‘Nyɛtaoa Yehowa Sɛɛ Gbɛ, Nyɛ Heshibalɔi Fɛɛ’
‘NYƐTAOA Yehowa sɛɛ gbɛ, nyɛ shikpɔŋ lɛ nɔ heshibalɔi fɛɛ ni nyɛyeɔ emla lɛ nɔ lɛ! Nyɛtaoa jalɛ sɛɛ gbɛ, nyɛtaoa heshibaa sɛɛ gbɛ: ekolɛ aaaŋɔ nyɛ atee yɛ Yehowa mlifu gbi lɛ nɔ!”—Zefania 2:3.
Gbalɔ Zefania wie wiemɔi nɛɛ etsɔɔ “shikpɔŋ lɛ nɔ heshibalɔi,” ni ewo amɛ hewalɛ ni “[amɛ]tao heshibaa sɛɛ gbɛ” bɔni afee ni abu amɛhe yɛ “Yehowa mlifu gbi lɛ nɔ.” Anaa ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ heshibaa ji taomɔ nii kɛha yibaamɔ. Shi mɛni hewɔ?
Mɛni Hewɔ Esa akɛ Atao Heshibaa Sɛɛ Gbɛ?
Heshibaa ji humifeemɔ su, ni henɔwomɔ loo hepupuumɔ bɛ mli. Ekɔɔ sui kpakpai krokomɛi lɛ ahe kpaakpa, tamɔ mlihilɛ kɛ hejɔlɛ he. Akɛni nakai eji hewɔ lɛ, anyɛɔ atsɔɔ mɛi ni baa amɛhe shi lɛ anii, ni amɛsumɔɔ ni amɛkpɛlɛ tsɔsemɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ lɛ nɔ, eyɛ mli akɛ ekolɛ ebaanyɛ efee dɔlɛ nii yɛ be fioo ko mli.—Lala 25:9; Hebribii 12:4-11.
Heshibaa diɛŋtsɛ kɔɔɔ mɔ ko tsɔsemɔ, woloŋlee loo egbɛhe yɛ shihilɛ mli he tsɔ. Shi mɛi ni atsɔse amɛ loo amɛle woloŋ jogbaŋŋ loo amɛye omanye yɛ jeŋ shihilɛ mli lɛ nuɔ he akɛ amɛbaanyɛ amɛkpɛ amɛyiŋ yɛ nɔ fɛɛ nɔ he amɛha amɛ diɛŋtsɛ amɛhe, yɛ jamɔ saji amli po. Enɛ baatsi amɛ gbɛ koni amɛkaha mɔ kroko miitsɔɔ amɛ nɔ ko aloo ni amɛkakpɛlɛ ŋaawoo nɔ ni amɛfee tsakemɔi ni he hiaa yɛ amɛshihilɛi amli lɛ nɔ. Mɛi krokomɛi ni yɔɔ nii babaoo lɛ baasusu yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ akɛ amɛhebuu damɔ ninamɔ babaoo ni amɛyɔɔ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ amɛnuuu he akɛ mumɔŋ ninamɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ji Biblia lɛ mli lɛ he miihia amɛ.—Mateo 4:4; 5:3; 1 Timoteo 6:17.
Susumɔ woloŋmalɔi lɛ kɛ Farisifoi lɛ kɛ osɔfonukpai ni hi shi yɛ Yesu gbii lɛ amli lɛ ahe okwɛ. Be ko beni mɛi ni atsu amɛ ni amɛyamɔ Yesu lɛ ba efolo lɛ, Farisifoi lɛ kɛɛ: “Ani nyɛ hu alaka nyɛ? Ani onukpai lɛ loo Farisifoi lɛ ateŋ mɔ ko ehe enɔ eye? Shi asafo ni leee Mla nɛɛ, alomɔ amɛ.” (Yohane 7:45-49) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, yɛ amɛhiɛ lɛ, mɛi ni leee nii ni amɛleee woloŋ lɛ pɛ baahe Yesu aye.
Ni kɛlɛ, Farisifoi lɛ ateŋ mɛi komɛi bo anɔkwale lɛ toi, ni amɛfa Yesu kɛ Kristofoi lɛ ahe po. Mɛnɛɛmɛi ateŋ mɛi komɛi ji Nikodemɔ kɛ Gamaliel. (Yohane 7:50-52; Bɔfoi lɛ Asaji 5:34-40) Yɛ Yesu gbele sɛɛ lɛ, “osɔfoi lɛ tete ateŋ mɛi pii boɔ hemɔkɛyeli lɛ toi.” (Bɔfoi lɛ Asaji 6:7) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ nɔkwɛmɔ nɔ ni ekaaa fe fɛɛ ji bɔfo Paulo. Gamaliel ji mɔ ni tsɔse lɛ, ni ebatsɔ mɔ ni fãa Yuda jamɔ he ni le nii ni abuɔ lɛ waa. Shi, yɛ be ni sa mli lɛ eba ehe shi ni ekpɛlɛ Kristo Yesu tsɛmɔ lɛ nɔ ni ebatsɔ esɛɛnyiɛlɔ ni yɔɔ ekaa waa.—Bɔfoi lɛ Asaji 22:3; 26: 4, 5; Galatabii 1:14-24; 1 Timoteo 1:12-16.
Enɛɛmɛi fɛɛ tsɔɔ akɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni shihilɛ ni mɔ ko jɛ mli lɛ ji ha, loo bɔ ni enuɔ shɛɛ sane ni jɛ Biblia lɛ mli lɛ he ehaa ŋmɛnɛ lɛ ji lɛ, Zefania wiemɔi lɛ ka he eji anɔkwale lolo. Kɛ mɔ ko miisumɔ ni ena Nyɔŋmɔ nɔkpɛlɛmɔ ni e-Wiemɔ lɛ akudɔ lɛ lɛ, belɛ heshibaa he miihia.
Mɛi ni ‘Taoɔ Heshibaa Sɛɛ Gbɛ’ Ŋmɛnɛ
Ŋmɛnɛ, gbɔmɛi akpekpei abɔ miibo Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ toi yɛ jeŋ fɛɛ. Yehowa Odasefoi miifee Biblia mli nikasemɔi fe akpekpei ejwɛ daa otsi yɛ mɛi ashiai amli. Gbɔmɛi nɛɛ jɛ shihilɛi, shika mli shidaamɔ kɛ kwasafoŋ shihilɛi sɔrɔtoi amli. Shi nɔ kome ni amɛ fɛɛ amɛyɔɔ ji akɛ, amɛbaa amɛhe shi bɔ ni sa ni no aaaha amɛkpɛlɛ Biblia mli shɛɛ sane ni mɔ ko kɛbaha amɛ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛshia loo yɛ he kroko lɛ nɔ. Amɛteŋ mɛi pii miiya amɛhiɛ diɛŋtsɛ ejaakɛ amɛmiisumɔ ni amɛbɔ mɔdɛŋ ni amɛkɛye gbɛtsii nii ni yɔɔ amɛgbɛ nɔ lɛ anɔ kunim, Hɛɛ, amɛfata “shikpɔŋ lɛ nɔ heshibalɔi” lɛ ahe ŋmɛnɛ.
Okɛ Maria ni yɔɔ Mexico lɛ afee nɔkwɛmɔ nɔ. Ekase mlalee yɛ univɛsiti ni eyɛ shweshweeshwe yɛ shika gbɛfaŋ yɛ gboshinii ni ashi aha lɛ lɛ hewɔ. Yɛ enɛ hewɔ lɛ, ebana su ko akɛ mɔ ni nɔ ko jeee ehe sane ko ni enɛ tsake eshihilɛ, ni taakɛ lɛ diɛŋtsɛ ewie he lɛ, ebatsɔ “atuatselɔ, mɔ ni ebuuu mɔ, mɔ ni wooɔ ehe, kɛ mɔ ni heee Nyɔŋmɔ nɔ eyeee.” Maria kɛɛ: “Mibasusu akɛ abaanyɛ akɛ shika afee nɔ fɛɛ nɔ, ni ákɛ Nyɔŋmɔ he ehiaaa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, minu he po akɛ ebɛ.” Ekɛfata he akɛ: “Kɛha mi lɛ, jamɔ yɛ ŋmɔlɔ ni etamɔ kwasafoŋ taomɔ nii ko kɛkɛ.”
Yɛ sɛɛ mli lɛ Maria yoo tsakemɔ ni eba etsɛkwɛ bi ko mli beni ebatsɔ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome lɛ. Maria tsɔɔ mli akɛ: “Ehiii kwraa, ni naa lɛ ni ehe ejɔ ni etsɔ gbɔmɔ ni ja. Wekumɛi lɛ kɛɛ etsɔ shiɛlɔ ni akɛ ekaneɔ Biblia lɛ, ni yɛ enɛ hewɔ lɛ enuuu dãa ni enyiɛɛɛ yei asɛɛ dɔŋŋ. No hewɔ lɛ miisumɔ ni eba ni ebakane Biblia lɛ etsɔɔ mi, ejaakɛ misusu akɛ matsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ mana toiŋjɔlɛ kɛ kpoofeemɔ shihilɛ ni mishwieɔ babaoo lɛ.” Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ Maria kpɛlɛ ni Odasefoi gbalashihilɛ mli hefatalɔi enyɔ ko kɛ lɛ akase Biblia lɛ.
Eyɛ nibii pii ni esa akɛ eye amɛnɔ kunim, ni ewa kɛha lɛ hu akɛ eeekpɛlɛ Biblia mli shishitoo mla ni ji yitsoyeli lɛ nɔ koni eba ehe shi eha ewu. Shi efee tsakemɔi ni yɔɔ naakpɛɛ yɛ eshihilɛ kɛ esubaŋ mli. Ejaje akɛ: “Kɛjɛ be mli ni nyɛmimɛi lɛ ba mishia ni amɛkɛ Yehowa yelikɛbuamɔ baha mi nɛɛ, miishɛɛ, toiŋjɔlɛ, kɛ Nyɔŋmɔ jɔɔmɔ ebato miwe lɛ.” Ŋmɛnɛ, Maria ji Yehowa Odasefonyo ni ejɔɔ ehe nɔ ni abaptisi lɛ.
He kroko hu yɛ ni heshibaa, loo eko ni abɛ tsuɔ babaoo yɛ anɔkwa jamɔ sɛɛdii lɛ mli. Yɛ bei pii amli lɛ, ŋa ni yɔɔ weku lɛ mli lɛ kpɛlɛɔ anɔkwale lɛ nɔ ni eesumɔ ni esɔmɔ Nyɔŋmɔ, shi wu lɛ shashaoɔ shi. Ekolɛ ewa kɛha wumɛi komɛi akɛ amɛaakpɛlɛ jwɛŋmɔ ni ahiɛ akɛ mɔ kroko yɛ—Yehowa Nyɔŋmɔ—ni esa akɛ eŋa lɛ aba ehe shi aha lɛ agbɛnɛ lɛ nɔ. (1 Korintobii 11:3) Yoo ko ni yɔɔ Chihuahua, yɛ Mexico, bi ni akɛ lɛ akase Biblia lɛ, ni yɛ be ni sa mli lɛ lɛ kɛ ebii kpawo ba anɔkwale lɛ mli. Shishijee mli lɛ ewu te shi wo lɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ esumɔɔɔ ni eweku lɛ ayashiɛ yɛ shia kɛ shia, ni amɛkɛ Biblia kasemɔ he woji aha. Eka shi faŋŋ akɛ ebuɔ ehe waa akɛ esaaa akɛ eyaa eyashiɛɔ etsɔɔ mɛi. Shi eweku lɛ damɔ shi shiŋŋ yɛ amɛyiŋkpɛɛ akɛ amɛaasɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ mli. Yɛ be ni sa mli lɛ wu lɛ je shishi ena sɛɛnamɔ ni yɔɔ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo nɔkpɛlɛmɔ he lɛ. Shi afii 15 ho dani ejɔɔ ehe nɔ eha Yehowa.
Wekui ni yɔɔ hei banee ni ji Indiabii shikwɛɛbii diɛŋtsɛ ni yɔɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛwiemɔi kɛ kusumii egbɛ eshwa Mexico fɛɛ. Akɛ Biblia mli shɛɛ sane lɛ miinina nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ ni eeye eebua amɛ yɛ amɛhiŋmɛigbelɛmɔ mli, ejaakɛ amɛteŋ mɛi komɛi kaseɔ nikanemɔ kɛ niŋmaa yɛ be mli ni amɛkaseɔ anɔkwale lɛ. Shi yɛ anɔkwale ni eji akɛ tsɔsemɔ loo woloŋlee kɛ heloonaa nibii fioo ko pɛ mɛi yɔɔ lɛ etsɔɔɔ akɛ amɛbaakpɛlɛ sane nɔ oya. Weku henɔwomɔ kɛ blema saji ni akɛ he kpɛtɛɔ he gbagbalii lɛ haa ewaa kɛhaa mɛi komɛi akɛ amɛaakpɛlɛ anɔkwale lɛ nɔ. Enɛ hu tsɔɔ nɔ hewɔ ni kosɛɛ bii krokomɛi gbáa mɛi ni mɔɔ anɔkwale lɛ mli yɛ India akrowai lɛ ekomɛi amli lɛ anaa waa yɛ jɛmɛ lɛ mli. No hewɔ heshibaa baa yɛ gbɛi sɔrɔtoi anɔ.
Okɛ Heshibaa Akpɛlɛ Nɔ
Ni bo diɛŋtsɛ hu? Ani ookpɛlɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwale lɛ nɔ? Aloo ewa kɛha bo akɛ oookpɛlɛ Biblia mli anɔkwalei komɛi anɔ? Ekolɛ obaasumɔ ni opɛi bo diɛŋtsɛ omli ni okwɛ nɔ ni tsiɔ bo gbɛ. Ani egbaa onaa akɛni mɛi ni baa anɔkwale lɛ mli lɛ ji ohiafoi komɛi hewɔ? Ani ekolɛ henɔwomɔ su ko yɛ bo diɛŋtsɛ omli? Ehi akɛ ooosusu bɔfo Paulo wiemɔi nɛɛ ahe: “Je nɛŋ kwashiaianii lɛ Nyɔŋmɔ hala, koni ekɛwo nilelɔi lɛ ahiɛgbele; ni je nɛŋ gbɔjɔmɔ nii lɛ hu Nyɔŋmɔ hala, koni ekɛwo nii ni he wa lɛ ahiɛgbele; ni je nɛŋ nii ni abuuu kɛ nii ni agbe he guɔ lɛ Nyɔŋmɔ hala, kɛ nibii ni jeee nɔ ko nɔ ko lɛ tete, koni eha nibii ni ji nɔ ko lɛ afee yaka; bɔni afee ni heloo ko heloo ko akashwã yɛ ehiɛ.”—1 Korintobii 1:27-29.
Ani obaakpoo jwetri ko akɛni ona enɛ yɛ sũ nii ni baa shi mli hewɔ? Dabi kwraa! Ni kɛlɛ, nɛkɛ ji gbɛ ni Nyɔŋmɔ halaa akɛ eeetsɔ nɔ ni ekɛ anɔkwale Wiemɔ ni haa wala lɛ aha wɔ, taakɛ bɔfo Paulo tsɔɔ mli lɛ: “Wɔhiɛ nɛkɛ jwetri nɛɛ yɛ sũ nii amli, koni hewalɛ ni fa kɛteke nɔ afee Nyɔŋmɔ nɔ, ni jeee wɔ nɔ̃.” (2 Korintobii 4:7) Heshibaa kɛ humifeemɔ baaha wɔna anɔkwa jara ni jwetri lɛ hiɛ shi jeee “sũ nii” lɛ, loo adesai ni kɛbahaa wɔ lɛ pɛ. Yɛ nakai feemɔ mli lɛ eeeha wɔnyɛ wɔfata mɛi ni “aaaŋɔ [amɛ] atee yɛ Yehowa mlifu gbi lɛ nɔ” lɛ ahe, ni wɔfata heshibalɔi ni “amɛaaye shikpɔŋ lɛ nɔ” lɛ ahe.—Zefania 2:3; Mateo 5:5.