Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w98 2/1 bf. 29-31
  • Ani Eji Yijiemɔ loo Yiteŋmuluwoo?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Ani Eji Yijiemɔ loo Yiteŋmuluwoo?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Bɔ ni Atsɔɔ Yijiemɔ kɛ Yiteŋmuluwoo Shishi Aha
  • Nɔ ni Ŋmalɛ lɛ Kɛɔ
  • Yiteŋmuluwoo—Eji Tsɔne
  • Nibii ni Buɔ Mɔ He Kɛjɛɔ Yiteŋmuluwoo He
  • Jiemɔ Yi, Kɛ́ Esa Nakai
  • Jiemɔ Yehowa, Wɔ -Nyɔŋmɔ lɛ Yi!)
    Lá Oha Yehowa
  • Hã Wɔjie Yehowa Wɔ-Nyɔŋmɔ Lɛ Yi!
    ‘Lá Kɛ Miishɛɛ’ Ohã Yehowa
  • Nyɛjiea Yehowa Yi, Nyɛ Oblahii Kɛ Oblayei Bibii!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2005
  • Ahala Wɔ Ato ni Wɔfee Yijielɔi ni Yɔɔ Miishɛɛ yɛ Jeŋ Fɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
w98 2/1 bf. 29-31

Ani Eji Yijiemɔ loo Yiteŋmuluwoo?

MƆ KO kɛɛ bo akɛ, “Bɔ ni oshwã oyitsɔi ŋmɛnɛ lɛ yɛ fɛo waa!” Ani eji yijiemɔ loo yiteŋmuluwoo? “Nakai kootu lɛ sa bo waa diɛŋtsɛ!” Yijiemɔ ni, aloo yiteŋmuluwoo? “Niyenii nɛɛ ŋɔɔ fe niyenii fɛɛ ni miye!” Ani eji yijiemɔ, aloo yiteŋmuluwoo? Kɛ akafo wɔ tamɔ nɛkɛ lɛ, ekolɛ wɔyiŋ baafee wɔ kɔshikɔshi kɛji akɛ anɔkwale diɛŋtsɛ ni aloo amɛmiisumɔ ni amɛsa wɔhiɛ kɛkɛ, ní ehe ehiaaa akɛ wɔbo nɔ ni wielɔ lɛ kɛɔ lɛ toi.

Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔle kɛji nɔ ni mɔ ko kɛɔ wɔ lɛ ji yijiemɔ aloo yiteŋmuluwoo? Ani ehe hiaa? Ani ehe ehiaaa ni wɔkpɛlɛ nɔ kɛkɛ yɛ sɛɛnamɔi ni yɔɔ mli lɛ hewɔ, ni wɔye miishɛɛ ni jɛɔ mli baa lɛ mli ŋɔɔmɔ? Ni kɛ wɔjie mɛi krokomɛi ayi hu? Ani wɔsusu nɔ ni tsirɛɔ wɔ lɛ he pɛŋ? Sanebimɔi nɛɛ ahesusumɔ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔfee mɛi ni yɔɔ sanesɛɛyoomɔ, ni wɔkɛ wɔlilɛi atsu nii yɛ gbɛ ni kɛ yijiemɔ baaha Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ nɔ.

Bɔ ni Atsɔɔ Yijiemɔ kɛ Yiteŋmuluwoo Shishi Aha

Webster’s Dictionary lɛ tsɔɔ yijiemɔ shishi akɛ eji wiemɔ ni tsɔɔ nɔkpɛlɛmɔ loo kafomɔ, ni wiemɔ lɛ hu baanyɛ atsɔɔ jamɔ loo hiɛnyamwoo ni akɛhaa mɔ ko. Eka shi faŋŋ akɛ naagbee mlitsɔɔmɔi enyɔ lɛ kɔɔ yijiemɔ ni akɛhaa Yehowa Nyɔŋmɔ pɛ lɛ he. Enɛ ji anɔkwale jamɔ lɛ fã ko ni he hiaa waa, taakɛ lalatsɛ lɛ wie lɛ: “Ehi . . . , ejaakɛ eŋɔɔ, ni yijiemɔ sa lɛ.” “Nɔ fɛɛ nɔ ni muɔ lɛ ajie Yehowa yi!”—Lala 147:1; 150:6.

Shi enɛ etsɔɔɔ akɛ anyɛŋ ajie adesai ayi. Abaanyɛ akɛha yɛ shishinumɔ naa akɛ kafomɔ, nɔkpɛlɛmɔ, aloo bembuu. Yɛ abɛbua ko ni Yesu kɛha lɛ mli lɛ, nuntsɔ ko kɛɛ etsulɔ ko akɛ: “Ahekoo, tsulɔ kpakpa kɛ anɔkwafo.”—Mateo 25:21.

Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, atsɔɔ yiteŋmuluwoo shishi akɛ eji amale, osatofeemɔ loo yijiemɔ ni fe nine, he ni pɛsɛmkunya ji nɔ ni tsirɛɔ mɔ ni woɔ yiteŋ mulu lɛ. Akɛ yijiemɔ yɛ ŋaa mli loo kafomɔ tuutu haa koni akɛná hiɛduromɔ loo heloonaa sɛɛnamɔi kɛjɛ mɔ kroko dɛŋ loo koni akɛjie henumɔ ni ji sɔ̃ ni kã mɔ ni woɔ yiteŋ mulu lɛ kpo. No hewɔ lɛ pɛsɛmkunya ji nɔ ni tsirɛɔ mɛi ni woɔ yiteŋ mulu lɛ. Taakɛ Yuda 16 tsɔɔ lɛ: “Amɛfee klalo akɛ amɛbaawo gbɔmɛi krokomɛi ayiteŋ mulu kɛ amɛna akɛ amɛbaana nɔ ko kɛjɛ mli.”—The Jerusalem Bible.

Nɔ ni Ŋmalɛ lɛ Kɛɔ

Mɛni Ŋmalɛ lɛ kɛɔ yɛ nanemɛi adesai ni aaajie amɛyi lɛ he? Yehowa feɔ nɔkwɛmɔnɔ efɔɔ shi yɛ enɛ gbɛfaŋ ehaa wɔ koni wɔnyiɛ sɛɛ. Akɛɔ wɔ yɛ Biblia lɛ mli akɛ, kɛ wɔfee Yehowa suɔmɔnaa nii lɛ abaajie wɔyi. Bɔfo Paulo kɛɔ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ aaana eyijiemɔ kɛjɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ.” Petro kɛɔ wɔ akɛ, wɔhemɔkɛyeli salɛ lɛ he kaa ‘kɛ yijiemɔ baa.’ No hewɔ lɛ, anɔkwale ni eji akɛ Yehowa baajie adesai ayi lɛ tsɔɔ wɔ akɛ, yijiemɔ ni akɛhaa yɛ anɔkwale mli lɛ tsɔɔ mlihilɛ, suɔmɔ, kɛ nifeemɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he, ni esaaa akɛ mɔ ko kuɔ ehiɛ efɔ̃ɔ nɔ.—1 Korintobii 4:5; 1 Petro 1:7.

Taakɛ Biblia lɛ tsɔɔ lɛ, nɔyeli hegbɛi ni naa wɔjeŋba kpakpa lɛ, ni amɛjieɔ wɔ yi yɛ anɔkwayeli mli lɛ ji he kroko ni yijiemɔ baanyɛ ajɛ kɛba. Akɛɔ wɔ akɛ: “Feemɔ ekpakpa, ni oooná yijiemɔ yɛ edɛŋ.” (Romabii 13:3) Wɔnine baanyɛ ashɛ yijiemɔ nɔ kɛjɛ gbɔmɛi ni heɔ nɔ ni amɛkɛɔ lɛ amɛyeɔ yɛ anɔkwale mli, ni amɛbɛ jwɛŋmɔ kroko yɛ yijiemɔ ni amɛkɛhaa lɛ sɛɛ lɛ hu adɛŋ. Ŋmalɛi ni jɛ mumɔ mli lɛ kɛɔ yɛ Abɛi 27:2 akɛ: “Ha mɔ kroko ajie oyi ni jeee bo diɛŋtsɛ odaa.” Enɛ tsɔɔ akɛ eja gbɛ akɛ nine aaashɛ yijiemɔ nɔ kɛjɛ adesai adɛŋ.

Enɛ bɛ nakai yɛ mɔ yiteŋ mulu ni awoɔ loo nɔ ni nine shɛɔ nɔ lɛ he. Mɛni hewɔ yiteŋmuluwoo wiemɔ esaaa Yehowa hiɛ kwraa lɛ? Nɔ kome ji akɛ eji osatofeemɔ, ni Yehowa buɔ osatofeemɔ fɔ́. (Okɛto Abɛi 23:6, 7 he.) Kɛfata he lɛ etsɔɔɔ anɔkwayeli. Beni lalatsɛ lɛ tsɔɔ bɔ ni gbɔmɛi ni Nyɔŋmɔ ekpɛlɛŋ amɛnɔ kwraa lɛ ji ha lɛ mli lɛ, ekɛɛ: “Nɔ pɛ ni amɛfeɔ ji, ni amɛmalemalee amɛhe, ni amɛkɛ amɛlilɛi awo mɛi ayiteŋ mulu, ni tsui ŋta amɛkɛwieɔ. Eba akɛ Yahweh aaafolɔ lilɛi ni akɛwoɔ mɛi ayiteŋ mulu lɛ mli dukuduku.”—Lala 12:2, 3, JB.

Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, yiteŋmuluwoo etsɔɔɔ suɔmɔ. Pɛsɛmkunya ji nɔ ni kanyaa efeemɔ. Beni lalatsɛ David ewie gbɔmɛi ni woɔ yiteŋ mulu lɛ he sɛɛ lɛ, ekɛɛ amɛkɛɔ akɛ: “Wɔlilɛi wɔkɛaaye nɔ, wɔyɛ naabui; namɔ aaaye wɔnɔ nuntsɔ?” Yehowa wieɔ nakai pɛsɛmkunya gbɔmɛi lɛ ahe akɛ amɛji ‘nɔnalɔi yiwalɔi.’ Amɛkɛ amɛ lilɛii ni amɛkɛwoɔ mɛi ayiteŋ mulu lɛ etsu nii, jeee koni amɛkɛtswa mɛi krokomɛi amɛma shi, shi moŋ koni amɛha amɛna nɔ̃, ni amɛwa amɛyi.—Lala 12:5, 6.

Yiteŋmuluwoo—Eji Tsɔne

‘Mɔ ni woɔ enaanyo yiteŋ mulu lɛ, eeŋmɛ yaa eeha enajifaamɔi.’ Nakai ji bɔ ni Maŋtsɛ Salomo kɛɛ, ni kwɛ bɔ ni eji anɔkwale ha! (Abɛi 29:5) Farisifoi lɛ bɔ mɔdɛŋ koni amɛkɛ yiteŋmuluwoo atsɔ Yesu tsɔne. Amɛkɛɛ akɛ: “Tsɔɔlɔ, wɔle akɛ anɔkwafo jio ni otsɔɔ Nyɔŋmɔ gbɛ lɛ yɛ anɔkwale mli, ni okpaaa gbɔmɛi amli; ejaakɛ okwɛɛɛ gbɔmɛi ahiɛiaŋ.” Kwɛ bɔ ni ewa akɛ aaaná wiemɔ nɛɛ he jwɛŋmɔ fɔŋ! Shi amɛ naadɔkɔbii wiemɔ lɛ lakaaa Yesu. Ele akɛ amɛheee enɔkwale tsɔɔmɔi lɛ amɛyeee, shi amɛmiibɔ mɔdɛŋ kɛkɛ koni amɛmɔ lɛ yɛ nɔ ni ebaakɛɛ yɛ sane ni kɔɔ too ni aaawo aha Kaisare lɛ he lɛ mli.—Mateo 22:15-22.

Maŋtsɛ Herode ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ tamɔɔɔ Yesu kwraa. Beni eha maŋ wiemɔ yɛ Kaisarea maŋ lɛ mli lɛ, gbɔmɛi lɛ here nɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ gbee nɛ, shi jeee gbɔmɔ gbee ni.” Yɛ nɔ najiaŋ ni eeekã gbɔmɛi lɛ ahiɛ yɛ hoofeemɔ, amale yijiemɔ lɛ he lɛ, Herode kpɛlɛ yiteŋmuluwoo lɛ nɔ. Yehowa bɔfo wo Herode nyɔmɔ amrɔ nɔŋŋ, ni eha gɔgɔmii ye lɛ, ni egbo.—Bɔfoi lɛ Asaji 12:21-23.

Kristofonyo ni eda yɛ mumɔ mli lɛ he baafee oya ni eyɔse yiteŋmuluwoo, yɛ nɔ ni eji lɛ hewɔ. Esa akɛ asafoŋ onukpai titri akwɛ amɛhenɔ jogbaŋŋ, kɛji akɛ mɔ ko ni fata he kɛyeɔ sane ko lɛ kɛ yijiemɔ babaoo miiha, ekolɛ efeɔ aahu po ni ekɛ onukpa ko toɔ mɔ kroko he, ni ekɛɔ akɛ mɔ kome lɛ kɛ mlihilɛ kɛ mɔbɔnalɛ wie fe mɔ kroko lɛ.

Biblia lɛ tsɔɔ tsɔne kroko ni yiteŋmuluwoo baanyɛ ekɛba lɛ mli faŋŋ beni etsɔɔ bɔ ni yoo ko kɛ enaa dɔkɔbii laka obalanyo ko kɛbote jeŋba shara mli lɛ. (Abɛi 7:5, 21) Kɔkɔbɔɔ nɛɛ kɔɔ shihilɛ ni yaa nɔ ŋmɛnɛ lɛ he. Yɛ mɛi ni ashwieɔ amɛ kɛjɛɔ Kristofoi asafo lɛ mli daa afi lɛ, amɛteŋ mɛi babaoo ji mɛi ni ashwieɔ yɛ jeŋba shara hewɔ. Ani eeenyɛ eba akɛ shigbeemɔ kɛmiibote esha wulu mli lɛ ba yɛ yiteŋmuluwoo hewɔ? Akɛni adesai sumɔɔ kafomɔ, kɛ ni aaawie amɛhe ekpakpa hewɔ lɛ, naadɔkɔbii wiemɔi ni baa kɛjɛɔ lilɛi ni woɔ yiteŋ mulu naa lɛ baanyɛ aba Kristofonyo he ni eeetsi kɛaajɛ subaŋ ni esaaa lɛ he lɛ shi. Enɛ baanyɛ ekɛ saji ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli aba kɛji akɛ abuuu he kɛjɛɛɛ he.

Nibii ni Buɔ Mɔ He Kɛjɛɔ Yiteŋmuluwoo He

Yiteŋmuluwoo ŋmɛɔ mɔ ni awo eyiteŋ mulu lɛ gbɛ ni ebuɔ ehe tuutu aloo ehaa mɔ lɛ woɔ ehe. Ehaa mɔ lɛ nuɔ he akɛ ehe hiaa tsɔ, ni yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, ehaa enuɔ he akɛ enɔ kwɔ fe mɛi krokomɛi. Jeŋ nilelɔ François de La Rochefoucauld kɛ yiteŋmuluwoo to shika ni afo ni jeee ekpakpa, “ni yaka ni eji hewɔ lɛ, akɛhee nii” lɛ he. No hewɔ lɛ, bɔfo Paulo ŋaawoo ni mli ka shi faŋŋ lɛ ji gbɛ ni mɔ ko aatsɔ nɔ ekɛbu ehe: “Miikɛɛ nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ akɛ, ekabu lɛ diɛŋtsɛ ehe tuutu fe bɔ ni sa akɛ ebuɔ ehe; shi moŋ ejwɛŋ hiɛshikamɔ jwɛŋmɔ, mɔ fɛɛ mɔ lɛ taakɛ bɔ ni Nyɔŋmɔ esusu hemɔkɛyeli susumɔ eha lɛ lɛ.”—Romabii 12:3.

Eyɛ mli akɛ yɛ wɔbɔɔ su naa lɛ, wɔsumɔɔ koni wɔnu wiemɔi ni sa moŋ, shi nɔ̃ diɛŋtsɛ ni he hiaa wɔ be fɛɛ be ji ŋaawoo kɛ tsɔsemɔ ni jɛ Biblia lɛ mli. (Abɛi 16:25) Maŋtsɛ Ahab sumɔɔ koni enu nɔ ni baaha ena miishɛɛ; etsuji lɛ po bi gbalɔ Mikaia koni eha ewiemɔ “atamɔ amɛteŋ mɔ kome nɔ̃, [Ahab gbalɔi ni woɔ eyiteŋ mulu lɛ], ni owie ekpakpa!” (1 Maŋtsɛmɛi 22:13) Eji Ahab sumɔɔ koni ebo wiemɔi ni yɔɔ faŋŋ toi ni etsake etuatsemɔ gbɛ lɛ kulɛ, ebaanyɛ etsĩ tai gbeyeigbeyei ni Israel yeee mli kunim lɛ naa, kɛ agbɛnɛ lɛ diɛŋtsɛ egbele lɛ hu naa. Kɛha wɔ diɛŋtsɛ wɔmumɔŋ hilɛ-kɛhamɔ lɛ, esa akɛ wɔhe afee oya ni wɔkɛ ŋaawoo ni mli wa, ni kɛlɛ suɔmɔ yɔɔ mli ni Kristofoi onukpai ni ahala amɛ, ni amɛmiisumɔ koni amɛye amɛbua wɔ koni wɔhi shi yɛ anɔkwale gbɛ ni ja lɛ nɔ lɛ kɛhaa wɔ lɛ atsu nii moŋ, fe ni wɔɔtao gbɔmɛi ni baaya nɔ akɛɛ wɔ bɔ ni wɔhe yɔɔ naakpɛɛ ha, ni amɛta wɔtoiaŋ kɛ yiteŋmuluwoo wiemɔ!—Okɛto 2 Timoteo 4:3 he.

Kristofoi eyaŋ nɔ amɛwoŋ mɛi ayiteŋ mulu yɛ yiŋtoo ko kwraa hewɔ kɔkɔɔkɔ. Taakɛ anɔkwafo Elihu ji lɛ, amɛkɛ faishitswaa sɔleɔ akɛ: “Mikwɛŋ mɔ ko mɔ ko hiɛ, ni asaŋ miwoŋ gbɔmɔ ko yiteŋ mulu. Ejaakɛ mileee yiteŋmuluwoo; kulɛ benɛ eshwɛ bibioo, ni mifeelɔ lɛ aaaŋɔ mi kɛaatee.” Ni taakɛ Paulo ji lɛ, amɛbaanyɛ amɛkɛɛ akɛ: “Wɔwoko mɔ ko yiteŋ mulu pɛŋ, . . . ni wɔtoko hiɛjoomɔ he lakpa ko hu.”—Hiob 32:21, 22, An American Translation; 1 Tesalonikabii 2:5, 6.

Jiemɔ Yi, Kɛ́ Esa Nakai

Abɛi ni jɛ mumɔ mli lɛ tsɔɔ akɛ yijiemɔ baanyɛ atsu nii tamɔ nɔ ko ni akɛkwɛɔ nɔ ko hilɛ, ni ekɛɛ: “Niiahetsuumɔ kukwɛi lɛ, eyɛ ha jwiɛtɛi, ni flɔnɔɔ yɛ ha shika, ni gbɔmɔ lɛ, eyijiemɔ akɛyoɔ lɛ.” (Abɛi 27:21) Hɛɛ, yijiemɔ baanyɛ aha mɔ anu he akɛ enɔ kwɔ fe mɛi krokomɛi aloo ewo ehe nɔ, ni enɛ kɛ gbɔmɔ shigbeemɔ baa. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, ebaanyɛ ejie mɔ lɛ heshibaa ni eyɔɔ kpo etsɔɔ kɛ ekpɛlɛɔ nyɔmɔ ni ehiɛ Yehowa lɛ nɔ yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni efee ni kɛ yijiemɔ ebaha lɛ lɛ hewɔ.

Yijiemɔ yɛ anɔkwale mli yɛ subaŋ kpakpa loo nɔ ni nine eshɛ nɔ lɛ tswaa mɔ ni kɛhaa kɛ mɔ ni ajieɔ eyi lɛ fɛɛ emaa shi. Ekɛ hiɛsɔɔ ni ayɔɔ kɛha he lɛ baa. Ewoɔ mɔ hewalɛ koni abɔ mɔdɛŋ atiu otii ni kɛ yijiemɔ baa lɛ asɛɛ. Yijiemɔ ni sa ni akɛhaa gbɛkɛbii lɛ baanyɛ aha amɛsumɔ akɛ amɛaatsu nii waa. Ebaanyɛ eye ebua ni amɛna subaŋ kpakpa yɛ be mli ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ koni amɛhi shi taakɛ akpaa gbɛ kɛjɛɔ amɛdɛŋ lɛ.

No hewɔ lɛ nyɛhaa wɔtsia wɔhe kɛjɛa yiteŋmuluwoo he—kɛ wɔ wɔwoɔ aloo aawo wɔ jio. Nyɛhaa wɔbaa wɔhe shi kɛ wɔmiikpɛlɛ yijiemɔ nɔ. Ni nyɛhaa wɔjiea mɛi ayi kɛ wɔsusuma fɛɛ—wɔjie Yehowa yi daa yɛ wɔjamɔ mli, ni wɔjie mɛi krokomɛi ayi yɛ anɔkwale mli yɛ gbɛ ni ni tsɔɔ kafomɔ kɛ hiɛsɔɔ ni sa, ni wɔkai akɛ, “wiemɔ ni awie yɛ be ni sa mli lɛ ehi pam!”—Abɛi 15:23.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje