Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w95 3/1 bf. 3-5
  • Yesu Naakpɛɛ Nii lɛ Yinɔsane loo Adesã?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Yesu Naakpɛɛ Nii lɛ Yinɔsane loo Adesã?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Ani Enyɛŋ Eba Mli?
  • Odaseyeli ni Tsɔɔ akɛ Eji Anɔkwale
  • Sɛɛfimɔ ni Je Lɛŋ Niŋmaai Kɛhaa
  • Yesu Naakpɛɛ Nifeemɔi Lɛ Mɛni Obaanyɛ Okase Kɛjɛ Mli?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2004
  • Naakpɛɛ Nifeemɔi Anɔkwa Saji loo Adesãi?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2005
  • Yesu Naakpɛɛ Nifeemɔi Lɛ Anɔkwa Saji Loo Adesã?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2004
  • Mɛni Yesu Fee Be Ni Eyɔɔ Shikpɔŋ Lɛ Nɔ Lɛ?
    Oyi Aná Wala Kɛya Naanɔ!—Biblia Kasemɔ Ni Baafee Sanegbaa
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
w95 3/1 bf. 3-5

Yesu Naakpɛɛ Nii lɛ Yinɔsane loo Adesã?

“Nyɔɔŋ saramɔ be ni ji ejwɛ lɛ nɔ lɛ, Yesu nyiɛ ŋshɔ lɛ hiɛ kɛba amɛŋɔɔ.”—Mateo 14:25.

YƐ GBƆMƐI akpekpei abɔ agbɛfaŋ yɛ je lɛŋ fɛɛ lɛ, hemɔkɛyeli ni ayɔɔ akɛ Yesu Kristo fee naakpɛɛ nii lɛ he miihia waa tamɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ mli hemɔkɛyeli ji lɛ pɛpɛɛpɛ. Sanekpakpa ŋmalɔi—Mateo, Marko, Luka, kɛ Yohane—wieɔ Yesu naakpɛɛ nii aaashɛ 35 he. Shi, amɛ saji ni amɛŋmala lɛ tsɔɔ akɛ efee nibii krokomɛi babaoo ni fe adesai ahewalɛ folo kɛkɛ.—Mateo 9:35; Luka 9:11.

Efeee nɛkɛ naakpɛɛ nii nɛɛ ni ekɛjie gbɔmɛi ahiɛtserɛ. Amɛhe hiaa waa yɛ tsɛmɔ ni Yesu tsɛɔ ehe akɛ Nyɔŋmɔ Bi, Mesia ni akɛ be babaoo ekpa lɛ gbɛ aahu lɛ gbɛfaŋ. (Yohane 14:11) Mose fee okadii ni yɔɔ naakpɛɛ beni ekɛ ehe yatsɔɔ Israel maŋ ni yɔɔ nyɔŋyeli shishi lɛ. (2 Mose 4:1-9) Nilee yɛ mli akɛ abaakpa Mesia lɛ, mɔ ni agba yɛ ehe afɔ̃ shi akɛ enɔ kwɔ fe Mose lɛ gbɛ akɛ ebaafee okadi ko ni tsɔɔ akɛ eyɛ ŋwɛi sɛɛfimɔ. (5 Mose 18:15) Enɛ hewɔ lɛ, Biblia lɛ tsɛɔ Yesu akɛ “nuu ni Nyɔŋmɔ kɛ hewalɛ nitsumɔi kɛ naakpɛɛ nii kɛ okadii ni etsɔ enine nɔ efee yɛ [Yudafoi lɛ ateŋ] lɛ ye ehe odase.”—Bɔfoi lɛ Asaji 2:22.

Blema lɛ, gbɔmɛi babaoo kpɛlɛɔ bɔ ni Biblia lɛ wieɔ Yesu he ehaa akɛ mɔ ko ni nyɛɔ efeɔ naakpɛɛ nii lɛ nɔ, ni amɛjeee he ŋwane. Shi yɛ nyɛsɛɛ afii nyɔŋmai fioo ni eho nɛɛ amli lɛ, ate shi awo Sanekpakpai lɛ amli saji lɛ waa diɛŋtsɛ. Yɛ ewolo ko ni atsɛɔ lɛ Deceptions and Myths of the Bible lɛ mli lɛ, Lloyd Graham wie Biblia mli sane ni tsɔɔ bɔ ni Yesu nyiɛ nu hiɛ lɛ he, ni ewie kɛfata he po akɛ: “Ebiɔ nilee ni abɛ kwraa dani aaahe enɛ aye akɛ nɔ ko ni ba mli diɛŋtsɛ, ni kɛlɛ, gbɔmɛi akpekpei abɔ heɔ sane ni aŋma nɛɛ amɛyeɔ akɛ eji nɔ ko ni ba mli diɛŋtsɛ. Kɛkɛ lɛ, wɔhiɛ feɔ wɔ yaa akɛ mɛni po etɔ̃tɔ̃ yɛ wɔ je nɛɛ he. Mɛɛ jeŋ shihilɛ kpakpa obaanyɛ okpa gbɛ kɛjɛ nilee ni abɛ ni tamɔ nɛkɛ mli?”

Ani Enyɛŋ Eba Mli?

Shi nilee bɛ nɛkɛ shitee-kɛ-woo wiemɔi nɛɛ amli. The World Book Encyclopedia tsɔɔ naakpɛɛ nii shishi akɛ “nifeemɔ ko ni anyɛŋ atsɔ adebɔɔ mlai ni ale lɛ anɔ atsɔɔ shishi.” Yɛ nakai shishitsɔɔmɔ lɛ naa lɛ, kulɛ abaabu TV ni jieɔ kɔla sui sɔrɔtoi, tɛlifon ni kpãa bɛ sɛɛ, ni kɛ redio hewalɛ tsuɔ nii, aloo laptop kompiuta bibioo lɛ akɛ amɛji naakpɛɛ nibii, aaafee afii oha pɛ ni eho nɛ! Ani nilee yɛ mli akɛ aaafee keketee, ni atsɛ nɔ ko akɛ nɔ ni nyɛŋ aba mli kɔkɔɔkɔ akɛni wɔnyɛɛɛ wɔtsɔɔ shishi yɛ wɔ amrɔ nɛɛ jeŋ nilee ni wɔyɔɔ lɛ naa lɛ hewɔ?

Naa oti kroko hu ni sa akɛ wɔsusu he: Wiemɔ ni akɛtsu nii kɛha “naakpɛɛ nii” yɛ Hela wiemɔ mli, ni ji wiemɔ ni aŋma “Kpaŋmɔ Hee” lɛ yɛ mli lɛ ji dyʹna·mis—wiemɔ ko ni shishinumɔ diɛŋtsɛ ji “hewalɛ.” Atsɔɔ shishi hu akɛ “hewalɛ nitsumɔi” loo “nyɛmɔ.” (Luka 6:19; 1 Korintobii 12:10; Mateo 25:15) Biblia lɛ kɛɔ akɛ Yesu naakpɛɛ nii lɛ ji “Nyɔŋmɔ hewalɛ kpeteŋkpele lɛ” kpojiemɔ. (Luka 9:43) Ani Nyɔŋmɔ ofe—Mɔ ni yɔɔ “nyɛmɔ ni fa” babaoo lɛ nyɛŋ atsu nitsumɔi ni tamɔ nɛkɛ?—Yesaia 40:26.

Odaseyeli ni Tsɔɔ akɛ Eji Anɔkwale

Sanekpakpai ejwɛ lɛ amlipɛimɔ jogbaŋŋ kɛ bɔ ni abaanyɛ ahe aye lɛ he odaseyeli babaoo haa. Nɔ kome ji akɛ, esoro nɛkɛ sane ni aŋmala ashwie shi nɛɛ kwraa yɛ blema adesãi kɛ blema saji ahe. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, susumɔ amale wiemɔi komɛi ni awie yɛ Yesu he, yɛ afii ohai abɔ ni nyiɛ egbele sɛɛ lɛ mli lɛ he okwɛ. Apokrifa niŋmaa ni ji “Thomas Sanekpakpa” lɛ wieɔ akɛ: “Beni gbekɛ nuu Yesu nɛɛ ye afii enumɔ lɛ . . . , eyatsɔ akrowa ko mli, ni gbekɛ ko hiɛ foi ni ekɛ ehe bashi ekɔŋ. Yesu mli fu lɛ waa ni ekɛɛ lɛ akɛ: ‘Otsaŋ nɔ kɛyaŋ he ni oyaa lɛ dɔŋŋ,’ kɛkɛ ni gbekɛ lɛ gbee shi amrɔ nɔŋŋ ni egbo.” Ewaaa kwraa akɛ aaanyɛ ana nɔ ni sane ni awie nɛɛ ji diɛŋtsɛ—sane ko ni afo ni jeee anɔkwale. Kɛfata he lɛ, nɔ ko kwraa bɛ nɛkɛ gbekɛ nuu ni feɔ enii kɛkɛ, ni eji mlifu-tsɛ hu nɛɛ he ni je Biblia lɛ mli Yesu lɛ.—Okɛto Luka 2:51, 52 he.

Agbɛnɛ susumɔ Sanekpakpai lɛ amli saji ni ji anɔkwale lɛ hu he okwɛ. Sane he ŋɔɔmɔ-woo kɛ saji ni afo atã ni amɛjeee anɔkwale lɛ eko kwraa bɛ mli. Yesu fee naakpɛɛ nii yɛ hiamɔ diɛŋtsɛ ni yɔɔ lɛ he nitsumɔ mli, shi jeee ni efee mɛi fɛo kɛkɛ. (Marko 10:46-52) Yesu kɛ ehewalɛi lɛ tsuuu nii ni ehe aba sɛɛnamɔ kɛha lɛ diɛŋtsɛ. (Mateo 4:2-4) Ni ekɛtsuuu nii ni ekɛwo ehe nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, beni Maŋtsɛ Herode ni taoɔ ale nibii komɛi lɛ bi ni Yesu afee naakpɛɛ “okadi” ko etsɔɔ lɛ lɛ, Yesu “haaa lɛ ekome folo hetoo.”—Luka 23:8, 9.

Esoro Yesu naakpɛɛ nii lɛ hu kwraa yɛ mɛi ni kɛ shishiumɔ efee amɛnitsumɔ, kɛ ashwaiafeelɔi, kɛ hemɔkɛyeli tsalɔi anitsumɔ he. Ehewalɛ nitsumɔi lɛ woɔ Nyɔŋmɔ hiɛ nyam be fɛɛ be. (Yohane 9:3; 11:1-4) Kusum nifeemɔi ni jɛɔ henumɔi komɛi amli, ashwaiafeemɔ wiemɔi, nifeemɔ ni mɛi babuaa shi amɛkwɛɔ, ŋaatsɔɔ, kɛ mɔ jwɛŋmɔ nɔ hewalɛnamɔ fataaa enaakpɛɛ nii lɛ ahe. Beni Yesu kɛ nibalɔ shwilafo ko ni atsɛɔ lɛ Bartimeo lɛ kpe, ni ebolɔ akɛ, “Rabuni, [ha] mana nii” lɛ, Yesu kɛɛ lɛ kɛkɛ akɛ: “ ‘Yaa, ohemɔkɛyeli lɛ etsao.’ Ni amrɔ lɛ nɔŋŋ lɛ ena nii.”—Marko 10:46-52.

Sanekpakpai lɛ amli saji lɛ tsɔɔ akɛ Yesu tsu ehewalɛ nitsumɔi lɛ ni yelikɛbuamɔ nibii komɛi, titri lɛ kpoku ni adamɔɔ nɔ afeɔ nii, loo kanei ni hiɛ sui sɔrɔtoi ni asuɔ yɛ kpoku lɛ nɔ ni akɛlakaa nikwɛlɔi lɛ, eko fataaa he. Efeɔ yɛ mɛi fɛɛ ahiɛ, bei pii lɛ, yɛ mɛi babaoo ni yeɔ he odase lɛ ahiɛ. (Marko 5:24-29; Luka 7:11-15) Akɛ nɔ ni tamɔɔɔ ka ni ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ hemɔkɛyeli tsalɔi kaa amɛkwɛɔ lɛ, emɔdɛŋbɔi ni ekɛtsaa mɔ lɛ efeee efolo kɔkɔɔkɔ yɛ hemɔkɛyeli ni helatsɛ ko naaa hewɔ. Mateo 8:16 kɛɔ akɛ: “Etsa mɛi ni he yeɔ lɛ fɛɛ.”

Nilelɔ Arthur Pierson wieɔ Kristo naakpɛɛ nii lɛ ahe yɛ ewolo ni atsɛɔ lɛ “Many Infallible Proofs:” The Evidences of Christianity lɛ mli akɛ: “Mɛi ni etsá amɛ lɛ ayifalɛ, kɛ bɔ ni etsaa mɛi lɛ trukaa ni etsaa amɛ jogbaŋŋ kɛmɔɔ shi, kɛ bɔ ni ka ni eka akɛ eeetee gbohii ashi lɛ ekome folo po efeee efolo lɛ, haa anaa sɔrɔto-feemɔ ni da waa yɛ nɛkɛ naakpɛɛ nii nɛɛ kɛ naakpɛɛ nii krokomɛi ni mɛi kaa akɛ amɛaafee yɛ yinɔ nɛɛ mli aloo yɛ yinɔ kroko mli lɛ teŋ.”

Sɛɛfimɔ ni Je Lɛŋ Niŋmaai Kɛhaa

Pierson kɛ naataamɔ kroko hu haa, ni fiɔ Sanekpakpai lɛ amli sane lɛ sɛɛ, beni ewie akɛ: “Nɔmimaa ni yɔɔ ŋmalɛ mli naakpɛɛ nii lɛ ahe lɛ eko bɛ ni sa kadimɔ waa fe bɔ ni henyɛlɔi lɛ ewieee amɛshiii lɛ.” Yudafoi ahiɛnyiɛlɔi lɛ na kanyamɔ ko ni mli wa waa ni no hewɔ ni amɛsumɔɔ ni amɛgbe Yesu he guɔ lɛ, shi ale naakpɛɛ nii ni efee lɛ jogbaŋŋ akɛ ehenyɛlɔi lɛ nyɛŋ aje he ŋwane kɔkɔɔkɔ. Nɔ ni amɛbaanyɛ amɛfee nɔŋŋ ji ni amɛkɛɛ akɛ nakai nifeemɔi lɛ jɛ daimonioi ahewalɛ mli. (Mateo 12:22-24) Afii ohai abɔ yɛ Yesu gbele sɛɛ lɛ, mɛi ni ŋma Yudafoi a-Talmud lɛ tee nɔ amɛjie Yesu yi akɛ mɔ ko ni yɔɔ naakpɛɛ hewalɛi. Taakɛ wolo ko ni atsɛɔ lɛ Jewish Expressions on Jesus lɛ tsɔɔ lɛ, amɛwie amɛshi lɛ akɛ mɔ ko ni “nyiɛɔ ashwaiafeemɔ nifeemɔi asɛɛ.” Kɛji abaana hegbɛ bibioo po ni akɛwie ashi naakpɛɛ nii ni Yesu fee lɛ akɛ eji blema adesã lɛ, ani kulɛ abaawie wiemɔ ko ni tamɔ nɛkɛ?

Nɔmimaa kroko hu jɛ afii ohai ejwɛ lɛ mli sɔlemɔ yinɔsaneŋmalɔ Eusebius ŋɔɔ. Yɛ ewolo ni ji The History of the Church From Christ to Constantine lɛ mli lɛ, etsɛ mɔ ko ni atsɛɔ lɛ Quadratus, ni ŋma wolo ko eyaha maŋtsɛ wulu lɛ yɛ Kristojamɔ hefamɔ mli lɛ wiemɔi asɛɛ. Quadratus ŋma akɛ: “Wɔ Yiwalaherelɔ lɛ nitsumɔi lɛ yɛ ni abaanyɛ ana daa, ejaakɛ amɛji anɔkwale—gbɔmɛi ni atsa amɛ lɛ kɛ mɛi ni atee amɛ shi kɛjɛ gbohiiaje, ni jeee be ni atsa amɛ loo atee amɛ shi lɛ mli pɛ kɛkɛ gbɔmɛi na amɛ, shi moŋ amɛyɛ ni anaa amɛ be fɛɛ be, jeee be mli ni Yiwalaherelɔ lɛ yɔɔ wɔteŋ lɛ kɛkɛ, shi yɛ be mli ni E-tee lɛ sɛɛ be kakadaŋŋ mli; yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi hi wala mli aahu kɛbashi mi diɛŋtsɛ miwala bei amli tɔ̃ɔ.” Nilelɔ William Barclay wie akɛ: “Quadratus miikɛɛ akɛ kɛbashi egbii amli tɔ̃ɔ lɛ, abaanyɛ akɛ mɛi ni atsu naakpɛɛ nii yɛ amɛgbɛfaŋ lɛ aba akɛ ehe odaseyeli. Kɛ enɛ jeee anɔkwale lɛ, kulɛ nɔ ko bɛ ni baafee mlɛo, fe akɛ Roma nɔyeli lɛ baatsɛ enɛ akɛ amale diɛŋtsɛ.”

Nilee kɛ shishinumɔ yɛ Yesu naakpɛɛ nii lɛ amli hemɔkɛyeli ni ayɔɔ lɛ mli, ni ekɛ odaseyeli lɛ hu kpaa gbee kɛmɔɔ shi. Shi kɛlɛ, Yesu naakpɛɛ nii lɛ jeee yinɔsane folo kɛkɛ ni sɛɛnamɔ ko bɛ he. Hebribii 13:8 kaiɔ wɔ akɛ: “Yesu Kristo lɛ, bɔ ni eyɔɔ nyɛ kɛ ŋmɛnɛ lɛ, nakai nɔŋŋ eyɔɔ kɛyaa naanɔ.” Hɛɛ, ehiɛ kã yɛ ŋwɛi ŋmɛnɛ, ni enyɛɔ ekɛ naakpɛɛ hewalɛi tsuɔ nii yɛ gbɛ ni nɔ kwɔ kwraa nɔ fe bɔ ni efee beni eyɔɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ akɛ adesa lɛ. Kɛfata he lɛ, Sanekpakpai lɛ amli saji ni kɔɔ enaakpɛɛ nii ahe lɛ (1) tsɔɔ Kristofoi nikasemɔi kpakpai ŋmɛnɛ, (2) ejieɔ Yesu sui lɛ ahe saji komɛi ni yɔɔ miishɛɛ kpo, ni (3) egbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa wɔsɛɛ be ko ni ebɛŋkɛ kpaakpa, be ni nibii komɛi ni yɔɔ naakpɛɛ fe nakai baaba mli lɛ anɔ!

Sane ni nyiɛ sɛɛ lɛ baawie Biblia mli saji etɛ komɛi ni ale jogbaŋŋ lɛ ahe ni ekɛgbala nɛkɛ otii nɛɛ amli jogbaŋŋ.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje