Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w98 2/15 bf. 23-27
  • Charisma Yijiemɔ Kɛha Gbɔmɔ loo Anunyam Kɛha Nyɔŋmɔ?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Charisma Yijiemɔ Kɛha Gbɔmɔ loo Anunyam Kɛha Nyɔŋmɔ?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Naanɔ Wala
  • Sɔɔmɔ Hegbɛi
  • Mumɔŋ Nikeenii ni Aaaja
  • Nyɔŋmɔ Anunyam ni Aaajie lɛ Kpo Kɛmɔ Shi
  • Nyɔŋmɔ Nɔkeenɔ Ni Fe Fɛɛ Lɛ​—Mɛni Hewɔ Ejara Wa Waa Nakai Lɛ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Maŋbii Anɔ)—2017
  • Yehowa Jɔɔmɔ Feɔ Wɔ Niiatsɛmɛi
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
  • Wɔhiɛ Ní Aaasɔ “Gbɔmɛi Ateŋ Nikeenii” Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Mɛi Miitao Nikeenii Ni Fe Fɛɛ Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Maŋbii Anɔ)—2017
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
w98 2/15 bf. 23-27

Charisma Yijiemɔ Kɛha Gbɔmɔ loo Anunyam Kɛha Nyɔŋmɔ?

XENOPHON, ni ji Hela asraafonyo nukpa ko ni ehe gbɛi lɛ ŋma akɛ: “Esaaa akɛ nɔyelɔ ko hiɔ fe eshishibii lɛ kɛkɛ, shi moŋ esa akɛ ená amɛnɔ hewalɛ hu.” Mɛi babaoo baatsɛ nɛkɛ “hewalɛ” nɛɛ akɛ charisma ŋmɛnɛ.

Eji anɔkwale akɛ jeee adesai nɔyelɔi fɛɛ yɔɔ charisma lɛ eko. Shi mɛi ni yɔɔ eko lɛ kɛ amɛnyɛmɔi tsuɔ nii koni amɛkɛkanya hetuu-kɛhamɔ ni amɛkɛkudɔ gbɔmɛi lɛ kɛha amɛ diɛŋtsɛ amɛsɛɛnamɔi. Ekolɛ nyɛsɛɛ nɛɛ nɔkwɛmɔnɔ ni ale waa ji Adolf Hitler. William L. Shirer ŋma yɛ ewolo ni ji The Rise and Fall of the Third Reich lɛ mli akɛ: “[Yɛ 1933] lɛ, kɛha Germanybii babaoo lɛ, Hitler ena—loo etsɛŋ ni ebaana—anɔkwa charisma hiɛnyiɛmɔ shihilɛ diɛŋtsɛ. Esa akɛ amɛnyiɛ esɛɛ kɛkɛ, tamɔ mɔ ko ni nine eshɛ ŋwɛi sɛɛyoomɔ nɔ kɛha afii nyɔŋma kɛ enyɔ kaa shihilɛ ni baanyiɛ sɛɛ aba lɛ.”

Jamɔ mli yinɔsane hu mli eyi obɔ kɛ charisma hiɛnyiɛlɔi ni kanya gbɔmɛi lɛ koni amɛtuu amɛhe amɛha amɛ, shi amɛkɛ amanehulu ba amɛsɛɛnyiɛlɔi lɛ anɔ. Yesu bɔ kɔkɔ akɛ: “Nyɛkwɛa jogbaŋŋ koni mɔ ko akabalaka nyɛ, ejaakɛ mɛi pii kɛ migbɛi aaaba ni amɛaaakɛɛ akɛ ‘Miji Kristo lɛ’, ni amɛaalaka mɛi pii.” (Mateo 24:4, 5, Phillips) Apasa charisma Kristofoi ejeee kpo yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli pɛ kɛkɛ. Yɛ 1970 afii lɛ amli lɛ, Jim Jones tsɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe akɛ “Gbɔmɛi a-Sɔlemɔ We lɛ mesia.” Awie ehe akɛ “charisma sɔlemɔ gbɔmɔ ko” ni yɔɔ “hewalɛ krɛdɛɛ ko yɛ gbɔmɛi anɔ,” ni yɛ 1978 mli lɛ, ekanya mɛi babaoo ahe gbee kpele yɛ yinɔsane mli lɛ ateŋ ekome.a

Eyɛ faŋŋ akɛ, charisma baanyɛ afee nikeenii ni oshara yɔɔ he. Ni kɛlɛ, Biblia lɛ wieɔ nikee sui sɔrɔtoi, loo nikeenii ahe, ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ kɛha mɛi fɛɛ kɛha mɛi fɛɛ asɛɛnamɔ. Hela wiemɔ kɛha nɛkɛ nikeenii nɛɛ ji khaʹri·sma, ni ejeɔ kpo shii 17 yɛ Biblia lɛ mli. Hela nilelɔ ko tsɔɔ shishi akɛ ‘yaka nikeenii ni wɔsaaa, nɔ ko ni akɛha gbɔmɔ ni jɛɛɛ enyɛmɔ mli ni esaaa hu, nɔ ko ni jɛɔ Nyɔŋmɔ mlihilɛ lɛ mli ni kulɛ, nine nyɛŋ ashɛ nɔ loo ana kɛtsɔ gbɔmɔ diɛŋtsɛ mɔdɛŋbɔɔ nɔ.’

No hewɔ lɛ, yɛ Ŋmalɛ shishinumɔ naa lɛ, khaʹri·sma ji nikeenii ni nine shɛɔ nɔ kɛtsɔɔ Nyɔŋmɔ mlihilɛ ni wɔsaaa lɛ nɔ. Mɛni ji nɛkɛ nikeenii ni Nyɔŋmɔ ejɛ mlihilɛ mli ekɛha wɔ lɛ ateŋ ekomɛi? Ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ ni wɔkɛtsu nii koni wɔkɛ yijiemɔ abaha lɛ? Nyɛhaa wɔsusua nɛkɛ nikeenii ni yɔɔ nyam nɛɛ ateŋ etɛ he.

Naanɔ Wala

Nikeenii ni fe fɛɛ, ni ŋwanejee ko bɛ he lɛ ji naanɔ wala nikeenii. Paulo ŋma Roma asafo lɛ akɛ: “Esha dɛŋ nyɔmɔwoo lɛ gbele ni; shi Nyɔŋmɔ duromɔ keenɔ [khaʹri·sma] lɛ naanɔ walaŋ yɛ Kristo Yesu, wɔ Nuntsɔ lɛ, mli.” (Romabii 6:23) Eji nɔ ni sa kadimɔ waa akɛ “nyɔmɔwoo” (gbele) lɛ ji nibii ni wɔná, eyɛ mli akɛ jeee yɛ wɔsuɔmɔnaa moŋ, shi kɛtsɔ wɔ esha bɔɔsu lɛ naa. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, naanɔ wala ni Nyɔŋmɔ kɛhaa lɛ ji nɔ ko ni esaaa wɔ kwraa ni wɔnyɛŋ wɔna kɛtsɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔnyɛmɔi anɔ.

Esa akɛ wɔkɛ bulɛ aha naanɔ wala nikeenii lɛ, ni wɔha ale. Wɔbaanyɛ wɔye wɔbua gbɔmɛi koni amɛbale Yehowa, koni amɛsɔmɔ lɛ bɔni afee ni akɛ naanɔ wala nikeenii lɛ eko aduro amɛ. Kpojiemɔ 22:17 kɛɔ akɛ: “Mumɔ lɛ kɛ ayemforo lɛ kɛɔ akɛ: ‘Ba!’ Ni mɔ ni nuɔ lɛ, ha ni ekɛɛ: ‘Ba!’ Ni mɔ ni kumai yeɔ lɛ lɛ, ha ni eba, ni mɔ ni sumɔɔ lɛ, ha ni ebayɛ wala nu lɛ yaka.”

Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔnyiɛ mɛi krokomɛi ahiɛ kɛya nɛkɛ wala nu nɛɛ he? Titri lɛ kɛtsɔ Biblia lɛ ni wɔkɛaatsu nii kɛmɔ shi yɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ nɔ. Eji anɔkwale akɛ yɛ je lɛŋ hei komɛi lɛ, gbɔmɛi efɔɔɔ nikanemɔ loo amɛsusuuu mumɔŋ nibii ahe; ni kɛlɛ, hegbɛi yɛ daa ni ‘wɔkɛaatsiɛ’ mɔ ko ‘toi’ hiɛ. (Yesaia 50:4) Yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ yɛ hewalɛ ni Biblia lɛ yɔɔ lɛ mli “ejaakɛ Nyɔŋmɔ wiemɔ hiɛ kã ni eyɛ hewalɛ.” (Hebribii 4:12) Kɛji akɛ eji Biblia mli nilee ni anyɛɔ atsuɔ he nii lɛ jio, miishɛjemɔ kɛ hiɛnɔkamɔ ni ekɛhaa lɛ jio, loo yiŋtoo ni yɔɔ shihilɛ sɛɛ ni etsɔɔ mli lɛ jio lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ baanyɛ asa tsui lɛ he ni ekanya gbɔmɛi kɛyanyiɛ wala gbɛ nɔ.—2 Timoteo 3:16, 17.

Kɛfata he lɛ, Biblia kasemɔ he woji baanyɛ aye abua wɔ ni wɔkɛɛ akɛ “Ba!” Gbalɔ Yesaia gba akɛ yɛ nɛkɛ mumɔŋ dũŋ be nɛɛ mli lɛ, ‘Yehowa baakpɛ’ yɛ ewebii lɛ anɔ. (Yesaia 60:2) Buu Mɔɔ Asafo lɛ woji lɛ jieɔ nɛkɛ jɔɔmɔ ni jɛɔ Yehowa ŋɔɔ nɛɛ kpo, ni daa afi lɛ, amɛkpalaa gbɔmɛi akpei abɔ kɛbaa Yehowa, ni ji mumɔŋ sɛɛyoomɔ Jɛɛhe lɛ ŋɔɔ. Yɛ amɛwoji lɛ amli baafai lɛ fɛɛ amli lɛ, akɛ hiɛnyam haaa mɔ aŋkro ko. Taakɛ Buu-Mɔɔ lɛ hiɛkpamɔ wiemɔ lɛ tsɔɔ mli lɛ, “Buu-Mɔɔ lɛ yiŋtoo ji ni ewo Yehowa Nyɔŋmɔ nɔ akɛ jeŋ muu fɛɛ Nuntsɔ Maŋtsɛ. . . . Ewoɔ hemɔkɛyeli ni aaaná yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛ ni yeɔ nɔ bianɛ, Yesu Kristo, ni elá ni afɔse ashwie shi lɛ gbeleɔ gbɛ kɛhaa adesai koni amɛná naanɔ wala lɛ he hewalɛ.”

Be-fɛɛ Kristofonyo sɔɔlɔ ko, ni kɛ afii babaoo eye omanye yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ wieɔ sɛɛnamɔ ni yɔɔ Buu-Mɔɔ kɛ Awake! lɛ he yɛ bɔ ni amɛyeɔ amɛbuaa mɛi kɛbɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ he lɛ he akɛ: “Kɛ mi-Biblia mli nikaselɔi lɛ bɔi Buu-Mɔɔ kɛ Awake! lɛ kanemɔ ni amɛná he miishɛɛ lɛ, amɛyaa amɛhiɛ oyayaayai. Minaa woji tɛtrɛbii lɛ akɛ yelikɛbuamɔ ko ni jara wa ni yeɔ buaa gbɔmɛi koni amɛbale Yehowa.”

Sɔɔmɔ Hegbɛi

Timoteo ji Kristofonyo kaselɔ ko ni akɛ nikeenii kroko ha lɛ ni sa akɛ agbala jwɛŋmɔ krɛdɛɛ ko kɛya nɔ. Bɔfo Paulo kɛɛ lɛ akɛ: “Kaaŋmɛɛ omli duromɔ keenɔ [khaʹri·sma] ni akɛ gbalɛ kɛ onukpai lɛ aniji ni akɛshwie onɔ lɛ hao lɛ he.” (1 Timoteo 4:14) Mɛni ji nɛkɛ duromɔ keenɔ nɛɛ? Ekɔɔ Timoteo ni ahala lɛ akɛ nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ lɛ he, ni ji sɔɔmɔ hegbɛ ni esa akɛ etsu he nii jogbaŋŋ lɛ. Yɛ nakai sane lɛ nɔŋŋ mli lɛ, Paulo wo Timoteo hewalɛ akɛ: “Hii wolo kanemɔ kɛ ŋaawoo kɛ nitsɔɔmɔ he. Ohiɛ ahi ohe nɔ kɛ tsɔɔmɔ lɛ nɔ, hii shi yɛ nii nɛɛ amli; ejaakɛ kɛji ofee enɛ lɛ, ooohere bo diɛŋtsɛ kɛ mɛi ni boɔ toi lɛ fɛɛ yiwala.”—1 Timoteo 4:13, 16.

Esa akɛ onukpai ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu abu amɛsɔɔmɔ hegbɛi lɛ waa. Taakɛ Paulo tsɔɔ lɛ, gbɛ kome nɔ ni amɛbaanyɛ amɛfee enɛ lɛ ji kɛtsɔ ‘amɛhiɛ ni aaahi amɛhe nɔ yɛ tsɔɔmɔ lɛ he.’ Yɛ nɔ najiaŋ ni amɛaakase je lɛŋ charisma hiɛnyiɛlɔi lɛ, amɛgbalaa jwɛŋmɔ kɛbaa Nyɔŋmɔ nɔ, shi jeee amɛ diɛŋtsɛ amɛnɔ. Yesu, ákɛ amɛ-Nɔkwɛmɔnɔ lɛ ji tsɔɔlɔ ni ekaaa, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ ehiɛ su ni gbalaa mɔ, shi ekɛ anunyam ha e-Tsɛ lɛ yɛ heshibaa mli. Ejaje akɛ: “Minitsɔɔmɔ lɛ, jeee minɔŋ, shi moŋ mɔ ni tsu mi lɛ nɔŋ.”—Yohane 5:41; 7:16.

Yesu wo eŋwɛi Tsɛ lɛ hiɛnyam kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni ekɛtsu nii akɛ hegbɛ kɛha enitsɔɔmɔ lɛ. (Mateo 19:4-6; 22:31, 32, 37-40) Nakai nɔŋŋ Paulo ma hiamɔ ni esa akɛ nɔkwɛlɔi ‘kɛhiɛ tsɔɔmɔ lɛ naa anɔkwa wiemɔ lɛ mli’ lɛ nɔ mi. (Tito 1:9) Kɛtsɔ amɛwiemɔi ni amɛaaha edamɔ Ŋmalɛi lɛ anɔ kpɛŋŋ lɛ, onukpai lɛ baakɛɛ yɛ gbɛ ko nɔ taakɛ Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “Wiemɔi ni mikɛ nyɛ wieɔ lɛ, jeee mi diɛŋtsɛ miyi mitoɔ miwieɔ.”—Yohane 14:10.

Te onukpai aaafee tɛŋŋ ‘amɛmɔ anɔkwa wiemɔ lɛ mli kpɛŋŋ lɛ’? Kɛtsɔ amɛwiemɔi kɛ amɛkpee shishi nifeemɔi ni amɛaaha ebɔle Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ lɛ nɔ, ni amɛtsɔɔ ni amɛma ŋmalɛ mli wiemɔi ni amɛkɛtsuɔ nii lɛ anɔ mi. Abɛbuai loo mɛi aŋkroaŋkroi ahe saji ni yɔɔ miishɛɛ, titri lɛ kɛ afee fe nine lɛ baanyɛ agbala toibolɔi lɛ ajwɛŋmɔ kɛjɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ, ni ebaagbala amɛjwɛŋmɔ kɛya wielɔ lɛ diɛŋtsɛ nyɛmɔi anɔ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Biblia lɛ mli kukuji lɛ ji nɔ ni baashɛ tsui lɛ he, ni ebaakanya toibolɔi lɛ. (Lala 19:7–9; 119:40; okɛto Luka 24:32 he.) Wiemɔi ni tamɔ nakai gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa gbɔmɛi anɔ fioo, ni ekɛ anunyam babaoo haa Nyɔŋmɔ.

Gbɛ kome nɔ hu ni onukpai baanyɛ atsɔmɔ tsɔɔlɔi ni he esa lɛ ji kɛtsɔ nii ni amɛaakase kɛaajɛ amɛhe lɛ nɔ. Taakɛ bɔ ni Paulo ye ebua Timoteo lɛ, nakai onukpa ko baanyɛ aye abua mɔ kroko. “Dade jɔɔ dade naa, ni gbɔmɔ haa enaanyo nɔ tseɔ.” (Abɛi 27:17; Filipibii 2:3) Susumɔi kɛ ŋaawoi ahe susumɔ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa onukpai lɛ. Onukpa ko ni ahala lɛ etsɛko tsɔɔ mli akɛ: “Onukpa ko ni yɔɔ niiashikpamɔ ŋɔ hegbɛ lɛ ni ekɛtsɔɔ mi bɔ ni etoɔ maŋshiɛmɔ hamɔ he gbɛjianɔ haa. Yɛ ehe saamɔ lɛ mli lɛ, ekɛ sanebimɔi ni akpaaa hetoo gbɛ, abɛbuai, nɔkwɛmɔnii, loo niiashikpamɔi kukuji kɛ Ŋmalɛ mli saji ni epɛi mli jogbaŋŋ fata he. Mikase bɔ ni mikɛ nibii sɔrɔtoi fataa miwiemɔi ahe bɔni afee ni miwiemɔi lɛ aŋɔɔ toibolɔi lɛ anaa.”

Wɔteŋ mɛi fɛɛ ni náa sɔɔmɔ hegbɛi amli ŋɔɔmɔ, kɛji wɔji onukpai, asafoŋ sɔɔlɔi, loo gbɛgbalɔi lɛ, esa akɛ wɔbu wɔ nikeenii lɛ waa. Beni eshwɛ fioo ni Paulo baagbo lɛ, ekai Timoteo ‘koni ekanya Nyɔŋmɔ duromɔ keenɔ [khaʹri·sma] ni yɔɔ emli lɛ tamɔ la,’ nɔ ni yɛ Timoteo sane lɛ mli lɛ, ekɔɔ mumɔ lɛ nikeenii krɛdɛɛ ko he lɛ. (2 Timoteo 1:6, NW) Yɛ Israelbii ashiai lɛ, be pii lɛ ŋãi la ni etsɛ̃ waa ji nɔ ni akɛtsuɔ nii. Eji nɔ ni anyɛɔ ‘ataa mli’ koni enyɛ etso ni eha dɔlɛ babaoo. No hewɔ lɛ, aawo wɔ hewalɛ koni wɔkɛ wɔtsui kɛ wɔnyɛmɔ awo nifeemɔi ni akɛwo wɔdɛŋ lɛ amli, ni wɔkanya nɔ mumɔŋ nikeenii fɛɛ ni akɛwo wɔdɛŋ lɛ tamɔ la.

Mumɔŋ Nikeenii ni Aaaja

Paulo suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha enyɛmimɛi ni yɔɔ Roma lɛ tsirɛ lɛ ni eŋma akɛ: “Miishwe akɛ mana nyɛ, koni mikɛ mumɔŋ nikeenii [khaʹri·sma] ko aha nyɛ bɔni afee ni nyɛfi shi shiŋŋ; aloo, yɛ no najiaŋ lɛ, koni nyɛna hewalɛwoo tsakemɔ yɛ nyɛteŋ, mɔ fɛɛ mɔ kɛtsɔ mɔ kroko lɛ hemɔkɛyeli nɔ, nyɛnɔ lɛ kɛ minɔ lɛ fɛɛ.” (Romabii 1:11, 12, NW) Paulo bu wɔnyɛmɔi ni wɔkɛaawaje mɛi krokomɛi ahemɔkɛyeli lɛ kɛtsɔ wiemɔ ni wɔkɛ amɛ wieɔ lɛ nɔ akɛ eji mumɔŋ nikeenii. Nɔ ni jɛɔ nakai mumɔŋ nikeenii tsakemɔi lɛ mli baa ji hemɔkɛyeli kɛ hewalɛwoo ni mɛi fɛɛ naa.

Ni enɛ he miihia lɛɛlɛŋ. Yɛ nɛkɛ nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ ni wɔyɔɔ mli nɛɛ mli lɛ, wɔ fɛɛ wɔkɛ nɔnyɛɛ kpeɔ yɛ gbɛ kome loo gbɛ kroko nɔ. Ni kɛlɛ, hewalɛwoo tsakemɔi baanyɛ aye abua wɔ koni wɔfi shi. Jwɛŋmɔ ni yɔɔ tsakemɔ lɛ sɛɛ—kɛ́ yɛ ehamɔ kɛ ehemɔ mli jio—lɛ he miihia koni wɔhiɛ mumɔŋ hewalɛ lɛ mli. Eji anɔkwale akɛ, ekãawoo he miihia wɔ fɛɛ yɛ be kɛ bei amli, shi wɔbaanyɛ wɔtswa wɔhe wɔma shi hu.

Kɛ wɔhiɛ hi wɔhe nɔ kɛkadi nanemɛi heyelilɔi ni tsui ekumɔ lɛ, ekolɛ “wɔɔnyɛ wɔkɛ miishɛjemɔ, ni Nyɔŋmɔ ŋɔ shɛje wɔ diɛŋtsɛ wɔmii lɛ, ashɛje mɛi ni naa amanehulu fɛɛ amanehulu lɛ amii.” (2 Korintobii 1:3-5) Hela wiemɔ kɛha miishɛjemɔ (pa·raʹkle·sis) lɛ shishitsɔɔmɔ diɛŋtsɛ ji “tsɛmɔ kɛmiiba mɔ kroko masɛi.” Kɛ́ yɛ be mli ni wɔhe hiaa lɛ, wɔyɛ wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ amasɛi koni wɔye wɔbua amɛ lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ wɔnine baashɛ suɔmɔ yelikɛbuamɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ kɛ yelikɛbuamɔ he miihia wɔ.—Jajelɔ 4:9, 10; okɛto Bɔfoi lɛ Asaji 9:36-41 he.

Sɛɛnamɔ kpele hu jɛɔ onukpai lɛ asuɔmɔ kwɛmɔ saramɔi lɛ amli baa. Eyɛ mli akɛ yɛ bei komɛi lɛ, ayasaraa mɔ ko koni akɛ Ŋmalɛ mli ŋaawoo ni kɔɔ sane ko ni biɔ ni agbala jwɛŋmɔ kɛba nɔ he lɛ haa lɛ moŋ, shi saramɔi lɛ ateŋ babaoo ji bei kɛha hewalɛwoo, ‘tsuiaŋ miishɛjemɔ.’ (Kolosebii 2:2) Kɛ nɔkwɛlɔi lɛ tee nɛkɛ hemɔkɛyeli hewalɛwoo saramɔi nɛɛ lɛ, belɛ, amɛkɛ mumɔŋ nikeenii ko miiha lɛɛlɛŋ. Taakɛ Paulo ji lɛ, amɛbaana nɛkɛ nihamɔ ni ekaaa nɛɛ akɛ nyɔmɔwoo, ni amɛbaana ‘shwee’ ko kɛha nyɛmimɛi lɛ.—Romabii 1:11.

Enɛ ji anɔkwale yɛ onukpa ko ni yɔɔ Spain, ni gba niiashikpamɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ gbɛfaŋ: “Etamɔ nɔ ni Ricardo, ni ji gbekɛ nuu ni eye afii 11 lɛ jieɔ miishɛɛ fioo ko kpo yɛ kpeei kɛ asafo lɛ diɛŋtsɛ he. No hewɔ lɛ, mibi Ricardo fɔlɔi agbɛ koni mibasara amɛbi nuu lɛ, ni amɛkpɛlɛ nɔ amrɔ nɔŋŋ. Amɛyɛ gɔji komɛi ni kɛ mishia aaafee ŋmɛlɛtswaa kome gbɛnyiɛmɔ lɛ anɔ. Ricardo na bɔ ni minaa ehe miishɛɛ lɛ he miishɛɛ, ni ekpɛlɛ nɔ amrɔ nɔŋŋ. Etsɛɛɛ ni ebatsɔ shiɛlɔ ni abaptisiko lɛ kɛ asafo lɛ mlinyo ni yɔɔ ekãa waa. Miishɛɛ naanyobɔɔ su baye ehiɛ ni gboɔ lɛ najiaŋ. Mɛi babaoo ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ bi akɛ: ‘Mɛni eba Ricardo nɔ?’ Etamɔ nɔ ni enɛ ji klɛŋklɛŋ kwraa ni amɛyɔseɔ lɛ. Kɛ misusu nakai saramɔ ni he hiaa waa lɛ he lɛ, minuɔ he akɛ miná he sɛɛ babaoo fe bɔ ni Ricardo ena. Kɛ ebote Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ, ehiɛ folɔɔ shi, ni eyeɔ ehe oyai ebaa koni ebaŋa mi. Eyɛ miishɛɛ akɛ aaana emumɔŋ shweremɔ lɛ.”

Ŋwanejee ko bɛ akɛ, ajɔɔ saramɔi ni tamɔ enɛ babaoo. Saramɔi ni tamɔ nakai lɛ kɛ Yesu faikpamɔ lɛ nyiɛ pɛpɛɛpɛ akɛ: “Kwɛmɔ mitoi lɛ.” (Yohane 21:16) Eji anɔkwale akɛ, jeee onukpai lɛ pɛ ji mɛi ni baanyɛ amɛkɛ mumɔŋ nikeenii ni tamɔ nɛkɛ aha. Mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli baanyɛ akanya mɔ ko kɛha suɔmɔ kɛ nitsumɔi kpakpai. (Hebribii 10:23, 24) Taakɛ bɔ ni mɛi ni kwɔɔ gɔŋ yɛ kpãa mli lɛ ji lɛ, nakai ji bɔ ni afee wɔ ekome kɛtsɔ mumɔŋ ekomefeemɔ nɔ. Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, nɔ ni wɔfeɔ ni wɔkɛɔ lɛ saa mɛi krokomɛi ahe. Fɔyeli wiemɔ loo nɔ ko he wiemɔ shɛii baanyɛ agbɔjɔ ekomefeemɔ kpãa ni feɔ wɔ ekome lɛ. (Efesobii 4:29; Yakobo 3:8) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, ekãawoo wiemɔi ni ahala kɛ yelikɛbuamɔ ni jɛ suɔmɔ mli baanyɛ aye abua wɔnyɛmimɛi lɛ ni amɛye amɛnaagbai anɔ. Kɛtsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, wɔmiija mumɔŋ nikeenii ni hiɛ naanɔ sɛɛnamɔi lɛ.—Abɛi 12:25.

Nyɔŋmɔ Anunyam ni Aaajie lɛ Kpo Kɛmɔ Shi

Eyɛ faŋŋ akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo yɛ charisma falɛ ko. Akɛ naanɔ wala he hiɛnɔkamɔ ni jara wa eha wɔ. Wɔyɛ mumɔŋ nikeenii hu ni wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhe aja. Ni wɔbaanyɛ wɔbɔ mɔdɛŋ koni wɔkanya loo wɔwaje mɛi krokomɛi kɛya otii kpakpai ahe. Mɛi komɛi yɛ nikeenii krokomɛi kɛfata he, ni ji sɔɔmɔ hegbɛi. Nikeenii nɛɛ fɛɛ ji odaseyeli ni tsɔɔ Nyɔŋmɔ mlihilɛ ni wɔsaaa lɛ. Ni akɛni nikeenii fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔná lɛ ji nɔ ko ni wɔna kɛjɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ hewɔ lɛ, wɔbɛ yiŋtoo ni wɔɔdamɔ nɔ wɔshwã.—1 Korintobii 4:7.

Akɛ Kristofoi lɛ, wɔbaafee jogbaŋŋ akɛ wɔɔbi wɔhe akɛ, ‘Ani mikɛ charisma falɛ ni ekolɛ maná lɛ baatsu nii koni mikɛ anunyam abaha Yehowa, ni ji “duromɔnii kpakpai fɛɛ kɛ nikeenii ni hi kɛwula shi fɛɛ lɛ” a-Halɔ lɛ? (Yakobo 1:17) Ani makase Yesu ni masɔmɔ mɛi krokomɛi yɛ bɔ ni minyɛmɔ kɛ shihilɛi baaŋmɛ gbɛ lɛ naa?’

Bɔfo Petro mua wɔ sɔ̃ ni kã wɔnɔ yɛ enɛ mli lɛ naa akɛ: “Bɔ ni mɔ fɛɛ mɔ ena duromɔ keenii [khaʹri·sma] lɛ, nyɛkɛsɔmɔsɔmɔa nyɛhe, tamɔ Nyɔŋmɔ duromɔnii sɔrɔtoi lɛ anɔkwɛlɔi kpakpai. Kɛ́ wiemɔ mɔ ko wieɔ lɛ, ewie akɛ Nyɔŋmɔ wiemɔi; kɛ́ sɔɔmɔ mɔ ko sɔmɔɔ lɛ, ejɛ hewalɛ ni Nyɔŋmɔ duroɔ lɛ lɛ mli; koni atsɔ Yesu Kristo nɔ awo Nyɔŋmɔ hiɛnyam yɛ nii fɛɛ mli.”—1 Petro 4:10, 11.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Gbɔmɛi ni shɛɔ 913 gboi, ni Jim Jones diɛŋtsɛ fata he.

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 23 lɛ Jɛ]

Corbis-Bettmann

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 23 lɛ Jɛ]

UPI/Corbis-Bettmann

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje