Filemon kɛ Onesimo Amɛfee Ekome yɛ Kristofoi Anyɛmifeemɔ Mli
BƆFO Paulo woji ni jɛ mumɔ mli lɛ ateŋ ekome kɔɔ naagba ko ni ebiɔ ni akɛ ŋaa atsu he nii ni kã hii enyɔ komɛi ateŋ lɛ he. Mɔ kome ji Filemon ni mɔ kroko lɛ ji Onesimo. Namɛi ji nɛkɛ hii nɛɛ? Mɛni ha Paulo kɛ ehe wo amɛshihilɛ lɛ mli?
Filemon, ni ji mɔ ni aŋma wolo lɛ kɛyaha lɛ hi shi yɛ Kolose yɛ Asia Bibioo lɛ mli. Ákɛ mɔ ni tamɔɔɔ Kristofoi krokomɛi babaoo ni yɔɔ nakai maŋ lɛ nɔŋŋ mli lɛ, Filemon le Paulo jogbaŋŋ, ekpɛlɛ sanekpakpa lɛ nɔ yɛ bɔfo lɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hewɔ. (Kolosebii 1:1; 2:1) Paulo le akɛ eji ‘suɔlɔ kɛ naanyo nitsulɔ.’ Filemon ji hemɔkɛyeli kɛ suɔmɔ he nɔkwɛmɔnɔ. Eji gbɔfeelɔ kɛ ekãawoo jɛɛhe kɛha enanemɛi Kristofoi lɛ. Eka shi faŋŋ akɛ, Filemon hu ji nuu ni yɔɔ nii babaoo, akɛni eshia lɛ da bɔ ni sa ni asafo ni yɔɔ jɛmɛ lɛ feɔ kpeei yɛ mli lɛ hewɔ. Asusu akɛ ekolɛ, Apia kɛ Arkipo, ni ji mɛi aŋkroi enyɔ ni atsĩ amɛgbɛi atã yɛ Paulo wolo lɛ mli lɛ ji eŋa kɛ ebi nuu. Kɛhoo lɛ, Filemon hu yɛ nyɔŋ kome, Onesimo.—Filemon 1, 2, 5, 7, 19b, 22.
Foijelɔ yɛ Roma
Ŋmalɛi lɛ ekɛɛɛ wɔ nɔ hewɔ ni Onesimo kɛ Paulo yahi shi yɛ Roma, he ni kɛ shia jɛkɛmɔ fe kilomitai 1,400, he ni ejɛ eŋma Filemon wolo lɛ aaafee afi 61 Ŋ.B. lɛ. Shi Paulo kɛɛ Filemon akɛ: “Shi kɛji [Onesimo] eyeo sane fɔŋ ko aloo ehiɛo nyɔmɔ ko lɛ, no lɛ buu nakai akɔntaa lɛ oha mi.” (Filemon 18) Wiemɔi nɛɛ tsɔɔ akɛ béi kã Onesimo kɛ enuntsɔ Filemon teŋ. Paulo ŋma wolo lɛ kɛ yiŋtoo akɛ koni ekɛsaa hii enyɔ lɛ ateŋ.
Asusu akɛ, beni Onesimo éju Filemon bɔni afee ni enyɛ ewo efoijee kɛmiiya Roma lɛ he nyɔmɔ lɛ sɛɛ lɛ, ebatsɔ foijelɔ. Beni eyɔɔ jɛmɛ lɛ, eje gbɛ etee ehe yɛ maŋbii lɛ ateŋ.a Yɛ Romabii kɛ Helabii abeaŋ lɛ, jeee nyɔji lɛ anɔtsɛmɛi pɛ mɛi ni ejo foi kɛjɛ shia lɛ kɛ naagba wulu baafɔ̃ɔ amɛnɔ, shi moŋ egbaa maŋ lɛ he gbɛjianɔtoo hu naa. Atsɔɔ akɛ, Roma hu baafee he ko ni “ale waa akɛ eji abobaahe” kɛha nyɔji ni ejo foi.
Te fee tɛŋŋ ni Paulo kɛ Onesimo kpe? Biblia lɛ ekɛɛ wɔ. Shi kɛlɛ, etamɔ nɔ ni beni heyeli hee lɛ tã lɛ, Onesimo yɔse akɛ ekɛ ehe eyawo oshara shihilɛ ko mli. Yɛ Roma maŋtiase lɛ mli lɛ, ato polisifoi pɔtɛɛ komɛi ahe gbɛjianɔ ni amɛtaoɔ nyɔji ni ejo foi, ni ji blema mlai lɛ ateŋ nɔ fɔŋ feemɔ ko ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ ekome ni ale. Taakɛ Gerhard Friedrich tsɔɔ lɛ: “Akɛ dade ni edɔ fɔɔ nyɔji ni ejo foi ni amɔmɔ amɛ lɛ ahiɛnaa kadimɔ. Afɔɔ amɛ yiwaa . . . , ni atsɛɔ amɛ afɔ̃ɔ kooloi ateŋ yɛ shwɛmɔhei, aloo asɛŋɔ amɛ koni akɛha nyɔji krokomɛi akpale kɛjɛ amɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ kasemɔ he.” Friedrich susu akɛ ekolɛ yɛ be mli ni Onesimo shika ni eyaju lɛ tã, ni eyatao teemɔhe loo nitsumɔ ko ni enaaa lɛ sɛɛ lɛ, ebi koni Paulo, mɔ ni enu ehe pɛŋ yɛ Filemon shia lɛ abu ehe ni esɔle eha lɛ.
Mɛi krokomɛi hu heɔ amɛyeɔ akɛ Onesimo je gbɛ ejo foi kɛtee enuntsɔ lɛ nanemɛi lɛ ateŋ mɔ kome ŋɔɔ, kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ, nakai mɔ lɛ he ni ekɛaawo mli lɛ baanyɛ aha ekɛ nuntsɔ ni mli efu lɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ yɛ yiŋtoo kroko hewɔ lɛ aná wekukpaa kpakpa ekoŋŋ. Yinɔsaji tsɔɔ akɛ nakai ji bɔ ni “nyɔji ni amɛbote haomɔ mli lɛ fɔɔ feemɔ kɛtaoɔ yelikɛbuamɔ, ni enɛ egbɛ eshwa.” Kɛ nakai ji sane lɛ, belɛ nilelɔ Brian Rapske kɛɛ: “Eeenyɛ efee moŋ akɛ” Onesimo ju koni “enyɛ eshɛ teŋdamɔlɔ lɛ, ni ji Paulo lɛ ŋɔɔ, fe eyiŋtoo akɛ eejo foi.”
Paulo Ye Ebua
Bɔ fɛɛ bɔ ni yiŋtoo ni yɔɔ efoijee lɛ sɛɛ lɛ ji lɛ, eka shi faŋŋ akɛ, Onesimo tao Paulo dɛŋ yelikɛbuamɔ koni asaa ekɛ enuntsɔ ni emli efu waa lɛ teŋ. Enɛ kɛ naagba bafɔ̃ Paulo nɔ. Naa nyɔŋ ni tsutsu ko lɛ eheee eyeee ni ebatsɔ foijelɔ mlatɔlɔ. Ani esa akɛ bɔfo lɛ abɔ mɔdɛŋ koni eye ebua lɛ kɛtsɔ enaanyo Kristofonyo lɛ yiŋtsɔmɔ nɔ koni ekatsu mla naa hegbɛ ni eyɔɔ akɛ ekɛ yiwaa ni naa wa tsuɔ nii lɛ nɔ? Mɛni esa akɛ Paulo afee?
Yɛ be mli ni Paulo ŋma wolo lɛ eyaha Filemon lɛ, no mli lɛ, eka shi faŋŋ akɛ foijelɔ lɛ kɛ bɔfo lɛ ehi shi bei saŋŋ. Bei saŋŋ eho bɔ ni Paulo baanyɛ akɛɛ akɛ Onesimo ebatsɔ “suɔlɔ nyɛmi.” (Kolosebii 4:9) Paulo kɛɛ yɛ mumɔŋ wekukpaa ni yɔɔ lɛ diɛŋtsɛ kɛ Onesimo teŋ lɛ he akɛ: “Miikpao fai yɛ mi bi ni mifɔ yɛ mikpãi lɛ amli ni ji Onesimo lɛ hewɔ.” Yɛ nɔ ni baajɛ mli aba lɛ fɛɛ mli lɛ, mɔ nɛɛ ji mɔ ko ni Filemon kpaaa lɛ gbɛ kwraa. Bɔfo lɛ kɛɛ akɛ nyɔŋ ni tsutsu ko lɛ “ehe bɛ sɛɛnamɔ” lɛ miikpale kɛmiiba akɛ nyɛmi Kristofonyo. Onesimo ‘he baaba sɛɛnamɔ’ agbɛnɛ, ni tsɔɔ akɛ eeehi shi yɛ egbɛi lɛ shishinumɔ naa.—Filemon 1, 10-12.
Onesimo bafee mɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ waa kɛha bɔfo ni awo lɛ tsuŋ lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, kulɛ Paulo baaha ehi shi yɛ jɛmɛ, shi yɛ mla ni eteɔ shi ewoɔ lɛ sɛɛ lɛ, enɛ baate shi awo mla hegbɛ ni Filemon yɔɔ lɛ. (Filemon 13, 14) Yɛ wolo kroko ni aŋma aaafee nakai beaŋ nɔŋŋ kɛyaha asafo ni kpeɔ yɛ Filemon shia lɛ mli lɛ, Paulo wie kɛkɔ Onesimo he akɛ “anɔkwa kɛ suɔmɔ nyɛmi ni jɛ nyɛteŋ.” Enɛ tsɔɔ akɛ Onesimo etsɔɔ faŋŋ momo akɛ eji mɔ ko ni abaanyɛ akɛ he afɔ enɔ.—Kolosebii 4:7-9.b
Paulo wo Filemon hewalɛ koni ehe Onesimo yɛ mlijɔlɛ mli, shi ekɛ bɔfo hegbɛ ni eyɔɔ lɛ fãaa lɛ koni efee nakai loo ni eha enyɔŋ lɛ aye ehe. Yɛ amɛnaanyobɔɔ kɛ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha amɛhe lɛ hewɔ lɛ, Paulo heɔ eyeɔ akɛ Filemon ‘baafee fe bɔ ni’ abi yɛ edɛŋ lɛ. (Filemon 21) Atsɔɔɔ nɔ ni wiemɔ ni ji “fe” lɛ tsɔɔ lɛ mli faŋŋ, ejaakɛ Filemon pɛ baanyɛ asusu gbɛ ni ja ni eeetsɔ nɔ ekɛ Onesimo aye aha lɛ he. Mɛi komɛi etsɔɔ Paulo wiemɔi ni ekɛkpa fai kɛha foijelɔ lɛ shishi akɛ, aha ‘eku esɛɛ, bɔni afee ni eya nɔ eye ebua Paulo taakɛ éje shishi ébɔi feemɔ momo lɛ.’
Ani Filemon kpɛlɛ Paulo faikpamɔ kɛha Onesimo lɛ nɔ? Etamɔ nɔ ni ŋwanejee fioo ko pɛ yɔɔ ni tsɔɔ akɛ efee nakai, eyɛ mli akɛ enɛ eŋɔŋ Kolosebii ni yɔɔ nyɔji, ni baasumɔ koni awa Onesimo yi kɛfee nɔkwɛmɔnɔ, koni eje amɛ diɛŋtsɛ amɛ nyɔji lɛ anijiaŋ wui ni amɛkakase nɔ ni efee lɛ.
Onesimo—Nuu ni Tsake
Bɔ fɛɛ bɔ ni sane lɛ ji lɛ, Onesimo kɛ subaŋ hee ku esɛɛ kɛtee Kolose. Hewalɛ ni yɔɔ sanekpakpa lɛ mli lɛ tsake ejwɛŋmɔ, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ ebatsɔ Kristofoi asafo lɛ mlinyo ni yeɔ anɔkwa yɛ nakai maŋtiase lɛ mli. Ŋmalɛi lɛ etsɔɔɔ kɛji akɛ yɛ naagbee lɛ Filemon ha Onesimo ye ehe kɛjɛ nyɔŋ shihilɛ mli. Shi kɛlɛ, yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa lɛ, tsutsu foijelɔ lɛ ebatsɔ gbɔmɔ ni eye ehe. (Okɛto 1 Korintobii 7:22 he.) Tsakemɔi ni tamɔ nɛkɛ baa ŋmɛnɛ. Kɛ gbɔmɛi kɛ Biblia mli shishitoo mlai tsu nii yɛ amɛ shihilɛ mli lɛ, amɛshihilɛi kɛ subaŋi tsakeɔ. Aye abua gbɔmɛi ni tsutsu ko lɛ abuɔ amɛ akɛ sɛɛnamɔ ko bɛ amɛhe kɛha maŋ lɛ, ni amɛbatsɔmɔ maŋbii ni feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa.c
Kwɛ tsakemɔ kpele ni tsakemɔ kɛmiiya anɔkwale hemɔkɛyeli mli lɛ etsu! Yɛ be mli ni ekolɛ tsutsu Onesimo lɛ ‘he bɛ sɛɛnamɔ’ kɛha Filemon lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ Onesimo hee lɛ hi shi yɛ egbɛi lɛ naa akɛ mɔ aŋkro ni ‘he yɔɔ sɛɛnamɔ.’ Ni yɛ anɔkwale mli lɛ, eji jɔɔmɔ akɛ Filemon kɛ Onesimo bafee ekome yɛ Kristofoi anyɛmifeemɔ mli.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Roma mla lɛ tsɔɔ servus fugitivus (nyɔŋ ni ejo foi) lɛ shishi akɛ ‘mɔ ko ni ejo foi eshi enuntsɔ, kɛ yiŋtoo lɛ akɛ ekuŋ esɛɛ.’
b Yɛ amɛ gbɛfaa kɛmiiya Kolose ekoŋŋ nɛɛ mli lɛ, eka shi faŋŋ akɛ akɛ Paulo woji etɛ ni yɔɔ Biblia woji ni ale akɛ amɛji anɔkwale lɛ ha Onesimo kɛ Tihiko. Nɔ ni fata wolo ni aŋma ayaha Filemon he ji Paulo wolo ni eŋma eyaha Efesobii lɛ kɛ Kolosebii lɛ.
c Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ofainɛ kwɛmɔ Awake!, June 22, 1996, baafai 18-23; March 8, 1997, baafai 11-13; Buu-Mɔɔ, August 1, 1989, baafai 30-1; February 15, 1997, baafai 21-4.
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 30]
Nyɔji yɛ Roma Mla lɛ Shishi
Yɛ Roma mla ni akɛtsuɔ nii yɛ klɛŋklɛŋ afii oha Ŋ.B. lɛ mli lɛ, nyɔŋ yeee ehe kwraa kɛjɛɛɛ enuntsɔ lɛ yiŋ ni tsakeɔ trukaa, nibii ni esumɔɔ, kɛ emlifu mli. Taakɛ Gerhard Friedrich tsɔɔ ejwɛŋmɔ lɛ; “Nɔ ni he hiaa titri, kɛ agbɛnɛ hu yɛ mla naa ji akɛ, nyɔŋ lɛ jeee gbɔmɔ, shi nɔ ko ni enɔtsɛ lɛ nyɛɔ ekɛfeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni esumɔɔ. . . . Abuɔ [lɛ] tamɔ shia kooloi kɛ dɛŋdade ni akɛtsuɔ nii pɛpɛɛpɛ, ni anaaa mli ahaaa lɛ kwraa yɛ maŋ lɛ mla naa.” Nyɔŋ ko nyɛŋ abi koni aye sane ko kwraa aha lɛ ekoŋŋ yɛ piŋmɔ kɛ jalɛ sane ni ayeee hewɔ. Nɔ ni he hiaa nɔŋŋ ji akɛ, etsu enuntsɔ lɛ famɔi lɛ ahe nii. Husu bɛ toigbalamɔi ni nuntsɔ lɛ kɛbaaba enɔ lɛ he. Yɛ tɔmɔ bibioo po mli lɛ, eyɛ hewalɛ akɛ ehaa ehiɔ wala mli aloo egbeɔ lɛ.*
Yɛ be mli ni niiatsɛ baanyɛ aná nyɔji ohai abɔ lɛ, shia ni baa shi lɛ po baanyɛ aná enyɔ loo etɛ. Taakɛ nilelɔ John Barclay kɛɛ lɛ: “Nii ni shia nyɔji tsuɔ lɛ yɛ sɔrɔto waa. Kɛ mɛi ni hiɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛninenaa nitsumɔ ni abaanyɛ ana amɛ yɛ shikatsɛmɛi ashia lɛ fataaa he po lɛ, wɔnaa nyɔji ni ji agbonaakwɛlɔi, nihoolɔi, mɛi ni ŋmɛɔ okpɔlɔ, shia kwralɔi, mɛi ni atsuɔ, gbekɛbii akwɛlɔi, kɛ mɛi ni kwɛɔ nuntsɔ lɛ nibii fɛɛ nɔ. . . . Yɛ anɔkwale mli lɛ, shihilɛ mli ni shia nyɔŋ ko yɔɔ lɛ damɔ nuntsɔ lɛ subaŋ nɔ titri, ni nɔ fɛɛ nɔ baanyɛ ajɛ mli aba: kɛ nuntsɔ lɛ yitsoŋ wa lɛ, no lɛ ekɛ efɔŋfeemɔ mli piŋmɔi ni bɛ naagbee baa, shi nuntsɔ ni mli jɔ ni mli hi lɛ baanyɛ aha shihilɛ afee nɔ ni hi saŋŋ kɛ nɔ ni hiɛnɔkamɔ yɔɔ mli fɛɛ. Ayɛ awuiyeli he nɔkwɛmɔnii ni ale jogbaŋŋ ni aŋmala awo blema Hela kɛ Roma woji amli, shi woji babaoo hu yɛ ni yeɔ suɔmɔ ni henumɔ yɔɔ mli ni kã nuntsɔmɛi kɛ nyɔji ateŋ lɛ he odase.”
*Kɛha saji ni kɔɔ nyɔŋyeli yɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ lɛ he yɛ blema beaŋ lɛ, kwɛmɔ Insight on the Scriptures ni Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. lɛ fee lɛ Kpo ni ji 2, baafai 977-9 lɛ mli.