Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Blonya Shishifãi
KƐHA gbɔmɛi akpekpei abɔ ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ, Blonya be lɛ ji mlifilimɔ be waa yɛ afi lɛ mli. Eji be ni akɛyeɔ niyenii ni ŋɔɔ waa, be ni akɛwoɔ blema saji ni etsɛ waa hiɛ nyam, kɛ weku ekomefeemɔ. Blonya gbi jurɔ lɛ hu ji be ni nanemɛi kɛ wekumɛi náa woji ni akɛŋaa mɛi kɛ nikeenii ni amɛkɛhaa amɛhe lɛ mli ŋɔɔmɔ.
Shi kɛlɛ, afii 150 kɛkɛ ni eho lɛ mli lɛ, no mli lɛ Blonya ji gbi jurɔ ko ni yɔɔ sɔrɔto kwraa. Yinɔsane he tsɔɔlɔ Stephen Nissenbaum ŋma yɛ ewolo ni ji The Battle for Christmas lɛ mli akɛ: “No mli lɛ, Blonya . . . ji be kɛha dãanumɔ shɛii, beni akpoo mlai ni kudɔɔ gbɔmɛi lɛ agwaseaŋ nifeemɔ be fioo ko yɛ ‘miishɛɛnamɔ mli hoofeemɔ’ ni anyɛɛɛ atsĩ naa, ni ji December Mardi Gras nifeemɔ ko lɛ hewɔ.”
Yɛ mɛi ni kɛ bulɛ ni gbeyeishemɔ yɔɔ mli kwɛɔ Blonya lɛ agbɛfaŋ lɛ, nɛkɛ sane mlitsɔɔmɔ nɛɛ baanyɛ agba amɛnaa. Mɛni hewɔ ni mɔ ko baabule gbi jurɔ ko ni akɛɛ akɛkaiɔ Nyɔŋmɔ Bi lɛ fɔmɔ lɛ? Ekolɛ hetoo lɛ baafee bo naakpɛɛ.
Shishifã ni Etɔ Fã
Naataamɔ sane ete shi yɛ Blonya he kɛjɛ beni eje shishi yɛ afii ohai ejwɛ lɛ mli. Klɛŋklɛŋ lɛ, abi Yesu fɔmɔgbi lɛ he sane. Akɛni Biblia lɛ etsɔɔɔ gbi loo nyɔŋ pɔtɛ̃ɛ ni akɛfɔ Kristo hewɔ lɛ, átee nɔ atsɔɔ gbii sɔrɔtoi babaoo. Yɛ afii ohai etɛ lɛ mli lɛ, Egypt Nyɔŋmɔjamɔ he nilelɔi akuu ko kɛfɔ̃ May 20, yɛ be mli ni mɛi krokomɛi sumɔɔ gbii ni tsɔ hiɛ lɛ, tamɔ March 28, April 2, loo April 19. Beni shɛɔ afii ohai 18 lɛ, akɛ afi lɛ mli nyɔŋ fɛɛ nyɔŋ lɛ ema shi akɛ be ni afɔ Yesu! Belɛ te fee tɛŋŋ ni ahala December 25?
Woloŋlelɔi babaoo heɔ yeɔ akɛ Katolik Sɔlemɔ lɛ to December 25 amɛma shi akɛ Yesu fɔmɔgbi. Mɛni hewɔ? The New Encyclopædia Britannica lɛ kɛɛ akɛ: “Ekolɛ yiŋtoo ni ha eba lɛ nakai kwraa ji akɛ, mra be mli Kristofoi lɛ basumɔ akɛ gbi lɛ agbee be ni Roma wɔŋjalɔi agbi jurɔ ni kadiɔ ‘hulu ni anyɛɛɛ aye nɔ kunim lɛ fɔmɔgbi’ lɛ gbeɔ nɔ lɛ nɔ.” Shi mɛni hewɔ ni Kristofoi ni wɔŋjalɔi kɛ awuiyeli waa amɛyi nɔ ni fe afii ohai enyɔ kɛ fã lɛ aŋmɛɛ amɛhe trukaa amɛha amɛyiwalɔi lɛ?
Akɛ Nifɔjianii Bawo Mli
Yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, bɔfo Paulo bɔ Timoteo kɔkɔ akɛ “gbɔmɛi fɔ̃ji kɛ shishiulɔi” baabote Kristofoi asafo lɛ mli nigii ni amɛaalaka mɛi babaoo. (2 Timoteo 3:13) Nɛkɛ hemɔkɛyeli kwamɔ kpeteŋkpele nɛɛ je shishi yɛ bɔfoi lɛ agbele sɛɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:29, 30) Yɛ nɔ ni afɔɔ lɛ tsɛmɔ akɛ Constantine tsakemɔ lɛ sɛɛ yɛ afii ohai ejwɛ lɛ mli lɛ, wɔŋjalɔi babaoo ke yuu kɛbabote nɔ ni tamɔ Kristojamɔ ni yɔɔ yɛ nakai be lɛ mli lɛ mli. Mɛni jɛ mli ba? Wolo ni ji Early Christianity and Paganism lɛ kɛɛ akɛ: “Kɛ akɛaato he lɛ, kuu fioo ni ji heyelilɔi ni hiɛ dɔɔ waa lɛɛlɛŋ lɛ balaaje yɛ asafo babaoo ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ ateŋ.”
Kwɛ bɔ ni Paulo wiemɔi lɛ eba mli anɔkwale eha! Ebafee tamɔ nɔ ni wɔŋjalɔi agbɛ fɔŋ emi anɔkwa Kristojamɔ. Ni he ko kwraa bɛ ni nɛkɛ nibulemɔ nɛɛ efee faŋŋ yɛ fe gbii juji lɛ ayeli mli.
Yɛ anɔkwale mli lɛ, gbi jurɔ pɛ ni afã Kristofoi akɛ amɛye ji Nuntsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ. (1 Korintobii 11:23-26) Yɛ wɔŋjamɔ nifeemɔi ni yɔɔ Roma gbii juji amli hewɔ lɛ, mra be mli Kristofoi lɛ kɛ amɛhe wooo mli. Yɛ enɛ hewɔ lɛ, afii ohai etɛ lɛ mli wɔŋjalɔi lɛ bɔ Kristofoi lɛ ahora akɛ: “Nyɛyasharaaa shi yɛ hei ni ajieɔ nibii ni afee lɛ kpo atsɔɔ yɛ lɛ; nibii ni afeɔ akɛtsɔɔ yɛ maŋ lɛ kɔɔɔ nyɛhe nɔ ko; nyɛkpoɔ maŋ henaabuamɔ niyelii, ni akaŋshii krɔŋkrɔŋi lɛ feɔ nyɛ taŋ.” Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, wɔŋjalɔi shwã akɛ: “Wɔkɛ mlifilimɔ, kɛ okpɔlɔŋmɛɛi, lalai kɛ shwɛmɔi jáa nyɔŋmɔi lɛ.”
Beni shɛɔ afii ohai ejwɛ lɛ teŋgbɛ lɛ, huhuuhu wiemɔi lɛ ba shi. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Yɛ be mli ni amale Kristofoi babaoo babote asafo lɛ mli nigii lɛ, hemɔkɛyeli kwamɔ susumɔi bafa babaoo. Enɛ ha aŋmɛɛ sane he ni akɛ Romabii lɛ saa. Beni wolo ni ji The Paganism in Our Christianity wieɔ enɛ he lɛ, ewie akɛ: “Eji Kristofoi lɛ agbɛjianɔtoo kpakpa akɛ agbɛnɛ amɛaakudɔ wɔŋjalɔi agbii juji ni atsɔ blema sane nɔ aha efee nɔ ni jara wa yɛ gbɔmɛi lɛ ahiɛ lɛ, koni amɛfee lɛ Kristofoi anɔ̃.” Hɛɛ, hemɔkɛyeli kwamɔ kpeteŋkpele lɛ miiye awui waa. Maŋbii lɛ ekpɛlɛ bɔ ni mɛi ni afɔɔ amɛ tsɛmɔ akɛ Kristofoi lɛ sumɔɔ ni amɛkɛ wɔŋjalɔi agbijurɔyelii atsu nii lɛ nɔ agbɛnɛ. Etsɛɛɛ ni Kristofoi baná daa afi gbii juji babaoo tamɔ wɔŋjalɔi lɛ diɛŋtsɛ. Ebɛ naakpɛɛ akɛ, Blonya ji amɛteŋ nɔ ni fe fɛɛ.
Majimaji Ateŋ Gbi Jurɔ
Be mli ni Kristojamɔ lɛ mli nɔ ni ehe shi fe fɛɛ lɛ gbɛ eshwã Europa lɛ, Blonyayeli hu tee nɔ nakai. Katolik Sɔlemɔ lɛ kpɛlɛ jwɛŋmɔ ni ji akɛ eji nɔ ni sa akɛ aaaha gbi jurɔ ni akɛ mlifilimɔ yeɔ kɛwoɔ Yesu fɔmɔgbi hiɛ nyam lɛ aya nɔ daa lɛ nɔ. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ yɛ afi 567 Ŋ.B. lɛ, Council of Tours lɛ “jaje akɛ gbii 12 ni kã Blonya kɛ Epiphany lɛ teŋ lɛ ji be krɔŋkrɔŋ ni akɛ mlifilimɔ tsuɔ he nii.”—The Catholic Encyclopedia for School and Home.
Etsɛɛɛ ni Blonya baná fãi sɔrɔtoi babaoo kɛjɛ je lɛŋ nikpamɔ gbii juji ni yɔɔ Europa kooyigbɛ lɛ mli. Miishɛɛnamɔ mli hoofeemɔ tee nɔ egbɛ eshwã babaoo fe jamɔŋ hetuu-kɛhamɔ, yɛ be mli ni miishɛɛnamɔ mli hoofeelɔi kɛ amɛhe woɔ niyeli kɛ ninumɔ shɛii mli lɛ. Yɛ nɔ najiaŋ ni sɔlemɔ lɛ aaawie ashi jeŋba shara lɛ, ekpɛlɛ nɔ. (Okɛto Romabii 13:13; 1 Petro 4:3 he.) Yɛ afi 601 Ŋ.B. lɛ, Paapa Gregory I ŋma kɛyaha Mellitus, ni ji emaŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ ni yɔɔ England lɛ, ni eekɛɛ lɛ koni “ekakpa blema wɔŋjalɔi agbii juji ni tamɔ nɛkɛ lɛ yeli, shi moŋ koni ekpɛlɛ nomɛi anɔ ewo Sɔlemɔ lɛ jamɔ nifeemɔi amli, ní etsake yiŋtoo ni tsɔɔ akɛ amɛjɛ wɔŋjamɔ mli lɛ kɛya Kristofoi akanyamɔ nifeemɔ mli.” No hewɔ lɛ, nakai ji bɔ ni Arthur Weigall ni tsutsu ko lɛ eji asraafonyo ni kwɛɔ blema nibii amli ehaa Egyptbii anɔyeli lɛ bɔ amaniɛ eha.
Yɛ Teŋgbɛ Afii lɛ amli lɛ, aŋkroaŋkroi ni sumɔɔ waa akɛ amɛkɛ tsakemɔ aaaba lɛ, nu he akɛ ehe miihia ni amɛwie amɛshi nii ni afeɔ kɛtekeɔ nɔ tamɔ nɛkɛ lɛ. Amɛkɛ akpɔi babaoo ha kɛte shi amɛshi “Blonya miishɛɛnamɔ ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ ni esaaa nɔ lɛ.” Dr. Penne Restad, kɛɛ yɛ ewolo ni ji Christmas in America—A History lɛ mli akɛ: “Osɔfoi komɛi ma nɔ mi akɛ ehe miihia ni adesai ni yeee emuu lɛ aná be ni amɛkɛye amɛtsuinaa sane kɛ be ni amɛkɛaafee nii kɛteke nɔ, shii abɔ ni atsuɔ he nii yɛ Kristofoi anɔkwɛmɔ shishi lɛ.” Enɛ kɛ yiŋfutumɔ babaoo moŋ ba. Shi ejeee nɔ ko tsɔ, ejaakɛ wɔŋjalɔi akusumii efutu Blonya mli vii momo aahu akɛ mɛi babaoo sumɔɔɔ ni amɛŋmɛɛɔ he. Amerika niŋmalɔ Tristram Coffin wie he yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ akɛ: “No mli lɛ gbɔmɛi babaoo miifee nɔ ni esa akɛ amɛfee lɛ daa ni toiboo fioo pɛ amɛfeɔ amɛhaa mɛi ni tsuɔ jeŋba he nii lɛ anaataamɔ saji lɛ.”
Beni be shɛ ni Europabii lɛ bɔi Jeŋ Hee lɛ shishitoo lɛ, no mli lɛ ale Blonya jogbaŋŋ akɛ gbi jurɔ. Ni kɛlɛ, akpɛlɛɛɛ Blonya nɔ yɛ maji lɛ amli. Protestant jamɔ tsakelɔi buɔ gbijurɔyeli lɛ akɛ wɔŋjamɔ, ni amɛgu yɛ Massachusetts kɛjɛ afi 1659 kɛyashi afi 1681.
Beni ajie naatsĩi lɛ, Blonyayeli tee hiɛ waa yɛ maji lɛ fɛɛ mli, titri lɛ, yɛ New England wuoyigbɛ. Shi kɛlɛ, yɛ gbi jurɔ lɛ yinɔsane lɛ hewɔ lɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ nɔ ni mɛi komɛi susuɔ he waa ji hiɛtserɛjiemɔ moŋ fe nɔ ni amɛaawo Nyɔŋmɔ Bi lɛ hiɛ nyam. Blonya kusum kome ni fite nii waa ji dãatɔɔ. Obalahii akuu ni feɔ hoo boteɔ akutsoŋbii ni yɔɔ nii lɛ ashiai amli ni amɛyajieɔ mɛi ahiɛtserɛ nigii koni amɛha ake amɛ niyenii kɛ nɔ ko ni amɛbaanu. Kɛ shiatsɛ lɛ ekpɛlɛɛɛ nɔ lɛ, bei pii lɛ amɛbɔɔ lɛ musu, ni bei komɛi lɛ afiteɔ eshia mli nibii.
Nilelɔ Nissenbaum kɛɛ akɛ, shihilɛi ni yɔɔ yɛ afi 1820 afii lɛ amli lɛ mli wo wu aahu kɛyashi beni “Blonya mli basabasafeemɔ” batsɔ “maŋbii ahegbeyeiwoo ni mli wa waa.” Yɛ maŋtiasei tamɔ New York kɛ Philadelphia lɛ, shikpɔŋtsɛmɛi ni yɔɔ nii lɛ bɔi bulɔi ahemɔ koni amɛbu amɛshikpɔji lɛ ahe. Akɛɔ po akɛ New York City to eklɛŋklɛŋ polisifoi anitsumɔ kuu he gbɛjianɔ yɛ hoofeemɔ ni akɛfite nii ni tee nɔ yɛ afi 1827/28 Blonya be lɛ hewɔ!
Blonya ni Ato He Gbɛjianɔ Ekoŋŋ
Afii ohai 19 lɛ kɛ tsakemɔi ni eko bako nakai pɛŋ lɛ ba adesai anɔ. Gbɔmɛi, nibii, kɛ adafitswaa mli saji kɛ oyaiyeli bɔi shɔŋŋ yaa be mli ni aná gbɛjegbɛi kɛ oketekei agbɛjegbɛi sɔrɔtoi babaoo lɛ. Tsakemɔ ni afee yɛ jarayeli mli lɛ ha aná nitsumɔ akpekpei abɔ, ni nibii afeemɔhei lɛ tee nɔ fiofio efee jarayeli nibii babaoo. Jarayeli hu kɛ naagbai heei ni yɔɔ hwanyaŋŋ ba maŋbii ateŋ, ni yɛ naagbee lɛ ená bɔ ni ayeɔ Blonya ahaa lɛ nɔ hewalɛ.
Kɛjɛ jeeŋmɔ lɛ, mɛi kɛ gbi jurɔ etsu nii akɛ gbɛ ni atsɔɔ nɔ akɛwajeɔ weku ekomefeemɔi, ni nakai eji yɛ Blonya gbɛfaŋ. Beni atsɔ nihalamɔ nɔ atĩ Blonya blema saji memeji lɛ ekomɛi amli lɛ, mɛi ni kɛ ekãa fĩɔ Blonya sɛɛ lɛ tsake kɛjɛ bɔ ni ayeɔ lɛ akɛ gbi jurɔ ni yɔɔ hoo kɛ mlifilimɔ babaoo lɛ nɔ kɛtee eyeli akɛ gbi jurɔ ni weku mli bii eto shishi lɛ yeli nɔ.
Yɛ anɔkwale mli lɛ, beni shɛɔ afii ohai 19 lɛ naagbee gbɛ lɛ, ababu Blonya akɛ tsofa ko kɛha ŋmɛnɛŋmɛnɛ Amerikabii ashihilɛ mli naagbai. Dr. Restad kɛɛ: “Yɛ gbii juji lɛ fɛɛ ateŋ lɛ, Blonya ebafee dɛŋdade ko ni ja jogbaŋŋ ni haa akɛ jamɔ kɛ jamɔŋ henumɔ baa shia lɛ mli koni akɛjaje maŋbii lɛ fɛɛ anifeemɔi ni tekeɔ nɔ lɛ kɛ amɛshigbeemɔi.” Ekɛfata he akɛ: “Nikee, ejurɔfeemɔ nifeemɔi, gbi jurɔ mli ŋamɔ ni naanyobɔɔ su yɔɔ mli po kɛ tso ni hiɛ baa ŋmɔŋ su ni ato ama tsũ ko mli lɛ hewulamɔ ni anáa he miishɛɛ, loo sɛɛ mli lɛ, Hɔgbaa skul asa mli lɛ, haa weku kɔkrɔɔ lɛ mli bii kɛ amɛhe, kɛ sɔlemɔ lɛ, kɛ maŋbii lɛ feɔ ekome.”
Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, mɛi babaoo ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ yeɔ Blonya akɛ gbɛ ni amɛtsɔɔ nɔ amɛkɛmaa suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛhaa amɛhe koni amɛhiɛ weku ekomefeemɔ lɛ mli lɛ nɔ mi. Shi, nɔ ni esaaa akɛ akuɔ hiɛ ashwieɔ nɔ ji mumɔŋ nibii. Gbɔmɛi akpekpei abɔ yeɔ Blonya koni amɛkɛwo Yesu fɔmɔ lɛ hiɛ nyam. Ekolɛ amɛbaaya sɔlemɔ nifeemɔi krɛdɛɛi, amɛbaafee Fɔmɔ he hiɛtserɛjiemɔ nii amɛtsɔɔ yɛ shia, loo amɛkɛ shidaa sɔlemɔ aha Yesu diɛŋtsɛ. Shi te Nyɔŋmɔ buɔ sane lɛ ehaa tɛŋŋ? Ani ekpɛlɛɔ nibii nɛɛ anɔ? Susumɔ nɔ ni Biblia lɛ yɔɔ kɛɛmɔ lɛ he.
“Nyɛsumɔa Anɔkwale kɛ Hejɔlɛ!”
Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, ekɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ lɛ Mumɔŋ, ni mɛi ni jáa lɛ lɛ, ja amɛjá lɛ yɛ mumɔ kɛ anɔkwale mli.” (Yohane 4:24) Yesu hi shi yɛ nakai wiemɔi lɛ anaa. Ewie anɔkwale lɛ daa. Ekase e-Tsɛ, “Yehowa, . . . Nyɔŋmɔ anɔkwafo” lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi.—Lala 31:6; Yohane 14:9.
Yehowa eha efee faŋŋ yɛ Biblia lɛ baafai amli akɛ enyɛɔ lakamɔ gbɛi sɔrɔtoi fɛɛ. (Lala 5:7) Yɛ enɛ hewɔ lɛ, ani ejeee wiemɔ ni teɔ shi ewoɔ ehe akɛ efãi sɔrɔtoi babaoo ni kɔɔ Blonya he lɛ jɛ apasa mli? Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ adesã ni kɔɔ Santa Claus lɛ he okwɛ. Ani obɔ mɔdɛŋ gbi ko akɛ oootsɔɔ mli oha gbekɛ ko nɔ hewɔ ni Santa sumɔɔ ni etsɔ lasu fɔlɔ mli kɛho moŋ fe nɔ ni eeetsɔ shinaa mli kɛho, taakɛ aheɔ ayeɔ yɛ shikpɔji babaoo nɔ lɛ? Ni te feɔ tɛŋŋ ni Santa saraa shiai akpekpei abɔ yɛ jenamɔ kome pɛ mli lɛ? Ni ofrote ni filikiɔ lɛ hu? Kɛ gbekɛ ko ná le akɛ álaka lɛ koni ehe eye akɛ Santa ji gbɔmɔ diɛŋtsɛ lɛ, ani efiteee hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ efɔlɔi lɛ amli?
The Catholic Encyclopedia lɛ kɛɛ yɛ faŋŋ mli akɛ: “Wɔŋjalɔi akusumii . . . tee nɔ aahu kɛbatsɔ Blonya.” Belɛ mɛni hewɔ ni Katolik Sɔlemɔ lɛ kɛ Kristendom sɔlemɔi krokomɛi lɛ yaa nɔ kɛ gbi jurɔ ko ni ekusumii ejeee shishi kɛjɛɛɛ Kristojamɔ mli lɛ tsuɔ nii daa lɛ? Ani no etsɔɔɔ akɛ aakpɛlɛ wɔŋjamɔi atsɔɔmɔi anɔ?
Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, ewooo gbɔmɛi hewalɛ koni amɛjá lɛ. Yesu diɛŋtsɛ kɛɛ: “Nuntsɔ, o-Nyɔŋmɔ lɛ, ojá, ni lɛ kɛkɛ osɔmɔ!” (Mateo 4:10) Nakai nɔŋŋ yɛ Yesu ŋwɛi hiɛnyamwoo lɛ sɛɛ lɛ, ŋwɛibɔfo ko kɛɛ bɔfo Yohane akɛ ‘ejá Nyɔŋmɔ,’ ni tsɔɔ akɛ nɔ ko kwraa tsakeko yɛ sane nɛɛ mli. (Kpojiemɔ 19:10) Enɛ teeɔ sanebimɔ lɛ shi akɛ, Ani Yesu baakpɛlɛ jamɔ mli hetuu-kɛhamɔ fɛɛ ni akɛhaa lɛ, ni jeee e-Tsɛ akɛhaa, yɛ Blonya be mli lɛ nɔ?
Eyɛ faŋŋ akɛ, awoko ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Blonya he anɔkwasaji lɛ ahe tsɔ̃. Eji gbi jurɔ ko ni damɔ amale nɔ waa ni yɔɔ odaseyeli babaoo ni tsɔɔ akɛ eji nɔ ko ni hiŋmɛigbelemɔ bɛ mli kɛjɛ shishijee tɔ̃ɔ. Belɛ, ákɛ nɔ ni damɔ henilee ni yɔɔ faŋŋ nɔ lɛ, Kristofoi akpekpei abɔ ekpɛ amɛyiŋ akɛ amɛyeŋ Blonya. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, obalanyo fioo ko ni atsɛɔ lɛ Ryan wie Blonya he akɛ: “Gbɔmɛi amli filiɔ amɛ waa yɛ gbii fioo komɛi amli yɛ afi fɛɛ afi mli beni weku lɛ feɔ ekome ni amɛ fɛɛ amɛnáa miishɛɛ lɛ. Shi mɛni kwraa yɔɔ sɔrɔto yɛ he? Mifɔlɔi keɔ mi nii yɛ afi muu lɛ fɛɛ mli!” Obalayoo fioo ko, Danielle hu kɛɛ: “Minuuu he akɛ nɔ ko eŋmɛɛ mi. Akeɔ mi nii yɛ afi muu lɛ fɛɛ mli, jeee yɛ gbi krɛdɛɛ pɛ kɛkɛ nɔ beni gbɔmɛi nuɔ he akɛ esa akɛ amɛyahe nibii ní amɛkɛyake.”
Gbalɔ Zakaria wo enanemɛi Israelbii lɛ hewalɛ koni ‘amɛsumɔ anɔkwale kɛ hejɔlɛ.’ (Zakaria 8:19) Taakɛ Zakaria kɛ blema anɔkwafoi krokomɛi lɛ ji lɛ, kɛ ‘wɔsumɔ anɔkwale’ lɛ, ani esaaa akɛ wɔkwáa jamɔŋ amale gbii juji fɛɛ ni wooo “anɔkwa Nyɔŋmɔ hiɛkãlɔ,” Yehowa hiɛ nyam lɛ?—Tesalonikabii 1:9.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]
“Minuuu he akɛ nɔ ko eŋmɛɛ mi. Akeɔ mi nii yɛ afi muu lɛ fɛɛ mli”