Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w95 1/1 bf. 20-23
  • Jwetri ni Jara Wa ni Mikɛ Mɛi Aaaja

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Jwetri ni Jara Wa ni Mikɛ Mɛi Aaaja
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Awó Nɔkwɛmɔ nɔ ni Kanyaa Mɔ Lɛ
  • Wɔ Jwetri lɛ Jaa kɛ Wɔbe Fɛɛ
  • Oti ko he Nitsumɔ
  • Melita kɛ Libya
  • Nitsumɔ Hee
  • Kpitiyelɔi Ashihilɛ he Lɛ
  • Jwetri lɛ Waje Mi
  • Yehowa Tsɔɔ Mi Nii Koni Mafee Esuɔmɔnaa Nii
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2012
  • Melita Gbɔfeemɔ Kɛ Jɔɔmɔi Baa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
  • Ní Wɔɔha Wɔhiŋmɛii kɛ Wɔtsui Ahi Nyɔmɔwoo lɛ Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Mitswa Mifai Shi Akɛ Maya Nɔ Masɔmɔ Mi-Bɔlɔ LƐ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2005
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
w95 1/1 bf. 20-23

Jwetri ni Jara Wa ni Mikɛ Mɛi Aaaja

TAAKƐ GLORIA MALASPINA GBA

Beni wɔtee hiɛ saŋŋ ni wɔnaaa Sicily ŋshɔ lɛ naa dɔŋŋ lɛ, mikɛ miwu bɔi he ni wɔfaa gbɛ kɛyaa, ni ji Mediterranean ŋshɔkpɔ ni ji Melita lɛ he susumɔ waa agbɛnɛ. Mɛɛ gbɛkpamɔ ni yɔɔ miishɛɛ nɛ! Beni lɛlɛ lɛ foɔ ŋshɔ lɛ kɛyaa lɛ, wɔsusu niiashikpamɔ ni bɔfo Paulo ná yɛ Melita yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ he.—BƆFOI LƐ ASAJI 28:1-10.

AFI lɛ ji 1953, ni no mli lɛ Melita ekpɛlɛɛɛ Yehowa Odasefoi ashiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ. Afi ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, wɔgbe nikasemɔ naa yɛ Buu-Mɔɔ Biblia Gilead Skul lɛ ni aha wɔ nitsumɔ yɛ Italia. Beni wɔkɛ be fioo ko ekase Italia wiemɔ sɛɛ lɛ, agbɛnɛ wɔhe miitswa shi ni wɔle nɔ ni mɛɔ wɔ yɛ Melita.

Te fɛɛ tɛŋŋ ni mi, obalayoo fioo lɛ, batsɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ? Ha matsɔɔ bo bɔ ni fee.

Awó Nɔkwɛmɔ nɔ ni Kanyaa Mɔ Lɛ

Yɛ 1926, beni wɔ weku lɛ yɔɔ Fort Frances, yɛ Ontario, yɛ Canada lɛ, minyɛ he Millions Now Living Will Never Die wolo bibioo lɛ ekome kɛjɛ Biblia Kaselɔi (taakɛ atsɛɔ Yehowa Odasefoi yɛ nakai beaŋ) lɛ ateŋ mɔ kome dɛŋ. Ekɛ miishɛɛ kpele kane wolo lɛ, ni nakai otsi lɛ mli nɔŋŋ lɛ, etee kuu Biblia mli nikasemɔ, ni akɛ Buu-Mɔɔ wolo tɛtrɛɛ lɛ feɔ lɛ eko. Awó sumɔɔ Biblia kanemɔ waa, ni ekpɛlɛ shɛɛ sane ni kɔɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he lɛ nɔ akɛ jwetri ko ni etao aahu. (Mateo 6:33; 13:44) Eyɛ mli akɛ shitee-kɛ-woo ni mli wa jɛ Ataa ŋɔɔ, ni ehiɛ gbekɛbii yei bibii etɛ ni eekwɛ amɛ moŋ, shi ekɔ eshidaamɔ kɛha nɔ ni ekaseɔ ni ji anɔkwale lɛ.

Awo hemɔkɛyeli ni gbugbaaa yɛ afii 20 ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli fɛɛ lɛ ha mikɛ minyɛmimɛi onukpai enyɔ, Thelma kɛ Viola bale hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ nyam, ni ji naanɔ wala yɛ jalɛ jeŋ hee ko mli lɛ jogbaŋŋ. (2 Petro 3:13) Ekɛ kaai ni mli wawai pii kpe, shi wɔyiŋ efeee wɔ kɔshikɔshi kɔkɔɔkɔ yɛ ja ni gbɛ ni ehala lɛ ja lɛ he.

Yɛ 1931 mli, beni miye afii nyɔŋma pɛ lɛ, wɔfa kɛtee ŋmɔ ko mli yɛ Minnesota kooyigbɛ, yɛ U.S.A. Jɛmɛ ji he ni agbɛnɛ bɔ ni wɔkɛ Yehowa Odasefoi bɔɔ daa lɛ sɛɛ bafo kwraa yɛ, shi kɛlɛ, jeee yɛ Biblia mli tsɔsemɔ ni wɔnaa kɛjɛɔ Awó dɛŋ lɛ gbɛfaŋ. Esɔɔmɔ ni etuu ehe fɛɛ eha akɛ gbɛgbalɔ, loo be-fɛɛ sɔɔlɔ lɛ wo mi hewalɛ waa ni miyasumɔ akɛ mafata ehe yɛ nakai nitsumɔ lɛ mli. Yɛ 1938 mli lɛ, abaptisi mikɛ minyɛmimɛi yei enyɔ lɛ fɛɛ yɛ kpee ko ni afee yɛ Duluth, yɛ Minnesota lɛ shishi, ni wɔkɛfee wɔ henɔjɔɔmɔ kɛha Yehowa lɛ he okadi.

Beni migbe nɔtsamɔ skul naa yɛ 1938 mli lɛ, Awó wo mi hewalɛ akɛ miyakase ɔfis nitsumɔ bɔni afee ni manyɛ matsu nii ni mikɛkwɛ mihe yɛ shika gbɛfaŋ akɛ gbɛgbalɔ (ni ji gbɛi hee ni akɛtsɛɔ wɔ lɛ). Enɛ bafee ŋaawoo kpakpa waa, titri lɛ akɛni Ataa ekpɛ eyiŋ akɛ ebaakɔ lɛ diɛŋtsɛ egbɛ, ni jeee ehe sane ko dɔŋŋ ji wɔ lɛ hewɔ.

Wɔ Jwetri lɛ Jaa kɛ Wɔbe Fɛɛ

Yɛ naagbee lɛ, mifã kɛtee California, ni yɛ 1947 mli lɛ, mije gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ shishi yɛ San Francisco. Beni wɔtee he ni wɔbaafee “Jeŋmaji Fɛɛ Amlilɛɛmɔ” Kpee lɛ yɛ lɛ saamɔ yɛ Los Angeles lɛ, mikɛ Francis Malaspina kpe. Oti koome ni ma wɔyi enyɔ lɛ fɛɛ wɔhiɛ lɛ ha suɔmɔ wekukpaa ko baje shishi yɛ wɔteŋ. Wɔbote gbalashihilɛ mli yɛ 1949 mli.

Yɛ September 1951 mli lɛ, afɔ̃ mikɛ Francis nine kɛyafata Gilead klas ni ji 18 lɛ he. Gbi ni wɔgbe skul lɛ naa, ni ji February 10, 1952, yɛ nyɔji enumɔ ni akɛtsɔse wɔ waa lɛ sɛɛ lɛ, skul lɛ nɔ onukpa, Nathan H. Knorr to maji amli ni akɛ wɔ baaya lɛ anaa yɛ alfabeta lɛ naa pɛpɛɛpɛ ni etsɛ fɛɛ etsɔɔ wɔ. Beni ekɛɛ, “Italia, Nyɛminuu kɛ Nyɛmiyoo Malaspina” lɛ, nɔŋŋ kɛkɛ ni wɔbɔi gbɛfaa lɛ he mfoniri feemɔ yɛ wɔjwɛŋmɔ mli!

Otsii fioo sɛɛ lɛ, wɔbote lɛlɛ mli yɛ New York kɛha gbii-nyɔŋma gbɛfaa lɛ kɛmiiya Genoa, yɛ Italia. Giovanni DeCecca kɛ Max Larson, ni fata Brooklyn nitsumɔ he yitso lɛ nitsulɔi lɛ ahe lɛ, ba lɛji adaamɔ he lɛ tɔ̃ɔ ni amɛbajie wɔ gbɛ. Beni wɔyashɛ Genoa lɛ, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ni le nibii ni afeɔ dani aboteɔ maŋ lɛ mli lɛ jogbaŋŋ lɛ kɛ wɔ bakpe yɛ lɛji adaamɔ he lɛ.

Nibii fɛɛ ni wɔnaa lɛ fee wɔ fɛo waa, kɛkɛ ni wɔbote oketeke mli kɛtee Bologna. Bɔ ni wɔna maŋ lɛ wɔha beni wɔshɛ mli lɛ ji akɛ, etamɔ maŋtiase ko ni bɔ ni Jeŋ Ta II okpɛlɛmii lɛ fite lɛ eha lɛ yɛ nakai nɔŋŋ. Shi nibii fɛfɛji babaoo hu yɛ mli, tamɔ kɔfe ŋmajee fɛfɛo ni yiɔ leebi kɔɔyɔɔ lɛ mli fɛɛ obɔ lɛ, kɛ fɔlɔɔi ni jeɔ ŋma, ni afee ni akɛbaaye niyenii ni atsɛɔ lɛ pasta lɛ sɔrɔtoi abɔ ni amɛfeɔ lɛ.

Oti ko he Nitsumɔ

Wɔkɛ shiɛmɔ wiemɔ ko ni wɔkase wɔwo wɔyitsoŋ je shiɛmɔ lɛ shishi, ni wɔkɛ no nɔŋŋ tsuɔ nii aahu kɛyashiɔ be mli ni akpɛlɛɔ nɔ, aloo mɔ lɛ ŋaa eshinaa lɛ ewoɔ wɔ. Bɔ ni wɔsumɔɔ ni wɔwie ni gbɔmɛi lɛ anu nɔ ni wɔkɛɔ amɛ lɛ kanya wɔ waa ni wɔkase wiemɔ lɛ kɛ ekaa. Yɛ nyɔji ejwɛ sɛɛ lɛ, aha wɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ashia hee ko yɛ Naples.

Ale nɛkɛ maŋ wulu nɛɛ yɛ bɔ ni eyɔɔ fɛo waa ha lɛ hewɔ. Wɔna wɔsɔɔmɔ yɛ jɛmɛ lɛ he miishɛɛ waa, shi yɛ nyɔji ejwɛ kroko sɛɛ lɛ, aha miwu nitsumɔ yɛ kpokpaa nɔ, loo gbɛfaa nitsumɔ lɛ mli, ni wɔyasara asafoi, kɛjɛ Roma aahu kɛtee Sicily. Yɛ be ko sɛɛ lɛ, wɔyasara Melita hu, ni wɔtsa nɔ kɛtee Libya po yɛ Afrika Kooyigbɛ.

Oketeke gbɛfaai kɛjɛ Naples kɛyaa Sicily yɛ nakai afii lɛ amli lɛ ji gbɔmɔtsoŋ hewalɛ he kaa diɛŋtsɛ. Oketeke ni wɔtaa mli lɛ yiɔ waa ni wɔdamɔɔ emli sɛii lɛ ateŋ nyiɛmɔ hei ni jɛmɛ po fɛɛ etsĩ kɛ gbɔmɛi lɛ, bei komɛi lɛ ŋmɛlɛtswai ekpaa kɛmiishɛ kpaanyɔ. Shi kɛlɛ, eha wɔna hegbɛ fɛfɛo ni wɔkɛle mɛi ni ebɔle wɔ kɛkpe nɛɛ jogbaŋŋ. Bei pii lɛ, bale pɛmpɛoo ni awo lɛ obɔ kɛ wein ni afee yɛ shia lɛ nɔŋŋ nɔ mɔ ni ji nɔtsɛ lɛ naa etaa, ni enuɔ wein lɛ eko yɛ be kɛ bei amli ekɛgbeɔ ekumai, yɛ gbɛfaa kakadaŋŋ nɛɛ mli. Bei pii hu lɛ, gbɛfalɔi ni sumɔɔ mɔ sane lɛ haa wɔ bodobodo kɛ salami ni amɛhiɛ kɛfaa gbɛ lɛ eko, ni eji gbɔfeemɔ kɛ miishɛɛ su ko ni amɛjieɔ lɛ kpo ni wɔhiɛ sɔɔ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ.

Kɛ wɔyashɛ Sicily lɛ, nyɛmimɛi lɛ kɛ wɔ bakpeɔ ni amɛholeɔ wɔ adekai lɛ kɛkwɔɔ gɔŋ lɛ, ni eheɔ ŋmɛlɛtswai etɛ kɛ fã kɛkwɔɔ gɔŋ lɛ dani wɔyashɛɔ asafo ni yɔɔ gɔŋ lɛ yiteŋ lɛ mli. Bɔ ni wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ kɛ miishɛɛ hereɔ wɔ atuu lɛ haa wɔhiɛ kpaa wɔ tɔlɛ lɛ nɔ. Bei komɛi lɛ wɔtaraa teji-okpɔŋɔi ni tɛrɛɛɛ amɛgbeee shi lɛ anɔ, shi wɔkwɛɛɛ jɔɔ ni yɔɔ wɔ shishigbɛ tɔ̃ɔ, he ni kɛ teji-okpɔŋɔ lɛ tɛ shikome po lɛ wɔbaayaje lɛ kɔkɔɔkɔ. Wɔnyɛmimɛi lɛ ashidaamɔ ni yɔɔ shiŋŋ kɛha Biblia mli anɔkwale lɛ, yɛ amɛ jaramɔ shihilɛi lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ wo wɔ hewalɛ, ni suɔmɔ ni amɛjie kpo amɛtsɔɔ wɔ lɛ ha wɔhiɛ sɔ saramɔ ni wɔyasara amɛ lɛ.

Melita kɛ Libya

Be mli ni wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ Sicily lɛ ahe saji eyi wɔjwɛŋmɔ mli obɔ lɛ, wɔta lɛlɛ mli ekoŋŋ kɛtee Melita. Bɔfo Paulo kɛ gbɔmɛi ni he jɔ kpe yɛ jɛmɛ, ni wɔ hu nakai nɔŋŋ. Ahum ko ni wɔkɛkpe yɛ St. Paul’s Bay lɛ ha wɔyoo oshara ni lɛji bibii kɛkpe yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 27:39–28:10) Ni kɛlɛ, he ni tsa nɔ ni wɔyaasara ji Libya. Mɛni wɔkɛbaakpe yɛ nɛkɛ Afrika shikpɔŋ ni agu wɔ nitsumɔ lɛ yɛ jɛmɛ nɛɛ nɔ?

Shikome ekoŋŋ lɛ, wɔkɛ kusum sɔrɔto ko kwraa kpe. Nibii ni wɔna kɛ gbɛɛmɔi ni wɔnu yɛ Tripoli maŋtiase lɛ mli lɛ gbala mijwɛŋmɔ beni wɔnyiɛɔ kɛtsɔɔ maŋ lɛ mli gbɛjegbɛi ni amamɔ akulashiŋi yɛ he lɛ anɔ lɛ. Hii lɛ woɔ atadei ni akɛ yooma he tsɔi fee koni ebu amɛhe kɛjɛ Sahara Shia Ŋa lɛ nɔ dɔlɛ lɛ he shwane, kɛ fɛ̃i ni yeɔ gbɛkɛnaashi hu lɛ he. Wɔbanu bɔ ni gbɔmɛi nyɛɔ amɛtsakeɔ amɛshihilɛ bɔni afee ni ekɛ kɔɔyɔɔŋ tsakemɔ ni yɔɔ he ni amɛyɔɔ lɛ akpa gbee lɛ shishi, ni wɔna bulɛ hu wɔna enɛ.

Ekãa kɛ henɔkwɛmɔ ni wɔnyɛmimɛi lɛ kɛtsuɔ nii lɛ tsɔɔ wɔ nii babaoo yɛ bɔ ni akɛ he fɔ̃ɔ Yehowa nɔ kɛmɔɔ shi, ni anyiɛɔ mɛi ni le bɔ ni afeɔ ashiɛɔ yɛ shihilɛi ni tamɔ nakai shishi lɛ agbɛtsɔɔmɔi asɛɛ lɛ gbɛfaŋ. Wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ jɛ maji sɔrɔtoi anɔ; shi kɛlɛ amɛtsuɔ nii kɛ gbeekpamɔ yɛ sɔɔmɔ ni amɛkɛhaa Yehowa lɛ mli.

Nitsumɔ Hee

Wɔ shiɛmɔ lɛ he shitee-kɛ-woo hewɔ lɛ, ebalɛ akɛ esa akɛ wɔshi Italia, shi wɔkɛ miishɛɛ kpɛlɛ shiɛmɔ nitsumɔ hee ni aha wɔ yɛ Brazil yɛ 1957 mli lɛ nɔ. Mikɛ Francis tsake wɔhe wɔwo shihilɛ kɛ kusumii lɛ amli, ni yɛ nyɔji kpaanyɔ sɛɛ lɛ, afɔ̃ Francis nine kɛha kpokpaa nɔ nitsumɔ. Wɔkɛ bɔs, kɛ kɔɔyɔŋ lɛlɛ fãa gbɛ, ni bei komɛi hu wɔnyiɛɔ. Nɛkɛ shikpɔŋ wulu fɛfɛo nɛɛ naa gbele eha wɔ beni wɔfaa gbɛ yɛ mli lɛ, tamɔ nɔ ni aatsɔɔ wɔ nibii hee yɛ shikpɔŋ he nikasemɔ mli.

Wɔ klɛŋklɛŋ kpokpaa nɔ nitsumɔ lɛ tsuɔ asafoi nyɔŋma he nii yɛ São Paulo maŋtiase lɛ mli, kɛ agbɛnɛ hu maji bibii nyɔŋma yɛ São Paulo maŋ wulu lɛ teŋ gbɛ kɛ wuoyigbɛ ŋshɔnaa kpokpaa lɛ nɔ. No mli lɛ asafo ko kwraa bɛ nakai maji lɛ amli. Wɔyataoɔ he ni wɔbaafee nikasemɔ yɛ, ni kɛ wɔna he ni sa jogbaŋŋ lɛ, kɛkɛ lɛ agbɛnɛ wɔkɛ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ etee mɛi lɛ aŋɔɔ yɛ shia kɛ shia. Wɔshiɔ ninefɔɔ woji bibii hu ni wɔkɛfɔ̃ɔ mɛi anine koni amɛbakwɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ sinii ni wɔkɛtsɔɔ nii lɛ ekome.

Nibii babaoo tamɔ kpaai ni amɔmɔ sini awo nɔ, tsɔne ni akɛjieɔ sini lɛ, kɛ sarawa hewalɛ tsɔne, woji ni akɛ woji ni aŋmala wɔ lɛ toɔ mli, woji wuji, ninefɔɔ woji, kɛ tsɔne ni wɔkɛkalaa he ni wɔbaajie sini lɛ yɛ lɛ yɛ ninefɔɔ woji lɛ anɔ, ni wɔkɛ fɛɛ baawo bɔs mli lɛ jeee nitsumɔ bibioo. Kɛ wɔkɛ wɔ adeka bibioo ni wɔkɛ wɔtadei woɔ mli lɛ to he lɛ, eji nɔ ko bibioo kwraa. Esa akɛ wɔkɛ tsɔne ni akɛjieɔ sini lɛ ama wɔshwuɔ nɔ koni ekahoso ni efite beni wɔfaa gbɛ yɛ gbɛjegbɛi ni nɔ yɔɔ koikoi lɛ anɔ lɛ.

Kɛ wɔna he ni wɔbaajie sini lɛ yɛ lɛ, no sɛɛ lɛ wɔyaa shia kɛ shia ni wɔyashiɔ̃ ninefɔɔ woji kɛha sini-jiemɔ lɛ wɔhaa amɛ. Bei komɛi lɛ, wɔbiɔ gbɛ ni wɔjieɔ sini lɛ yɛ niyeli he loo gbɔi atoohe. Bei krokomɛi hu lɛ, wɔkɛ saanɔ-bo fiɔ̃ tsei enyɔ teŋ ni wɔkɛjieɔ sini lɛ. Wɔ toibolɔi ni hiɛ sɔɔ enɛ waa, ni amɛteŋ mɛi babaoo kwɛko sini dã lɛ, teɔ shi amɛdamɔɔ shi ni amɛboɔ toi jogbaŋŋ beni Francis kaneɔ wiemɔ ni akɛtsɔɔ mli lɛ ehaa amɛ lɛ. No sɛɛ lɛ, wɔkɛ Biblia kasemɔ woji haa amɛ.

Wɔkɛ bɔs faa gbɛ kɛyaa akrowai lɛ. Faai lɛ ekomɛi yɛ ni nu agba bɛ nɔ, no hewɔ lɛ akɛ bɔs lɛ maa tsei babaoo ni afimɔ ni akɛfɔ̃ nu lɛ hiɛ lɛ nɔ ni akɛfoɔ faa lɛ kɛyaa fa kroko lɛ. Awo wɔ ŋaa akɛ wɔyimɔ shi kɛjɛ bɔs lɛ mli, ni kɛ wɔna akɛ bɔs lɛ miishane kɛmiibote faa lɛ mli lɛ, ni wɔtumɔ kɛya tsei lɛ afã kroko lɛ koni ekanyɛ wɔnɔ ewo nu lɛ shishi. Wɔdaa shi waa akɛ wɔ bɔs lɛ eko kwraa boteee faa lɛ mli—ni wɔhe yɛ nii waa, ejaakɛ ale nakai faa lɛ waa akɛ piranha loo ni yeɔ gbɔmɔ lɛ eko yɛ mli!

Beni wɔtee majimaji ateŋ kpee ni afee yɛ New York yɛ 1958 lɛ, wɔku wɔsɛɛ kɛba Brazil, ni no sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, wɔbote gbɛfaa nitsumɔ lɛ mli ekoŋŋ. Wɔ kpokpaa wulu nɔ nitsumɔ lɛ kɛ wɔ tee Uruguay husu lɛ naa yɛ wuoyigbɛ, Paraguay yɛ anaigbɛ, Pernambuco maŋ lɛ yɛ kooyigbɛ, kɛ Atlantik Ŋshɔ lɛ yɛ Brazil maŋ lɛ bokagbɛ.

Kpitiyelɔi Ashihilɛ he Lɛ

Yɛ 1960 afii lɛ teŋ gbɛ lɛ, wɔkpɛlɛ ninefɔ̃ɔ ko nɔ akɛ wɔbajie Asafo lɛ sinii lɛ ekome yɛ kpitiyelɔi ashihilɛ he ko. Esa akɛ makpɛlɛ nɔ akɛ mishe gbeyei fioo. Wɔleee nɔ ko kwraa yɛ kpiti he, ja nibii ni wɔkane yɛ he kɛjɛ Biblia lɛ mli lɛ pɛ. Beni wɔbote amɛ shihilɛ he lɛ kpo lɛ teŋ, ni asha jɛmɛ eyɛŋ lɛ, atsɔɔ wɔ gbɛ kɛtee amɛkpee he agbo ko mli. Akɛ kpaa efi afã fioo ko yɛ teŋ tuuŋtu kɛha wɔ kɛ wɔtsɔnei ni wɔkɛbaajie sini lɛ.

Sarawa hewalɛ he nitsulɔ ni yeɔ ebuaa wɔ lɛ ji shihilɛ he lɛ mlibii lɛ eko ni ehi jɛmɛ afii 40. Eniji enyɔ lɛ fɛɛ efolɔ kukuji kɛbashi enineshi, kɛ egbɔmɔtso lɛ hei krokomɛi hu, ni enɛ efite egbɔmɔtso lɛ kwraa. Klɛŋklɛŋ lɛ minaa kpɛ mihe waa, shi bɔ ni eyɔɔ miishɛɛ eha, kɛ hiɛshikamɔ kɛ oyaiyeli ni ekɛtsu nii lɛ ha mihe jɔ mi saŋŋ. Etsɛɛɛ kɛkɛ ni wɔkɛ lɛ bɔi nibii babaoo he sanegbaa beni wɔgbeɔ nibii ni sa akɛ wɔfee lɛ fɛɛ naa lɛ. Yɛ mɛi fe akpe ni yɔɔ nakai shihilɛ he lɛ ateŋ lɛ, mɛi fe ohai enyɔ ba amɛbakwɛ. Beni amɛtsutsɔɔ kɛbaa tsu lɛ mli lɛ, wɔna hei sɔrɔtoi ni hela ni amɛyeɔ lɛ eye amɛteŋ mɛi komɛi kɛyashɛ. Mɛɛ niiashikpamɔ ni saa mɔ henumɔi ahe enɛ ji kɛha wɔ nɛkɛ!

Wɔsusu nɔ ni Yesu kɛɛ kpitiyelɔ ni bakpa lɛ fai akɛ, “Nuntsɔ, kɛji oosumɔ lɛ, ooonyɛ oha mihe atse!” lɛ he. Beni etaa nuu lɛ he lɛ, Yesu ma nɔ mi eha lɛ akɛ, “Miisumɔ, ohe atse!” (Mateo 8:2, 3) Beni nifeemɔ lɛ ba naagbee lɛ, mɛi pii ba wɔŋɔɔ akɛ amɛbaada wɔ shi akɛ wɔba jɛmɛ, ni amɛgbɔmɔtsei ni efite lɛ yeɔ bɔ ni adesai naa amanehulu waa lɛ he odase faŋŋ. Sɛɛ mli lɛ, Odasefoi ni jɛ maŋ lɛ mli kɛ mɛi ni sumɔɔ ni amɛkase nii babaoo lɛ kase Biblia lɛ.

Yɛ 1967 mli lɛ, wɔku wɔsɛɛ kɛtee United States kɛha gbɔmɔtsoŋ naagbai wuji komɛi ahe nitsumɔ. Beni wɔyaa nɔ wɔtsuɔ naagbai nɛɛ ahe nii lɛ, wɔna hegbɛ ekoŋŋ akɛ wɔɔsɔmɔ yɛ kpokpaa nɔ nitsumɔ lɛ mli. Afii 20 ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli fɛɛ lɛ, mikɛ Francis na gbɛfaa nitsumɔ mli gbɛfaŋnɔ yɛ United States. Etsɔɔ nii yɛ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ Skul lɛ mli hu yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli.

Mɛɛ hewalɛwoo jɛɛhe po eji kɛha mi nɛkɛ akɛ mina wu ni sumɔɔ mi waa kɛ hefatalɔ anɔkwafo hu ni tsuɔ nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni akɛwoɔ edɛŋ lɛ he nii jogbaŋŋ! Wɔyi enyɔ lɛ fɛɛ wɔna hegbɛ kutuu akɛ wɔkɛ jwetri ni ji Biblia mli anɔkwale lɛ aaaha mɛi krokomɛi yɛ shikpɔji wuji ejwɛ nɔ.

Jwetri lɛ Waje Mi

Mra mli yɛ 1950 mli lɛ, Awó kɛ David Easter, ni ji nyɛminuu anɔkwafo ni abaptisi lɛ yɛ 1924 lɛ bote gbalashihilɛ mli. Mɛi enyɔ lɛ fɛɛ kɛ afii babaoo sɔmɔ yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli. Shi, yɛ Awó shihilɛ naagbee afii lɛ amli lɛ, hela ni atsɛɔ lɛ Alzheimer hela lɛ bɔi ehe kpojiemɔ. Ebabi ni ana be babaoo ni akɛkwɛ lɛ ejaakɛ hela lɛ ha ejwɛŋmɔ naa ba shi kwraa. Minyɛmimɛi yei lɛ kɛ David ni bɔ mɔdɛŋ waa amɛha lɛ lɛ tere nɛkɛ nitsumɔ ni ji ekwɛmɔ nɛɛ titri, ejaakɛ amɛsumɔɔɔ ni wɔshi hegbɛi krɛdɛɛi ni wɔyɔɔ yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ. Awó anɔkwayeli he nɔkwɛmɔ nɔ ni efee aahu kɛyashi egbele mli yɛ 1987 mli lɛ ye ebua wɔ waa ni wɔkɛkɔ gbɛ kpakpa yɛ shihilɛ mli, ni hiɛnɔkamɔ ni eyɔɔ ni ji ŋwɛi nyɔmɔwoo lɛ shɛje wɔmii.

Beni shɛɔ 1989 mli lɛ, no mli lɛ miina akɛ Francis bɛ hewalɛ tsɔ tamɔ bɔ ni eji tsutsu ko lɛ. Wɔleee akɛ hela ni haa mɔ shamɔɔ lá, ni ji hela ko ni ale jogbaŋŋ yɛ je lɛŋ hei babaoo lɛ, miina hewalɛ waa yɛ enɔ kɛmiiye lɛ awui. Yɛ 1990 mli lɛ, nɛkɛ henyɛlɔ ni naa baaa shi kwraa nɛɛ baye enɔ kunim kwraa, ni milaaje mihefatalɔ ni misumɔɔ lɛ waa, ni mikɛ lɛ efee ekome kɛsɔmɔ aahu fe afii 40 yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli nɛɛ yɛ gbele mli.

Tsakemɔi baa yɛ shihilɛ mli. Ekomɛi yɛ mlɛo, ni ekomɛi hu wa. Shi Yehowa, mɔ ni ji jwetri ni jara wa waa ni ji Biblia mli anɔkwale lɛ Halɔ lɛ, waje mi kɛtsɔ egbɛjianɔtoo lɛ kɛ suɔmɔ kɛ hewalɛwoo ni miweku lɛ kɛha mi lɛ nɔ. Mitsui nyɔɔ mimli lolo beni mikwɛɔ Yehowa shiwoi fɛɛ ni eko kwraa ekaŋ lɛ agbɛ kɛ gbɛkpamɔ ni mli wa waa lɛ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Beni mikɛ miwu ji maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi yɛ Italia lɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje