Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w98 2/1 bf. 24-28
  • ‘Osuɔmɔ Mlihilɛ lɛ Hi Fe Wala’

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • ‘Osuɔmɔ Mlihilɛ lɛ Hi Fe Wala’
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Tsɔsemɔ Kɛha Sɔɔmɔ Lɛ
  • Wala Be Mli Nitsumɔ ko Shishijee
  • Sɔɔmɔ Hegbɛi Krɛdɛɛ
  • Canada kɛ No Sɛɛ lɛ, Kɛtee Belgium
  • Nitsumɔ yɛ Ta lɛ Sɛɛ ni Mli Bawa Waa
  • Wɔtsake Wɔhe Wɔwo Shihilɛi lɛ Amli
  • Yehowa Tsɔɔ Mi Nii Kɛjɛ Miblahiiaŋ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2003
  • Nibii Kpakpai ni Mihala lɛ Ha Miná Jɔɔmɔi Miwala Gbii Abɔ Fɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • Wɔ Fɔlɔi Tsɔɔ Wɔ Koni Wɔsumɔ Nyɔŋmɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Kristofoi Agboshinii Ko Ni Efɔɔɔ Kaa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
w98 2/1 bf. 24-28

‘Osuɔmɔ Mlihilɛ lɛ Hi Fe Wala’

Taakɛ Calvin H. Holmes Gba

Yɛ December yɛ 1930 mli, beni migbe tsinai afufɔ ŋaa naa pɛ kɛkɛ ni Ataa jɛ enaanyo ni bɛŋkɛ wɔ kpaakpa lɛ saramɔ kɛba shia. Beni ejieɔ wolo bluu ko kɛjɛɔ ekotoku lɛ mli lɛ ekɛɛ: “Naa wolo ko ni Wyman kɛma mi.” Egbɛi ji Deliverance, ni mɛi ni fee ji Watch Tower Bible and Tract Society. Ataa, ni efɔɔɔ nɔ ko nɔ ko kanemɔ lɛ kane nakai wolo lɛ kɛbote jenamɔ mli tɔɔ.

SƐƐ mli lɛ Ataa ma woji krokomɛi ni hiɛ yitsei tamɔ Light kɛ Reconciliation, ni mɛi lɛ nɔŋŋ fee. Ena Awo Biblia ni egbɔ lɛ, ni eshi kpe ni ekɛ glasin kane ko kane. Tsakemɔ kpele ko ba yɛ Ataa shihilɛ mli. Yɛ nakai fɛ̃i be lɛ mli lɛ, ekɛ wɔ—minyɛ, minyɛmimɛi yei etɛ lɛ, kɛ mi—wie ŋmɛlɛtswai abɔ, yɛ be mli ni wɔbua wɔhe naa yɛ wɔ blema latɛ ni tsoɔ lɛ he lɛ.

Ataa kɛɛ akɛ atsɛɔ gbɔmɛi ni feɔ nɛkɛ woji nɛɛ akɛ Biblia Kaselɔi ni taakɛ amɛtsɔɔ lɛ, wɔyɛ “naagbee gbii lɛ amli.” (2 Timoteo 3:1-5) Etsɔɔ mli akɛ afiteŋ shikpɔŋ lɛ yɛ je lɛ naagbee gbi lɛ nɔ, shi moŋ yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishi lɛ abaafee lɛ paradeiso. (2 Petro 3:5-7, 13; Kpojiemɔ 21:3, 4) Miná enɛ he miishɛɛ waa diɛŋtsɛ.

Ataa kɛ mi bɔi sanegbaa yɛ be mli ni wɔtsuɔ nii lɛ. Mikaiɔ akɛ beni etsɔɔ mli akɛ Nyɔŋmɔ gbɛi ji Yehowa lɛ no mli lɛ wɔmiigumɔ abele he. (Lala 83:19) No hewɔ lɛ, yɛ 1931 agbiɛnaa be mli be ni miye afii 14 pɛ lɛ, mikɔ mishidaamɔ yɛ Yehowa kɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ gbɛfaŋ. Misɔle miha Yehowa yɛ blema blɔfo gowa ŋmɔ ni yɔɔ shia lɛ sɛɛ lɛ mli, ni miwo shi akɛ masɔmɔ lɛ kɛya naanɔ. Wɔ-Nyɔŋmɔ ni he yɔɔ naakpɛɛ lɛ suɔmɔ mlihilɛ lɛ etsirɛ mitsui momo.—Lala 63:4.

Wɔhi shi yɛ ŋmɔ ko ni kɛ St. Joseph, Missouri, U.S.A. jɛkɛmɔ aaafee kilomitai 30, ni ekɛ Kansas City jɛkɛmɔ shɛɛɛ kilomitai 65 lɛ mli. Afɔ Ataa yɛ tso tsũ ko ni minanakansowa ma yɛ ŋmɔ lɛ mli yɛ afii ohai 19 lɛ shishijee gbɛ lɛ mli.

Tsɔsemɔ Kɛha Sɔɔmɔ Lɛ

Yɛ 1931 latsaa be mli lɛ, wɔweku lɛ nu maŋ shiɛmɔ ni ji “Maŋtsɛyeli lɛ, Je lɛ Hiɛnɔkamɔ,” ni Joseph Rutherford, ni no mli lɛ eji Buu Mɔɔ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ lɛ ha yɛ kpee wulu ko ni afee yɛ Columbus, Ohio lɛ shishi lɛ he yɛ redio lɛ nɔ. Ekanya mitsui, ni miná he miishɛɛ akɛ mikɛ Ataa aja dɛhiɛmɔ wolo ni maŋshiɛmɔ ni he hiaa nɛɛ yɔɔ mli lɛ aha mɛi ni wɔle amɛ lɛ.

Yɛ 1932 agbiɛnaa be mli lɛ, mitee Yehowa Odasefoi akpee lɛ klɛŋklɛŋ nɔ. Wɔ akutsoŋnyo ko fɔ̃ Ataa kɛ mi nine koni wɔbabo wiemɔ ko ni George Draper, ni ji Yehowa Odasefoi anɔkwɛlɔ gbɛfalɔ lɛ baaha yɛ St. Joseph lɛ toi. Be ni wɔtee lɛ, no mli lɛ kpee lɛ eshɛ teŋgbɛ, ni mina heko miyata yɛ J. D. Dreyer ni yɔɔ hewalɛ ni kotosɛɛ lɛɛ, ni baatsu nɔ ko wulu yɛ mishihilɛ mli lɛ sɛɛ.

Yɛ September 1933 lɛ, mikɛ Ataa tee kpee ko ni afee yɛ Kansas City, he ni mikɛ mihe wo maŋshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli klɛŋklɛŋ kwraa lɛ. Ataa kɛ woji bibii etɛ ha mi, ni ekɛɛ mi koni mikɛɛ akɛ: “Miji Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome ni miishiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ onu Kojolɔ Rutherford he yɛ redio lɛ nɔ. Atswaa ewiemɔi lɛ ahe adafi yɛ adafitswaahei ni fa fe 300 nɔ daa otsi.” Kɛkɛ lɛ mikɛ woji bibii lɛ eko eha. Nakai gbɛkɛ lɛ, beni wɔŋaa tsinai lɛ afufɔ yɛ ŋmɔ lɛ mli lɛ, misusu akɛ enɛ ji gbi ni sa kadimɔ fe fɛɛ yɛ mishihilɛ mli.

Etsɛɛɛ ni fɛ̃i be lɛ je shishi, ni wɔnyɛɛɛ wɔfã gbɛ babaoo dɔŋŋ. Shi kɛlɛ, Nyɛminuu Dreyer kɛ eŋa basara wɔ ni ebi kɛji masumɔ koni maba amɛshia lɛ yɛ Hɔɔ gbɛkɛ mli, ni maye jenamɔ lɛ yɛ jɛmɛ. Kilomitai nyɔŋma gbɛ nyiɛmɔ kɛmiiya Dreyer shia lɛ ji nɔ ni sa kadimɔ ejaakɛ minyɛ mifata amɛhe kɛtee shiɛmɔ yɛ gbi ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli, ni mitee Buu-Mɔɔ Nikasemɔ ni afee yɛ St. Joseph lɛ. Kɛjɛ no nɔ kɛbaa nɛɛ, mikpako shiɛmɔyaa yɛ Hɔgbaa. Nyɛminuu Dreyer tsɔsemɔ kɛ eŋaawoo lɛ he ba sɛɛnamɔ waa.

Yɛ September 2, 1935 lɛ, minyɛ mifee mihenɔjɔɔmɔ kɛha Yehowa lɛ he okadi kɛtsɔ nu mli baptisimɔ nɔ yɛ kpee ko ni afee yɛ Kansas City lɛ mli.

Wala Be Mli Nitsumɔ ko Shishijee

Yɛ 1932 mra mli lɛ, mibi koni masɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ loo be-fɛɛ sɔɔlɔ, ni akɛ mi fata mɛi ni taoɔ gbɛgbamɔ hefatalɔi lɛ ahe. No sɛɛ be fioo ko lɛ, minine shɛ wolo ko nɔ kɛjɛ Edward Stead ni jɛ Arvada, Wyoming lɛ ŋɔɔ. Etsɔɔ akɛ helatsɛmɛi ashwilii nɔ sɔŋŋ etaa, ni eeetao yelikɛbuamɔ koni efee gbɛgbalɔ. Mikpɛlɛ enibimɔ lɛ nɔ amrɔ nɔŋŋ, ni yɛ April 18, 1936 lɛ, ahala mi akɛ gbɛgbalɔ.

Dani mashi koni mayafata Nyɛminuu Stead he lɛ, minyɛ kɛ mi wie yɛ teemɔŋ. Ebi akɛ: “Binuu, ani oheɔ oyeɔ akɛ enɛ ji nɔ ni otaoɔ ni otsu?”

Miha hetoo akɛ: “Minaŋ shihilɛ he miishɛɛ kɛji akɛ miitsu nɔ kroko.” Miná mile akɛ Yehowa suɔmɔ mlihilɛ lɛ he miihia babaoo fe nɔ fɛɛ nɔ ni eshwɛ.

Ní akɛ Ted, taakɛ wɔtsɛɔ Nyɛminuu Stead lɛ aaatsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ ji tsɔsemɔ ni nɔ bɛ. Ekãafeemɔ eyi lɛ ebɔ, ni eyɛ gbɛ ko ni yɔɔ miishɛɛ ni etsɔɔ nɔ ekɛ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ haa. Shi kɛlɛ, nɔ ni Ted baanyɛ afee nɔŋŋ ji ni eŋma nii ni ewie; etalɔi fɛɛ amli ewa kpɛŋŋ yɛ hela ni haa mɔ talɔiaŋ fuɔ ni mɔ lɛ lɛ hewɔ. Mate shi mra, ni maju ehe, mashɛ etsɛŋ, mahoo leebi niyenii, ni mawo enaa. Kɛkɛ lɛ mawo lɛ atade, koni efee klalo kɛha shiɛmɔ. Nakai latsaa be lɛ mli lɛ, wɔtsu nii akɛ gbɛgbalɔi yɛ Wyoming kɛ Montana, ni wɔshiɔ buu kɛ je na. Ted wɔɔ yɛ tsũ krɛdɛɛ ko ni yɔɔ ekar ni aha ko sɛɛ lɛ mli, ni mikãa shikpɔŋ. Sɛɛ mli yɛ nakai afi lɛ mli lɛ, mifã kɛtee wuoyigbɛ koni miyasɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ yɛ Tennessee, Arkansas, kɛ Mississippi.

Yɛ September 1937 lɛ, mitee mi klɛŋklɛŋ kpee wulu ni afee yɛ Columbus, Ohio lɛ. Ato gbɛjianɔ yɛ jɛmɛ koni anyiɛ hiɛ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli kɛtsɔ gramafoŋ kɛ nitsumɔ nɔ. Wɔtsɛɔ be fɛɛ be ni wɔkɛ gramafoŋ lɛ tsuɔ nii lɛ akɛ setup. Yɛ nyɔŋ kome mli lɛ mina setups lɛ nɔ ni fa fe 500 ni gbɔmɛi ni fa fe 800 bo toi. Yɛ be mli ni miye odase yɛ maji bibii ni yɔɔ Tennessee, Virginia, kɛ West Virginia bokagbɛ lɛ sɛɛ lɛ, afɔ̃ mi nine koni mibasɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ krɛdɛɛ yɛ hegbɛ hee ko mli, ni mikɛ shikpɔŋ wulu nɔkwɛlɔ, taakɛ atsɛɔ nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi yɛ nakai beaŋ lɛ fee ekome kɛtsu nii.

Miyasara asafoi kɛ kui ni etse amɛhe lɛ yɛ West Virginia—ni mikɛ otsii enyɔ loo ejwɛ tsuɔ nii yɛ kuu fɛɛ kuu mli—ni minyiɛ hiɛ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Kɛkɛ ni yɛ January 1941 lɛ, ahala mi akɛ shikpɔŋ wulu nɔkwɛlɔ. Nakai beaŋ lɛ Awo kɛ minyɛmimɛi yei etɛ—Clara, Lois, kɛ Ruth—ekɔ amɛshidaamɔ yɛ Maŋtsɛyeli lɛ gbɛfaŋ. No hewɔ lɛ, wɔ weku lɛ fɛɛ tee kpee wulu ni afee yɛ St. Louis lɛ yɛ nakai latsaa be lɛ mli.

Yɛ kpee lɛ sɛɛ be fioo ko mli lɛ, akɛɛ shikpɔŋ wuji anɔkwɛlɔi fɛɛ akɛ shikpɔŋ wulu he nitsumɔ lɛ baaba naagbee yɛ November 1941. Yɛ nyɔŋ ni nyiɛ no sɛɛ lɛ mli lɛ, United States kɛ ehe wo Jeŋ Ta II lɛ mli. Akɛ gbɛgbamɔ krɛdɛɛ he sɔɔmɔ nitsumɔ ha mi, nɔ ni biɔ ni mikɛ ŋmɛlɛtswai 175 atsu nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli daa nyɔŋ nɔ lɛ.

Sɔɔmɔ Hegbɛi Krɛdɛɛ

Yɛ July 1942 lɛ, minine shɛ wolo ko ni bi mi kɛji masumɔ koni mayatsu nii yɛ maŋsɛɛ lo lɛ nɔ. Yɛ be mli ni miha hetoo akɛ hɛɛ lɛ sɛɛ lɛ, afɔ̃ mi nine kɛtee Betel, ni ji Yehowa Odasefoi ajeŋ muu fɛɛ nitsumɔhe yitso lɛ yɛ Brooklyn, New York. Atsɛ nyɛmimɛi hii oshijafoi aaafee 20 kɛha tsɔsemɔ krɛdɛɛ yɛ nakai be kome too lɛ nɔŋŋ mli.

Nathan H. Knorr, ni no mli lɛ eji Buu Mɔɔ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ lɛ tsɔɔ mli akɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ egbɔ, ni akɛ abaatsɔse wɔ koni wɔyawo asafoi lɛ hewalɛ yɛ mumɔŋ. Ekɛɛ akɛ: “Wɔsumɔɔɔ ni wɔleɔ nɔ ni gbaa asafo lɛ naa kɛkɛ, shi moŋ, nɔ ni nyɛfee yɛ he.”

Beni wɔyɔɔ Betel lɛ, Fred Franz, ni baye Nyɛminuu Knorr sɛɛ akɛ sɛinɔtalɔ yɛ 1977 lɛ ha wiemɔ ko ni ekɛɛ akɛ: “Jeŋ Ta II lɛ baaba naagbee ni shiɛmɔ nitsumɔ kpele ko naa baagbele. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ abaabua gbɔmɛi akpekpei abɔ komɛi anaa kɛba Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ mli!” Nakai wiemɔ lɛ tsake bɔ ni mikwɛɔ nii mihaa lɛ kwraa. Beni ato nitsumɔi ahe gbɛjianɔ lɛ, mibale akɛ mayasara asafoi fɛɛ ni yɔɔ Tennessee kɛ Kentucky maji lɛ amli lɛ. Atsɛ wɔ akɛ sɔɔlɔi kɛha nyɛmimɛi lɛ, ni ji kadimɔ gbɛi ko ni tsake kɛjɛ no nɔ kɛbatsɔ kpokpaa nɔkwɛlɔ lɛ.

Mibɔi asafoi sɔɔmɔ yɛ October 1, 1942, yɛ be mli ni miye afii 25 pɛ. Yɛ nakai beaŋ lɛ gbɛ kome pɛ ni aaanyɛ akɛshɛ asafoi amli ji kɛtsɔ nyiɛmɔ loo okpɔŋɔ nɔ tamɔ nɔ. Bei komɛi lɛ mikɛ weku ni haa mi wɔɔhe lɛ wɔɔ tsũ kome too lɛ nɔŋŋ mli.

Beni misɔmɔɔ Greeneville Asafo ni yɔɔ Tennessee yɛ July 1943 lɛ, minine shɛ ninefɔ̃ɔ ko nɔ akɛ miba Buu Mɔɔ Biblia Gilead Skul lɛ klas ni ji enyɔ lɛ. Yɛ Gilead lɛ, minu nɔ̃ diɛŋtsɛ ni ji “wɔmɔ nii ni wɔnu lɛ mli ni awa” kɛ “nyɛtekea nɔ yɛ nuntsɔ lɛ nitsumɔ lɛ mli daa nɛɛ” lɛ shishi jogbaŋŋ. (Hebribii 2:1; 1 Korintobii 15:58) Nyɔji enumɔ yɛ skul nikasemɔ lɛ mli lɛ baho oya, ni skul naagbee nifeemɔ gbi lɛ ba nɔ yɛ January 31, 1944.

Canada kɛ No Sɛɛ lɛ, Kɛtee Belgium

Akɛ nitsumɔ ha wɔteŋ mɛi komɛi yɛ Canada, he ni ajie naatsii lɛ etsɛko yɛ Yehowa Odasefoi anitsumɔ lɛ nɔ lɛ yɛ lɛ. Akɛ gbɛfaa nitsumɔ, ni biɔ koni mayakpa hei ni jɛkɛ yɛ asafoi komɛi amli lɛ ha mi. Yɛ be mli ni mifaa gbɛ lɛ, eyɛ miishɛɛ akɛ manu niiashikpamɔi ni kɔɔ bɔ ni wɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ tee nɔ ha yɛ Canada naatsii lɛ shishi lɛ he. (Bɔfoi lɛ Asaji 5:29) Mɛi babaoo wie yɛ nɔ ni afɔɔ lɛ tsɛmɔ akɛ tafãa lɛ he, beni yɛ jenamɔ kome pɛ mli lɛ, aja woji bibii aha shia fɛɛ shia yɛ Canada naagbee he kome kɛtee naagbee he kroko lɛ mli lɛ. Mɛɛ sanekpakpa po eji nɛkɛ akɛ aaale yɛ May 1945 akɛ ta ni yaa nɔ yɛ Europa lɛ eba naagbee!

Yɛ nakai latsaa be lɛ mli, beni misɔmɔɔ yɛ Osage, Saskatchewan maŋ bibioo lɛ mli lɛ, minine shɛ wolo ko nɔ kɛjɛ Nyɛminuu Knorr ŋɔɔ, ni ekaneɔ akɛ: “Mikɛ hegbɛ miiha bo koni oya Belgium. . . . Nitsumɔ babaoo yɛ ni esa akɛ atsu yɛ nakai shikpɔŋ lɛ nɔ. Eji maŋ ni ta efɛ yɛ mli, ni wɔ nyɛmimɛi lɛ miibi yelikɛbuamɔ, ni etamɔ nɔ ni esa akɛ atsu mɔ ko ni jɛ Amerika koni ekɛ yelikɛbuamɔ kɛ miishɛjemɔ ni he hiaa amɛ lɛ ayaha amɛ.” Miha hetoo amrɔ nɔŋŋ, ni mikpɛlɛ nitsumɔ lɛ nɔ.

Yɛ November 1945 lɛ, miyɛ Brooklyn Betel ni mikɛ Charles Eicher, ni ji Alsatia nyɛmi ni eda lɛ miikase French wiemɔ. Miná tsɔsemɔ oyayaayai hu ni kɔɔ nitsumɔhe nine he gbɛjianɔtoi ahe. Dani mashi kɛya Europa lɛ, miyasara miweku lɛ kɛ minanemɛi ni yɔɔ St. Joseph, Missouri lɛ.

Yɛ December 11 lɛ, mishi New York kɛ lɛlɛ ni ji Queen Elizabeth, ni yɛ gbii ejwɛ sɛɛ lɛ miyashɛ Southampton, England. Mikɛ nyɔŋ kome hi shi yɛ Britania nitsumɔhe nine lɛ, he ni mina tsɔsemɔ lolo mifata he lɛ. Yɛ no sɛɛ, yɛ January 15, 1946 lɛ, mifo Ŋleshi Ŋshɔ Nine lɛ, ni miyakpeleke shi yɛ Ostend, Belgium lɛji amaamɔhe lɛ. Kɛjɛ jɛmɛ lɛ, mikɛ oketeke tee Brussels, he ni Betel weku muu lɛ fɛɛ kɛ mi bakpe yɛ oketeke shidaamɔhe lɛ.

Nitsumɔ yɛ Ta lɛ Sɛɛ ni Mli Bawa Waa

Minitsumɔ ji koni makwɛ Maŋtsɛyeli nitsumɔ ni yɔɔ Belgium lɛ nɔ, ni kɛlɛ, minyɛɛɛ mawie wiemɔ lɛ. Yɛ aaafee nyɔji ekpaa mli lɛ, mile French wiemɔ lɛ bɔ ni sa ni manyɛ mikɛtsu nii. Eji hegbɛ akɛ akɛ mɛi ni kɛ amɛwala wo oshara mli koni amɛtsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yɛ Nazi nɔyeli afii enumɔ shishi lɛ aaatsu nii. No mli lɛ aŋmɛɛ mɛi komɛi ahe kɛjɛ yiwalɛ nsrai amli etsɛko.

Nyɛmimɛi lɛ miishwe koni ato nitsumɔ lɛ he gbɛjianɔ koni alɛ mɛi ni Biblia he hɔmɔ yeɔ amɛ lɛ. No hewɔ lɛ, ato gbɛjianɔ koni afee kpee bibii ni nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi lɛ ayasara asafoi lɛ. Wɔná saramɔi ni woɔ mɔ hewalɛ kɛjɛ Nathan Knorr, Milton Henschel, Fred Franz, Grant Suiter, kɛ John Booth—ni amɛfɛɛ amɛji Brooklyn nitsumɔhe yitso lɛ najiaŋdamɔlɔi lɛ aŋɔɔ. Yɛ nakai mra beaŋ lɛ, misɔmɔ akɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ, kpokpaa wulu nɔkwɛlɔ, kɛ nitsumɔhe nine nɔkwɛlɔ. Yɛ December 6, 1952, aaafee afii kpawo sɔɔmɔ yɛ Belgium lɛ sɛɛ lɛ, mikɛ Emilia Vanopslaugh, ni lɛ hu etsuɔ nii yɛ Belgium nitsumɔhe nine lɛ bote gbalashihilɛ mli.

Yɛ nyɔji fioo komɛi asɛɛ, yɛ April 11, 1953 lɛ, akɛ mi tee jɛmɛ polisifoi anitsumɔhe lɛ, ni akɛɛ mi akɛ jɛmɛ ni miyɔɔ lɛ kɛ Belgium maŋ lɛ shweshweeshwe shihilɛ lɛ miiwo oshara mli. Mitee Luxembourg koni miyamɛ yɛ be mli ni atsɛɔ misane lɛ yisɛɛ yɛ Maŋ Ŋaawolɔi lɛ ahiɛ lɛ.

Yɛ February 1954 lɛ, Belgium Maŋ Ŋaawolɔi lɛ kpɛlɛ jajemɔ akɛ jɛmɛ ni miyɔɔ lɛ ji oshara kɛha maŋ lɛ nɔ. Odaseyeli ni akɛha lɛ ji akɛ kɛjɛ beni miba Belgium nɛɛ, Odasefoi ni yɔɔ maŋ lɛŋ lɛ ayibɔ etee hiɛ waa diɛŋtsɛ—kɛjɛ 804 yɛ 1946 kɛtee 3,304 yɛ 1953—ni akɛ, nɔ ni ejɛ enɛ mli kɛba ji akɛ aaawo Belgium maŋ lɛ shweshweeshwe shihilɛ he gbeyei ejaakɛ Odasefoi obalahii kɛ obalayei babaoo miikɔ shidaamɔ ni yɔɔ shiŋŋ yɛ Kristofoi ahe ni amɛkɛwooo maŋ saji amli lɛ mli. No hewɔ lɛ, aha mi kɛ Emilia nitsumɔ yɛ Switzerland, ni mibɔi sɔɔmɔ akɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ yɛ maŋ lɛŋ fã ni wieɔ French wiemɔ lɛ mli.

Ato Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ Skul—ni ji skul ni afee koni ekɛ tsɔsemɔ lolo aha Kristofoi onukpai lɛ shishi—yɛ 1959 yɛ South Lansing, New York. Afɔ̃ mi nine kɛtee jɛmɛ koni ayatsɔse mi, ni mafee nɛkɛ skul nɛɛ yɛ Europa. Beni miyɔɔ United States lɛ, miyasara miweku lɛ yɛ St. Joseph, Missouri. Jɛmɛ ji he ni mina minyɛ ni misumɔɔ lɛ lɛ naagbee nɔ̃ kwraa. Egbo yɛ January 1962; no mli lɛ Ataa egbo yɛ June 1955.

Aje Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ Skul lɛ shishi yɛ Paris, France yɛ March 1961, ni Emilia fata mihe kɛtee. Kpokpaa wulu nɔkwɛlɔi, kpokpaa nɔkwɛlɔi, asafoŋ nɔkwɛlɔi, kɛ gbɛgbalɔi krɛdɛɛi jɛ France, Belgium, kɛ Switzerland ba skul lɛ. Yɛ nyɔji 14 ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, mikwɛ nɛkɛ klas ni heɔ otsii ejwɛ nikasemɔ nɛɛ 12 nɔ. Yɛ no sɛɛ, yɛ April 1962 lɛ, wɔbaná wɔle akɛ Emilia hiɛ musu.

Wɔtsake Wɔhe Wɔwo Shihilɛi lɛ Amli

Wɔku wɔsɛɛ kɛtee Geneva, Switzerland, he ni wɔyana jɛmɛ kwraa shihilɛ he gbɛmɛɛ wolo lɛ. Shi kɛlɛ ebɛ mlɛo akɛ aaaná he ko ni ahi, ejaakɛ tsũi ahe basɛ̃ waa yɛ jɛmɛ. Nakai nɔŋŋ ní aaatao nitsumɔ hu lɛ bɛ mlɛo. Naagbee lɛ mina nitsumɔ ko yɛ shwapo agbo ko mli yɛ Geneva teŋ tuuntu.

Mikɛ afii 26 esɔmɔ akɛ be-fɛɛ sɔɔlɔ, ni no hewɔ lɛ, tsakemɔ ni eba wɔshihilɛi amli lɛ biɔ tsakemɔ fioo. Yɛ afii 22 ni mikɛtsu nii yɛ shwapo lɛ mli lɛ, miye mibua ni wɔkɛkwɛ wɔbiyei enyɔ ni ji Lois kɛ Eunice, ni wɔ weku lɛ kɛ Maŋtsɛyeli nibii lɛ baa klɛŋklɛŋ daa. (Mateo 6:33) Beni miba hejɔɔmɔ kɛjɛ heloonaa nitsumɔ lɛ mli yɛ 1985 lɛ, mibɔi sɔɔmɔ akɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ sɛɛmɔ.

Emilia bɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kwraa, shi efeɔ nɔ ni ebaanyɛ yɛ sɔɔmɔ lɛ mli. Lois kɛ aaafee afii nyɔŋma sɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ. Mɛɛ mumɔŋ hewalɛwoo eji nɛkɛ akɛ mikɛ lɛ aaaná majimaji ateŋ kpee ni afee yɛ Moscow yɛ latsaa be mli yɛ 1993 lɛ mli ŋɔɔmɔ! No sɛɛ etsɛɛɛ yɛ hejɔɔmɔ gbɛfaa ko yɛ Senegal, Africa lɛ, Lois laaje ewala yɛ be mli ni ewuɔ ŋshɔ lɛ. Suɔmɔ kɛ mlihilɛ ni wɔ Afrika nyɛmimɛi lɛ kɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ jie lɛ kpo lɛ ji miishɛjemɔ nɔ̃ kpele kɛha mi yɛ be mli ni mifagbɛ kɛtee Senegal koni miyakwɛ yarafeemɔ lɛ nɔ lɛ. Kwɛ bɔ ni mishwieɔ akɛ mana Lois yɛ gbohiiashitee lɛ mli!—Yohane 5:28, 29.

Midaa shi akɛ mikɛ nɔ ni fe afii 40 ená anɔkwa sɛɛfimɔ ni jɛ suɔmɔ hefatalɔ ko ŋɔɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ. Eji anɔkwale akɛ, yɛ mitsuiŋ dɔlɛi, kɛ minaagbai lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa suɔmɔ mlihilɛ lɛ efee nɔ ni ŋɔɔ, eha shihilɛ efee nɔ ni sa hilɛ. Mitsui miitsirɛ mi koni majaje yɛ Nyɔŋmɔ, Yehowa he kɛ lalatsɛ lɛ wiemɔi lɛ akɛ: “Ejaakɛ osuɔmɔ mlihilɛ lɛ fe wala, minaabui aaajie oyi.”—Lala 63:3, NW.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Wɔnyiɛ hiɛ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli kɛ gramafoŋ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Mifɔlɔi yɛ 1936 mli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Gbɛjegbɛ nɔ odaseyeli yɛ Belgium yɛ 1948

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje