛ, amɛbaanyɛ amɛna tsabaa amɛha amɛnaagbai lɛ. Shi enɛ kɛ hejɔlɛ ni amɛhiɛ ka nɔ lɛ baaa. Amɛnyɛɛɛ amɛna mɔ ni hɔ shihilɛ lɛ sɛɛ ni kudɔɔ jeŋmaji lɛ kɛjɛɔ mumɔi anɔyeli he lɛ. (2 Korintobii 4:⁠4) Amɛkpooɔ anɔkwa la Jɛɛhe diɛŋtsɛ lɛ, no hewɔ lɛ amɛyɛ duŋ mli. (Efesobii 6:12) Shi bɔ fɛɛ bɔ ni jeŋmaji lɛ aaafee lɛ, abaanyɛ ahere aŋkroaŋkroi kɛjɛ nakai duŋ lɛ mli. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli hemɔkɛyeli ni amɛaana kwraa kɛ amɛhe shi ni amɛaaba amɛha lɛ lɛ nɔ.

19, 20. (a) Mɛni hewɔ ni mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa anunyam lɛ ekpɛ eshwie Yesu sɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ anɔ yɛ? (b) Mɛɛ yiŋtoo hewɔ Yehowa fee emɛi ni afɔ amɛ mu lɛ la hiɛlɔi lɛ? (d) Taakɛ agba afɔ shi lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ agbala “maŋtsɛmɛi” kɛ “jeŋmaji” kɛba la ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ he yɛ?

19 Kristendom heko Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ eyeko, ni ebako ehe shi ehako no. Shi Yesu Kristo sɛɛnyiɛlɔi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ efee nakai. Nɔ ni ejɛ mli eba ji akɛ, Yehowa ŋwɛi nɔkpɛlɛmɔ la lɛ ekpɛ eshwie eŋwɛi yoo lɛ najiaŋdamɔlɔi ni anaa amɛ nɛɛ anɔ, ni ana enunyam lɛ yɛ amɛnɔ. (Yesaia 60:​19-21) Amɛnaa mumɔŋ la ni tsakemɔ fɛɛ tsakemɔ ni aaaba je lɛŋ maŋkwramɔ loo shikahelɛtemɔ mli lɛ nyɛŋ ajie kɛya lɛ mli ŋɔɔmɔ. Yehowa ekpɔ amɛ kɛjɛ Babilon kpeteŋkpele lɛ mli. (Kpojiemɔ 18:⁠4) Amɛnaa kpɛlɛmɔ ni ekpɛlɛ amɛnɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ ejaakɛ amɛkpɛlɛ etsɔsemɔ nɔ ni amɛkɛ anɔkwayeli efi emaŋtsɛyeli lɛ sɛɛ. Amɛyɛ wɔsɛɛ be he hiɛnɔkamɔ kpakpa, ni amɛmli filiɔ amɛ yɛ hiɛnɔkamɔ ni ekɛma amɛhiɛ lɛ mli.

20 Shi, mɛɛ yiŋtoo hewɔ Yehowa kɛ amɛ ye yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ? Taakɛ lɛ diɛŋtsɛ ewie yɛ Yesaia 60:21 (NW) lɛ, afee koni “efee fɛo,” koni awo egbɛi lɛ hiɛ nyam ni akɛgbala mɛi krokomɛi kɛba emasɛi akɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ koome pɛ​—koni etsɔ naanɔ sɛɛnamɔ kɛha amɛ. Nɔ ni kɛ enɛ kpaa gbee lɛ, nɛkɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ jalɔi nɛɛ kpɛlɛ gbɛi, Yehowa Odasefoi lɛ nɔ yɛ 1931. Yɛ amɛshiɛmɔ lɛ hewɔ lɛ, ani agbala “maŋtsɛmɛi” kɛba kpɛmɔ ni kpɛɔ yɛ enɔ lɛ he, taakɛ Yesaia gba fɔ shi lɛ? Hɛɛ! Jeee shikpɔŋ lɛ nɔ maŋkwramɔŋ nɔyelɔi lɛ, shi moŋ yibɔ loo mɛi ni kɛ Kristo baaye maŋtsɛ yɛ eŋwɛi lɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ. (Kpojiemɔ 1:​5, 6; 21:24) Ni “jeŋmaji” lɛ hu? Ani agbala amɛ kɛba nɛkɛ la nɛɛ he? Nakai pɛpɛɛpɛ! Agbalako maŋkwramɔŋ maŋ kome ko pɔtɛɛ, shi gbɔmɛi asafo babaoo ko ni jɛ jeŋmaji fɛɛ mli ebadamɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ masɛi, ni amɛkɛ hehiamɔ kɛ miishɛɛ miikpa kpɔmɔ kɛmiiya Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ mli lɛ gbɛ. Ebaafee jeŋ hee ni jalɛ hiɔ mli lɛlɛŋ.​—2 Petro 3:​13; Kpojiemɔ 7:​9, 10.

21. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ wɔŋmɛko Yehowa duromɔ ni hɔ yiŋtoo ni ha ekɛ esuɔmɔnaa nifeemɔ he shishinumɔ ha wɔ lɛ sɛɛ lɛ he?

21 Ani oji la hiɛlɔi ni amɛyi faa babaoo lɛ ateŋ mɔ ko? Yehowa eha wɔna esuɔmɔnaanii ahe shishinumɔ, koni wɔnyɛ wɔtsɔmɔ lahiɛlɔi taakɛ Yesu fee lɛ. Eba akɛ wɔ fɛɛ wɔɔtsɔɔ akɛ wɔŋmɛko duromɔ ni Nyɔŋmɔ kpa mli eha wɔ lɛ he ni wɔfeɔ nakai kɛtsɔɔ ekãa kpo ni wɔjieɔ yɛ nitsumɔ ni Yehowa kɛwo etsuji adɛŋ yɛ wɔgbii nɛɛ amli lɛ tsumɔ nɔ.(2 Korintobii 6:​1, 2) Nitsumɔ ko bɛ wɔgbii nɛɛ amli ni he hiaa fe enɛ. Ni hegbɛ ko hu bɛ ni da ni baanyɛ afee wɔnɔ̃ fe woo loo anunyam ni wɔkɛaaha Yehowa gbɛi lɛ, kɛtsɔ anunyam la ni baa kɛjɛɔ Yehowa ŋɔɔ lɛ ni wɔɔkpɛ wɔshwie mɛi krokomɛi anɔ lɛ nɔ.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

◻ Mɛni ji adesai anaagbai ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ ashishifã diɛŋtsɛ?

◻ Mɛɛ gbɛi anɔ Yesu kɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ fɛɛ ji “je lɛŋ la lɛ” yɛ?

◻ Yehowa la kɛ enɔkwale lɛ miitsɔɔ wɔ gbɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Yehowa eha enunyam lɛ ekpɛ yɛ egbɛjianɔtoo lɛ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Mɛɛ yiŋtoo hewɔ Yehowa fee ewebii la hiɛlɔi lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Sane ni ba yɛ Eden lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnuɔ adesai anaagbai ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ shishi ŋmɛnɛ

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Tom Haley/Sipa

Paringaux/Sipa

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje