Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w95 7/15 bf. 10-15
  • Yei Anitsumɔ ni Woo Yɔɔ Mli yɛ Mra Be Mli Nyɔŋmɔ Tsuji Ateŋ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Yei Anitsumɔ ni Woo Yɔɔ Mli yɛ Mra Be Mli Nyɔŋmɔ Tsuji Ateŋ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • “Yelikɛbualɔ” kɛ “Hefatalɔ ni Sa”
  • Biblia Kusumii Ahe Shishinumɔ ni Wɔɔna
  • Nitsumɔ ni Woo Yɔɔ Mli
  • Yei ni Nine Shɛ Nyɔŋmɔ Duromɔ Krɛdɛɛ Nɔ
  • Yoo Gbɛhe—Yɛ Ŋmalɛi Lɛ Amli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Mɛni Yei Feɔ Koni Yehowa Yiŋtoo Aba Mli?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2014
  • Nuu kɛ Yoo Amɛ Fɛɛ Amɛyɛ Gbɛnaa Nii ní Yɔɔ Nyam
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • Kristofoi Yei Sa Woo kɛ Bulɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
w95 7/15 bf. 10-15

Yei Anitsumɔ ni Woo Yɔɔ Mli yɛ Mra Be Mli Nyɔŋmɔ Tsuji Ateŋ

“Ni Yehowa Nyɔŋmɔ kɛɛ: ‘Ehiii akɛ gbɔmɔ lɛ kome aaaya nɔ ahi shi. Mafee yelikɛbualɔ ko, akɛ hefatalɔ ni sa lɛ maha lɛ.’ ” —1 MOSE 2:18, NW.

1. Te Biblia mli wiemɔi komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ko tsɔɔ bɔ ni yei ashihilɛ ji yɛ blema bei lɛ amli eha tɛŋŋ?

“HE KO he ko bɛ yɛ blema Mediteranea loo Bokagbɛ ni Bɛŋkɛ lɛ, ni akɛ heyeli haa yei tamɔ bɔ ni amɛnaa mli ŋɔɔmɔ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ Anaigbɛ maji lɛ amli lɛ. Nɔ ni afɔɔ feemɔ ji yei ni abaa amɛ shi awoɔ hii ashishi, tamɔ bɔ ni nyɔji hɔlɔ gbekɛbii kɛ onukpai ni yeɔ amɛhe lɛ ashishi lɛ. . . . Abuɔ gbekɛbii hii babaoo fe yei, ni bei komɛi lɛ ashiɔ gbekɛbii yei koni amɛgboi yɛ kwɛmɔ ni bɛ hewɔ.” Nɛkɛ ji bɔ ni Biblia mli wiemɔi komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ko tsɔɔ shihilɛ mli ni yei yɔɔ yɛ blema bei lɛ amli eha.

2, 3. (a) Taakɛ amaniɛbɔɔ ko tsɔɔ lɛ, te shihilɛ lɛ yɔɔ tɛŋŋ kɛha yei pii ŋmɛnɛ? (b) Mɛɛ sanebimɔi ateeɔ amɛ shi?

2 Shihilɛ lɛ ehiko tsɔ ŋmɛnɛ, yɛ je lɛŋ hei pii. Yɛ 1994 mli lɛ, U.S. State Department lɛ daa afi amaniɛbɔɔ ni kɔɔ adesai ahegbɛi ahe lɛ gbala jwɛŋmɔ kɛtee bɔ ni afeɔ yei anɔ. New York Times lɛ saneyitso ko ni kɔɔ amaniɛbɔɔ lɛ he lɛ jaje akɛ: “Saji ni Ale yɛ Maji 193 He Tsɔɔ akɛ Daa Gbi Hiɛaŋkwɛmɔ Ji Anɔkwasane ni Yɔɔ Diɛŋtsɛ.”

3 Akɛni yei babaoo ni jɛ shihilɛi sɔrɔtoi amli kɛ amɛhe ebɔ Yehowa webii asafoi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ ahe hewɔ lɛ, sanebimɔi komɛi teɔ shi: Ani nifeemɔ ni atsɔ hiɛ atsɔɔ mli lɛ ji nɔ ni Nyɔŋmɔ to eyiŋ yɛ he kɛjɛ shishijee kɛha yei? Te akɛ yei ye ha tɛŋŋ yɛ Yehowa jalɔi ateŋ yɛ Biblia bei amli? Ni te esa akɛ akɛ yei aye aha tɛŋŋ ŋmɛnɛ?

“Yelikɛbualɔ” kɛ “Hefatalɔ ni Sa”

4. Mɛni Yehowa wie beni klɛŋklɛŋ nuu lɛ kome too ehi Eden trom lɛ mli be saŋŋ ko sɛɛ, ni mɛni Nyɔŋmɔ fee?

4 Beni Adam kome pɛ ehi Eden trom lɛ mli yɛ be ko sɛɛ lɛ, Yehowa kɛɛ: “Ehiii akɛ gbɔmɔ lɛ kome aaaya nɔ ahi shi. Mafee yelikɛbualɔ ko, akɛ hefatalɔ ni sa lɛ maha lɛ.” (1 Mose 2:18, NW) Eyɛ mli akɛ Adam ji nuu ni eye emuu moŋ, shi nɔ kroko he miihia koni enyɛ etsu Bɔlɔ lɛ yiŋtoo he nii. Bɔni afee ni etsu hiamɔ nɛɛ he nii lɛ, Yehowa bɔ yoo ni eto klɛŋklɛŋ gbalashihilɛ lɛ he gbɛjianɔ.—1 Mose 2:21-24.

5. (a) Biblia ŋmalɔi kɛ Hebri gbɛi ni atsɔɔ shishi akɛ “yelikɛbualɔ” lɛ etsu nii shii abɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Anɔkwale ni eji akɛ Yehowa wie klɛŋklɛŋ yoo lɛ he akɛ “hefatalɔ ni sa” lɛ tsɔɔ mɛni?

5 Ani wiemɔi “yelikɛbualɔ” kɛ “hefatalɔ ni sa” lɛ tsɔɔ akɛ nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha yoo lɛ baa mɔ shi? Etamɔɔɔ nakai. Biblia ŋmalɔi kɛ Hebri gbɛi (ʽeʹzer) ni atsɔɔ shishi akɛ “yelikɛbualɔ” lɛ tsuɔ nii shii abɔ akɛtoɔ Nyɔŋmɔ he. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Yehowa bafee “wɔ bualɔ kɛ wɔ tsɛ́ŋ.” (Lala 33:20; 2 Mose 18:4; 5 Mose 33:7) Yehowa wie lɛ diɛŋtsɛ ehe yɛ Hoshea 13:9 akɛ Israel “yelikɛbuamɔ.” Yɛ Hebri wiemɔ (neʹghedh) ni atsɔɔ shishi akɛ “hefatalɔ ni sa” lɛ gbɛfaŋ lɛ, Biblia woloŋlelɔ ko tsɔɔ mli akɛ: “Yelikɛbuamɔ ni akpaa gbɛ lɛ jeee ni eye ebua yɛ edaa gbi nitsumɔ loo bii afɔmɔ mli kɛkɛ . . . shi yɛ sɛɛfimɔ ni naanyobɔɔ kɛhaa amɛhe lɛ mli.”

6. Mɛni awie beni abɔ yoo lɛ sɛɛ, ni mɛni hewɔ?

6 No hewɔ lɛ, nɔ ko ni baa mɔ shi bɛ bɔ ni Yehowa tsɔɔ akɛ yoo ji “yelikɛbualɔ” kɛ “hefatalɔ” lɛ mli. Yoo lɛ yɛ lɛ diɛŋtsɛ ejwɛŋmɔŋ, henumɔŋ, kɛ gbɔmɔtsoŋ nyɛmɔi ni yɔɔ sɔrɔto kwraa. Eji hefatalɔ ni sa jogbaŋŋ, mɔ ni sa nuu lɛ. Amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ sɔrɔto, ni kɛlɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ he miihia ni ‘akɛwo shikpɔŋ lɛ obɔ’ yɛ Bɔlɔ lɛ yiŋtoo kɛ gbeekpamɔ naa. Eyɛ faŋŋ akɛ, nuu kɛ yoo lɛ bɔɔ sɛɛ dani “Nyɔŋmɔ kwɛ nibii fɛɛ ni efee lɛ, ni naa, ehi naakpa.”—1 Mose 1:28, 31.

7, 8. (a) Esha ni akɛba Eden lɛ baasa yoo nitsumɔ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ sanebimɔi ateeɔ amɛ shi yɛ 1 Mose 3:16 mlibaa he yɛ Yehowa jalɔi ateŋ?

7 Beni esha ba pɛ ni nibii tsake kɛha nuu kɛ yoo lɛ. Yehowa bu amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ fɔ akɛ eshafeelɔi. Yehowa kɛɛ Hawa, yɛ be mli ni ewieɔ nibii ni ebaaŋmɛ gbɛ ni amɛba tamɔ nɔ ni lɛ ekɛbaa lɛ he akɛ: “Fa maha ohejaramɔ kɛ ohɔŋɔɔ afa.” Ekɛfata he akɛ: “Jaramɔ mli ooofɔ bii yɛ, ni owu lɛ sɛɛ gbɛ oootao, ni lɛ eeeye onɔ.” (1 Mose 3:16) Kɛjɛ nakai be lɛ mli kɛbaa nɛɛ, wumɛi eye ŋamɛi pii anɔ, bei pii lɛ kɛ yiwalɛ. Ni aaabu amɛ akɛ yelikɛbualɔi kɛ hefatalɔi ni sa lɛ, akɛ amɛ yeɔ yɛ bei pii amli tamɔ tsuji loo nyɔji moŋ.

8 Shi mɛni 1 Mose 3:16 mlibaa tsɔɔ kɛhaa Yehowa jalɔi ni ji yei? Ani aba amɛ shi awo gbɛhe ko ni shɛɛɛ mli? Dabi kwraa! Shi Biblia mli saji ni gbaa kusumii kɛ nifeemɔi ni saa yei ahe ni tamɔ nɔ ni akpɛlɛɛɛ nɔ yɛ hiŋmɛigbelemɔi komɛi amli ŋmɛnɛ lɛ hu?

Biblia Kusumii Ahe Shishinumɔ ni Wɔɔna

9. Mɛɛ nibii etɛ esa akɛ wɔha ahi wɔjwɛŋmɔ mli, kɛ wɔsusu kusumii ni kɔɔ Biblia bei amli yei ahe lɛ ahe?

9 Akɛ yei hi shi jogbaŋŋ yɛ Nyɔŋmɔ tsuji ateŋ yɛ Biblia bei amli. Shi kɛ asusu kusumii ni kɔɔ yei ahe yɛ nakai gbii lɛ amli lɛ ahe lɛ, eyeɔ buaa akɛ wɔɔha nibii pii ahi wɔjwɛŋmɔ mli. Klɛŋklɛŋ lɛ, kɛ Biblia lɛ gba shihilɛi komɛi ni ehiii ni ba yɛ hii yiwalɔi apɛsɛmkunya nɔyeli hewɔ lɛ he sane lɛ, no etsɔɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ nii ni afeɔ yei nɛɛ anɔ. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, eyɛ mli akɛ Yehowa ŋmɛ kusumii komɛi agbɛ yɛ etsuji ateŋ yɛ be ko mli moŋ, shi ekɛ mla to he koni ekɛbu yei ahe. Nɔ ni ji etɛ lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ koni wɔkɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ mlai akakojo blema kusumii. Yei ni hi shi yɛ blema bei lɛ amli lɛ ebuuu kusumii komɛi ni tamɔ nɔ ni eŋɔɔɔ gbɔmɛi ni yɔɔ shihilɛ mli ŋmɛnɛ lɛ anaa lɛ akɛ ebaa amɛ shi. Nyɛhaa wɔsusua nɔkwɛmɔ nii komɛi ahe.

10. Te Yehowa bu yei pii kɛ shihilɛ eha tɛŋŋ, ni mɛni tsɔɔ akɛ etsiii ehe kɛjɛɛɛ eshishijee taomɔ nii kɛha yoo kome kɛ shihilɛ lɛ he?

10 Yei pii kɛ shihilɛ:a Yɛ Yehowa shishijee yiŋtoo lɛ naa lɛ, ŋa lɛ kɛ yoo kroko egbãŋ ewu lɛ. Nyɔŋmɔ bɔ ŋa kome pɛ kɛha Adam. (1 Mose 2:21, 22) Yɛ Eden atuatsemɔ lɛ sɛɛ lɛ, nifeemɔ ni ji yei pii kɛ shihilɛ lɛ je shishi klɛŋklɛŋ yɛ Kain wekukpaa lɛ mli. Yɛ naagbee lɛ, ebatsɔ kusum ni afeɔ ni Yehowa jalɔi komɛi bɔi feemɔ. (1 Mose 4:19; 16:1-3; 29:21-28) Eyɛ mli akɛ Yehowa ŋmɛ yei pii kɛ shihilɛ gbɛ, ni eha Israel yifalɛ tee hiɛ moŋ, shi kɛlɛ, esusu yei ahe kɛtsɔ mla ni akɛkudɔɔ nifeemɔ lɛ nɔ, koni akɛbu ŋamɛi kɛ amɛ bii ahe. (2 Mose 21:10, 11; 5 Mose 21:15-17) Agbɛnɛ hu, Yehowa tsiii ehe kɛjɛɛɛ eshishijee yoo kome kɛ shihilɛ he mla lɛ he. Noa kɛ ebihii ni ati fãmɔ akɛ ‘amɛfɔ ni amɛyi afa ni amɛyi shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ’ lɛ mli aha amɛ lɛ fɛɛ ji ŋa komekome-tsɛmɛi. (1 Mose 7:7; 9:1; 2 Petro 2:5) Nyɔŋmɔ kɛ ehe tsɔɔ akɛ wu ni yɔɔ ŋa kome, beni efeɔ wekukpaa ni ka ekɛ Israel teŋ lɛ he mfoniri lɛ. (Yesaia 54:1, 5) Agbɛnɛ hu, Yesu Kristo ku sɛɛ eto Nyɔŋmɔ shishijee mla kɛha ŋa kome kɛ shihilɛ lɛ ema shi, ni akɛ enɛ tsu nii yɛ mra be mli Kristofoi asafo lɛ mli.—Mateo 19:4-8; 1 Timoteo 3:2, 12.

11. Mɛni hewɔ aha gbala nii yɛ Biblia bei amli lɛ, ni ani enɛ baa yei ashi?

11 Gbãlã nii hamɔ: Wolo, Ancient Israel—Its Life and Institutions lɛ jajeɔ akɛ: “Nɛkɛ gbɛnaa nii akɛ awo shika ko, loo akɛ nɔ ko ni tamɔ nakai aha yoo lɛ weku lɛ haa abanaa Israel gbalashihilɛ lɛ yɛ faŋŋ akɛ nɔ ko hémɔ. Shi [gbãlã nii] lɛ tamɔ najiaŋtoo kɛha weku lɛ moŋ fe shika ni aha akɛ yoo yi nii.” (Wɔma efa ko nɔ mi.) No hewɔ lɛ, gbãlã nii ni awoɔ lɛ tamɔ najiaŋtoo kɛha yoo lɛ weku yɛ esɔɔmɔi ni amɛnaaa dɔŋŋ, kɛ mɔdɛŋ ni eweku lɛ bɔ kɛ shika ni eweku lɛ fite yɛ ekwɛmɔ mli lɛ hewɔ. Belɛ ni enɛ aaaba yoo lɛ shi moŋ lɛ, emaa bɔ ni ejara wa kɛha eweku lɛ nɔ mi.—1 Mose 34:11, 12; 2 Mose 22:16; kwɛmɔ Buu-Mɔɔ, January 15, 1989, baafai 21-4.

12. (a) Te atsɛɔ hii kɛ yei ni ebote gbalashihilɛ mli lɛ ahaa tɛŋŋ yɛ bei komɛi amli, yɛ Ŋmalɛi lɛ amli, ni ani yei sumɔɔɔ bɔ ni atsɛɔ amɛ nɛɛ? (b) Mɛni sa kadimɔ yɛ wiemɔi ni Yehowa kɛtsu nii yɛ Eden lɛ he? (Kwɛmɔ NW shishigbɛ niŋmaa.)

12 Wumɛi akɛ “nɔtsɛmɛi”: Sane ko ni ba Abraham kɛ Sara shihilɛ mli aaafee 1918 D.Ŋ.B. lɛ tsɔɔ akɛ, yɛ amɛ bei amli lɛ ebafee faŋŋ yɛ kusum naa akɛ aaabu nuu ni ebote gbalashihilɛ mli akɛ “nɔtsɛ” (Hebri, baʹʽal) kɛ yoo ni ebote gbalashihilɛ mli lɛ akɛ ‘mɔ ko nii’ (Hebri, beʽu·lahʹ). (1 Mose 20:3) Yɛ no sɛɛ lɛ, akɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ tsu nii yɛ Ŋmalɛi lɛ amli, ni nɔ ko bɛ ni tsɔɔ akɛ yei ni hi shi dani Kristofoi abe lɛ shɛ lɛ sumɔɔɔ wiemɔi nɛɛ.b (5 Mose 22:22) Abuuu yei akɛ mɔ ko nibii ni ena. Abaanyɛ ahe jwetri ko loo nii kɛ shika, ahɔ̃ɔ, loo ana akɛ gboshinii, shi jeee nakai eji yɛ ŋã he. Biblia mli abɛ ko kɛɔ akɛ: “Shia kɛ nii lɛ, tsɛmɛi agboshinii ni; shi ŋa hiɛtɛlɔ lɛ, Yehowa ŋɔɔ jɛɔ.”—Abɛi 19:14; 5 Mose 21:14.

Nitsumɔ ni Woo Yɔɔ Mli

13. Kɛ hii ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ nyiɛ Yehowa nɔkwɛmɔ nɔ sɛɛ ni amɛbo e-Mla toi lɛ, mɛni jɛɔ mli baa kɛhaa yei?

13 Belɛ mɛni ji yei anitsumɔ yɛ Nyɔŋmɔ tsuji ni hi shi dani Kristofoi abe lɛ shɛ lɛ ateŋ? Te abu amɛ ni te akɛ amɛ ye ha tɛŋŋ? Kɛ wɔɔwie lɛ kuku lɛ, kɛ hii ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ nyiɛ Yehowa diɛŋtsɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛ ni amɛbo e-Mlai atoi lɛ, yei anine shɛɔ woo ni sa amɛ lɛ nɔ, ni amɛnaa hegbɛi kɛ gbɛnaa nii pii amli ŋɔɔmɔ.

14, 15. Mɛni yɔɔ ni tsɔɔ akɛ abuɔ yei yɛ Israel, ni mɛni hewɔ Yehowa baanyɛ akpa gbɛ, yɛ gbɛ ni ja nɔ, akɛ ejalɔi ni ji hii kɛ bulɛ baaha amɛ?

14 Esa ákɛ akɛ bulɛ aha yei. Nyɔŋmɔ Mla ni ekɛha Israel lɛ fa akɛ, akɛ bulɛ aha tsɛmɛi kɛ nyɛmɛi fɛɛ. (2 Mose 20:12; 21:15, 17) 3 Mose 19:3 kɛɔ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ashe enyɛ kɛ etsɛ gbeyei.” Beni Batsheba tee ebinuu Salomo ŋɔɔ be ko lɛ, “maŋtsɛ lɛ te shi ekɛ lɛ yakpe, ni ekoto lɛ” akɛ bulɛ nifeemɔ kɛha lɛ. (1 Maŋtsɛmɛi 2:19) Encyclopaedia Judaica lɛ kɛɛ: “Gbalɛ mli saji ni kɔɔ suɔmɔ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ kɛha Israel ni akɛtoɔ suɔmɔ ni wu yɔɔ kɛha eŋa he lɛ baanyɛ aba mli yɛ gbɔmɛi ni kɛ bulɛ haa yei ateŋ pɛ.”

15 Yehowa kpaa gbɛ akɛ ejalɔi ni ji hii lɛ kɛ bulɛ baaha yei, ejaakɛ ebuɔ amɛ. Anaa nɔ ni tsɔɔ enɛ lɛ yɛ ŋmalɛi ni Yehowa kɛ yei aniiashikpamɔi tsuɔ nii akɛ nɔkwɛmɔ nɔ, ni ekɛ lɛ diɛŋtsɛ ehenumɔi toɔ yei anɔ̃ he lɛ mli. (Yesaia 42:14; 49:15; 66:13) Enɛ yeɔ ebuaa nikanelɔi koni amɛnu bɔ ni Yehowa nuɔ nii ahe lɛ shishi. Miishɛɛ sane ji akɛ, Hebri wiemɔ kɛha “musuŋtsɔlɛ,” loo “mɔbɔnalɛ,” ni Yehowa kɛtoɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ kɔɔ wiemɔ “musu” he kpaakpa, ni abaanyɛ atsɔɔ mli akɛ “nyɛ henumɔ.”—2 Mose 33:19; Yesaia 54:7.

16. Mɛɛ nɔkwɛmɔ nii tsɔɔ akɛ abuɔ ŋaawoo ni yei ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ kɛha lɛ?

16 Abu yei ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ aŋaawoo akɛ sɛɛnamɔ yɛ he. Beni Abraham ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ shashao shi akɛ eeebo eŋa, Sara, ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ toi be ko lɛ, Yehowa kɛɛ lɛ akɛ: “Bo egbee toi.” (1 Mose 21:10-12) Esau ŋamɛi Hitbii lɛ “ji Isak kɛ Rebeka mumɔ nidɔɔnii.” Yɛ naagbee lɛ Rebeka tsɔɔ bɔ ni ebaahao waa eha, kɛ ebinuu Yakob kɛ Hitbii nɛɛ eko bote gbalashihilɛ mli. Mɛni Isak fee yɛ he? Sane lɛ tee nɔ akɛ: “Ni Isak tsɛ Yakob, ni ejɔɔ lɛ ni ewo lɛ kita, ni ekɛɛ lɛ akɛ: ‘Kaawɛ yoo ko yɛ Kanaan biyei lɛ ateŋ.’ ” Hɛɛ, eyɛ mli akɛ Rebeka kɛ ŋaawoo ko hako pɔtɛɛ moŋ, shi ewu lɛ kpɛ yiŋ ni susu eŋa lɛ henumɔi ahe. (1 Mose 26:34, 35; 27:46; 28:1) Yɛ sɛɛ mli lɛ, Maŋtsɛ David ye ehe kɛjɛ la yi sɔyeli he, ejaakɛ ebo Abigail faikpamɔ lɛ toi.—1 Samuel 25:32-35.

17. Mɛni tsɔɔ akɛ yei yɛ nɔyeli-hegbɛ ni fa yɛ weku lɛ mli?

17 Yei yɛ nɔyeli-hegbɛ ko yɛ weku lɛ mli. Awo gbekɛbii ahewalɛ akɛ: “Mibi, bo otsɛ tsɔsemɔ lɛ toi, ni kaashɛ onyɛ mla lɛ ofɔ.” (Abɛi 1:8) Bɔ ni atsɔɔ “yoo kpakpa” mli aha yɛ Abɛi yitso 31 lɛ jieɔ lɛ kpo akɛ, jeee akɛ yoo ni ebote gbalashihilɛ mli ni tsuɔ nii waa lɛ kwɛɔ shia kɛkɛ, shi ebaanyɛ ekwɛ tsũi ahe nitsumɔ nɔ, ena ŋmɔ̃ ni baa nii, ekɛ ehe awo guɔyeli nitsumɔ fioo ko mli, ni abaale lɛ kɛ wiemɔi ni nilee yɔɔ mli ni ekɛhaa mɛi krokomɛi lɛ hewɔ. Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ ji bɔ ni yoo ni sa yijiemɔ lɛ kɛ woo ni gbeyeishemɔ yɔɔ mli haa Yehowa lɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, ŋa ni tamɔ nɛkɛ lɛ “jara wa aahu fe tɛ̃ŋɛ̃lɛ̃ɔ”! Abuɔ tɛŋɛlɛɔ tsuji ni jara wa lɛ waa akɛ jwetri ni akɛwulaa nii.—Abɛi 31:10-31.

Yei ni Nine Shɛ Nyɔŋmɔ Duromɔ Krɛdɛɛ Nɔ

18. Akɛ duromɔ krɛdɛɛ ha yei komɛi yɛ Biblia bei amli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

18 Bɔ ni Yehowa susuɔ yei ahe ehaa lɛ je kpo yɛ duromɔ krɛdɛɛ ni ekɛha amɛteŋ mɛi komɛi yɛ Biblia bei amli lɛ mli. Ŋwɛibɔfoi basara Hagar, Sara, kɛ Manoa ŋa lɛ, ni amɛkɛ ŋwɛi gbɛtsɔɔmɔ ha amɛ. (1 Mose 16:7-12; 18:9-15; Kojolɔi 13:2-5) “Yei sɔɔlɔi” yɛ kpee buu lɛ mli kɛ yei lalatsɛmɛi hu yɛ Salomo kpo lɛ nɔ.—2 Mose 38:8; 1 Samuel 2:22; Jajelɔ 2:8.

19. Yɛ bei komɛi amli lɛ Yehowa kɛ yei tsu nii koni amɛdamɔ enajiaŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 Shii abɔ yɛ Israel yinɔsane mli ni Yehowa kɛ yoo etsu nii koni edamɔ shi eha lɛ loo ewie eha lɛ. Wɔkaneɔ yɛ gbalɔ yoo Debora he akɛ: “Ni Israelbii lɛ baa eŋɔɔ ni ekojoɔ amɛ.” (Kojolɔi 4:5) Debora na hegbɛ krɛdɛɛ ko diɛŋtsɛ beni Israel ye Kanaan maŋtsɛ Yabin nɔ kunim lɛ sɛɛ. Eka shi faŋŋ akɛ, kɛ hoo lɛ, lɛ ji mɔ ni fo kunimyeli lala ni yɛ naagbee lɛ ebatsɔ Yehowa wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ fã ko lɛ.c (Kojolɔi, yitso 5) Afii ohai komɛi asɛɛ lɛ, bɔni afee ni Maŋtsɛ Yosia abi Yehowa nii lɛ, etsu gbɔmɛi ni osɔfonukpa lɛ fata he, kɛtee gbalɔ yoo Hulda ŋɔɔ. Hulda baanyɛ ekɛ hewalɛ aha hetoo akɛ: “Bɔ ni Yehowa, Israel Nyɔŋmɔ lɛ kɛɛ nɛ.” (2 Maŋtsɛmɛi 22:11-15) Yɛ nakai be lɛ mli lɛ, maŋtsɛ lɛ fã mɛi ni etsu lɛ ni amɛya gbalɔ yoo ko ŋɔɔ, shi afee nakai koni amɛnine ashɛ gbɛtsɔɔmɔ ni jɛ Yehowa ŋɔɔ lɛ nɔ.—Okɛto Maleaki 2:7 he.

20. Mɛɛ nɔkwɛmɔ nii tsɔɔ bɔ ni Yehowa susuɔ yei ahenumɔi kɛ amɛhilɛ-kɛhamɔ he?

20 Bɔ ni Yehowa susuɔ yei ahilɛ-kɛhamɔ he lɛ jeɔ kpo kɛjɛɔ shii abɔ ni efã yei komɛi ni ji ejalɔi ahe lɛ mli. Ekɛ ehe wo Abraham ŋa, Sara, ni he yɔɔ fɛo lɛ sane mli shii enyɔ sɔŋŋ, koni ebu ehe ni akabule lɛ. (1 Mose 12:14-20; 20:1-7) Nyɔŋmɔ duro Yakob ŋa Lea ni esumɔɔɔ lɛ tsɔ̃ lɛ, kɛtsɔ ‘emusu naa ni egbele’ ni ha efɔ binuu lɛ nɔ. (1 Mose 29:31, 32) Beni Israel yeifɔyei enyɔ ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ kɛ amɛwala wo oshara mli koni amɛbaa Hebri gbekɛbii hii ayi kɛjɛ amɛ gbele yɛ Mizraim lɛ mli lɛ, Yehowa jie hiɛsɔɔ kpo, ni “eha amɛshwere.” (2 Mose 1:17, 20, 21) Agbɛnɛ hu eha Hana sɔlemɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ hetoo. (1 Samuel 1:10, 20) Ni beni gbalɔ ko ŋa ni etsɔ okulafo kɛ mɔ ko ni ehiɛ lɛ nyɔmɔ ni miisumɔ ni eshɔ ebii yɛ edɛŋ koni ekɛwo nyɔmɔ lɛ kpe lɛ, Yehowa shiii lɛ efolo. Nyɔŋmɔ jɛ suɔmɔ mli eha gbalɔ Elisha ha emu lɛ fa babaoo koni enyɛ ekɛwo nyɔmɔ lɛ. Ebaa eweku lɛ kɛ bulɛ ni eyɔɔ lɛ yi yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ.—2 Mose 22:22, 23; 2 Maŋtsɛmɛi 4:1-7.

21. Mɛɛ yei ahe jwɛŋmɔ ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ kɛhaa?

21 No hewɔ lɛ, Hebri Ŋmalɛi lɛ jieɔ amɛ shihilɛ ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ yɛ Nyɔŋmɔ tsuji ateŋ lɛ kpo moŋ, shi ewooo hewalɛ ni akwɛ yei yɛ shikpɔŋ. Eyɛ mli akɛ Yehowa ebuuu ejálɔi ni ji yei ahe kɛjɛɛɛ 1 Mose 3:16 mlibaa he moŋ, shi hii ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni nyiɛ Yehowa nɔkwɛmɔ nɔ sɛɛ ni bo e-Mla toi lɛ kɛ woo kɛ bulɛ ha yei.

22. Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, no mli lɛ te yei anitsumɔ etsake eha tɛŋŋ, ni mɛɛ saji abiɔ?

22 Yei anitsumɔ tsake yɛ Yudafoi lɛ ateŋ, beni agbe Hebri Ŋmalɛi lɛ anaa lɛ sɛɛ afii ohai abɔ lɛ amli. Beni Yesu pue yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ, no mli lɛ rabifoi lɛ ablemasaji etsi yei anaa babaoo yɛ amɛjamɔ kɛ kwasafoŋ hegbɛi amli. Ani nɛkɛ blemasaji nɛɛ na gbɛ ni Yesu tsɔ nɔ ekɛ yei ye ha lɛ nɔ hewalɛ? Te esa ákɛ akɛ Kristofoi yei aye ŋmɛnɛ aha tɛŋŋ? Abaasusu nɛkɛ sanebimɔi nɛɛ ahe yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Taakɛ Webster’s Ninth New Collegiate Dictionary lɛ tsɔɔ lɛ, “polygamy” tsɔɔ “gbalashihilɛ ni hefatalɔi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ ana hefatalɔ fe mɔ kome yɛ be kome too lɛ nɔŋŋ mli.” Atsɔɔ wiemɔ “polygyny” lɛ mli pɔtɛɛ akɛ “shihilɛ loo nifeemɔ ni haa anaa ŋa loo yoo hefatalɔ fe mɔ kome yɛ be kome mli.”

b Awieɔ hii kɛ yei ni ebote gbalashihilɛ mli lɛ ahe yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli fɛɛ shii abɔ akɛ “wu” (Hebri, ʼish) kɛ “ŋa” (Hebri, ʼish·shahʹ). Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, wiemɔi ni Yehowa kɛtsu nii yɛ Eden trom lɛ mli lɛ jeee “nɔtsɛ” kɛ ‘mɔ ko nii,’ shi “wu” kɛ “ŋa.” (1 Mose 2:24; 3:16, 17) Hoshea gbalɛ lɛ gba fɔ shi akɛ, kɛ Israel ku amɛsɛɛ kɛjɛ nom mli amɛba lɛ, amɛkɛ tsuitsakemɔ baatsɛ Yehowa “Mi-wu,” shi amɛtsɛŋ lɛ “Mi-nɔtsɛ” dɔŋŋ. Enɛ baatsɔɔ akɛ wiemɔ “wu” lɛ hiɛ mlijɔlɛ su babaoo fe “nɔtsɛ.”—Hoshea 2:16, NW.

c Nɔ ni sa kadimɔ ji klɛŋklɛŋ wiemɔ ni akɛtsu nii ni kɔɔ Debora he yɛ Kojolɔi 5:7 lɛ.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

◻ Mɛni wiemɔi “yelikɛbualɔ” kɛ “hefatalɔ ni sa” lɛ tsɔɔ yɛ nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha yoo lɛ he?

◻ Mɛni esa akɛ wɔha ahi jwɛŋmɔ mli beni wɔsusuɔ kusumii ni saa Biblia bei amli yei ahe lɛ he?

◻ Mɛni tsɔɔ akɛ yei yɛ nitsumɔ ni woo yɔɔ mli yɛ mra be mli Nyɔŋmɔ tsuji ateŋ?

◻ Mɛɛ gbɛi anɔ Yehowa kɛ duromɔ krɛdɛɛ ha yei ni hi shi dani Kristofoi abe lɛ shɛ lɛ?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje