Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w94 1/1 bf. 10-19
  • Yaaba Yehowa Abo

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Yaaba Yehowa Abo
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Maŋtsɛyeli Jajelɔi Agbee ni Naa wa Waa
  • Mɔɔ ni Wɔɔnyɛ Wɔhi Mli
  • Ni Aaashiɛ kɛ Ekaa
  • ‘Mlihilɛ ko ni Akɛto’
  • ‘Okɛ Yehowa Gbɛ́i Lɛ Afee Abobaahe’
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2011
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
w94 1/1 bf. 10-19

Yaaba Yehowa Abo

“Yehowa, bo abo mibaa.”—LALA 31:2.

1. Mɛɛ gbɛ nɔ Lala 31 lɛ jieɔ hekɛnɔfɔɔ ni ayɔɔ yɛ Yehowa nyɛmɔ ni ekɛ abobaa he aaaha lɛ mli lɛ kpo yɛ?

GBEE ko kɛ ŋɔɔmɔ miila nuu ko, ni eyɛ mli akɛ etɔ lɛ yɛ jwɛŋmɔ kɛ gbɔmɔtsoŋ moŋ, shi ekɛ ehe fɔɔ Yehowa nɔ lɛ he lala. Nakai lala krɔŋkrɔŋ lɛ mli wiemɔi lɛ kɛɔ akɛ hemɔkɛyeli yeɔ kunim. Nuu nɛɛ yaná teemɔ he kɛjɛ yiwalɔi ni gbɔbiɔ lɛ lɛ adɛŋ, yɛ Ofe lɛ niji ni mɛɔ lɛ amli. Elala lɛ kɛɔ akɛ: “Yehowa, bo abo mibaa, kaaha mihiɛ miigbo gbi ko gbi ko; okɛ ojalɛ lɛ ahere mi!”—Lala 31:2.

2. (a) Mɛɛ akulashiŋi enyɔ nɔ wɔɔdamɔ wɔkɛ wɔhe afɔ Yehowa nɔ akɛ wɔmɔɔ ni wa? (b) Mɛɛ Nyɔŋmɔ nɛkɛ Yehowa ji?

2 Lalatsɛ lɛ yɛ abobaa he kome—nɔ ni hi fe fɛɛ! Ha aje nibii krokomɛi ahe ŋwane, kɛlɛ anɔkwa sane nɛɛ hiɔ shi nakai: Yehowa ji ebobaa he, emɔɔ ni wa. Ehekɛnɔfɔɔ lɛ damɔ akulashiŋi enyɔ ni ma shi shiŋŋ nɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, ehemɔkɛyeli, ni Yehowa woŋ lɛ hiɛgbele lɛ, kɛ nɔ ni ji enyɔ lɛ, Yehowa jalɛ lɛ, ni tsɔɔ akɛ E-shiŋ E-tsuji kɛyaŋ naanɔ kɔkɔɔkɔ. Yehowa jeee Nyɔŋmɔ ni woɔ etsuji anɔkwafoi ahiɛgbele; ejeee mɔ ni yeee eshiwoi anɔ. Shi moŋ, eji Nyɔŋmɔ anɔkwafo kɛ mɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔɔ enɔ kwraa kɛmɔɔ shi lɛ anyɔmɔwolɔ. Yɛ naagbee lɛ, abaawo hemɔkɛyeli he nyɔmɔ! Jiemɔ baaba!—Lala 31:6, 7.

3. Te lalatsɛ lɛ jieɔ Yehowa yi ehaa tɛŋŋ?

3 Beni efoɔ elala lɛ kɛ lalafoo wiemɔi amli henumɔi ni woɔ ehe nɔ kɛjɛɔ awerɛhoyeli kɛ dɔlɛ mli kɛyaa ŋwɛi kɛyashɛɔ hekɛnɔfɔɔ wiemɔi amli lɛ, ehaa lalatsɛ lɛ naa mligbɛ hewalɛ ko. Ejieɔ Yehowa yi yɛ E-nɔkwa suɔmɔ lɛ hewɔ. Ela akɛ: “Aaajie Yehowa yi, ejaakɛ ejie emlihilɛ ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ kpo etsɔɔ mi yɛ maŋ ni wa ko mli.”—Lala 31:22.

Maŋtsɛyeli Jajelɔi Agbee ni Naa wa Waa

4, 5. (a) Mɛɛ lala ko ni naa wa waa jieɔ Yehowa yi ŋmɛnɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ amɛfee enɛ yɛ, yɛ sɔɔmɔ afi ni eho nɛɛ mli? (Kwɛmɔ tao lɛ yɛ baafai 12-15.) (b) Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi ni ba Kaimɔ lɛ shishi lɛ tsɔɔ akɛ aŋkroaŋkroi babaoo yɛ ni miisumɔ ni amɛfata Maŋtsɛyeli jajelɔi ni laa lɛ ahe yɛ? (Kwɛmɔ tao lɛ.) (d) Mɛɛ kuu ko yɔɔ nyɛ asafo lɛ mli ni efee klalo akɛ amɛaafata mɛi ni laa nɛɛ ahe?

4 Ŋmɛnɛ, nakai lala lɛ mli wiemɔi lɛ ebana shishinumɔ babaoo ekoŋŋ. Yiwalɔ mɔ fɔŋ ko, aloo adebɔɔ mli oshara, aloo shika gbɛfaŋ jaramɔ shihilɛ ko nyɛŋ atsĩ Yehowa yijiemɔ lalai anaa; lɛlɛŋ, Yehowa suɔmɔ kɛ emlihilɛ lɛ efa babaoo yɛ ewebii anɔ. Nyɛsɛɛ afi lɛ, gbee ni naa wa waa, ni falɛ fe fɛɛ ji 4,709,889 yɛ shikpɔji 231 nɔ la Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he shɛɛ sane lɛ he lala lɛ. Yehowa ŋwɛi nɔyeli ni Kristo Yesu yeɔ nɔ lɛ ji abobaa he ni haŋ amɛnine anyɛ shi kɔkɔɔkɔ. Nyɛsɛɛ afi lɛ, nɛkɛ Maŋtsɛyeli jajelɔi ni jɛ asafoi 73,070 mli nɛɛ kɛ ŋmɛlɛtswai ni naa shɛɔ 1,057,341,972 tsu nii yɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Nɔ ni jɛ mli ba ji mɛi 296,004 ni fee amɛ henɔjɔɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ he okadi kɛtsɔ nu mli baptisimɔ nɔ. Ni mɛɛ naakpɛɛ nii mɛi fɛɛ ni tee Ŋwɛi Nitsɔɔmɔ Majimaji Ateŋ Kpee ni afee yɛ Kiev, yɛ Ukraine, yɛ August ni ho nɛɛ na he miishɛɛ waa nɛkɛ. Amɛna nifeemɔ ni batsɔ yinɔsane lɛ, ni amɛye anɔkwa Kristofoi ni fa fe fɛɛ ni ana dã, ni abaptisi amɛ lɛ he odase! Taakɛ agba afɔ shi yɛ Yesaia 54:2, 3 lɛ, Nyɔŋmɔ webii ayi miifa babaoo bɔ ni anako nakai eko dã.

5 Shi kɛlɛ, mɛi krokomɛi hu ni miisumɔ ni amɛfee Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishi bii lɛ miimɛ ni amɛ hu amɛkɛ amɛgbee afata lala lɛ he. Nyɛsɛɛ afi lɛ, mɛi ni tee Yesu gbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi lɛ ayifalɛ ni yɔɔ naakpɛɛ ji mɛi 11,865,765. Wɔhiɛ ka nɔ akɛ, mɛnɛɛmɛi ateŋ mɛi pii ahe baasa akɛ amɛaala Maŋtsɛyeli lala lɛ yɛ shinaa kɛ shinaa naa yɛ sɔɔmɔ afi nɛɛ mli. Kwɛ bɔ ni nakai gbɛkpamɔ lɛ baaha anɔkwale lɛ henyɛlɔ, Satan Abonsam mli afu aha!—Kpojiemɔ 12:12, 17.

6, 7. Tsɔɔmɔ bɔ ni fee ni nuu ko ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ ye daimonioi ahaomɔ nɔ kunim kɛtsɔ Yehowa yelikɛbuamɔ nɔ.

6 Satan baabɔ mɔdɛŋ ni etsi mɛi krokomɛi anaa ni amɛkɛ amɛgbee akafata lala gbee kpele lɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, shiɛlɔi ni yɔɔ Thailand lɛ kɛ mɛi babaoo ni daimonioi haoɔ amɛ kpeɔ be fɛɛ be. Shi kɛlɛ, aha anɔkwafoi pii eye amɛhe kɛtsɔ Yehowa yelikɛbuamɔ nɔ. Kɛjɛ be mli ni nuu ko tee okɔmfo ko ŋɔɔ akɛ eyaakwɛ nii kɛkɛ lɛ sɛɛ kɛbaa nɛɛ, eha nuu lɛ ehi daimonioi ahewalɛ shishi afii nyɔŋma sɔŋŋ. Ebɔ mɔdɛŋ aahu akɛ ebaaye ehe kɛjɛ amɛhewalɛ shishi kɛtsɔ osɔfo ko yelikɛbuamɔ nɔ, shi enaaa nɔyaa ko kwraa. Yehowa Odasefonyo be-fɛɛ sɔɔlɔ ko kɛ nuu lɛ je Biblia mli nikasemɔ shishi ni ejɛ Biblia lɛ mli etsɔɔ lɛ gbɛ pɛ ni eeetsɔ nɔ eye ehe kɛjɛ daimonioi lɛ ahewalɛ shishi—no ji, ena anɔkwale lɛ he nilee ni ja, ni ena hemɔkɛyeli yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ mli, ni ekpa lɛ fai kɛtsɔ sɔlemɔ nɔ.—1 Korintobii 2:5; Efesobii 4:6, 7; 1 Timoteo 2:3, 4.

7 Nɛkɛ sanegbaa nɛɛ sɛɛ jenamɔ lɛ, nuu lɛ la lamɔ ko ni etsɛ ni egbo lɛ wo ehe gbeyei akɛ kɛji ekuuu esɛɛ kɛyaaa mumɔi atsɛmɔ lɛ he lɛ, ebaahao lɛ. Kɛkɛ ni eweku lɛ bɔi haomɔ. Akɛni esumɔɔɔ ni ekpalaŋ hewɔ lɛ, nuu lɛ tsa e-Biblia mli nikasemɔ lɛ nɔ ni ebɔi kpeeiyaa. Yɛ nakai nikasemɔi lɛ ekome mli lɛ, gbɛgbalɔ lɛ tsɔɔ lɛ akɛ bei komɛi lɛ, nibii ni mumɔi atsɛlɔi kɛtsuɔ nii lɛ baanyɛ agbele gbɛ kɛha daimonioi ni amɛhao gbɔmɛi ni bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaaje amɛhewalɛ shishi lɛ. Nuu lɛ kai akɛ eyɛ mu ko ni ekɛtsuɔ nii akɛ ŋkunyaayeli nii. Agbɛnɛ eyoo akɛ esa akɛ etsi mu nɛɛ eshwie. Kɛjɛ be ni etsi eshwie nɛɛ, mumɔi fɔji lɛ bagbako enaa dɔŋŋ. (Okɛto Efesobii 6:13; Yakobo 4:7, 8 he.) Ekɛ eŋa fɛɛ miiya amɛhiɛ waa kɛ amɛ nikasemɔ lɛ, ni amɛyaa kpeei daa kɛha Biblia gbɛtsɔɔmɔ.

8, 9. Mɛɛ gbɛtsii nii krokomɛi Maŋtsɛyeli jajelɔi komɛi eye nɔ?

8 Gbɛtsii nibii krokomɛi baanyɛ atsĩ sanekpakpa lɛ jijemɔ naa. Yɛ shika gbɛfaŋ shihilɛ ni mli wa waa yɛ Ghana lɛ hewɔ lɛ, ashwie nitsulɔi kɛjɛ nitsumɔ mli. Enɛ eha shihilɛ lɛ mli ewa waa, ni no hewɔ lɛ eji naagba diɛŋtsɛ akɛ mɔ ko aaana daa gbi shihilɛ mli nibii ni he hiaa. Te Yehowa webii kpeeɔ enɛ naa amɛhaa tɛŋŋ? Kɛtsɔ Yehowa mli hekɛnɔfɔɔ nɔ, shi jeee amɛ diɛŋtsɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, gbi ko lɛ nuu ko bashi wolo kotoku ko ni asɔo naa yɛ he ni gbɔi baa yɛ nitsumɔ he nine lɛ. Shika ni naa shɛɔ ₵100,000, aloo apaafonyo nyɔji etɛ nyɔmɔwoo yɛ wolo kotoku lɛ mli. Wolo kotoku lɛ jɛ mɔ ko ni kɛbake, ni sumɔɔɔ ni aleɔ egbɛi lɛ ŋɔɔ, shi nɔ ni eŋma yɛ wolo ni ekɛfi shika lɛ mli lɛ ji: “Minitsumɔ fite, shi Yehowa eha mina ekroko. Miida lɛ kɛ e-Bi, Kristo Yesu shi waa. Mikɛ yelikɛbuamɔ fioo nɛɛ miiha koni akɛye abua kɛha Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ gbɛɛ-kɛ-shwamɔ dani naagbee lɛ ashɛ.”—Okɛto 2 Korintobii 9:11 he.

9 Kpeeiyaa yeɔ ebuaa ni akɛtsɔseɔ mɛi ni fataa he yɛ Yehowa yijiemɔ lala ni naa wa lɛ lamɔ mli lɛ. (Okɛto Lala 22:23 he.) Enɛ hewɔ lɛ, asafo ko yɛ Honduras wuoyigbɛ ni atsɛɔ lɛ El Jordán. Mɛɛ nɔ krɛdɛɛ ko yɔɔ kuu bibioo nɛɛ he? No ji kpeei ni amɛyaa daa yɛ anɔkwayeli mli lɛ. Yɛ shiɛlɔi 19 mli lɛ, ebiɔ ni mɛi 12 afo faa agbo ko kɛba kpeei daa otsi. Enɛ jeee naagba wulu yɛ be ni nugbɔnɛmɔ be lɛ eho lɛ sɛɛ, ejaakɛ amɛnyiɛɔ tɛi ni yɔɔ faa lɛ mli lɛ anɔ ni amɛkɛfoɔ. Shi, kɛ nugbɔnɛmɔ be lɛ shɛ lɛ, shihilɛ lɛ tsakeɔ. Nɔ ni tsutsu ko ni eji nu bibioo ni he bɛ gbeyei lɛ batsɔɔ faa wulu ni loɔ nɔ fɛɛ nɔ ni bajeɔ egbɛ nɔ lɛ kɛyaa. Nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ fɛɛ ekase seremɔ jogbaŋŋ koni amɛkɛye nɛkɛ gbɛtsii nii nɛɛ nɔ. Dani amɛbaafo lɛ, amɛkɛ atadei ni amɛkɛyaa kpeei lɛ woɔ tina (dade tɔkpo) ko mli ni amɛkɛ rɔba haa nɔ. Mɔ ni le seremɔ fe fɛɛ lɛ kɛ tina lɛ tsuɔ nii akɛ gbɛtsɔɔmɔ nii ni ekɛnyiɛɔ kuu lɛ hiɛ. Kɛ amɛfo faa lɛ shweshweeshwe lɛ, amɛtsumɔɔ amɛhe, ni amɛsaa amɛhe, ni amɛyaa Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ kɛ miishɛɛ, ni amɛhe tse keŋkeŋ!—Lala 40:10.

Mɔɔ ni Wɔɔnyɛ Wɔhi Mli

10. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔhe kɛya Yehowa ŋɔɔ yɛ haomɔ bei amli lɛ?

10 Kɛji oyɛ daimonioi atutuamɔ shishi tɛɛ aloo onuɔ nɔnyɛɛ he kɛjɛɔ hei krokomɛi jio, Yehowa baanyɛ afee omɔɔ ni wa. Boo otsɛ lɛ yɛ sɔlemɔ mli. Eboɔ ewebii ayaafo ni egbɛɛɛ kwraa lɛ po toi waa. Lalatsɛ lɛ na enɛ akɛ eji anɔkwale ni eŋma akɛ: “Ba otoi shi oha mi, feemɔ oya ni ojie mi! Tsɔ tɛsaa ni wa oha mi kɛ mɔɔ ni wa, ni oŋɔhere miyiwala. Ejaakɛ mitɛsaa kɛ mimɔɔ jio, no hewɔ lɛ tsɔɔmɔ mi gbɛ ni owa mi yɛ ogbɛi lɛ hewɔ. Jiemɔ mi kɛjɛ tsɔne ni amɛtsɔ amɛha mi yɛ teemɔ mli lɛ mli; ejaakɛ bo kɛ̃ ji mimɔɔ.”—Lala 31:3-5.

11. Tsɔɔmɔ nɔ hewɔ ni Yehowa mɔɔ lɛ jeee he ko ni hiɔ shi be kukuoo kɛkɛ lɛ.

11 Jeee be kukuoo mli abobaa he kɛkɛ Yehowa ji, shi moŋ mɔɔ ni anyɛɛɛ atutua, he ni wɔɔhi shi yɛ shweshweeshwe. Ehiɛnyiɛmɔ kɛ gbɛtsɔɔmɔ hako ewebii anine anyɛ shi. Ŋwɛi hewalɛ baafite Satan kɛ esamaŋfoi lɛ aŋaatsɔi fɔji lɛ fɛɛ. (Efesobii 6:10, 11) Beni wɔkɛ wɔhiɛ fɔɔ Yehowa nɔ kɛ wɔtsui fɛɛ lɛ, ebaagbala wɔ kɛjɛ Satan tsɔnei lɛ amli. (2 Petro 2:9) Yɛ afii ejwɛ ni eho lɛ mli lɛ, Yehowa Odasefoi ashiɛmɔ nitsumɔ lɛ naa egbele yɛ maji 35 mli. Agbɛnɛ hu, yɛ je lɛŋ hei komɛi ni adesai ashihilɛ, kɛ shika gbɛfaŋ, aloo maŋkwramɔŋ shihilɛi ni yɔɔ lɛ tsiɔ sanekpakpa lɛ shiɛmɔ naa yɛ lɛ, gbɔmɛi ni tamɔ gwantɛŋi lɛ ateŋ mɛi komɛi efa kɛtee hei ni nine baanyɛ ashɛ amɛnɔ yɛ gbɛ ni waaa nɔ. Japan ji nɛkɛ hei nɛɛ ekome.

12. Mɛɛ gbɛ nɔ gbɛgbalɔ ko ni jɛ Japan kɛ Yehowa fee emɔɔ ni wa yɛ?

12 Yɛ Japan lɛ, nitsulɔi ni ji gbɔi babaoo ejɛ maji asɛɛ kɛba maŋ lɛ mli, ni ato maŋsɛɛ wiemɔi asafoi pii. Niiashikpamɔ ko ni nyɛminuu ko ni yɔɔ asafo ni kɛ Japan wiemɔ tsuɔ nii mli lɛ ná lɛ feɔ bɔ ni nɛkɛ maŋsɛɛ wiemɔ shikpɔŋkuku nɛɛ woɔ yibii ehaa lɛ he mfoniri. Eesumɔ ni eyasɔmɔ yɛ he ni hiamɔ babaoo yɔɔ. Shi, eefee Biblia mli nikasemɔi nyɔŋma momo yɛ he ni eyɔɔ lɛ. Kɛkɛ ni enanemɛi lɛ ateŋ mɔ kome kɛ fɛoyeli kɛɛ: “Kɛ otee he ni hiamɔ lɛ da yɛ lɛ, ehe baahia ni ofee Biblia mli nikasemɔi 20 yɛ jɛmɛ!” Aha lɛ nitsumɔ ni etee Hiroshima. Shi, yɛ nyɔji ejwɛ sɛɛ lɛ, no mli lɛ Biblia mli nikasemɔ kome pɛ efeɔ. Gbi ko lɛ etee nuu ko ni jɛ Brazil, ni wieɔ Portugii wiemɔ pɛ lɛ ŋɔɔ. Akɛni nyɛminuu lɛ nyɛɛɛ ekɛ nuu lɛ agba sane hewɔ lɛ, ehe wolo ni akɛkaseɔ Portugii wiemɔ. Beni ekase sanegbaa wiemɔi fioo ko egbe naa lɛ, esaa etee nuu lɛ ŋɔɔ ekoŋŋ. Beni nyɛminuu lɛ ŋa lɛ yɛ Portugii wiemɔ mli lɛ, nuu lɛ naa kpɛ ehe waa, ni ekɛ ŋmɔlɔ kɛ miishɛɛ gbele eshinaa lɛ eha lɛ ni eha eba tsu lɛ mli. Amɛje Biblia mli nikasemɔ shishi. Etsɛɛɛ ni nyɛminuu lɛ bɔi nikasemɔi 22 feemɔ, 14 yɛ Portugii wiemɔ mli, 6 yɛ Spanish mli, kɛ 2 yɛ Japan wiemɔ mli!

Ni Aaashiɛ kɛ Ekaa

13. Mɛni hewɔ esaaa akɛ mɔ ko woɔ wɔ hiɛgbele dani wɔsɔmɔ Yehowa lɛ?

13 Yehowa webii kɛ ekaa laa Maŋtsɛyeli lala lɛ kɛ hemɔkɛyeli kwraa akɛ Yehowa ji amɛbobaa he. (Lala 31:15) Amɛhiɛ gboiŋ—Yehowa baŋ amɛ shi, ejaakɛ ebaaha ewiemɔ aba mli. (Lala 31:18) Abonsam kɛ esamaŋfoi daimonioi lɛ ahiɛ baagboi. Akɛni akɛ nitsumɔ eha Yehowa webii akɛ amɛshiɛ shɛɛ sane ko ni hiɛgbele ko kwraa bɛ he hewɔ lɛ, mɛi krokomɛi wooo amɛ hiɛgbele dani amɛshiɛ. Jeee nakai Yehowa, loo e-Bi lɛ feɔ amɛwajeɔ gbɔmɛi ni amɛja Lɛ. Kɛ gbɔmɛi atsuii yimɔ obɔbɔ kɛ hemɔkɛyeli kɛ hiɛsɔɔ ni amɛyɔɔ kɛha Yehowa ejurɔfeemɔ kɛ suɔmɔ ni mlihilɛ yɔɔ mli lɛ, shihilɛ kpakpa ni yɔɔ amɛtsuii amli lɛ ji nɔ ni tsirɛɔ amɛnaabui ni amɛwieɔ. (Luka 6:45) Enɛ hewɔ lɛ, be falɛ fɛɛ ni wɔyeɔ yɛ sɔɔmɔ lɛ mli daa nyɔŋ nɔ, titri lɛ, kɛji nakai be lɛ feɔ nɔ ni wɔɔnyɛ wɔtsu lɛ he mfoniri lɛ, no lɛ ehi, ni hiɛgbele bɛ he. Ani Yesu kɛ e-Tsɛ hiɛ esɔɔɔ bɔ ni yoo okulafo lɛ nyɛ ekɛha lɛ?—Luka 21:1-4.

14. Mɛni obaanyɛ owie yɛ gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ he? (Kwɛmɔ tao lɛ hu.)

14 Yɛ shiɛlɔi babaoo agbɛfaŋ lɛ, nɔ ni fata amɛsusuma fɛɛ ni amɛkɛaajá lɛ he ji ni amɛaasɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi—mɛi ni fa fe fɛɛ ji mɛi 890,231 yɛ nyɛsɛɛ afi lɛ mli! Kɛji ahiɛ nyɛsɛɛ afi lɛ nɔyaa lɛ mli nakai nɔŋŋ lɛ, no lɛ nɛkɛ yibɔ nɛɛ baanyɛ ateke 1,000,000. Niiashikpamɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ tsɔɔ bɔ ni fee ni nyɛmiyoo ko ni jɛ Nigeria lɛ bote gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ mli. Eŋma akɛ: “Beni eshwɛ fioo ni magbe nɔtsamɔ skul naa lɛ, mitee ni miyaye mibua kɛ nihoomɔ kɛha mɛi ni eba Yehowa Odasefoi agbɛgbalɔi askul lɛ. Mikɛ nyɛmimɛi yei enyɔ komɛi kpe ni amɛye minaa onukpa. Beni mina mile akɛ amɛfata gbɛgbalɔi ni eba skul lɛ ahe lɛ, misusu he yɛ miyiŋ akɛ, ‘Kɛji mɛi enyɔ nɛɛ nyɛɔ amɛfeɔ gbɛgbalɔi lɛ, mɛni tsiɔ minaa?’ No hewɔ lɛ, ni migbe skul naa lɛ, mi hu mibatsɔ daa gbɛgbalɔ.”

15. Trukaa odaseyeli baanyɛ agbele gbɛ kɛha mɛi krokomɛi ni amɛbaba Yehowa abo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

15 Jeee mɛi fɛɛ baanyɛ afee gbɛgbalɔi, shi amɛbaanyɛ amɛye odase. Yɛ Belgium lɛ, nyɛmiyoo ko ni eye afii 82 tee tsinaloo hemɔ. Ena akɛ loohɔɔlɔ lɛ ŋa lɛ ehao waa yɛ maŋkwramɔŋ basabasa-feemɔi ni yaa nɔ yɛ bei nɛɛ amli lɛ he. No hewɔ lɛ nyɛmiyoo lɛ kɛ Mɛni Yehowa Odasefoi Heɔ Yeɔ? dɛhiɛmɔ wolo lɛ eko fata shika lɛ he ekɛha lɛ beni ewoɔ lɛ nyɔmɔ lɛ. Beni nyɛmiyoo lɛ ku esɛɛ etee nihemɔ he lɛ, loohɔɔlɔ lɛ ŋa lɛ shashaooo shi kwraa ni ebi lɛ nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ nyɛ́ ni jeŋ ta ni ji etɛ aaanyɛ aba lɛ he. Nyɛmiyoo lɛ kɛ True Peace and Security—How Can You Find It? wolo lɛ eko eba ni ekɛbaaha lɛ. Gbii fioo sɛɛ, beni nyɛmiyoo ni eda yɛ afii amli nɛɛ tee nihemɔ he lɛ, loohɔɔlɔ lɛ ŋa lɛ bi saji krokomɛi babaoo. Nyɛmiyoo lɛ jie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ yoo nɛɛ; eha lɛ hegbɛ akɛ ekɛ lɛ baafee Biblia mli nikasemɔ, ni ekpɛlɛ nɔ. Amrɔ nɛɛ, tsinaloo hɔɔlɔ lɛ ŋa nɛɛ miitao ni abaptisi lɛ. Shi tsinaloo hɔɔlɔ lɛ hu? Ekane dɛhiɛmɔ wolo lɛ, ni amrɔ nɛɛ, lɛ hu eekase Biblia lɛ.

‘Mlihilɛ ko ni Akɛto’

16. Yehowa kɛ mlihilɛ ko eto kɛha ewebii lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

16 Ani Yehowa ejieko “emlihilɛ ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ kpo” etsɔko mɛi ni ebaba lɛ abo yɛ naagbee gbii ni emli eyi obɔ kɛ haomɔ nɛɛ mli lɛ? Taakɛ tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ, ni ebuɔ mɔ he feɔ lɛ, Yehowa kɛ mlihilɛ ko eto kɛha ebii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ. Ekɛ miishɛɛnamɔ duroɔ amɛ yɛ mɛi fɛɛ ni naa amɛ lɛ ahiɛ, taakɛ lalatsɛ lɛ kɛɛ lɛ, akɛ: “Kwɛ bɔ ni omlihilɛ ni okɛto oha mɛi ni sheɔo gbeyei lɛ da ha, no ojieɔ otsɔɔ mɛi ni baa bo abo lɛ yɛ gbɔmɛi ahiɛ!”—Lala 31:20, 22.

17-19. Yɛ Ghana lɛ, mɛɛ ekpakpa ko jɛ nuumo ko gbalashihilɛ ni ekɛwo woji amli lɛ mli ba?

17 No hewɔ lɛ, je lɛŋ bii kɛ amɛhiŋmɛii yeɔ mɛi ni jaa Yehowa lɛ anɔkwayeli lɛ he odase, ni efeɔ amɛ naakpɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ Ghana lɛ, nuu ko ni eye afii 96 tee he ni akɛ gbalashihilɛ woɔ woji amli yɛ lɛ ni eyabi akɛ eetao ni ekɛ ekusum naa gbalashihilɛ ni ena afii 70 lɛ awo woji amli agbɛnɛ. Onukpa ni kwɛɔ gbalashihilɛ nɔ lɛ hiɛ fee lɛ yaa ni ebi lɛ akɛ: “Ani osusuɔ akɛ nɔ ni otaoɔ ofee lɛlɛŋ nɛ? He ni oda kɛshɛ nɛɛ?”

18 Nuu lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Miitao matsɔ Yehowa Odasefoi ateŋ mɔ kome ni mikɛ mihe awo nitsumɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ mli dani je lɛ naagbee lɛ aba—Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ. Nitsumɔ nɛɛ kɛ mɔ yaa naanɔ wala mli. Yehowa Odasefoi yeɔ maŋ lɛ mla, ní gbalashihilɛ ni akɛwoɔ woji amli fata he lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, ofainɛ kɛwo wolo mli oha mi.” Nitsumɔ mli onukpa nɛɛ naa kpɛ ehe. Kɛkɛ ni etee nɔ efee wolo lɛ eha lɛ, ni nuu onukpa lɛ shi jɛmɛ kɛ miishɛɛ akɛ amrɔ nɛɛ ekɛ egbalashihilɛ lɛ ewo woji amli.—Okɛto Romabii 12:2 he.

19 No sɛɛ lɛ, gbalashihilɛ he woloŋmalɔ nɛɛ susu nibii ni enu lɛ ahe waa. “Yehowa Odasefoi . . . nitsumɔ ni he hiaa fe fɛɛ . . . je lɛ naagbee lɛ . . . Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ . . . naanɔ wala.” Akɛni enuuu nɔ ni enɛɛmɛi fɛɛ tsɔɔ yɛ nuumo ni eye afii 96 shihilɛ mli lɛ shishi hewɔ lɛ, ekpɛ eyiŋ akɛ ebaatao Odasefoi lɛ ni etao sane lɛ mli babaoo. Ekpɛlɛ shia Biblia mli nikasemɔ nɔ ni etee ehiɛ oyayaayai. Ŋmɛnɛ, nɛkɛ gbalashihilɛ he woloŋmalɔ nɛɛ etsɔ Odasefonyo ni abaptisi lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, kɛ wɔbo Yehowa toi yɛ nibii ni mɛi krokomɛi susuɔ akɛ eji nibii bibii lɛ po mli lɛ, nibii kpakpai baanyɛ ajɛ mli aba aha wɔ kɛ mɛi ni yeɔ wɔjeŋba he odase lɛ hu.—Okɛto 1 Petro 2:12 he.

20. Yɛ Myanmar lɛ, nyɛmiyoo fioo ko anɔkwayeli lɛ kɛ odaseyeli babaoo ba yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

20 Mɛi ni edara yɛ afii amli, ni amɛha anɔkwale lɛ efee amɛ mɛi ni yeɔ anɔkwa lɛ feɔ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa amɛhaa gbekɛbii yɛ nɛkɛ jeŋ ni ayeee anɔkwa yɛ mli nɛɛ mli. Nyɛmimɛi yei gbekɛbii nɛɛ ekome yɛ Myanmar. Ejɛ ohiafoi aweku ni bɛ nɔ ko, ni gbekɛbii nyɔŋma yɔɔ mli lɛ mli. Etsɛ, ni eba nitsumɔ mli hejɔɔmɔ kwraa lɛ, ji daa gbɛgbalɔ. Gbi ko lɛ, nyɛmiyoo nɛɛ na waoga ko yɛ skul, ni akɛ ojarawa tɛ fee, ni ekɔ ni ekɛyaha etsɔɔlɔ lɛ. Beni klas lɛ babua amɛhe naa enɔ jetsɛremɔ lɛ, tsɔɔlɔ lɛ kɛɛ klasbii lɛ bɔ ni fee ni ana waoga lɛ ni akɛba koni akɛha nɔtsɛ. Kɛkɛ ni ekɛɛ nyɛmiyoo fioo nɛɛ ni edamɔ klas muu lɛ fɛɛ hiɛ ni etsɔɔ amɛ nɔ hewɔ ni efee enɛ, ejaakɛ ele akɛ gbekɛbii krokomɛi lɛ ateŋ mɔ ko ni kulɛ, ekɛbaato. Nyɛmiyoo lɛ tsɔɔ mli akɛ Yehowa Odasefonyo ji lɛ, ni e-Nyɔŋmɔ lɛ sumɔɔɔ juu aloo nɔ fɛɛ nɔ ni etsɔɔɔ anɔkwayeli. Skul muu lɛ fɛɛ nu sane nɛɛ he, ni eha wɔnyɛmiyoo fioo nɛɛ na hegbɛ fɛfɛo ni ekɛye tsɔɔlɔi lɛ kɛ skulbii krokomɛi fɛɛ odase.

21. Beni gbekɛbii kɛ amɛhiɛ fɔɔ Yehowa nɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ amɛjeŋba saa ehe yɛ?

21 Yɛ Belgium lɛ, tsɔɔlɔ ko wie wiemɔ ko ni yɔɔ miishɛɛ waa yɛ klas yɛ Yehowa Odasefoi ahe. Ekwɛ gbekɛbii ni etsɔɔ amɛ nii lɛ ateŋ mɔ kome, ni ji nyɛmiyoo fioo lɛ jeŋba aahu ni ekɛɛ: “Agbɛnɛ mina jwɛŋmɔ kroko kwraa yɛ Yehowa Odasefoi ahe. Kulɛ amɛhe jwɛŋmɔ fɔŋ ni miyɔɔ lɛ haa misusuɔ akɛ amɛji gbɔmɛi ni naŋ mɛi ahe tsui fe fɛɛ. Shi amɛji mɛi ni yɔɔ mɛi ahe tsui waa, shi amɛŋmɛɛɛ amɛshishitoo mlai ahe.” Daa afi lɛ, tsɔɔlɔi lɛ haa gbekɛbii ni amɛtsɔɔ amɛ nii lɛ ateŋ mɛi ni bɔɔ mɔdɛŋ fe fɛɛ lɛ jweremɔ nii. Amɛteŋ ekome ji jweremɔ nii kɛha jeŋba he nilee kasemɔ. Afii etɛ ni tsara nɔ lɛ fɛɛ mli lɛ, tsɔɔlɔ nɛɛ kɛ jweremɔ nii ni akɛha onukpai aklas sɔrɔtoi etɛ lɛ mli bii lɛ ha Yehowa Odasefoi abii. Nɛkɛ ji bɔ ni bei pii lɛ ebaa lɛ yɛ mɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔɔ Yehowa nɔ yɛ anɔkwayeli mli lɛ agbɛfaŋ.—Lala 31:24.

22. Mɛɛ kunimyeli wiemɔi akɛmu Lala 31 lɛ naa, ni eyeɔ ebuaa wɔ yɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee gbii nɛɛ amli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

22 Lala 31 lɛ jijeɔ kɛ kunimyeli wiemɔi kɛmuɔ naa akɛ: “Nyɛwajea nyɛhe ni nyɛnaa tsui, nyɛ mɛi fɛɛ ni nyɛkwɛɔ Yehowa gbɛ lɛ!” (Lala 31:25) No hewɔ lɛ, beni wɔkpeeɔ Satan jeŋ fɔŋ nɛɛ naagbee gbii lɛ anaa lɛ, Yehowa shiŋ wɔ, shi moŋ eeetsi ebɛŋkɛ wɔ kpaakpa, ni ekɛ lɛ diɛŋtsɛ ehewalɛ lɛ aaawo wɔmli. Yehowa yeɔ anɔkwa ni ewiemɔ efeee efolo. Lɛ ji wɔbobaa he; lɛ ji wɔmɔɔ.—Abɛi 18:10.

Ani Okaiɔ?

◻ Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛ Yehowa afee wɔbobaa he kɛ hekɛnɔfɔɔ lɛ?

◻ Mɛɛ odaseyeli yɔɔ ni tsɔɔ akɛ gbee kpeteŋkpele ko miila Maŋtsɛyeli yijiemɔ lala kɛ ekaa?

◻ Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔna hekɛnɔfɔɔ akɛ Satan yaa lɛ etsɔŋ Yehowa webii tsɔne lɛ?

◻ Mɛɛ nɔ kpakpa ko Yehowa kɛto afã eha mɛi ni baa lɛ abo lɛ?

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 12-15]

1993 SERVICE YEAR REPORT OF JEHOVAH’S WITNESSES WORLDWIDE

(Kwɛmɔ “bound volume”)

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 16, 17]

Mɛi ni yabaa Yehowa abo lɛ feɔ Maŋtsɛyeli jajelɔi akuu ko ni gbee wa waa—amɛyifalɛ ji 4,709,889!

1. Senegal

2. Brazil

3. Chile

4. Bolivia

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje