Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w96 7/15 bf. 3-4
  • “Tsɔɔmɔ Wɔ Sɔlemɔ”

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • “Tsɔɔmɔ Wɔ Sɔlemɔ”
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Amagai kɛ “Hebulɔi Krɔŋkrɔŋi”
  • New catholic Encyclopedia lɛ tsɔɔ mli akɛ, “ekomefeemɔ tsakpãa ko ni hekɛnɔfɔɔ yɔɔ mli kã hetselɔ lɛ kɛ mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ ateŋ,. . . ekomefeemɔ ko, ni yɛ be mli ni ejieee mɔ jwɛŋmɔ kɛjɛɛɛ wekukpaa ni akɛ Kristo kɛ , Nyɔŋmɔ aaaná lɛ nɔ kwraa lɛ, eyaa nɔ jogbaŋŋ ni emli waa.” Shi te aaafee tɛŋŋ ni ekomefeemɔ ni eka shi faŋŋ akɛ wɔŋjamɔ he nifeemɔ yɔɔ mli lɛ aaaha wekukpaa ni aaakã mɔ kɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ teŋ lɛ mli awa hu? Ani sɔlemɔi ni asɔleɔ ahaa “hetselɔi” ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanyɛ asa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛlɛŋ?
  • Ani Esa Akɛ Wɔkɛ Wɔsɔlemɔ Aha Hetselɔi Loo Saints?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2013
  • Te Anɔkwa Hetselɔi Aaafee Tɛŋŋ Amɛye Amɛbua Bo?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2002
  • Mɛɛ Gbɛ Esa akɛ Wɔtsɔ nɔ Wɔsɔle Wɔha Nyɔŋmɔ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Gbeekpãmɔ yɛ “Nyɔŋmɔ Sɔlemɔtsu” kɛ Amagai Ateŋ yɛ Greece?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
w96 7/15 bf. 3-4

“Tsɔɔmɔ Wɔ Sɔlemɔ”

“NUNTSƆ, tsɔɔmɔ wɔ sɔlemɔ.” Yesu Kristo kaselɔi lɛ ateŋ mɔ kome bi nakai sane lɛ. (Luka 11:1) Eka shi faŋŋ akɛ kaselɔ ni atsiii egbɛi atã lɛ ji mɔ ni yɔɔ hiɛsɔɔ waa kɛha sɔlemɔ. Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ, anɔkwa jálɔi yɔseɔ bɔ ni ehe hiaa ha lɛ. Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, sɔlemɔ ji gbɛ ni wɔtsɔɔ nɔ wɔhaa Mɔ ni Nɔ Kwɔ Fe Fɛɛ yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ lɛ boɔ wɔ toi! Ni bo lɛ susumɔ he okwɛ! ‘Sɔlemɔ Toibolɔ’ lɛ diɛŋtsɛ boɔ wɔ naagbai kɛ yeyeeye feemɔi atoi. (Lala 65:3) Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, wɔkɛ shidaa kɛ yijiemɔ haa Nyɔŋmɔ kɛtsɔɔ sɔlemɔ nɔ.—Filipibii 4:6.

Shi kɛlɛ, wiemɔi ni ji “tsɔɔmɔ wɔ sɔlemɔ” lɛ teeɔ sanebimɔi komɛi ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ ashi. Jamɔi sɔrɔtoi kɛ gbɛi sɔrɔtoi babaoo ni atsɔɔ nɔ abɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ lɛ etsu nii yɛ je lɛŋ fɛɛ. Shi ani ayɛ gbɛ ni ja, kɛ gbɛ ni ejaaa ni atsɔɔ nɔ asɔleɔ? Klɛŋklɛŋ lɛ, nyɛhaa wɔpɛia jamɔŋ kusumii ni ehe gbɛi ni kɔɔ sɔlemɔ he lɛ ekomɛi amli, koni wɔkɛha hetoo. Wɔbaagbala wɔjwɛŋmɔ kɛya nɔ ni akɛtsuɔ nii yɛ Latin Amerika lɛ nɔ.

Amagai kɛ “Hebulɔi Krɔŋkrɔŋi”

Latin-Amerika maji sumɔɔ jamɔ waa diɛŋtsɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, abaanyɛ ana nifeemɔ ko ni yaa nɔ waa ni ji “hebulɔi krɔŋkrɔŋi” ni asɔleɔ ahaa amɛ yɛ Mexico fɛɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, eji kusum nifeemɔ akɛ Mexico maji lɛ aaaná “hebulɔi krɔŋkrɔŋi” ni ayeɔ gbijuji ahaa amɛ yɛ gbii pɔtɛɛ komɛi anɔ. Mexico Katolikbii hu sɔleɔ amɛhaa amagai sɔrɔtoi pii. Shi, “mɔ krɔŋkrɔŋ” pɔtɛɛ ni ataoɔ edɛŋ yelikɛbuamɔ lɛ, damɔ nɔ̃ pɔtɛɛ ni jálɔ lɛ biɔ ni afee aha lɛ lɛ nɔ. Kɛji akɛ mɔ ko miitao ni ená gbalashihilɛ mli hefatalɔ lɛ, ekolɛ ebaasũ kɛnɛrɛ eha “Mɔ Krɔŋkrɔŋ” Anthony. Mɔ ni baaje gbɛfaa shishi yɛ lɔle mli lɛ, baatuu ehe ewo “Mɔ Krɔŋkrɔŋ” Christopher, gbɛfalɔi ahebulɔ, titri lɛ, lɔle mlitálɔi ahebulɔ lɛ dɛŋ.

Shi, nɛgbɛ kwraa kusumii ni tamɔ nɛkɛ jɛ kɛba? Yinɔsane tsɔɔ akɛ, beni Spaniabii bashɛ Mexico lɛ, amɛna akɛ maŋbii lɛ ekomɛi etuu amɛhe amɛha wɔŋjalɔi anyɔŋmɔi ajamɔ. Victor Wolfgang von Hagen kɛɛ yɛ ewolo ni ji Los Aztecas, Hombre y Tribu (Aztecbii, Gbɔmɔ lɛ kɛ Akutso lɛ) mli akɛ: “Mɛi yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ nyɔŋmɔi, kwɛ̃ɛnɔ̃ fɛɛ kwɛɛnɔ̃ yɛ lɛ diɛŋtsɛ enyɔŋmɔ, nifeemɔ fɛɛ nifeemɔ yɛ enyɔŋmɔ loo nyɔŋmɔyoo, ni mɛi ni gbeɔ amɛhe tete po yɛ eko. Yacatecuhtli ji jarayelɔi anyɔŋmɔ. Yɛ jeŋ ni ajaa nyɔŋmɔi pii yɛ mli nɛɛ mli lɛ, nyɔŋmɔi lɛ fɛɛ yɛ sui kɛ nitsumɔi ni atsɔɔ mli faŋŋ.”

Bɔ ni nyɔŋmɔi nɛɛ je Katolik “hetselɔi” lɛ amɛha lɛ sa kadimɔ aahu akɛ beni, Spaniabii kunimyelɔi lɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ “amɛaaha” maŋbii lɛ “atsɔmɔ Kristofoi” lɛ, oya nɔŋŋ ni maŋbii lɛ tsi amɛhe kɛjɛ amɛ nyɔŋmɔi lɛ ahe ni amɛtuu amɛhe amɛha sɔlemɔ lɛ “hetselɔi” lɛ. Sane ko ni aŋma yɛ The Wall Street Journal lɛ mli lɛ kpɛlɛ nɔ akɛ, Katolik jamɔ ni atsuɔ he nii yɛ Mexico hei komɛi lɛ shishifa jɛ wɔŋjamɔ mli. Nɔ ni ekadi ji akɛ, yɛ akutso ko mli lɛ, “hetselɔi” 64 lɛ ateŋ mɛi babaoo ni maŋbii lɛ jaa lɛ tamɔ “Mayan nyɔŋmɔi pɔtɛɛ komɛi.”

New catholic Encyclopedia lɛ tsɔɔ mli akɛ, “ekomefeemɔ tsakpãa ko ni hekɛnɔfɔɔ yɔɔ mli kã hetselɔ lɛ kɛ mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ ateŋ,. . . ekomefeemɔ ko, ni yɛ be mli ni ejieee mɔ jwɛŋmɔ kɛjɛɛɛ wekukpaa ni akɛ Kristo kɛ , Nyɔŋmɔ aaaná lɛ nɔ kwraa lɛ, eyaa nɔ jogbaŋŋ ni emli waa.” Shi te aaafee tɛŋŋ ni ekomefeemɔ ni eka shi faŋŋ akɛ wɔŋjamɔ he nifeemɔ yɔɔ mli lɛ aaaha wekukpaa ni aaakã mɔ kɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ teŋ lɛ mli awa hu? Ani sɔlemɔi ni asɔleɔ ahaa “hetselɔi” ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanyɛ asa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛlɛŋ?

He ni Rosary lɛ Jɛ Kɛba

Kusum nifeemɔ kroko hu ni ale waa kɔɔ rosary lɛ kɛ nitsumɔ he. Diccionario Enciclo pédico Hispano-Americano (Spain-America Ensaiklopedia Wiemɔi Ashishitsɔɔmɔ Wolo) wie rosary lɛ he akɛ, “kpãa ni hiɛ ashinaoi nyɔŋmai enumɔ loo oha kɛ nyɔŋmai enumɔ, ni ekrokomɛi ni dara ejara mli nyɔŋma-nyɔŋmai, ni sɛŋmɔtso he okadi ni ashinaoi etɛ baa nɔŋŋ dani no baa, yɛ nomɛi asɛɛ lɛ tsa kpãa lɛ naa.”

Beni Katolik wolo ko tsɔɔ bɔ ni akɛ rosary lɛ tsuɔ nii ahaa lɛ mli lɛ, ekɛɛ: “Rosary Krɔŋkrɔŋ lɛ ji wɔ kpɔ̃mɔ lɛ he Teemɔŋ Saji ahe sɔlemɔ pɔtɛɛ ko ni anuɔ yɛ naabu kɛ sɔlemɔ ni asɔleɔ yɛ yitsoŋ. Sɔlemɔi nyɔŋma-nyɔŋmai toi nyɔŋma kɛ enumɔ yɔɔ nɔ. Sɔlemɔi nyɔŋma-nyɔŋmai akui lɛ eko fɛɛ eko yɛ Nuntsɔ lɛ Sɔlemɔ ni akɛɔ, Hail Mary sɔrɔtoi nyɔŋma, ni Gloria Patri kome yɛ mli. Ajwɛŋɔ teemɔŋ sane kome he yɛ nyɔŋma fɛɛ nyɔŋma nɔ.” Teemɔŋ saji lɛ ji tsɔɔmɔi, loo nitsɔɔmɔi ni esa akɛ Katolikbii ale, ni yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, ekɔɔ Kristo Yesu shihilɛ, emanehulu, kɛ gbele he.

The World Book Encyclopedia lɛ kɛɛ: “Mra be mli sɔlemɔi sɔrɔtoi ni akɛ rosary feɔ lɛ je shishi yɛ Kristojamɔ mli yɛ Teŋgbɛ Afii lɛ amli, shi yɛ afii 1400 kɛ 1500 lɛ amli pɛ ebagbɛ eshwa waa.” Ani Katolik jamɔ mli nifeemɔ pɛ kɛ rosary tsuɔ nii? Dabi. Diccionario Enciclopédico Hispano-Americano lɛ kɛɛ: “Akɛ ashinaoi ni tamɔ nɛkɛ miitsu nii yɛ Islam, Lama kɛ Buddha jamɔi amli.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, Diccionario de Religiones (Jamɔŋ Wiemɔi Ashishitsɔɔmɔ Wolo) lɛ tsɔɔ akɛ: “Woji aŋmalɔi komɛi maa nɔ mi akɛ, Muhammadanbii ná amɛ rosary lɛ kɛjɛ Buddhabii adɛŋ, ni Kristofoi hu ná kɛjɛ Muhammadanbii adɛŋ yɛ Sɛŋmɔtso he Tawuu be lɛ mli.”

Mɛi komɛi tsɔɔ akɛ, akɛ rosary lɛ tsuɔ nii akɛ kaimɔ nɔ̃ kɛkɛ kɛ ebi ni atĩ sɔlemɔi komɛi amli shii abɔ akɛɛ lɛ. Shi ani Nyɔŋmɔ naa ekɛ nitsumɔ he miishɛɛ?

Ehe ehiaaa ni wɔsusu sa ni kusumii ni tamɔ nɛkɛ lɛ sa loo eja lɛ he. Yesu kɛ hegbɛ tsu nibimɔ akɛ etsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ sɔlemɔ lɛ he nii. Nɔ ni ekɛɛ lɛ baaha nikanelɔi komɛi ana nilee ni ekolɛ amɛnaa baakpɛ amɛhe.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 3]

Katolikbii fɔɔ rosary ashinaoi kɛ nitsumɔ. Nɛgbɛ amɛ shishije jɛ?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje