Yehowa Baanyɛ Aha Ohe Awa
“Lɛ ehaa mɔ ni egbɔjɔ lɛ hewalɛ, ni mɔ ni bɛ nyɛmɔ lɛ, ehaa ehewalɛ faa.” — YESAIA 40: 29.
1, 2. Mɛni ji Yehowa hewalɛ babaoo lɛ he odaseyelii komɛi?
YEHOWA ji Nyɔŋmɔ ni “ehewalɛ fa.” Wɔbaanyɛ wɔna Nyɔŋmɔ “naanɔ hewalɛ kɛ Nyɔŋmɔyeli” lɛ he odaseyeli yɛ nibii ni yɔɔ fɛo ni ebɔ ni anaa lɛ mli. Mɛi ni kpooɔ akɛ amɛaakpɛlɛ odaseyeli ni tamɔ nɛkɛ ni tsɔɔ Bɔlɔ ni eji lɛ nɔ lɛ bɛ naajiemɔ ko. — Lala 147:5; Romabii 1: 19, 20.
2 Yehowa hewalɛ lɛ jeɔ kpo babaoo yɛ be mli ni jeŋ nilelɔi pɛiɔ jeŋ muu fɛɛ mli kɛyaa ŋwɛiniiaŋ shɔŋŋ yɛ be kɛ jɛkɛmɔ naa, kɛ eŋulamii kutsai babaoo ni anyɛɛɛ akane ni yaa shɔŋŋ kɛyashɛɔ la-afii akpekpei ohai abɔ mli lɛ. Kɛ duŋ wo gbɛkɛ shi ŋwɛi tse lɛ, wo ohiɛ nɔ okwɛ ŋwɛi, ni okwɛ akɛ ani onuŋ he taakɛ lalatsɛ lɛ nu he lɛ: “Kɛ mikwɛ oŋwɛi lɛ ni ji owaobii anaa nitsumɔi lɛ, nyɔŋtsere kɛ ŋulamii ni osaa oto lɛ: Mɛni ji adesa ni ojwɛŋɔ enɔ? Aloo gbɔmɔ bi hu, ni osaraa lɛ po?” (Lala 8: 4, 5) Ni kwɛ bɔ ni Yehowa ekwɛ gbɔmɔ nɔ jogbaŋŋ eha! Ekɛ shikpɔŋ nɔ shia fɛfɛo ha klɛŋklɛŋ nuu kɛ yoo lɛ. Hewalɛ yɛ esũ lɛ po mli — koni edu kwɛɛnii, ni woɔ niyenii ni haa hewalɛ, niyenii ni muji bɛ mli. Gbɔmɔ kɛ kooloi fɛɛ naa hewalɛ kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ hewalɛ lɛ kpojiemɔ ni tamɔ nɛkɛ mli. — 1 Mose 1:12; 4:12; 1 Samuel 28: 22.
3. Yɛ nibii ni abɔ ni anaa yɛ jeŋ muu fɛɛ lɛ sɛɛ lɛ, mɛni hu jieɔ Yehowa Nyɔŋmɔ hewalɛ kpo?
3 Yɛ ŋwɛi ni yɔɔ naakpɛɛ kɛ shikpɔŋ nɔ kwɛɛnii kɛ kooloi ashihilɛ hu ni yɔɔ fɛo sɛɛ lɛ, amɛjieɔ Nyɔŋmɔ hewalɛ lɛ kpo amɛtsɔɔ wɔ. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Ejaakɛ ehe nii ni anaaa ni ji enaanɔ hewalɛ kɛ Nyɔŋmɔyeli lɛ fɛɛ lɛ, kɛjɛ jeŋbɔɔ mli beebe lɛ atsɔɔ enii ni efee lɛ nɔ ayɔseɔ ni anaa faŋŋ.” (Romabii 1:20) Shi ehewalɛ lɛ he odaseyeli kroko yɛ ni esa akɛ wɔgbala wɔjwɛŋmɔ kɛ hiɛsɔɔ kɛya nɔ. Obaasusu akɛ, ‘Mɛni po yɔɔ ni jieɔ Nyɔŋmɔ hewalɛ lɛ kpo babaoo fe jeŋ muu fɛɛ?’ Hetoo lɛ ji Yesu Kristo. Yɛ anɔkwale mli lɛ, bɔfo Paulo wie yɛ mumɔ lɛ tsirɛmɔ naa akɛ, Kristo ni asɛŋ lɛ lɛ ji “Nyɔŋmɔ hewalɛ kɛ Nyɔŋmɔ nilee.” (1 Korintobii 1:24) Shi obaabi akɛ, ‘Mɛni hewɔ nakai eji lɛ? Ni te ekɔɔ mishihilɛ he bianɛ ehaa tɛŋŋ?’
Hewalɛ ni Ajie lɛKpo Kɛtsɔ E-Bi lɛ Nɔ
4. Ajie Nyɔŋmɔ hewalɛ lɛ kpo yɛ e-Bi lɛ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
4 Afee Nyɔŋmɔ hewalɛ lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ klɛŋklɛŋ beni ebɔ e-Bi koome, ni efee lɛ yɛ esubaŋ nɔ lɛ. Nɛkɛ mumɔŋ Bi nɛɛ sɔmɔ Yehowa akɛ “nitsulɔ ŋaalɔ” kɛtsɔ Nyɔŋmɔ hewalɛ babaoo lɛ ni ekɛtsu nii ni ekɛbɔ nibii krokomɛi fɛɛ lɛ nɔ. (Abɛi 8: 22, 30) Paulo ŋma eyaha enyɛmimɛi Kristofoi ni yɔɔ Kolose lɛ akɛ: “Ejaakɛ emli abɔ nii fiaa yɛ, nii ni yɔɔ ŋwɛi kɛ nii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ, nii ni anaa kɛ nii ni anaaa . . . Nii lɛ fɛɛ lɛ, enɔ atsɔ abɔ, ni lɛ nɔŋŋ abɔ aha.” — Kolosebii 1: 15, 16.
5-7. (a) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ adesai bafata Nyɔŋmɔ hewalɛ lɛ kpojiemɔi ahe yɛ tsutsu? (b) Mɛɛ yiŋtoo yɔɔ ni aaaha ahe aye akɛ abaanyɛ ajie Nyɔŋmɔ hewalɛ lɛ kpo yɛ Kristofoi ahe ŋmɛnɛ?
5 Wɔfata ‘nibii ni abɔ yɛ shikpɔŋ nɔ’ lɛ ahe. No hewɔ lɛ ani abaanyɛ akpã Nyɔŋmɔ hewalɛ lɛ mli kɛba wɔ adesai anɔ? Ojogbaŋŋ, yɛ be ni Nyɔŋmɔ kɛ adesai eye lɛ fɛɛ mli lɛ, yɛ be kɛ bei amli lɛ Yehowa kɛ hewalɛ kroko haa etsuji lɛ koni amɛkɛtsu eyiŋtoi ahe nii. Mose le akɛ adesai ni yeee emuu lɛ nyɛɔ amɛhiɔ shi afii 70 loo 80. (Lala 90:10) Ni Mose diɛŋtsɛ hu? Eye afii 120, ni kɛlɛ “ehiŋmɛii anɔ efeko lɛ tuutuu, ni ehewalɛ nɔ gbɔko.” (5 Mose 34: 7) Yɛ be mli ni enɛ etsɔɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ nyɛɔ ehaa etsuji lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ hiɔ shi kakadaŋŋ nakai loo amɛhiɔ hewalɛ ni tamɔ nakai mli lɛ, kɛlɛ eyeɔ odase akɛ Yehowa baanyɛ ekɛ hewalɛ aha adesai.
6 Nɔ ni tsɔɔ nyɛmɔ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ ni ekɛ hewalɛ aaaha hii kɛ yei lolo ji nɔ ni efee Abraham ŋa lɛ. “Sara hu kɛna hewalɛ ni ekɛna musu, ni lɛ ni egbɔ eho he aahu lɛ efɔ, ejaakɛ mɔ ni wo shi lɛ, ebu lɛ anɔkwafo.” Aloo susumɔ bɔ ni Yehowa kɛ hewalɛ ha Israel kojolɔi lɛ he: “Gideon kɛ Barak, Samson kɛ Yefta, David kɛ Samuel hu, kɛ gbalɔi lɛ: . . . amɛna hewalɛ kɛjɛ gbedemɔ mli.” — Hebribii 11: 11, 32-34.
7 Hewalɛ ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ atsu nii yɛ wɔ hu wɔ gbɛfaŋ. Oo, ekolɛ wɔnyɛŋ wɔkpa fɔmɔ gbɛ kɛtsɔ naakpɛɛ nifeemɔ nɔ, ni wɔnyɛŋ wɔjie hewalɛ ni tamɔ Samson nɔ̃ lɛ kpo. Shi wɔhe baanyɛ awa, taakɛ Paulo tsi ta etsɔɔ gbɔmɛi ni yɔɔ Kolose lɛ. Hɛɛ, Paulo ŋma eyaha hii, yei, gbekɛbii, tamɔ bɔ ni wɔnaa yɛ asafoi amli ŋmɛnɛ lɛ, ni ekɛɛ akɛ ‘akɛ hewalɛ fɛɛ miiwaje amɛ.’ — Kolosebii 1: 11.
8, 9. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ ajie Yehowa hewalɛ lɛ kpo yɛ gbɔmɛi ni tamɔ wɔ lɛ ahe, yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli?
8 Yehowa fee lɛ faŋŋ akɛ ehewalɛ miitsu nii kɛmiitsɔ e-Bi lɛ nɔ, yɛ Yesu shikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ be lɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, beni asafoi babaoo babua amɛhe naa yɛ Yesu masɛi yɛ Kapernaum lɛ, “ajie Nuntsɔ [Yehowa] hewalɛ lɛ kpo yɛ jɛi ni ekɛtsa amɛ.” — Luka 5: 17.
9 Yɛ eshitee lɛ sɛɛ lɛ, Yesu ma nɔ mi kɛha esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ ‘kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ na ba amɛnɔ lɛ, amɛbaana hewalɛ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 1: 8) Kwɛ bɔ ni eji anɔkwale ha! Yinɔsaneŋmalɔ ko bɔ saji ni tee nɔ yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. lɛ sɛɛ gbii fioo lɛ he amaniɛ: “Ni hewalɛ kpeteŋkpele bɔfoi lɛ kɛye Nuntsɔ Yesu shitee lɛ he odase.” (Bɔfoi lɛ Asaji 4:33) Paulo diɛŋtsɛ ji mɔ ni aha lɛ hewalɛ kɛha nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛwo edɛŋ akɛ etsu lɛ. Beni atsake lɛ ni ebɔi ninamɔ sɛɛ lɛ, “ena hewalɛ babaoo, ni eha Yudafoi ni yɔɔ Damasko lɛ anaa tã, ejaakɛ etsɔɔ amɛ faŋŋ akɛ mɔ nɛɛ ji Kristo lɛ.” — Bɔfoi lɛ Asaji 9: 22.
10. Hewalɛ ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ ye bua yɛ Paulo sane lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
10 Eka shi faŋŋ akɛ hewalɛ kroko he miihia Paulo, kɛ wɔsusu mumɔŋ kɛ jwɛŋmɔŋ hewalɛ ni he hiaa koni enyɛ etsu maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ he gbɛfaai etɛ ni heɔ shitooi akpei abɔ lɛ he lɛ. Agbɛnɛ hu edamɔ naagbai sɔrɔtoi pii anaa, awo lɛ tsuŋ shii enyɔ, ni ekɛ lá odasefonyo gbele hu kpe hiɛ kɛ hiɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ efee enɛ yɛ? Eha hetoo: “Nuntsɔ lɛ fi misɛɛ ni ewo mi hewalɛ, koni atsɔ minɔ ama shiɛmɔ lɛ nɔ mi.” — 2 Timoteo 4: 6-8, 17; 2 Korintobii 11: 23-27.
11. Yɛ Nyɔŋmɔ hewalɛ lɛ gbɛfaŋ lɛ, mɛɛ hiɛnɔkamɔ Paulo wie he kɛha enanemɛi tsuji ni yɔɔ Kolose lɛ?
11 Belɛ ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ, beni Paulo ŋmaa wolo eyaha “nyɛmimɛi heyelilɔi ni yɔɔ Kristo mli” yɛ Kolose lɛ, ema nɔ mi kɛha amɛ akɛ abaanyɛ “ni akɛ hewalɛ fɛɛ awaje nyɛ yɛ (Yehowa) anunyam nyɛmɔ lɛ naa yɛ tsuishiŋmɛɛ kɛ jwɛŋmɔ ni sɛɛ tsɛɔ fɛɛ mli.” (Kolosebii 1: 2, 11) Eyɛ mli akɛ nakai wiemɔi lɛ kɔɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe klɛŋklɛŋ moŋ, shi nɔ ni Paulo ŋma lɛ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ waa aha mɛi fɛɛ ni nyiɛɔ Kristo nanemaa hei asɛɛ lɛ.
Aha Amɛna Hewalɛ yɛ Kolose
12, 13. Mɛni ha aŋma Kolosebii awolo lɛ, ni mɛni eeenyɛ eba akɛ efee nɔ ni jɛ mli ba?
12 Etamɔ nɔ ni ato Kolose asafo lɛ, ni yɔɔ Roma nɔyeli he ni ji Asia lɛ kɛtsɔ Kristofonyo anɔkwafo ni atsɛɔ lɛ Epafra lɛ shiɛmɔ nɔ. Etamɔ nɔ ni beni enu Paulo tsuŋwoo yɛ Roma lɛ he aaafee afi 58 Ŋ.B. lɛ, Epafra tswa efai shi akɛ ebaaya ni eyasara bɔfo lɛ ni ekɛ amaniɛbɔɔ kpakpa ni kɔɔ nyɛmimɛi ni yɔɔ Kolose lɛ asuɔmɔ kɛ shifimɔ he lɛ awo lɛ hewalɛ. Eka shi faŋŋ akɛ Epafra kɛ amaniɛbɔɔ ni kɔɔ naagbai komɛi ni yɔɔ Kolose asafo lɛ mli ni ehe hiaa ni ajaje lɛ hu he ha lɛ. Kɛkɛ ni Paulo hu nu he akɛ ehe miihia ni eŋma wolo eyaha asafo lɛ ni ekɛwo amɛ hewalɛ ni ekɛbɔ amɛ kɔkɔ hu. Bo hu obaanyɛ ona hewalɛwoo babaoo kɛjɛ nakai wolo lɛ yitso 1 lɛ mli, ejaakɛ etsɔɔ bɔ ni Yehowa baanyɛ aha etsuji ana hewalɛ lɛ mli.
13 Obaanyɛ osusu bɔ ni nyɛmimɛi hii kɛ yei ni yɔɔ Kolose lɛ baanu he aha beni Paulo tsɔɔ akɛ amɛji “nyɛmimɛi heyelilɔi ni yɔɔ Kristo mli” lɛ. Esa akɛ ajie amɛyi yɛ ‘suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛhaa krɔŋkrɔŋbii lɛ fɛɛ’ kɛ ‘sanekpakpa lɛ he yibii ni amɛwoɔ’ kɛjɛ be mli ni amɛbatsɔmɔ Kristofoi lɛ hewɔ! Ani abaanyɛ awie wiemɔi ni tamɔ nɛkɛ yɛ wɔ asafo lɛ he, yɛ wɔhe akɛ aŋkroaŋkroi? — Kolosebii 1: 2-8.
14. Mɛni Paulo shweɔ ni ena yɛ Kolosebii lɛ ahe?
14 Amaniɛbɔɔ ni Paulo nine shɛ nɔ lɛ kanya lɛ aahu akɛ ekɛɛ Kolosebii lɛ akɛ ekpako sɔlemɔ kɛ amɛ hamɔ ni ebiɔ ni “[amɛ]yimɔ obɔbɔ kɛ [Nyɔŋmɔ] suɔmɔnaa nii alee yɛ mumɔŋ nilee kɛ shishinamɔ fɛɛ mli; koni [amɛ]nyiɛ bɔ ni sa Nuntsɔ [Yehowa] ni asa ehiɛ.” Esɔle ni amɛya nɔ “[amɛ]wo yibii yɛ nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa mli, ni [amɛ]shwere yɛ Nyɔŋmɔ he nilee mli, ni akɛ hewalɛ fɛɛ awaje [amɛ], yɛ enunyam nyɛmɔ lɛ naa yɛ tsuishiŋmɛɛ kɛ jwɛŋmɔ ni sɛɛ tsɛɔ fɛɛ mli.” — Kolosebii 1: 9-11.
Awo Wɔ Hewalɛ Ŋmɛnɛ Hu
15. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔjie su ni je kpo yɛ nɔ ni Paulo ŋma eyaha Kolosebii lɛ mli lɛ nɔŋŋ kpo?
15 Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa po Paulo fee efɔ shi kɛha wɔ nɛkɛ! Wɔsɔlemɔi ahe miihia wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ, koni amɛnyɛ amɛto amɛtsui shi ni amɛhiɛ amɛ miishɛɛnamɔ mli yɛ amɛpiŋmɔi lɛ fɛɛ sɛɛ. Taakɛ Paulo ji lɛ, esa akɛ wɔsɔlemɔi akɔ nibii pɔtɛɛ komɛi ahe kɛ wɔnu saji ni tsɔɔ akɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ asafo kroko mli, loo shikpɔŋ kroko nɔ kɛ shihilɛi ni mli wawai miikpe lɛ. Ekolɛ adebɔɔ mli oshara ko loo mumɔŋ haomɔ ko eba asafo ko ni bɛŋkɛ nɔ. Aloo ekolɛ Kristofoi miina nɔ̃ yɛ shikpɔŋ ko ni maŋ tai loo weku mli bei eha aagbegbee he lɛ mli. Yɛ sɔlemɔ mli lɛ, esa akɛ wɔbi ni Nyɔŋmɔ aye abua wɔnyɛmimɛi lɛ “ni amɛnyiɛ bɔ ni sa Nuntsɔ [Yehowa],” ni amɛya nɔ amɛwo Maŋtsɛyeli yibii yɛ be mli ni amɛŋmɛɔ amɛtsui shi lɛ, ni amɛnilee ashwere kɛya hiɛ. Nɛkɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ tsuji anine shɛɔ emumɔ lɛ hewalɛ nɔ yɛ, “ni akɛ hewalɛ fɛɛ [wajeɔ amɛ].” Obaanyɛ ona nɔmimaa akɛ o-Tsɛ lɛ baanu ni ebaaha hetoo. — 1 Yohane 5: 14, 15.
16, 17. (a) Taakɛ Paulo ŋma lɛ, mɛni he esa akɛ wɔda shi yɛ? (b) Akpɔ̃ Nyɔŋmɔ webii ni akɛ amɛhe eshai eke amɛ yɛ mɛɛ shishinumɔ naa?
16 Paulo ŋma Kolosebii lɛ akɛ ‘eeda Tsɛ lɛ ni ha amɛfee mɛi ni sa mɛi ni yeɔ krɔŋkrɔŋ bii lɛ agboshinii lɛ eko yɛ là mli lɛ shi.’ Nyɛhaa wɔ hu wɔdaa wɔŋwɛi Tsɛ lɛ shi yɛ gbɛhe ni wɔna yɛ egbɛjianɔtoo mli lɛ hewɔ, kɛ yɛ ŋwɛi loo e-Maŋtsɛyeli lɛ nɔyeli he ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ hu jio. Te fee tɛŋŋ ni Nyɔŋmɔ ha adesai ni yeee emuu lɛ fee mɛi ni sa yɛ ehiɛ? Paulo ŋma eyaha enyɛmimɛi ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ: “Ni ejie wɔ kɛjɛ duŋ hewalɛ lɛ mli, ni ekɛ wɔ bato esuɔmɔ Bi lɛ maŋtsɛyeli lɛ mli . . . , lɛ emli nɔŋŋ wɔna kpɔmɔ lɛ ni ji wɔhe eshaifaa lɛ yɛ, yɛ ela lɛ hewɔ.” — Kolosebii 1: 12-14.
17 Bɔ fɛɛ bɔ ni wɔhiɛnɔkamɔ ji, ŋwɛi loo shikpɔŋ nɔ lɛ, wɔdaa Nyɔŋmɔ shi daa gbi, yɛ wɔkpɔmɔ kɛmiijɛ duŋ gbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ, ni hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ gbɛjianɔtoo ni jara wa ni ji Yehowa suɔmɔ Bi lɛ kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli lɛ kɛba lɛ hewɔ. (Mateo 20:28) Kpɔmɔ nɔ lɛ he eba sɛɛnamɔ kɛha Kristofoi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ yɛ bɔ ni akɛtsu amɛhe nii yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ koni ‘ajie amɛ kɛya Nyɔŋmɔ suɔmɔ Bi lɛ maŋtsɛyeli lɛ mli’ lɛ hewɔ. (Luka 22: 20, 29, 30) Shi kpɔmɔ nɔ lɛ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa “tooi krokomɛi” lɛ hu bianɛ po. (Yohane 10:16) Amɛnine baanyɛ ashɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ eshaifaa nɔ koni amɛna jalɛ shidaamɔ yɛ ehiɛ akɛ eshieŋtsɛmɛi. Amɛnaa gbɛfaŋnɔ babaoo yɛ “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa” lɛ jajemɔ mli yɛ naagbee be nɛɛ mli. (Mateo 24:14) Yɛ no sɛɛ lɛ, amɛyɛ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ naakpɛɛ akɛ amɛbaatsɔmɔ jalɔi kwraa, kɛ mɛi ni eye emuu yɛ gbɔmɔtsoŋ, yɛ Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ naagbee mli. Yɛ be mli ni okaneɔ bɔ ni atsɔɔ saji amli aha yɛ Kpojiemɔ 7: 13-17 lɛ, kwɛmɔ akɛ ani okpɛlɛŋ nɔ akɛ enɛ baafee okpɔmɔ kɛ ojɔɔmɔ he odaseyeli lo.
18. Mɛɛ kpatamɔ ni atsi ta yɛ Kolosebii awolo lɛ mli Nyɔŋmɔ tsuɔ he nii lolo?
18 Paulo wolo lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnaa bɔ ni nyɔmɔ ni wɔhiɛ gbɔmɔ ni fe mɔ fɛɛ mɔ ni ehi shi pɛŋ lɛ da ha. Mɛni Nyɔŋmɔ tsuɔ kɛtsɔɔ Kristo nɔ lɛ? “Ni etsɔ lɛ nɔŋŋ enɔ ekpata ekɛ nibii fɛɛ teŋ kwraa, nii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ kɛ nii ni yɔɔ ŋwɛi lɛ, akɛni lɛ diɛŋtsɛ etsɔ esɛŋmɔtso lá lɛ nɔ eha hejɔlɛ ba lɛ.” Nyɔŋmɔ yiŋtoo ji ni ekɛ bɔɔ nii fɛɛ aba ekɛ amɛ teŋ gbeekpamɔ mli ekoŋŋ, taakɛ eji dani Eden atuatsemɔ lɛ ba lɛ. Mɔ ni atsɔ enɔ abɔ nibii fɛɛ lɛ nɔŋŋ ji Mɔ ni akɛ lɛ tsuɔ nii bianɛ koni ekɛ kpatamɔ nɛɛ aba lɛ. — Kolosebii 1:20.
Aha lɛ Hewalɛ Kɛha Mɛɛ Yiŋtoo?
19, 20. Ni wɔɔfee mɛi krɔŋkrɔŋi ni kpa ko bɛ amɛhe lɛ damɔ mɛni nɔ?
19 Gbɛnaa nii bakaa wɔ mɛi ni akpata wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ anɔ. Tsutsu ko lɛ wɔji eshafeelɔi ni atse wɔ kɛjɛ Nyɔŋmɔ he. Shi agbɛnɛ, akɛni wɔna Yesu afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli, ni wɔjwɛŋmɔ bɛ nitsumɔi gbohii anɔ dɔŋŋ hewɔ lɛ, wɔbadamɔ shi akɛ “mɛi krɔŋkrɔŋi ni he bɛ kpa ko loo naafolɔmɔ ko yɛ [Nyɔŋmɔ] hiɛ.” (Kolosebii 1: 21, 22) Bo lɛ susumɔ he okwɛ, akɛ bɔ ni nakai blema odasefoi anɔkwafoi lɛ ahe efeee Nyɔŋmɔ hiɛgbele lɛ, nakai nɔŋŋ wɔhe efeee lɛ hiɛgbele akɛ wɔɔtsɛ lɛ wɔ-Nyɔŋmɔ. (Hebribii 11:16) Ŋmɛnɛ, mɔ ko bɛ ni baawie ashi wɔ akɛ enunyam gbɛi lɛ ka wɔ nɔ yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ, aloo ni wɔmiishe nakai gbɛi lɛ ni wɔɔjaje kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbee hei fɛɛ lɛ gbeyei!
20 Shi kadimɔ kɔkɔbɔɔ ni Paulo ŋma yɛ Kolosebii 1:23 lɛ: “Kɛji nyɛhiɛ hemɔkɛyeli lɛ mli ni nyɛdamɔ shi shiŋŋ, ni nyɛtsiŋ nyɛhe kɛjɛŋ sanekpakpa lɛ ni nyɛnu ni ashiɛɔ atsɔɔ bɔɔ nii fɛɛ ni yɔɔ ŋwɛi shishi lɛ” he lɛ. Babaoo damɔ anɔkwa ni wɔɔye Yehowa, ni wɔnyiɛ esuɔmɔ Bi lɛ nanemaa hei asɛɛ lɛ nɔ. Yehowa kɛ Yesu efee babaoo kɛha wɔ! Eba akɛ wɔɔjie wɔsuɔmɔ kpo wɔtsɔɔ amɛ kɛtsɔ Paulo ŋaawoo lɛ sɛɛnyiɛmɔ nɔ.
21. Mɛni hewɔ wɔyɔɔ yiŋtoo ni da ni wɔɔdamɔ nɔ wɔna miishɛɛ babaoo ŋmɛnɛ lɛ?
21 Kolosebii lɛ baana miishɛɛ waa akɛ amɛaanu akɛ ‘sanekpakpa lɛ ni amɛnu lɛ’ efee nɔ ni “ashiɛ atsɔɔ bɔɔ nii fɛɛ ni yɔɔ ŋwɛi shishi lɛ” momo. (Kolosebii 1: 23, NW) Eyɛ miishɛɛ waa po ŋmɛnɛ akɛ aaanu he ni — Odasefoi fe akpekpei ejwɛ kɛ fã ni yɔɔ shikpɔji fe 230 nɔ — eshiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ kɛyashɛ. Ejaakɛ daa afi lɛ, aakpata mɛi aaafee 300,000 ni jɛ jeŋmaji fɛɛ mli lɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ! — Mateo 24:14; 28: 19, 20.
22. Kɛ wɔna nɔ̃ loo wɔpiŋ po lɛ, mɛni Nyɔŋmɔ baanyɛ afee kɛha wɔ?
22 Eyɛ mli akɛ eyɛ faŋŋ akɛ beni Paulo ŋma ewolo lɛ eyaha Kolosebii lɛ no mli lɛ awo lɛ tsuŋ moŋ, shi eyeee awerɛho yɛ shihilɛ mli ni eyɔɔ lɛ he yɛ gbɛ ko nɔ. Shi moŋ, ekɛɛ: “Mimii shɛɔ yɛ amanehului ni minaa yɛ nyɛ hewɔ lɛ amli.” Paulo le nɔ ni eji akɛ “aŋmɛ tsui shi kwraa yɛ amanehulu ni anaa yɛ miishɛɛ mli lɛ mli.” (Kolosebii 1: 11, 24, NW) Shi ele akɛ efeee enɛ yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehewalɛ mli. Yehowa eha ehe ewa! Nakai nɔŋŋ eji yɛ ŋmɛnɛ. Odasefoi akpei abɔ ni awo amɛ tsuŋ ni awa amɛyi lɛ elajeko amɛmiishɛɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli. Shi moŋ, amɛbayoo anɔkwale ni Nyɔŋmɔ wiemɔi ni anaa yɛ Yesaia 40: 29-31 lɛ ji: “Lɛ ehaa mɔ ni egbɔjɔ lɛ hewalɛ . . . Shi mɛi ni hiɛ ka Yehowa nɔ lɛ naa hewalɛ hee.”
23, 24. Mɛni ji teemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ ni atsi ta yɛ Kolosebii 1:26 lɛ?
23 Sanekpakpa lɛ he sɔɔmɔ ni kɔɔ Kristo he lɛ tsɔɔ babaoo kɛhaa Paulo. Eesumɔ ni mɛi krokomɛi ahiɛ asɔ sɛɛnamɔ ni yɔɔ he loo bɔ ni ejara wa ha lɛ, no hewɔ lɛ etsɔɔ mli akɛ eji “teemɔŋ sane ni aŋɔtee kɛjɛ teteete kɛ yinɔi lɛ anɔ lɛ.” Shi efeŋ teemɔŋ sane yɛ be fɛɛ mli moŋ. Paulo kɛfata he akɛ: “Agbɛnɛ lɛ ajie kpo atsɔɔ emɛi krɔŋkrɔŋi lɛ.” (Kolosebii 1:26) Beni atuatsemɔ ba Eden lɛ, Yehowa kɛ nibii kpakpai ahe shiwoo ha, ni egba akɛ ‘yoo lɛ seshi lɛ baatswa onufu lɛ yitso nɔ̃.’ (1 Mose 3:15) Mɛni ji nɔ ni enɛ tsɔɔ? Etee nɔ ehi shi yinɔi, afii ohai babaoo, akɛ teemɔŋ sane. Kɛkɛ ni Yesu ba, “ni ejie wala kɛ naanɔ shihilɛ kpo etsɔɔ wɔ yɛ sanekpakpa lɛŋ.” — 2 Timoteo 1: 10.
24 Hɛɛ, “teemɔŋ sane lɛ” kɔɔ Kristo kɛ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ he. Paulo tsi “nibii ni yɔɔ ŋwɛi” ta ni eetsɔɔ mɛi ni kɛ Kristo baana Maŋtsɛyeli nɔyeli lɛ mli gbɛfaŋnɔ lɛ. Mɛnɛɛmɛi anɔ abaatsɔ ni akɛ jɔɔmɔi ni bɛ naagbee aba “nibii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ,” ni baana naanɔ paradeiso mli ŋɔɔmɔ yɛ biɛ lɛ fɛɛ anɔ. Obaanyɛ ona bɔ ni esa jogbaŋŋ kɛha Paulo akɛ eeewie he akɛ “nɔ ni ji nɛkɛ teemɔŋ sane nɛɛ anunyam falɛ lɛ.” — Kolosebii 1: 27.
25. Taakɛ atsɔɔ yɛ Kolosebii 1:29 lɛ, mɛni esa akɛ efee wɔ subaŋ bianɛ?
25 Paulo kɛ miishɛɛ kpa egbɛhe yɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ gbɛ. Ni kɛlɛ eyɔse akɛ ejeee nɔ ko ni ebaanyɛ eta shi kɛkɛ ni efeee nɔ ko yɛ he. “No he deŋme migboɔ ni mipeleɔ yɛ nitsumɔ ni akɛ hewalɛ tsuɔ yɛ mimli lɛ naa.” (Kolosebii 1:29) Kadimɔ akɛ Yehowa tsɔ Kristo nɔ eha Paulo he wa koni etsu sɔɔmɔ ko ni hereɔ mɔ yiwala. Yehowa baanyɛ afee nakai nɔŋŋ aha wɔ ŋmɛnɛ. Shi esa akɛ wɔbi wɔ diɛŋtsɛ wɔhe akɛ, ‘Ani miyɛ sanekpakpa jajemɔ mumɔ lɛ ni miná beni mikase anɔkwale lɛ klɛŋklɛŋ lɛ?’ Mɛni ji ohetoo? Mɛni baanyɛ aye abua wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ koni wɔya nɔ ‘wɔtsu nii waa ni wɔmia wɔhiɛ yɛ Yehowa hewalɛ ni tsuɔ nii lɛ kɛ gbeekpamɔ naa’? Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ kɔɔ sane nɛɛ diɛŋtsɛ he.
Ani Okadi?
◻ Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔna nɔmimaa akɛ Yehowa baanyɛ ajie ehewalɛ kpo yɛ adesai ahe?
◻ Mɛni ji yiŋtoo ni yɔɔ Paulo wiemɔi ni yɔɔ Kolosebii yitso 1 lɛ sɛɛ?
◻ Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ tsuɔ kpatamɔ ni atsi ta yɛ Kolosebii 1:20 lɛ he nii yɛ?
◻ Yehowa baanyɛ atsɔ wɔ nɔ atsu mɛni, yɛ ehewalɛ lɛ hewɔ?
[Shikpɔŋ he mfoniri/Mfoniri ni yɔɔ baafa 8]
KOLOSE